Pest Megyei Hírlap, 1982. november (26. évfolyam, 257-281. szám)

1982-11-23 / 275. szám

1982. NOVEMBER 23.. KEDD VZrrt m sJumw Bútorok laboratóriumba Modul rendszerű laboratóriumi bútorok készülnek a toki Egyetértés Tsz perbáli üzemében. A MŰFÉM Ipari Szövetkezet megrendelésére készülő termékek 90 százaléka szovjet export­ra készül. Képünkön egy üveges tárolószekrény vázát állítják Össze. Halmágyi Péter felvétele Új szakosztály alakult A Magyar Politikatudomá­nyi Társaság nemzetközi poli­tika szakosztályának alakuló ülését tartották meg hétfőn az MSZMP KB Társadalomtudo­mányi Intézetének Benczúr utcai székházában. A közel­múltban létrejött Magyar Po­litikatudományi Társaságnak 5 szakosztálya lesz, közülük a nemzetközi politika szakosz­tály szervezését fejezték be legelőbb. Ez magában tömöríti a nemzetközi kapcsolatokkal foglalkozó kutatókat és szak­embereket, ösztönöz a külpo­litikai tárgyú kutatásokra. Is­mertetni kívánja a hazai és külföldi kutatások eredmé­nyeit. Az alakuló ülésen Péter Já­nosnak, a Magyar Politikatu­dományi Társaság elnökének javaslatára megválasztották a tisztségviselőket. A nemzetközi politika szakosztály elnöke Be­­recz János, a Népszabadság főszerkesztője. A KSH Pest megyei igazgatóságának jelentése Az I—ISI. negyedév eredményei Pest megye 1982. I—III. negyedévi fejlődésének' főbb mu­tatói: Megnevezés Az Ipari termelés (terméksorok alapján) A kivitelező építőipar saját építési­szerelési munkáinak értéke (összehasonlítható áron) A fizikai foglalkozásúak havi átlagbéres Iparban Kivitelező építőiparban Állami gazdaságokban, kombinátokban Mezőgazdasági termelőszövetkezetek közös gazdaságaiban Kereskedelemben A kiskereskedelem eladási forgalma (összehasonlítható áron) Az 1981. I—III. negyedévi százalékban 102,5 93,8 107.3 107.4 106,0 105,6 104,1 101.5 Beruházás pénzügyi nehézségek miatt r nem készült el határidőre. Pest megyében a III. ne­gyedévben élénkült az ipar, a közlekedés és hírközlés, vala­mint a kereskedelem területén a beruházási tevékenység. Dön­tően ennek hatására e három népgazdasági ág I—III. ne­gyedévi teljesítése mintegy 20 —20 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi szintet. Ebben a negyedévben is to­vább mérséklődtek az építő­ipar és a nem anyagi árak rá­fordításai, de csökkent a me­zőgazdaság felhasználása is. Így összességében az év eddig eltelt időszakában a bázissal azonos — 5,0 milliárd Ft — ér­tékű beruházás valósult meg a megyében. A beruházások anyagi-mű­szaki összetétele az építés irá­nyába tolódott el, a külföldi beszerzések korlátozása miatt pedig a szükséges gépeket el­sősorban belföldi piacon vásá­rolják. Továbbra sem tervszerű a beruházások megvalósítása: je­lentős részük a hiánypótlási munkák elhúzódása, a kivite­lezői kapacitáshiány, illetve Gyárba megy a krumpli Dunavarsány még f ehér holló A SZOVOSZ elnöksége november 2-i ülésén ha­tározatot hozott a Pest megyei Zöldért Vállalat december 31-i hatállyal történő megszüntetéséről. Állást foglalt atekintetben is, hogy a Pest megyei áfészek a Budapesti Zöld­érttel éppúgy továbbfej­lesszék kapcsolataikat, mint a termelő gazdasá­gokkal. önkéntesen, gaz­dasági érdekeltségük alap­ján döntsenek abban, hogy a fejlődő kapcsolatok jel- i legének az együttműködés milyen jogi formái felel­nek meg a legjobban. Ráfizetni vagy...? Pest megye mezőgazdasági nagyüzemeinek zöldségter­mesztő területe évről évre csökken. Nem is akármilyen mértékben: nagysága 1978-ban 15 ezer hektár, tavaly 10 ezer 700, az idén pedig mindössze 8 ezer 900 hektár. Az ok, a kertészeti ágazat krónikusan veszteséges