Pest Megyei Hírlap, 1982. október (26. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-20 / 246. szám

1982. OKTÓBER 20., SZERDA Kiállítótermekből Festőotthonok országszerte Uhrig Zsigmond képei a váci Fényforrás és Alkat­részgyárban láthatók októ­ber 25-ig. Rőti Zoltán nóg­rádi tájai Diósjenön te- kintheiők meg a művelő- IŐt2l dési házban, október 31-ig, Ko'lár György festményei a szegedi Guiácsy Lajos Teremben várják vendégei­ket október 28-ig. Képek a Dunakanyarból Uhrig Zsigmond 1919-ben született Szentendrén, de szentendrei tematikájú képet nem festett. Annál inkább Gö­döt, ahol évtizedek óta él és a Dunakanyar nagymarosi, váci partszakaszát, Zebegényt. Rudnay Gyula tanítványa volt a Képzőművészeti Főis- lán. Sokat utazott, számtalan bolgár, holland tematikájú képet alkotott. Igazi festőott­hona azonban a szigetmonos­tori, nagymarosi rév, a zebe- gényi utcák, a gödi tocsogók és lápok, a Börzsöny és a Pi­lis nyúlványai. Pogány Frigyes, az Iparmű­vészeti Főiskola hajdani veze­tője azért tisztelte művésze­tét, mert festőileg értelmezett tájaival a közönség gyorsan kapcsolatot tudott teremteni. Sajátos színes hálózatai Nagymarosról, börzsönyi fa­vágókról és különös gonddal festett kompjairól. Ehhez ha­Uhrig Zsigmond: Zebegényl utca Réti Zoltán: Anyám sonlóan folyamatosan festi a halászok életét és a virágokat minden évszakban. Váci kiállításán újra: szem- betűnőek eredeti és friss stí­lusjegyei. Ilyen a Dunakanyar című alkotása, ahol az előtér fáival tűzdeli meg a házak környékét; a háttér nyugodt sima hegy. A Zebegényi utca az ágak, bozótok rendszerére épül. Ugyanez az izgatott, de rendezett vonalhálózat jellem­zi sok-sok művét, többek kö­zött a Szigetmonostori rév cí­mű képét, Uhrig stílusa és ér­tékrendje állandó, nem mutat ingadozást. A maga útján ha­lad egyéni tempójával, meg­bízható felkészültséggel és odaadással. Nógrád akvarellistája Réti Zoltán is különös em­ber a maga balassagyarmati tuszkulánumában. Hosszú évek óta a Rózsavölgyi Márk zeneiskola igazgatója, mo­nográfiát is írt a XIX. század neves magyar muzsikusáról. Emellett Nógrád megye Duna­kanyarhoz eső részének egyet­len rajzi enciklopédistája, a dombok színes ringásának szorgalmas feljegyzője. Réti arra készül, hogy Ze- begény, Nagymaros, Dömös panorámáját egy monumen­tális kénben foglalja össze. Diósjenői kiállításán kitűnt édesanyjáról készült két re­mek portréjával és Bartók, A népművelők helyzete A művelődési otthonokban foglalkoztatott népművelők több mint egyharmada a pá­lyamódosítás gondolatával foglalkozik — állapítja meg az a népművelők élet- és munkakörülményeit vizsgáló, reprezentatív felmérés, melyet a közelmúltban fejezett be a Magyar Népművelők Egyesü- lete. . \ A kérdőívekre — több mint 400-an töltötték ki azokat — adott válaszok szerint a pályát változtatni akarók 55 százalé­ka elégedetlen az előrehaladá­si lehetőségekkel; több mint fele úgy érzi, hogy nem tud­ja kellőképpen hasznosítani képzettségét; 40 százaléka az alacsony jövedelmet kifogásol­ja, s tetemes része munkája elismerését hiányolja. A népművelők között több a nő, mint a férfi, átlagos élet­koruk 44 év, többségük a ta­nítóképzők népművelés­könyvtár szakát végezte el, nagyközségi vagy városi tele­pülésen élnek — összkomfor­tos, 50—69 négyzetméteres la­kásban — átlagos havi bérük 3979 forint. Munkahelyükön — melytől