Pest Megyei Hírlap, 1982. október (26. évfolyam, 230-256. szám)
1982-10-30 / 255. szám
198/j. OKTOBER 30., SZOMBAT 3 %#n3an Akkuaralátortöftőt szerelnek A Péceli Vegyesipari Szövetkezetben sorozatban gyártják az autósok körében már közkedveltté vált akkumulátortöltőket. Á hat és tizenkét voltos kivitelben készüld műszerekből az év végéig csaknem 20 ezer darab hagyja el a műszerészüzemet. Barcza Zsolt felvétele A KNEB ülése Licencek Statisztikai adatok szerint az elmúlt években külföldről vásárolt licencek, mintegy háromnegyed részét az iparban használták fel. A számok alapján, mintha a többi ágazat kevés figyelmet fordított volna a más országokban már jól bevált technológiák hasznosítására, illetve a licencek továbbfejlesztésére. A népi ellenőrzés hamarosan országos vizsgálatba kezd, hogy felkutassa a számok mögött rejlő folyamatokat — döntöttek a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság pénteki ülésén. A KNEB átfogó elemzés során méri fel: a licencek vásárlása, azok hasznosítása miként segítette az elmúlt négy évben a gazdaság- és a fejlesztéspolitikai célok megvalósítását, milyen nehézségei voltak a külföldi műszaki ismeretek átvételének, a licencek hatékonyabb hasznosításának. / Ki gyógyít a hét végén? Mindig a beteg érdeke dönt Több mint ezer éve I. István király még büntetést helyezett kilátásba a vasárnapi munkaszüneti napot megszegők ellen. Az ötnapos munkahét bevezetése azoknak, akiknek az ezzel járó gondokat meg kellett oldaniuk, felért egy büntetéssel. Ezt a túlzó, de nem alaptalan megállapítást a közelmúltban egészségügyi szakemberek szájából hallottam az új hétvégi ügyeleti rendszer megszervezésével kapcsolatos tapasztalatok értékelésekor. Egy tény: az egészségügyi «Uát ás sajátosságaiból adódóan különös gonddal kellett változtatni az évtizedes hagyományokon, hiszen- a tét — szélsőséges esetekben — az emberélet. Azt a két jogos, egymásnak látszólag ellentmondó "kisfiáimat ''Kellett összhangba hoznia az új ügyeleti rendszernek, hogy az orvos is lehetőséget kapjon a kikapcsolódásra, a pihenésre, s a beteg a hétvégén is ott és olyan ellátásban részesüljön, amilyet az állapota megkíván. Terv készült, amely körültekintően felmérte, hogy a megye különböző részein, az adott lehetőségek birtokában milyen ügyelet alakítható ki. A legtöbb aggály épp a lehetőségekkel összefüggésben adódott. A központi ügyelet is csak akkor ér valamit, ha működő (!) telefon, vagy URH- vonal és megfelelő gépkocsik segítik az orvos gyors munkáját. S az ügyeleti rendszer megszervezésénél, méginkább működtetésénél különösen nagy súlyt kap a technika, amelynek megléte vagy hiánya végletesen beleszól a tervek valóra váltásába. Terv és valóság Tavaly 11 központi ügy eletet létesítettek a megyében, ezek tapasztalatai alapján idén 12 újabbat terveztek. Támogatásképpen négy gépkocsit és 15 URH-készüléket ígért az Egészségügyi Minisztérium ... De nézzük, mi lett az elképzelésekből, s miféle okok játszottak szerepet abban, hogy a tervekből olykor nem lett valóság! Budaörsön, Kerepestarcsán, Dabason, Nagykátán és Aszódon, valamint — terven felül — Tápiószelén is létezik már a központi ügyelet. Így e pillanatban 17 központi, 48 összevont ügyelet és két készenléti szolgálat — Nyársapáton és Kocséron — gondoskodik a Pest megyei betegek hétvégi ellátásáról. Természetesen a kórházak is a sürgősségi