Pest Megyei Hírlap, 1982. október (26. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-30 / 255. szám

2 1982. OKTOBER 30., SZOMBAT ENSI-közgyúlés ( Hazánk küldöttének álláspontja (Folytatás az 1. oldalrólJ rült ki, hogy Calvo Sotelo, je­lenlegi miniszterelnök — aki az új kormány kinevezéséig helyén marad — kibukott az új parlamentből. Hasonló sors­ra jutott Koson belügyminisz­ter is. A spanyol belügyminiszté­rium tegnap délután nyilvá­nosságra hozta a csütörtöki választás — nem hivatalos — végerédményét. Eszerint a választásra jogo­sult 26 837 212 állampolgár kö­zül 21 353 996 élt szavazati jo­gával (79,5 százalék). A leadott szavazatok alapján a november végén megalakuló új parlament összetétele a kö­vetkező lesz (zárójelben az 1979-es eredmények). Spanyol Szocialista Munkáspárt (PSOE) 201 (121) képviselő. Népi Szövetség (AP) 105 (9), Katalán Konvergencia és Unió (C1U) 12 (8), Demokratikus Centrum Unió (UCD) 11 (168), Baszk Nacionalis­ta Párt (PNV) 8 (7), Spanyol Kommunista Párt (PCE) 5 (23), Demokratikus Szociális Centrum (CDS) 2 (0), Baszk Középjobb Koalíció (CVCD) 2 (—). Herrí Ba­tasuna (HB) 2 (3), Euzkadiko Ez- kerra (EE) 1 (1), Ezkerra Katalán Köztársaság (ESC) 1 (—). Alfonso Guerra, a hatalomra jutott szocialisták főtitkárhe­lyettese hajnali ötkor tartott sajtótájékoztatóján kijelentet­te: ,,kitartunk amellett, hogy a NATO-tagság kérdésében egy népszavazás mondja ki a döntő szót.” Santiago Carrillo, a kommu­nista párt főtitkára, így kom­mentálta a választás eredmé­nyeit: „nincs bennem keserű­ség, mert sok évtized óta elő­ször egy baloldali, a szocialis­ta párt aratott abszolút győ­zelmet. A kommunisták a várt­nál jóval kevesebb szavazatot kaptak. Ennek egyik oka, hogy á párt korábbi támogatói kö­zül sokan a szocialistákra ad­ták voksukat. Visszaesésünk okát rövidesen központi bizott­sági ülésen elemezzük”, A L’Unitá, az OKP lapja tör­ténelmi ténynek nevezi, hogy Az Osztrák Szocialista Párt (SPÖ) XXVII. kongresszusa tegnap — zárónapján —' a ve­zető testületek és főbb tiszt­ségviselők megválasztása után megvitatta a kongresszushoz beterjesztett 26 határozati ja­vaslatot és mintegy 91 indít­ványt. Zömük a munkahelyek biztosítására, a kormány fog­lalkoztatási, béke- és oktatá­si politikájának támogatására, valamint az Ausztriában is jelentkező újfasiszta meg­nyilvánulások visszaszorítá­sára vonatkozott. A külpolitikai kérdésekről M agyarország és Bulgária kapcsolatai minden terü­leten kiegyensúlyozottan, eredményesen fejlődnek, és teljes összhangban vannak a Magyar Szocialista Munkás­párt és a Bolgár Kommunista Párt politikájával, közös ér­dekeinkkel. Politikai kapcsolataink ha­gyományosan barátiak és sok­oldalúak. Fejlesztésükhöz az 1948-ban megkötött és 1969- ben meghosszabbított magyar —bolgár barátsági, együttmű­ködési és kölcsönös segítség- nyújtási szerződés nyújt jogi alapot. A két testvéri ország kapcsolatait is nagymértékben meghatározzák nemzetközi kö­telezettségeik: mindkét ország tagja a Varsói Szerződésnek és a KGST-nek. A hagyományos magyar- bolgár barátságot tovább mé­lyítette az utóbbi három és fél évtizedben, hogy pártjaink és országaink kapcsolatai szilárd történelmi alapokra, a szocia­lista internacionalizmus el­veire épülnek. A Magyar Szo­cialista Munkáspárt és a Bolgár Kommunista Párt a marxizmus—leninizmus elvei­től vezérelve alakítja egymás­sal kapcsolatait; kétéves munkatervek alapján tervsze­rű, érdemi az együttműködés. Rendszeresek a két testvéri szocialista ország különböző szintű párt- és állami veze­tőinek kölcsönös látogatásai. Megkülönböztetett jelentősé­gűek és a kapcsolatok egészé­re mindig ösztönzőleg hatnak ilyen hamar a fasiszta dikta­túra után szocialista