Pest Megyei Hírlap, 1982. november (26. évfolyam, 257-281. szám)

1982-11-27 / 279. szám

iFJf MtCYTt 1982. NOVEMBER 27., SZOMBAT Háborítatlan csend a tájon • • Öreg tanyaházak idős gazdái i Bármerre néz az ember Tatárszentgyörgyön, a falu­si élet jellegzetes képét lát­ja. A házak tisztes távolság­ban állnak egymástól és a keskeny, hepehupás aszfalt­csíktól. Tehenek, tyúkok, li­bák. A tanácsháza udvarán is szénázik a szekérhez köt­ve egy szürke ló. Dé’idöben verőfényes a napsütés, csípős a novembe­ri szél, s háborítatlan a csend. A roskatag nádfedc­­les házak részeg kerítéssel és vaksi ablakokkal húzód­nak meg az emeletes tár­saik mellett. Kevesebb elvándorló Az ősj községet, mely a né­hány kilométerrel keletebbre lévő' Pusztatemplom dűlő' kör­nyékén állt, lelégették a tatá­rok.. — Az én- gyermekkoromban köveket ástak ott ki, s hord­ták az építkezésekhez. Felté­telezhető, .hogy egv régi teme­tő, ■feléjtodift á •szántók';-alkt\. ÍA »távfati. terv ekjieiT ’.szerepel; á \eriTietj 'rég&zé|f feltárása.' ;A máit; használható ■ emléke ,a Sarlósán kúriaj amelyben a Pegazus Tours rendezkedett be — mondja Gazdik La)osné, ^ községi tanács Vb-titkárá,- A település 1944.. november elsején szabadult fel. ötéven­ként kiemelt ünnepséget ren­deznek ezen a napon, szovjet katonák érkeznek, s a járás úttörőcsapatainak vendégeként végigmennek a 1 hajdani harc­vonalon — ahogy akkor: tank­kal. — Mi változott ■ Tatárszent­­györgyön 1945 óta? — Jóval több a szép komfor­tos ház, iparosodtunk, kinyílt a falu a világ felé. A lakosok száma 1975-ig csökkent, azóta állandó. A 40 állami telkünk felét már eladtuk, azokon há­zak. épülnek.. Az elmúlt né­hány évben legalább harminc új otthont emeltek. Sívó homok, néma mozi r. Az 1800 lakos közül félezren járnak dolgozni a fővárosba. Hozzájuk számítva azokat, akik Dabason, Örkényben vagy másutt keresik kenyerüket, hatszáz ingázóval lehet számol­ni. Meglehetősen nagy a szám, ha azt tekintjük: sok az idős ember, s helyben is van mun­kalehetőség. Igaz, jórészt asz­­szony'ok találnak elfoglaltsá­got az Örkényi Béke Tsz kivar­­íó, noppoló,' gyapjúválógató és soprűgyártó' üzemében is.'.. A lakatosok és az asztalosok a lajosmizsei ipari szövetkezet tatárszentgyörgyi , részlegében helyezkedhetnek el. Mégis tény, hogy újabb ipartelepítés­re már nerti ' lenne munkaerő, mert az ötszáz eljáró vagy az építőiparban, vagy speciális szakmákban dolgozik. A föld sívó homok, a háztáji kertek­ben csak gyenge minőségű sző­lő terem, a lakosság jövedel­mét nem gyarapítja. Gazdik Lajosné az alapellá­tásról, ..azt mondja, hogy dö­cög. Vegyes-, kenyér- és hús­boltjuk van. A. napokban nyi­tott egy magarikeresTfedő. Na­gyon kellene a Szálláskertbe is üzlet, mert ellátatlan a kör­nyék. Ceglédről érkezik a hús, Kecskemétről a tej és a többi áru, Hermádról a csirke. Jó lenne egy eszpresszó, mert fagylaltért, hideg üdítőért most a járási székhelyre utaznak. A hétvégeken vagy hetven 15— 22 éves fiatal tartózkodik ott­hon, s szívesen elmennének zenét hallgatni, táncolni. Mozi van. De milyen? Hetente egy­szer hozzák a gépet és a fil­met, az előbbi zajos és rossz, az utóbbinak ezért nincs hang­ja. Együtt élő nemzedékek A tanács vezetői sokat vár­nak az új klubkönyvtár veze­tőjétől.' Már régóta hiányzott a népművelő, aki jó progra­mokat szervez. Nemcsak az öregek, hanem az iskolások és áz óvodások is sokan vannak a keresők szá­mához viszonyítva. A nemze­dékek együttélésének bizonyí­téka, hogy a gyerekek közül kevesen kérnek napközis ellá­tást. Kétszáz adagos a konyha, s csak százhetvenen étkeznek onnan. A tanács az egyedülál­ló idősebbeknek — főleg fér­fiaknak — a kisvendéglőbe fi­zet be szociális étkeztetésre. Az