volta. Íme egy Jellemző példa. A kedvező közgazdasági adottságú, ha­gyományokkal rendelkező gyáli Szabadság Tsz két év­vel ezelőtt 3 millió, tavaly 4 millió, az idén pedig várha­tóan 5 millió forintot fizet rá a zöldségre. A termelők állí­tása szerint a probléma hát­terében az energia, de álta­lában a felhasznált eszközök, anyagok megemelkedett költ­ségei állnak. S a honi kerté­szet már nem képes elvisel­ni a kereskedelem szokásos árréseit, az értékesítés bo­nyolultságát. Annál is in­kább nem. mert zöldségfélék­ből már régóta nincs hiány. — Miért nem viszi piacra áruját maga a tsz? — hang­zik el a kérdés gyakorta, ami­kor a gazdaságok kiszolgálta­tott helyzetükre hivatkoznak, s ha a dömpinaek idején is viszonylag drágán vehetünk paradicsomot, paprikát. Nos. aki valamelyest is jártas a zöldségpiac rejtelmeiben, jól tudja, az efféle vállalkozás­nak számos feltétele van: megbízható kapcsolatok, szak­emberek, üzlethálózat, szál- Utójárművek. A dunavarsá­nyi Petőfi Tsz éppen ezért, mert bírta e feltételeket, el­határozta, tavaly év elején, hogy gazdasági társaságot hoz létre a Pest megyei Zöldért­tel. Élelmes kereskedők Az ötletet egy elhanyagolt állapotban lévő feldolgozó üzem adta amely a Zöldért tulajdonában volt. A mini gyár mindössze 8—1,0 millió forintos termelési értéket mu­tatott fel évente és 20—30 százalékos veszteségrátájával „megbízható” pénzelnyelő te­vékenységnek bizonyult. A gazdasági társaság megalaku­lása után — a dabasi Fehér Akác Tsz is belépett az üzlet­be — 7 millió forintos fej­lesztéssel felújították és kibő­vítették a feldolgozót: elké­szült a steril csarnok és egye­bek között a tormát és a mustárt is felvették a termé­kek listájára. Az idén újabb lépést tettek az érintettek. A Petőfi Tsz hat budapesti üzletét, teljes eszközállományát vitte be a vállalkozásba, ugyanakkor a Zöldért Soroksári úti raktárai­ban nagykereskedelmi tevé­kenységbe fogott. A meglehetősen hosszú ne­vű Élelmiszer Termelési Fel­dolgozó és Értékesítő Gaz­dasági Társaság (ÉTEFORG) az idén már több mint 400 millió forintos árbevétellel és 7 millió forintos nyereséggel dicsekedhet. Anélkül, hogy részletekbe bocsátkoznánk, némi ízelítőt szeretnénk adni a termelés, a feldolgozás és értékesítés ér­dekazonosságának, integrált­ságának gyakorlati előnyeiről. Egy példa arra, hogyan le­het túltermelés esetén jó áron, nyereséggel eladni bur­gonyát úgy, hogy a vevő is olcsónak s jó minőségűnek tartsa a portékát. A recept a következő: hív­juk fel 30 budapesti üzem szakszervezeti titkárát és ajánljuk fel: hálóba csoma­golva, helybe szállítva 4 fo­rint 40 fillérért adunk egy ki)ó burgonyát. Az ÉTEFORG élelmes vezetői ekként csele­kedtek, és 40 vagon árutól szabadultak meg így. Partne­reik és a maguk legnagyobb örömére. Szedd és vidd! — reklá­mozták paprikájukat a duna­­varsányiak. Az utosó szemig elfogyott kilónkénti 5 forintos egységáron. Helyszűkében nagykereskedelmi munká­jukról ezúttal nem szólunk. Csupán annyit említünk meg, mindössze 2 százalékos árrés és a költségek felszámításával juttatják az állami gazdasá­gok üdítőitalait közvetlenül az üzletekbe. Joggal reméljük Visszatérve eredeti témánk­hoz, a következő megállapí­tásokat tehetjük. A tsz gesz­torságában működő gazdasági társaság megszüntetve a sok­féle közvetítőt, nyereségessé tette kertészeti ágazatát. Lé­nyegében 15—20 százalékkal kaptak többet zöldségükért mint annak előtte. A dunavar­­sányi tsz tehát cáfolata annak a tendenciának, amiről írá­sunk elején említést tettünk. Nevezetesen zöldségtermesztő területe nem csökken és a kertészkedést sem jótékonyko­dásból