Pest Megyei Hírlap, 1982. október (26. évfolyam, 230-256. szám)
1982-10-06 / 234. szám
1982. OKTÓBER 6., SZERDA sJCúlan Gépesített könyvkötészet ’Bár csak középüzem, mégis rangot vívott ki magának a Dabasi Nyomda. Hírnevük az itt dolgozók szakértelmén túl annak is köszönhető, hogy berendezéseik a legkorszerűbbek közé tartoznak. A kötészetben, ahol az olvasnivaló elnyeri végső formáját, automata gépek rendezik, ragasztják, fűzik vagy kötik könyvvé a kinyomtatott oldalakat. Erdőst Agnes felvétele Erdőtelepítőknek Pásztanyitó A szentendrei Erdészeti Gépgyár megkezdte az első hazai pásztanyitó gép gyártását. A facsemeték ültetéséhez szükséges egyszerű és hatásosan dolgozó eszközt Unger János, a vértesi erdőgazdaság szerelője szerkesztette. Az új gép a faültetést megelőző fontos műveletet, a pásztanyitást könnyítigyorsítja. A telepítés területén eddig fáradságos, időrabló munkával távolították el a bozótot, a tuskókat, az erős aljnövényzetet a faültetők. A vértesi gazi daság újítójának traktorra szerelhető gépezete nyolc tárcsájával először fellazítja a talajt, majd a tárcsák mögé szerelt láncpárokkal kitépi és félredobja a tuskókat, gyökereket. Tökéletesen megtisztított, jól megművelt pásztákat alakít ki a faültetéshez. Az ötletes és olcsón előállítható berendezést a vadász társaságok is használhatják, ha a sűrűben cserkésző ösvényeket, lesállásokat, tisztításokat akarnak nyitni. A láncos pásztanyitó prototípusa jól vizsgázott a vértesi erdőgazdaságban, s ennek alapján kezdte most meg országos elterjesztésre és az Agroker megrendelésére gyártását a szentendrei Erdészeti Gépgyár. Levelezőként tovább Mindig csak többes számban... Ülök az íróasztal mellett, előttem a nyitott jegyzetfüzet, fönt a lap tetején bekarikázva egy név: Kárpáti András, társadalmi tanácselnökhelyettes, zárójelben, 34 éves — és már vagy negyedszer olvasom el alatta a kétszer aláhúzott mondatot: csak többes számban tud beszélni, gondolkodni. Nem haboztam — Csak többes számban tudok beszélni? Lehet, bár soha nem jutott eszembe olyasmire gondolni, mi az, hogy egyesszám-többesszám, énmi. Egyszerűen amit szükségesnek és jónak tartok, amiben hiszek, amire kérnek, azt csinálom. Solymár a szülőfalum, itt nevelkedtem öt testvéremmel együtt, itt élek a családommal, mindenki ismer, mindenkit ismerek, örültem és nem sokat haboztam, amikor 1980-ban engem választottak társadalmi tanácselnök helyettesnek. Hogy mit jelent ez? Rengeteg munkát. — Tudja — és itt egy pillanatra kénytelen volt kilépni inkognitójából — az, hogy én is itt dolgozom (a PEMÜ gazdaságpolitikai tanácsadója) nagyon sokat számít. A vállalat és a község érdekeit így köny- nyebb összehangolni, egyeztetni. A művelődési ház művészeti csoportjainak vidéki szerepléséhez például mindig biztosítani tudom a vállalati buszt, segítek a meghívók, a plakátok s az egyéb kiadványok elkészítésében — már mondaná is tovább, ismét többes számban, de hirtelen félbeszakítom. Bsrkácsolók — Ha megengedi, három rövid kérdést tennék fel: menynyire érzi társadalmi posztja fontosságát? Milyen egy munkanapja? A pihenő idejét hogyan tölti? — A posztok önmagukban soha semmit nem jelentenek, legföljebb lehetőséget adnak arra, hogy az ember nagyobb