Pest Megyei Hírlap, 1982. november (26. évfolyam, 257-281. szám)

1982-11-20 / 273. szám

Az idei terv teljesítéséről A Minisztertanács és a SZOT vezetőinek megbeszélése VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A Minisztertanács és a Szakszervezetek Országos Tanácsa képviselői Lázár György­nek, a Minisztertanács elnökének és Gás­pár Sándornak, a SZOT főtitkárának el­nökletével pénteken a Parlamentben meg­beszélést tartott. A tanácskozáson áttekintették a legutób­bi találkozón született megállapodások teljesítésének helyzetét,' és egyetértőén meg­állapították, hogy a közösen kijelölt fel­adatok végrehajtása rendben megtörtént, illetve folyamatban van. Ennek keretében a szakszervezetek a kormány felkérése alapján folyamatos segítséget nyújtanak a termelés korszerűsítését, az exportképesség növelését, az anyag- és energiatakarékos­ság fokozását szolgáló programok végre­hajtásához. A kormány a szakszervezetek javaslatait figyelembe véve intézkedéseket tett a kereseti viszonyok javítására egyes szakmákban és munkakörökben. Kölcsönö­sen nagy figyelmet fordítottak az ötnapos munkahét bevezetésével összefüggő tapasz­talatok elemzésére, s azoknak a pótlólag szükségessé vált intézkedéseknek a kiadá­sára, amelyek a megváltozott körülmények között is biztosítják a lakosság egészség­­ügyi, kulturális, kereskedelmi ellátásának zavartalanságát. ■AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TAKÁCS LAPJA 4 XXVI. ÉVFOLYAM, 273. SZAMítra: I„80 forint 1982. NOVEMBER 20., SZOMBAT A megbeszélésen vélemény­­cserét folytattak az 1982. évi terv várható teljesítésének ér­tékeléséről és a jövő évi nép­gazdasági terv előkészítésé­nek feladatairól. Megállapítot­ták, hogy az 1982. évi tervben kitűzött feladatok végrehajtá­sa a folyamatosan nehezedő külső feltételek között rendkí­vüli erőfeszítéseket igényel. Egyetértettek abban, hogy 1983-ban is a népgazdaság egyensúlyi helyzetének megszi­lárdítása a legfőbb követel­mény. s hogy ebből kiindulva kell meghatározni a termelés és az elosztás előirányzatait. Hangsúlyozták a termelés ha­tékonyságának, az exportké­pesség fokozásának, a ráfordí­tások, különösen a fajlagos energia- és anyagfelhasználás csökkentésének, a takarékos gazdálkodás és az e célokat szolgáló programok következe­tes végrehajtásának fontossá­gát. A lakosság életszínvonalával összefüggő kérdésekről szólva egyetértés volt abban, hogy az 1983. évi tervben a nehezebbé váló körülmények között is fi­gyelmet kell fordítani a teljes és hatékony foglalkoztatásra, valamint a gyermekes csalá­dok és az alacsony jövedelmű nyugdíjasok helyzetének javí­tására. A vitában számos javaslat, észrevétel hangzott el — töb­bek között a bérarányokról és a nagyüzemi dolgozók helyzetéről —, amelyeket az illetékes állami szervek a le­hetőségekhez képest hasznosí­tani fognak. SODRÁSBAN Riadtan, a tény előtt ér­tetlenül pállva pana­szolta el az ifjú peda­gógus, hogy harmincnégy fős osztályából egyetlen gyermek sem választott mezőgazdasági szakmát, an­nak ellenére sem. hogy ti­zenöt fiúnak, lánynak a szülei — mindketten vagy egyikük — mezőgazdasági keresők. A nyolcadik álta­lánost júniusban kijárt if­jak közül végül is egy akadt, aki — mert az első helyen jelölt iskolába nem Vették fel — ráfanyalodott a föld adta kenyérre mint Jövendőjére, ez pedig — volt tanáruk szavaival — gyászos arány, helyzet. A panaszban megfogalmazott véleményt az emeli ki a szokványos ismeretek, az általános jellemzők közül, hogy valamikor tipikusan mezőgazdasági település ta­nácsának ülésén hangzott el, Nagykátán, ott. ahol me­zőgazdasági szakközépisko­la