Pest Megyei Hírlap, 1982. november (26. évfolyam, 257-281. szám)
1982-11-04 / 259. szám
1982.-NOVEMBER 4., CSÜTÖRTÖK 'xMdap Nyúibőráő! liésslilf dp Az együttműködés reményében A ráckevei járás kezes gazdaságaiitak bemutatója Hazánkban az elmúlt évben a mezőgazdaságon belüli kiegészítő tevékenység — mindaz, ami az alapvető mezőgazdasági termelésen kívül esik — az összes termelésnek mintegy 32 százalékát tette ki. Szűkebb pátriánkban ez az arányszám elérte a 68 százalékot, sőt a ráckevei járásban a 77 százalékot is. Ezeket a sokatmondó adatokat tegnap délután hallottuk Dunavarsányban, a Petőfi Művelődési Házban rendezett, tizenhárom ráckevei járási mezőgazdasági üzem termékbemutató-kiállításának megnyitóján, ahol előbb Jónás Zoltán, a járási pártbizottság első titkára üdvözölte a vendégeket, majd a házigazdák nevében dr. Tresser Pál, a dunavarsányi Petőfi Termelőszövetkezet elnöke mondott megnyitó beszédet. Az eseményen ott volt Balogh László, az MSZMP Pest megyei Bizottságának titkára és Raffai Béla, a ráckevei járási hivatal elnöke. A kiállítás célja az érintett mezőgazdasági üzemek közötti kapcsolat elmélyítése, .tevékenységük bemutatása mind a környék lakosságának, mind az ipari üzemek meghívott — s szép számban megjelent — vezetőinek, akár kooperáció reményében is. Dr. Tresser Pál hangsúlyozta, hogy a ma már egyáltalán nem mellékes „melléküzemág” a mezőgazdasági fejlesz-Feídolgozott élelmiszer, rusztikus bútor, játék és nyúlbőrcipő jól megfér egymás mellett a dunavarsányi Petőfi Tsz standján. Erdősi Ágnes felvétele tőmunka érdekében alakult ki, annak hagyományos hátterére alapozva, ezért fontos mind a munkalehetőségek, mind az életszínvonal alakulása szempontjából. A házigazda jogán felhívta a figyelmet az ez alkalommal elsőként bemutatott új termékekre, a nyúlbőrből készült cipőkre, az angóraszőrböl készült gyapjúra, melyekhez a Petőfi Tsz korszerű nyúltenyésztőtelepe adta az alapanyagot. A kicsi, de gazdag és ízlésesen berendezett kiállítás november nyolcadikéig tekinthető meg, naponta 9—18 óráig. K. T. Több devizát szerzett a PEVDI Jé piacpolitika eredménye ■/ Megértve a népgazdaság ^ helyzetét, a Pest megyei ^ Vegyi és Divatcikkipari ^ Vállalatnál is egyik fő célként a gazdaságos export !$ növelését határozták meg ^ idén. Milyen sikerrel? — ^ kérdeztük az év kilenc hó^ napjáról Űjfalusi József í gazdasági igazgatót. A harmadik negyedévben meghozták erőfeszítéseik az eredményt, s így a tavalyi hasonló időszakhoz képest, jelentősen emelték az export termékek mennyiségét, 292 millió forint árbevételt értek el külhoni piacokon, s ez 16 milliós többletet jelent. Elsősorban az írószerek kelendőségét használta ki a PEVDI vezetése: a szentendrei gyár jó vevőt talált például egy algériai cégben. Megrendelésükre kiszállítottak 3 millió filctollat és 12 millió betétet, ezzel elérték, hogy éves szinten a számítottnál 15-20 százalékkal több tőkés exportot könyvelhetnek majd el. Romlottak viszont a tőkés piaci lehetőségek a vállalat bőrdíszműit tekintve. Elkészült 84 millió forint értékű termék Pilisszentivánon. ami nem kevesebb mennyiséget jelent a tavalyinál. Csupán azt, hogy kényszerűségből alkalmazkodniuk kellett a csökkenő árakhoz. December végéig azonban, a vállalatvezetés jelenlegi ismeretei szerint, elérik az összességében számított deviza árbevételt Nem számítanak idén jövedelmező kereskedelmi partnernek a jugoszlávok sem, köztudott, hogy országukban a stabilitás javítására több importkorlátozást léptettek életbe. Érinti ez közvetlenül a PEVDI-t is, konkrétan a