Pest Megyei Hírlap, 1982. november (26. évfolyam, 257-281. szám)

1982-11-07 / 262. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA IX. ÉVFOLYAM, 262. SZÁM 1982. NOVEMBER 7., VASÁRNAP Nagyobb erő a külső övezetre Beszélgetés a vámosi tanács elnökével Néhány napja novembert fo­gyasztjuk. Szűk két hónap alatt sokat lehet még tenni, de alapvető változást aligha ér­hetünk el. Áll ez a városfejlesz­tésre is. Ennek tudatában be­szélgettünk Ritecz György vá­rosi tanácselnökkel arról, hogy mi jellemezte 1982-t. sikerül-e teljesíteni' terveinket, mennyi­ben és hogyan befolyásolja te­vékenységünket a kedvezőtle­nebb gazdasági helyzet. A rangsor — Gödöllőre az elmúlt évek­ben a város belső területeinek fejlődése volt a jellemző. Az első helyen a lakásépítési program szerepelt. Részben ez tette lehetővé a lélekszám gya­rapodását is. A várossá válás eszteadejében 17, 1970-ben 22, ma pedig 28 ezren laknak Gö­döllőn. Lakótelepek épültek a központban vagy ahhoz közel, s az infrastruktúra, a kereske­delmi hálózat, a szolgáltatás, az utak és a közművek is első­sorban ezen a környéken épül­tek ki. — Nyilvánvaló, egy város központjának a fejlődése, ki­épülése, szépülése minden la­kosának érdeke, de nem sza­bad megfeledkezni a centrum­tól távolabbi területek sorsá­nak alakulásáról sem, az itt élők, lakók igényeiről és szük­ségleteiről. A közelmúltban kiscsoportos beszélgetésre hív­tuk tanácstagjainkat. ahol mindenki elmondta választó­­kerületének helyzetét, lakótár­sainak véleményét, kívánsá­gait. Ezeken az eszmecseréken is kiviláglott, milyen sokféle érdeket kell összehangolnunk a településfejlesztési tervek ki­dolgozásakor. — Számomra nem volt meg­lepő, hogy a tanácstagok a la­kásépítéssel viszonylag keve­set foglalkoztak, hiszen Gödöl­lő lakóinak többsége a magán­házas övezetben él. saját erői­nek mozgósításával teremtette meg otthonát. Azért sem ért ez váratlanul, mert nemrégen Ba­ján részt vettem az építészeti triennálén, ahol a házigazdák érdekes felmérés eredményéről tájékoztattak. A megkérdezet­teknek a közpénzek felhaszná­lását kellett besorolniuk. Az eredmény: az első helyre az egészségügyet, a másodikra a környezetvédelmet, a harma­­likra az oktatási intézménye­ket, és a hatodik helyre tették a lakásépítést. Az őslakosok — A közelmúltban látott napvilágot az új lakásrendelet, amely egyfelől összegzi a ta­pasztalatokból leszűrt követ­keztetéseket, másfelől meg­szabja az új építési, elosztási módozatokat. Lényeges eleme, hogy a korábbinál nagyobb mértékben számít az egyén erejére és hozzájárulására, minden eddiginél jobban tá­mogatja a magánerős építke­zést. — Gödöllőn nem végeztünk a bajaihoz fogható felmérést, de gyanítom, nálunk is hasonló lenne a végeredmény. Véle­ményemet a tanácstagi beszél­getések megerősítik. A követ­kező időben nekünk is min­den segítséget meg kell ad­nunk a magánerős építkezés­hez, s ezenfelül fejlesztési el­képzeléseinkben bizonyos súly­ponteltolódást is végrehajtunk. Lényege: több erőt és gondot fordítunk a külső területek fejlesztésére. — Sarkítva ez körülbelül azt jelenti, hogy eddig az ősla­kosok kevesebbet kaptak a fej­lesztésből, a betelepülők töb­bet, a következő időszakban éppen fordítva lesz, — Nagyjából igen. Örömmel mondhatom azonban, máris ezen az úton vagyunk. Példá­nak említhetem a besnyői