Pest Megyei Hírlap, 1982. november (26. évfolyam, 257-281. szám)
1982-11-16 / 269. szám
1982. NOVEMBER 16., KEDD 3 • • Üzletnyitás a lakótelepen Új ABC Nagykőrösön Felvételünk a nyitás előtt, a csinosítás utolsó perceiben készült. Hancsovszki János felvétele Építőipar Feladatok jövőre Az Idei terv teljesítésének helyzetéről és a jövő évi tennivalókról tartottak hétfőn ágazati tanácskozást az építőd és építőanyag-ipari vállalatok, szövetkezetek és intézmények gazdasági, párt- és tömegszervezeti vezetői az Építők Szakszervezetének székházában. A tanácskozáson részt vett és felszólalt Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. Jelen volt Borbándi János, a Minisztertanács elnökhelyettese is. Abrahám Kálmán építésügyi és városfejlesztési miniszter megállapította, hogy az 1982. évi népgazdásági terv céljainak megfelelően az építőipar termelése a tavalyihoz viszonyítva várhatóan 2 százalékkal csökken, az építőanyagiparé pedig 1 százalékkal nő. A termelés, s azon belül a munkák összetétele, az építési struktúra is mindjobban a kereslethez igazodik. A megye korszerű vízellátási rendszereinek kialakításában növekvő szerepük van a vízműtársulatoknak. Eddig már csaknem hetven ilyen szervezet működik a megyében és segíti elő, hogy az állami beruházásokból — a lakosság hozzájárulásával kiegészítve — a különböző településeken vízművek és azokhoz kapcsolódó hálózatok szülessenek. A vizmütársulatok beruhásásalnak értéke ebben az évben megközelíti a 200 millió forintot. Az esztendő különböző időszakaiban már üzembe helyezett számos új létesítmény mellett december végéig még továbbiak átadására is sor kerül. Áporkán ezekben a napokban kezdődik meg a korszerű vízhálózat üzempróbája, s ennek sikeres befejezése után — feltehetően még az év vége előtt — megkezdődhet a közműves vízellátás. Gyomron az eddigiek melT Nagykőrösön, a Kossuth Lajos utcai lakótelepen és környékén mintegy négyezren laknak, ezt a városrészt eddig néhány kis alapterületű, régimódi üzlet látta el alapvető élelmiszerekkel. Már a lakótelep építésének idején is nyilvánvaló volt, hogy szükség van egy nagyobb üzletre, ha lett újabb kutakat vesznek használatba és a hálózati rendszer bővítésével eddig ellátatlan területeken is vezetékes vizet kap majd a lakosság. Társulati beruházásból épül a tápiószentmártoni új vízmű is, amelynek átadását ugyancsak még az év vége előtt tervezik. Elkészült az 1983. évi fejlesztési program is. Eszerint még az idén megalakul az új gyáli vízmütársulat, s a jövő esztendőben hozzálátnak a regionális vízmű első szakaszának építéséhez. így mintegy 25 ezer ember vezetékes vízellátásáról gondoskodhatnak. Versegen is jó ütemben halad a vízműtársulás szervezése. A hatodik ötéves terv hátralevő időszakában még további öt vízműtársulat megalakítása várható. Jelenleg a tanácsok és a vízügy szakemberei a műszaki feltételeket mérik fel, hogy véglegesen dönthessenek az újabb társulatok helyének kijelölésében. K. Z. lehetséges, alkkor ABC-áruházra. Az üzletnyitásban érdekelt nagykőrösiek vágya tegnap, hétfőn teljesült. Megnyílt a 651 négyzetméter alapterületű, s több mint 10 millió forintért épült ABC-áruház. A hétfői megnyitón az üzemeltető Cegléd és környéke Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat nevében Kürti András igazgató mondott köszönetét az építőknek, közülük külön Kovács Sándor szocialista brigádjának, valamint a Pest megyei és a nagykőrösi városi tanácsnak az építkezés hatékony támogatásáért. A szép számmal összegyűlt vásárlóközönségnek Kocsis Jánosné, a városi tanács elnöke