Pest Megyei Hírlap, 1982. november (26. évfolyam, 257-281. szám)

1982-11-20 / 273. szám

6 1982. NOVEMBER 20., SZOMBAT Ai aSkohol és a bűn A társadalmi, tűrés határán Döbbenetes esetek, riasztó, figyelmeztető tények: egy benzin­kutas nő majdnem meghalt csak azért, mert egy fiatalember­nek mindenáron pénz kellett, hogy tovább ihasson a kocsmá­ban. Két g$ í rmekkori barát azért csapott össze, mert már .olyan részegek voltak, hogy nem ismerték meg egymást, s egyikük holtan maradt a küzdelem színterén. Egy fiatal fiú, akit dolgos és tisztességes embernek ismertek, s aki sohasem került még szembe a törvénnyel, egy éjszaka megölt és kifosz­tott egy külföldi vendégmunkást... De az alkohol nemcsak így öl. A totálkáros cimborát éjnek évadján talicskával hazaszállítják illuminált haverjai, aztán otthagyják az udvaron. Reggel pedig hozzátartozói holtan ta­lálnak rá. Egy hajógépász szolgálat közben esik össze, s már nem tudják életre kelteni; a véralkohol-vizsgálat 4,22 ezreléket mutatott ki. És még lehetne sorolni hosszadalmasan a megren­dítő példák tucatjait annak bizonyítására, hogy napjainkban a szeszes ital fogyasztása már a társadalmi tűrőképesség ha­tárát súrolja. Msíliárdok Italra Csak néhány statisztikai adat: hazánkban tavaly az egy főre jutó alkoholfogyasztás sörből 87 liter, borból 35, ége­tett szeszes italból pedig 9 és fél liter volt. Sem ruhára, sem ennivalóra, bútorra, vagy uram bocsá’, könyvre nem köl­töttek annyit, mint italra, s ezek az adatok sem teljesek, hiszen a zugfőzések és -árusí­tások tételei statisztikai kimu­tatásokban nem szerepelnek. S a helyzet Pest megyében sem vigasztalóbb: egy eszten­­lő alatt az itt élő lakosoR 4,1 milliárd ,(!) forintot költöttek alkoholra. — Az elmúlt években —tá­jékoztat Pintér Gyula rendőr alezredes, a Pest megyei Rend­őr-főkapitányság bűnügyi osz­tályának vezetője — a megyé­ben elkövetett bűncselekmé­nyek jelentős részét az alko­holos befolyásoltság állapotá­ban követték el. Soroljam? Harmincöt emberölésből 10, több mint kétszáz garázdaság­ból 99, s majd másfél ezer köz­úti balesetből 1098 esetben it­tasságot állapítottunk meg. — Csak a felnőttekkel kap­csolatban? — Sajnos nem. A fiatalko­rúak körében is ijesztően emelkedik azoknak a száma, akik már-már rendszeresen italoznak. A bűncselekményt alkohol hatására elkövetőknek a fele 14 és 29 év közötti fia­tal. Kovács József rendőr száza­dos, az életvédelmi alosztály vezetője az alkohol és a bűn kapcsolatáról sokat tud. — Rablással, erőszakosság­gal, prostitúcióval, emberölés­sel párosul igen gyakran. Egy nagyon jellegzetes példa:kocs­mában leitatnak valakit, aki­nek a társaságában lévő nő fölajánlkozik, s miután eicsal­­ják így egy félreeső helyre, megrohanják, jól helyben hagyják és kirabolják. Sze­rencse, ha ennyivel megússza az áldozat, mert bizony elő­fordult, hogy a tőrbecsalt em­bert nemcsak a pénzétől, ha­nem az életétől is megfosztot­ták. És mindeddig még nem is említettük a családon belül, a lakások falai között lezajló tragédiákat. Amikor a részeg szülő hazatérte után szétveri a berendezést, s a család ki­irtásával fenyegetőzik. Persze ez gyakran