Pest Megyei Hírlap, 1982. november (26. évfolyam, 257-281. szám)
1982-11-09 / 263. szám
1982. NOVEMBER 9., KEDD s-zm ii(ip Korszerű ellenőrzés Újfajta technikával ellenőrzik Cegléden, az Egyesült Villamos Kisgépgyár termékeit. Felvételünkön Kádas Benőné minőségellenőrző munkáját könnyíti a digitális hibajelző. Erdősi Agnes felvétele Országgyűlési bizottság KiükereskedeEem Nyers Rezső elnökletével hétfőn ülést tartott az országgyűlés kereskedelmi bizottsága. Veress Péter külkereskedelmi miniszter tájékoztatója alapján megtárgyalták a nem szocialista országokkal, elsősorban a fejlett nyugat-európai tőkés államokkal való kereskedelmi kapcsolataink és kereskedelmi politikánk kérdéseit. A vitában felszólaltak,: Kovács Istvánná (Pest megye 1. vk.), Novák Pálné (Heves megye). Radnóti László (Somogy megye), Sándor József (Budapest), Németh István (Hájdú- Bihar megye), Vdczt Istvánná (Komárom megye). Nyers Rezső (Bács-Kiskun megye) képviselők. Néha az íratlan szabály is diktálhat A szomszéd megyében született Elbocsátás Harmincas fiatalember kopogtat szerkesztőségünkben. Tápiószőlősről érkezett, s mint kiderül, egy hónappal ezelőtt kislányuk született. Látogatása is ezzel függ össze: a gyerek — bár szülei révén Pest megyei illetőségű — a szomszédos Szolnok megyei Jászberényben jött a világra. Hogy miért nem a ceglédi kórházban? Ennek története van — mondja a panaszos, és elmeséli tövéről hegyére az esetet. [kiderült, hogy görcsei más jel| legűek. Egyébként azt tudni kell, hogy amennyiben a szülés megindult, azt nem lehet egy egyszerű görcsoldó injekcióval megállítani... — Valóban járvány volt? — Szerencsére nem. Csak vaklárma, a KÖJÁL-viZsgálatok bebizonyították, hogy nem járvány okozta a tüneteket. Persze ezt akkor még nem tudhattuk ... — Miért tartották bent előtte két hétig Lestáknét, ha állapota ezt nem tette szükségessé? — Hazaküldtük volna már korábban, de ő családi okokra hivatkozva maradt. Mi nem firtattuk, milyen családi okok miatt szeretne a kórházban maradni, hanem továbbra is itt tartottuk, amíg lehetett Lesták Ferencné tápiőszelei ápolónőt július 25-re írták ki, a számítások szerint ugyanis ékkor, jobban mondva ez idő tájt kellett volna gyermekének megszületnie. Július 11-én azonban rosszul lett, ezért beszállították a ceglédi kórházba, ahol — tekintettel arra, hogy görcsei voltak — előkészítették szülésre. Jó ideig a vajúdóban fektették, végül kapott egy görcsoldó injekciót, s átkerült a terhespatológiai Osztályra. Július 25-én a kiírás ellenére nem született meg a gyerek, 28-én pedig közölték Lestáknéval, hogy haza kell mennie a kórházból, mert szalmonellajárvány van, akit lehet, elbocsátanak. Az asszony fél napot várakozott, de hiába, mert egyetlen hozzátartozója sém ment be a kórházba — így állapodtak meg. Délután rászánta magát és hazaindult — egyedül. Eegyalogolt a kórháztól a buszpályaudvarig, ott várakoznia kellett a hazafelé induló kocsira, azután végre elindult a busz, de még mielőtt hazaért volna, le kellett szálláia, mert nagyon szédült. Egy ismerős autós vette fel, és vitte haza, a férj elképedt, s végül úgy <’ Intőtt, hogy az aszszony nem maradhat otthon, hiszen a szülés kijelölt ideje egy nappal elmúlt. Rosszul is érezte magát Lestákné, így ismét kórházba szállították. Ám ezúttal nem Ceglédre, hanem Jászberénybe, mert — mint panaszosunk mondta — ezek után nem merte