Pest Megyei Hírlap, 1982. november (26. évfolyam, 257-281. szám)

1982-11-23 / 275. szám

'sJCvflay 1982. NOVEMBER 23.. KEDD Békepolitikánk változatlan (Folytatás az 1. oldalról.) e politika folytatásában látják a nemzetközi életben a béke és a nyugalom megmaradásának legfőbb feltételét. Teljes felelősséggel kijelent­hetem — mondotta Andropov —, hogy a Szovjetunió külpo­litikája olyan volt és marad, ahogyan azt az SZKP XXIV., XXV. és XXVI. kongresszusá­nak határozata jelölte meg. Külpolitikánk változatlan cél­ja o tartós béke biztosítása, a népeknek a függetlenségre, a társadalmi haladásra való jo­ga megvédése. Az emberiség — ha csak nem akarja kockára tenni jö­vőjét — nem békélhet meg örökre a fegyverkezési hajszá­val és a háborúval. Az SZKP ellenzi, hogy az eszmék pár­harca az államok és a népek közötti konfrontációvá váljon, s hogy a társadalmi rendsze­rek erejének mércéjévé a ren­delkezésükre álló fegyvereket, illetve az azok alkalmazására való készséget tegyék — hang­súlyozta Jurij Andropov. Megfelelő szinten Az 'imperializmus agresszív tervei arra kényszerítenek bennünket és a testvéri szocia­lista országokat, hogy komo­lyan gondoskodjunk védelmi képességünk megfelelő szinten tartásáról. De — mint azt Leo­­nyid Brezsnyev nem egyszer hangsúlyozta — mi nem va­gyunk hívei a katonai versen­gésnek. A szocializmus célja a fegyverek nélküli béke. Pártunk továbbra is a leg­nagyobb gondot fordítja a szo­cialista közösség erősítésére. Egységünk jelenti számunkra az erőt és annak zálogát, hogy a legsúlyosabb megpróbáltatá­sokból is győztesen kerüljünk ki. Arra törekszünk, hogy a test­véri országok elvtársi együtt­működése és szocialista köl­csönös segítségnyújtása még mélyebben meggyökerezzen és hatékonyabbá váljon többek között a tudományos-műszaki, termelési, szállítási, energeti­kai és egyéb feladatok közös megoldása terén. Az SZKP és a szovjet állam őszintén fejleszteni és javítani kívánja kapcsolatait vala­mennyi szocialista országgal. Kölcsönös jóakarat, egymás jo­gos érdekeinek tiszteletben tartása, a szocializmus és a béke érdekeinek kölcsönös szem előtt tartása esetén he­lyes döntéseknek kell szület­niük ott is, ahol különböző okok miatt még nincs meg a kellő bizalom és a kölcsönös megértés. Ez vonatkozik nagy szom­szédunkra, a Kínai Népköztár­saságra is. A Leonyid Brezs­nyev taskenti és bakui beszé­deiben megfogalmazott gondo­latok, a józan megfontoltságon és az előítéletek elvetésén ala­puló magatartás jelentőségé­nek aláhúzása egész pártunk meggyőződését fejezte ki. Nagy figyelemmel fogadunk minden, kínai részről erre adott pozi­tív választ — mondotta Jurij Andropov. A Szovjetunió kész a nyílt, becsületes együttműködésre minden olyan országgal, amely szintén érdekeltnek tekinti ma­gát ebben. A társadalmi rend­szerek közötti ‘ különbség e szempontból nem jelenthet akadályt. Meggyőzően bizo­nyítja ezt a Szóvjetunió és sok nyugat-európai ország békés együttműködésének számotte­vő fejlődése. Mély meggyőződésünk — hangsúlyozta Jurij Andropov —, hogy az enyhülés jegyében eltelt hetvenes évek nem je­lentettek véletlen epizódot az emberiség küzdelmes