nagyjából öt kilo­méterre laknak — hetente 50 órát töltenek, s ezenkívül ha­vonta 8 órát fordítanak a kü­lönféle szervezetekben, testü­letekben elvégzendő felada­taikra. A vizsgálat kimutatta, hogy a bérek nemek közötti aránya a férfiak javára dől: három­ezer forint alatti bért kap a férfiak 16, s a nők 26 száza­léka. Ennek fő oka: a nők zömmel az alacsonyabban dí­jazott státusokat töltik be. A bérezés nem követi egyenes arányban az iskolai végzettsé­get, s inkább az úgynevezett hálózati piramisnak felel meg: vagyis gyakran egy já­rási — városi — intézmény előadójának magasabb a bé­re, mint a községi művelődési ház igazgatójának. Kodály képpé alakított inter­pretálásával. Nógrádi témái nemcsak a dombok festői le­írását tartalmazzák, hanem a virágba öltözött fák tavaszi pompájának, a venyige-kötö­ző asszonyok mozdulatainak festői értelmezését is. összetett kulturális és mű­vészeti tevékenységéért kitün­tették Mikszáth- és Madách- emlékéremmel, Nógrád és Borsod megye díjával, Balas­sagyarmat emlékplakettjével és Apáczai Csere János-díjjal. Vizuális drámák művészé Kollár György más kor­osztályhoz tartozik, s ennek értelmében más a szemlélete is. Táj értelmezései el vontab­bak, az absztrakció aránya nagyobb. Számára mást jelent a valóság festői megközelíté­se, de ugyanolyan hitelesen és megszállottan kutatja öntör­vényeinek forrásait és távla­tait, mint Uhrig Zsigmopd és Réti Zoltán. Kollár 1950-ben született Esztergomban, s bár nem járt művészeti iskolába, 1980-ban elnyerte a Szegedi nyár tárlat fődíját. A Kollár-kép felületének összetettsége a valóság és a képzelet helyes arányaiból épül. Ábrázolás és elvonatkoztatás egyszerre, így minden műve a gondolat és a külső környezet találkozása és átváltozása egyben. Ezen ösz- szetettség jegyében fest tarló­égetést, leégett tanyát. Bősé­gében van eszközeinek. Nem herdálja, sokkal inkább sűrí­ti motívumait. Képzeletét azonban lendületbe hozza egy-egy vizuális dráma: égő olajmező, mártélyi ablak. Losonci Miklós Zenei könyvtár Szentendrén Hanglemezek, bibliotékában Szentendre új létesítmény- [ jelent lemezsorozat, _ amely nyel gazdagodott: megnyitot­ták a Pest megyei Művelődési Központ és Könyvtár zenei részlegét. A zeneműtár felava­tása szép szimbólumként kap­csolódott a zenei világnaphoz A műveltség része A muzsika már a zenei irá- sosság kialakulása óta értékes kincsként szerepelt a rene­szánsz gyűj teményekben. A hangfelvételek megjelenése mégis új helyzetet teremtett. A könyvtárnak dönteni kel­lett: helye van-e a zenei anyagnak a bibliotékában, s ha igen, mely részei valók ide. — A kérdés már a fonográf feltalálásakor, 1877-ben felme­rült, s rövidesen el is dőlt — mondta Skaliczki Judit könyv­táros. — Még Edison életében létrejöttek olyan intézmények Amerikában, amelyek már hanglemezt is kölcsönöztek. A könnyen kezelhető, változatos szórakozást kínáló korong egy­úttal komoly kulturális isme­retterjesztő, magas színvonalú művészi teljesítményt nyújtó lehetőség is, amelynek fontos szerepe van az általános mű­veltség növelésében. Gazdag anyag — Magyarországon mikor alakult az első zenei könyvtár? — A budapesti Szabó Ervin Könyvtár mellett, 1961-ben hoz­ták létre. Azóta százötvenre gyarapodott a számuk, megyei, városi könyvtárak szerves ré­szeként. A könyvtártól csak részben elkülönített helyiség rendelke­zik minden műszaki