visszavinni feleségét oda, ahonnan elbocsátották ... Vaklárma Miért küldték haza az aszszonyt akkor, amikor már bármelyik pillanatban megindulhatott a szülés, ha előtte két hétig bent tartották a kórházban? S ha már elbocsátották, miért nem mentővel küldték haza? Hiszen egy mindenórásnak nem túl kellemés autóbuszon rázatni magát... Ezekre a kérdésekre kerestünk választ a ceglédi kórházban, ahol dr. Szabadfalvi András igazgató főorvos idézte fel a történteket. — Valóban, 11-én mentővel hozták be Lestáknét, akit az eiővajúdóban helyeztünk el. Ez minden esetben így történik, amikor olyan asszonyt hoznak be, akinél az is előfordulhat, hogy megindult a szülés. — Miért adtak görcsoldó injekciót Lestáknénak? — Mert a megfigyelés során Nem betegség A családi ok, amely miatt Lesták Ferencné nem akart távozni a kórházból, az, hogy tanyán laknak, a férje dolgozik, így napközben egyedül kellett volna maradnia, s ettől félt. Ha hirtelen rosszul lesz, senki sincs mellette, aki mentőért szaladhatna, a kórházban biztonságban érezte magát. A kórházból való elbocsátása előtt megvizsgálták. — Olyan műszereink vannak — mondta dr. Szabadfalvi András —, amilyenekkel csak kevés kórház rendelkezik. Optikai eszközökkel vizsgáljuk a magzatvizet, s a hormonális vizsgálat sem hiányzik gyakorlatunkból. Lestákné esetében minden lelet arra mutatott, hogy még egy ideig nem indul meg a szülés, így nyugodtan haza mertük küldeni. A későbbiek is bennünket igazoltak, hiszen a gyerek csak 31- én született meg. Sokszor elhangzott már: a terhesség természetes állapot. Ennek ellenére — különösen azok a nők, akik első gyermeküket várják — túlságosan elővigyázatosak. Félnek, bajuk esik, ha az utolsó napokban nincs mellettük állandóan az orvos. Félnek otthon maradni, mert mi lesz, ha nem érkezik azonnal a. mentő, ha nem érnek be időben a kórházba. Aggodalmaik érthetők, hiszen életükben először néznek anyai örömök elé. Érzékenyek, fokozottabb törődést, több gyöngédséget és kedvességet igényelnek. El kell fogadnunk azonban a kórház indokát: ott alapos vizsgálat után állapították meg, feleslegesen feküdne a rászoruló betegek között. Valamint az is igaz, hogy egyedül nem akarták útnak engedni, marasztalták. Egyetlen dolog róható fel: talán mentőt hívhattak volna számára, nehogy a felesleges izgalom megártson a terhes anyának. P. M. Tegnap vevőt kerestek — ma a vevők kopogtatnak Aki mer, az egyre inkább nyej A pénz pénzt fial — mondja a népi bölcsesség. S tart- I rendszerhez ja is magát e régi igazság, ha a bejött forintokat olyan harmadik fejlesztésekbe, beruházásokba fektetjük, melyek gyorsan megtérülnek. Majd rövid időn beiül pénzt fialnak. Ha a termék kapós, keresett, s például műszaki színvonala alapján három év múlva is állja a versenyt a hazai piacon éppúgy, mint a külhonin — célban vagyunk. Akad erre példa, de ne ragadtassuk el magunkat. A meglévő szellemi tőkével — ki érti miért? — csínján bánunk, forintjainkat sem fektetjük be mindig a legcélszerűbben. Nem tévedhetetlen prognózist kerek számon — olyat, amibe az új technika berobbanása, egy találmány vagy éppen a divat ne szólhatna közbe. Csak az átgondolt, a lehetőségeket az ismert, létező összes skálán feltérképezhető fejlesztéseket. Mi tagadás, ez bizony nekünk még gyengén megy. Különösen a nagyoknál, a nagyipari üzemeknél. Hivatkozási alap, olyan igazán objektív