Pest Megyei Hírlap, 1982. október (26. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-06 / 234. szám

*%rtt Tf Kzunav 1982. OKTÓBER 6., SZERDA Radiófigyrt.ő A CHIPPEK KIHÍVÁSA. Chippnek a rohamléptekkel fejlődő tudomány, a mikro­elektronika apró részegységeit nevezzük, meCyek néhány grammos testükben egy számí­tógép tudását képesek őrizni. A tudósok szerint ezek a ki­csiny szerkezetek forradalma­sítják a tudományt, a gazda­sági élet valamennyi ágát. A technikai forradalom azonban nemcsak áldásokkal jár. Első­sorban azért nem, mert köny- nyen lehet, hogy a szakadék, amely a fejlődő, s a fejlett or­szágok között máris megvan, a következő évtizedekben még- inkább leküzdhetetlenné válik, mert a gazdag országok képe­sek lesznek kifejleszteni a mikroelektronikai ipart, míg a fejletlenek, vagy a hozzánk hasonlóan közepesen fejlettek messze lemaradnak a verseny­ben, s kiszolgáltatottjai azok­nak, akik monopolizálni ké­pesek ezt az ipart. Cikkek, tanulmányok, s mint ez esetben is, rádiómű­sorok figyelmeztetnek. Közé­jük tartozik a Jakab Zoltán szerkesztette Életre-halálra, avagy a mikroelektronika és társadalmi távlatai című be­szélgetés. Az elektromérnök, a közgazdász, a szociológus fej­tette ki, hogy mi minden bi­zonyítja ennek a tudomány­nak, az iparágnak elsőrendű fontosságát. Csakhogy a rádió által is már többszörösen meg vagyunk győzve. Sőt, az ilyen, és ehhez hasonló ijesztően hangzatos címek miatt meg­félemlítve is. Olybá tűnik a dolog, mintha mi a tömegek, s a bennünket képviselő döntés­hozók eszelősen ragaszkodná­nak az avítt technikához, s tespedségünk'ben belenyugod­nánk az ijesztő jövőbe. Nem hiszem, hogy így len­ne. gazdasági mindenfé­le. Az érdekességeken kívül ebbe a műsorba most csak egyetlen fontos, mai gazdasági gondjainkkal foglalkozó ri­portot válogatott Kondor Ka­talin. Az Elzett új vezérigaz­gatójával beszélgetett, aki kertelés nélkül elmondta, hogy a vállalat előző vezetőit azért kellett elküldeni, mert képte­lenek voltak korszerűen irá­nyítani, a felszínen tartani a gyárat. Hallottunk már olyat, hogy valamely vezetőnek azért kel­lett venni a kalapját, mert al­koholista volt, sikkasztott, meg nem engedhető érzelmi ügyekkel háborította fel a köz­véleményt. De, hogy valaki­nek hozzánemériés miatt mondjanak fel, az egyelőre a ritka esetek közé számít. Jó lenne tudni, hogy az Elzett példája nem az a kivétel-e, ami erősíti a szabályt. HALLÓ, ITT VAGYOK! Fá­radni látszik Szilágyi János, az ország első rádiós, telefonos pszichológusa. Játékos kedv, megértés az emberi bajok, gyengeségek iránt — ez jelle­mezte idáig e nálunk újszerű műsort. Most inkább a kurió­zumok keresése, a. gúny. a tü­relmetlenség került előtérbe. Talán ez az oka, hogy nem szórakoztunk igazán jól a hét­fő esti egy óra alatt. Csulák András A televízióban Ismeretterjesztő sorozatok Két újabb Ismeretterjesztő ßopozat vetítését kezdi meg a közeljövőben a Magyar Televí­zió. A múzeumi és műemléki hónap alkalmából tűzi műso­rára a tv a Magyar múzeu­mok című programot. Az első epizód — október 12-én —, a Néprajzi Múzeum gyűjtemé­nyéből válogat, bemutatva