Pest Megyei Hírlap, 1982. november (26. évfolyam, 257-281. szám)

1982-11-20 / 273. szám

xMiap 1982. NOVEMBER 20., SZOMBAT Habib ismét Bejrutban Egyoldalú libanoni döntés Tegnap délelőtt a dél-liba­noni Szidonban ismeretlen fegyveresek tüzet nyitottak az izraeli megszálló hadsereg egy járművére. Egy izraeli katona meghalt, kettő megsé­rült. A megszálló hatóságok kijárási tilalmat rendeltek el a körzetben és nagy számú gyanúsítottat vettek őrizetbe. Közben az izraeli vezérkar által kinevezett vizsgáló bi­zottság olyan értelmű jelen­tést terjesztett a kormány elé, hogy a múlt héten nem pokolgépes merénylet, hanem balesetszerű robbanás okozta a tyri katonai parancsnok­ság megsemmisülését. Mint is­meretes, 75 izraeli katona, va­lamint 14 libanoni és palesz­tin politikai fogoly vesztette életét az összeomlott épület romjai alatt. Tegnap délelőtt Bejrútba érkezett * kibővített hatáskör­rel felruházott Philip Habib amerikai különmegbízott, hogy egyrészt a Libanon te­rületén tartózkodó külföldi csapatok kivonásáról, más­részt Reagan elnök közel-ke­leti rendezési tervéről tár­gyaljon előbb a libanoni, majd az izraeli, a szíriai és a szaúd­­arábial vezetőkkel. Miután a Habibot helyette­sítő Morris Draper mindeddig képtelen volt tárgyalóasztal­hoz ültetni az izraeli meg­szálló csapatok kivonását elő­készíteni hivatott izraeli—li­banoni vegyes bizottságot, bejrúti kormánykörökben tü­relmetlenül várták Habib visszatérését és nagy várako­zással tekintenek újabb külde­tése elé. Bejrúti értesülések szerint Habib a tágabb érte­lemben vett közel-keleti ren­dezés előfeltételének, kiin­dulópontjának tekinti a liba­noni válság megoldását, a Li­banon területén tartózkodó Idegen csapatok kivonását. A libanoni kormány most min­denekelőtt azt szeretné elér­ni, hogy Habib közbenjárásá­val vonják ki mielőbb az iz­raeli erőiket a Bejrúttól dél­keletre fekvő hegyvidékről, ahol mindaddig nem lehet véget vetni az Izrael által fel­szított jalangista—drúz konf­liktusnak, amíg nem helyezik az egész térséget a libanoni kormányhadsereg ellenőrzése alá. A libanoni kormány az Amin Gemajel elnök által meghirdetett elvek alapján új módon szabályozza az ország­ban élő félmilliónyi palesztin menekült helyzetét. A tör­vényerejű rendeletekben tük­röződő új politika abból indul ki, hogy a palesztin gerillák kivonásáról, a Palesztinái Felszabadítási Szervezet bej­rúti központjának felszámolá­sáról kötött Habib-féle egyez­mény a gyakorlatban érvény­telenítette a PFSZ és a liba­noni kormány 1969-es kairói megállapodását, amely széles körű jogokkal ruházta fel a palesztin ellenállási mozgal­mat, a Libanonban letelepe­dett palesztin menekülteket. A bejrúti kormány ezentúl csak az ENSZ rhenekültügyi főbiztossága által nyilvántar­tott és ellátott 300 ezer pa­lesztin menekült libanoni je­lenlétét ismeri el törvényes­nek. Ezzel szemben eltávolítják az országból mindazokat a palesztinokat, akik illegálisan tartózkodnak Libanonban. Nem kaphatnak tartózkodási engedélyt azok a menekült státusú palesztinok sem, akik fegyvert fogtak, fegyveres szervezetekhez csatlakoztak Libanonban. A tervezett intézkedések ar­ra engednek következtetni, hogy a libanoni kormány egyoldalúan kívánja rendezni az országban élő palesztin tö­megek helyzetét, míg a PFSZ új libanoni—palesztin egyez­mény révén szeretné szavatol­ni a hontalan palesztinok jo­gait, biztonságát, létfeltételeit. Moszkva. Tanácskozott a szövetségi tanács Moszkvában tegnap