gyömrői vegyi gyáregységet. Fenyőgyantából ugyanis kevesebbet adhattak el, mint tervezték. Ellensúlyozásként növelték viszont az epoxitgyanta gyártását, s ezáltal nemcsak elérték az előírt 23 milliós tőkés export tervüket, hanem csaknem 5 millió forinttal túl is teljesítették. Kihasználva a jó minőségű termék utáni nagy érdeklődést, az árukat is tudták — a vállalatnak kedvező mértékben — emelni, D. Gy. Az Érd Afész-áruház — tegnap dél körül Építése küzes ügy lett Ma nyit kaput az írd áruház / Az Érd áruház a Budai járási 2 Afészé, de egy ben — a ceglédi, í a gödöllői és a váci szöveíke- 2 zeti áruházakhoz hasonlóan — 2 a Skála-Coop hálózat tagja. Ez J már kívülről is látszik, de kü^ lönösen belül, az egyes osztá^ lyok kialakításában és — ami 4 a legfontosabb — a gazdag í áruválasztékban. Azaz talán y. szebb is, mint a többi Skálájú Copp áruház. Nemcsak az új- 2 szülöttnek örvendő, arra jog'A gal büszke lokálpatrióta érdiek, J hanem az elfogulatlan látoga' tők szemében is. A földszinti szupermarket (vagyis nem élelmiszerosztály vagy ABC, mert miért ne követnék ebben is a túlzott szerénységgel igazán nem vádolható tanítómesterüket) ? Mindent kínál, ami szem-szájnak ingere, illetve ami hazánkban élelmiszerből és napi iparcikkből kapható. S az emeleten a műszaki, a barkács-, a sport-ajándék-játék, a lakástextil-, méteráru osztályok, a népművészeti, az illatszer- és a fotó-optika shopok (térelválasztóval tagolt elárusítóhelyek) áruválasztéka is gazdag. Elsősorban a mindennapi igényeket kívánják kielégíteni, gondoltak azonban az úgymond kényes izlésűekre (nem utolsósorban az így elérhető nagyobb bevétel reményében), s vannak luxusáruk. Áruk és ötletek — Az áruház alapprofilja változatlan marad, idővel viszont néhány módosításra szükség lesz — mondta Mógor Béla, az érdi városi tanács el-Tájékoztató a munkavédelem helyzetéről, különös tekintettel a gépiparra — ezt a címet viselte az a tanácskozás, melyet szerdán tartottak az Országházban az ■ országgyűlés ipari bizottságának tagjai, valamint más parlamenti képviselők, országos hatáskörű szervek és főhatóságok vezetői. A száraznak tűnő címmel jelzett témák — melyekhez Rabi Béla ipari minisztériumi államtitkár, illetve Föcze Lajos, az Országos Munkavédelmi Bizottság titkára fűzött szóbeli kiegészítést — sok százezer ember mindennapi munkáját érintik közvetlenül. Az ember védelmében Ennek az esztendőnek az első felében negyvennyolc ember vesztette életét hazánkban a munkahelyén elszen vedelt baleset következtében. E negyvennyolc ember halála értelmetlenebb volt minden más halálnál, hiszen csak azért jött, mert valahol hiba volt a munka irányításában, a feladat végrehajtásában, valahol megsértették a munkafegyelmet, a technológiai rendet, vagy az a technológia eredetileg sem tartalmazta a legalapvetőbb munkavédelmet. A legtöbb halálos — és súlyos csonkulással járó — üzemi baleset okozója valamilyen szubjektív körülmény. Olyan emberi tényező, amelynek kiküszöbölésével meg lehetne akadályozni a gépek, hengerek, ládák, vasúti kocsik, targoncák körül leselkedő értelmetlen halált. A munkavédelem valami olyan dolog, ami közös kötelezettségekkel jár: felelős érte munkaadó és munkavállaló egyaránt. Mert a munkavédelem lényegében a dolgozó ember védelme. Ezt fogalmazták meg az országgyűlés ipari bizottságának tegnapi ülésén is a képviselők, akik meghallgatták az ipari Minisztérium, illetve a SZOT beszámolóját arról, mi minden történt — vagy nem történt — az adott témában az utóbbi három esztendőben, amióta megszületett a Minisztertanács