történel­mében. Az enyhülés korántsem túlhaladott szokás, az enyhülé­sé a jövő. A béke és az enyhülés meg­óvásában mindenki egyformán érdekelt. Ezért enyhén szólva komolytalanok azok a kijelen­tések, amelyek a Szovjetunió által a legkülönbözőbb terüle­teken teendő engedményekhez kötik a kapcsolatok normalizá­lásának készségét. Ebbe mi nem egyezünk bele és nincs is mit változtatnunk politikán­kon: szankciókat senkivel szemben sem alkalmaztunk, aláírt szerződéseket és megál­lapodásokat nem mondtunk fel, megkezdett tárgyalásokat nem szakítottunk félbe. A Szovjetunió a megállapodások híve, de a megaiiapodásokra kölcsönösen keli törekedni. Az Egyesült Államokkal és más nyugati országokkal első­sorban a fegyverkezési hajsza megfékezéséről folytatott tár­gyalások értelmét nem abban latjuk, hogy a nézeteiféreseket rögzítsük. Mi a tárgyalásokat olyan eszköznek tekintjük, amellyel minden fél simára hasznos eredmények elérése érdekében egyesíteni lehet a különböző országok erőfeszíté­seit. Mi arra törekszünk, hogy ésszerű, valamennyi fél számá­ra elfogadható megoldásokat találjunk a legbonyolultabb problémákra és elsősorban a nukleáris és a hagyományos fegyverkezési hajsza megféke­zésének problémájára. De sen­ki se várjon tőlünk egyoldalú leszerelést. Egyenlő jog alapján Nem követelünk egyoldalú leszerelést a Nyugattól. Az egyenlő jogok hívei vagyunk, azt akarjuk, hogy vegyek fi­gyelembe mindkét fél érdeke­it. A Szovjetunió kész arra, hogy a leendő szerződés meg­kötéséhez vezető első lépés­ként mindkét fél „ befagyasz­­sza” ilyen fegyvertárát, s ezzel a meglevőnél kedvezőbb felté­teleket hozzan létre a kölcsö­nös csökkentésről megindult tárgyalások folytatásához. Beszéde további részében Ju­rij Andropov a pártnak a nyolcvanas évekre szóló, hosz­­szú távú stratégiájáról szólt. Ez a stratégia arra irányul, hogy a szovjet emberek évről évre jobban éljenek, munkájuk mind jelentősebb eredménye­ket hozzon, hogy a szocialista társadalmi rendszer mind job­ban kibontakoztassa humánus lényegét, alkotó lehetőségeit. Mindig és állhatatosan hűek maradunk a lenini normákhoz és elvekhez — hangsúlyozta befejezésül Andropov — nagy és bonyolult feladatok állnak előttünk, de pártunk képes ar­ra, hogy megbirkózzék velük. Személyi változások Az ülésen a központi bi­zottság a politikai bizottság tagjává választotta Gejdar Alijevet, az Azerbajdzsán SZSZK KP KB első titkárát, aki eddig a PB póttagja volt. Aldjev 1932. május 10-én született, 1945 óta az SZKP tagja. 1950-től az Azerbajdzsá­­ni Minisztertanácsnál dolgo­zott. 1965-ben alelnöke, 1977- ben elnöke lett a köztársaság minisztertanácsa mellett mű­ködő állambiztonsági bizott­ságnak. 