Pest Megyei Hírlap, 1982. november (26. évfolyam, 257-281. szám)

1982-11-20 / 273. szám

.1982. NOVEMBER 20. SZOMBAT Mif ebédel a gyerek? Korszerű konyhában fő az étel Kevés és rossz. Ezt a két szót sok szülő hallja óvodás korú vagy általános Iskolás gyerekétől, amlkot az iránt érdeklődik; milyen volt az ebéd? Ha belekalkuláljuk is a gyermekek túlzásait, tudomásul kell venni hogy t gyermekélelmezés korántsem ideális. A fejlődés érdekéért szóló szakén berek, orvosok, pedagógusok is állítják, a kétségtelenül tapasztalható előrelépés ellenére, akad még jócskán tennivaló Nem véletenül kerül egyre inkább a közérdeklődés középpontjába a gyeimekélelmtiés, hisz-zn csepp t sem mellékes, hogy mi kerül, s főként milyen körülmények között sok tízezer apróság és kisiskolás tányérjába. Tízesztendős — alapos és mindenre kiterjedő — vizsgálat tapasztalatairól adott számot a közel­múltban a Pest megyei Közegészségügyi és Járványügyi Állomás öttagú kutatócsoportja. Dr. Kelemen Erzsébet. Abray Károly, Zoltal Gyuláné. Bige Péterné, Kiss Mariann tíz esztendő fel­mérései;-vetette egybe, s ennek alapján alkotott képet a gyermekélelmezés megyei fejlődéséről, helyzetének alakulásáról. Tíz éve még... Az 1971-ben lezajlott vizs­gálat napnál világosabban bi­­zonyítóttá, az óvodákban, is­kolákban korszerűtlen, el­avult, a felújításra alaposan megérett konyhákban főznek az egyre növekvő számú gye­rekseregnek. A hagyományos konyhatechnológia mellett el­engedhetetlen feltétel, hogy a különböző szennye :ettségű munkafolyamatokat egymástól teljesen elkülönítsék, magya­rán, külön helyiségben végez­zék. Nos, annak idején a konyhák zö ne nem rendelke­zett ezekkel a helyiségekkel; ugyanott tisztították a zöldsé­get, ahol a húst darabolták, ott mosogatták a szennyes edényt, ahol a tálalás is folyt. A mo­sogatáshoz szükséges minősé­gű víz bizony nem mindegyik konyhában volt meg, s folyó, hideg-meleg víz a konyhák több mint felében nem volt. Az ideális, a hárommedencés mosogatóval felszerelt főzőhe­lyeket könnyebb volt meg­számlálni, mint azokat, ahol nélkülözték ezt. S növelte még a gondokat, hogy az engedélyezett és a ténylegesen megfőzött adago­kat tekintve, a konyhák fele kapacitásán felül dolgozott. Az a bizonyos statisztika 139 szá­zalékos kihasználtságot jelzett. Kell-e hangsúlyozni, hogy ilyen helyzetben a konyhai dolgozók lelkiismeretes mun­kája sem tudta ellensúlyozni az esetleges túlterhelést, a hiányzó feltételeket. Gyors tettek Aligha lehet kétséges, hogy milyen nagy erőfeszítéseket tettek az ügyben illetékesek a helyzet alapos megváltoztatá­sára. Amikor három esztendő múlva hasonlóképpen meg­vizsgálták a közegészségügyi feltételeket a megye óvodái­ban, iskoláiban, már némi előrelépésről szóltak a statisz­tikai adatok. Idézhetnénk a százalékokat, a mögöttük be­következett jelentős változáso­kat, de talán a legszemlélete­sebb, ha azt említjük, hogy három év alatt több mint 50 százalékról kevesebb mint 10 százalékra tehették azoknak a konyháknak a számát, ahol nagyméretű edényben moso­gattak és nem folyóvízben... És lett hűtő és húselőkészítő azokon a helyeken is, ahol ko­rábban nem is gondolhattak ezekre! Üj központi konyhák épül­tek, amelyekben már eleve az ideális feltételeket teremtet­ték meg az üzemeléshez, sok helyütt csak a korszerűsítésre futotta, de ez is sokat javított a helyzeten. A gondok azonban marad­tak, vagy jellegükben változ-Támasz az útkeresésben Gödöllő és Zsámbék. A térképet vallatva oly nagy kö­zöttük a távolság, hogy elképzelni is nehéz: egy gyéké­nyen árulhatnának. S mégis e tréfás kiszólás tegnap va­lósággá