politikus állhat a spanyol kormány élén. A szocialisták sikerét annak is tulajdonítja, hogy a választók megértették: a puccsok meg­akadályozásának egyetlen útja A Német Szociáldemokrata i Párt országos elnöksége teg­napi ülésén egyhangú pzava­elfogadott dokumentum egye­bek között megállapítja: saj­nálatos módon nemcsak a két nagyhatalom, a Szovjetunió és az Egyesült Államok kapcso­latai váltak feszültebbé az el­telt időszakban, hanem a meg­lévő válsággócok mellé újak is jelentkeztek a világ különböző térségeiben. Az osztrák szo­cialisták ezért ismételten ál­lást foglalnak a konfliktusok békés úton történő rendezése mellett és felszólítják az eu­rópai kontinens kormányait, hogy térjenek vissza a béke és az enyhülés politikájához. a legfelsőbb szintű párt- és ál­lami vezetők találkozói. Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára leg­utóbbi, 1979. júniusi látogatá­sakor jóváhagyták a két or­szág együttműködése fejlesz­tésének fő irányait 1990-ig. Országaink kormányfői rendszeresen találkoznak. Lá­zár György, a Miniszterta­nács elnöke legutóbb 1981 februárjában tett hivatalos lá­togatást a Bolgár Népköztár­saságban. A találkozó során kijelölték a következő időszak fontosabb feladatait és aláír­ták az 1981—85. évi hosszú lejáratú árucsereforgalmi jegyzőkönyvet, valamint az 19S1—85. évi tudományos, ok­tatási és kulturális együttmű­ködési munkatervet. Most ezt a látogatást viszonozza — a magyar kormányfő meghívá­sára — a hivatalos, baráti lá­togatásra hazánkba érkező Grisa Filipov, a Bolgár Nép- köztársaság Minisztertanácsá­nak elnöke. A gazdasági kapcsolatok di­namikusan fejlődnek Magyar- ország és Bulgária együttmű­ködésében. A magyar—bolgár gazdasági és műszaki-tudomá­nyos együttműködési bizott­ság 1982. február 15. és 17. az, ha a demokráciára, a meg­újulásra szavaznak. Willy Brandt, a Német Szo­ciáldemokrata Párt elnöke táviratban köszöntötte Felipe Gonzálezt, pártjának választási győzelme alkalmából. zással Hans-Jochen Vogelt, az elnökség tagját javasolta a párt kancellárjelöltjének az 1983. márciusi országos vá­lasztásra — jelentette be bon­ni sajtóértekezletén Willy Brandt, az SPD elnöke. Vogel jelölésére azt köve­tően került sor, hogy Helmut Schmidt volt kancellár ked­den nem fogadta el az SPD vezető szerveinek ilyen irányú kérését. Vogel jelölését Willy Brandt és Helmut Schmidt kezdeményezte közösen, s azt támogatta Herbert Wehner, az SPD parlamenti frakciójának elnöke és Johannes Rau, az SPD elnökhelyettese, aki a másik jelölt volt a magas posztra. Az SPD országos elnöksége felkérte Hans-Jochen Vogelt, hogy a párt 1983. január 21-i, választási kongresszusán hiva­talosan is jelöltesse magát. , között Budapesten tartotta legutóbbi, XVII. ülésszakát, amelyen áttekintették a két ország gazdasági együttműkö­dését; s kielégítőnek értékel­ték a korábbi ülésszak határo­zatainak, a kormányfők ta­lálkozóin megfogalmazott fel­adatok végrehajtásának mene­tét. Az előző, 1976—80-as terv­időszak áruforgalmi előirány­zata mintegy 770 millió rubel volt, amelyet jelentős mér­tékben túlteljesítettünk, meg­közelítve az 1 milliárdos ér­téket. Jelenleg 15 kooperációs szerződés ad alapot gazdasági együttműködésünk fejlettebb formáihoz. A kölcsönös áru- szállítások mintegy 30 száza­lékát — főleg gépipari és vegyipari megállapodások alapján — a szakosított és kooperációban gyártott termé­kek jelentik; egyharmad rész­ben anyagmozgató gépek, s nagy tételekre vonatkozó megállapodásaink vannak a járműipar, a számítástechnika és a vegyipar területén is. Az 1981—85. évi hosszú le­járatú magyar—bolgár áru­csereforgalmi egyezmény 1,45 milliárd rubel forgalmat irá­nyoz elő, s ez — az előző tervidőszakhoz képest —> 53 