ülést tartott a Szovjetunió Szövetsé­gi Tanácsának terv- és költ­ségvetési bizottsága. Jóváhagy­ták a jövő évi népgazdasági és költségvetési terv tervezetét. A Legfelsőbb Tanács kedden kezdődő ülésszakára már több mint egy hónappal ezelőtt megindultak az előkészületek. A képviselők 16 állandó bi­zottságban részletesen meg­vitatták a jövő évi terveket, illetve az 1981. évi költségve­tési terv végrehajtásáról szóló jelentést. Hozzászólásaikra és észrevételeikre az egyes ágazatok illetékes szakembe­reitől kaptak válaszokat, mó­dosító indítványaik bekerültek a tervezetbe. A kanadai politikus a Szovjetunióban Gromiko—Marcband találkozó Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter, az SZKP KB PB tagja tegnap Moszkvá­ban fogadta De Montini Mar­­chand kanadai külügyminisz­ter-helyettest, aki az 1971-es, politikai konzultációk lefoly­tatását előirányzó szovjet­­kanadai jegyzőkönyv értelmé-Tárgyszerú légkör a tanácskozáson Plenáris ülés Madridban A kelet—nyugati kapcsola­tok fejlesztése, a problémák tárgyalásos rendezése, az „igazi” európai enyhülés mel­lett foglalt állást a madridi találkozón tegnap Spanyolor­szág képviselője. A plenáris ülésen Juan Luis Pan de Soraluce nagykö­vet, aiki nemrég vette át a spanyol küldöttség vezetését, hitet tett az építő szellemű párbeszéd mellett, ugyanak­kor védelmébe vette azt a Közös közleményt adtak ki Bécsben Husák elutazott Ausztriából Gustáv Husák, aki hivatalos látogatáson Ausztriában tartózkodott, meglátogatta a legnagyobb oszlrák acélművet, a Voest-Alpine-t. Ké­pünkön (balról jobbra): Gustáv Husák, Rudolf Kirchschläger állam­elnök és Heribert Apfalter vezérigazgató. Ausztriai hivatalos látogatá­sának utolsó napján, tegnap a felső-ausztriai Mauthausenba utazott dr. Gustáv Husák, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára, köztársasági elnök, és az egykori koncentrációs­tábor területén megkoszorúzta a nácizmus áldozatainak em­lékművét. Ezután a magas rangú vendég Linzben megte­kintette a Voest-Alpine nehéz­ipari központot. A csehszlovák államfő há­romnapos hivatalos látogatá­sáról, valamint az osztrák ve­zetőkkel folytatott tárgyalá­sairól tegnap közös közleményt hoztak nyilvánosságra Bécs­ben. Dr. Rudolf Kirchschläger osztrák szövetségi elnök a Csehszlovák Szocialista Köz­társaságba szóló meghívást fo­gadott el. A közös közleménynek a nemzetközi helyzettel foglalko­zó részében mindkét fél kife­jezte komoly aggodalmát a nemzetközi feszültség növeke­désével kapcsolatban. A jelen­legi helyzetben mindkét or­szág feladatának tartja az enyhülési politika erősítését. Aláhúzták a nukleáris leszere­lésről Genfben két fórumon is folyó szovjet—amerikai tár­gyalások jelentőségét, méltat­ták az ENSZ szerepét és utal­tak kormányaiknak a helsinki záróokmány rendelkezéseivel kapcsolatos kötelezettségeire. Dr. Gustáv Husák és kísére­te tegnap délután hazautazott Ausztriából. fCSAK RÖVIDEN. m LEONYID ZAMJATYIN, az SZKP KB nemzetközi tájékoz­tatási osztályának vezetője tegnap fogadta Burján Sán­dort, a Magyar Távirati Iroda vezérigazgatóját, aki a TASZSZ meghívására tartóz­kodik a Szovjetunióban. BEFEJEZTE szovjetunióbeli látogatását és tegnap elutazott Moszkvából n washingtoni kongresszus tagjainak egy cso­portja. Az amerikai küldöttsé­get Robert Dole szenátor, a szenátus pénzügyi és kereske­delmi bizottságának elnöke ve­zette. nyugati felfogást, hogy a ta­lálkozón „elkerülhetetlen” egyes országok belső ügyeinek taglalása, mivel — úgymond — a közvélemény ezt elvárja. A madridi találkozó tegnap, mintegy kétórás ülésén meg­hallgatták még Törökország, Portugália, Izland és Luxem­burg képviselőinek felszólalá­sát, majd elfogadták a követ­kező munkahét programját, amelyben két plenáris ülés, a küldöttségvezetők egy nem hi­vatalos találkozója és a szer­kesztőcsoport négy ülése sze­repel. A találkozó továbbra is zárt ajtók mögött, a küldött­ségek véleménye szerint tárgyszerű légkörben folytatja I ben, kormánya megbízásából érkezett a Szovjetunióba. A szovjet külügyminiszter a megbeszélésen azokra a szov­jet kezdeményezésekre irányí­totta a figyelmet, amelyek­nek célja a nukleáris háború veszélyének elhárítása, a fegy­verkezési hajsza csökkentése, a leszerelés elősegítése, vala­mint az enyhülés megőrzése és elmélyítése. Mindkét fél hangot adott országa készsé­gének, hogy kölcsönösen elő­nyös kapcsolataikat fejlesszék, és a legkülönbözőbb szinteken aktivizálják a szovjet—kana­dai politikai kapcsolatokat. Új külügy- és honvédelmi minisztert neveztek ki Személycserék Kínábon Vu Hszüe-csien és Csang Aj-ping személyében új kül­ügyminisztert, illetve honvé delmi minisztert neveztek ki az V. Kínai Országos Népi Gyűjés állandó bizottsága teg­nap befejeződött 25. ülésén. A kinevezésekre Csao Ce­­jang miniszterelnök tett ja­vaslatot. A hírt közzétevő Űj Kína hírügynökség nem indokolta Huang Hua eddigi külügy- és Kong Piao eddigi honvédelmi miniszter felváltását. A hivatalos éltrajz szerint Kína új külügyminisztere 60 éves, Sanghajban született Korábban a kínai ifjúsági szervezetekben töltött be osz­tályvezető-helyettesi, osztály­­vezetői és alelnöki posztot. Egy időben a KKP KB nem­zetközi osztályának volt he­lyettes vezetője. Csang Aj-ping, az úi hon­védelmi miniszter 1910-ben született Szecsuan tartomány­ban. 1928-ban csatlakozott a KP-hez és részt vett a „hosz­­szú menetelésben”. A KNK megalakulása után egyebek között a kínai hadsereg vezér­kari főnökének helyettese, a nemzetvédelmi tudományos­műszaki bizottság elnöke és miniszterelnök-helyettes volt, Csang Aj-ping a honvédel­mi miniszterség mellé állam­tanácsosi kinevezést is kapott, ami miniszterelnök-helyettesi rangnak felel meg. A kinevezéseken kívül az állandó bizottság ülésén elfo­gadták a november 26-án meg­nyíló parlamenti ülésszak elő­zetes napirendjét is. Az V. or­szágos népi gyűlés 5. ülésszaka meghallgatja, megvitatja az új alkotmány tervezetéről szóló beszámolót és elfogadja a Kí­nai Népköztá-saság negyedik alkotmányát. Csao Ce-jang miniszterelnök megvitatásra az ülésszak elé terjeszti a 6. öt­éves tervet — ez papíron már 1981 eleje óta érvényben van —, Vang Ping-csien pénzügy­­miniszter ptedig beszámol az 1982- es költségvetési terv vég­rehajtásáról és beterjeszti az 1983- as költségvetés terveze­tét. Pekingi jól tájékozott kö­rökben tudni vélik, hogy Huang Hua felváltásánál egészségügyi okok játszottak közre; sajtókörökben hosszabb ideje tartották magukat a várható távozásáról szóló hí­rek. Hslmut Schmidt félszob ása Az SPD kiéli konferenciája A Német Szociáldemokrata Párt kiéit országos konferen­ciájának második, befejező na­pi vitájában Johannes Rau, az SPD elnökhelyettese kijelentet­te: a szociáldemokrata párt csak átmenetinek tekinti az ellenzéki szerepet és vissza Helmut Kohl nyilatkozata Bonn a folyamatosság mellett munkáját. Helmut Kohl nyugatnémet kancellár tegnap hangsúlyozta: az NSZK jószomszédi kapcso­latokra törekszik a szocialis­ta