Pest Megyei Hírlap, 1982. október (26. évfolyam, 230-256. szám)
1982-10-06 / 234. szám
6 vAnf av 1982. OKTÓBFR 6, SZERDA Legfelsőbb Bíróság Jogtalan felmondás Az egyik áfész szabad- kasszás üzlete vezetőjének azon a címen mondtak fel, hogy sorozatos leltárhiányai miatt munkaköre ellátására alkalmatlan. A határozat megváltoztatásáért indított perben a munkaügyi bíróság a felmondást hatályon kívül helyezte. Ezt azzal indokolta, hogy a hosszú ideje munkavi szonyban álló és az átlagosnál jobb munkával, példamutató magatartással kitűnő dolgozónak csak rendkívül indokolt esetben lehet felmondani. A jogerős ítélet ellen emelt törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság a munkaügyi bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte és új eljárásra, valamint új határozat hozatalára utasította. A döntés indokolása hivatkozik az üzletvezető védekezésére, amely szerint egyrészt a legutóbbi leltári időszakban három hónapig betegállományban volt, másrészt már jóval korábban bejelentette, hogy helyettesével nem kíván tovább együtt dolgozni. Az üzletvezető a hiányért csak akkor tehető felelőssé, ha a leltáridőszaknak legalább fele részében dolgozott. Helytelen a munkaügyi bíróság álláspontja az érdemek figyelembevételével kapcsolatban — szögezte le a Legfelsőbb Bíróság. — Ezek felől ugyanis a kollektív szerződés rendelkezik, ennek beszerzése nélkül ezért ebben a vonatkozásban nem lehet dönteni. Ugyancsak tévedett a munkaügyi bíróság, amikor kimondta: az időnkénti leltártöbblet közömbösíti a leltárhiányt. Ez az álláspont az állandó bírói gyakorlattal ellentétes. H. E. í rp V ■ """■ 1IZ NAP Rendeletéiből A bankkölcsönök és betétek 1982. okt. 1-i kamatlábváltozásának időbeli hatályáról az 1034/1982. (IX. 7.) Mt. h. sz. határozat rendelkezik a Magyar Közlöny 55. számában. A szociális étkeztetésről szóló 16/1976. (XII. 24.) Eü. M. sz. rendelet módosításáról ugyanitt jelent meg a 10/1982. (IX. 7.) Eü. M. sz. rendelet. Az ifjúságpolitikai munka VI. ötéves tervi feladatairól az Egészségügyi Minisztérium intézkedési tervét az érdekeltek az Egészségügyi Közlöny 16. számában találják meg. TANÁCSOK Mikor, mennyi ideig kap táppénzt a beteg? Számtalanszor előfordult az utóbbi időben, hogy az úgynevezett szerződéses üzemeltetésű üzlet vezetőjének, továbbá a szerződéses rendszerben egyéb munkán dolgozó vezetők keresőképtelenségével kapcsolatban a táppénzt illetően problémák vetődtek fel. ® Olvasóink kérdezik, megilleti-e őket a táppénz? A 17/1975. Mt. sz. rendeletnek 51/1981. (X. 27.) MT. sz. rendelet 5.§-ával megállapított J5/A.§-a értelmében kedvező választ adhatunk olvasóinknak. Részleteiben az aláb’ biak szerint adjuk meg a választ. • Mikor csökkentik a szerződéses üzemeltetésű üzlet vezetőjének táppénzét? A szerződéses üzemeltetésű üzlet (egység) vezetőjének, továbbá a szerződéses ipari termelést, fogyasztói és egyéb szolgáltatást végző részleg vezetőjének keresőképtelensége esetén, ha tevékenységét egy alkalmazottal, vagy közeli hozzátartozóval folytatja, a keresőképtelenség nyolcadik napjától, két, vagy több alkalmazottal, illetve közeli hozzátartozóval folytatja, a keresőképtelenség harmincegyedik napjától az egyébként járó táppénznek ötven százalékát kapja, feltéve természetesen, hogy a vezető maga nem dolgozik. Ha a keresőképtelenség tartama alatt az említett feltételek megváltoznak, a változás napjától a táppénz összege is a megváltozott feltételeknek megfelelően jár. A szerződéses üzemeltetésű üzlet vezetőjének a táppénze szempontjából, ha tevékenységét polgári jogi társaság keretében gyakorolja, a társaság tagjait alkalmazottnak kell tekinteni. Ez