szennyvízcsatornát, vagy azt, hogy elvezetjük a gázt az Illés István utcába, illetve a Hon­véd, Tessedik utcán keresztül a tömbfűtőműhöz. A nyomvo­nal környékén lakók rákap­csolhatnak a vezetékre. — Ezek után, kérem, vegyük sorra, hogyan valósulnak meg az idei tervek. — Régi szokás szerint kezd­jük a lakással. Tanácsi bérla­kást ebben az évben nem adunk át. Tanácsi értékesíté­­sűből a Kör utcában készült el 30. A János utca. Szabadság út sarkán 26, a Kör utcában 30 OTP-lakásba költözhetnek be az ünnep utáni napokban. Az év végéig újabb 30 lakás talál gazdára, szintén a Kör utcá­ban. A befejeződök — Az előbb nem említet­tük, az új szellem jegyében már az idén beköltözhetnek néhány olyan lakásba, amelyet az üzemek támogatásával épí­tettek a dolgozók. A tangazda­ságbeliek még az idén beköl­tözhetnek 16 lakásba. Előkészí­tettük a telkeket az árammé­rőgyári és a gépgyári lakásszö­vetkezet tagjainak is. — Megyei beruházásban ugyan, de rövidesen birtokba vehetik az új városi tűzoltó­­laktanyát, amire égetően szük­ség van. mert a magasépületek védelméhez nélkülözhetetlen eszközöket a régi helyen nem lehet tárolni. A járókelők ta­pasztalhatják, hogy az új ta­nácsháza építése is felgyor­sult. s nem messze innen meg­kezdték a rendőrségi épülethez szükséges munkálatokat. — Lapjukban is ihírt. adtak nemrég, hogy jövőre megkez­dik a Dózsa György út felújí­tását. Most már arról is beszá­molhatok, hogy 1983 első ne­gyedében hozzálátnak az új postaépülethez is. Folytattuk a város csinosítását, a parképí­tést, például a Szabadság téri lakónegyedben, a művelődési ház környékén. Jelentős ered­ménynek tartom a szennyvíz­­' tisztító első ütemének elké­szültét. amely a próba után még ebben az évben megkezdi a folyamatos üzemelést. — összegezve: minden a terv szerint haladt-e, ha nem, mi maradt el? — Pénzügyi tervünket min­den bizonnyal teljesítjük, de ez mégsem jelenti, hogy el­képzeléseink maradék nélkül valóra váltak. Nem fejezhettük be a Szabadság téri negyed parkosítását, nem kezdhettük el a fedett piac kialakítását, a kisegítő iskola és a buszpálya­udvar építését, az új közteme­tő munkálatait sem folytat­hattuk. Ezek a jövő évben sür­gősen pótlandó feladatok. Megnyugvással szólhatok ar­ról, hogy a lakások a korábbi­nál sokkal jobb minőségben készültek el. alig merültek fel panaszok a beköltözők részé­ről. — Befejezésül engedjen meg egy személyes kérdést, hiszen ebben a minőségben első íz­ben szerepel lapunkban, s ta­lán akad olvasó, aki szeretne többet tudni önről. — Tizenegy éve kerültem Gödöllőre, miután Baján meg­szereztem a vízellátási és csa­tornázási üzemmérnöki képe­sítést. Feleségemmel együtt vállaltunk munkát a DMRVV itteni üzemmérnökségén. Szin­te azonnal bekapcsolódtam a város közéletébe, a KISZ-ben. a népfrontban vállaltam mun­kát, s mivel a vízgazdálkodás révén is sok emberrel kerül­tem kapcsolatba, hamar meg­ismerkedtem a várossal. Gye­rekeim már itt születtek, ők természetszerűleg gödöllőiek, s annak vallom magamat is. — Köszönöm a beszélgetést. Kör Pál Esti iskola Ipari tagozat Új próbálkozás Az idén is tizenkét szakmá­ban, három vállalatnál kez­dődött meg a gödöllői kisegítő iskola ipari tagozatának tan­éve. A két évfolyam hallga­tói a Hazai Fésűsfonó- és Szö­vőgyár kistarcsai gyárában, a gödöllői Városgazdálkodási Vállalatnál, valamint a gödöl­lői