vált a KISZ megyei Bizottságának ülésén. No, nem a települések, hanem a patinás, jól csengő nevű, képzéséi tekintve országos rangú Gödöllői Agrártudomá­nyi Egyetem, s a mindössze ötéves múltra visszatekintő Esztergomi Tanárképző Főiskola zsámbéki tagozatának KlSZ-es vezető. A megyében levő két felsőfokú oktatá­si intézmény ifjúsági vezetői ültek közös asztalhoz. Az­zal a nem titkolt szándékkal. hogy a számvetésen túl a KISZ Központi Bizottsága 1982 áprilisi határozatából eredő konkrét feladatok mellett a GATE ifjúsági szer­vezeteinek napi gyakorlatából tapasztalatokat szerezzen, mintegy támasz kapjon útkeresésében a zsámbéki főis­kola KISZ-szervezete. Támasz az útkeresésben — ez az egyetlen mondat vi­lágossá teszi, hogy került a két főiskola ifjúsági munkája egymás mellé. A testület szándéka nem kevesebb volt, mint hogy megtalálják azokat a pontokat, ahol a gö­döllőiek a zsámbékiaknak segíteni tudnak. Talán nem sértő az a megfogalmazás: valahogy úgy. ahogy az idő­sebb báty a kishúgnak segít eligazodni az élet adta, diktálta feladatok sokaságában. S e nemes szándék a mozgalmi munka gyakorlatlanságából eredő hibák ki­szűrésének egyik legcélravezetőbb eszköze. Alkalmas például arra is. hogy rávilágítson: a KISZ határozatainak ismerete nélkül egyetlen pártalapszervezet sem foglal­kozhat érdemben az ifjúsági mozgalommal, de a KISZ- esek is nehezen követhetik nyomon az alapszervezetek lépéseit, ha a párthatározatokkal nincsenek tisztában. Ezt ajánlhatták, s ajánlhatják a zsámbékiak figyelmébe is. Nem feledkezve meg arról, hogy mennyire érzékenyek a fiatalok a politikai kérdésekre. S a nevelő munkának, a segítségnyújtásnak azonban olyannak kell lennie, hogy ne sértse az ifjúsági szervezet önállóságát — de az elvi, a politikai útmutatással nap, mint nap nem késlekedhet. A GATE gyakorlatába belefér, s a zsámbékiak figyel­mét sem kerülheti el. hogy az oktató-nevelő munkában milyen segítséget jelent ha a hallgatók, a KISZ-esek véleményére alapoznak, ha működik a hallgatók párt­­alapszervezete is. S nem sajnálják az időt arra sem, hogy a diákok egyéni problémáival rendszeresen foglal­kozzanak. A sajátosságokra koncentrálnak, amikor a már meglevő, jól működő filmklub helyett jégkorong-szakosz­tályt szerveznek. A zsámbékiak? Nem kevesebbre adták fejüket, minthogy hagyományt teremtenek. Pinceklub, bábszakkör, gólyatábor főiskolai napok — ma már a KISZ-esek sajátja. Aligha kell bizonygatni, hogy ebben óz útkeresésben, hagyományteremtésben mekkora fe­le'ősség hárul a helyi pártszervezetre, s mennyit segít­het a már önmaga által kitaposott úton haladó GATE KISZ-szervezete a zsámbékiaknak. % A KISZ Pest megyei Bizottsága Halasi Márton 5 megyei első titkár vezetésével, ezt követően szemé­­^ lyi kérdésekben döntött. A testület ülésén részt vett ^ Komáromi János, a megyei pártbizottság osztályve­­^ zetője is- A testület Lerner Henriket eddigi munká­­^ ját elismerve felmentette megyei titkári funkciójá­­^ ból — a megyei pártbizottság párt- és tömegszerve­­^ zeti osztálya munkatársaként dolgozik ezután —. s ^ helyére Solymosi Sándort — aki eddig a váci já­­^ rási KISZ-bizottság titkára volt — választotta meg % a KISZ megyei bizottsága titkárává. y. E. tak. Maradt még veszélyes adottságú konyha, az étkezte­tésben részesülők aránya alat­ta maradt az országos átlagnak és az igényeknek is. A köz­ponti konyhák megjelenése után a legnagyobb gondot az okozta, hogy a főzés befejezé­sétől az étkezésig hosszú idő telt el, az étel a szállítás során elhűlt, vesztett minőségiből. Bekapcsolódott a gyermekélel­mezésbe r vendéglátóipar