tény bőségesen akad házunk táján — ezek jó részét vitatni botorság. De aet már nem. hogy úgy leginkább kockáztatni ma is a termelőszövetkezetek hajlandók szűkebb pátriánkban, Pest megyében is. Megragadni a futó ötletet, nyakonosípni a véletlenül betoppanó újítót — erre is sokszor a termelőszövetkezetek adnak példát. Kockáztatva a mellékest, a melléküzemágat vagy az ipari ágazatot, melynek működése az alaptevékenység szempontjából egyáltalán nem mellékes. Kis befektetés - nagy haszon Kis szériák, egyedi darabok Nagykovácsiból vagy a pesthidegkúti üzemből. Mintegy negyvenféle terméket tartanak számon a Rozmaring Tsz ipari ágazatánál. Ezek egyike az előttem az asztalon fekvő szalagkábel. Hogy mit tud? Úgynevezett több eres, egyesével, tízféle színbe burkolva a nemzetközi színkód alapján. A termék — ahogy Kovacsevics Józsefné üzemvezető és Radnai János, a helyettese mondja — gyengeáramú elektronikus műszerekbe használható. A magyar felhasználók 1981 májusáig nyugati importból szerezték be ezeket a szalagkábeleket. De kik is a felhasználók? A Videoton, a BRG, a MOM, majd az ipari szövetkezetek, a Vasúti Tudományos Kutató Intézet, az Egyesült Gyógyszer- és Tápszergyár s maszek kisiparosok, akik 1981 májusa után a Rozmaring ipari ágazatánál vevőként kopogtattak az új termékre. S ez az első év — pontosabban az 1931 májusától december 31-ig terjedő időszak — az ötlet bevált. A Rozmaring ipari ágazata egymillió forintot inkaszszálhatott be. De mennyit fektetett be? Közel 309 ezer forintot — enynyibe jött a géphez szükséges anyagok s a munkabér költsége. Mért házon belül bütyköltek egy olyan masinát, Hiánycikk, hdoft szükséges Miért kevés az iskolatej ? Pest megyében, a fővárosban és még számos helyen az országban kevés az iskolatej. Ennek ellenére van olyan bolt — például Érden, a 265-ös számú —, ahol esetenként megmarad, s féláron, tehát ráfizetéssel visszaadják a tejiparnak. Hogy miért? Varga Gyula, a Nyugat-Pest megyei Élelmiszer Kiskeréskedelmi Vállalat értékesítési osztályvezetője elmondta, hogy üzleteik nagyon rendszertelenül kapják a népszerű — 2 decis, poharas és 1,50-ért árusított — iskolatejet. Hol kapják, hol nem, s vagy tejet vagy kakaót; ráadásul nem reggel, hanem előfordul, hogy 10 órakor. Ha az üzlet szombaton zárva tart, a pénteki szállítmányt már másnap reggel sem tudják eladni, és így hétfőn kénytelenek csökkentett áron visszaadni. A Nyugat-Pest megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat üzleteinek egy részébe a törökbálinti Budatej szállítja a tejet és tejterméket. Magyarázatért tehát hozzájuk fordultunk. Bárdos Istvánná kereskedelmi ügyintézőtől megtudtuk, hogy a bölcsődék, óvodák, iskolák a kiskereskedelem kihagyásával közvetlenül is rendelhetnek iskolatejet. A Budatejnek, ahogy a többi tejipari vállalatnak és gazdasági társulásnak, elsősorban a gyermekintézményeket kell kiszolgálnia. Nekik a megállapodásokban rögzített időhatáron belül külön járatokkal viszik ki. Az élelmiszerboltoknak pedig csak akkor adnak, ha marad. Tizenhét település 350 üzletét látják el tejjel és tejtermékkel, s ezek közül az iskolák közelében lévőkbe visznek iskolatejet. Ezt azonban a többi termékkel együtt, s a kereskedelemmel kötött szerződés szerint délelőtt 10 óráig. De nem is ez a bajuk, hanem az, hogy naponta öt-hat ezerre lenne szükség, de csak háromezret kápnak. A Budatej