Kiprícnu Rigába utazott Szpirosz Kiprianu ciprusi köztársasági elnök, aki mun­kalátogatáson tartózkodik a Szovjetunióban, látogatásá­nak hivatalos részét befejez­ve, tegnap Moszkvából Rigá­ba utazott. A repülőtéren And­rej Gromiko, az SZKP KB Po­litikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió külügyminisztere, Vaszilij Kuznyecov, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének első elnökhe­lyettese és Pjotr Gyemicsev, a Szovjetunió kulturális minisz­tere búcsúztatta. Az amerikai uralkodó osz­tály nem állta ki az enyhülés, a békés együttműködés próbá­ját — jelentette ki tegnap Tbi­lisziben elmondott beszédében Konsztantyin Csernyenko. Az SZKP KB Politikai Bizottsá­gának tagja, a központi bizott­ság titkára azon a nagygyűlé­sen szólalt fel, amelyen át­nyújtotta a grúz fővárosnak a Lenin-rendet. A Szovjetuniónak az enyhü­lésről alkotott véleményét ki­fejtve, Konsztantyin Csernyen­ko rámutatott arra, hogy az enyhülés nem csupán a béké­hez vezető utat jelenti, hanem annak lehetőségét is, hogy ál­talában demokratikusabbá vál­jék a nemzetközi élet, növe­kedjék a széles néptömegek politikai aktivitása. Az amerikai vezetők már csaknem két éve azzal vannak elfoglalva, hogy erejüket fitog­tassák, szidalmazzák a Szov­jetuniót és más szocialista or­szágokat. Csaknem két éve ter­Az EN3Z-közgyűlés 1-es számú — politikai és bizton­sági kérdésekkel foglalkozó — bizottságában o leszerelési kérdések vitájában tegnap felszólalt Rácz Pál nagykövet, hazánk állandó ENSZ-képvi- selője. Hangsúlyozta, hogy a tudo­mányos-technikai forradalom újabb eredményeinek és fel­fedezéseinek békés célokat, az emberiség javát kell szolgál­jesztik azokat a koholmányo­kat, hogy Moszkva „fenyege­tőzik és beavatkozik”. Ezzel valamiféle ideológiai alapot próbálnak teremteni az ame­rikai külpolitika számára — mondotta Csernyenko. A szó­nok kitért a Szovjetunió euró­pai politikájára is, amelynek alapja az a felismerés, hogy meg kell őrizni az enyhülés értékeit, meg kell szilárdítani a Helsinkiben elért vívmányo­kat. őszintén normalizálni kí­vánjuk kapcsolatainkat nagy Reagan amerikai elnöknek azzal a döntésével kapcsolat­ban, hogy megvonja a legna­gyobb kedvezményt Lengyel- országtól, a PAP lengyel hír- ügynökséget felhatalmazták a téséről folyó genfi tárgyaláso­kon, úgy 1983 végén mindkét ország kormánya támogatni fogja az amerikai rakéták nyugat-európai telepítését. „Azonos hullámhosszon” mozgott Thatcher és Kohl az amerikai—nyugat-európai vi­szony megítélésében is. A brit miniszterelnök „átmeneti jel- legűeknek” nevezte azokat az ellentéteket, amelyek a szov­jet—nyugat-európai földgáz­vezeték építésében részt vevő nyugat-európai cégek ellen elrendelt amerikai embargó nyomán keletkeztek az Egye* sült Államok és Nyugat-Eu- rópa között. Margaret Thatcher tegnap délután Nyugat-Berlinbe uta­zott. Bár a város nem része az NSZK-nak, a nyugatnémet fél hivatalos jelleget akart kölcsönözni ennek az útnak azzal, hogy a brit kormányfőt Kohl kancellár is elkísérte. A hároméves terv az első olyan program, amely a gaz­dasági reform körülményei kö­zött jön létre. A tervnek össz­hangba kell hozni a gazdaság részterületeinek érdekeit az egész népgazdaság társadalmi, osztályokra kiterjedő céljaival. Ezt hangsúlyozta a többi kö­zött Wojciech Jaruzelski, a LEMP KB első titkára o köz­ponti bizottság 10. ülésén mon­dott zárszavában, amelyet teg­nap rövid kivonatban ismerte­tett a Trybuna Ludu. A KB ülése gazdasági jelle­gű volt — idézi a lap Jaru- zelskit —, mégpedig olyan ér­telemben, hogy nem részkér­désekkel, hanem, a párt köte­lességének megfelelően, hősz- szú távú, a terv arányait érin­tő problémákkal foglalkozott. Felhívta a figyelmet arra, hogy