is, s bár az újabb előrelépést ho­zott, a kisközségekben évek alatt sem tudták előteremteni a pénzt a gyermekélelmezés fejlesztéséhez. Üj probléma — s nem kevésbé sürgető megol­dást igényelt, mint az előbbiek —, hogy a nagy konyhákat már nem lehetett a lelkiismeretes, de szakmailag felkészületlen személyzettel működtetni. És a fejlődés tovább folyta­tódott. Legalábbis ezt állapí­tották meg az 1979-es, majd az idei vizsgálatok is. A fel­mérések szempontjai közben változtak, hiszen a kereskede­lem már előre feldolgozott zöldséget is kínál a konyhák­nak. Nemcsak hús Az elmúlt tíz év alatt a gondok ellenére is, figyelemre méltó fejlődés tapasztalható a megye gyermekélelmezésében. Ez elsősorban annak köszönhe­tő, hogy az üzemeltetők és az előrelépést szakmailag támoga­tó szakemberek között megfe­lelő az együttműködés. Jól lát­ják, a legkisebb fejlesztés is a végső gyarapodási szolgál­ja. S a tét nagy: az óvodás és iskolás korosztály egészséges táplálkozásának megteremtése. Nos, itt még akad jócskán ten­nivaló. Az óvodákban megfe­lelő az életkor szerinti ellátás. Az alsó tagozatosoknál is fe­dezi a szükségletet a kalória és a tápanyag. De a felső tago­zatosok nem kapják meg azt a kalóriamennyi éget, amelyre ebben a fontos fejlődési sza­kaszban szükségük lenne. (A magyarázat persze kézenfekvő: a konyhák legnagyobb része mindhárom korosztálynak ugyanazt főzi, de a szükségle­tek különbözők.) Az egészségesebb táplálko­zást szolgálná az is, ha a komplett fehérjéket nemcsak sertéshús és hentesáru formá­jában kapnák a gyerekek, ha­nem több tojást, tejet, belső­séget fogyasztanának, s főleg több nyers zöldséget, gyümöl­csöt. Gáspár Mária A valóság sokoldalú ismerete írta: Lakatos Ernő, az MSZMP KB osztályvezetője I Kitüntetett telvén, könyvnek. Gorkij mondotta, hogy mindazt, amit elért, a könyveknek köszönheti. Azt hi­szem, sokan magukénak érzik ezt a vallo­mást ma is, annak ellenére, hogy azóta széles körben elterjedtek a nagy hatású telekommu­nikációs eszközök. Az élő szó mellett viszont napjainkban is a könyv szól a legközvetleneb­bül az emberhez. Bensőséges, maradandó kap­csolatot teremt a gondolkodó, cselekvő ember­rel. A könyveknek azonban — kiváltképpen a politikai műveknek — nemcsak általános hu­mánus értékük, hanem időhöz és helyhez kö­tött konkrét szerepük és hasznuk is van. Kü­lönösen jól érzékelhető ez gyorsan változó és feszültségektől terhes világunkban. A bonyo­lultabb, nehezebb körülmények hallatlanul megnövelték a társadalom tájékozódási igé­nyét. Az emberek minden eddiginél jobban várják a hiteles szót, a világos eligazítást. Per­sze, nem volna helyes, ha ezt pusztán tájékoz­tatási kérdésnek tekintenénk. Aligha bizo­nyulna elegendőnek, ha csak a napi informá­ció bővítésére törekednénk. Mind többen sze­retnénk ugyanis önállóan eligazodni az esemé­nyek történelmi-társadalmi hátterének, elmé­leti-tudományos összefüggéseinek mélyebb megismerése és megértése alapján. Az ehhez szükséges ismereteket pedig elsősorban a könyv — nem kis részben pedig éppen a poli­tikai könyv — nyújthatja. A politikai mű aktuális szerepéről, az ér­deklődés mai irányáról szólva látnunk kell azt is, hogy az emberek tájékozódási, eliga­­zodási igénye növekvő színvonalú politikai kultúra bázisán erősödött fel. A mostani nehezebb helyzetben tűnik ki iga­zán, mennyire beértek az elmúlt negyedszá­zad helyes politikájának, a szocialista demok­rácia gyakorlatának eredményei. Mert java­részt ennek a politikának és gyakorlatnak kö­szönhető, hogy a magyar társadalom nagy többsége — a feszítő körülményeket érzékel­ve is — felnőtt