rendelete a munkavédelemről. Szóltak a vitában a műkzaki feltételekről, a magyar és a nemzetközi szabványokról, új, még újabb — s alaposan elavult — gépi berendezésekről, a beruházások közismert gondjairól, egyéni védőfelszerelésekről, azoknak gyártásáról és alkalmazásáról, ám valamennyien ugyanoda jutottak az eszmefuttatással: az ember a legértékesebb termelési tényező, semmit sem szabad tehát sajnálni pénzből, energiából, amikor arról van szó, miként lehetne eredményesebben oltalmazni különböző ártalmaktól, veszélyektől e legfőbb tényezőt. Igaz, hogy a munkavédelmi beruházásoknak nincs közvetlenül mérhető gazdasági eredménye. Mégis azt mondja erről Kovács László, a százhalombattai Dunai Kőolajipari Vállalat szakmunkása (Pest m. 20. vk.), az ipari bizottság tagja, hogy amely vállalat nem áldoz erre a célra, saját magát teszi tönkre. Nem könnyű sehol sem a pénzügyi helyzet, ez nem vitás. Meg kell azonban találni feltétlenül azokat a forrásokat, amelyekből csurran-cseppen folyamatosan a munkavédelem javítására, illetve ami a legfontosabb: a balesetek műszaki megelőzésére. A képviselő választókerületének két nagyüzeméről — saját munkahelyéről s a Dunamenti Hőerőmű Vállalatról — szólva nem tévesztette szem elől a megelőzés jelentőségét más tekintetben sem. Kiemelte a rendszeres egészségügyi ellenőrzés hasznos voltát, de azt is, hogy a legtöbb talán a közvetlen munkairányítókon, a csoportvezetőkön múlik, akik naponta nyomon tudják követni a balesetvédelmi oktatásokat, a munkavédelmi felszerelések meglétét, a védőruhák, egyebek használatát. Adott a lehetőségük az azonnali számonkérésre, is, ha valahol vétségre bukkannak. Ehhez persze az kell — ami például ennél a két vállalatnál meg is van —, hogy a legmagasabb beosztású vezetők munkájuk szerves részének tekintsék azokat a feladatokat, amelyek a munkavédelem körébe tartoznak. Hogy annál a bizonyos számonkérésnél ne maradjon magára a közvetlen termelésirányító, a szabályok betartatásában pedig legyen támasza az üzemi munkavédelemmel foglalkozó apparátus minden egyes tagjának. A munkavédelmi felelősök dolgát gyakran nehezíti az a hibás közszemlélet, hogy mindenbe beleütik az orrukat, akadályozzák a termelést, és így tovább. Márpedig: a hibás gépet azonnal le kell állítani, az ittas dolgozót hazaküldeni, a balesetveszélyes munkahelyet kiüríteni, a műszakilag nem kifogástalan szállítójárművet kivonni a forgalomból, tehát végrehajtani mindazt, ami éppen a további termelés zavartalanságának érdekében halaszthatatlan. Az igaz, hogy nem könnyű keresztülvinni ezeket az intézkedéseket, mert nem egyszerű elismertetni azoknak létjogosultságát sem a vezető dolgozók, sem a beosztottak körében. Alapvető szemléletváltozásra van hát elsősorban szükség. Keresni kell azokat a forrásokat — és nem kizárólag anyagiakat —, amelyek sürgősen előbbre viszik a munkavédelem ügyét. Olyan körülményeket kell teremteni, amelyek között a munkavédelem tényleg betöltheti hivatását: megóvhatja magát, az embert, hogy egyre több értéket hozhasson létre nekünk, magunknak, illetve utódainknak. Bálint Ibolya nőké. — Ha például elkészül az építkezőknek, kisárutermelőknek szánt Fészek áruház, az itteni barkácsosztály feleslegessé válik. Lehet, hogy a ruházatot fogják bővíteni konfekcióval, mivel abból úgyis gyenge nálunk az ellátás. Ugyanígy nem végleges a nyitva tartási idő. Szombaton a szupermarket is csak 8-tól 13 óráig tart nyitva, de ezen, az igényeknek megfelelően — ígérte Hegyi János, a Budai járási Áfész elnöke — változtatni fognak. Különben hétfőn 12-tcl 