1969-ben megválasz­tották az Azerbajdzsáni KP KB első titkárává. Gejdar Alijev 1976-ban lett a politi­kai bizottság póttagja. A központi bizottság ülése felmentette Andrej Kirilenkót politikai bizottsági tagsága és központi bizottsági titkári tiszte alól, megromlott egészsé­gi állapota miatt, saját kéré­sére. Jurij Andropov ezzel kapcsolatban megállapította: Andrej Kirilenkó hosszú éve­ken át aktívan dolgozott a helyi pártszervezetekben és az SZKP Központi Bizottságában. Elismerjük érdemeit, amelye­ket a párt és az ország szol­gálatában szerzett. A központi bizottság titká­rává választották Nyikolaj Rizskovot. Nyikolaj Ivanovics Rizskov eddig a Szovjetunió Állami Tervbizottságának első elnök­­helyettese volt. 1956 óta tagja az SZKP-nak, a XXVI. kong­resszuson választották be a központi bizottságba. Az 53 éves Rizskov mérnök, hosszú éveken át az uráli gépiparban töltött be fontos munkakörö­ket, igazgatója volt a neveze­tes Uralmiszavod Gépgyárnak, majd a gépgyárból létesített egyesülésnek. A KB póttagjai sorából a központi bizottság tagjává választotta Vlagyimir Alhimo­­vot, a Szovjetunió Állami Bankjának elnökét, Viktor Ma­­karenkót, az Ukrán KB krimi területi bizottságának első tit­kárát és Ny. Pereverzevet, a rosztovi területen levő „Lenin útja” kolhoz, kombájnos bri­gádvezetőjét. A központi bizottság jóvá­hagyta a KB, a Legfelsőbb Ta­nács Elnöksége és a Minisz­tertanács közös határozatát Leonyid Iljics Brezsnyev em­lékének megörökítéséről. A határozat a többi között ki­mondja: Naberezsnyije Cselni városát — ahol a Kamaz Te­herautógyár működik — Brezs­­nyevvárosnak nevezik el. Moszkva Cserjomuski kerüle­tét Leonyid Brezsnyevről ne­vezik el, köztük az Atommas gyárat és a Nureki erőművet, valamint egy szüzföldi szov­­hozt. Leonyid Brezsnyev nevét viseli ezentúl Csillagváros, va­lamint az Arktyika atomjégtö­rő. Róla nevezik el azt a tank­hadosztályt is, ahol annak ide­jén katonai szolgálatát töltötte s szülővárosa, Dnyeprodzer­­zsinszk egyik középiskoláját. Moszkvában, Leningrádban, Kijevben és Alma-Atában, va­lamint Dnyepropetrovszkban egy-egy új tere is Leonyid Brezsnyev nevét viseli majd. Az ő nevét veszi fel a hadi­flotta egy hajója és egy új sze­mélyszállító hajó Is. Több egyetemen Brezsnyev­­ösztöndíjat hoznak létre, s fel­állítanak emléktáblát a Dnyeprodzerzsinszki Kohászati Kombinátban, ahol annak ide­jén dolgozott, Dnyeprodzer­­zsinszkben a kohászati iskolán, ahol tanulmányait folytatta és Moszkvában a Kutuzovszkij sugárúton azon a házon, amelyben lakott. A Kreml fa­lánál levő sírján elhelyezik mellszobrát. A határozat teljes egészében jóváhagyja az SZKP KB Poli­tikai Bizottságának a párt XXVI. kongresszusán elfoga­dott bel- és külpolitikai irány­vonala megvalósítása érdeké­ben kifejtett tevékenységét, amely a kommunista építés feladatainak megoldására irá­nyuk Parlamenti küldöttség Apró Antal Becsben Apró Antalnak, az ország­­gyűlés elnökének vezetésével tegnap parlamenti küldöttség érkezett ötnapos hivatalos lá­togatásra Ausztriába. A dele­gációt a bécsi nyugati pálya­udvaron Anton Benya, az Osztrák Nemzeti Tanács elnö­ke köszöntötte. A küldöttség délután az osztrák parlament­ben találkozott és megbeszé­lést folytatott a pártok veze­tőivel. Lázár György Ankarában Lázár György hivatalos tö­rökországi prograipja tegnap délután ünnepélyes aktussal kezdődött: koszorút helyezett el Kemal Atatürknek, a mo­dern török történelem kiemel­kedő személyiségének mauzó­leumánál. Ezután bejegyzett a mauzóleum vendégkönyvébe, majd megtekintette a nagy ál­lamférfi emlékére létrehozott Atatürk-múzeumot. Délután