Háziipari Szövetkezetnél ismerkednek meg azoknak a szakmáknak az alapjaival, amelyekben betanított jártas­ságot szereznek. Közben el­végzik a dolgozók esti iskolá­jának hetedik és nyolcadik osztályát is és a végzés után teljes értékű munkaerőként helyezkednek el, például az oktatást is végző anyacégek­nél. Az idén egy újabb kísérlet kezdődött, s az iskola vezető­sége reméli, hogy ez is olyan sikerrel végződik majd, mint az ipari tagozat. A kezdemé­nyezés tulajdonképpen egye­dülálló, s úgy nevezhetjük, hogy a dolgozók kisegítő esti iskolája. Ebből kiderül, hogy ezen az úgynevezett B-szakon, azok tanulhatnak, akik annak idején nem végezték el a ki­segítő iskolát. Most arra van módjuk, hogy akár munka mellett is befejezzék tanul­mányaikat, s ha ez sikerül, pályázhatnak az ipari tagozat­ra, s ott ők is elvégezhetik a nyolc általánost és betanított munkások lehetnek. Kisült a túrái kétkilós Naponta harminc mázsa kenyeret sütnek hagyományos, fa­­tüzelcses kemencékben a túrái Galgamenti Magyar—Kubai Ba­rátság Tsz sütödéjében. Ezen felül naponta mintegy másfél ezer 1,60-as nagy kiflit, s kétszázötven kilogramm foszlós kalácsot is készítenek. Képünkön: Hegedűs József és Domoszlai Kál­mánná kiszedi a kisült kenyeret. BancsovszkJ János (elvétele Szakszervezeti vetélkedő Szakszervezeti bizalmiak és főbizalmiak vetélkedőjét tar­tották meg a Gödöllő és Vidé­ke Áfésznál. — Miért szükséges, s milyen alkalomból rendeznek ilyet? — A KPVDSZ szakszerveze­ti kulturális napok keretében már hagyományos nálunk ez Túrái termelőszövetkezetben Sorol az árpa, kel a búza Jól haladtak az őszi mun­kákkal az elmúlt hetekben a túrái Galgamenti Magyar— Kubai Barátság Tsz-ben. Ahogy arról Kiss Lajos, a nö­vénytermelési főágazat veze­tője beszámolt: az elmúlt hét közepéig elvetették a búzát és az árpát is. Az árpa 270 hektáron már sorol, míg a búza kelésének is jót tett a napokban hullott eső, akkor is, ha csupán a felső ré­teget áztatta meg egy kicsit. Búzát 1425 hektáron vetettek el a gazdaságban, a gabona­programnak megfelelően csak­nem száz hektárral nagyobb területen termesztik a nö­vényt, mint tavaly. Közben a többi munkával sem késlekedtek, ehhez a vi­szonylag szárazabb ősz kedve­zett. A szövetkezetben 1800 hektáron végeznek őszi mély­szántást, ennek majdnem egy­­harmadával, mintegy 550 hek­tárral a vetéssel egy időben ugyancsak végeztek. A munkálatokat csupán az hátráltatja valamennyire, hogy hiányzik a káliumtartal­mú és a komplex műtrágya. A vetéshez még volt elegendő, de mostanra megcsappant a készlet. Ügy tudják: nem a műtrágya, hanem a vasúti va­gon hiánya okozza a késedel­met. Miután pedig a gyár tő­lük száz kilométernél mesz­­szebb van. a szállítást saját gépkocsikkal nem oldhatják meg, mert, ha ezt tennék, a fennálló rendeletek értelmé­ben megbüntethetnék a szö­vetkezetei. Ha viszont nem lesz elég alapozó műtrágyájuk, amit most, ősszel, a mélyszán­tás előtt kell kiadagolni, a jö­vő évi kukoricatermés sínyli meg. az esemény — mondta Szik­szói Sándor, az áfész szakszer­vezeti bizottságának titkára. — Ügy látjuk, hogy igen hasznos legalább évenként egyszer ilyen formában is feleleveníte­ni a szakszervezet életével, a jogokkal, a kötelességekkel, a mozgalmi feladatokkal kapcso­latos részletes tudnivalókat. — A vetélkedősorozat végén mit mondhat a tapasztalatok­ról? — A