az intézmény legszebb darabjait. Az 1977-ben nagy sikerrel sugározott Telefénykép után Fotográfia címmel újabb soro­zattal jelentkezik Korniss Pé­ter, a neves fotóriporter. Az ezúttal felnőtteknek szóló 6 részes műsor alapvető szán­déka, hogy minél több ember­rel megismertesse a fényké­pezés értékeit. A sorozat október 16-án je­lentkezik első ízben, s szombat délutánonként kerül képernyő­re. Kiállítótermekből Környezetet építő mesterek ^ Schotter Miklós kibernetikus ^szobrai október 31-ig tekinthe- S tök meg a Műcsarnokban. Ok- S tóber 10-ig látható a gödöllői § művelődési központban A gyer- ^ melt környezete című kiállítás. ^ Fontos Sándor és Kalmár Már- § ton szobrai, képei a Hatvani S Galériában várják vendégeiket S október 24-ig. Hegyi György § mozaikképei október 10-ig invi- ^ tálják a nézőket a győri Xan- > tus János Múzeum képtárába. A képzőművészeti világhét alkalmából sokasodnak az ese­mények a fővárosban, vidéken és megyénkben is. A művek és a tárlatok azt érzékeltetik, hogy mit tesz és mit tehet a művészet a társadalomért, ör­vendetes, hogy mindez nem jelszó és célkitűzés csupán, hanem gyakorlat is. Megnövelt tér Schöffer Miklós Kalocsán született 1912-ben, Budapesten végezte főiskolai tanulmányait, Párizsban lett világhírű. A szobrászat, a festészet, a balett és a zene társításaival alkotta meg kibernetikus szobrait, a mobilok fény-, szín-, és hang­játékát, s ezzel jelentős lépést tett előre a színes város irá­nyába. A szintetizálás az ő nagy teljesítménye, a tér vizuális úton történő megnövelése, a játékos látványosság állandó­sítása a tudomány és a mű­vészet olyan határállomásán, melyet együtt épít festészet és plasztika zenei háttérrel. Ar­ról van szó, hogy az emberi lelemény és a társadalmi szükséglet — a szellem adó- és a közösség fogadóállomása —, közösen hozza létre ezt az új­szerű formát, s az külön büsz­keségünk, hogy e világra és holnapra szóló újdonságot ha­zánkfia konstruálta. Fényszob­rászat ez a javából, a műfaj gyors és az urbanisztikát mó­dosító rendkívüli átalakítása. Komplex művészet Schöffer Miklós győzött, s ezt a tényt az sem vonja két­ségbe, hogy technikát szobrai­nak műszaki formáit már Mo­holy-Nagy László műhelyében is meglelhetjük. Hincz Gyula már 1927-ben színzongoráról Műszaki érdeklődés — humán hobbi Az ember önmaga mit sem ér A harmincas akár kabala- száma is lehetne dr. Mély­kúti Csabának, a MÉM Mű­szaki Intézete gödöllői tovább­képző irodája vezetőjének. Harminc éve annak, hogy me­zőgazdasági. gépészmérnökként dolgozik, néhány hónap a hí­ja harmincéves párttagságá­nak és ugyanennyit ünnepel majd házassági évfordulóján. E három kerek szám mellett vannak még kisebbek, nagyob­bak, amelyek életének fontos határköveit jelentik, Húsz eve tagja a TIT-szervezetnek, ti­zenöt éve dolgozik Gödöllőn és tíz éve választott munkatársa a városi pártbizottságnak. Mint pártmunkás, elsősorban közművelődési témákkal fog­lalkozik. Diákkorában pedagó­gusnak készült. Ennek hagyo­mánya van a családjában, hi­szen még a dédapja is tanár­ember volt. Édesapja gyémánt­diplomás tanár. Végül a mező- gazdaságot