közösségben, közösségért dolgozzék. Egyébként funkciómat nem érzem tekintélyesebbnek, mint a többi tanácstagét. — A második kérdésre azért nehéz válaszolnom, mert rengeteg előre nem' tervezett, látszólag ugyan apró-cseprő, de időt rabló ügy beugrik. Egy biztos, fél hét-hét órakor már bent vagyok a vállalatnál. Mindig korán keltem. Reggel, csöndben szeretek igazán dolgozni. Ha testületi ülés van, zsúfoltabb a napom, bár még így is sokszor beugróm a tanácshoz, a pártbizottságra. De arra mindig teremtek időt, hogy a fiammal és a kislányommal foglalkozzam. A pihenőnapok? Fáraszt a tétlenség. A szabad szombat, a vasárnap annyit jelent, hogy ilyenkor több időm marad a barkácsolásra. Hobbim az asztaloskodás, most éppen egy beépített szekrényt bütykölök. De amit legénykoromban annyira szerettem, a kézilabdát, arra bizony ma már nem jut időm. Húsz éve itt Kárpáti András nagyon sok mindenről nem beszélt. Például arról sem, hogy akaratából, szorgalmából mire futotta. Csak egyet említett: Mostanában közölték vele: szeretnék főiskolára küldeni. — Elképzelheti, mennyire örülök, csak egyet kötöttem ki, levelezőként tanulnék tovább. S. Horváth Klára ...csak átrobog a hosszú főutcán Évente harminc új otthon Száz ember közül kilencven az ország bármelyik részén tudja, hogy hol van Leányfalu, Tahi vagy Viseg- rád, de vajon hányán felelnének jelesre, ha Dunabog- dányt kellene megmutatni a térképen? Miért van ez így? Mert a községben nem építettek üdülőket, nincs országos hírű strandja, múzeuma, műemléke, pezsgő idegen- forgalma. A tranzitutas is csak átrobog a hosszú főutcán a háta mögött a főváros és Szentendre élményeivel, Visegrád a Dunakanyar és Esztergom látnivalóinak várható izgalmával. Sarokba szorítva A falukép pontosan mutatja a lényeget: a lakosság a mező- gazdaságból él. A német nemzetiségűek a lélekszám hatvan százalékát jelentik, de ez csak abból látszik, hogy a lakóházak szorosan egymás mellé, a kíváncsi szem elől magas, zárt kerítéssel védekezve, a tornácról az utcára nyíló boltíves ajtóval épültek. Egyébként emberemlékezet óta tökéletes egyetértésben, barátságban élnek a magyarokkal, a nagypolitika sovinizmusa nem izgatta az eke után ballagókat. A régi épületek keskeny udvarait — német és magyar anya- nyelvűeknél egyaránt — szigorú sorrendben, a tisztaszoba, az előtér, a konyha, a padfeljáró, a tehén-, a disznó- és tyúkól övezi. Aztán egy keresztbe futó kerítés és gazdasági udvar után a konyhakert és szántó következik. Nemcsak mértani, hanem ökonómiai racionalizmus is ez, amelyben mindenkinek és mindennek szigorúan meghatározott rendje, szerepe van. A kövas utat minden ház előtt a virágok és a gyümölcsfák kísérik. Dunabogdány nagyon tiszta község, rendkívül szorgalmas, jómódú nép lakja. Szentendrétől Pilismarótig az egyetlen jelentős tsz a Duna- menti, az ipari munkásság száma elenyésző. Ök is kétla- kiak, a földet a helyben dolgozó varrodások, kőbányászok éppúgy művelik, mint a hatszáz ingázó. Mert a háromezer lakosból hatszázan szállnak buszra minden nap, az úticéljuk a főváros, Vác vagy Szentendre. — Milyen feladatok kötik most le az idejét Varga Józsefnek, a községi tanács elnökének? — Az egyik parcellázott részen szeretnénk üdülőkörzetet létesíteni. Nagyüzemileg