a miniszterelnökség épületében megkezdődtek a Libanon minden rendelkezé­sére álló eszközzel helyreállít­ja nemzeti függetlenségét és területi egységét — hangoztatta Amin Cemajel államfő, az or­szág függetlenségének 9. év­fordulóján, amelyről tegnap katonai díszszemlével emlékez­tek meg Bejrútban. — Libanon nevében csupán az állam foly­tathat tárgyalásokat és hozhat döntéseket — folytatta Gema­­jel, majd hozzáfűzte, hogy kor­mánya nagymértékben számít az arab testvérek, valamint a nyugati nemzetek, mindenek­előtt az Egyesült Államok tá­mogatására. A továbbiakban kiemelte, hogy az államvezetés elsődle­ges feladatának a hadsereg új­jászervezését, megerősítését, tekinti, s ezért néhány hóna­pon belül bevezetik a kötelező katonai szolgálatot. Közben Philib Habib ame­rikai különmegbízott folytatta bejrúti tárgyalásait a keresz­tény és a mohamedán vallási közösség vezetőivel, előtérbe helyezve a falangista milíciák és a haladó szocialista párthoz tartozó dnÍ2 fegyveresek kö­zött kirobbant konfliktus meg­oldását Egyebek között Valid Dzsumblatt drúz vezetővel, a haladó szocialista párt elnöké­vel is találkozott. Bruno Kreisky nyilatkozata Az embargéintézkedések ellen Bruno Kreisky osztrák kan­cellár tegnap egy bécsi lapnak adott nyilatkozatában ismétel­ten állást foglalt az amerikai embargópolitika ellen és a washingtoni kormány értésére adta, hogy semmilyen körül­mények között nem hajlandó Fegyverkezés, fegyverzetikor­látozás, szovjet—amerikai kap­csolatok — ezek voltak Reagan amerikai elnök tegnap éjsza­kai televíziós beszédének fő témái, de még tegnap is bi­zonytalan volt, vajon lesz-e új mondanivalója az elnöknek ezekben a fontos kérdésekben, vagy korábbi követeléseinek megismétlése következik csu­pán. Reagan vasárnap Camp Da­­vidben tanácsadóival tárgyalt arról, hogy mi legyen a kor­mány mondanivalója az MX- rakétákról. A „szoros csoma­golás” terve ugyanis nem nyer­te meg a legérdekeltebb, Cas­par Weinberger hadügyminisz­ter tetszését, ezért a Fehér Házban — sajtóértesülések sze­rint — hangsúlyozzák, hogy az elnöki döntés még mindig csak feltételes. A beszédről előzetesen kiszi­várgott értesülések nem adnak támpontot annak megítélésé­hez, vajon eleget tesz-e az el­nök az amerikai—szovjet fe­szültség enyhítését célzó kö­veteléseknek, vajon Bush áléi­nak és Shultz külügyminiszter moszkvai eszmecseréje után békülékenyebb hangon szólal-e meg. Az viszont bizonyos, hogy az elnök érinti az MX elhelye­zésének problémáját és a nuk­leáris újrafelfegyverkezés más kérdéseit. Strauss a kormány szó ve iség kérdéseiről Az SPD elutasítja a tervet Franz Josef Strauss, a CSU elnöke a hét végén felvetette a keresztény uniópártok és a szociáldemokrata párt kor­mányszövetségének kérdését arra az esetre, ha a szabadde­mokrata párt kiesne a tör­vényhozásból, a zöldek pedig bejutnának. Az SPD nevében Peter Glotz országos ügyvezető el­utasította ezt a tervet. Glotz szerint a nagykoalíciós kor­mány lehetősége jelentős mértékben növelné a zöldek­re eső szavazatok számát. Az azonban nem zárható ki, hogy az 1966—68 közötti időszakhoz hasonlóan valamikor újra lét­rejön ilyen együttműködés