országokkal. Kohl közvetle­nül több nyugati országban tett kőrútjának befejezése után mondott beszédet a bonni dip­lomáciai testület részére adott fogadáson. Kijelentette: kormányának 1 az a célja, hogy a kölcsönös Shultz a szovjet—amerikai kapcsolatokról Nem változik a politika A Reagan-kormányzatnak a Szovjetunióval szembeni poli­tikájában nincs és nem lesz változás — ez volt a fő mon­danivalója Shultz amerikai kül­ügyminiszternek csütörtöki wa­shingtoni sajtókonferenciáján. Ennek szellemében — Wa­shington igényeinek felsorolá­sával — azt fejtegette, hogy a szovjet—amerikai kapcsolatok javulása „a szovjet magatartás megváltozásától” függ. Shultz szerint az amerikai cél egyfajta „adok-veszek fo­lyamat” megindítása a Szov­jetunióval. A miniszter azon­ban csak azt sorolta, amit az Egyesült Államok „kapni” sze­retne: szovjet engedményeket a hadászati fegyverekről és a közép-hatótávolságú rakéták­ról folyó genfi, a bécsi haderő­csökkentési tárgyalásokon és a madridi találkozón. Reagan elnök „mindig kész csúcstalálkozóra” — mondta egy kérdésre válaszolva Shultz, de rögtön lehűtötte a várako­zásokat azzal, hogy rámuta­tott: a Bush alelnök társasá­gában Jurij Andropovval foly­tatott moszkvai tárgyalásain ez a téma nem került szóba, s az amerikai elnök készsége csak arra az esetre vonatkozik, ha megítélése szerint „valóságos eredményre van kilátás”. ★ Az amerikai külpolitika alapja továbbra is az, hogy Washington az erő pozíciójá­ból akar tárgyalni, s a fegy­verkezési hajszát kívánja fo­kozni — állapította meg teg­nap a TASZSZ hírügynökség Shultz csütörtöki sajtóérte­kezletéről szóló jelentésében. Az amerikai külügyminisz­ter válaszaiból kiderült, hogy az Egyesült Államok nem szándékozik normalizálni kap­csolatait a Szovjetunióval, nem akarja a nemzetközi légkör ja­vulását. Shultz az amerikai tárgyalási „készséget” a Szov­jetunióra gyakorolt megenged­hetetlen nyomást jelentő elő­feltételekkel kötötte össze. előnyök alapján továbbfej­lessze a kapcsolatokat a Szov­jetunióval. Kohl elmondta, hogy szovjet tárgyalópartne­reinek, akikkel kancellárrá választása óta találkozott, ki­fejtette: az NSZK a Szov­jetunióval és a többi szocia­lista ország kormányával való együttműködés terén a jövő­ben ia „kiszámítható és józan” politikát akar folytatni. A két német állam viszonyá­ról Kohl kijelentette: az NSZK és az NDK politikai vezetésé­nek érdeke, hogy tudatában legyen az európai béke meg­szilárdítása iránti különleges felelősségének. Általános külpolitikai kérdé­sekről szólva Kohl megállapí­totta: az NSZK-nak különle­ges helyzete miatt alapvető ér­deke a nemzetközi kapcsola­tok stabilitása. akarja szerezni a kormány­­hatalmat az NSZK-ban. Helmut Schmidt volt kan­cellár, az SPD másik elnökhe­lyettese nagy hatású felszóla­lásában „sorsdöntőnek” ne­vezte az NSZK jövője szem­pontjából azt, hogy miként végződnek a genfi szovjet­­amerikai tárgyalások. Schmidt szerint a Kohl­­kormány nem képes eleget tenni az NSZK-ra váró jelen­tős nemzetközi feladatoknak. Ezért ez a kormány jellegé­ben átmeneti marad, és a szo­ciáldemokrata pártnak kell még az ellenzékben is az or­szág előre vivő erejének len­nie. Schmidt az enyhülés folytatásáért szállt síkra a kelet—nyugati viszony min­den területén, beleértve • kulturális kapcsolatokat is. Miután az országos párt­konferencia ' résztvevői egy­hangúan jóváhagyták Vogel kancellárjelöltségét, Vogel megtartotta első programadó beszédét. Vogel nagy