nem hasznosítható területről van szó, amit közművesítünk. Nem a szomszédokhoz hasonló babérokra pályázunk ezzel, hanem erre a lépésre az igények szorítanak. Bajunk van a kenyérellátással is. Az Észak- Pest megyei Sütőipari Vállalat bezárta a községben működő péküzemet, mert az ott dolgozó házaspár nem volt hajlandó a tahitótfalui üzembe átjárni. Megértem a vállalat gondjait, de a dunabogdányi kétszemélyes üzem minőségéről híres, jó kenyeret gyártott, a község nagy megelégedésére. Most felmondtak és nem dolgoznak. Kinek jó ez? A felszabadulás óta egyetlen bolt sem épült a településen, a régi hálózat látja el a lakosságot mindmáig. Nem felelnek meg a KÖJÁL előírásainak, nincs raktáruk, zsúfoltak, rosszak a munkakörülmények. Jövőre talán át tudunk adni egy új ABC-t, mely a szentendrei járási ÁFÉSZ és a községi tanács összefogásával épül. A kenyéren kívül jó az alapellátásunk az összes boltvezető és eladó helybeli, törődnek a választékkal. Hasznosítható lehetőség Mit láthat még az érdeklődő, ha szétnéz. Zsúfolt óvodát, 130 százalékos feltöltéssel, de kí- vülrekedt gyerek nélkül. Egy műszakban működő iskolát régi épületben, tornaterem nélkül, de központi fűtéssel, vizesblokkal. A háromezer lakosnak 380* iskolás korú gyermeke van, közülük csak száz a napközis. A helyi munkamegosztásból fakadóan sok az otthonlévő nagyszülő, sőt szülő, több diák egész napos ellátására nincs igény. Ha volna, Varga József ráncolhatná a homEgy későbbi időpontban, de meg ebben a században kiürítettem a postaládámat és néhány nyomtatványt találtam benne. Ezeket alant ismertetem. Merített papíros, élethű sokszorosítás, mintha valóban személyesen a telefonügyi miniszter írt volna nekem és ténylegesen sajátkezűleg külön nekem írta volna alá a levelet. T. Cím Elvtárs! Ügy vélem, ön előtt sem ismeretlenek telefonszolgálatunk gondjai, bajai, nehézségei. Emberi együttérzésére hivatkozom, amikor alant mégis ismertetem néhány gondunkat. Statisztikáink azt mutatják, hogy a kezdeményezett telefonbeszélgetések 80 százaléka nem jön létre. Hogy miért? A készülék félrekapcsol; a keresett szám mással beszél; a keresett szám nem beszél mással, de a telefon nem csöng ki; a keresett- szám nem foglalt, mégis foglaltat jelez; a hívott fél nincs készülékközeiben. Hát nagyjából ezért. ön mármost gondolhatja azt, hogy a helyzet nem is olyan veszélyes, mert mégis 20 százalék hívás eredményes, ön azonban téved. Statisztikánk nem mutatja ki az alábbi eseteket: — Ön nem kap vonalat; — ön kap vonalat, de az sajátos műszaki okokból mással beszél jelzést ad már hívás előtt; — ön tárcsáz, de közben elmegy a vonal; Nem hiszem, hogy tévednék, ha feltételezem, hogy önt ez a helyzet bosz- szantja. Fogadja együttérzésemet —, de Ön is érezzen együtt velem, akit valamennyi telefontulajdonos, sőt nem tulajdonos telefonáló gondia is gyötör, vagyis boszankodásom az önének mintegy egymilliószorosa. Lehet-e ezen a helyzeten segíteni? — kérdem öntől, ön talán tudja, hogy ez nem egyszerű dolog. Telefonhálózatunk egyre öregedik, az újabb vonaltelepítések minősége gyatra, telefonközpontjaink külföldön beválnak, nálunk sajnos nem, ami kétségkívül titokzatos dolog, egyike azoknak a nemzeti jelenségeknek, amelyek mélyen