választotta, azon belül is az ott használatos gé­pek karbantartása érdekli Százötven publikációja jelent meg erről a témáról. — A hobbim is ide kapcso­lódik — magyarázza moso­lyogva. Sokat foglalkozom a traktor- és eketörténettel és gyűjtöm a mezőgépészet rég1 doKumentum-iií. De nemcsak a szakmám érdekel. Sohasem szerettem, ha szakbarbárnak tartottak. Nagy könvvtárpm van. amelyben a szakirodal­mon kívül számos szépirodal­mi és nénraizi mű megtalálha­tó. A megyében híre van ami Ráeső Imre szocialista hri- pédunknak, amelvrek fő céllá a k'1+"tási predmónyek eva- korlati m'>evaló-,'+'?sa. Emel­lett gyűjtjük a Rázsó-hagya­tékot. Büszkék vagyunk arra, hogy a brigád birtokában töbo Rázsó-publikáció és sze­mélyes tárgy található, mint a múzeumban. Közben megszólal a telefon. A válaszokból egyértelmű, hogy valamilyen társadalmi munkáról folyik a beszélgetés. Kérdésemre dr. Mélykúti Csa­ba elmondja, hogy családostól, busszal mennek az intézet bánki üdülőjébe hét végén. Terepet rendeznek, kerítést betonoznak. A csöndes, szerény embert meglehetősen nehéz rávenni, hogy ne csak a brigádról — amelyet beosztása miatt el­hagyni készül —, hanem ön­magáról is beszéljen. Mindun­talan a többiekre, a közösség­re terelődik a szó, ami tulaj­donképpen természetes is, hi­szen az ember egymaga nem érhet el igazán jó eredménye­ket semmilyen munkában. Aztán kiderül, hogy a mező- gazdasági mérnöknek, a mű­szaki embernek humán szen­vedélyei vannak. Szinte meg­szállottan vesz részt pályáza­tokon. Nemrégiben például második díjat kapott egy helytörténeti munkájáért, amelynek témája két föld­osztás volt Gödöllőn. — Nélkülem nem nyílhat Gödöllőn kiállítás, nem léphet föl hagyományőrző együttes, nem történhet semilyen kul­turális esemény. Ott vagyunk mindig a feleségemmel és a két fiammal együtt. S hadd te­gyem hozzá, ők is mérnökök. De nemcsak részt veszünk a programokon, hanem ha szük­séges, segítünk is azok előké­szítésében. Szorgalmasan já­runk a múzeumokba. Tagjai vagyunk a Tájak, korok, mú­zeumok mozgalomnak, és ter­mészetesen pecsételünk is. A többi szabad időnkben pedig sokat kirándulunk, kertészke­dünk. f Jgy tűnik, fáj a szíve ^ Mélykúti Csabának, hogy csak év végéig tagja a Rázsó brigádnak. Már megint róluk beszél. Megkapták két ízben is a Pro Űrbe díjat, s gyakori szereplői a különféle szellemi vetélkedőknek. A kis közös­ség, amelynek vezetője még az idén, már kellőképpen fertő­zött. Sokan dolgoznak a TIT- ben és ugyancsak szívügyük­nek tartják a város közműve­lődését. Sokszorosan kitünte­tett vezetőjük joggal erre a legbüszkébb... Körmendi Zsuzsa Fontos Sándor: Napraforgók álmodott, olyan ember kopog­tatta szerkezetről, mely alko­tás közben egyszerre produkált hangot és falra vetített szín- kombinációkat, sőt Tamkó Si­rató Károlyt villanyversek írá­sára buzdította, a költészet fényreklámjára. Komplex és nagyon fontos művészetet teremtett Schöffer Miklós, melynek alapja nem­csak a képzelet, hanem a technika is. Forrása a tudo­mány fejlődésén és felhaszná­lásán alapul. A műcsarnoki kiállítás egyik érdekessége az is, hogy csü­törtökönként délután 17 óra­kor és