vagy elvárásos alapon űzik. Kár, hogy az ilyenfajta együttműködés fehér hollónak számít Pest megyében, ha­sonló kooperációról e cikk szerzője csupán egyről tud, a monori Kossuth Tsz és a Budapesti Zöldért gazdasági társaságáról. Aki valóban aggódik a nagyüzemi zöldségtermesztés jövőjéért és őszintén kívánja, hogy az ágazat ne szolgáljon újabb történetekkel a ma­gyar kertészkedési pitavalhoz, az bizonyára megelégedéssel fogadta a SZÖVOSZ döntését, a Pest megyei Zöldért meg­szüntetésének hírét. Mi több, joggal reménykedik a zöld­ségellátás további javulásá­ban. Ezért is ajánljuk a duna­­varsányi példát, e nem kis feladat megoldásán munkálko­dók figyelmébe. Valkó Béla Ipar A megyébe települt szocia­lista ipar termelése az orszá­gos átlagnál gyorsabban, de az 1981. I—III. negyedévnél mérsékeltebben, 2,5 százalék­kal emelkedett. A III. negyed­év folyamán a vegyipar és az élelmiszeripar kivételével va­lamennyi ágazatban lassúbb ütemben nőtt, illetve jobban csökkent a termelés volumene, mint az év első felében. A megye gépipara 4,2 szá­zalékkal több terméket állított elő, mint egy évvel korábban. Több gyártmánynál számot­tevő volt a növekedés mérté­ke, így például háromfázisú villamos fogyasztásmérőből és fénycsőből mintegy másfél­szer, közúti gépjármű-fenék­­vázból pedig 8,4 százalékkal termeltek többet. Folytatódott az építőanyag-ipar termelésé­nek csökkenése. A nagyberu­házások visszafogása követ­keztében a cement iránti igény tovább mérséklődött, de több mint 10 százalékkal vissza­esett az égetett mész termelé­se is. A vegyipar a III. negyedév­ben valamelyest növelte ter­melését, így az év első kilenc hónapját tekintve megközelí­tette a megelőző évi termék­­volument. A benzin és a gáz­olaj mennyisége az idén újra növekedett, a fűtőolajé viszont — az energiatakarékosság kö­vetelményeinek megfelelően — tovább mérséklődött. A könnyűipar termelésének mennyisége — a III. negyed­évi csökkenés következtében — alig haladta meg a megelőző évi szintet. Közel egyötödével kevesebb kész len- és lentí­­dusú szövetet állítottak elő, visszaesett a konfekcionált háztartási és lakástextília mennyisége is. Az élelmiszeripar termelé­se a III. negyedév folyamán valamelyest emelkedett, s ez elegendő volt ahhoz, hogy az ágazat január-szeptember kö­zött elérje az egv évvel koráb­bi volument. Nőtt a húsfeldol­gozás, emelkedett az üdítő ital és a gyümölcsszörp, a palacko­zott bor termelése. A tartósí­tóiparban az I. félévi kedvezőt­len nyersanyagellátás miatt az év eddig eltelt időszakában alacsonyabb volt a termelés volumene, mint 1981. I—III. negyedévében. Csökkent a fő­­zelékkonzerv-gyártás, döntően a zöldborsó- és a lecsókonzerv visszaesése következtében. Nem érte el az egy évvel ko­rábbi mennyiséget a gyümölcs­­konzerv sem, különösen a pü­ré és jam. valamint a különfé­le ízek előállítása csökkent je­lentősen. A megyében települt szocia­lista iparban az idén további 2 ezer fővel, 2,2 százalékkal kevesebb dolgozót foglalkoz­tattak, mint egy évvel koráb­ban. A leggyorsabb ütemben az egyéb ipar, a legnagyobb számban a könnyűipar mun­kavállalóinak száma csökkent. A megyei székhelyű iparvál­lalatok és szövetkezetek érté­kesítése összehasonlítható áron 2.3 százalékkal több a bázis­időszakénál. Az értékesítés to­vábbra is — kedvezőtlenül — a belföldi eladások felé toló­dik. külkereskedelmi célra 5,6 százalékkal alacsonyabb ter­mékvolument értékesítettek. A csökkenés üteme gyorsabb az elmúlt évinél. szinte teljes egészében a taná­csi szektorban jelentkezett, a felszámolt Pest megyei Taná­csi Építőipari Vállalat terme­léskiesése következtében. E vállalat nélkül az építőipari szervezetek által végzett mun­kák mennyisége megegyezik a tavalyi év első kilenc hónap­jáéval. A kivitelező építőipar beru­házási jellegű építési-szerelési munkái valamelyest csökken­tek. s növekedett a fenntartá­si jellegű tevékenység. A megyei székhelyű építő­ipari szervezetek lakásépítési tevékenysége jelentősen mér­séklődött. Szeptember végéig mintegy 550 lakást adtak át a megrendelőknek. 