Pest Megyei Hírlap, 1982. november (26. évfolyam, 257-281. szám)
1982-11-04 / 259. szám
1982 NOVEMBER 4. CSÜTÖRTÖK ■»« 4í?r 'gr \Jiirkw Köiös közlemények Losoncit Pál látogatáséról Cemcjel—Arafat találkozó előtt Lefegy vérzik a khngista Losonczl Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke Dzsabir El-Ahmed El-Dzsabir Esz-Szabah sejknek, Kuvait Állam uralkodójának meghívására 1982. október 31. és november 3. között hivatalos látogatást tett Kuvaitban. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke a két ország népeinek barátságát tükröző szívélyes fogadtatásban részesült. Losonczi Pál találkozott Szaad El-Abdullah Esz-Szalem Esz-Szabah sejkkel, Kuvait Állam trónörökös miniszterelnökével és Szabah El-Ahmad El-Dzsabir Esz-Szabah miniszterelnök-helyettessel, külügyi és tájékoztatási miniszterrel. Fogadta a kuvaiti kormány pénzügyi és tervezési, kereskedelmi és iparügyi, távközlési, közmunkaügyi, valamint villamosipari és vízügyi miniszterét és megbeszélést folytatott velük a két ország gazdasági és pénzügyi kapcsolatainak kérdéseiről. Losonczi Pál és a kuvaiti uralkodó tárgyalásai a kölcsönös barátság és megértés légkörében folytak. A megbeszélések során mindkét fél kifejezte, hogy elégedett a kétoldalú kapcsolatok állandó fejlődésével és hangsúlyozta, hogy az együttműködés különböző területein további erőfeszítéseket tesznek azok fejlesztésére. A felek áttekintették az országaik közötti gazdasági kapcsolatok helyzetét és megelégedéssel állapították meg, hogy a gazdasági, kereskedelmi és technikai együttműködés zavartalanul fejlődik. Egyetértettek abban, hogy további lehetőségek vannak a gazdasági és a pénzügyi kapcsolatok további elmélyítésére. A felek mély aggodalmukat fejezték ki a nemzetközi helyzet romlása miatt és egyetértettek abban, hogy az emberiség egyik legfontosabb feladata a világbéke megőrzése. A két fél mélységes aggodalmának adott kifejezést a közel-keleti helyzet rosszabbodása miatt, amelynek oka Izraelnek az arab népek és az arab államok ellen folytatott, a megszállt arab területek bekebelezésére irányuló agreszszí.v, terjeszkedő politikája. Á felek megerősítették, hogy az Arab-öböl békéjének és biztonságának fenntartásáért — minden külső beavatkozást kizárva — csakis a térség államai felelősek. A felek nagyra értékelték a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnöke Kuvait Államban tett látogatásának eredményeit és kifejezték meggyőződésüket, hogy a látogatás hozzájárul a két ország barátságának erősítéséhez, együttműködésük fejlődéséhez. Losonczi Pál őszinte köszönetét fejezte ki a kuvaiti népnek és a kuvaiti vezetőknek a meleg fogadtatásért és magyarországi látogatásra hívta meg Dzsabir El-Ahmed El-Dzsabir Esz-Szabah sejket, Kuvait Állam uralkodóját, aki a meghívást örömmel elfogadta. Az MSZBT vendégei Szovjet delegáció A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 65. évfordulója alkalmából az MSZBT meghívására szerdán hazánkba érkezett a Szovjet—Magyar Baráti Társaság küldöttsége Jevdokija Karpovának, az Oroszországi SZSZSZK minisztertanácsa elnökhelyettesének, az SZMBT alelnökének vezetésével. A Szovjet—Magyar Baráti Társaság delegációját délután fogadta Apró Antal, a Magyar —Szovjet Baráti Társaság elnöke. A találkozón részt vett Bíró Gyula, az MSZBT főtitkára. Az új nyugatnémet kormánynak szilárd elhatározása, hogy 1933. március 6-án idő előtti, országos választást tartanak az országban — jelentette ki Dietrich Stolze, a bonni kabinet szóvivője a kormány szerdai ülése után. A