ügyeletek útján fogadják a gyors beavatkozást igénylő esetekben a betegeket. Ahol viszont nem tudták kialakítani az új rendszert, ott a technikai eszközök hiánya szólt közbe. A 15 URH-készülék gyártása még tart. a szállítást a negyedik negyedévre ígérik (mór október is az!), s reménytelenül várnak a két terepjáró kocsira is, csak a Ladák érkeztek meg. Pedig egv-egy zord téli napon mozdulni sem tud az orvos megfelelő gépkocsi nélkül. Egy-egy központi ügyelet 30 ezer ember hétvégi ellátását — pontosabban a közülük megbetegedőkét — vállalja magára. Átlagosan, mert Érden 50 ezret is kitesz ez a szám, Vác északi körzete pe- diS dPR a.-* nagy, távolságok miatt aug-.- -Kuszezen- lakos ügyeletének gazdája. S vajon melyek a megváltozott ügyeleti rendszer bevezetése óta szerzett tapasztalatok? Felkavart kedélyek Az új iránti idegenkedés felkavarta a kedélyeket az orvosok körében, a régihez ragaszkodva, kétkedve fogad- tán a változást. A lakosság viszont hamar alkalmazkodott az újhoz. Örömmel vették, hogy egyes helyeken — Dunakeszin, Érden, Cegléden, Vácott, Budaörsön, Aszódon, Nagykőrösön, Gödöllőn — gyermekorvosi ügyeletet is tartanak. Ez kedvező, mert a felnőtt ügyeleti szolgálattól nagy terhet vesz át. Annál is inkább, mivel az ügyeletek forgalma állandóan emelkedő tendenciát mutat. Olykor indokolatlan esetben is az ügyeletet keresik fel az emberek, noha a gyógyszerfel- íratás, vagy a fogamzásgátló pótlása nem ügyeleti feladat. Megtörtént már az is, hogy a fejfájásos rosszulléttel bajlódó beteget nem találta otthon a kisiető ügyeletes orvos: elmúlt a fejfájás, a szőlőben pedig sürgetett a munka! Elfogadható magyarázat azért erre is akad, nevezetesen az, hogy az ügyeletén gyorsan jut a szükséges ellátáshoz a beteg, míg a hétköznapi rendeléseken megszokott a zsúfoltság, a várakozás. A jövő útja mindenképpen a központi ügyeleti hálózat további fejlesztése. A kövtt- kező esztendőre és áthúzódva 1984-re, a már betervezetteken kívül — a teljes átszervezéshez — további tíz központi ügyelet kialakításának feladata vár a megyei tanács egészségügyi osztályára. Legsürgetőbb a helyzet talán Tahitót- falun és környékén. Hiszen Pest megyében a hétvégeken nemcsak az „őslakosok”, hanem a kirándulók tízezrei is az orvosi ügyelőieket veszik igénybe, ha szükséges. Igaz, nem mindig tudják, hol és ki segíthet rajtuk. Azt tervezik, hogy jövő tavasszal levélben értesítik a hétvégi házak tulajdonosait az orvosi ügyeletről. Van tehát a zökkenők ellenére is gyorsan és jól működő ügyeleti rendszer a megye egészségügyi hálózatában. De létezik a több évszázados hagyomány, s az egészségügyi törvény. Ezen túl esküje is arra készteti az orvost, hogy a hozzáfordulókat ne utasítsa el, akkor sem, ha megfelelő ügyeleti háttér áll mögötte. S él a beidegződés a betegekben is, a bizalom, mely arra indítja: megszokott, őt is, baját is jól ismerő orvosát keresse fel, ha úgy adódik. A gond akkor kezdődik, ha a betegek visz- szaélnek ezzel a lehetőséggel. Ügyelet és etika Amikor akár. .emberélet a tét — nehéz végleges döntést hozni. Az olykor csődöt mondó telefonok, vagy a közlekedést nehezítő rendkívüli időjárási viszonyok miatt ugyanis a helyben élő orvosok felelőssége nem csökken. Hogy van még javítani-finomítani- való a rendszeren — nem kétséges. Sokszor a legjobb szándék is megbukik a lehetőségek korlátain. Egy azonban biztos: az