Pest Megyei Hírlap, 1982. november (26. évfolyam, 257-281. szám)
1982-11-13 / 267. szám
A PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉOÍ JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXVI. ÉVFOLYAM, 267. SZÁM 1982, NOVEMBER 13., SZOMBAT Előadások városszerte Híre kelt a jé módszereknek Kertbarátkor! alakít a népfront Tőkés exportra ruhák és szoknyák, belföldre ruhák, női és férfi kabátok szabványai készülnek Cegléden, a PEVDI Déli úti üzemében. Ecseri Mihályné és Fritz Jánosné — képünkön — kabátokhoz vatelint szab. Apátl-Tótb Sándor felvétel# A csentői vadászmezőkön Felverik az erdő csendjét í A vadászember legszentebb olvasmánya a Nimród ^ naptár, amelyből jó előre kiókumlálja; mikor jön el ^ az ő ideje, pontosan számontartván a vadászszezon kez^ detét. Már az első szabad reggelen fejébe csapja a zöld $ kalapot, vállára kanyarítja a fényesre tisztított puskát, ^ lábához füttyenti kedvenc kutyáját, s nekiindul az őt í vadakkal váró vidéknek. Az őszi, téli hónapokban élénkebb lendületet vesz a népfrontbizottságok tevékenysége, így van ez falun, városon egyaránt. Cegléden különös ösztönzést ad a cselekvéshez, hogy az utóbbi időben többször is az országos érdeklődés középpontjába kerültek az itteni módszerek, amelyek mind a környezetvédelemben, mind a körzeti bizottságok mindennapi gyakorlatában sikerrel alkalmazhatók máshol is. Kovácsné Szabó Veronika, a városi népfrontbizottság titkára arról tájékoztatta lapunkat, hogy megkezdődött az ez évi mozgalmi munka összegzése. Beszámolót készítenek a körzeti bizottságok és a munkabizottságok, s ennek alapján summázza 1982-es tevékenységét a városi vezetőség. Most még korai lenne elébe vágni ennek, annál inkább, mert másfél hónap hátravan az esztendőből, s addig is akad tennivaló bőven. A lakáselosztásró! November végén kezdődnek az ismeretterjesztő előadások. Széles körben ismertetik a városi tanács hamarosan napvilágot látó új rendeletét a lakáselosztásról, a lakásigények társadalmi elbírálásáról. Ezt a 6-os népfrontkörzetben érdekeltek hallhatják először, majd megismétlik két másik városrészben is. A környezetvédelemmel kapcsolatban elsősorban a lakótelepek virágokkal való csinosításáról esik szó. 1983. városfejlesztési terveiről, lehetőségéből tájékoztatják a Csengeri szélen, a Bajcsy-Zsilinszky tér környékén, meg a Bacsó Béla út tájékán lakókat. A kiskerttulajdonosoknak öszszesen nyolc előadást szánnak. Valószínű, hogy nagy figyelem kíséri majd az időszerű nemzetközi kérdésekről szóló összefoglalót. A szocialista demokrácia, a közélet és a haza-Könnyű helyzetben van az a művelődésház-igazgató, akinek nem jelent gondot egyegy ünnepség műsorának öszszeállítása, mert régóta és jól működő kis csoportok produkcióiból választhatja ki a legmegfelelőbbet. Az amatőrmozgalomnak szereplési lehetőséget teremt, a közságbeliek viszont érdeklődéssel hallgatják, nézik új oldalukról bemutatkozó ismerőseiket. A ceglédberceli művelődési ház igazgatója. Gímesi János tud miből választani. Ezt mutatta a legutóbbi ünnepség, amelynek résztvevői a fotóklub és a kézimunkaszakkör legszebb munkáit tekinthetté1 meg. és hallgathatták a megye határain túl is jól ismert énekkar legújabb számait. Legrégebbre az énekkar története vezethető vissza. A Tanácsköztársaság időszakához fűződik megalakulása. Hostettcr Szilveszter, jelenlegi karnagy. ugyan csak egy éve ve zeti a kórust, de ismeretsége a dalosokkal régebbi keletű. Évekig másodkarnagyi minőségben működött. Juhász Frigyes zeneszerző-karnagy mellett. A tehetséges fiatal ember nek sikeiült zökkenőmenteset' átvenni a karnagvi pálcát n nyugdíjba vanuló neves előd tői. Idei szolnoki szereplásükfiság ugyancsak témaként szerepel a programban. Az utca- és lakóbizottságok tagjainak feladatairól mind a nyolc körzetben részletesen szólnak majd. A szülők akadémiája előadássorozatában kap helyet A család szerepe a társadalomban című kérdéskör. Nők a közéletben A népfront mellett működő