kormányszóvivő közölte, hogy Helmut Kohl kancellár tartani akarja magát ígéretéhez, és ezért november második felében tárgyalni fog Kari Carstens államfővel és a pártok elnökeivel a választáshoz vezető legmegfelelőbb alkotmányjogi megoldásról. Ugyanakkor azonban Hans-A libanoni hadsereg és a Bejrutban állomásozó háromhatalmi erők egységei szerdán bevonultak a város keresztények lakta keleti részé be. Az akció célja az, hog\ lefegyverezzék a Kelet-Bejrútban tartózkodó mintegy húszezer falangista milicistát, és helyreállítsák a kormány fennhatóságát a városrész felett. Arab lapértesülések szerint az elkövetkező napokban találkozni fog Amin Gemajel Jochen Vogel, a Német Szó ciáldemokrata Párt kancellárjelöltje egy bonni sajtóértekezletén kétségét fejezte ki, és felszólította Helmut Kohl kancellárt, hogy egyértelműen jelentse ki: hajlandó-e lemondásával vagy a bizalmi kérdés felvetésével és saját maga szándékos leszavaztatásával szabaddá tenni az utat az idő előtti országos választás előtt Vogel óvott a választási harc kiélezésétől, és az SPD nevében „tisztességes ellenféli viszonyt” ajánlott fel a többi [jártnak. I libanoni elnök és Jasszer Arafat, a PFSZ vezetője. Szalah | Khalaf, Arafat helyettese a hírek szerint hétfőn Rabatban előzetes megbeszélést folytatott Gemajellel. Kamal Hosszan Ali egyipto mi külügyminiszter egy sajtónyilatkozatban közölte, hogy Gemajel októberi római találkozásukkor biztosította őt: nem tesz engedményeket Te, Avivnak az országában állomásozó izraeli erők kivonása érdekében. Ali kifejtette, hogy ez a felfogás megegyezik az egyiptomi állásponttal: Izraelnek minél hamarabb ki kell vonnia erőit Libanonból, és Tel Aviv nem várhatja, hogy „jutalmat kap a libanoni és a palesztin nép ellen elkövetett agreszsziójáért”. Kamal Hasszán Ali kedden Törökországba érkezett, hogy a török—egyiptomi kapcsola-A Béke-világtanács elnöksége a Lisszabonban most befejeződött tanácskozásán meg állapították, hogy a fegyverkezéssel és a nukleáris háború kirobbanásának veszélyével szemben fokozottabban k eV mozgósítani a közvéleményt. Rámutattak, hogy történelmi jelentősége van a Szovjetunió egyoldalú kötelezettségvállalásának, am~ly szerint lemond a nukleáris fegyver elsőként történő bevetéséről. tok szorosabbra fűzéséről tanácskozzék Kenan Evren államfővel. ★ Izrael agressziós, terjeszkedő politikája továbbra is a legnagyobb veszélyt jelenti . az arab országokra, a közel-kelet békéjére, a nemzetközi biztonságra nézve — állapította meg Moamcr El-Kadhafi és Petar Sztambolics Belgrádban szerdán folytatott tárgyalásain. A hivatalos látogatáson lugoszláviában tartózkodó' líbiai vezető és a jugoszláv államelnökség elnöke a világpolitika időszerű kérdéseinek áttekintésekor aggodalommal szólt a nemzetközi kapcsolatok jelenlegi állásáról, és állást foglalt az el nem kötelezett országok tevékenységének fokozása mellett. Kadhafi kifejtette a jelenlegi közel keleti helyzettel kapcsolatos álláspontját. A BVT elnöksége egyhangúlag dokumentumot fogadott el, amely „az összes nukleáris fegyverrel rendelkező országok kormányaihoz” intézett felhívást tartalmaz. Ez egyebek között megállapítja: nagymértékben hozzájárulna a nukleáris háború veszélyének elhárításához, ha ezek az államok egyértelmű pyilatkozatot tennének az atomfegyver elsőkénti használatáról történő lemondásról. Megegyezés a kormányprogramban Ma - eskütétel Hágában Bizonytalanság az NSZK-ban Előtérben a választások ügye A Béke-világtanács ülése Lisszabonban Felhívás a kormányokhoz Grisa Filipov