bizalmi testület tagjai közül huszonnyolcán vettek részt a vetélkedőn, heten be­tegség vagy egyéb fontos ok miatt voltak távol. A megje­lentek azt bizonyították: meg­felelnek az elvárásoknak, bíz­hatnak bennük azok, akiket a szakszervezetben képviselnek, a bérmegállapításkor, a jutal­mazásokkor, az üdültetés szer­vezésekor, a segélyezésekkor. Végül is ez egy vetélkedő volt: sorolni kellett, ki, hogyan szerepelt a versenyben. A győztes Makó László, a veres­­egyházi kisvendéglő vezetője lett, második helyen Szabóné Nagy Valéria, a gödöllői áru­ház méteráru osztályának el­adója, a harmadik helyen He­gedűs Károlyné, a mogyoródi Fóti úti vegyesbolt helyettes vezetője végzett. A nap programja November 7-én. Gödöllő, művelődési köz­pont: Az Országos1 Sportnapok intézetek együttműködése Munkakapcsolat és barátság Nemcsak manapság, régeb­ben is nyilvánvaló volt, hogy föltétien gyümölcsöző lehet a kapcsolat a hazai és a külföldi kutatóintézetek között. Ha jól, ha eredményesen szervezik, s megtöltik tartalommal, az mindkét — vagy több ország — gazdaságának hasznára vá­lik. No, persze, nemcsak a gaz­dasági kapcsolatok fontosak, az emberiek, a személyesek is, hiszen azokból a gazdaságit is erősítő barátságok szövődhet­nek. jobb megoldások Ez figyelhető meg például a MÉM Műszaki Intézet és a ve­le hagyományosan jó együtt­működésben lévő szovjet part­nerek — tudományos kutató­­intézetek, gyárak — képviselői között. Amikor erről faggattam a napokban néhány kutatót, azt éreztem, nincsenek híján a talpraesett válasszal akkor, ha a szakmai kérdéseken túl a baráti szálakról kell beszél­niük. — Intézetünk jelenleg tizen­hat külföldi kutatóintézettel tart szoros kapcsolatot. Álta­lában kétoldalú műszaki-tu­dományos együttműködési szerződés alapján folyik a kö­zös kutatás vagy az eredmé­nyek cseréje — mondja Bel­­lász István, az intézet nemzet­közi kapcsolatok osztályának vezetője. — Ezek között van tíz szovjet kutatóintézet, amellyel évtizedek óta keres­sük a gazdaságosabb, jobb műszaki megoldásokat. Köz­ben természetesen ismeretsé­gek, olykor bensőségesebb ba­ráti kapcsolatok is kialakul­nak. Vizsgálat, fejlesztés Bellász István ezután rész­letesen szólt a szakmai mun­kákról, amelyet összefoglalni is éppen elég. Lényegében há­rom fronton valósul meg a ku­tatók tapasztalatcseréje, közös fejlesztői tevékenysége. Az egyik vonal az, amelyen a Szovjetunió mezőgazdasági minisztériumához tartozó Össz-szövetségi Mezőgazdasá­gi Gépkísérleti Kutatóintézete, az Ukrán Mezőgazdasági Gép­kísérleti és Villamosítási Ku­tatóintézete és az Össz-szövet­­ségi Olajosnövény-kutató In­tézete, valamint a gluhovi Rostnövény-kutató Intézete a partner. A növénytermesztés techno­lógiai folyamatainak haté­konyságát növelő módszerek kidolgozásával mindkét ország műszaki kutatói régóta ered­ménnyel foglalkoznak. A szov­jet mezőgazdasági és műszaki ellátási bizottság tucatnyi in­tézménye közül a minszki, és az egyik kijevi intézettel az ál­lattartó telepek gépi berende­zéseinek fejlesztésében működ­nek együtt a MÉMMI szakem­berei. Egy másik kijevi intézettel a traktorok, a gépkocsik üze­meltetésével, alkatrészeik fel­újításának módszereivel kísér­leteznek, míg a novokubánsz­­ki Traktor- és Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézettel a gabo­nakombájnok munkaminősé­gének