iskolát bővítik, két tan­terem épül. A pedagógusellá­­tottság jó. Az óvoda 75 gyer­mek számára épült, ennyien is vannak benne. Bölcsőde nincs nem is igénylik, bár a távlati tervekben szerepel az építése » Gazdik Lajosné az utakra panaszkodik. A kunpeszéri út szinte járhatatlan. Járda csak a főútvonalak mellett fut, s bár társadalmi munkára moz­gósítható a lakosság, a tanács­nak nincs pénze arra, hogy anyagot adjon újabb járdához. Az egészségügyre nincs pa­nasz, de fogorvosra szükség ténne, mert most Bahasra jár­nak szakrendelésre a helybé­liek. Visszahívta otthona A falura lassan ereszkedik az este. A Kossuth utca 105-ben lakik Petrányi János. A háza 66, ő 86 éves. Magának építet­te legénykorában, s azóta egy­folytában itt él. A lánya vinné, vitte is Ceglédre, de János bá­csi két hét múlva vissza­jött ... Vicsotka Mihály A KÉPEKEN (felülről lefelé): Petrányi János éveinek száma 8G, a háza húsz esztendővel fiatalabb. Szépek az új épületek Tatárszent­györgyön. Ez is kocsi, az is kocsi... Erdősi Agnes felvételei Keiizervgyári rekonstrukció Cukorral vagy pedig anélkül Magyarországon mintegy 300 ezer cukorbeteget tarta­nak számon és négymillióra becsülik azok táborát, akik­nek, ha nem is szükséges, de mindenképpen egészsége­sebb lenne cukormentes ételeket fogyasztaniuk. A diabetikus befőttek, dzsemek, szörpök, előállításával a Dunakeszi Konzervgyár foglalkozik. Hétféle befőtt, négyféle dzsem, ugyanannyi szörp és rostos gyümölcslé készül az üzemben. Túlzás lenne azt állítani, hogy na­gyon népszerűek ezek a termékek. Több okból sem azok. A köztudatban él egy téves nézet: a diabetikus konzervek, dzsemek, szörpök csak a cu­korbetegeknek készülnek, ők eszik, mert mást nem fo­gyaszthatnak. Holott ezek sok­kal egészségesebbek a hagyo­mányos módon, cukorral ké­szült társaiknál. Igaz, a gyár sem tett sokat termékei nép­szerűsítésért, mint mondják nem tudnak nagy összegeket fordítani reklámra. S a vevők időnként a diabetikus készít­mények választékát kifogásol­ják, ekkor pedig kiderült, hogy a kereskedelem még a létező választékkal is adós marad. csőn, 40 millió bankhitel, 25 millió forintot ad a fóti Béke Termelőszövetkezetet, amellyel a dunakesziek gazdasági tár­sulást alakítottak és 50 mil­liót tesznek hozzá saját fejlesz­tési alapjukból. Megtérül-e? Nem népszerű Az idegenkedésnek van egy másik oka is. Az a véle­mény alakult ki, hogy a diabe­tikus készítmények sajátja a kellemetlen mellékíz, amit a cukorpótló szaharin okoz. Ez valóban így volt, amíg a duna­kesziek el nem kezdtek más cukorpótló anyagokat használ­ni a diabetikus termékekhez. Ma már lehetetlen megkülön­böztetni a cukorral és az anél­kül készült befőttet S ezt nemcsak a gyártók állítják, hanem kísérletek, felmérések sorozata is igazolja. A különb­ség mindössze annyi, hogy a diabetikus befőtt energiatar­talma éppen fele a cukrozotté­nak Ennek ellenére a dunake­sziek kénytelenek vo,lt§k .csök­kenteni az .amúgy. ,sem * túl nagy, termelést .'ezekből az árukból, meri a magyar keres, kedelem nem rendel belőlük. Az NSZK-ból viszont igen. Idén az első félévben a Hun­­garofruct tizenhárom tonna diabetikus dzsemet importált! Elgondolkodtató ellentmondás! A gyár vezetői azonban nem hátrálnak, keresik az utat a fogyasztókhoz. S ha reklámra nem is költenek milliókat, jó­val többet áldoznak termékeik minőségének javítására és a választék növelésére. Ezt a célt szolgálja a közelmúltban meg­kezdődött hároméves rekonst­rukció is, amelynek során kor­szerű üzemmé alakítják a már elavult öreg gyárat. A re­konstrukció költségei megha­ladják a kétszázmillió forin­tot. Ebből 93 millió állami köl-Fölmerülhet a kérdés: ér­demes-e ekkora összegeket ál­dozni, ha nem lehet