minden szombaton dél­előtt 11-kor balettműsort szer­veznek: emberi mozgást a színnel és" zenével bővült gé­pi szerkezetek helyváltoztatá­sához. Továbbszőtt mesék Tanulságos tárgyak láthatók a Gödöllői Galériában, melyek a gyermek környezetének va­lóságát és eszményeit közelí­tik, közvetítik. Mintegy negy­ven fiatal népművész nagy in­vencióval kelti életre egysze­rű tárgyaiban a gyermek ál­tal igényelt és továbbszőtt mese- és álomvilágot. A kiállítás legfőbb értéke abban rejlik, hogy a kataló­gusban Nagy Mari-, Vidák István-, Lovas Katalin-, Sárkö­zi Agnes-, Nyíredy Judit-, Csete György-, Kardos Mária- és Szé­kely Éua-rajzok és rajzos szö­vegek segítségével megtanít minden arra kész ügyes gyere­ket és felnőttet játékok, sza­básminták, papírhajtogatások, kötésminták, agyagsípok, sár­kányok készítésére, melyeket a tárlathoz kapcsolódó gyakor­lati foglalkozások mélyítenek el igazán. Részletek finomsága A Hatvani Galéria kiállítói szegedi művészek. Fontos Sán­dor tanyai tanítóból lett fes­tőművész. Ihletője ma is a puszta növényzete, a naple­mente ünnepi fényjelensége. Fejlődésének alapja mély em­bersége, melyhez ízlés és rajz­tudás párosul, ezért tudja a dűlőutakat, a homok világát és az üllési márciust a festészet és az élet központi eseményé­vé avatni. Kalmár Márton két változa­tot mintázott Szent-Györgyi Al­bert alakjáról. A második az igazi, mert ezen plasztikájá­ban már nemcsak a személyt, hanem a gondolatot, annak születését, terjedési intenzitá­sát is híven ábrázolja a fej tömbjével és aprózott, ráncig végigrezdülő szövevényeivel. Rend és tisztaság Sokféleképpen tehet sokat a művészet a társadalomért. Ügy is, hogy fényszobrokkal színe­síti este a városokat, úgy is. hogy művekkel tanítja meg a gyerekeket az egyszerű tár­gyak környezetet és jelleme! formáló készítésére, s úgy is amit Hegyi György vállal. Ö a mozaik műfaját a kép bensí méreteire és meghittségén szűkíti, az emberi otthon tar­tozékaként. Téves címzés! Már több mint egy hó­napja, hagy megkezdődött a tanítás, s az ország egyetlen tankönyvboltja előtt, a bu­dapesti Október 6. utcában még mindig teljes járda- hosszúságban állnak sorban szülők, gyerekek egyaránt. A tankönyveket — fegyel­mi terhe mellett — félrete­tetni nem lehet. Ha valaki tudni szeretné, kapható-e már az, amit keres, csak tü­relem kérdése. Félnapos tár­csázás után még az is elő­fordulhat, bogy nem jelez mással beszéltet a telefon. Személyesen ugyanis felvi­lágosítást nem adnak. Előbb ki kell várni a sort. Fültanúja voltam, amikor .*» bolt egy idősebb férfial- I ilmazott,iáról egyértelműen kiderült, hogy elsősorban a vevők egzecíroztatása a fel adata. Főállásban kioktat: hogyan csukjam és nyissam az ajtót, s ha nem vagyok elég gyors, ő csukja a lá­bamra. Mellesleg azért a kosarakat is összeszedi. Az érdeklődőkkel közli, hogy álljanak sorba, s ha bejut­nak — egy fél óra múlva?! — mindent megtudhatnak. A legjobban azt a vidéki asszonyt sajnáltam, akinek indult a vonata és nem en gedték be az üzletbe. Sőt, a már említett, túlbuzgó fér­fiú még azt is hozzátette: jött volna korábban! Ügy látszik, nemcsak