a gazdaság terén is ke­mény osztályharc folyik. Eköz­ben fokozódik a Lengyelország ellen irányuló imperialista gazdasági és propaganda ag­resszió. Támogatnak bennünket a szo­cialista országok, élükön a Szovjetunióval, a Varsói Szer­niuk és meg kell akadályoz­ni, hogy azokat tömegpusztító fegyverek újabb fajtáinak ki- fejlesztésére használják fel. Rácz Pál sajnálkozását fe­jezte ki amiatt, hogy egyes nyugati országok a genfi le­szerelési bizottságban lehetet­lenné tették olyon kormány­szakértői csoport felállítását, amely a tömegpusztító fegy­verek újabb fajtáit eltiltó egyezmény tervezetének ki­dolgozására lenne hivatott. kínai szomszédunkkal is. Meg­győződésünk, hogy ez hasznos Kínának, a Szovjetuniónak és az általános béke ügyének is — hangsúlyozta Csernyenko. A Szovjetunió ellene van annak, hogy tovább növeked­jen a feszültség a szovjet- amerikai kapcsolátokban. Mi ezeket normalizálni és javíta­ni akarjuk, s készek vagyunk a tárgyszerű, alapos megbe­szélésekre. ha ezeken tiszte­letben tartják mindkét fél ér­dekeit — mondotta végül, Konsztantyin Csernyenko. lengyel kormány alábbi nyi­latkozatának közzétételére. Reagan akciója újabb olyan lépés, amely korlátozza a len­gyel—amerikai kapcsolatokat és sérti Lengyelország gazda­sági érdekeit — mutat rá a. varsói állásfoglalás. Az USA kormánya döntésé­vel egyben olyan nemzetközi megállapodásokat is kirívóan megsértett, amelyeket mind? két állam aláírt. Mint a nyi­latkozat hangsúlyozza, „a dön­tés ellentétes a nemzetközi jog normáival, az ENSZ alapok­mányával, az európai bizton­sági és együttműködési érte­kezlet helsinki záróokmányá­ban foglalt alapelvekkel, va­lamint az Általános Vámta­rifa és Kereskedelmi Egyez­mény (GATT) alapelveivel”. Az amerikai döntést nem le­het másképpen értékelni, mint újabb lépést a konfrontációs politikában. A lengyel kormány határo­zottan elutasítja a zsarolás és a nyomás politikáját, és nyo­matékosan megismétli: a len­gyel problémák megoldásában kizárólag a lengyel nép és ál­lam legmagasabb rendű érde­keitől vezetteti magát. A lengyel—amerikai kapcso­latok rosszabbodásáért az Egyesült Államok kormányát terheli a teljes felelősség — hangsúlyozza a nyilatkozat. I ződés pedig szavatolja orszá- I gunk biztonságát, határaink sérthetetlenségét — mondotta Jaruzelski, majd hangsúlyozta: Az országon belüli politikai ellenfélnek semmiféle pozitív programja nincs, lebecsüli mind a társadalom józan íté­lőképességét. mind a hatalom erejét. Az ellenfél ismét kalan­dokra uszít. Ezzel kapcsolat­ban a LEMP KB első titkára a központi bizottság nevében felhívta az egész társadalmat, hogy átgondolt, érett magatar­tást tanúsítson. ★ A lengyel parlament el­nöksége tegnap továbbította az alkotmányos felelősséget vizs­gáló bizottsághoz a szejm- képviselők egy csoportjának azt a javaslatát, hogy vonják alkotmányjogi felelősségre Piotr Jaroszewicz volt kor­mányfőt és három miniszter­elnök-helyettest. A beadvány, azt is tartalmazza, hogy a bi­zottság vegye fontolóra Edward Gierek (a LEMP KB volt első titkára) és Edward Babiuch volt miniszterelnök felelősségre vonását is. "Jegyzet MAGYAR-BOLGÁR Thatcher és Kohl Nyugat-Bsrlinbcn NSZK—brit csúcstalálkozó Az NSZK és Nagy-Britannia kormányának teljes nézetazo­nosságát tükrözte a Bonnban megtartott kétnapos nyugat­német—brit csúcstalálkozó. Helmut Kohl és Margaret Thatcher a tárgyalások befe­jeztével tegnap tartott rövid sajtóértekezletén rendkívül elégedetten nyilatkozott a „ba­rátinak és gyümölcsözőnek” minősített megbeszélésekről. A nézetazonosság elsősorban a NATO 1979-es határozatával kapcsolatban jelentkezett. A két konzervatív politikus meg­erősítette, hogy amennyiben a Szovjetunió nem tesz enged­ményeket az európai közép-ha­tótávolságú rakéták csökken­százalékos növekedést jelent. Az idén a kölcsönös szállítá­sok 60 százalékát gépek és berendezések alkotják. A bel­kereskedelmi együttműködé­sünk állandóan bővül, a vá­lasztékcsere dinamikusan fej­lődik. 