módon, nyíltan és reális szem­lélettel képes vitázni, véleményt mondani a politika nagy kérdéseiről. A cselekvés szándé­kával keresi, igényli a választ személyes prob­lémáira. egyszersmind az országos „sorskér­désekre”. I Nőm túlzás azt állítani> h°Sy a mai ke-I wem lulzas azl ményebb feltételek szo­rításában tapasztalt és igényes közvélemény előtt kell naponta vizsgázniok mindazoknak, akik felelős posztokon dolgoznak ebben az or­szágban. Növekvő felelősséggel járó pozíció­ból ugyanúgy vizsgázik napról napra a politi­kai könyv szerzője, szerkesztője is. A társa­dalmi szükséglet, az olvasói igény a szerzőtől, a kiadótól egyaránt megköveteli a magas fo­kú politikai érzékenységet, a tisztánlátást, az elméleti igényességet és bátorságot, az elköte­lezett, pártos állásfoglalást, az ösztönző út­mutatást, a valóság tisztességes feltárásából, marxista—leninista elemzésekből táplálkozó meggyőző erőt, s nem utolsósorban a szaba­tos, érzékletes, szép magyar stílust, a szemlé­letességet és az ízléses formát. Jó, hogy mind nagyobb számban forognak közkézen tartalmas, igényes politikai művek. Hasznos eszközei, segítői a politikai, ideoló­giai tevékenységnek. Rendkívül jelentős a po­litikai könyv szerepe a párt politikájának is­mertetésében, megértetésében, a tömegek bi­zalmának, támogatásának megnyerésében. S ettől elválaszthatatlan, alapvető funkciója a párt eszmei-politikai egységének szolgálata, a részvétel a párttagság felkészítésében, kép­zésében és továbbképzésében. E két funkció szoros egymásmellettisége, kölcsönös összefonódása jelentősen hozzájá­rult ahhoz, hogy leomoljariak a korábbi vá­laszfalak „elit” és „populáris", „benfentes” és „kívülálló” politikai kultúra között. Hogy a-f Exportra készítik elő a cirkot A dányi Magvető Termelőszövetkezetben az idén 152 hektáron termesz­tettek cirkot. A magas fehérjetartalmú növény magját a tsz-ben tisztítják, szárítják, s a termés nagy részét exportálják. társadalom valamennyi rétegéhez eljussunk a politikai irodalommal, és az érdeklődés, a felkészültség szerint differenciált, de eszmei­tartalmi szempontból alapvetően egységes, marxista—leninista politikai szemlélet erősöd­jön tovább és váljék uralkodóvá. A könyvben és a könyv által folytatott ideológiai-politikai tevékenység különösen je­lentős és aktuális feladata a társadalom szo­cializmusképének formálása. Ismeretes, hogy ez a kérdés két ok miatt vált nagyon idősze­rűvé. Részben mert nincs teljes szinkron a szocialista építőmunka mai szükségletei és feladatai, valamint a korábban kialakult és a társadalom egyes rétegeiben statikussá vált szocializmuskép között. A szocializmus lé­nyege nem változott, de változtak a konkrét problémái és lehetőségei. A korábbiaknál bo­nyolultabb körülmények között, gyakran új megoldások keresésével lehet csak kiaknázni a szocializmus előnyeit. Ezért a közvélemény­ben élő szocializmusképet jobban hozzá kell igazítani a szocializmus mai valóságához. Ez is feltétele, hogy a társadalom reálisan fo­galmazza meg igényeit, pontosabban, világo­sabban érzékelje saját tennivalóit, a nehe­zebbé vált utat járva se veszítse szem elől a szocializmus perspektíváit. Mindez azért is lényeges, mert a szocia­lizmus ellenségei támadást indítottak társa­dalmi rendszerünk ellen. Minden nehézséget és ellentmondást, amelyet nem ismerünk fel és amelynek nem kezdünk hozzá a feloldá­sához, minden tétovázást és bizonytalansá­got azonnal felhasználnak a szocializmus le­járatására. A másik ok tehát, amiért a szo­cializmussal ideológiai szinten foglalkoznunk kell: az ideológiai osztályharc kiéleződése. Ezen a