ugyanis az iskolatejnek tranzitszállítója; a megrendeléseket összegyűjti és a Budapesti Tejipari Vállalatnak továbbítja. Hogy miért kévé® az iskölátej, arra végül Selmeczi Vilmostól, a Budapesti Tejipari Vállalat kereskedelmi főosztályvezetőjétől kaptunk . válászt. A Budapesti Tejipari Vállalat a fővárost és a Budatej közvetítésével a budai járás egy részét Játja el. Naponta 85—90 ezer pohár iskolatejet állítanak elő, ami a tényleges igényeknek mintegy 60 százaléka. A műanyag pohár alapanyagát importálnunk kell, s a lehetőségek korlátozottak. De még ha több valutájuk lenne, egyelőre akkor sem tudnának kapacitáshiány miatt többet készíteni. Elmondta a Budapesti Tejipari Vállalat főosztályvezetője, hogy már szerelik az új gépsort, s 1983-tól az eddiginél több poharas tejet, tejterméket tudnak termelni és forgalomba hozni. Sz. P. mely képes a szalagkábelekre a ,,színes ruhát” felragasztani A kábeleket a Magyar Kábelművek gyártják, s a pvc is hazai. Az úgynevezett ragasztófej nyomott még valamit a latban, mert a feltalálónak — senki nem emlékszik már a nevére — ezért fizetni kellett. No, meg a műhelyek, mert azoknak a munkavédelem szempontjából állniuk kellett a vizsgát. A terveket a tsz műszaki osztálya készítette. S a reklám? Arra is áldoztak valamit: a levélpapír, az indigó pénzbe jön — mondja Radnai János —, hiszen a nagyvállalatoknak, a felhasználóknak levélben hívtuk fel a figyelmüket az új termékre. Végül is a ráfordítás bejött! A már említett vállalatok mellett egyre többen érdeklődnek a müszerüzemrész új gyártmánya iránt. Igaz, ma már két gép dolgozik, s az . idei BNV-n is bemutatták terméküket. A Villamosipari Kutató Intézet ennek nyomán az Ikarus-buszokhoz rendelne szalagkábeleket kétmillió forint értékben. A technológián különösebben nem kell változtatni, csak vastagabb, merevebb huzalokat bujtatni a színes burkol óba, s énnek megfelelően a jobb ragasztás feltételeit meghatározni. A feladat nem ördöngös, ha lassabbra állítják a maguk konstruálta gépet, ez is megy. Kábelek két- vagy negyveneresek, szalagszeren egymás mellé fűzve. A piac több terméket követel Mennyi hasznot kínálnak má, érdemes velük bíbelődni? Az idén januártól augusztus végéig két és fél millió forintot inkasszált be ezért a termékért a Rozmaring. Pedig ezek a kábelek méterenként — attól függően, hogy hány kerül a szalagba — 4 forinttól 104 forintba kerülnek. A munkabér? 149 ezer forint — lapoz a kartonok között Kovacsevics Józsefné. Hat asszony munkája a szalagkábelgyártás a nagykovácsi üzemben. Ha megszaporodik a kiszállítani való vagy a Videoton méretre darabolva kéri a gyengeáramú kábeleket, akkor újabb négy ember áll a munkapadok mellé. S a piac követel. Még több terméket. A Videoton által gyártott televíziókhoz, a BRG termékeihez, az ipari folyamatokat számítógépesen vezérlő Mór tervezik a gép beállítását, melynél az első s a második gyerekbetegségeit is kiküszöbölik. A tények ismeretében könnyű odabiggyeszteni az alábbi megállapítást: importkiváltás. De mit mond a gyártó? Radnai János: — Nem biztos, hogy olcsón adjuk. Előnye azonban az: nem kell érte fiankot, márkát vagy éppen dollárt adni. Az erre fordítható pénzen újabb, modernebb technikát vehet a magyar népgazdaság. Platina a hőmcrsckletérzckelőben Mint fentebb már írtuk: robbanásbiztos munkahely, speciális armatúrák, szellőzőberendezések — mert a