irányadó a társaság bármelyik tagja táppénzének megállapításánál is. Kisiparosok és a magánkereskedők is kérdezték: • Milyen kereset, illetőleg jövedelem képezi a kisiparos és a magánkereskedő táppénzének az alapját? A kisiparosok és a magánkereskedők az általános jövedelemadó alapját képező adóköteles jövedelem alapján fizetik a társadalombiztosítási járulékot. E jövedelem alapján a társadalombiztosítási járulék fizetése — és a társadalom- biztosítási ellátások megállapításánál figyelembe vehető kereset (jövedelem) szempontjából — a kisiparosokat és a magánkereskedőket osztályba sorolják. Az egyes osztályokban figyelembe vehető havi jövedelem és a fizetendő járulék összege a következő: Osztály Az adóköteles jövedelem A figyelembe A társadalomévi összege vehető jöv. biztosítási járu- havi összege lék havi összege I. 18 000-nél nem több 1200 250 II. 18 001-től 24 000 1600 340 III. 24 001-től 30 000 2000 450 IV. 30 001-től 36 000 2500 730 V. 36 001-től 42 000 3000 870 VI. 42 001-től 50 000 3500 1050 VII. 50 001-től 58 000 4000 1200 VIII. 58 001-től 66 000 4500 1400 IX. 66 001-től 74 000 5000 1550 X. 74 001-től 82 000 5500 5760 XI. 82 0«L>től 92 000 6000 1920 XII. 92 001-től 102 000 6500 2150 XIII. 102 001-től 112 000 7000 2310 XIV. 112 001-től 122 000 7500 2550 XV. 122 000-nél több 8000 2720 Egyik olvasónk egy éven belül már kapott táppénzt. Hosz- szabb ideig beteg volt. Most azt a felvilágosítást kapta, már csak néhány hétig kaphat táppénzt, mert ennek lehetőségét kimerítette. Olvasónk kérdezi: • Mennyi időre kaphat táppénzt az, aki egy éven belül már részesült táppénzben? Annál a biztosítottnál, aki a keresőképtelensége első napját közvetlenül megelőző egy éven — gümőkóros megbetegedés esetén két éven — belül már kapott táppénzt (ez az un. előzmény), ennek tartamát az újabb keresőképtelenség alapján járó táppénz időtartamának a megállapításánál figyelembe kell venni. Az előzmény figyelembevétele a keresőképtelenség különféle eseteitől függően a következőképpen történik: Ha a biztosított betegség — ide nem értve a gümőkóros megbetegedést —, terhesség vagy szülés miatt keresőképtelen és e keresőképtelenség első napját közvetlenül megelőző egy éven belül betegség, terhesség/ vagy szülés miatt már részesült táppénzben, ennek tartamát — gümőkór miatt folyósított táppénz idejét kivéve — a táppénzre jogosultság újabb időtartamába be kell számítani. (Pl.: A dolgozó 1981. február 1-től gyomorfekélye miatt 1981. szeptember 30- ig táppénzben részesült; 1982. június 1-től szívinfarktus miatt keresőképtelenné válik. E keresőképtelensége miatt legfeljebb nyolc hónapra, vagyis 1983. január 31-ig kaphat megszakítás nélkül táppénzt). Gümőkóros megbetegedés esetén azt az időt kell előzményként figyelembe venni, amely alatt a biztosított e megbetegedését megelőző két éven belül gümökór miatt részesült táppénzben. Az egyévesnél idősebb beteg gyeripek ápolása címén járó táppénzre jogosultság szempontjából előzményként csak azt az időt lehet figyelembe venni, amely alatt a biztosított ugyanazon gyermek ápolása címén a gyermek legutóbbi születésnapját követően táppénzben részesült. (Pl.: a gyermek 1980. május 1-én született, e gyermek ápolása miatt az anya 1981. október 1-től 31- jg táppénzben részesült; ugyanez a gyermek 1982. április 1-től újból beteg. Az anya ettől az időtől 29 napra, vagyis április 29-ig kaphat táppénzt e gyermek ápolása címén. Újból kaphat az anya a szóban lévő gyermek után táppénzt 1982. május 1. után, mégpedig a 3. életév betöltéséig újabb 60 napra.) Az egyévesnél fiatalabb gyermek szoptatása, illetőleg ápolása, a vörhenybeteg gyermek ápolása, továbbá a közegészségügyi okból foglalkozástól eltiltás, hatósági elkülönítés vagy a járványügyi, illetőleg állategészségügyi zárlat címén járó táppénzre jogosultság szempontjából előzményt figyelembe venni nem lehet. A 17/1975. MT. sz. r. és az 51/1981. MT. sz. r. 35.