eladni a diabetikus termékeke? Meg­térül-e a beruházás? Feltehetően igen. A hagyo­mányos és diabetikus készít­mények előállításának techno­lógiája ugyanis gyakorlatilag azonos. Egy gépsoron készül­nek, a különbség csak az, cukrot vagy valamilyen cu­korpótló anyagot tesznek-e a befőttbe, a dzsembe, a gyü­mölcslébe. A jó minőségű, a cukrozottéval azonos ízű dia­betikus áruk gyártásának mód­szerét már kidolgozták, s alkal­mazzák is. Ám valójában a rekonstrukció teszi lehetővé a nagyüzemi termelést. Az üzem korszerűsítése, bő­vítése két lépcsőben valósul meg. Elsőként — ez a munka már meg is kezdődött — föl­újítják és bővítik a csarnokot és egy készáruraktárat építe­nek. A felújított és az új gé­pekkel három gyártósort állí­tanak be, amelyekkel 1984 jú­liusától már termelni szeretné­nek. Ez a korszerűsítés nem a mennyiségi növekedést szol­gálja, hanem a minőség javí-4: tását és a választék bővítését,­­új termékek bevezetésével. A rekonstrukció második' ütemében — várhatóan Í985. középére —, egy korszerű gfjü- ' mölcsfeldolgozó épül fel. En­nek megválósítására és' üze­meltetésére alakította meg • a gyár és a fóti tsz a gazdasági társulást, önállóan gazdálkodó egység lesz ez; aminek a tér- ' meléséhez. a dunakesziek . ad­ják a szakmai hátteret, a szö­vetkezet pedig az' alapanyagot szállítja és Vállalja az értéke-', sítést. Végtére mindegy Természetesen tisztában vannak azzál, hogy a vásárló' nem változik meg egyik nap­ról a másikra, s nem fogja mindenki egycsapásra a dia­betikus gyümölcskészítménye-' két keresni. Mégis úgy érzi!# — ahogyan azt a gyár ., fő­mérnöke, Horváth Ottó meg- ‘ fogalmazta —v hogy feladatuk a vásárlók ízlésének, táplálko­zási szokásainak befolyásolása is. Bár számukra gazdasági szempontból mindegy, hogy cukros vagy diétás áru ke­rül-e le a gépsorról; hiszen nincs szó konkurenciáról: mindkét fajta termék náluk készül. . . -M. Nagy Péter Összegez a Kereskedelmi Főfelügyelőség Vásárlók panaszolták- A harmadig negyedévben 229 bejelentés és panasz érke­zett az Országos Kereskedelmi Főfelügyelőség közérdekű be­jelentések és panaszok irodá­jához, huszonkilenccel több, mint a múlt év azonos idősza­kában. A legtöbben változatla­nul egyes iparcikkek minőségét, vagy időszakos hiányát kifogá­solták. Sokan panaszkodtak alkatrész­­hiányra. Főként személygépko­csikhoz, motorkerékpárhoz, mosógéphez, magnóhoz, lemez­játszóhoz nem kaptak megfe­lelő alkatrészt. Várhatóan se­gít majd a kreskedelem kró­nikus alkatrészgondjain, hogy a Termeltetők Tanácsának há­rom tagvállalata; a Keravill, a Ravill és a Vasért amelyek Ment tengődik már a nagyközség Ä piparezgető napok után... | ] gyancsak csodálkozna Blaskovich méltó­­ságos úr, ha szétnézne most Tápiószent­­márton nagyközségben és határában. Har­mincnyolc évvel ezelőtt hatökrös szekerei hordták ilyentájt a kukoricaszárat a határból, gőzekék szántották a Bertalan-major környé­kén a jó fekete földet. A tízezer holdas föld­­birtokos cselédei ilyenkor már félve készül­tek a piparezgető napra, amikor az uraság szólította cselédeit és megmondta: ki marad­hat meg jövőre cselédnek és kinek kell fel­pakolnia a szekérre szalmazsákos ágyát, hogy másik uraságot keressen. Bár. ami az igazságot illeti, 38 évvel ezelőtt 1944. november 12-én kisebb gondja is na­gyobb lehetett, hiszen az utolsó német kato­na is elhagyta a községet, muszáj volt nekik, mert az aknákszabdalta határban megjelen­tek a T—34-es harckocsik, terelve a fasisztá­kat a főváros, a nyugati határ felé. Ez téhát 1944. november 12-én történt, ezért Tápiószentmártonban a község lakói e naoon ünnepük a felszabadulást. Hatszáz család kapott földet abból amire ed­dig is hullatta verejtékét. A gőzekék