160-nal ke­vesebbet, mintegy évvel ko­rábban. Ugyancsak csökkent az időszak végén a kivitelezés alatt álló lakások száma is. Az építőipar foglalkoztatot­tainak száma 3.8 százalékkal csökkent. Ezen belül az épí­tési-szerelési tevékenységen foglalkoztatott fizikai munka­­vállalók száma 4,7 százalékkal volt kevesebb az egv évvel korábbinál. így az építőipar termelékenységének színvonala 4,8 százalékkal javult. Mezőgazdaság Építőipar A megyei székhelyű építő­ipari szervezetek a negyedév végéig 6,2 százalékkal keve­sebb saját építési-szerelési munkát végeztek, mint egy évvel korábban. A csökkenés Az őszi betakarítási munká­kat október 27-ig az előirány­zott terület nagyobb részén végezték el, mint az elmúlt év hasonló időszakában. A bur­gonyaszedés, a napraforgóara­tás, valamint a silókukorica betakarítása csaknem teljes egészében befejeződött. A cu­korrépa betakarítását a terü­let 58 százalékán végezték el, ami 20 százalékkal elmarad az elmúlt év hasonló időszakáé­tól. A kukoricának több mint 70 százaléka került le a föl­dekről. A megye nagyüzemei a zöld­ségfélék betakarítását az elő­irányzott terület .közel 7jb szá­­zálékán végezték él, a gyü­mölcsszedés is a befejezéshez közeledik. Az őszi vetések alá október 27-ig a terület 93 százalékát szántották fel, a tavasziak alá történő szántást csupán egyne­gyed részben végezték el az üzemek. Az őszi kalászosok kö­zül az őszi búza 82, a rozs és az őszi árpa 96-96 százaléka van a jól előkészített magágy­ban. Az őszi betakarítási munkák zavartalanságát az idén is be­folyásolták az alkatrészellátási gondok. Nem állt rendelkezés­re időben és megfelelő meny­­nyiségben káli, foszfor és komplex műtrágya sem. A mezőgazdasági nagyüze­mekben foglalkoztatottak szá­ma mérsékeltebben, de to­vább emelkedett. Az állami gazdaságokban, kombinátok­ban 2,0, a termelőszövetkeze­tekben 4,9 százalékkal dolgoz­tak többen, mint az elmúlt év azonos időszakában. f Életkörülmények A megye lakosságának főbb forrásokból származó kész­­pénzbevétele 8,7 százalékkal több volt, mint a múlt év azo­nos időszakában. Az átlagos­nál gyorsabban nőttek a társa­dalombiztosítási, valamint a mezőgazdasággal kapcsolatos bevételek. A bér- és bérjellegű bevételek — bérkiegészítéssel együtt — 3,6 százalékkal ha­ladták meg az egy évvel ez­előttit. A főbb népgazdasági ágakban foglalkoztatottak havi átlagbére — a szocialista ke­reskedelem kivételével — na­gyobb mértékben emelkedett, mint tavaly ilyenkor. Tovább nőtt a lakosság ta­karékbetét-állománya, amely­nek összege szeptember 30-án 9,4 milliárd Ft volt, 11 száza­lékkal több. mint egy évvel korábban. A lakosság részére nyújtott hitelek állománya ugyanezen időpontban 11,4 mil­liárd Ft-ot tett ki, egy év alatt a növekedés 12 százalék volt. Az építési kölcsönök iránti igény ebben az évben is to­vább fokozódott, szemben az áruvásárlási kölcsönökkel, amelyeknek szeptember végi állománya 6,6 százalékkal el­maradt az év elejeitől. A megye szocialista kereske­delmének első három negyed­évi forgalma 20,7 milliárd Ft volt, ami — összehasonlítható áron számolva — 1,5 százalék­kal több az 1981, I—III. ne­gyedévinél. Az összforgalmon