bizottságok is megtalálják a maguk feladatát. A nőbizottság például mind a nyolc körzeti népfrontbizottságban széles körű felmérést végzett, azt vizsgálván, hogy az adott területen milyen a nők szerepe a közéletben. Eljutottak azokhoz a lányokhoz, asszonyokhoz, akik — napi munkájuk mellet? — a társadalmi tevékenységre is időt szakítanak, s kikérdezték őket örömeikről, gondjaikról, tapasztalataikról. Elmentek azokhoz is, akik valamilyen oknál fogva visszahúzódtak a közszerepléstől, noha korábban a mozgalom aktívái közé tartoztak. Azt kutatják, milyen okok játszottak közre, hogy ilyen döntésre jutottak. A felmérés eredményeit természetesen széles körben megvitatják, mérlegelik, s ennek alapján teszik meg a szükséges lépéseket. A fogyasztók tanácsa — a KÖZGÉP-ben tartott sikeres fórum mintájára — készül a következő hasonló összejövetelekre. Legközelebb a tavaszszal Abonyban és Albertirsán tartanak a tartós fogyasztási cikkek értékesítésével kapcsolatban nyilvános tanácskozást. Ezernyi parcella S ha már a nyilvánosságról esett szó, bizonyára sokakat érint az a téma, amelyet november 15-én, hétfőn este hat órai kezdettel tárgyalnak meg a Kossuth Művelődési Központban a városi népfrontékor már az új vezető munkája érett be, hozta meg a sikert — a közönség, a zsűri és a sajtó egyhangú elismerését. A zongora kiváló megszólaltatója. Smuta Attila méltán érdemelte ki virtuóz játékáért a zsűri külön dicséretét. November végén Vácott lépnek fel egy hangversenyen, melyre azokat az énekkarokat hívták meg, amelyek a Vándor Sándor-dalostalálkozók területi hangversenyein a legjobbak volta!». A fotóklub 1971-ben alakult, s az ünnepség alkalmából rendezett kiállításon 80 kéopen mutatkozott be. A kiállítási anyag évek munkáiét adia közre. Több alkotás is bizonyítja. hogy az amatőr fotózásba is betört az avantgarde stílus. A fotóművészet olyan szakemberei seeítik munkáinkat, mint Fi'ert János és Apáti-Tóth Sándor. A klub tasial rendszeresen és ered ménvesen vesznek részt a ná 'vázatokon. Már töbh értéke' helyezést mondhatnak magúkénak. A kézimunkaszakkör tagjai nyugdíjas, illetve háztartásbeli asszonyok. Havonta két estét töltenek együtt fürge kéz <el varrogatva, s megbeszélve a napi eseményeket Kiállító sukat. általános tetszés és eüs mérés fogadta. S. E. zottság szervezésében. A testület a ceglédi kertbarátok körének megalakításán fáradozik. Elsősorban annak az ezernyi hétvégi teleknek, kiskertnek a tulajdonosait várják, akiknek ingatlana a Pesti út és a Budai út térségében fekszik. Sok hasznos, mindenkit érdeklő témáról esik szó. A többi között a széles körű szakmai ismeretterjesztés megszervezéséről, a szaktanácsadásról és a gyakorlati segítségnyújtás más formáiról, a szükséges anyagok és eszközök beszerzéséről, s az ezekkel összefüggő társadalmi feladatokról hallhatnak, akik elmennek erre az alakuló tanácskozásira. Részletesebben tájékoztatnak majd a Magyar—Szovjet Barátság Tsz kezelésében lévő gazdabolt további szolgáltatásairól, meg az áfész-felvásá-lóhely kialakításának lehetőségéről. A szervezők azt szeretnék, ha minél többen részt vennének ezen a megbeszélésen. T. Amelyik település valamit is ad magára, múltját, fejlődését, mai állapotát összegző könyvet jelentet meg. Nem a divat diktálja ezt, hanem az a józan felismerés, hogy itt az ideje a tudományos feldolgo- 1 zás jelenlegi szempontjai szerint feltárni és minél szélesebb körben közreadni a szűkebb szülőföld történetét. Ezt tette a városi tanács is, amikor dr. Ikvai Nándort, a Kossuth Múzeum egykori, köztiszteletben álló Igazgatóját kérte fel a Cegléd története címmel kiadandó városmonográfia szerkesztői feladatainak ellátására. Ötven év után A minap felkerestük a szerkesztőt a Művelődési Minisztériumban lévő hivatalában, s érdeklődő kérdéseinkre kedvező válaszokat kaptunk. A nyomda már eljuttatta a szerzőkhöz a korrektúrát, s hamarosan megkezdődhet a vaskos kötet nyomtatása, és — várhatóan — karácsonyra már megvásárolhatják