tárgyalásairól Lázár Györgynek, a Magyar Népköztársaság Minisztertanáv csa elnökének meghívására ' Grisa Filipov, a Bolgár Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke 1982. november 1. és 3. között hivatalos, baráti látogatást tett Magyarországon. Kádár János, a Magyar Szo• cialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára fogadta Grisa Filipovot, akivel szívélyes, elvtársi légkörű megbeszélést folytatott a Magyar Népköztársaság és a Bolgár Népköztársaság baráti kapcsolatainak fejlesztéséről, Havasi Ferenc, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára találkozott és megbeszélést folytatott Grisa Filipovval. A miniszterelnöki találkozón jegyzőkönyvet írtak alá a tárgyalások eredményeiről. A kormányfők tájékoztatták egymást a Magyar Szocialista Munkáspárt XII. és a Bolgár Kommunista Párt XII. kongresszusa határozatainak végrehajtásáról, a fejlett szocialista társadalom építésének tapasztalatairól. Kiemelték a Magyar Szocialista Munkáspártnak és a Bolgár Kommunista Pártnak a marxizmus—leninizmus és a szocialista internacionalizmus elvein alapuló összeforrottsága jelentőségét. A kormányfők hangsúlyozták, hogy a KGST XXXVI. Ülésszakának határozataival összhangban a jövőben is a szocialista országok két- és több oldalú gazdasági integrációjának elmélyítésére és kapcsolataik hatékonyságának növelésére törekszenek. A kormányfők nagyra értékelték a két ország kulturális, oktatási, tudományos és más területeken kialakult együttműködésének eredményeit. A miniszterelnökök aláhúzták országaiknak a Szovjetunióhoz fűződő barátsága és együttműködése nagy jelentőségét. A Magyar Népköztársaság és a Bolgár Népköztársaság szilárd elhatározása, hogy a Szovjetunióval és a testvéri szocialista országokkal együttműködve hozzájárul a szocialista közösség sokoldalú fejlődéséhez, valamint az egység erősítéséhez és az együttműködés fejlesztéséhez a Varsói Szerződés és a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa keretében. A miniszterelnökök aggodalmukat fejezték ki, hogy az imperializmus — mindenekelőtt az amerikai imperializmus — szélsőséges köréinek agresszív politikája, hidegháborús törekvései, gazdasági korlátozó intézkedései következtében éleződik a nemzetközi helyzet. A kormányfők ismételten kifejezték, hogy a Magyar Népköztársaság és a Bolgár Népköztársaság a Szovjetunióval, a szocialista közösség országaival együtt határozottan síkraszáll a nemzetközi biztonságért és a békéért, az enyhülés folytatásáért, a fegyverkezési hajsza megfékezéséért, a kölcsönös bizalom fejlesztéséért. Ezzel összefüggésben hangsúlyozták a Varsói Szerződés tagállamai külügyminiszteri bizottsága 1982. októberi moszkvai ülése állásfoglalásainak időszerűségét és jelentőségét. A kormányfők kifejezték, hogy országaik és népeik továbbra is szolidárisak a Lengyel Népköztársaság kommunista és hazafias erőivel a szocialista konszolidációért folytatott harcban. Kifejezték államaik szándékát, hogy erősítik együttműködésüket a fejlődő országokkal. Szolidárisak a nemzeti felszabadító mozgalmakkal, a társadalmi haladásért küzdő népekkel. A kormányfők hangsúlyozták, hogy támogatnak minden olyan kezdeményezést, amely az enyhülést, a nemzetközi biztonságot és a békét szolgálja. A magyar fél nagyra értékeli a Bolgár Népköztársaság kezdeményezését, hogy a Balkán térségét változtassák nukleáris fegyverektől mentes övezetté. A miniszterelnökök megbeszélései szívélyes, baráti légkörben, a teljes nézetazonosság jegyében zajlottak le, és hozzájárultak a két