eltűntek, helyükre több száz lóerős traktorok álltak, a cselédsorra sem emlékeznek már sokan. A ré­gi zsellérek, cselédek fiai, unokái az Arany­­szarvas Termelőszövetkezetben éppen befe­jezték a répa szedését, egy héttel korábban nedig a kukorica törést, nem is akármilyen átlagterméssel, hiszen cukorrépából csaknem 50 tonnát takarítottak be. A felszabadulás évfordulóján adták át a község fennállásának eddigi legnagyobb be­ruházását, az 51 millió forint értékű községi vízmüvet. A 40 km-es vízvezetékhálózaton 250 méterenként közkifolyókat létesítettek, így mindenki könnyen hozzájuthat a jó minő­ségű ivóvízhez. Az 51 milliós költségből a község lakói 22 millió forintot vállaltak. A létesítmény úgy készült, hogy az ezredfordulóig a 6000-es lé­lekszámú községben élők egészséges ivóvizet kapnak. A vízműtársulatba a lakosság 60 százaléka a szervezés megindulásától számí­tott 3 napon belül belépett. A társulat szer­vezésében a tanácstagok, a Hazafias Nép­front tisztségviselői és a tanácsi dolgozók nagy lelkesedéssel vettek részt. A Pest megyei Tanács és a Vízügyi Igaz­gatóság 18 millió forint támogatást adott, míg a községben működő különböző szervek 11 millió forintot adtak a vízmű megépítésé­hez. A felszabadulás községi évfordulóján adták át az újfalui 50 személyes óvodát is. Ez is társadalmi összefogással épült fel. Az 5 mil­lió forint értékű óvoda 2 és fél millióba ke­rült, elsősorban az Aranyszarvas Termelőszö­vetkezet és a lakosság támogatásával. Az új óvodában nagyszerű körülmények között él 50 emberpalánta, ök már nem is fognak emlékezni arra, hogy nagyapáik még cselédek voltak, akik sokszor ügy men­tek hajnalonként munkába, hogy nem tud­ták: lesz-e holnap egy darab kenyér a sült­krumplihoz és vöröshagymához. Mi, időseb­bek, emlékeztetni fogjuk őket. Dr. Várad! András a' legfŐbB' árkatrészV forgal?l. mázzák, felmérték; -milyen., cikkek hiányoznak leggyakrab­ban üzleteikből, s akciót indí­tottak ezek termeltetésére. A Ramovill-íal, a GELKA-val és a Kisipari Termeltető Vállalat, tál közösén, a hónap elején ki­állításon is kerestek gyártót ■ több száz háztartási gépre, és híradástechnikai alkatrészre, tartozékra; Változatlanul gyakori a panasz a bútorok minősé­gére, s a garanciális javítások hosz­­szadalmas idejére. A vásárló természetesen rendszerint ra­gaszkodik az általa korábban kiválasztott és megvásárolt bú­torhoz. vagy annak szövet-’, kárpitszínéhez, de a gyártó ezt sokszor sem javítással, sem pé. dig cserével nem tudja bizto­sítani. így csak az ár visszaté­rítésével kártalaníthatják á ve­vőt, aki viszont ezt nem szí­vesen fogadja el. Több vásárló kifogásolta az olcsó húsok, húskészítmények hiányát. Azt iá jelezték, hogy sokszor nehéz a megvásárolt termék árát ellenőrizni, mert ezt nem tüntetik fel megfele­lően. Panaszolták, hogy záróra előtt egy-két órával elfogynak a tej- és tejtermékek az üzle­tekből, s érkeztek bejelentések a lejárt szavatosságok miatt is. Egyes vendéglátó vállalatok­ra, az a panasz, hogy a feiszol-' gálók udvariatlanok a vendé­gekkel. Az utóbbi időben so­kan keresték fel az irodát sze­mélyesen és levélben azért, mert egyes szerződéses ven­déglőkben késő éjszakáig túl hangos a zene. s nem ritkán a hangoskodó vendégek is za­varják a környező - házak la­kóinak nyugalmát. A megvizsgált 229 panasz kétharmada jogosnak bi­zonyult, s ezek több mint. 60 százalé­kát a vállalatok, illetve szövet­kezetek a kereskedelmi fel­ügyelőségek felszólítására a panaszosok megelégedésére rendezték. Az esetek mintegy 30 százalékában a felügyelősé­gek szabálysértési eljárás nyo­mán pénzbírságot róttak ki a felelősökre, s néhány esetben fegyelmi eljárást kezdetné-' nyeztek.

Next

/
Thumbnails
Contents