1982-re 21,9 millió rubel értékben kötöttünk szerző­dést. Kulturális együttműködé­sünk ugyancsak eredménye­sen fejlődik. E területen a kapcsolatokat sokrétűen ala­kítja, koordinálja a kulturá­lis és tudományos együttmű­ködési vegyes bizottság, amely ez év májusában Budapesten tartotta legutóbbi ülésszakát, s a közoktatás, a közművelő­dés és a képzőművészet te­rén megvalósuló együttműkö­désről tárgyalt. Gazdag prog­rammal emlékeztünk meg ta­valy Magyarországort is a bol­gár államalapítás 1300. évfor­dulójáról. 1981-ben Szmoljan- ban megnyílt a Nagy László Múzeum. A Kodály-évforduló megemlékezései újabb lehető­ségeket nyújtanak a magyar zeneművészet népszerűsítésé­re Bulgáriában. Z avartalanul fejlődik az országaink közötti tu­ristaforgalom, az 1980. júniu­sában Budapesten aláírt, öt évre szóló idegenforgalmi megállapodás^ alapján. Tavaly például 420 ezer bolgár ál­lampolgár érkezett hazánkba és 430 ezer magyar járt Bul­gáriában. T. F. Becsben befejeződött az SPG kongresszusa Megválasztották a vezetőséget FELIPE GONZÁLEZÉLETRAJZA Felipe González, a Spanyol Szo­cialista Munkáspárt vezetője a választási győzelmet bejelenti az utcán várakozó híveinek Felipe González alig múlt 40 éves — 1942. március 5-én született —, mégis határozott választ ad azoknak, akik korát, tapasztalat­lanságát vetik a szemére: „kevés politikus van ma Spanyolország­ban, akinek anflyi tapasztalata lenne a demokrácia terén, mint nekem”.’ A kamaszos arcú, nyílt Felipe Gonzálezt nem is olyan régen még csak az illegalitásban viselt nevén, Isidiróként ismerték. Az ötgyer­mekes sevillai családból egyedül ő mehetett egyetemre. Egyházi iskolában nevelkedett, anyja mérnököt akart faragni belőle, de Fclipének nem ment a matemati­ka. Így lett belőle jogász. Nevel­tetése ellenére Felipe ma is ki meri mondani — egy olyan or­szágban, ahol a lakosság 85 szá­zaléka hivő katolikusnak vallja magát: „nem vagyok vallásos”. 18 eves kora óta vesz részt az illegális munkában, sztrájkok szervezésében, az egyetemisták, munkások mozgósításában. 1974 októberében Felipét 32 éves korában a párt főtitkárává válasz­tották. Öt évvel később, 1979-ben a párt válságba kerül, és González lemond pártvezetői tisztéről. Az ok: azt akarja, hogy a PSOE hi­vatalosan is határolja cl ideológiá­ját a marxizmustól. Gonzáleznek az a véleménye, hogy az akkori Spanyolországban, több évtizedes fasiszta diktatúra után, a párt „marxista” jellege inkább csak el­rettenti a választókat. Pár hónapi bizonytalanság után a párt rendkívüli kongresszust tart, és azon elfogadja González érvelését. Felipe González tehát ismét a Spanyol Szocialista Mun­káspárt élén áll. A párt jelszava a választásokon „a változásért” volt — Spanyolor­szágban pedig mindenki változást akar. A 43 évig tartó Franco- uralom szinte „spanyolcsizmába” szorította az országot, a társada­lom, a politika, a kultúra megkö­vesedett, hiányoztak a demokrá­cia alapelemei is. González baloldali változatot aján­lott — de ez a változat inkább a demokrácia továbbfejlesztésének lehetőségét kínálja a jobboldallal szemben, nem pedig baloldali re­formprogramot. Egyhangú szavazás az SPD elnökségének ülésén Vegei lett a kancellárjaiéit Csernyenko beszéde Tbilisziben Az enyhülési p Washington megsértette a nemzetközi megállapodást Lengyel kormánynyilatkozat A Trybuna Ludu a LEMP KB tizedik üléséről Wojciech Jaruzelski zárszava A spanyol szocialisták győzelme

Next

/
Thumbnails
Contents