györekeznek. Ezúttal is biztosítom, hogy a rosszindulatú híresztelés, miszerint idehaza kizárólag exportból minőségi okok miatt visszamaradt telefonközpontokat telepítünk — téves feltételezésen alapszik, ezeket sohasem próbálnánk meg exportálni. Akár így, akár úgy, nem okoskodásra van itt szükség, hanem tettekre! A telefonvonalak túlzsúfoltságán segíteni kell! El kell érni, hogy ne legyen olyan hívás, amelynek során a hívott fél nem emeli fel beszélgetésre készen a kagylót. Ebben az esetben nem kell újra, meg újra próbálkozni, a hívást megötszöröz- ni-tízszerezni! Kérésem ezért egyszerű: — Szíveskedjék ezentúl kizárólag akkor tárcsázni valamely telefonszámot, ha a hívást a hívott féllel pontos időpontra személyesen megbeszélte! Ha mondjuk pontosan 10.26-kor ön tárcsáz és a hívott fél önt a telefonkészülék mellett várja, ebben az időpontban önmaga nem tárcsáz — a beszélgetés létrejön, önöknek örömet okozva, nekünk enyhítve a vonalak zsúfoltságát! Tehát: csak előzetes személyes megbeszélés után tárcsázzon! Csupán ennyi az, amit kér öntől, tisztelő híve Olvashatatlan aláírás (Telefonügyi miniszter) dányokat. Az adott helyzetben ugyanis olyan átszervezést hajtottunk végre — igen alapos szervező munkával! —, melynek életbelépése (január elseje) után minden előfizetett lappéldányt- az ön lakásához legközelebb eső újságárusító pavilonban adunk le. Itt ön az előfizetett példányt az előfizetést igazoló nyugta bemutatása ellenében minden további nélkül bármely időpontban, amikor a pavilon nyitva van, átveheti. Kérem önt, hogy közönséges postai levelezőlapon, de ajánlva közölje vélünk: az előfizetett lap példányait melyik újságárusító standon kívánja átvenni. (Az ön pontos nevét, címét, az előfizetési nyugta sorszámát, továbbá a kívánt áruda tulajdonosát, címét szíveskedjék feltüntetni.) Sajtókézbesítő szolgálat © © Nyomtatvány, újságpapíron. „Űjságelőfizetése megújítása kapcsán közlöm önnel, hogy a közismert személyi nehézségek miatt, továbbá a költségtényezők aránylagos és abszolút emelkedése folytán az előfizetett újság kézbesítését vállaljuk, ám nem áll módunkban lakcímére elhurcolni a pélEgy nyomtatvány, mellette a másik. Az első félcédula, nyomtatott szöveg, benne néhány szó kézzel írva. A lakosság szolgálatában! T. Cím! Elektromos, gázüzemű készüléke javítási ügyében értesítem, hogy szerelőink ..........-án ___órakor szállnak ki a hiba elhárítása céljából. Felszólítjuk önt, hogy a megjelölt időpontban tartózkodjék lakásában, mert ennek elmulasztása esetén reklamációjával nem, illetve csak újabb bejelentés és mintegy ........nap várakozási idő után ál l módunkban foglalkozni. Garanciális és Egyéb Javító Szolgálat A másik nyomtatvány reklámszerű, fényes papíron, nagy betűkkel. Tisztelt Asszonyom. Uram! Nagybecsű figyelmébe ajánlom, hogy szakképzett munkatársaink telefonhívásra, Ievélbeje’entésre, vagy akár személyes megrendelésére még aznap rendelkezésére állnak az esti órákban, amikor ön otthon tartózkodik. Bármely elektromos vagy názüzemű berendezése megjavítása céliából. (Pontos cím. telefonszám.) Araink nem olcsók, de mérsékeltek Uevfé’szolgálntnnk resgel 7 órától este 10 ó-óig ren^olkezé'^re áll! A Garanciális és Eevéb Javító Szolgálat munkatársaiból