§-a szabályozza ezt a kérdést. Dr. M. J. I Vizek partján- HORGÁSZBOTTAL Itt van az ősz — végre Ez már valóban az ősz! Hullámverő nagy széllel jött a nehezen búcsúzó nyár sarkát taposva. A hétvégi ragyogó napsütést hétfő reggelre borongás idő, szemező eső váltotta fel. Ki•tud igazán örülni az ilyen változásnak: valószínűleg csak mi, horgászok. A hirtelen lehűlő víz-j ben egyre szegényesebbé válik a halak terített asztala, s ezzel párhuzamosan nőnek a mi esélyeink. Természetesen arra nem számíthatunk, hogy egyik napról a másikra meggondolják magukat az öreg pontyok, meg a falánk csukák, a ravasz süllők, s a mi csalijainkat részesítik előnyben. Szervezetük nagyon érzékeny műszer, amelynek időre van szüksége az átálláshoz, nekünk pedig ezt kivárni: türelemre. Felkészülés Az átállásra, a szélsőséges változásokra az ember egészsége is érzékeny. Ha őszi horgászatra készülünk, azért gondoljunk magunkra is annyit, mint a halakra. A meleg holmit, esőköpenyt, gumicsizmát most már akkor se hagyjuk otthon, ha az égbolt és a meteorológiai előrejelzés is kellemes időt ígér. A nedvességtől védő ruhadarabokat nem árt átvizsgálni, nincs-e valahol egy alattomos lyuk, mert az első hideg esőt hamar követheti a megfázás. S milyen keserves élmény, ha a kellemesnek ígérkező horgászkirándulást azért kell félbeszakítani, mert a gumicsizma lassan, de biztosan megtelik vízzel... Szerelés dobon megfordítom a holt szezonban glicerinnel kezelt zsinórt. Zsinór Ahány (horgász) ház, any- nyi szokás. Ahány horgász, annyi módszer — attól függ, ki kitől, s mit tanult, lesett el. Sokan évente egyszer, s rendszerint télen, a tavaszi szezon előtt újítják fel felszerelésüket. Akkor javítják ki a ki- sebb-nagyobb hibákat, akkor cserélnek zsinórt. Sokáig én is ezt a gyakorlatot követtem, de azután egy idősebb horgász és a keserű tapasztalás megtanított arra, hogy a legjobban az őszi szezonra kell felkészülni. A tavasszal leolajozott orsók belsejében ilyenkorra ugyanis jócskán összegyűlhet a nyári por. A zsinórvezetőkel — még a legdrágábbat is — bevághatja a damil. Zsinórt pedig mindig ősszel cserélek. Rendszerint ilyenkor jönnek a nagyobb példányok, amelyek könnyűszerrel tépik el a megfáradt, kiszálkásodott Teknő- cöt. (Próbáltam drágábbakat is. de minőségük szerintem nem jobb annyival, mint amennyivel drágábbak.) Tavasszal azután csak minden Jogsegély az állami gazdaságokban Az adatok kettős értelmezése Több mint fél évtizede jelent meg a Szakszervezetek Országos Tanácsának állásfoglalása a jogsegélyszolgálatok megszervezéséről. Azóta hat esztendő telt cl, s bár a legtöbb gazdasági egységben hosszú ideje tevékenykednek a szakszervezeti bizottságok felügyeletével, szerepükről, feladataikról még napjainkban sem egységesen ítél a közvélemény. A nézetek olykor rendkívül szélsőségesek, széles a vitatkozó felek álláspontjainak skálája. A számvetések tehát némi adalékot jelentenek a megítéléshez, ezért kértük beszélgetésre Lengyel Jánost, a Mezőgazdasági, Erdészeti és Vízügyi Dolgozók Szakszervezete Pest megyei Bizottságának politikai munkatársát. A kiindulópont a múltkorában a Monori Állami Gazdaságban megtartott tanácskozás és szakmai vita volt. a szolgálat elsősorban a dolgozók munkajogi védelmét látja el, de a bűncselekmények kivételével minden ügyben a rendelkezésükre áll. Tehát a családjogi ügyekben éppen úgy meg lehet