egészségügyi szakemberek számára a kis és nagy döntések meghozatalánál, a tökéletesebb rendszerek kimunkálásánál egy érdek játssza a legfőbb szerepet: s ez a betegé. G. M. A hatékonyság kulcsa (3.) Porszemekből nagy hegy lehet Nincs semmiféle kideríthetetlen oka a sikernek Az idősebbektől gyakran hallhatunk történeteket, amelyek a valamikori varrónő arany kezéről, a sarki hentes mérte gyönyörű húsról, a szomszéd utcabeli pék feledhetetlen ízű cipójáról szólnak. Vonjuk le ebből a megszépítő messziség okozta szemléletváltozást, ám még akkor is marad valóságmagva az elbeszéléseknek. Mégpedig az, hogy a varrónő, a hentes, a pék — de persze, nem mindegyik! — igazodott a vevő igényeihez, munkájának, termékének minősége nagyjából azonos volt, betartotta a maga vállalta határidőket, azaz megbízhattunk benne. Kereteken belül Szó sincs arról, hogy egyenlőségjelet tegyünk a valamikori varrónő s mondjuk, a megye konfekcióipari üzemei közé, amelyekben havonta több mint húszezer női ruhát és kompiét készítenek. Azt a megállapítást azonban bátran vállalhatjuk, hogy mindenfajta termelésnek — és árujellegű szolgáltatásnak — vannak azonos jellemzői, s ezek egy része sikert ígér, másik része a kudarc lehetőségére figyelmeztet. A vállalati eredmény — ahogy arról előző cikkünkben szóltunk —, azaz a hatékonyság függ a ráfordítás és a hozam arányától, azaz a termelési költségek alakulásától, de nagy hiba lenne azt gondolni, hogy más tényezők nem hatnak közre. Idén az első félévben a szocialista ipar értékesítésének összege 70 és 99 milliárd forint között ingadozott havonta. Ez( a hatalmas pénztömeg persze elfedi, hogy vannak éppen csak létező cégek, s olyanok, ahová bő sugárban ömlik a forint. A termelőmunka hasznának — nyereségének — kereteit a szabályozó rendszer — az árvetéstől az adózásig, az elvonásoktól a támogatásokig — adja meg. Azon belül azonban a termelő dolga, hogy miként él adott lehetőségeivel, fölismeri-e az eredmény gyarapításának sokféle módját, mit hasznosít és mit hagy veszni azokból. Tetszetős és kelendő a kötött holmi. Aki ilyet készít, számíthat az üzleti sikerre. Csakhogy: a fazon, a színezés, az anyag bolyhosodása stb. mind-mind befolyásolja a vevő magatartását. Azaz előfordulhat, hogy p termék ugyan korszerű — anyaga, technológiája is az —, de a kikészítési mulasztások, a túl konzervatív fazon miatt használati értéke csökken, azaz nem nyújt akkora hasznot, ameny- nyit reméltek, beterveztek. Másfajta, de végeredményében azonos eset: a silány csomagolás miatt az exportra szállított áru úgy érkezett meg a vevőhöz, hogy csupán a kikötött ár felét adta meg érte. Folytathatjuk: a kiváló gépipari fogyasztási cikk azonnal elveszti vonzerejét, ha a gyártó nem kínál folyamatosan pótalkatrészeket, tehát versenyképes áruját maga teszi versenyképtelenné. Az ilyen termelő rövid időn belül elveszti megbízhatóságát Is, ahogy az szintén, aki a megszabottnál gyengébb anyagot használ fel, vagy nem tartja be a szállítási határidőket. Ez utóbbira csak egy utalás: a megye exportáló vállalatainak árveszteségéből harminc, hatvan százalékra rúgnak a szállítási késedelmek miatt kényszerűen tudomásul vett ár- csökkentések ... Beszédek, újságcikkek, televíziós és rádiós műsorok visz- szatérően szokványos kérdése, mi a siker titka? Nos, a sikernek — ahogy a kudarcnak úgyszintén —, nincs titka, nincs semmiféle