ország együttműködésének elmélyítéséhez, testvéri barátságának erősítéséhez. Grisa Filipov bulgáriai látogatásra hívta meg Lázár Györgyöt, aki a meghívást köszönettel elfogadta. Gyakorlatilag készen áll az új jobbközép, kereszténydemokrata-liberális holland kormány listája. Ruud Lubbers kormányalakítással megbízott kereszténydemokrata politikus már csak egy-két miniszteri poszt betöltésénél áll választás előtt. Az új kormányban a CDA (kereszténydemokrata tömörülés) nyolc, a liberálisok hét helyet kapnak. A kormány programra vonatkozó pártközi megálapodás szerint a holland kormány jövőre hozzájárul az eurorakéták telepítéséhez, ha addig nincs eredmény a genfi szovjet— amerikai tárgyalásokon. A jövendő kormány programjának másik sarkalatos pontja a költségvetési kiadások csökkentése és a bérek befagyasztása. Az új kormány várhatóan csütörtökön teszi le a hivatali esküt. Támadás a tő ők konzulátus ellen Fegyveres túszdráma Kölnben Fegyveresek szállták meg szerdán a kölni török konzulátus épületét és az ott tartózkodókat túszul ejtették — jelentették nyugati hírügynökségek. A Reuter angol hírügynökség a nyugatnémet rendőrségre hivatkozva azt jelentette, hogy a fegyveresek a török katonai rendszer baloldali ellenzőinek nevezik magukat és mintegy hetven személyt ejtettek túszul. A brit parlamentben II. Erzsébet trónbeszéde A brit kormány a most következő parlamenti időszakban törvényeket fog a parlament elé terjeszteni nagy államosított iparvállalatok újbóli magánkézbe adásáról — ez derül ki II. Erzsébet királynő szerda déli trónbeszédéből, amely az új törvényhozási szakasz hagyományos megnyitójának számít. A trónbeszéd megerősítette az eddigi pénzforgalom-ellenőrzési politika és a közkiadások iránti szűkmarkúság folyamatos érvényét, az infláció szüntelen leszorítását, mint alapvető célt. A királynő hangsúlyozta kormányának a NATO és az amerikai nukleáris leszerelési javaslatok iránti elkötelezettségét, a Közös Piac költségvetési reformja iránti óhaját, törekvését a kelet—nyugati kapcsolatok javítására, végül erőfeszítéseit „az igazságos és tartós rendezés kieszközlésére”, olyan vátságkörzetekbén, mint a Közel-Kelet. A trónbeszéd egy feltűnő hiányt mutatott: elsiklott a kormány egyik legtöbbet emlegetett terve, a szakszervezetek megreformálása, illetve az e tárgyban előterjesztendő törvényjavaslat mellett. Ennek nyomán a brit fővárosban arra számítanak, hogy Thatcher asszony a vártnál korábban kiírja a választásokat. Az időközi választások az Egyesült Államokban mindig a hatalman levő pártnak kedveznek. Ez természetes is, hiszen az a burzsoá párt, a kettő közül, amely a Fehér Házat ellenőrzi, előnyösebb pozícióban van vetélytársánál. Az elnök ugyanis használhatja, hivatalból a hírközlő szerveket arra, hogy saját pártja, képviselő, -szenátor, -és kormányzójelöltjeinek állami szinten propagandát folytasson. Ezúttal azonban már az előjelek előrevetítették, hogy valami más történik az idén az Egyesült Államokban. A Reagan adminisztráció kénytelen volt az elnök kprtesbeszédét fizetett hirdetésként feladni, s a Fehér Ház fejének sajtóértekezletét sem vette át a legtöbb televíziós, is rádióállomás azzal a felkiáltással, hogy ez annyira választási célokat szolgál, hogy visszaélést jelent a hatalommal. A nyugati sajtó kommentátorjai nem véletlenül jegyezték meg ennek, kapcsán, hogy ilyen elutasításra nem volt eddig példa az Egyesült Államok történetében. Ezt nem minden ok nélkül jellemezték úgy, mint az „idők jelét” az amerikai közvélemény