adta át a lakótelepi áruházat. Az első napon mintegy négymillió forint értékű árukészlettel várták a betérőket. _______ F. P. Kereskedelem és szolgáltatás Jelentős a Fogyasztási Szövetkezetek részesedése a lakossági áruellátásban, a következő időszak feladata az export fokozása — állapította meg Szilvasán Pál, a Szövosz elnökhelyettese hétfőn a MUOSZ-ban tartott sajtótájékoztatóján. — A Szövosz égisze alatt összesen 1856 gazdasági szervezet működik, bevételeik többsége a kereskedelemből és a szolgáltatásból származik, s emellett jelentősen fejlődik az ipari tevékenység és a szolgáltatás is. Az idén kétszázmillió beruházás Vízműtársulatok alakulnak Négysiemkozt a gabonáról Még jelentősek a tartalékok Beszélgetés Magyar Gábor mezőgazdasági miniszterhelyettessel Nemzetközileg elfogadott mérce szerint egy lakos színvonalas táplálásához évi egy tonna gabona szükséges. Természetesen nem kenyér és tészta formájában eszünk meg ennyit, hiszen a gabona nemcsak közvetlen emberi táplálék, hanem az állatállomány takarmányozásának alapja is. Gabonatermelésünk már hosszú évekkel ezelőtt meghaladta az itt jelzett mértéket; jelentős a búza- és a kukoricaexportunk. A gabona kemény cikk, ha úgy tetszik, stratégiai áru. Termelésének fejlesztése éppen ezért alapvető feladat. Középtávú terveink 1985-re évi 15—16 millió tonna gabona termelését tűzik ki célul. Megvalósítható-e ez az elképzelés? Erről beszélgettünk Magyar Gáborral, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium miniszterhelyettesével. • A közelmúltban a kormány megszigorította a mezőgazdasági termelés feltételrendszerét. Az intézkedés háttere széles körben Ismert, szükségességét aligha vonja valaki is kétségbe, viszont agrárberkekben itt-ott elszegényedésről beszélnek. Mi a véleménye erről? — Ezt a vélekedést túlzónak tartom, bár kétségtelen: a traktorállomány fele és a kombájnpark negyede közgazdasági és műszaki értelemben is elhasználódott. Ha meg akarjuk őrizni, sőt, tovább akarjuk fejleszteni gabonatermesztésünk eddig elért magas színvonalát, akkor a géppark magasabb műszaki színvonalú cseréje elkerülhetetlen. • A gépártámogatások megazünésével ez gyakorlatilag csak akkor lehetséges, ha az üzemek növelni tudják flzetőképeiségüket. Erre azonban kevés az esély; a meghatározó gabonatermesztés Jövedelmezősége évek hosszú sora óta csökken. — Konkrét adatokat tudok erről mondani: 1975 és 1980 között a búzatermelés nyeresége 55 százalékkal csökkent. A január elsejére elhatározott felvásárlási áremelés ennek és az azóta bekövetkezett további romlásnak csak töredékét kompenzálja. Ennek ellenére mégsem növelhettük nagyobb mértékben a felvásárlási árakat, mert ez esetben az állattenyésztés költségei megengedhetetlenül növekedtek volna Ha ezt kiegyenlítendő az állati termékek felvásárlási árát is emeljük, akkor elkerülhetetlenné vált volna az alapvető élelmiszerek fogyasztói árának emelése. Ez viszont életszínvonal-politikai okok miatt ez idő szerint egyszerűen elképzelhetetlen. • Vagyis a mezőgazdaságnak kell „kigazdálkodnia*’ a költségek növekedését. Vajon milyen lehetőségek vannak erre? — Még mindig jelentősek a tartalékok a gabonatermesztésben. A világ legjobb genetikai alapjait hordozó gabonafajtákat termesztik az üzemek, de az élenjárókat leszámítva a termőképességnek talán ha a fel . használják, ki. A Ez kétségtelen, de a hozamok javítása leginkább pótlólagos ráfordítások révén valósítható meg. — A jó talajművelés, a talaj és a növény igényeit maximálisan kielégítő tápanyaggazdálkodás nem elsősorban pénz kérdése, hiszen a