magánügy, s a rendőri intézkedést ökvetet­­lenkedésnek ítélik. Tény azon­ban, hogy a Pest megyében nyilvántartott 6 és fél ezer ve­szélyeztetett gyermek felének a szülője alkoholista. S ha csak az anya vagy az apa lenne az! De hovatovább a gyermekü­ket is azzá nevelik. Zugfőzdék párlata Nem esett még szó az ital és a közúti balesetek kapcso­latáról. Pedig a jelenlegi hely­zet nagyon lehangoló. Pest me­gyében tavaly 75 halálos ki­menetelű karambol volt, s 18 esetben azért, mert a gépko­csivezető ittasan ült a volán­hoz. Az idén (csak az első fél­évben) Ü8 tragikus végű bal­eset történt már, s ebből hu­szonegy az alkohol miatt. De nemcsak a közutakon, hanem az üzemekben sem jobb az arány. A halálos munkahelyi balesetek 30—40 százalékában, a csak sérülésekkel járók 25— 30 százalékában a szesztila­lom megszegése játszott köz­re. Van persze rendelet, mely korlátozza a reggel kilenc óra előtti kimérést. Ezzel szemben a boltok .mellett a zugkereske­dés is hozzájuttatja pálinká­hoz a munkába indulót. Mi több, ez utóbbi ugyancsak fel­­virágzott: munkásvonatokon szinte nyíltan árusítják, egyes üzemekben pedig becsempész­ve és hitelbe a zugfőzdók pri­mitív párlatát. A rendőrségi vizsgálatok számtalan illegális szeszfőzdére derítettek fényt; főként Kókán, Sülysápon, Nagykátán, Dányon és Val­­kón, s nem egy illegális ki­mérést lepleztek le Cegléden, Nagykőrösön, Monoron, Üllőn, Kerepes tárcsán és Mogyoró­don. A megye járási és váro­si rendőrkapitányságai a vám- és pénzügyőri szervekkel együttműködve tucatjával szer­vezték meg az akciókat: ta­valy például csak Buda kör­nyékén és Vácott majd ötven pálinkafőző-készüléket koboz­tak el, s az idén is meghalad­ta a lefoglalások száma a har-. mincat. S ugyancsak a hatá­rozott fellépéseknek — az ak­cióknak és portyáknak — kö­szönhető, hogy a Nagykáta és Budapest, valamint az Örkény —Budapest között közlekedő reggeli munkásvonatokon el­burjánzott zugpálinka-árusítás megszűnt. Szokások és tilsEmak Alkohol által veszélyeztetett családok ezrei, üzemi balese­tek százai, bűncselekmények és közúti balesetek tömkele­géi sürgetik, követelik az jvá­­szat visszaszorítását. Vajon ebben milyen feladatokat tud vállalni a rendőrség? — Az alkoholizmus felszá­molása hosszú távú feladat — szögezi le Pintér Gyula rend­őr alezredes. — Az évszázados italozási szokásokat egyik nap­ról a másikra nem lehet meg­változtatni. Reális célként egyelőre továbbterjedésének megállítása tűzhető ki, s en­nek érdekében a mi munkánk is egy széles társadalmi össze­fogás részeként képzelhető el. Minden olyan szervezetben, mely az alkoholizmus ellen te­vékenykedik, részt veszünk. Ezen túl: a megelőzést szolgá­ló propaganda- és felvilágosí­tó munkára is nagy hangsúlyt fektetünk. A rendőrség a Vö­röskereszttel, az ügyészséggel és az egészségügyi intézmé­nyekkel közösen tavaly például 1800 előadást, illetve filmvetí­tést tartott mintegy 100 ezer ember számára. Tamási István A higMBÓlis A tudományos világ régen szeretné megérteni a hipnózis lényegét, mindeddig azonban nem tudott pontos választ ad­ni a jelenség mibenlétére. So­káig úgy vélték, hogy a hipno­tikus