területen is hallatlanul nagy, sokszor még alig kiaknázott tartalékaink vannak. Mindenekelőtt abban, hogy a társadalom az eddigieknél jobban megismerje és megértse a szocializmus történelmi valóságát, azt az óriási változást és átalakulást, amelyet a szo­cializmus hozott Európa keleti felében, de az egész világban is. I Nagyon időszerű a >^1 gondolat, hogy a bolsevikok nem azért győztek, mert ügyesen agitáltak, hanem azért, mert az igazat mondták. S igazat mondani csak a valóság ismeretében, az elkötelezett cselekvés szándékával, marxista alapon lehet. Ügy gondolom, hogy a Magyarországon meg­jelenő politikai könyvekre jellemző ez a meg­állapítás. Ugyanez mondható el az e hetekben nagy sikferrel megrendezett politikai könyvnapök új kiadványairól is. Mindezek a müvek szer­vesen illeszkednek politikai könyvkiadásunk karakterébe. A klasszikusok iránti érdeklődés kielégítését, gondolataiknak a politikai, ideo­lógiai munkában való hasznosítását jelentő­sen elősegíti, hogy a Kossuth Kiadó — a gyűj­teményes kiadás mellett — folyamatosan na­pirenden tartja a tematikus összeállítások megjelentetését is. Az idei politikai könyvna­pokra ezért is gyűjtötték egybe Marxnak, En­­gelsnek és Leninnek a kultúráról szóló írásait. Emellett hasznos az a másik sorozat is, amely elsősorban a marxizmus—leninizmussal most ismerkedő fiatal generációk elméleti tájéko­zódásához járulhat hozzá. Források címmel a klasszikusok és ismert munkásmozgalmi ve­zetők alapkérdéseket kifejtő, a marxizmus eredményeit szintetizáló írásait tartalmazza. I Politikai könyvkiadásunk segítségévei az ______________:__________oivaso rend­szeresen tájékozódhat valamennyi napi­renden levő politikai kérdésről, megis­merkedhet napjaink kiemelkedő politiKai személyiségeinek munkásságával és nézetei­vel. A most megjelent politikai kötetek közül Leonyid Brezsnyevnek Az SZKP és a szov­jet állam külpolitikája című gyűjteményes — és immár szomorú aktualitásé — kötete foly­tatása annak a hagyománynak is, hogy a po­litikai könyvnapok jelentős értékei közé tar­tozik Kádár János beszédeinek, cikkeinek legújabb gyűjteménye, amely egész népünket foglalkoztató kérdésekről szól; Aczél György korábban Párizsban kiadott „Beszélgetések Magyarországról, szocializmusról" című műve, amely a szocializmus építésének magyarorszá­gi tapasztalatait, az MSZMP politikájával kap­csolatos témák széles körét öleli fel; Havasi Ferenc: Üj fejlődési pályán című munkája, amely a párt gazdaságpolitikájának alaposabb megértését, a magyar népgazdaság helyzetével és feladataival összhangban álló közgazdasági szemlélet formálását segíti.__________• Továbbra sem mondunk ■ le arról, hogy párttagságunk, a dolgozók széles köre, beha­tóan, alaposan ismerje meg történelmünket, hogy értékeinket jobban megbecsüljük és fejlődjék a társadalmi önismeret, összhang­ban áll ezzel a céllal a politikai könyvkiadás gazdag történelmi tematikája, amely most jó néhány újabb témával bővült. Kívánatos, hogy a politikai könyv adta eszmei-politikai munícióval minél több párt­­szervezetünkben jól sáfárkodjanak. A politi­kai könyv ügye ne záruljon le a jelenlegi könyvnapokkal, az ünnepléssel, hanem le­gyen ennek folytatása a következő hetek, hó­napok hétköznapi ideológiai gyakorlatában. I A költő azt Vcllia: Nem tudom e.lképz.eX­-ni az életet könyv nélkül". Jó lenne, ha ez a felfogás és maga­tartás az ország, a világ megismerésének, megértésének szükségletéből, a nagyobb tu­dás, az eredményesebb cselekvés belső igé­nyéből minél jobban elterjedne és általánossá válna. Tegyünk ezért minél többetl

Next

/
Thumbnails
Contents