gondolkodásában. Arról van ugyanis, szó, hogy oz Egyesült Államok republikánus kormányzatának fegyverkezési programja, mind nagyobb ellenérzést kelt az amerikai közvéleményben. S azok a kísérletek, hogy enbmJjjxui —«— FlSVtlMEHETŐ nek védelmét választási korteshadjáratok Fehér Házbeli hivatalos „pecséttel” fémjelezzék a törvényhozási választásoknál, rendkívül népszerűtlenekké váltak, Olyannyira, hogy számos televíziós és rádióállomás egyszerűen nem meri vállalni annak kockázatát, hogy nézők, hallgatók, százezreit veszítse el ezek sugárzása miatt, amikor pedig köztudott, hogy ezek az üzleti vállalkozások hirdetésből élnek meg. A választások eredményei igazolták is ezt az előzetes fenntartást. A demokratapárt az első adatok szerint legalább 54 mandátummal növelte arányát a képviselőházban, amelyet eddig is a demokrata párt tartott ellenőrzése alatt. Erre a demokrata szavazatnyereségre egyébként republikánus körökben számítottak, de a választás előtt magabiztosan arra , hivatkoztak, hogy a déli konzervatív demokratákkal együtt, nem lesz problémájuk a köztársaságpártiaknak. Ugyanis eddig is azt történt, hogy a Reaganféle fegyverkezési programok úgy kaptak „zöld utat” a kongresszus alsóházában, hogy a déli demokraták szavazataival kényelmes republikánus többség alakult ki a képviselőházban. A választás eredménye azonban rácáfolt erre a várakozásra. A déli konzervatívokból ugyanis nem állt öszsze a jelek szerint az a képviselőházi csoport, amely kellő számú szavazatot szállíthatna majd Reagannak programjaihoz. Így hírmagyarázók máris megjegyzik, hogy o kormányzatnak az elkövetkező két esztendőben nem kis gondot okoz majd, hogy költségvetési programjainak elfogadását keresztülvigye. Ami a szenátust illeti, ahol a törvényhozók harmadrészét választották újra, nem következett be valamiféle földcsuszamlás, amelyre demokratapárti berkekben pedig számítottak. Maradt a korábbi arány bizonyos csekély eltéréssel a republikánus párt javára. Ugyancsak a kormányzói helyek elosztása sem eredményezett különösebb változásokat a két párt között. A választásnak volt ezen kívül még két érdekes tanulsága. Az egyik az, hogy egy republikánuspárti milliomos szenátorjelölt kihívása Edward Kennedy ellen kudarcot vallott. Pedig ez esetben többről is szó volt, mint Kennedy kibuktatásáról a szenátusból. A milliomos republikánus párti politikus nemcsak azért osztott szét ingyen 800 ezer példányt egy olyan könyvből, amely" a massachussetsi demokratapárti szenátort le akarta járatni, hanem azért is, mert egyrészt Kennedy a Fehér Ház jelenlegi nukleáris fegyverkezési politikájának leghevesebb ellenzékéhez tartozik, másrészt pedig választási veresége azt jelentette volna, hogy 1981-ben elnökválasztási esélyei szinte nullára csökkennek. A másik tanulság az, hogy mindenhol ahol a kormányzat nukleáris politikája szerepelt a szavazásban, ezt hetvenszázalékos többségi szavazattal elutasították. Az Egyesült. Államokban ugyanis olyan nagyszabású tiltakozás bontakozott ki a Reagan-kormányzat nyilatkozatai ellen, amelyekkel mereven elutasítja a nukleáris fegyverek jelenlegi szintjének befagyasztására vonatkozó szovjet javaslatot, — amíg a csökkentésre vonatkozó tárgyalásokon nem érnek el megegyezést, — hogy több államban kénytelenek voltak felvenni a problémát a november 2-i választáson szavazócédulára. Ez sok kommentátor szerint a keddi amerikai választás legfontosabb eredménye, hiszen ezt a közvélemény által kifejezett véleményt a Reagan adminisztrációnak figyelembe kell vennie. Árkus István