kideríthetetlen oka. Magyarázata, feltárható eredője annál inkább van! Sűrűn a közgondolkodásban is, a termelők magatartásában is — nem kevésbé a kereskedőknél —, az a látszat uralkodik, hogy szeszélyes, meg kiszámíthatatlan a siker, nem tudni, mi válik be és mi nem. Eskü, telefonon Kétségtelen, akármilyen fejlesztésről, termelési lépésről legyen szó, a kockázat jelenlétét nem vitathatjuk, s ezt a kockázatot vállalni kell. Aligha következik azonban ebből, hogy a termelés és az értékesítés összefüggő folyamata pusztán kockázatok tömegéből ' ll. Ha ez igaz lenne, akkor semmiféle tervet. Kapcsolatok a határon tál Szorosra fűződő szálak Ha arra vállalkozik a tollforgató, hogy röviden összefoglalja a Hazafias Népfront Pest megyei Bizottsága és a baráti szocialista országok között szövődött szálakat, ugyancsak nehéz feladat előtt áll. A jó viszony ápolásá- s, nak megannyi formája, az együttműködés számtalan lehetősége ugyanis érvényes az élet minden terű- letére. Hivatalos testvér- kapcsolatot tartanak fenn a szlovákiai, a Suhl megyei, a Szófia megyei és a jugoszláv szervezetekkel, s ez nem véletlen, hiszen a Pest megyében élő nemzetiségek eleve megadják azokat az érintkezési pontokat. ahol az együttműködés a leggyümölcsözőbb lehet mindkét fél érdekeit tekintve. Az szinte mindennapos, hogy a népfront keretein belül működő különböző klubokban ismeretterjesztő előadások, élménybeszámolók során a szocialista országok gazdasági és kulturális életével megismerkedjenek az aktivisták. Fokozottan igaz ez a nemzetiségi klubokra, amelyek folyamatosan tájékozódnak az illető ország bel- és külpolitikájáról, elsősorban annak sajtótermékeiből. Itt kel] megjegyezni, hogy bár megyei pártbizottsági határozat tartalmazza azt a kívánalmat, hogy ezekre a sajtótermékekre előfizessenek, a gyakorlat az, hogy pusztán kényelmességből el-elmarad a nemzetiségi sajtótermékek rendszeres beszerzése. Rendszeres kapcsolatot tartanak fenn' azokkal a külhoni szervezetekkel, amelyek a határainkon túl élő nemzetiségiek életét követik nyomon. Nagy érdeklődést tanúsítanak a Pest megyében élő nemzetiségek nyelvoktatása, a kulturális hagyományok ápolása iránt a szlovák és a jugoszláv partnerek. Az NDK-beli, a szovjet, a lengyel, a bolgár és a csehszlovák kulturális központokkal való szoros együttműködés jegyében az általuk szervezett kulturális programoknak otthont ad a megye, vendégül látja az érkező vendégeket. E törekvéseket jelzi, hogy az idén Gyctván megrendezett szlovák kulturális seregszemlén a pilisszentke- resztiek képviselték a Magyarországon élő szlovák nemzetiséget, néhány évvel ezelőtt ez a megtiszteltetés a csömörieknek jutott. A Pest megyeiek legrégebbi együttműködése a szlovák testvérszervezcttel alakult ki, a Szófia és Suhl megyei népfrontbizottságokkal négy éve tart ez, s két esztendeje a jugoszláv Kraljevo körzet népfrontszervezeteivel is közös programokat tartanak. A delegációk látogatásakor a hazai kulturális élet sokszínűségét igyekeznek bemutatni. Elsősorban azokat a vonásokat, amelyek a különböző képzőművészeti stílusok egymás mellett élését bizonyítják, kifejezve azt, hogy a mai élet igenlését, gondiait. problémáit a legkülönfélébb irányzatok közvetíthetik. Röviden a nyelvoktatásról: az eredményesebb nyelvtanítást segíti, hogy már kilenc éve nyelvművelő, olvasótáborokat tartanak külföldön, tgv a