tevékenykedik ma is. Hivatkozhatnánk persze ellenkező előjelű tapaszta­latokra. így arra, a leg­utóbbi két esztendőben né­hány mezőgazdasági szak­ma iránt növekvőben van az érdeklődés, a megye több területén emelkedett a mezőgazdaságban foglal­koztatottak száma, ezek azonban nem húzzák át, csupán árnyalják a nagy­­kátai esetből levonható kö­vetkeztetéseket. A követ­keztetések alapja nem az említett nagyközségben ész­lelt példa — mivel az csu­pán tünet —, hanem a me­gye egészét jellemző folya­mat, ez pedig a mezőgazda­­sági keresőknek több mint a felével való csökkenése tíz esztendő alatt...! Meghökkentő apadás! Va­lóban meghökkentő? Avagy nagy aránya födi el a ben­ne sűrűsödő természetessé­get, törvényszerűséget? Nem speciális mezőgazda­­sági foglalkoztatási, nem egyedi továbbtanulási jel­lemzőről, gondról van szó ugyanis, hanem a társadal­mi-gazdasági átalakulás olyan sodrával, amely lénye­ges átrendeződést eredmé­nyez a megye lakosságán belül. Ennek az átrendező­désnek sokféle eleme ma még nem köznapi tapaszta­lata a népesség különböző csoportjainak, bár egy-egy család észleli szűkebb kör­nyezetében a módosuláso­kat, ígv a hagyományos me­zőgazdasági foelalkozások — a kézi munkán alapuló növénytermesztés, a hagyo­mányos környezetű állatte­nyésztés — csökkenő von z­­ereiét. az iparban dolgozók között a szak- és betanított munkások arárfvának emel­kedését, a segédmunkások csoportjának kisebbedését. Rendkívül lényeges társa­dalmi változás tükrözője, hogy ma a megye fizikai foglalkozású népességének legnagyobb csoportját az ipari kenyérkeresők alkot­ják, s ezek táborában a szakmunkásoké a vezető szerep. Folytathatjuk a változás lényeges jellemzőinek föl­­villantását a szellemi fog­lalkozásúak növekvő súlyá­nak érzékeltetésével, hiszen tíz esztendő alatt az or­szágban éppen Pest megyé­ben volt a leggyorsabb az ilyen kenyérkeresők számá­nak gyarapodása, aminek hatását például a gyerme­kek pályaválasztására, az egyes iskolatípusok megíté­lésére aligha szükséges részletezni. A társadalmi­gazdasági változásoknak a foglalkoztatási szerkezetet átgyúró sodrási vonalai csa­ládok tízezreit érintették, érintik egy-egy esztendőben a megyében, hiszen — is­mét egy szálacskát kihúzva a sűrű szövedékből — a megye országosan listave­zető az egészségügyi, az ok­tatási, kulturális területen tevékenykedők számának emelkedésében. Egy évtized távlatában az országos át­lagot hetven százalékkal haladta meg a megyében végbement gyarapodás...! Maivitás lenne úgy vél­ni, a sodrásba került családoknak puszta magánügye, kinek miként alakul a pályája, foglalko­zása, hiszen — tapasztala­tok bizonyítják — o más kenyérkeresőnek az élet­módja is mássá lesz. igé­nyei átalakulnak, szükség­letei módosulnak, az addig követett mintákkal felhagy, újakat választ, azokat teszi céllá. Mindezeknek mesz­­szire ható következményei vannak a településfejlesz­tésben, a lakosság alapellá­tásában, a háttérágazatok — az ún. infrastruktúra — helyzetében. Keserves a fölismerés, de kimondása elkerülhetetlen: a foglal­koztatási szerkezetből kö­vetkező változások mindig gyorsabbak, mint amilyen tempóban képes a települé­sek fejlődése, az alapellá­tás, az infrastruktúra ha­ladni, azaz mindig is lesz­nek jogos,- de rövid idő alatt ki nem elégíthető szükségletek, még inkább igények, az óhajokról most szót sem ejtve. A folyto­nosságot meg nem szakítva tehát, lényegében természe­tesnek vehetjük az ütemek különbözőségét, azaz az erőt két a folytonos követésre lehet és kell összpontosíta­ni, mert más cél irreális. Mészáros Ottó A tanácskozás résztvevői áttekintették az 1983. évre