megértéssel be­szélt a békemozgalomról, le­szögezve, hogy bár annak sok törekvésével nem ért egyet, mégis szövetségesének tekinti. Szorgalmazta a szocialista or­szágok irányában megvalósí­tott megegyezési politika folytatását, és különösen a két német állam együttműkö­désének továbbfejlesztését. L esz vagy nem lesz? Négy ' nappal &z Afrikai Egy­ségszervezet Tripoliba össze­hívott csúcstalálkozója előtt ez a drámai kérdés foglalkoztat­ja a líbiai fővárosban tárgyaló előkészítő bizqttság tagjait, az afrikai államok külügyminisz­tereit. S az aggodalom egyre nő, a kompromisszumos javas­latok ugyanis sorra kudarcba fulladtak. A több mint félmilliárd em­bert tömörítő szervezet 19 esz­tendős históriája szinte meg­alakulása pillanatától ellent­mond a nevében foglalt egy­ségnek. Súlyos válságok már eddig is többször okoztak meg­rázkódtatást az AESZ berkei­ben, de a jelenlegi megosztott­ság minden korábbinál drá­maibb. Augusztusban kellett volna megtartani a 19. csúcstalálko­zót, akkor azonban a Polisario Front által kikiáltott Szaharai Arab Demokratikus Köztársa­ság részvételén meghiúsult a tanácskozás. Marokkó és húsz másik afrikai állam ellenezte a SZADK jelenlétét, mondván: nem szuverén állam, nincs he­lye az AESZ-ben. Tulajdon­képpen már önmagában ez a körülmény meghiúsította “ csúcstalálkozót — nem lévén határozatképes a 21 tagállam távollétében —, ám egy másik probléma is meghúzódott a SZADK-ügy mögött. Nevezete­sen: egy sor tagállam ellenzi Jegyzet MEGOSZTOTTSÁG TRIPOUBAN Kadhafi ezredesnek, a líbiai forradalom vezetőjének soros elnökké választását. Márpedig a szervezet alapokmánya ki­mondja: egy éven át a csúcs­­találkozó házigazdája tölti be ezt a tisztséget. Eredetileg még az ENSZ szeptemberben kezdődött köz­gyűlése előtt szerették volna összehívni az elhalasztott ta­lálkozót. Erre azonban nem került sor, bár időközben a Polisario Front elállt tervétől, s a SZADK távolmaradásáról biztosította a közvetítőként föl­lépő államokat. Végül is november 23-ára tűzték ki a 19. csúcs megnyitá­sának időpontját, ám most a csódi képviselet miatt vált kétségessé a találkozó megtar­tása. A 17 éve polgárháború­tól szenvedő országból már augusztusban is két küldöttség érkezett Tripoliba, akkor azon­ban a többi ellentét miatt erre nem fordítottak különösebb figyelmet. Most viszont Csád ügvében tört ki a vihar. Tripoliban pillanatnyilag két csádi delegáció tartózkodik. Az egyik a négy hónappal ezelőtt hatalomra került Hisséne Hab­ré állam- és kormányfő, a má­sik Goukouni Oueddei, a nem­zeti egységkormány volt elnö­ke képviseletében, aki nem­rég visszatért Csád északi, ti­­besti tartományába, s ott meg­alakította az ideiglenes kabi­netet. Lépése ismét fölszította a különböző gerillacsoportok kö­zötti ellentétet. Ügy tűnik, az AESZ tagálla­mainak nagy többsége most Habrét támogatja. Líbia, a há­zigazda viszont Goukouni Oueddei mellett kötelezte el magát, s álláspontjától aligha áll el. Ha pedig a közvetítők nem járnak sikerrel, a keddre összehívott csúcstalálkozó meg­hiúsul. Akkor pedig az AESZ fennállásának legdrámaibb válságával találja szemben magát: a kontinens legégetőbb kérdéseire — például a nami­­biai rendezés ügyére, a dél­afrikai faiüldöző rezsim elleni harc összehangolására — adós marad a válasszal. Viszont ez a kontinens szer­vezetének látványos szét­hullásához, a sokat hangozta­tott. de valójában ritkán meg­valósult egység cáfolatához vezethet. Gy. D.

Next

/
Thumbnails
Contents