belül a bolti élelmiszerek és élvezeti cikkek, valamint a vegyes iparcikkek eladása át­lagot meghaladóan, 3,5, illet­ve 1,8 százalékkal emelkedett, ugyanakkor a ruházati cikke­ké és a vendéglátásé 4,7, illet­ve 2,3 százalékkal csökkent. A ruházati cikkek forgalmának mérséklődését a szokásos nyá­ri ruházati vásár nem tudta el­lensúlyozni. A vásárlóerő lekötésére a ke­reskedelem általában megfele­lő mennyiségű és összetételű árualapot biztosított. A fogyasztás szempontjából igen fontos burgonya, zölÖség- és gyümölcsfélék piaci kínála­ta általában jobb volt a tava­lyinál. Burgonyából lényegé­ben az elmúlt évihez hasonló mennyiséget kínáltak eladás­ra, amit 3 hónap kivételével minden hónapban olcsóbban vásárolhatott meg a lakosság. A zöldségfélék közül uborká­ból 28 százalékkal, kelkáposz­tából és fejes káposztából ne­gyedannyival volt nagyobb a felhozatal mennyisége, mint tavaly ilyenkor. Szőlőből a múlt évi mennyiségnek csak­nem kétszeresét kínálták a pia­cokon, de őszibarackból is 29 százalékkal több volt a felho­zatal. Az idén tovább fokozódott a megye idegenforgalmi látoga­tottsága. A kereskedelmi szál­láshelyeket a III. netvedév vé­géig 203 ezer, az egy évvel ko­rábbinál 1,8 százalékkal több hazai és külföldi vendég ke­reste fel. A kereskedelmi szál­láshelyeket igénybe vevőknek változatlanul 37 százaléka kül­földről érkezett; míg a szocia­lista országokból kevesebben keresték fel a megyét, addig a nem szocialista államokból ide­látogatók száma emelkedett. A legtöbb külföldi vendég*július­ba^ és augusztusban érkezett, ezzel szemben a belföldi turis­ták nagyobb részt májusban és júniusban vették igénybe a ke­reskedelmi szálláshelyeket. A III. negyedévben tovább emelkedett a szerződéses for­mában üzemelő kereskedelmi egységek száma. Szeptember 30-án már 98 bolt és 360 ven­déglátóhely működött így; év eleie óta számuk 68-tal, illetve 226-tal gyarapodott. Ezek mintegy kétötöde a III. ne­gyedév folyamán kezdte el mű­ködését. A kereskedelmi szál­láshelyek közül jelenleg 8 tu­ristaház és 2 fogadó működik szerződéses vállalkozásban; ezek a Dunakanyar települő1- seiben találhatók. A lakosság életkörülményei­nek további javítása érdeké­ben a megyei középtávú terv­ben kiemelt fejlesztésként szerepel többek között az álta­lános iskolai ellátás és a lakás­­helyzet színvonalának emelése. Az elmúlt egy év alatt 195 tanteremmel gyarapodott Pest megye, akkor 74 tantermet megszüntettek, s ennek ered­ményeként az 1982/83. tanév elején 3400 osztályteremben kezdődött meg a tanítás. Az új tantermek létesítése mellett számos helyi intézkedésre ke­rült sor: például helyenként tetőtér-beépítéssel, tanári szo­bák, úttörőszobák, öltözők, orvosi szobák átalakításával oldották meg a gondokat. A zsúfoltság csökkentése érdeké­ben a helyi tanácsok rugalma­san éltek a körzethatárok mó­dosításával. A megye általános iskolái­ban 119 ezer tanuló kezdte meg a tanévet, mintegy 4 ezerrel több, mint egy évvel koráb­ban. Idén az első osztályosok száma mihtegy 5 százalékkal csökkent, de még mindig 5 ezerrel több, mint az előző év­ben kikerülő nyolcadikosoké. A fejlesztések hatására vala­melyest csökkent a váltakozó tanítással oktatott tanulók ará­nya. Javult a napköziellátás is. Ez év I—III. negyedévében 3800 lakásra adtak ki haszná­latbavételi engedélyt, közel ugyanannyira, mint egy évvel korábban. Valamelyest emel­kedett a magánerős lakásépít­kezések száma és aránya, az összes lakás kilenctizedé épült ilyen forrásból. A lakásépít­kezések változatlanul a fővá­ros körüli településeken kon­centrálódnak.

Next

/
Thumbnails
Contents