szaktudás ára nem emelkedett. Hozzáteheti 3k: a műtrágyát is változatlan áron adják. így tehát a lelkiismeretes, magas színvonalú munkán múlik jóformán minden. Az országos agrokémiai hálózatnál teljes körű és aktuális talajtérképet lehet megszemlélni, minden egyes tábláról tudni lehet, hogy milyen tápanyagokat igényel. • Vagyis növelni kell a műtrágyáiéi használást, s mit szól ahhoz, hogy tudós ökológusok az utóbbi Időben az emberi környezet dehumanizálását emlegetik, az élővizek megengedhetetlen mértékű tápanyagszennyezését? — Eszemben sincs bagatellizálni ezt a veszélyt. Nem állítom, hogy túlzott az aggodalom, de az intenzív, a kemizált mezőgazdaság csak és kizáró-Két kongresszus között (1.) Ä gyarapodás változó sorrendje Bonyolultabb és nehezebb helyzetben kell dolgozni Ma kezdődő cikksorozatunk felcíme — Két kongresszus között — több mint két és fél esztendőnyi időtávolságot fog át. A Magyar Szocialista Munkáspárt XI l. kongresszusa 1980. március 24—27-e között tanácskozott; van mit összegezni, van miről mérleget készíteni. Az MSZMP Központi Bizottságának irányelvei a XII. kongresszusra megállapították: „Az elmúlt öt esztendőben pártunknak, népünknek bonyolultabb és nehezebb helyzetben kellett dolgoznia. Ennek ellenére az elért eredmények jelentősek." A megfogalmazáson ma sem kellene változtatta. A bonyolult és nehéz hel|yzet még bonyolultabbá, még nehezebbé vált, s az elért eredmények ennek ellenére is tekintélyesek. A gondok nem kevésbé. Ütköző érdekek Két és fél esztendő alatt tízezer fővel gyarapodott a megye lakossága, túl van a 984 ezer főn. A növekedés mértéke lassúbb, mint volt az 1970- es években — akkor az esztendőnként! nyolc-kilenc ezer főnyi emelkedés volt a jellemző — ami egyrészt az élveszületések számának viszonylagos csökkenésére vezethető vissza, másrészt a bevándorlás mérséklődő sodrású folyamára. Az ország legnépesebb megyéjének legnagyobb városa — a lakosságszám alapján — Érd lett, leszorítva a második helyre Ceglédet, míg legkevesebben Százhalombattán élnek. A járások közül változatlanul a budai vezet, négjy olyan települése is van, ahol tízezret meghaladó a népesség — Budaörs, Budakeszi, Pilisvörösvátr, Törökbálint —, ahogy a megyében országosan is a legmagasabb azoknak a nagyközségeknek a száma, ahol tízezernél több ember mindennapi szükségleteinek kielégítéséről kell gondoskodni. A budai járás mögé két és fél év alatt szorosan felzárkózott a gödöllői és a monori, mivel az agglomerációs övezetbe tartozó falvaikban változatlanul tart a népesség számának emelkedése, például Kerepestarcsára lag akkor jelent veszélyt a környezetre, ha „hályogkovácsként”, tudatlanul használják az üzemekben a nagy hatású szereket. A hetvenes években, a nagy mezőgazdasági fellendülés idején sajnos akadt is példa az effajta kritikátlan munkára. De állítom: napjainkra az agronómusok legnagyobb része megtanulta, hogy mivel „játszik”. a Mégis növekszik az élővizek nitrát- és foszforszennyezése. — Csakhogy ennek nem elsősorban az intenzív gabonatermesztés az okozója. A falvak nagy része az elmúlt évtizedben hozzájutott a vezetékes ivóvízhez, a vízfelhasználás jó háromszorosára nőtt, s ezzel együtt persze a szennyvíz „termelése” is, de ezzel nem tartott lépést a csatornázás. Ha meg akarjuk menteni a jövő számára környezetünket, ezen az ellentmondáson kell változtatnunk, és nem növénytermesztésünket kell viszszafognunk évtizedekkel ezelőtti színvonalra. A Ahol jelentősen növelik a gabonanövények hozamát, oda nagy teljesítményű gépek kellenek. Mégpedig jórészt importgépek. Külkereskedelmi