az érdeklődők. ötven éve, hogy a Magyar városok monográfiája sorozatban Kolofont József szerkesztésében napvilágot látott hasonló kiadvány. Bár ma is gyakran forgatott és idézett mű, leginkább csak könyvtárakban hozzáférhető, arról nem beszélve, hogy egyes megállapításait. szemléletéi túlhaladta az idő. Fél évszázad alatt a haza és a váror sorsa megváltozott, több — a témához kapcsolódó — kutatási anyag született, amely figyelmet érdemel. Szerkezetében, tartalmi mondandójában is eltér a régi könyvtől a mai. Az volt a vezérelv, hogy olyan tudományos munka készüljön, amit minden ceglédi és környékbeli szívesen fogad Ma már elmondható, hogv ez a törekvés sikerrel járt’ tartalmas, szakmailag megalapozott, tetszetős, szépen '"uszt.rált. igényes nyomdai ki v'telű művet vehet kézbe az ilvasó. A térség történetét a ‘óiba helvezve tárgyalja, fel vázolva földrajzi viszonyai! flóráját és faunáját., beleillesz ti hozónk mai telenülAsrendié be. VieseóHa az infrastruktú ra k'éoftését, a felszabaduló' utáni demográfiai helyzetet, Az idén október közepe volt az Örkényi út környékén kapirgáló és röpködő fácánok első fekete napja, ám már azt megelőzően két hétvégén is puskalövések hangja szállt a város felé. Akkor még agyaggalambokra röppent a lövedék, a ravaszt meghúzó kéz afféle ujjgyakorlata volt ez, hogy ha majd vége a főpróbánaik, s kezdődik az előadás, országos összevetésben. Eligazít a városiasodással összefüggő kérdésekben, elemezve az ezzel kapcsolatos speciális funkciókat. A Magyar Tudományos Akadémia alföldi tájkutató intézetének munkatársai írták az erről szóló fejezetet. Az átalakulás útján Szó esik a kiadványban a honfoglaláskori sűrű településrendszerről, a város középkori és újkor eleji gazdag történelmi szakaszáról, amikor a helytállás példaképe volt. Felvázolja a három város, Cegléd, Nagykőrös, Kecskemét, testvéri közösségében betöltött szerepét, majd a várossá alakulás korszakát, az 1850-es évektől az első világháborúig terjedő évtizedeket. Ekkor épültek a malmok, fejlődött az agrárkultúra, a szőlők, gyümölcsösök telepítésével, amelyben nagy szerepe volt az Európa-hírű Ungváry faiskolának. A csemői vasút építése is e fellendülés jegyében zajlott le. A korszerű szőlőgazdaság kialakulása segítette a polgárosulást. A Tanácsköztársaságot, a Horthy-korszakot, a második világháborút, egészen a fordulat évéig, a legfrissebben feltárt levéltári anyagra támaszkodva jeleníti meg. A szocialista mezőgazdaság és az ipar szerveződbe, terebélyesedése átvezet a mába. Objektív megközelítésben láthatjuk Cegléd helyét hazánk településrendszerében. Tudományos igényű A húsz szervő huszonhét tanulmánya orosz és német nyelvű összefoglalóval egészül ki. A 612 szövegoldalt 132 lapnyi illusztráció teszi teljessé Ötszázötven példány vászonkötésben. számozva lát napvi lágot. kék mezőben aram oroszlánnal, a város címerével ötezer példány szerényebi köntösben hagyja el a nyom dát. A várható 230 forint kö rüli árért elmélyült ismerete két nyújtó munkát vehetőn!kézbe, nmeivel a kutató épr» úgv haszonnal forgathat, min'* a szfikebb hazája iránt érdek lődő, arra mind többet tudr akaró olvasó. , T. T. pontosan célba találjon minden golyó és sörét. Minden vad gazdái Azóta már többször feltűntek a város déli részétől Csemőig, a nyársapáti meg a mikebudai határ egy darabjáig terjedő területen a puskások. Fegyverdörej törte meg a deres reggelek ünnepélyes csendjét, fácánra, s most már nyálra folyik a vadászat. A tanyákkal, pagonyokkal, csenderesekkel szabdalt, emberarcú táj minden vadjának gazdái a csemői Rákóczi—KÖZGÉP Vadásztársaság tagjai. Aki alkalmanként elindítja, útba igazítja őket, Budai István vadászmester. Bár még élete delén jár a körszakállas férfiú, kettős jubileumot ülhet ezen az őszön. Immáron húsz esztendeje, hogy vadásszá avatták, s másfél évtizede tölti be a vadászmester tekintélyes tisztét. — Miként változott a vadállomány ennyi idő alatt? — Tizenöt esztendeje alakult meg jelenlegi