alakult Azonnal Munkaközösség. lokát, mert a mostani napközisek is életveszélyessé nyilvánított épületben tartózkodnak. A hatodik ötéves terv végén nyílik lehetőségük négy tanterem építésére. Az orvosi ellátás jó, a gyönyörű Duna-part kihasználatlan. E megállapításnál álljunk meg egy pillanatra. Valóban olyan szép a szabadtéri strandjuk, hogy Budapesttől Esztergomig nincs párja. Széles kavicspad, enyhe lejtésű meder, sok fa a parton, közel a köves út. Vannak, akik ismerik, mert forró nyári napokon itt ezren is fürödtek. Mégis a lehetőség kihasználatlan. A vélemény formálói Nemrég Debrecenben a kistermelők országos termékkiállításán a dunabogdányiak lettek az elsők. A tanácselnök is lelkes földművelő, a társaság egyik oszlopos tagja, jól ismeri a mozgalom kezdetét, jelenét. Az Óbudai Hajógyár kertbarát közösségének mintájára alakultak 1977-ben. Már 1978. augusztus 20-án termék- kiállítást rendeztek a faluban, s ennek akkora sikere volt, hogy azóta minden évben az alkotmánynapi ünnepség fontos eseménye. Tavaly decemberben tudták meg, hogy az országos versenyre is benevezték őket. Varga József összehívta a tagságot, az üzemek vezetőit és elosztották a feladatokat. A termékek szállítását a tsz vállalta, a járási ÁFÉSZ háromezer forintot, a VGV 18 személyes buszt ajánlott fel. A kiállítás előtt főpróbát tartottak, ugyanakkora területen helyezték el a gyümölcsöt, a zöldséget, a befőtteket, mint amekkorát Debrecenben kínáltak. A kertbarátkor hatvan tagot számlál. Vezérletükkel a fálu lakossága 1981-ben 54 vagon gyümölcsöt termelt. A társaság a falu közéletének is aktív magja, mert a körükön belül az egymás segítésének elve természetes. A településen beszélnek róluk, véleményalakító tényezőknek számítanak. A debreceni kiállításra is nyolcvanan kísérték el őket. Az utcán kérdezősködve hamar kiderül: a környezetére kényes lakosság nem érti, miért épül olyan lassan a szemétlerakóhely. A hulladékot most Tahiba hordja a környék, a volt sóderbányába. Pedig mindenki olvashatta, hogy a talajrétegződés a hely centrumjellege miatt a megye legmodernebb ürítőhelye lesz. Nagyon várják azt is, hogy bekössék őket a crossbár hálózatba. A posta ígéri, hogy 1982. októberében élni fognak a vonalak. A főútról letérve látni, hogy két új ház is épül egymás mellett. Eszembe jutnak Varga József szavai. A lakosság lassan, de biztosan gyarapodik. Évenként harminc új otthont emelnek. Vicsotka Mihály Szabadidő-cipő Kalifornia Űj, várhatóan sikeres terméke lesz a Vas megyei bőrés papíripari szövetkezetnek a Kalifornia fantázianévre keresztelt szabadidő-cipő. Legalábbis erre utal az újdonság egymást követő, két nemzetközi sikere. A különböző színekben készülő, könnyű, rendkívül hajlékony lábbelit szeptember elején a bécsi vásáron mutatták be, s osztrák és nyugatnémet cégek ötezer párat rendeltek belőle. A hónap végén tartott düsseldorfi vásáron azonnali szállításra háromezer párat kért a tetszetős és jó cipőkből egy nyugatnémet kereskedő. A szombathelyi székhelyű szövetkezet kisebb tételeket évek óta exportál a nyugati piacokra. A Kalifornia természetesen kapható lesz a hazai üzletekben is, még ez évi szállításra 15 ezer párat rendelt a belkereskedelem. Gombó Pál: ez ígij meg íj tovább