keresni a jogászokat. mint a polgári perekben. Hogy példát is említsek. A válóperek intézése ma már a jogsegélyszolgálatok mindennapos gyakorlatához tartozik csakúgy, mint a lakásépítő közösségek jogi képviseletének ellátása. Speciális helyzet — Az irányításunk alá tartozó szakszervezeti bizottságok felügyeletével a megyében tizenhárom jogsegélyszolgálat működik: tíz az állami gazdaságokban, kettő erdőgazdaságokban, egy pedig a gödöllői székhelyű MÉM Műszaki Intézetben — kezdte beszélgetésünket Lengyel János. — A termelőszövetkezetek hasonló szervezetei a TESZÜV-höz tartoznak, tekintettel arra. hogy a tsz-ekben a munkaadó és a munkavállaló gyakorlatilag azonos személy: a tag maga. A szövetkezetekben ezért speciális helyzet alakult ki, éppen a termelési eszközök csoporttulajdona miatt. — Milyen ügyek képviseletét vállalják a jogsegélyszolgálatok? — A SZOT már említett irányelvei rendkívül széles tevékenységi kört jelölnek meg: Ingyenesség elve — Az utóbbi időben gyakran hangzik el az a vélemény hogy a szakszervezet által megbízott jogász — aki néhol egyben az adott munkáltató jogtanácsosa is — nem képviseli igazán a hozzáfordulók érdekeit, hiszen végül is kenyéradójával kellene időnként szem befordulnia. — Ezzel a nézettel mi is naponta találkozunk, ám többnyire azoktól hallottam ezt, akik nem ismerik kellően a jogsegélyszolgálatok helyezetét. Mert mi az igazság? A jogászt a szakszervezeti bizottság mint munkaadó alkalmazza, s az szb, illetve a bizalmi testület rendszeresen értékeli munkáját. A tizenhárom jogsegély- szolgálatból csak hétben azonos a két feladatot ellátó személy, munkájukkal a legteljesebb mértékben elégedettek vagyunk. Havi ezer—kétezer forintokért évente ötven— négyszáz üggyel foglalkoznak. S mindez a hozzájuk forduló dolgozóknak egy fillérjébe sem kerül. Az ingyenesség olyannyira fontos alapelv, hogy a SZOT irányelve egyenesen kimondja: tilos elfogadni bármilyen csekély ajándékot! — De hát végül is a vállalatot és a dolgozót egyaránt képviselő jogásznak valaki mellett le kell tennie a vok- sát! — Igaz, de a tapasztalatok azt mutatják, hogy nem ösz- szeférhetelen a két munkakör, A kettős feladatot megoldó szakemberek, ha például a gazdasági vezetés egy, a szak- szervezet érdekeit sértő intézkedést akarna hozni, többnyire időben megakadályozzák ezt. Ilyenkor ki mást képviselnek, mint a dolgozókat? Ha netalán mégis felmerül valamely ügyben az összeférhetetlenség gyanúja, a szakszervezeti bizottságnak lehetősége van kívülálló jogászt felkérnie a tag képviseletére. Ilyen esetekben a megyei bizottság jogásza is segíthet. Helyiden szemlélet — Nemrég a Szakszervezetek Pest megyei Tanácsa is foglalkozott a jogsegélyszolgálatok helyzetével. Az általános megállapítások mennyire érvényesek a MED ŐSZ hasonló szervezeteire? — A vélemény egyöntetűen az, hogy ez a szolgáltatás beváltotta a hozzá fűzött reményeket, népszerűsége pedig egyre növekszik. A monori tanácskozásunkon természetesen elsősorban saját tapasztalatainkat összegeztük, s ezek kedvezőbb képet adnak, mint a megyei átlag. Kevesebb gondunk van a jogsegélyszolgálatokkal. Ám több felszólaló elmondta. hogy a még napjainkban is érvényesülő statisztikai szemlélet hamis képet fest munkáiukról. Most ugyanis a legfőbb mérce az, hogy évente hánv üggyel foglalkoznak, s például azt is kiszámolják, e^’-egv esetben mennvibe kerül a jogász közreműködése. Csakhogy ezek alánján téves következtetéseket lehet levonni! Mert a statisztikában egy tizenhat lakásos szövetkezet képviseletének ellátása is. meg mondjuk egy kérvény megírása is egy dolognak számít. S el kell azt is mondanom, hogy a jogászok