az SPD és a CDU—CSU között — mondotta az SPD országos ügyvezetője. Hans-Jochen Vo­gel, az SPD kancellárjelöltje közölte: a márciusi választás után elképzelhetőnek tartja. hogy az SPD támogasson egy kisebbségi CDU—CSU-kor­­mányt. Vogel ezzel a kijelen­tésével nyilvánvalóan a CDU és az SPD között ingadozó vá­lasztókat akarta megnyerni. A vasárnap este a ZDF tv-állomásnak adott nyilatko­zatokból az tűnt ki, hogy Hans-Dietrich Genscher és Franz Josef Strauss egyelő­re befejezte a két párt közötti nyílt ellenségeskedést. Mindketten azt hangoztatták, hogy a külügy- és a belügy­minisztérium jövőbeni veze­tése miatt kirobbant vita foly­tatását a választás utánra kell halasztani. feladni a kelet—nyugati keres­kedelemben eddig követett irányvonalat. Az osztrák kormányfő hatá­rozott nyilatkozata válasz volt Richard Perle amerikai had­ügyi államtitkárnak a bécsi „Neue Kronen-Zeitung” című lapban megjelent kijelentésére, amely szerint az osztrák kor­mány magas szintű amerikai technológiát ad tovább, és a szocialista országokkal folyta­tott kereskedelemben eltér a Közös Piachoz tartozó orszá­gok magatartásától. Kreisky kancellár az osztrák belügyekbe való beavatkozás­sal vádolta az amerikai kor­mány képviselőjét hivatalos magyar—török tár­gyalások. Először a két kor­mányfő rövid négyszemközti megbeszélést folytatott, majd plenáris ülésre került sor. A tárgyalások középpontjá­ban a gazdasági kérdések áll­tak. Egyetértettek abban, hogy a jelenleg érvényben levő ke­reskedelmi, valamint gazdasá­gi. ipari, műszaki és tudomá­nyos együttműködési megálla­podás megfelelő kereteket ad államközi gazdasági kapcsola­taink fejlesztéséhez, ennek in­tézményrendszere megfelelő. A legutóbbi két évben — külön­böző okok miatt — valame­lyest csökkent ugyan az áru­forgalom mértéke, mindkét tárgyaló félnek azonban az a véleménye, hogy megvannak a reális lehetőségek a kereske­delmi forgalom rövid időn be­lüli jelentős bővítéséhez. Eb­ben az irányban hat a két or­szág között az idén augusztus elsején életbe lépett úgyneve­zett szabaddevizás elszámolási rendszer. A gazdasági kapcso­latok bővítéséhez szükséges a magyar—török viszonylatban újnak számító formák alkal­mazása, mint a termelési koo­peráció, a közös vállalkozások és a harmadik piaci együttmű­ködés. A továbbiakban a delegációk kifejtették véleményüket az időszerű nemzetközi kérdések­ről. Mindkét részről hangsú­lyozták érdekeltségüket a béke fenntartásába, az enyhülés út­jára való visszatérésben. Szük­ségesnek nevezték a szemben­állás mérséklését, a fegyverke­zési hajsza megfékezését, és ki­fejezték azt az óhajukat, hogy a madridi találkozó kiegyen­súlyozott, érdemi határozattal fejeződjék be. A kibővített ülés végén Lá­zár György magyarországi lá­togatásra hívta meg a török kormányfőt. Este Bülent Ulusu a külföldi vendégek rezidenciáján dísz­vacsorát adott Lázár György tiszteletére. A vacsorán -* amelyen a tárgyaló küldöttsé­gek mellett számos hivatalos török személyiség vett részt — a két kormányfő pohárköszön­tőt mondott. Lázár György ma délelőtti programján több hivatalos megbeszélés szerepel, maid dél­után a fővárosból