egyensúlyunk javításához azonban ez idő szerint nem elegendő az export növelése, az importot is mérsékelnünk kell. — Csakhogy az exportfejlesztő import ez alól kivétel. Az intenzív gabonatermesztési program 1981—82-ben 134 ezer hektáron valósult meg. Ekkora területen volt lehetséges a teljes géppark kicserélése. Az eredmény vitathatatlan, ezért a következő két évre a kormány újabb 156 ezer hektárra terjesztette ki a programot. Bízom abban, hogy az ország a következő években is meg tudja őrizni fizetőképességét, s így semmi akadálya sem lehet annak, hogy eredeti elegy esztendő alatt 943, "Vecsésre 903 személy költözött. Jogosnak, időt állónak bizonyult tehát az a vélemény, amelyet az MSZMP Pest megyei Bizottságának a megyei pártértekezlet elé — 1980. március 1—2. — beterjesztett jelentése így közöl: „A lakosság számának növekedése meghaladta az előzetes számításokat, a népgazdaság területfejlesztési tervében foglaltakat. Ez is egyik forrása annak a feszültségnek, amely a megye kereskedelmi és szolgáltató, valamint kommunális ellátottságában fennáll." A népességmozgás irányai bonyolult tényezők hatására változnak, de szembetűnő a megyében a városok és az agglomerációs övezet településeinek lélekszám-növekedése, illetve a kisebb falvakban élők táborának folyamatos apadása, ami korántsem fedi mindenben a tényleges társadalmi érdekeket. Olyannyira nem, hogy a településpolitikában új fejlesztési irányok, arányok vannak kibontakozóban, éppen a XII. kongresszus határozata nyomán. Hiányzó fedezet Tavaly a nemzeti jövedelem két százalékkal volt nagjyobb, mint a kongresszus évében, 1980-ban, akkor viszont 1979- hez képest csökkent — 0,8 százalékkal — e minden dolgunkhoz nélkülözhetetlen fedezeti forrás. A változás tehát sokkal szerényebb, mint amihez a hetvenes években szinte hozzászoktunk, hiszen 1971 és 1979 között a négy-öt százalékos gyarapodás volt a jellemző. Az 1977-es esztendő nyolcszázalékos nemzeti jövedelem emelkedése évtizedek csúcseredménye, de: ehhez már hozzá kell számítani a közben felhalmozódott feszültségeket, a költségvetés nehezedő terheit, a népgazdasági egyensúly kedvezőtlen alakulását, a növekvő adósságokat. Ami mindezek ellenére pozitívum: megkezdődött az átrendeződés a belföldi felhasználásban, a rendkívüli kritikus helyzet kialakulása ellenére is az ország megőrizte fizetőképességét és tavaly a nemzeti jövedelem gyarapodását teljes egészében képzeléseinknek megfelelően a tervidőszak végéig összesen 600 ezer hektáron a gobonatermesztés nagyléptékű fejlesztése kezdődjék meg. Q Es mi lesz azokkal az üzemekkel, amelyek nem részesülhetnek a program előnyeiből? — Korántsem irigylésre méltó, korántsem könnyű a helyzetük. De amikor azt mondom, hogy mégsem tartom reménytelennek, higgye el, nem valamiféle kincstári optimizmus szól belőlem. Elemeztük a különböző gabonafélék termelésének költség- és árviszonyait, s ebből egyértelműen kiderül: a kalászos gabonák termelése még a jelenlegi körülmények között is, közepes termelési színvonalon is kifizetődő. A kukoricával már korántsem ennyire egyértelmű a helyzet. Ezt a növényt csak azok az üzemek tudják nyereséggel termelni, ahol a költségeket kímélve a jelenlegi hozamszinteket növelni tudják. Ahol erre a talajadottságok, a vízviszonyok, a mikroklíma vagy esetleg szubjektív okok miatt képtelenek, ott nincs más lehetőség: föl kell hagyni a kukoricatermesztéssel. A kínlódást immár senki nem fizeti meg. A Nem tart attól, hogy a vártnál nagyobb számban fognak így dönteni üzemek? — Ez nem reális veszély Ha egyik-másik