állapot az álom sajátos változata. A legújabb műsze­res megfigyelésekkel azonban már sikerült több részletkér­désre fényt deríteni. Amikor lehetőség nyílt az agy bioára­mainak kutatására, az álom és a hipnózis elektrocnkefalográ­­fiás (EEG) vizsgálatára, kide­rült, hogy a két jelenség kö­zött lényeges különbségek van­nak. Az agy bioáramainak frekvenciája az ébrenléttől az álomig vezető szakaszban egyre csökken. Ha $z ember ébren van, és valamivel foglalatoskodik (pél­dául ír vagy olvas), akkor ez a frekvencia másodpercenként 15—30; azaz ún. béta-ritmus. Ha viszont nyugodtan, csukott szemmel fekszik, akkor a má­sodpercenként 8—13 frekven­ciájú rezgés, az alfa-ritmus ke­rül túlsúlyba. Elalvás után még lassúbbak a rezgések, kezdetben másod­percenként 4—7 frekvenciájúak (théta-ritmus), később, amikor az alvás egyre mélyebbé vá­lik, beáll a 0,5—3 frekvenciájú delta-hullám. A hipnózis alatt azonban egészen mást mutat az EEG- kép. Amíg a hipnózis kezdeti szakaszában az alfa- és béta­hullámok amplitúdója kissé csökken, addig a mély hipnózis állapotában ezt a szakaszt nem lassú ritmusú rezgések váltják fel — mint az álom esetében —, hanem gyorsak, aza alfa- és béta-hullámok, ilyenkor az éb­renléthez hasonló EEG-kép jön létre. A kívülálló számára úgy tű­nik, mintha a hipnotizált sze­mély aludna, hiszen a hipno­tizőr utasításain kívül nem rea­gál a külső ingerekre, az EEG tanúsága szerint viszont ébren van. A hipnózis tehát nem egyszerűen részleges álom, ha­nem az agynak egy másfajta állapota. Mindamellett felfe­dezhető némi hasonlóság a gyors álom és a hipnózis kö­zött. A kísérleti személyt lefektetik egy díványra, a hipnotizőr fel­szólítja, hogy nézzen mereven egy pontra (hogy a szeme el­fáradjon), majd azt sugallja neki, hogjr rögtön el fog alud­ni. Testén lassú melegség árad végig, keze és lába elnehezül, semmire sem akar gondolni: hipnotikus álomba kerül. Eközben — az elektródák köz­vetítésével — agyának minden­­rezdülését érzékeli és jelzi a kifejezetten kutatási célokra készült, 8/10 csatornás, modern EEG-készülék. K. S. A tettes őrizetben, ss nyomozás folyik (2.) Ez az ember... Ember? Éppen tizet Üt a nagytemp­lom harangja, amikor kopog­tatás után kinyílik az ajtó, s belép Holtai Gábor hadnagy. Az új munkatárs. — Már azt hittem, hogy előbb kialszod magad, és csak azután fáradsz be — fogadja tettetett haraggal az alezre­des a fiatal hadnagyot. — Egyébként tudod, mi történt? — Hát, úgy nagyjából. Kü­lönben is, az egész város er­ről beszél. — Lássunk munkához. Itt a gyanúsított elfogásáról szóló rendőri jelentés és itt a sze­mélyi igazolványa. Olvasd át légy szíves, addig én felhoza­tom a fogdából *Kohányit. A két rendőr kíséretében a szobába lépő Kohányi olyan unott, egykedvű arcot vág, mintha valamiféle tyúklo­pásért állították volna elő. A két rendőrtiszt összenéz. Az első pillanatokban azt hiszik, hogy valamiféle orvo­si esettel állnak szemben. Hi­szen képtelenség elhinni, hogy egy normális ember, aki né­hány órával korábban sorra ledobálja a tizedik emeletről a saját gyerekeit, az így, szinte ilyen fölényesen tud­jon viselkedni. Az alezredes amellett, hogy