tan­könyveket árulnak itt, az üz­let dolgozóinak oktatáspoli­tikai célkitűzéseik is van­nak. Pedig illemre nem a vásárlókat, inkább őket kel lene tanítani! K. Zs. Kalmár Márton: Ülő lány Győri kiállításán nemcsak a szentendrei részletek, tornyok és kapuk ragadják meg a szemlélőt, hanem a Homok­óra két változata és mélyen megfontolt feljegyzései a prá­gai temetőiből. Nem a halál, nem az elmúlás érződik e mo­zaikcsoportokból elsősorban, hanem a történelem, a rend és a szépség. Losonci Miklós A Fészekben Guillén-est A Magyar írók Szövetsége és a Magyar Pen Club irodal­mi estet rendez Nicolás Guil- lén kubai költő 80. születés­napja alkalmából, október 7- én csütörtökön 6 órai kezdet­tel a Fészek klubban. Beve­zetőt Simor András költő mond, az est közreműködői: Bálint András, Pálfy Margit, Timár Béla és a Vieler Jara együttes. MOZIMŰSOR OKTÓBER 7-TÖL 13-IG ABONY 7— 8: Nyolcvan huszár I—II. 9—10: Bátor emberek (du.) Mesél a bécsi erdő** (este) 11—12: Lándzsák hajnalban BUDAÖRS 7—10: A seriff és az Idegenek 11—12: A hétszáz éves titok CEGLÉD, Szabadság 7—10: Diótörő — fantázia (du.) Hova tűnt Agatha Christie?* (este) 11—13: Suli-buli (du.) Egymásra nézve (este) CEGLÉD, Kamaraterem 7—13: Szarvacska manócska (du.) Az ifjúság édes madara** (este) DA3AS 7— 8: Nürnberg 1946 9—10: Seriff az égből 11: Rallv DUNAHARASZTI 7—10: A karatéző Cobra* 9—10: Ludas Matyi (du.) 11—12: Mephisto I—II.* DUNAKESZI, Vörös Csillag 7—10: Csak semmi pánik... 9—10: A fej nélküli lovas 11—12: Meztelenek és bolondok* DUNAKESZI, József Attila 7: Cha-cha-cha* 10: A vidéki lánv* 11: Legyen a férjem 13: A vasálarcos férfi FŐT 7— 8: A nők városa T—II.*** 9—10: Legyen a férjem 10: A fekete varázsló ajándéka (du.) 11—12: Csak semmi pánik . .. GÖDÖLLŐ 7—10: Szeleburdi család (du.) Pucéran és szabadon* (este) 11—13: Fekete kalóz (du.) Megáll az idő* (este) GYM 7— 8: A terasz I—II.* 9—10: A fekete naripa (du.) Nürnberg 1946 (este) 11—12: Fillér farkasok MONOK 8— 10: Suli-buli ^du.) Lándzsák hajnalban (este) 11—12: Hova tűnt Agaiba Christie?* NAGYKÁTA 7—10: Én és Caterina 11—12: Mephisto I—II.* NAGYKÖRÖS, Arany János 7—10: Egymásra nézve 11—13: A Jó, a Rossz és a Csúf I—II.** NAGYKÖRÖS, Stúdiómozi 7—13: Jégmezők lovagja (du.) 7—10: Zugügyvéd zavarban (este) 11—13: Serpico* PILISVÖRÖSVAR 7— 8: Vigyázz, kígyó! 9—10: A vőlegény 11: Szabadlábon Velencében POMAZ 7— 8: Mephisto I—II.* 9—10: Éjszaka történt 11: A seriff és az Idegenek RÁCKEVE 7— 8: Katonadolog 9—10: A szelíd vadnyugat 11—12: A karatéző Cobra* SZENTENDRE 7—10: Fekete kalóz (du.) A hétszáz éves titok 11—13: Fcbérlófia (du.) A nő illata** (este) SZIGETSZENTMIKLÓS 7— 8: A szelíd vadnyugat 9—10: Az emberevő medve (du.) ... és megint dühbe jövünk (este) 11—12: Katonadolog TÁPIÓSZELE 7— 8: Mephisto I—II.* 9—10: . és megint dühbe jövünk 11: Én és Caterina VÁC Kultúr 7— 13: Ben Hur I—n. VÁC, Madách lmr<* 11: Pukk!* VECSES 8— 10: Detektív két tűz között* 9— 10: Októberi vasárnap (du.) 11—13: Nyolcvan huszár I—n. • 14 éven aluliaknak nem ajánlott. •* Csak 16 éven felülieknek. *** Csak 18 éven felülieknek.

Next

/
Thumbnails
Contents