termelőszövetkezet meg is szünteti a kukoricatermést, nyilván nem almáskertet vagy kendert telepít a kukorica helyére. Aho‘ a kukorica eredménytelen, of jól fizthet a búza vagy valamilyen más kalászos gabonaféle És a népgazdaságnak nem kukoricára, hanem gazdaságosan megtermelt gabonára van szüksége. Gádor Iván a termeiékenység emelkedés* fedezte. Folyó áron 1981-ben • nemzeti jövedelem 631,4 milliárd forintot tett ki, ami ötvenmilliárddal több az 1980. évinél. Megtermelésében változatlanul 02 ipar áll a fontossági sorrend élén, bár részesedése szerény mértékben csökkent. Ami minden feladatunk fedezetének, a létrehozott új értéknek a felhasználását illeti, itt kemény gondokat okozott — és erőteljes adminisztratív intézkedéseket tett szükségessé — a készletfelhalmozás egészségtelen iránya, a beruházásoknak a tervezettet meghaladó mértéke. Mivel a termelési ráfordítások az indokolhatónál gyorsabban emelkedtek, végül is az egységnyi erőforrásra jutó nemzeti jövedelem — ami valójában a hatékonyság legfőbb mutatója — a tervezettnél, » szükségesnél kisebb lett, a* elértnek körülbelül a kétszerese felelne meg a — szerény, di föl nem adható — kívánalmaknak. Mindezek ismeretében érthetővé válik, miért _ bizonyult helyesnek, indokoltnak az • mértéktartás — bár annak idején a szakemberek bizonyos körei erősen vitatták —, amely a XII. kongresszus határozatában a nemzeti jövedelemmel kapcsolatban így fogalmazódott meg: „A nemzeti jövedelem a hatodik ötéves terv idején olyan mértékben növekedjék, hogy összhangban a fejlődés minőségi tényezőivel, a termeiét nemzetközi versenyképességével, segítse a népgazdaság külső és belső egyensúlyának javítását.” A korábban megszokott számadatok hiánya, illetve a fogalmazás általános^ sága — olyan mértékben, — keltette a vitát, ám az éltéit idő igazolta: nem okvetlen konkrét számok meghatározása kínál ésszerű haladást, sokkal inkább a rugalmas és folyamatos igazodás. Nincs törés Két esztendő alatt — 1980- ban 10,7, 1981-ben 12,1 — összesen 22,8 milliárd forintot fordítottak a megyében a szocialista szektorban beruházásokra, idén, az év első felében valamelyest mérséklődött e tevékenység. Az adatok azt bizonyítják, hogy a megnehezedett gazdálkodási körülmények ellenére is a megy* anyagi és nem anyagi ágaiban folytatódott a fejlődés, azaz nem következett be — mint attól sokan tartottak — törés. A termelőágazatok állóeszközvagyona tovább gyarapodott — tavaly a megyében az ipari beruházások értéke 3,5, a mező- és erdőgazdálkodásé 2,7 milliárd forint volt —, ez a bővülés viszont negatív jellemzőket is rejtett magában, például az egységnyi állóeszköz-értékre jutó termelés csökkenését — ami nemcsak az iparban, hanem a mezőgazdaságban is gond —, azaz egyre inkább előtérbe kell hogy kerüljön a kiadásokkal szembesített bevétel. A fejlődést már nem okvetlen a beruházások egy-egy államigazgatási egységre, népgazdasági területre jutó összege, hanem a fejlesztés hatásossága, megtérülésének ideje jelz" méri. Ebben az időszakban nemcsak olyan, nagy jelentőségű beruházások készültek el, mint a 750 kilovoltos távvezeték albertirsai végpontja, a Dunai Kőolajipari Vállalat több termelőegysége, a Csepel Autógyár 4. sz. gyárának korszerűsítése, a Magyar Gördülőcsapágy Művek diósdi gyárának rekonstrukciója, hanem mellettük ott sorakozik Cegléd, Vác, Budakeszi, Dunakeszi, Szada új ABC-áruháza, a kerepestarcsai megyei kórház új épületszárnya, a ráckevei tizenhat tantermes, az ócsai nyolc tantermes általános iskola. Mészáros Ottó Következik: Nem az elosztásra hív a kürt.