egyébként is igen kedveli fia­tal kollégáját, ezúttal külön örül, hogy Hóllai Gábor ere­deti végzettsége pszichológus. — Foglaljon helyet — mu­tat Gábor az íróasztal előtti székre Kohányinak. — Tudja, hogy miért került ide? — Igen. Mert ledobáltam a háztetőről a gyerekeimet... — Miért tette? — Meg akartam bosszulni a feleségemet. — És miért? — Mert elhagyott és a gye­rekeket is magával akarta vinni. Én nem kertelek, meg­mondom őszintén, ki akartam irtani az egész családomat. — Tehát Feri csak azért maradt életben, mert nem volt otthon? — érdeklődik a hadnagy. — Igen. — Ha otthon van a legna­gyobb, akkor őt is ledobta volna a háztetőről? — Le ... És ha nem fognak el, megkerestem volna, akár­hol is bujkál. — És a feleségének milyen sorsot szánt? Öt is a háztetőre akarta vinni? — Hát elképzelik, hogy ő feljött volna velem a tetőre? Az asszonyt megfojtottam volna ... — És azután? — Én is öngyilkos akartam lenni. — Megtehette volna ma is. Fent állt harmincöt méter magasban. — De én nem végzek fél­munkát. Elhatároztam, hogy mind a négy gyereket és a feleségemet is megölöm. Az­után következtem volna én. — Tehát bosszúból tette? — kérdezi az alezredes. — Igen, mondtam már. El­hagyott egy férfiért és én ezt nem tűrhettem. — Ha már nyíltan beszél­getünk, megmondaná, hogy miért hagyta el magát a fe­­lesége? — Hát... Csak elhagyott Talált magának egy másik pa­sast. Ügy látszik, az jobb volt, mint én. Nagyon szerettem a családomat és nem akartam tőlük elszakadni... — Azt, hogy mennyire sze­rette őket, ma bebizonyította. De végül is nem szakadt el tőlük. A gyerekek magánál él­tek. — A kislányt, akit a leg­jobban szerettem mind közül, azt magával vitte a feleségem. Néhány nap múlva utánuk mentem és visszahoztam. * — Magánál volt mind a négy? — Igen, de Anna, szóval az asszony azzal fenyegetett, hogy állami gondozásba adja őket. — Bár megtette volna — mondja az alezredes. — A kihallgatást mára befejeztük! A kellemes nyári levegőből nagyokat szippantva indul az alezredes szobájának a város főutcája felé néző ablaka fe­lé. s közben töprengve, csak úgy félhangosan mondja kol­légájának. — Azt hiszem, a magyar kriminalisztika történetének egyedülálló esetével találkoz­tunk. Sajnos... — És szerintem normális ez az ember. Már ahogy ezt az­alatt a rövid idő alatt meg tudtam állapítani — feleli a hadnagy —, de hát ennek a megállapítása mindenképpen az elmegyógyászokra hárul. — Az én benyomásom is az, hogy nem beteg. Elvetemült. De a mi feladatunk az lesz, hogy akár a lelke legmélyéről is kibányásszuk az okokat. Ki, mit, hol rontott el? Persze, mindez sajnos csupán akadé­mikus kutatás, mert a szeren­csétlen három kisgyermek életét már nem tudjuk visz­­szaadni... Gábomé jó rendőrfeleség, nem rohanja le kérdéseivel a férjét. Pontosan tudja, hogy amit lehet, úgyis elmond, sőt, bizonyos problémákat meg is beszél vele, hiszen ő is majd­hogynem szakmabeli: orvos­nő. Csak amikor már félig el­fogy a pohárból a jeges tej, mondja: — Borzasztó lehetett... — Hát..., hogy borzasztó? Szinte elviselhetetlen. És mit gondo'sz, miért tette? Az assicny arcán látszik, hogy a legképtelenebb