ellenőrzésére és értéke­lésére vizsgálnak, fejlesztenek ki újabb és újabb műszereket. Nekünk természetesen szo­katlanok a méretek, így érde­kes az a tény, hogy a Szovjet­unióban a zöldség- és gyü­mölcstermelésnek önálló mi­nisztériuma van, ide tartozik az Össz-szövetségi Kertészeti Kutató Intézet, amely Micsu­­rinszkban van és a Zöldség­termesztési Kutatóintézet, en­nek székhelye Mütiscsi. Ezek munkatársaival ugyancsak van közös témájuk a gödöllői kutatóknak. Együtt az egyetemen A MÉM Műszaki Intézetben Varga Gyula mérnök segíti, szervezi a munkakapcsolatok folyamatosságát. Fiatalember. Maga is a Szovjetunióban sze­rezte három éve mezőgazdasá­gi villamosítási diplomáját. Mi a véleménye a kapcsolatokról? — Jellemző, hogy akár Moszkvába, Kijevbe vagy ép­pen Gluhovba utazik valaki, szakmai munkán túl más irá­nyú érdeklődését is igyekez­nek kielégíteni, tgy van ez ak­kor is, ha szovjet kutatók ér­keznek hozzánk. Ha kevés is az idő, s fáradtságot okozegy­­egy délutáni, esti program, a hívásnak nehezen állunk el­lent, s nemcsak akkor, ha a moszkvai nagyszínházba invi­tálnak valakit. Nekem is sok kedves barátom van a Szov­jetunióban. Olyanok, akikkel együtt jártunk egyetemre, s már azóta is szereztem újab­bakat. Jelképes tagság Dr. Csermely Jenő, a sze­­mestermény-szárítás és -tá­rolás gépesítési osztály veze­tője sem csupán egyszert járt a Szovjetunióban munkatár­saival. — Mindenekelőtt a kijevi intézettel és kutatóival igen szoros a kapcsolatunk. Mór több mint tizenöt éves, míg a moszkvai VIM-mel, az össz­­szövetségi kutatóintézettel tíz­éves. Mindegyikkel a takarmá­nyok tartósítási és feldolgozá­si eljárások gépesítése témá­jában közös a munkánk. Most éppen a legfontosabbnak, az erjesztéssel tartósított szemes­­kukorica-zúzalék és a szem­csutka keverék tartósításának műszaki megoldásait keressük. Emberi kapcsolataink? Köny­­nyű rá a válasz. — Itt van például a kijevi intézet tudományos főosztály­­vezetője, Nyikolaj Vasziljevics Tudelj. Régi barátunk, nem­csak a munkában társ. Miután intézetükkel, s vele is már több mint tizenöt éve találko­zunk, nemrég, jelképesen két főosztályunk, illetve intéze­tünk törzsgárdatagjává fogad­tuk. F. I. Pest megyei záróünnepsége, 10 órakor. A Gödöllői Stúdió NO 2. fotókiállítása, megtekinthető 10—20 órá!g. Gödöllő, helytörténeti gyűj­temény: A gödöllői kisipar múltja és jelene című kiállítás. Meg­tekinthető 10-től 14 óráig. November 8-án. Gödöllői, művelődési köz­pont: A Gödöllői Stúdió NO 2. fotókiállítása, megtekinthető 10—12 óráig. Mogyoród, művelődési ház: Társadalmi vezetőség vá­lasztó gyűlés, 17.30-kor. Vácszentlászló, művelődési ház: Táncdal- és nótaest Csák Hugó, Gaál Gabriella, Kemény Kázmér, Madarász Katalin és Szegedi Molnár Géza közre­működésével. Kísér a Pepsi együttes, 19 órakor. mm Mozi Vasárnap és hétfőn: Szuperzsaru. Olasz filmvíg­játék, 4, 6 és 8 órakor. Szilasmenti Tsz Jutalomutazás A turizmusban, a kül- és belföldi kirándulásokban meg­felelő arányt teremtettek az idén a kerepestarcsai Szilas­menti Tsz-ben. Egy nagyobb, csaknem negyven kiránduló alkotta csoportjuk észak-ma­gyarországi túrán vett részt három napig, egy másik cso­port pedig Csehszlovákiában volt jutalomúton. ahol meglá­togatták Nyitra és Kassa ne­vezetességeit. ISSN 0133—1057 (Gödöllői Hlrlc

Next

/
Thumbnails
Contents