féltétel­lel, kitűnő japán lemezjátszók­kal, magnókkal, tizenhat le­hallgatóval, amellyel hatféle műsorforrás közül választhat­nak az érdeklődők. A berende­zések és a bekötések elkészíté­se mintegy negyedmillió fo­rintba került, de így lehetővé vált a háromezerötszáz leme­zes gyűjtemény használatba vétele. — Milyen lehetőségekkel él­het itt a látogató? — A négy Pioneer lemezját­szó és a kazettás magnó egy­szerre működhet, hiszen a fej­hallgató biztosítja, hogy egy­mást ne zavarják, sőt, a rádió­műsort is be tudjuk kapcsol­ni ebbe a láncba. Az Akai magnetofon segítségével mód nyílt lemezről, illetve kazet­táról átjátszásra — sorolja Er­délyi Márta, a zenei részleg könyvtárosa. — A háromezerötszáz lemez nagy része komolyzene, a leg­több Bach-, Beethoven- és Bar­tók-mű. Igyekeztünk össze­hasonlítási lehetőséget is biz­tosítani, ezért ugyanaz a da­rab különböző előadókkal is szerepel itt. Értékes kincsünk az UNESCO kiadásában meg­több mint ötven, a világ min­den tájáról származó népzenei felvételt tartalmaz. — Milyen terveik vannak, hogyan próbálnak törzsközön­séget kialakítani? — Az iskolák igényeit sze­retnénk messzemenően kiszol­gálni. A fonotéka kitűnő le­hetőséget nyújt zenetörténeti foglalkozások megtartására. A járás igényei Hogyan jött létre a lemezál­lomány? — Hét éve fokozatosan épít­jük a lemeztárat, folyamato­san vásároltuk a lemezeket, a zenei szakkönyveket és szak- folyóiratokat — válaszolja Ta­la Péterné, az olvasószolgálati osztály vezetője. — Figyelem­be vesszük a vételeknél a hely- történeti szempontokat, így te­hát természetes, hogy aVuji- csics együttes lemezei, a kör­nyék népzenéje is helyet ka­pott. Nemcsak szűkebb kör­nyezetünk, Szentendre igényeit szeretnénk kielégíteni, hanem a járás területén lévő tizenhá­rom községét is, hiszen elég közel vanak ahhoz, hogy a le­meztárt látogassák. A külön­böző rendezvényekre műsoro­kat állítunk össze, amelyeket hangszalagra másolunk. Egy­úttal szeretnénk a környék kü­lönböző együtteseinek a mun­káját is segíteni, s kívánságu­kat figyelembe venni a zene­műtár továbbfejlesztésénél. Hajós Anna Rádiófigyelő EJSZAKAI MŰSOR. Nagy tiszteletnek örvendő kollégánk, Bajor Nagy Ernő egy ügyes öt­lettel alighanem ismét száz­ezrek szívébe lopta be magát. Bevallom, e százezrek közé tar­tozom magam is. A kiváló ötlet nem más, minthogy esténként, tíz óra után is sokan vágynak pihen­tető, baráti, emberi szóra. Aki magányos, az azért. Akinek ele­ge van az emberekből, szint úgy. S ne szégyelljük: családi viták, munkahelyi bosszúságok, gyerekzsivaj, egy kemény nap után kell a jóbarát, aki csen­desen, megértőn, helyettünk is szólva beszélget velünk. Véle­ményt mond a világ kisebb- nagyobb dolgairól, apró infor­mációkkal szolgál az esti, szo­bán kívüli világról, s mesél ró­lunk, emberekről. Megvan a forma, a műfaj s a főszereplő, aki egymaga ké­pes rá, hogy tartalommal, gon­dolatokkal töltse ki a szombat éjszakai két órát. De mert új­szerű, eredeti műsorról van szó, egyelőre göröngyös, isme­retlen úton halad. Talán túl­ságosan is megkomponált meg­írt. megrendezett. Mert hi­szik-e, hogy a fogorvos, akit a késői órán jó tanácsért keres a riporter, éppen otthon van, a műsort hallgatja, s fáj a fo­ga. Valószínű-e, hogy a többi informátor sem spontán várta a telefont. Apró, s szerencsére javítha­tó e piciny baki. Mert e mű­sornak reméljük, lesz