Isztambulba, Törökország gazdasági köz­pontjába utazik. Petur Sztombolics Berlinben NDK-jugoszláv tárgyalások Tegnap hivatalos baráti lá­togatásra a Német Demokra­tikus Köztársaságba érkezett Petar Sztambolics, a Jugosz­láv Szocialista Szövetségi Köztársaság Államelnökségé­nek — a kollektív államfői testületnek — elnöke. A ju­goszláv politikus Erich Ho­necker, az NSZEP KB főtit­kára az NDK Államtanácsa elnöke meghívásának tesz ele­get. Tegnap délután Erich Ho­necker rövid eszmecserén fo­gadta jugoszláv vendégét, majd a két küldöttség tagjainak be­vonásával megkezdődtek a hi­vatalos megbeszélések. A baráti hangulatú találko­zón mind Honecker, mind Sztambolics elégedetten állapí­totta meg, hogy jól fejlődik a két ország együttműködése azon megállapodások szelle­mében, amelyek annak idején Erich Honecker és Joszip Broz Tito elnök között jöttek lét­re. Egyetértettek abban, hogy a mai nyugtalanító világhelyzet­ben fő feladat a béke biztosí­tása. Előkészületek a NA TO-rakéták telepítésére Változás a holland politikában A kormány előkészületeket tesz az új NATO-atomrakéták telepítésére — jelentette be tegnap programbeszédében Ruud Lubbers, az új, keresz­ténydemokrata-liberális hol­land kormány vezetője. A szeptember 8-i választá­sok nyomán alakult jobbközép kormány 81 képviselő támoga­tására számíthat a 150 tagú törvényhozásban. Megalakulá­sával a korábbi balközép kor­mányokban részt vevő munkás-; párt és a Demokraták—196é polgári baloldali párt ellenzék­be szorult. A kereszténydemokrata kor­mányfő hangoztatta, hogy a rakétatelepítésre vonatkozó po­litikai döntést a genfi szov­jet—amerikai tárgyalások ered­ményétől függően hozza meg a kormány, a telepítés előké­születeit azonban folytatni szándékozik, hogy „ezzel is nyomást gyakoroljon a Szov­jetunió magatartására a genfi tárgyalásokon”, Lubbers hang­súlyozta Hollandia elkötele­zettségét a NATO mellett, amikor hangoztatta: kormánya eleget kíván tenni a szövetség­ből fakadó kötelezettségeknek. Iráni cáfolat Az iráni olajipari minisz­térium tegnap cáfolta azokat a vasárnapi bagdadi jelenté­seket hogy az iraki légierő és a haditengerészet egységei a hét végén megsemmisítettek öt tartályhajót az iráni Kharg­­szigeti olajkikötőben. A minisztérium szóvivője a Reuter brit hírszolgálati irodá­val telefonon közölte, hogy a kikötőben fennakadás nélkül folyik a rakodás. Az iráni cáfolatot alátá­masztani látszik a Reuternek az az értesülése, hogy a Kharg-szigetről vasárnap út­nak indult három norvég hajó egyike sem küldött olyan jel­zést, amelyek iraki bombatá­madásról adott volna számot. Varsó * Újabb gépeltérítés Tegnap reggel ismeretlen lettesek Nyugat-Berlinbe térí­tették a LOT lengyel légitár­saság egyik belföldi járatát. Az AN—24-es típusú gép Wroclawból Varsó felé tartott, amikor a légikalózok az út­irány megváltoztatására kény­­szerítették a pilótát. Mint a PAP híi ügynökség jelentette, az utasoknak nem esett bántó­­dásuk, s amint lehet, visszatér­nek Lengyelországba. Gemcjel megerősíti a libanoni hadsereget Habib Bejrutban tárgyal Reagan televíziós beszédet mond Feltételes elnöki döntés

Next

/
Thumbnails
Contents