variá­ciók között latolgat. — Megőrült... — Amit elkövetett, az nem vitás, hogy tébolyultra vall, de az első beszélgetések után úgy tűnik, teljesen tiszta fej­jel, átgondoltan tette. — De hát mégis, miért — csodálkozik az asszony. — Azt mondja, hogy bosz­­szúból... — Kit vagy mit akart ezzel megbosszulni? — kérdezi to­vább az orvosnő a férjét. — Elhagyta a felesége ... — Akkor ez az ember. . Ember? Schmidt Attila (Következik: A lakókat a ricsaj zavarta) EGYÜTT AZ UTAKON AZ UT1NE0RM JELENT! Karády László: — Igaz, hogy már a hét közepén ijeszgetett a tél, hó is volt, fagy is, node a hét végére enyhült az idő. Így várhatóan az elmúlt időszakhoz hasonló közlekedési feltételek és forgalom lesz a jellemző. Mindehhez az autópályák, főutak „rendben” várják az autósokat, a pályákon irányonként 2—2 sáv szabad, sehol sincs forgalmat lassító korlátozás. A főutakon komoly, hosszú terheléssel járó korlátozással nem találkoznak. Tudjanak róla viszont, hogy Nagykőrös területén, a 411. sz. főúton a Kecskemét felé tartókra rövid terelés vár. A Duna­kanyar, a Pilis és a Börzsöny útjai jól járhatók. Mellékutakon ismé­telt veszélyt jelent a burkolatra került sár. A daöasi járási közlekedési rendészet észrevételét és kérését sze­retném az autósok felé továbbítani. Szombat délelőtt és vasárnap délután az 5. számú főút megyei szakaszán óriásira duzzad a forga­lom, zömmel személygépkocsik közlekednek. Érthetetlen, hogy renge­teg az utóbbi időben az életveszélyes szabálytalanság, sajnos, tör­vényszerű a baleset. A csomópontok előtt az előzési tilalom nem vé­letlen, mégis sokan erről tudni sem akarnak. Majd* minden hétvégén történik elsőbbségadás elmulasztása miatt baleset. Csak emlékeztetőül — múlt szombaton az ócsai elágazásban hármas karambol történt — nyolc embert szállítottak kórházba, köztük többj/gyereket. A vasárnap sem múlt el baleset nélkül. Kérés — fogják vissza kocsijukat, ne siessenek; és minden esetben tartsák magukat az írott és íratlan sza­bályokhoz. Jé, HA TUDJA, hogy a magyar KRESZ szerint a gépkocsikra csak két ködlámpát szabad szerelni. Elhelyezésüknél az a szabály, hogy az autó oldalától mérve maximum 40 centiméter távolságban lehetnek, s a földtől mi­nimálisan 25 centiméter magasan. Egy másik előírás, hogy a ködlám­pák felső széle a tompított fényszórók átvilágított felületének felső széle fölött nem lehetnek. A ködlámpák fényére nemzetközi előírás, hogy színük vagy fehér, vagy úgynevezett kadmiumsárga lehet. A ködfényszórók áramellátásának előírása, hogy azok a rendszám­tábla-világítással és a hátsó helyzetjelző világítással együtt — teher­gépkocsikon és autóbuszokon az első helyzetjelző lámpákkal együtt —, de külön kapcsolóval használhatók. Szabály az is, hogy a tompított fényszóróval együtt világítsanak, de az országúti fénnyel együtt nem működhetnek. SÖTÉT ÉS BORONGÓ® ősszel és télen kedvezőtlenebbé .válnak a forgalom külső körülményei. Sok a sötét, esős, borongós óra, napokon-hete­­ken át nincs a jármű alatt száraz útfelület, a közlekedő part­nerek figyelme, hangulata gyakran rosszabb, s általában min­denki siet. Nemcsak a járművezetők, hanem a