folyta­tása. S amíg az éjszakai órák­ban akadnak emberi szóra vá­gyódó emberek — sikere is. NYITOTT KLUB. Az egy­órás műsor alatt minduntalan azt vártam, hogy előbb-utóbb valamiféle logikai rendbe ve­rődnek össze azok a gondola­tok, melyek jószerivel töredé­kesen fogalmazódtak meg. Utá­na még sebtiben papírra ve tett jegyzetemet is átböngész­tem, de mégsem sikerült a hal­lottakkal kapcsolatban zöld ág­ra vergődnöm. Leginkább a rendszertelenül elhangzott gaz­dasági és közéleti közhelyek ragadtak meg emlékezetemben mivel a sekélyes vizeken rin­gatózó csevegés kifelébb me­részkedett, hamarosan megtor­pant, mintegy nem vállalva a merészebb vállalkozás kocká­zatát. Jóllehet minden adva volt hogy szellemet pezsdítő, mai problémáinkra érzékenyen rá­tapintó beszélgetéseknek le­hessünk fültanúi. A vendég­látó Óbuda Termelőszövetke­zet meghitt, jó hangulatot te­remtett mindehhez. A házigaz­da, Varga Ferenc, a szövetke­zet elnöke és különösen az egyik vendég, dr. Márton Já­nos, az Agrártudományi Inté­zet igazgatója találó megjegy­zésével mindent elkövetett az adás sikerének érdekében, de végül is jó szándékú igyekeze­tük zátonyra futott. Ha szabad így kifejeznem magam, a szer­kesztők jó szándékúnak véli ügy buzgalmából. Nem látom be, hogy miért szükséges egy komoly kérdé seket feszegető műsort mind untalan erőszakolt — méghoz zá szerintem meglehetősei rossz — könnyűzenei be'ét számokkal holtvágányra ka lauzolni. önkényesen elszakít va a meginduló viták fonalát félbeharapott mondatok tör melókét zúdítva a hallgatókra Gyanítom, abból a meggondo lásból, hogy ily módon jobban lekössék a figyelmet. Ez pedig több mint műfaji aránytévesztés, szakmai mel léfogás. Az eredmény: még a- okos gondolatok szép fénye i sápadtra dermedt a rikító vá sári csomagolásban. Cs. A.—Sz. E. Monumenta Literarum Az Ide! könyvtermés egyik szenzációjának ígérkező kiad­ványa kerül a napokban a könyvesboltokba: a huszon­négy irodalmi és könyvművé­szeti remekművet közreadó Monumenta Literarum. Az ala­pításának 100. évfordulóját ün­neplő Kner Nyomda és a Mag­vető Könyvkiadó lepi meg az olvasókat a — téli könyvvásár­ra szánt — hasonmáskiadás közreadásával. A magyar és a világirodalom huszonnégy kis terjedelmű re­mekét két sorozatban, 1921—22- ben tervezte, nyomta és adta ki a gyomai Kner Nyomda, alapí­tásának 40. évfordulóján. E gyö­nyörű sorozat azóta is könyv­gyűjtők és irodalomkedvelők féltve őrzött kincse, antikvá­riumokban ritkán felbukkanó drága ritkaság. A Monumenta Literarum könyvtörteneti előzménye, hogy Kner Imre még 1911-ben a lip­csei betűöntöde legújabb kol­lekciójából megszerezte az úgy­nevezett Universiates antikva teljes betűcsaládját. Kner Im­re elgondolása alapján Kozma Lajos alkotta meg a nagy könyvművészeti kísérletek tel­jes és összehangolt díszítő gar­nitúráját: a fejléceket, a záró­díszeket, az iniciálékat, a vig­nettákat és keretdíszeket. E két fontos elem — a nem túl de­koratív, igen könnyen olvasha­tó, szép nyomásképet adó lip­csei betű és a széles skálán aF kalmazható díszítőelem-sorozat — adta az inspirációt a könvv- művészeti összegzésre, a Mo­numenta Literarum elkészíté­sére. A most ötezer példányban kinyomtatott facsimile-kiad­ványhoz, az idén ugyancsak jubiláló, alapításának 200. évét ünneplő Diósgyőri Papírgyár állította elő a speciálissá tett utánzatú, bordázott, Kner-víz- jeles, az