sok esetben nem vezetik pontosan a nyilvántartásokat. Ám hogyan is várhatnánk el. hogy a búzatábla szélén tanácsot kérővel előbb gyorsan aláíratják a megfelel? rubrikát, aztán állnak vele szóba? Ez teljesíthetetlen! A? egyik jogsegélyszolgálat! vezető mondta el: amikor valami apró ügy elintézése után kérte a dolgozót, tanúsítsa ezt aláírásával, az megütközve je gyezte meg: Minek, hát nen hiszik el magának doktornő hogy beszélt velem? Anyagi felelősség — Milyen feladatok állnak e szervezetek előtt? — Elsősorban a már említet' dokumentációk pontosabb ve zetését várjuk el, s szeretnénk népszerűsíteni a jogsegélvszol gálátokat. Kértük, megfeleli" propagandával segítsék, hogy : dolgozók megismerjék munkájukat. Mert például azt is kevesen tudják, hogy a szak szervezeti bizottságok anyae’ felelősséggel tartoznak a szol gálát működéséért. Ha mondjuk az illető jogász késve ké szít el egy beadványt valamely ügyben s emiatt esetleg negyvenezer forintot veszít valaki, az szb köteles ezt meg fizet”''. Szintén fontos feladat hogy a szakseo'-vez^ti testületek tegyék élőbbé az ellen őrzést, s személyre szólóan értékel >ék a jogászok, tisztség viselők munkáját. F Z. A pontyokról egész évben sokat beszéltünk, s beszélünk, ezért most csak annyit: 35-ös- nél vastagabb zsinórt csak akkor tegyünk fel, ha a nád, vagy egyéb akadék miatt ez valóban elkerülhetetlen. Az úihartyáni tőzeses bokrai között én is 50-essel horgászom, de Délegyházán annak ellenére 30-ast szerelek, hogy tudom, jó néhány Nagy Öreg kószál a mélyben. Az amurokról nem is beszélve! Az idei esztendő valószínűleg a kapitális dévérek évének minősül, mégsem tartható ke- szeghoroásznak az. aki 20-as zsinórnál vastagabbat, akárcsak szóba is hoz. Az apró hörög sem azért jár a kiakadás veszélyével, mert kicsi, hanem mert rossz ívűt, típusút, selejtes anyagút választottunk. Csuka Az ősz a vízi vadászok: a csuka és a süllő horgászatának időszaka. Nem árt felújítani ismereteinket. A krokodilpo- fájú kedvenc tartózkodási helye a viszonylag sekélyebb vizű tó, a holtágak, ^csatornák növényzettel benőtt, apró keszegfélékben gazdag része. Lent a mélyben a rejtőzködés mestere, de mikor a kishalcsapatok közé vág. rablásai elárulják nekünk, hol érdemes vadászni, A blinkerezés sportszerűbb. az élőhalas — főleg tapogató — módszer általában eredményesebb. Aki előrelátó, már eddig vagy mostanában beszerezheti a télire való csalihalakat. Süllő A süllő a keményebb fenekű, tisztább vízrészeket szereti. Horgászata már nem kis mesterségbeli tudást feltételez. Állóvizekben csak a partközeiben tartózkodó süllőket könnyű felfedezni. A bentebb járókat általában csak a nagy helyismerettel rendelkező sporttársaknak sikerül horogra keríteniük. Folyóvizeken áz alámosott oartoldalak külső ívének mély vizében érdemes keresni, meg a bedőlt fák, begurult kövek, vagy kiépített kövezések mögött. Módszer Az egyik — megyénk határán belüli — kis víz partján a közelmúltban vitának voltam tanúja. Az etetés technikája miatt váltott keresetlen szavakat két horgász. Egyikük ugyanis a Magyar Horgászban ismertetett módszerrel 80—100 méter távolságba igyekezett eljuttatni a darát. Ehhez egy hosszú, szokatlanul erős nádbotot körülbelül 60-as zsinórt ^s extraméretű etetőspirált használt. Ezt sérelmezte a má- ük — véleményem szerint ilaptalanul —, mert a kísérle- 'ező kedvű horgász egyszerre sak a fentebb leírt felszere- 'éséf használta, s igaz, sűrűn sméteite a dobásokat, de ter- uészf-tesen horgot nem kötött ! zsinórra. Kár hogy sokan mnvire idegenkednek az új nódszerektől. Bár ha megalapozott ellenérveket is találnak ’egyen nekik igazuk, Víreszki — Furucz