pilis- szentkeresztiek szlovák táborát már ötször rendezték Szlovákiában, Suhl megyében is részt vettek már nyelvművelő táborban Pest megyei német nemzetiségi gyerekek. sehol nem készíthetnének, akkor — az abszurdumig menve —, fejleszteni sem érdemes, beruh’zn: még kevésbé. Vannak előre látható, kiszámítható tényezői a sikernek, az üzleti eredménynek, s akadnak bizonytalan, tehát többféle módon figyelembe veendő mozzanatok. A Mono- ri Mezőgép Vállalat jó érzékkel számította ki az élelmi- szeripari gépek iránti kereslet fellendülését, ám abban már bizonytalanságot kellett vállalnia, hogy más cégekkel együttműködve, komplett üzemek felállítója legyen jóval az országhatárokon túl. A kettő, a kiszámítható és a mérlegelt bizonytalan elegyítése, egészséges aránya a feltétele annak, hogy a termelő kialakíthassa megfelelő stratégiáját és taktikáját, azaz, hogy hosszú távon is biztosan alapozhasson az erkölcsi és a pénzbeli elismertségre. A nemzetközi kereskedelem goodwill kifejezése — üzleti jó hírnév —, azt sűríti magába, amit a fejlesztés első pillanatától az áru eladásáig, a termelőtevékenység egésze átfog. Ezért nem választható el, nem szemlélhető önmagában egy- egy tényező. Mert például meglehet, kedvező ráfordításokkal készíthetne valamelyik üzem kenőszappant, petróleumlámpát és flórharisnyát. Engedjük meg ezt a túlzást. Csakhogy a vevő — a piac —, nem egy-egy alkotóelemet, hanem azok ösz- szességét helyezi a mérlegre, és úgy értékel. Hiába kiváló minőségű ugyanis a vágott, bontott csirke, ha a gyatra hűtés miatt szagosán érkezik a külföldi nagykereskedőkhöz ... Másfél évbe telt, míg hajlandó volt e nagykereskedő újból megpróbálkozni , a hazai partnerrel. Csoda?! CSo- da-e, ha a külföldi vev' bizalmatlanná válik, mert háromszori sürgős telexüzeneté- re még annyi választ sem kap, pardon, késünk a szállítással, hanem süket csönd a felelet, ha a belföldi vevő a körmét rágja, mert három napja úton van állítólag a tehergépkocsi, amely a sürgősen szükséges segédanyagot hozza, ám a három nappal korábbi, telefonon kapott eskü ellenére, a kocsi még ma sem ért ide, hetven kilométerről ... Ma még a vállalati magatartás nem igazodik eléggé a siker sokféle, egymással bonyolult kölcsönhatásban álló összetevőihez. Hol az egyiket, hol a másikat állítja a középpontba, de úgy, hogy közben elhanyagolja d többit, alig vet ügyet azokra. így egyenetlenné válik a termelés és az értékesítés, menete, kiugró sikereket csúfos bukások követnek, avagy elmarad mindkettő, a terepet a középszer, a valahogy majd csak elboldogulunk uralja. Meg kell tenniük Jogos követelmény ezért, hogy növekedjék a vállalatok érzékenysége mind a költségekkel, mind az értékesítési lehetőségekkel szemben, mert a hatékonyság csakis így javulhat. A szabályozó rendszer változása ebbe az irányba mutat, még ha íem is mindenben és mindenkor következetesen. Ahhoz azonban, hogy 'a szabályozók hatása nagy erejű legyen, elengedhetetlen a vállalati szervezet és tevékenység tökéletesítése is. Mégpedig úgy, hogy nemcsak kívánják a termelők a sikert — mert ez ma sem hiányzik —, hanem tudják, jól megfontolt távlati és konkrét időszakra érvényes tervek, programok alapján, mit kell tenniük érte. S természetes, ha tudják, akkor azt meg is kell tenniük. Nem belátásból, hanem mert azt is tudniuk kell: a fennmaradásnak. ■ fejlődésnek ez az alapja. Mészáros Ottó (Vége)