eredetit megközelítő papírt. Keddi sorozat Liszt Ferenc életútja Ha kedd, akkor sorozat — vallják továbbra is a televízió műsorszerkesztői, akik a hét eleji estéken ismét hosszabb lélegzetű műsor megtekintésé­re invitálják a nézőket. Ez­úttal — október 26-tól — a Liszt Ferenc életét bemutató, 16 részes filmsorozat szerepel a műsortervben. Hat tv-állo- más fogott össze, hogy Maróti Lajos forgatókönyvéből 16 epi- zódos filmet készíteni. A 114 napos forgatáskor eredeti helyszíneken rögzítet­ték filmszalagra az epizódo­kat. Magyarországon a kecs­keméti Katona József Színház­ban, az óbudai Zichy-kastély- ban és a Népköztársaság úti volt zeneakadémia épületé­ben készültek filmfelvételek. Szinetár Miklós rendező 220 színészt kért fel kisebb- nagyobb szerepek megformá­lására, s több mint négyezer statiszta működött közre. A televízió a 16 epizódot kette­sével, tehát nyolc alkalommal — 50 percben — tűzi műsorra. MOZIMŰSOR OKTOBER 21-TÖL 27-IG ABONY 21—22: Vörös föld 23—24: Kalózok Jamaicában 25—26: Az ifjúság édes madara** BUDAÖRS 21—24: A karatéző Cobra 24: Jégmezők lovagja (du.) 25—2G: Fehér farkasok CEGLED, Szabadság 21—24: Kilenctől ötig* 25—27: Vörös föld (du.) Hair* (este) CEGLÉD, Kamaraterem 21—27: A ravasz varjú (du.) Csontváry* (este) DABAS 21—22: Gengszterek sofőrje* 23—24: Kutyahűség (du.) 23—25: Dögkeselyű* DUNAHARASZTI 21—22: Katonadolog 23—24: A rázhegyek királynője (du.) Mesél a bécsi erdő** (este) 25—26: Egymásra nézve*** DUNAKESZI, Vörös Csillag 21—24: Arnyéklovas I—II.* 23—24: A szultán fogságában (du.) 25—26: Jobb ma egy nő, mint tegnap három** DUNAKESZI, József Attila 21: Ben Hur I—II. 24: Piedone Afrikában 25: Szóljon a rock* FÓT 21—24: Földrengés Tokióban 24: Tigriscsapáson (du.) 25—26: Vigyázz, kígyó! GÖDÖLLŐ 21—24: A hegyi barlang titka (du.) Egymásra nézve*** (este) 25—27: Hova tűnt Agatha Christie?* GÖDÖLLŐ, Művelődési Központ 22: Amerikai na'«£»ácsim* 23: Az utolsó valcer GYÁL 21— 24: A seriff és az Idegenek 25—26: A fej nélküli lovas MONOR 22— 27: Ben Hur I—II. 24: Az emberevő medve (du.) NAGYKATA 21—24: Meztelenekés bolondok* 24: Jack kapitány (du.) 25—26: Konvoj* NAGYKÖRÖS, Arany János 21—24: Hair* 25—27: Kilenctől ötig* NAGYKŐRÖS, Stúdiómozi 21—27: Rohanj velem! (du.) 21—24: Az ifjúság édes madara** (este) 25—27: Piedone Egyiptomban PILISVOROSVAR 21—22: Robin Hood nyila 23—24: Kéjutazás Las Palmasba 25: Katonadolog POMÁZ 21—22: Vámmentes házasság* 23—24: Én és Caterina 25: A karatéző Cobra* RÁCKEVE 21—22: Szabadlábon Velencében 23—24: ... és megint dühbe jövünk 25—26: A seriff és az Idegenek SZENTENDRE 21—24: Préri (du.) Hova tűnt Agatha Christie?* (este) 25—27: Ludas Matyi (du.) Én és Caterina (este) SZIGETSZENTMIKLÓS 21—24: A seriff és az Idegenek 24: Jack kapitány (du.) 25—26: Amerikai nagybácsim* TÁPIÓSZELE 21—22: f nádzsák hajnalban* 23—21 • Konvoj* 25: /\y álmatlan fülesbagoly (du.) Meztelenek és bolondok* (este) VÁC, Kultúr 21— 24: Októberi vasárnap (du.) Jobb ma egy nő, mint tegnap három** (este) 25—27* A n?ry zsákmány <du.) Megáll az idő* (este) VÁC. Modöch Imre 22: Vasárnapi szülők** 23: Egyszerű eset* VECS*S 22— 24 : Honda-Iovag 24: Fehér farkasok (du.) 25—27: r«sflk semmi pánik, itt vagyok • 14 évnn aluliaknak nem aiániott. •• Csak 16 éven felülieknek. •*• Csak 18 éven felülieknek.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents