Pest Megyei Hírlap, 1982. november (26. évfolyam, 257-281. szám)
1982-11-02 / 257. szám
1983. NOVEMBER 3., KEDD Kukucska Jánosné kitüntetése Tegnap délelőtt az MSZMP Pest megyei Bizottságának székházában Cservenka Ferencié, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Pest megyei pártbizottság első titkára átnyújtotta az Elnöki Tanács által adományozott Szocialista Magyarországért Érdemrend, kitüntetést a nyugdíjba vonuló Kukucska Jánosáénak, a pártbizottság mellett működő oktatási igazgatóság igazgatóhelyettesének, kukucska Jánosné négy évtizedes munkaviszonyából harminc évet függetlenített pártmunkásként tevékenykedett. Az oktatási igazgatóságon 1973 óta dolgozott. A kitüntetés átadásánál jelen volt dr. Boros Sándor, az MSZMP Központi Bizottsága agjtáoiós és propagandaosztályának helyettes vezetője. Pénztárosok az ABC-ben Ha téved, mi fizetünk rá A főváros egyik legnagyobb élelmiszer-áruházát, ha csak tehetem, elkerülöm. Ott ugyanis már többször becsaptak. Egyszer fillérekkel, máskor forintokkal. de rosszul számolt a pénztáros, s persze többet; vagyis a káromra tévedett. Dekákból lesz a tonna Bizonyára sokan vagyunk így. Azt hisszük, hogy a bolti pénztárosok előre megfontolt szándékkal a mi kárunkra saját zsebük hasznára tévednek. ... Pedig csak előfordul, hogy tévednek. Az is igaz, hogy az önkiszolgáló boltokban a vásárlással nyert időt a sorbanállással elveszítjük. A pénztáros is, mi is türelmetlenek vagyunk. — Szóval mindez igaz. Ám mindez milyen a pult másik oldaláról nézve? Pályaválasztási ötletek Végy egy maroknyi mohát... A Nagykőrösi Konzervgyár gyümölcsleveiből literszámra ihattak Halmágyi Péter felvétele Végy egy maroknyi mohát, néhány juharlevelet, pár szál cirkot, fátyol-, illetve vasvirágot, szalmarózsát, csipkebogyó ágat. Aztán a mohát helyezd el egy gyékénykosárkában, s az aranysárga, a bordó, a kék, a fehér és a zöld virágokat, terméseket vékony dróttal erősítsd hozzá és pillanatok alatt kész a kompozíció, az ízléses szobadísz, mely ráadásul olyan szép, hogy bármely virágbolt kirakatában levővel fölveszi a versenyt. Virágok között Ezt sokan kipróbálták vasárnap a Magyar Munkásmozgalmi Múzeumban, ahová délelőtt 11 órától érkeztek a látogatók, hogy megszemléljék a pályaválasztást előkészítő rendezvénysorozat október utolsó napjára eső bemutatóját, illetve, hogy bekapcsolódjanak, részesei legyenek a programoknak. A szervezők: R.osta Katalin, a múzeum közművelődési csoportjának népművelője, valamint Kátai Ildikó, a KISZ Pest megyei Bizottságának munkatársa, bajosan gondoskodhattak volna frappánsabban a több mint ezer látogató fogadtatásáról, mintsem úgy, hogy a nagykátai Damjanich János Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola dísznövényszakkörének adták oda az első „standot”. Tamasi Isvánné tanárnő, a szakkör vezetője, illetve a kis csoport tagjai — így Miavecz Mária és Vágó Tamás — csak azért voltak szomorúak, hogy mindössze két kezük, s egy szájuk van. A vállalkozókedvű alkalmi virágkötők kérdéseire. kéréseire bizony nehéz volt felelniük. Nem mondhatni hát. hogy a nagykátaiak bemutatója hidegen hagyta volna a látogatókat. A pályaválasztás előtt álló gyerekek és az őket kísérő szülők fejében bizonyára megfordult, hogy a kertészeti szakközépiskolába kellene beadni a felvételi kérelmet. Döntésük megalapozottsága viszont csak a jövő évi iskolakezdéskor derül ki. Mert nyilvánvaló, hogy e rendezvénysorozat célja a pályaorientáció, a szakmaválasztás megkönnyítése. Október utolsó vasárnapján a mezőgazdasági és élelmiszeripari szakközépiskolák, és e két területről szakembereket váró vállalatok is birtokukba vették a Munkásmozgalmi Múzeumot. Ezúttal sem hiányoztak a Pest megyeiek. A nagykátaiak mellett — az emeleten — a péceliek, a ceglédiek és a nagykőrösiek állították ki „portékáikat”. Nehéz lenne eldönteni, hogy melyik bemutatónak volt nagyobb sikere. Kedvenc a kecske A péceli szakmunkástanuló intézet diákjai — Sváb Mihályné szakoktató kísérte el őket — megesküdtek rá, amennyiben Tobit is magukkal hozzák, a múzeum valamenynyi látogatója az ő bemutatójuk körül tolongana. Tobi ugyanis az intézet kedvence, kedves, okos, csak egy baja van, hogy mindent megrág, leginkább pedig ruhaneműkre specializálta magát. A kameruni törpekecskét ezért kellett otthon hagyniuk. Tobi ide vagy oda, a péceliek így sem panaszkodhattak. A diákokat, Bartosek Katalint, Janovics Lászlót. Farkas Máriát, Maizburger Erzsébetet kérdésözönnei 'lepték el. Mindenről mesélniük kellett. Az apróbb és nagyobb nyulak életéről csakúgy, mint a tengeri malacok és a kísérleti patkányok sorsáról. Aki pedig állategészségügyi témában akart elmerülni, az a szomszédban „táborozó” ceglédiekhez fordulhatott. A nagykőrösiekhez viszont az illatfelhők kalauzolták el a kíváncsiakat. A konzervgyár nemcsak termékeit állította ki, hanem — Marosfi Györgyné és Irházi Istvánná irányításával — finom falatokkal, üdítőkkel is megkínálták a vendégeket. Az őszi-, a szilva-, a ribizli- és a paradicsomlé literszámra fogyott, de egyöntetű sikert arattak a gusztusos kis szendvicsek is. Finom péksütemények Sokan megálltak a másik nagykőrösi „kirendeltség”, a Toldi Miklós Gimnázium és Élelmiszeripari Szakközépiskola pultja előtt. Az asztalokon szebbnél szebb és finomabbnál finomabb péksütemények sorakoztak. Valaki megjegyezte, ha az üzletekben csak ilyeneket lehetne kapni, ebben az országban senki nem panaszkodna a pékáruk minőségére. Akik pedig komolyabban érdeklődtek e mesterség 'iránt, azoknak Seres Erzsébet tanárnő és diákjai: Szabó Teréz, Urbán Zsuzsa, Demeter Erzsébet, Nagy Zoltán adták meg a választ. A látogatók számából pedig egyértelműen kitűnt, hogy e vállalkozás, a pályaválasztást segítő rendezvénysorozat sikert arat. A gyerekeket és szülőket legközelebb november 6-án, vasárnap délelőtt 10 órától várják a Munkásmozgalmi Múzeumban. Akkor a textilipari szakmák bemutatóját tartják majd. Kotfán Éva — A pénztáros olyan, mint a hajóskapitány — mondta Ammer Gusztáv, a Kereskedelmi Szervezési Intézet osztályvezetője. — Különösen nehéz helyzetiben vannak az ABC-k, az élelmiszerüzletek pénztárosai. Mindaz, amit a boltban nem oldottak meg, a pénztárnál, a pénztárosnál csapódik le. A pénztáros foglalkozik vevőtájékoztatással, árazással, több helyen üvegvisszaváltással, patroncserével, borotvapenge, rágógumi, elem, tojásfesték, s ki tudja még mi minden árusításával. Ezeken szervezéssel lehet segíteni. Ügy, hogy a boltnak, a vállalatnak, a szövetkezetnek egy fillérébe nem kerül. Egyszerűen nem szabad elhalmozni a pénztárost mellékfeladatokkal! S természetesen lehet könynyíteni, elviselhetőbbé tenni a munkájukat a korszerű technika alkalmazásával. Igaz, ez pénzbe kerül, de csupán arról van szó, hogy számukra alkalmas munkafeltételeket teremtenek. Még ha jó is a pénztárgép, megfelelő magasságú az asztal, a munkaszék, akkor is nehéz, fizikailag is, a pénztáros munkája. A KERSZI pszichológiai laboratóriuma és munkahelyszervezési osztálya adataiból megtudhatjuk, hogy milyen a pénztáros egy munkanapja. Lássuk csak! Az élelmiszerbolt pénztárosa naponta 500—600 vevő körülbelül 4—6 ezer árutételét számolja el, s 100—120 ezer forintot kezel. Egy közepes üzletben óránként átlagosan 100 —150 kilogramm árut emel vagy érint. Összességében tehát az a súly, ami naponta a pénztári munkahelyen át kimegy a boltból, még a kisebb üzletekben is eléri az 1—2 tonnát. S ez a mennyiség jobbára dekákból, legfeljebb egykét kilókból tevődik össze! A Nyugat-Pest megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalatnak 281 pénztárosa van. (A nyugdíjasokkal együtt 300.) A 281-ből jelenleg 25-en szülési szabadságon, illetve gyesen tartózkodnak. Mindössze tizenkettőnek nincs semmiféle szakképzettsége, s kilencvenháromnak hiányzik a pénztárosi vizsgája. (Ök kereskedelmi szakiskolába jártak.) A többiek a kereskedelmi képesítés megszerzése után elvégezték a négyhónapos pénztárosi tanfolyamot. — A kilencvenháromból ti! zennyolcat életkoruk miatt fel] mentettünk, a többieket viszont köteleztük a szakképesítés megszerzésére. Természetesen munka mellett tanulhatnak, s a tandíj felét a vállalat fizeti. A gyesen lévőknek pedig teljes egészében kifizetjük a több, mint ezer forintra rúgó tandíjat — mondta el Varga Lászióné' személyzeti vezető. Nehezebben mozdulnak — Munkaszervezéssel, észszerűsítéssel nem próbálják a pénztárosok munkáját könnyíteni? — Csak önmagunkat áltatnánk azzal, hogy könnyebb nekik, ha semmit sem árulnak. .. Olyan pénztárgépek kellenének, mint amilyeneket a Skálában vagy a Sugár élelmiszer-áruházban látni. Ott a vevők rakják a futószalagra az árut, de nekünk erre nincs pénzünk. A pénztárosokat a Nyugat- Pest megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalatnál is természetesen jobban megfizetik, mint például a bolti eladókat. Akik még nem szereztek szakképzettséget. 3300—380Q, a szakképzettek 4000—4600 forintot kapnak havonta a forgalmi jutalékkal, pótlékokkal együtt. A fluktuáció a pénztárosoknál kisebb, mint a többi munkakörben. Ám nemcsak a magasabb jövedelem miatt maradnak többen. Amennyivel többet keresnek, annyival —, ha nem többel! — többet is dolgoznak. Ök a legjobb szakmunkások — summázhatnánk a NYÉK vezetőinek a véleményét. S ez már a sokat emlegetett erkölcsi megbecsülést jelenti! Mindez rendjén is van. Csak miért hiszik a NYÉK-nél, hogy nem lenne könnyebb a pénztárosok munkája, ’ ha semmit, sem árusítanának? Már miért ne lenne az. hiszen egyértelmű, ha kevesebb, akkor könnyebb is. Ráadásul akkor gyorsabban csinálhatnák azt, amiért a pénztárfülkében vannak. Talán még kevesebbet is tévednének. Következmény: kevesebbet idegeskednénk és gyorsabban fogyna a pénztár előtt a sor. Ez pedig nemcsak nekünk. vevőknek, hanem a kereskedelmi vállalatnak, a boltnak, az ottani dolgozóknak is jobb lenne. Szente Pál A várakozás sem félelmetes kellemes környezetben A Stromfeld lakótelepen a gödöllői . Egyesített Egészségügyi Intézet gyermekfogászatán jó példát találtunk arra, hogy kellemes környezetben még kedvet is kaphatnak a gyermekek a rendszeres fogápoláshoz. A megye legmodernebb egészségügyi intézményének építéséhez a város és a járás 15 vállalata, valamint a vácszentlászlói Zöldmező és a hernádi Március 15. Tsz is hozzájárult: az egymillió kétszázfgafr. JSBjfeá ' " ipfaj- ezer forintos beruházásból nyolcszázezer forintnyi társa- 1^604' ü [ WL Vní dal mi munkát vállaltak. Az új fogászaton a tanév eleje óta egyszerre két szakorvos dolgozhat, de a megelő- 1 ző, felvilágosító munkára is le•'"ffiMíiLsk he,öségük van. Az óvodás korú gverekeket évente egyszer, az általános iskolásokat félévenként hívják be vizsgálatra. S bSiisMc. asgäSsiEaK azt tervezik, hogy hamarosan Aái ... Fogmosás watt megfestik audiovizuális módszerekkel a gyerekek fogát, s így kiderül, megkezdik a fogászati felvilámilyen ügyesen bánnak a fogke- gosító tevékenységet a gyerefévei kék körében. Negyedszázad bizonyítás Negyedszázados jubileum. Egy ember s egy közösség életében jelentős dátum. S alkalmas a számvetésre, a visszapillantásra. Aki a negyedszázados jubileumot köszönti, huszonöt év krónikáját írja, végiglapozza, szembenéz vele, annak nincs különösebb szégyenkeznivalója. Teszi ezt önként, a jól végzett munka tudatával, közérzetével. Mint ahogy tették tegnap a Rozmaring Termelőszövetkezet kommunistái azon a pártaktíván, melynek színhelye a gazdaság piliscsabai szociális épülete volt. Mégpedig kettős céllal: köszöntve a világtörténelmet formáló Nagy Októberi Szocialista Forradalom 65. évfordulóját, s megemlékezve a termelőszövetkezet jogelődjeiről, s újjáalakulásának 25. évfordulójáról. Ünnepi megemlékezést a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 65. évfordulója elé Csapó Sándor, a budai járási pártbizottság titkára mondott. Hangsúlyozva: Október társadalmakat, emberi sorsokat formáló erejét. Ezt követően a szövetkezet jubileuma alkalmából köszöntőt és visszaemlékezést Murvai László elnök mondott. Felidézte a ma .erős gazdaságok között számon tartott Rozmaring szövevényes családfáját, jogelődeit, s azt a megújulási készséget, mely 25 évvel ezelőtt e járás Zugligettől a Pilis-hegységig terjedő részén a parasztembereket a közösségbe szólította. A számvetés, mint ahogy sohasem volt, ma sem öncélú. Alkalmas .arra, hogy a tudatos megismerés ráirányítsa a figyelmet a hibákra, a hiányosságokra is. E mondatok megfogalmazását nem az ünneprontó szándék sugallta, hanem az az erő, mely a budai járás eme tájain élőket, dolgozókat a kezdeti tétova lépések után képessé tette a virágzó gazdaság, az ipari ágazatok életre hívására, versenyképességének megteremtésére. S miközben a huszonöt évvel ezelőtti — sokak számára tegnap volt eseményeknél egy-egy pillanatra elidőztek — már a mában jártak a pártaktíva résztvevői, olyan lényeges kérdésnél, mint az üzemi, a termelőszövetkezeti demokrácia. Ez soha nem volt, s nem is lehet egyenlő a közgyűléssel, magával. Hiszen nemcsak ott kell gyakorolni a demokráciát, hanem a napi munka során érvényesíteni a tagság hozzászólási jogát, irányító tevékenységét a szövetkezet életében. Nem kisebb feladat hárul a termelőszövetkezet bizottságaira sem — ahogy az elnök hangsúlyozta —, hiszen jogaikkal élve kötelezettségeiknek tesznek eleget, az őket választó tagokat nem hagyják cserben. A szocialista brigádmozgalom egyik feladata az is, hogy a termelés irányításában hallassa szavát éppúgy, mint a legcélravezetőbb technológiák kialakításában, s az élet- és munkakörülmények alakításában, a termelékenység javításában. A társadalmi, a tömegszervezetekre, a KISZ-esekre is hasonló feladat hárul, miközben élő közösségeket alakítanak ki. A jubileum arra is módot ad, hogy önmagukkal megismerkedjenek, felmérjék saját képességeiket, készségeiket. Mert az útkeresés — ahogy Murvai László hangsúlyozta — nem zárult le. A szövetkezetnek a népgazdaság szigorúbb követelményeihez igazodva ismét nem kevesebbet kell bizonyítania, mint azt, hogy képes a helytállásra, a megújulásra, a stabilak között maradni. A pártaktíva kedves eseménye volt, hogy az alapító tagok közül hatan, akik ma is dolgoznak, ezen az ünnepségen vették át a jubileumi emléklapot. A MÉM Kiváló Dolgozója miniszteri kitüntetést tizenegyen kaptak meg, míg a Rozmaring Kiváló Dolgozója elismerésben harmincnégyen részesültek. Virágkertészeti kiállításra invitálták a jelenlevőket a kisterembe — olyan magunkról magunknak formában. A kiállított tablók pedig nemcsak egy-egy terméket mutattak be, hanem a gyerekrajzok azt is: a legifjabbak milyennek látják a Rozmaring Tsz-t. V. E. u Kedvet a fogápoláshoz Így kell fogat mosni.. . A korszerű gépekkel felszerelt rendelőben egyszerre két orvos látja el a betegeket Barcza Zsolt felvételei November — fogászati hónap. Az idén éppúgy, mint tavaly, tavaly* előtt és azelőtt. Ebben az időszakban több szó esik a fogak és a száj ápolásának fontosságáról, mint az év többi részében. Idén a szokásosnál többet foglalkoznak a gyermekfogászati problémákkal. Aggasztó adat: ICO évvel ezelőtt, gyermekkorban szinte ismeretlen volt a fogszuvasodás, ma pedig a gyermekek 90 százalékának nincs ép fogsora.