gyalogosok is. Ugyanakkor a csúszós utak miatt nem érzi magát ugyanolyan biztonságban az úton levő, mint máskor. Csak egy dolog se­gíthet ilyenkor: az alkalmazkodás. Egymáshoz, a megváltozott külső körülményekhez. Még mélyebb értelmet nyer a defen­zív vezetés. Olyan közlekedési stílust kell felvenni, amely elő­relátóan számít minden lehetséges kedvezőtlen változásra, s okosan módosítja saját eddigi gyakorlatát. Először az agyunk kapcsoljon — az értelem és a felelős­ségérzet —, s csak azután a kezünk. A3 ÜRES TETŐCSOMAGTARTÓK Nem ritka látvány a megye útjain sem, hogy üres tetőcsomagtartó* val közlekednek az autósok, pedig ez az ugyancsak praktikus kiegé­szítő szerelvény üresen korántsem hasznos. Elsősorban azért káros, mert jelentősen megnöveli járművünk Jég­­ellenállását, s ezzel a fogyasztást is. Laboratóriumi mérések szefint 5—15 százalékkal is emelkedhet az üres tetőcsomagtartó hatására az üzemanyagfogyasztás. A számok ugyan kicsiknek tűnnek, ám, mégsem azok, mert például egy átlagos autó 12 literes fogyasztását véve ala­pul, s heti 500 kilométer utat átszámítva 9 litert is elérhet a fogyasztás­­növekedés. Tessék átszámítani forintra! A másik hátránya az üres tetőcsomagtartónak, hogy rontja a jármű menetstabilitását. Nemcsak a menetszél, hartem az oldalszél is beleka­paszkodik, s még kellemetlen fütyülő hangot is adhat. Tanácsunk tehát, ha előreláthatólag hosszabb ideig nem szállítanak terhet, szereljék le a tetőcsomagtartót. Megéri! VÉGIGHAJTANI A PANORÁMÁN Valaha úgy szólt a dal, hogy .. .régi mániám, végighajtani a Stefánián... Ma már csak mint nosztalgia-dal él ez az óhaj, a járművek is mások, amikkel manapság közlekedünk, t az utak is. Egy új útról ejtünk most néhány szót. Végighajtottunk a Panoráma úton — írja olvasónk —. a nagyon tetszett. Az őszi erdő ezernyi színe, a remekül ter­vezett, jő ívű kanyarok, a kellemes kis pihenőhelyek, a ki­tűnő optikai vezetők mind-mind hozzájárultak ahhoz, hogy remeknek mondhassuk ezt az utat. Ezenkívül elkerüli a te­lepüléseket, s a Duna-kanyar egész évben forgalmas útjait is tehermentesíti. Talán egyetlen szépséghibaként azt kell meg­említeni, hogy egy kis szakasza — a szentendrei bevezető — még nem készült el. Végül még annyit; hogyan találhatják meg olvasóink az utat. Szentendrén a városon átvezető több sávos útról balra kell fordulniuk, a jól látható nagyméretű tábla által Eszter­gom felé mutatott irányba. Túlsó végét pedig Esztergom felé indulva, Viscgrád határában találjuk. Ajánljuk, próbálják ki ezt az utat. Egy kellemes tél eleji kirándulás után kedvük lesz megint újra végighajtani a Pa­norámán. KALEIDOSZKÓP A Budapesti Műszaki Egyetem Járműgépészeti Intézetében Kádár László tudományos főmunkatárs tervei alapján elkészítettek egy száz­hetven lóerős crossautót. A nyolcszázhúsz kilogramm súlyú autót a hallgatók kétezer órás munkával készítették el, és ez az oktatást is nagyban elősegítette. Balesetmentes közlekedést kíván gyalogosnak, járműve­zetőnek és várja leveleiket (levélcímünk: Pest megyei Hír­lap, EGYÜTT AZ UTAKON, Budapest, Pf. 311, irányítószám: 1446.) Roóz Péter

Next

/
Thumbnails
Contents