vadásztársaságunk, harminc taggal. A több mint tizenegyezer hektáros területen kevesebb vad élt, mint napjainkban. Nagyon elszaporodtak a ragadozó kártevők. A szarkáknak, rókáknak se szeri, se száma nem voit. Az volt az első teendőnk, hogy a dúvadakat irtsuk, mert addig nem remélhettünk sikert, amíg nem tudtuk megóvni a nemes vadat. Az 1970-es népszámlálás adatai szerint vadászmezőinken 2200 tanya állt. — 1971-ben kezdtünk a fácánneveléshez, s évről évre erősödött a tenyésztői kedv, mert mind jobb eredményeket értünk el. 1980-ban három nagykőrösi vadásztársasággal fácántenyésztési társulást alakítottunk Központi fácán telepünkről évente ezer csibét bocsátunk szárnyra, s az éves kilövési tervünk nyolcszáz fácánkakas. — A többi vadból mire számíthatnak? — A nyúlállomány — az ésszerű gazdálkodás folytán — némileg emelkedett. Kialakítottuk a megfelelő arányt a lőtt és az élve befogott menynyiség között. Most terveink szerint 216 tapsifüles kerülhet ouskavégre. százat hálóval fogunk be, külföldi vevőink kívánsága szerint. Példás szellemben — őzből 220—230 darabot számláltunk. Ezek közül har mincat az évek óta visszatérő német vendégvadászoknak szá nun.k Ha meglövik valumenynyit, bevételünk háromnegyed részével már nem lesz gon lünk az idén. A szép trófeáknak megvan az értékük Egyébként az áldozatos vadvédelmet a szerencse segíti • újabban dámvadak ú megjelentek a határunkban. örülünk a jöttüknelk és szeretnénk, ha végleg megtelepednének nálunk. — Mi kell még a tervszerű vadgazdálkodáshoz? — Például az úgynevezett vadföld, ahol az etetőkbe szánt téli takarmány egy részét termeljük. A területünkhöz tartozó szövetkezetekkel jó a kapcsolatunk. A ceglédi Lenin Tsz például lehetővé tette, hogy a fácántelepünk mellett az 1981—82-es vadászidénybeti 7500 fenyőt és olajfűzt, bokrokat ültessünk, amely megerősödvén alkalmas búvóhely lesz a vadaknak. A csemetéket a Nagykunsági Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaságtól kaptuk. Vadászaink az ilyesmire sohanem sajnálják a fáradságot. — Mindenki így óvja a vadállományt? — Sajnos vannak még orvvadászok is. Két év alatt három csoport került a mi területünkről a bíróság elé. Két ügyben már jogerős ítélet van; ezek általában hat hónap felfüggesztett szabadságvesztést kaptak büntetésül, meg 20—30 ezer forint kártérítést kell fizetniük. A harmadik csoport százezer forintot szurkol le, ha az ítélet jelenlegi formájában jogerőre emelkedik. — A vadászszellem milyen ma Csemőben? — Baleset, súlyosabb fegyelmi vétség nem fordult elő tizenöt éves fennállásunk alatt, Betartjuk a regulát, ápoljuk a hagyományt. Az elejtett vadaknak a vadászat végén megadjuk a végtisztességet; szép terítéket csinálunk. A kapzsiság nem vert gyökeret körünkben. Tőlünk a balszerencsés vadász sem megy haza üres kézzel, mert egyenlően osztozunk a zsákmányon. Más ez, mint kezdetben volt. Írásos nyoma van, hogy annak idején, amikor oly kevés volt a fácán, hogy névsor szerint osztottuk, csak a derekáig jutottunk az abc-nek, mire a szezon véget ért. Maszáj fegyverek — Nimród jubiláns követőjének milyen kedvtelései vannak? — Minden, ami a sportlövészettel összefügg — válaszolja Budai István, s már mutatja Is, Polcán szépen gyaraoodnak a szakirodalom kötetei. az évenként megjelenő fegvverkatalógusok, természetrajzi kiadványok, s a büszkesége egy múlt századbeli öreg könyv, amely a foglyokról, fácánokról és a császármadarakról szól. — A fegyvergyűjtés a másik gyenge pontom — avat be a titkába. — Íme. ez■ maszáj harcos fegyverzete, emez meg nél-Amerikg indiánjaitól szár. mázó dárda, nyílvessző, festett blvalvbör pajzs. Aligha van párjuk ceglédi lakásban! A rilromházheli lakás be'ivpgezeft emeleti balkonjáról ecses aguncsú trófeák pillának az utcára. Már messzl•ő' látja, akinek szeme vaníki itt lakik, nem akármilyen vadász. Tamasi Tamás 3SN 01»—3300 (Ceglédi Hírlap Ceglédberceli művelődök Kellemes érák tiarátok kőit Karácsonyra kapható Kék mezőben arany oroszlán