18-ig, keddtől péntekig a szupermarketben 6-tól 20-ig, a többi osztályon 10-től 18 óráig várják a vásárlókat. Egyik újításuk, hogy nem csütörtökön, hanem pénteken tartják a bevásárlónapot, s az áruház előtti parkolóban majd — ugyancsak a többi Skála-Coop egységhez hasonlóan — különféle akciókat, kihelyezett árusításokat rendeznek. Az Érd áruház minden bizonnyal sok-sok kellemes meglepetéssel szolgál majd az érdieknek és a környékbeli vásárlóknak. Erre az áruház dolgozóinak személyi összetétele a garancia. A vezetők felsőfokú, a teljes létszám egynegyede pedig középfokú végzettségű. Szakképzetlen alig van. Sokan tanultak — remélhetőleg jót — a Skálában. A többség érdi és fiatal. Az energikus igazgatónő, Gajzágó Lászlóné, tele van jobbnál jobb ötlettel. Hálóterv alapján Annak viszont az érdiek a megmondhatói, hogy milyen nagy szükség volt erre az áruházra. Várták is elkészültét, s nagy örömükre azok, akiknek módjuk volt rá, még ha nem is tartozott munkaköri kötelmeik közé, sokat tettek érte. Az eredeti határidőnél fél évvel előbb készült el, s adhatják át ma délután. Azért, mert az Érd áruház felépítése Érden és a budai járásban közös ügy lett. Segítettek a politikai, a társadalmi szervek, a városi tanács, a felvonulási területet a határidő előtt útadó Budapest környéki Tüzép, a gazdaságok, az intézmények. Látszólag apróság, de valójában sok mindenről árulkodik (arról például, hogy az érdiek megfelelő kereskedelmi ellátását szívügyüknek tekintik) az, hogy a sajtótájékoztatót a városi pártbizottságon tartották, ahol Méray Tibor, az érdi városi pártbizottság első titkára elnökölt Hegyi János, az áfész elnöke pedig elmondta, hogy már a végleges döntés megszületése előtt elkezdték a beruházás előkészítését. — A Pest megyei fogyasztási szövetkezetek arra törekednek, hogy ne csak a felújításokat, a bővítéseket és korszerűsítéseket, hanem lehetőleg az új létesítményeiket is saját erőből, saját embereik készítsék — mondta Tuza Sándorné dr., a MÉSZÖV elnöke. — így ugyanis a munka könnyebb és olcsóbb; az emberek azonosulnak a feladattal. Ez igaznak bizonyult az áruház generálkivitelezőjére, az érdi székhelyű Budai járási Építőipari Szövetkezetre is. Korszerű módszerrel, hálóterv alapján precízen és pontosan dolgoztak. rí S Érd lakossága, mától az Érd áruház vásárlóközönsége minden bizonnyal hálás is ezért. Hogy az áruház megnyitása mit jelent Érd ellátásában, arról a városi pártbizottság első titkára beszélt. Elmondta egyebek között, hogy a hatalmas területen fekvő városnak 50 ezer lakosa van. Több ezren bejárók, akik többsége eddig nap mint nap kénytelen volt a bevásárlás tortúráját elszenvedni. Számolniuk kell azzal a hétnyolc ezer emberrel is, akiknek Érden üdülőtelkük van, s a hétvégeket ott töltik. Tavasztól őszig rengeteg a kiránduló ... Könnyebb lesz Nagy a város vonzáskörzete. Ide sorolható Diósd, Tárnok, Pusztazámor, Sóskút, s érkeznek vásárlók a főváros XXII. kerületéből, Százhalombattáról, Ercsiből, Martonvásárról... Szóval nem könnyű Érden megfelelő ellátási szintet produkálni. Senki sem állítja, hogy az áruház megnyitásával a gondok megoldódnak (a külső területeken lakóknak például nem sokat segít), de a ‘40 millió forintos árukészlet, a gazdag választék, a vonzó, modern környezet, s persze az áruház munkaszerető eladógárdája sokak napi bevásárlását megkönnyítheti. Szenté Pál Tegnap a próbavásárláskor Kollár József budaörsi gépkocsivezető volt az első vevő, aki ebből az alkalomból az Erő áruháztól meglepetést — értékes ajándékcsomagot — kapott Hancsovszki János felvételei