Rozmaringban úgy vallják, az ott dolgozók biztonsága minden pénzt megér.' S emellett még házi feladat annak a negyvenféle terméknek az előállítása. Olykor kis szériákat, egyedi darabokat kérnek tőlük. A Vízgép Vállalat a víztisztító berendezésekhez szükséges vezérlő elektronikát eddig nyugatról szerezte be. Most valamiféle honosításon lenne a sor, magyar alkatrészekből a prototípus előállításán. Kísérleteznek vele, bár termék csak akkor lesz belőle, ha a nyugati partner hozzájárul a magyar alkatrész beépítéséhez. A Vegyigép Tervező Vállalatnak a tubusok belső felületét védő lakkréteg felhordásához öt szórófej kellene. Ily módon oldható meg például a fogkrémeket tartalmazó tubusok belső körróziógátlása. A Rozmaring Tsz ipari ágazatának éves terve a különféle egyedi termékekből 23 millió forint. S akad munkájuk bőven, egyedi termékeket, kis szériákat vár tőlük a nagyüzem. Például olyanokat, mint a húsiparnak gyártott hőmérséklet-érzékelő. Ezekkel ellenőrzik a gyártás során a különféle készítmények belső hőmérsékletét. Az országban lévő húsipari vállalatok évente mintegy ezer platina beépítésével készült hőmérsékletérzékelőre vevők. Igaz, egy darab háromezer forint, de úgy látszik, fogyóeszköz — magyarázza Radnai János. Hogy kinek éri meg a kis széria, az egyedi gyártás? A Rozmaring házatáján, az ipari ágazatban úgy fogalmaznak: csak nekünk! Minden bizonynyal, hiszen ha valaki újra és újra képes átállni, mindig a legkeresettebb terméket gyártani, annak megéri. De hogy a nagyiparnak esetenként drága gyártmányoknál miért né» héz mozdulni — erre nem biztos, hogy holnap még elfogadható az az érvelés: a félszerszámozás, a monstrumok mozdulása időigényes. Méri szálúd az idő, s vele együtt -a piac is változik. S ezt a változást csak a kicsik, akik nem akarnak bukni, de képesek kockáztatni, érzékelik jól? Varga Edit Távközlési megbeszélés Fontos együttműködés Befejezte munkáját a Nemzetközi Távközlési Egyesület meghatalmazotti értekezlete, amely szeptember 29-től november 6-ig ülésezett Nairobiban. A Nemzetközi Távközlés: Egyesület az ENSZ egyik legrégibb szakmai szervezeté 1865-ben alakult, tagjainak száma 157, székhelye Genf. A Magyar Posta, mint áz egyik alapító tag kezdettől fogva tevékenyen részt vesz az egyesület munkájában. A Nemzetközi Távközlési Egyesület célja, hogy együttműködést hozzon létre a világ valamennyi országa között a távközlési szolgálat fejlesztésére, ésszerű felhasználására, beleértve a vezetékes és vezeték nélkül5 távközlést, a rádió- és tvműsorsugárzást, valamint az információátvitel legújabb módszereit is. Ennek elérésére az egyik elsőrendű feladat a műszaki berendezések korszerűsítése, továbbá hatékony intézkedések kidolgozása a teljesítmények növelésére, a távközlési szolgálatok alkalmazási körének bővítésére. A Nairobiban megrendezett taifácskozásoh 147 ország több mint 900 küldötte vett részt, köztük a Magyar Posta képviselői. Az értekezlet napirendjén számos politikai és szakmai jellegű kérdés szerepelt. ez utóbbiak közül külö* nősen jelentősek voltak azok a javaslatok, melyek az egyesület hatékonvabb mű'-ör?.w>re. s a szolgáltatások minőségének továbbfejlesztésére irányúltak. Határozatot fogadott el az értekezlet Libanon megsegítésére: a tagországok megállapodtak, hogy anyagi eszközökkel és berendezésekkel segítenek Libanon távközlés' hálózatának újjáépítésében