tervezett bér- és árpolitikát, a terv végrehajtását szolgáló keresetszabályozási és munka­erő-gazdálkodási intézkedése­ket. Megállapították: mind­ezek a szabályozórendszer egészével együtt arra hivatot­tak, hogy fokozott ösztönzést adjanak a gazdálkodás haté­konyságának növelésére, kül­gazdasági és belső egyensúlyi helyzetünk további javítására. Gazdasági feladataink megol­dását, gondjaink leküzdését segíti, ha mindenütt azok ré­szesülnek nagyobb erkölcsi és anyagi elismerésben, akik ikezdeményezőek és a legtöbb­bei járulnak hozzá céljaink eléréséhez. A tanácskozáson részletesen megvitatták a kollektív szer­ződések 1983. évi módosítá­sával összefüggő gazdasági és szakszervezeti teendőket. A kormány kérte a SZOT, az iparági-ágazati szakszerveze­tek és az üzemi kollektívák támogatását ahhoz, hogy a megnövekedett gazdasági kö­vetelmények és feladatok a kollektív szerződésekben is kifejezésekre jussanak. Mss: 3. oldal: A valóság sokoldalú ismerete 4. oldal: Színházi levél 6. oldal: A társadalmi tűrés határán 7. oldal: Ha tanítottak, szorítsanak sarokba 8. oldal: Háttéripar nélkül bajos boldogulni 11. oldal: Záróra az első osztályban 12. oldal: Ittasan, figyelmetlenül Műanyag gömbballonok Folyékony műtrágya szállítására is alkalmas gömbtártá­­lyok szállítás előtti utolsó ellenőrzését végzik a Herceghalm? Kísérleti Gazdaság ipari üzemében. A műanyagból készült bal­lonok mindenféle vegyszer tárolására alkalmasak, mivel nem? korrodálódnak és könnyen tisztíthatok. Veress Jenő felvétele Jubileumi ünnepség Kitüntették a Taurust Konzervgyár, ÉVIG Kedvezően alakul a mérleg N A háromnegyedév» eredmé- 8 nyék alapján most már bizo-5 nyosnak látszik, Cegléd ipari § üzemei mind áz árbevételi, ^ mind a minden piacon értéke­­^ síthető exportot tekintve túl-6 szárnyalják eddigi teljesítmé- 8 nyeiket. A termelési érték 8 az év végére meghaladja az 5 S milliárd forintot, a kemény va- S lutát hozó export pedig a 700 i milliót, ami 70 százalékkal több a korábbi évek legjobb ercd- 8 ményeinél — tudtuk meg Sós 8 Jánostól, a városi pártbizottság vreszortvezetőjétöl. Ami az exportot illeti, szin­te minden ipari üzeni kitett magáért. A nehezedő értékesí­tési körülmények ellenére sem maradtak el korábbi teljesít­ményüktől, sőt, az ÉVIG, va­lamint a Fűrész-, Lemez- és Hordóipari Vállalat helyi üze­me jelentősen túl teljesítette tervét. Külön dicséret illeti a hús­ipari vállalat üzemét, vala­mint a Nagykőrösi Konzerv­gyár ceglédi egységét. Az előb­bi olyan tetemes mennyiség­gel növelte exportját, hogy íz az egész városi eredményre hatott, az utóbbi pedig szárít­­mányaival figyelemre méltó piaci sikert ért el. Olyan kapó­sak a ceglédi hagyma és egyéb termékek, hogy teljesen ki­ürültek a raktárak, s az otta­ni szakemberek azon bánkód­hatnak, hogy nem sikerült több és jó minőségű alap­anyagot beszerezni. A teljes képhez tartozik azonban az is, hogy a tavalyi­hoz hasonló termelési érték mellett az év végére 20 száza­lékkal csökken a nyereség, de ezt semmiképpen sem a ceglé­diek rosszabb munkájának, hanem a kedvezőtlenül válto­zó gazdasági helyzetnek kell betudni. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a magyar gu­miipar létrehozásának 100. év­fordulója alkalmából a Munka Vörös Zászló Érdemrendjével tüntette ki a Taurus Gumiipa­ri Vállalatot. A magas kitün­tetést péntek délután a SZOT központi iskoláján a centená­riumi ünnepség keretében Marjai József, a Miniszterta­nács elnökhelyettese adta át Tatai Ilonának, a vállalat ve­zérigazgatójának. A miniszter­elnök-helyettes a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottsága, az Elnöki Tanács és a kormány nevében üdvö­zölte a vállalat dolgozóit, és sok sikert kívánt a további munkához. Marjai József ez­után a Munka Érdemrend kü­lönböző fokozatait nyújtotta át a vállalat hat dolgozójának, Méhes Lajos ipari miniszter pedig 27 dolgozónak a Kiváló Munkáért kitüntetést, és tíz­nek elismerő oklevelet adott át. Aa ünnepségen felolvasták Lázár György levelét, amely-r ben a Minisztertanács elnöke a centenárium alkalmából kö­szöntötte a vállalat dolgozóit. A vállalat vezérigazgatója ünnepi beszédében méltatta a száz esztendő alatt megtett utat, melynek során az 1882- ben alapított, 40 munkást fog­lalkoztató gumigyár 11 ezer fős nagyvállalattá vált. , Telelő a noverósri határban Eke vasa vágja a földeket Az elmúlt héten leesett az első hó. Figyelmeztetve a mező­gazdákat arra, hogy most már valóban véget ért a termelési idény, hamarosan beköszönt a tél. Pest Megyében a tervezett 153 ezer hektár szántónak már 76—78 százalékát felszántották a traktorok. A vetések állapota, fejlettsége megfelelő, a búza min­denütt kikelt már. A gépek kezelői most a műhelyekben szor­goskodnak, javítják az őszi munkák során elrongálódott gé­peket, készítik elő azokat a következő évi feladatokra. A dunavarsányi Petőfi Tsz­­ben hétfőn állt ki a sorból az utolsó kombájn: több mint 1700 hektár kukoricát vágtak le a nagy .határú közös gaz­daságban. A szakembereknek minden okuk megvan a büsz­keségre, hiszen az utóbbi 15 esztendőben még sohasem si­került a bűvös hat tonna hek­táronkénti hozamokat mégha-Házi ruhák Taksonyról A taksonyi Háziipari Szövetkezetben kis szériában készítik e házi ruhákat és alkalmi ruhákat ladniuk a gyenge minőségű földeken. Az időjárás, a kitű­nő fajtaválaszték, a technoló­giai fegyelem szigorú betartá­sa kimagasló eredményekkel örvendeztette meg a dunavar­­sányiakat. Alig kevesebb mint 8 tonna hektáronkénti hozamokat értek el. A 2800 hektárnyi területből mindössze 700 hektár szántat­­lan még a Petőfi Tsz-ben, és ha az időjárás nem szól köz­be, a mostani tempóban a hó­nap végére minden hektáron megforgatják az ekék a talajt. Igaz, a térségben nem hullott túl sok eső, de a 12—13 mil­liméteres csapadék elegendő­nek bizonyult ahhoz, hogy a búza kelését elősegítse. A szövetkezetben egyébként az őszi mélyszántáson kívül már csupán a kelkáposzta betaka­rítása ad munkát. A szomszéd gazdaságban, a kiskunlacházi Petőfi Tsz-ben már bőségesebb volt az égi ál­dás: itt az elmúlt vasárnapon több mint 20 milliméter eső esett, és szerdán ismét vizet kaptak a földek. Egyebek kö­zött ez az oka annak, hogy két nagy teljesítményű Rába- Steiger traktoruk csak nap­pal szánt, mert a sárossá vált talajon éjszaka nem lenne biztonságos a vezetés. Amerikai delegáció Dabason Ismerkedés hazánkkal Az Állami Ifjúsági Bizottság meghívására november 14—19. főzött Magyarországon tartóz­kodott a fiatal politikai veze­tők amerikai tanácsának hét­tagú delegációja. A republi­kánus és demokratapárti fiatal vezető politikusok megismer­kedtek kül- és belpolitikánk, társadalmi, gazdasági és kul­­urális életünk különböző . te­rületeivel. A küldöttség talál­kozott vezető magyar politikai és gazdasági személyiségekkel, látogatást tett a Medicor Mű­vekben és a dabasi Fehér Akác Termelőszövetkezetben. A delegációt fogadta Sarlós István, a Minisztertanács el­nökhelyettese. ■ Közélet Korom Mihály, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Központi Bizottság tit­kára november 15. és 19. kö­zött a Német Szocialista Egy­ségpárt Központi Bizottságá­nak meghívására látogatást tett a Német Demokratikus Köz­társaságban.

Next

/
Thumbnails
Contents