Pest Megyei Hírlap, 1982. október (26. évfolyam, 230-256. szám)
1982-10-20 / 246. szám
1982. OKTÓBER 20., SZERDA *ÍC1Tr TB x/uni ap 3. Gőzölik a rönköket A Rozmaring Tsz solymári fűrészüzemében föld alatti aknákban gőzöléses eljárással készítik elő a farönköket. Csak az így előkészített faáru alkalmas a további gépi feldolgozásokra. Egy műszak alatt 2 ezer 500 négyzetméter lemez készül. Halmágyi Péter felvétele Koszorúzás! ünnepség Gariboldiévfo^duló Százhetvenöt éve született, száz éve halt meg Garibaldi, az olasz demokratikus mozgalom vezére, aki más népek, későbbi korok szabadságharcainak is egyik jelképe lett. Emléke előtt adózva kedden, a Nemzeti Múzeum kertjében, mellszobra előtt koszorúzás! ünnepséget tartottak. Az alkalomra hazánkba érkezett Raffaele Costa, az olasz külügyminisztérium államtitkára és Anita Garibaldi, az olasz szabadságharcos dédunokája. A koszorúzási ünnepségen résztvett az olasz diplomáciai testület, élükön Alessandro Cortese de Bosis nagykövettel. Magyar részről Korcsog András művelődési államtitkár és Fülep Ferenc, a Nemzeti Múzeum főigazgatója koszorúzott. Az évforduló alkalmából emlékkiállítás nyílt a Hadtörténeti Múzeumban. Vállalkozók, alvállalkozók a msgyéböl Több a külföldön munkába menő Kedvezően hatott az alaptevékenységre megyénkben az, hogy több mezőgazdasági üzem már évek óta külföldön is vállal munkát. E témakörben vizsgálódott 57 népi ellenőr 204 napon át 2 állami gazdaságnál, 10 mezőgazdasági termelőszövetkezetnél, valamint 2 szövetkezeti közös vállalkozásnál. A vizsgálat megállapításait elemezték a közelmúltban a Pest megyei Népi Ellenőrzési Bizottságon. A mezőgazdasági üzemekben az utóbbi évek során jelentős építési-szerelési és szakipari ■tevékenységi kör alakult ki. Több helyütt idejekorán felismerték a külföldi munkavállalás jelentőségét s népgazdasági hasznát. Az augusztusban zárult vizsgálat célja egyrészt az volt, hogy megállapítsa, milyen nemzetközi kapcsolat alapján szerveződnek ezek a vállalkozások, másrészt, hogy e tevékenység mire terjed ki, s hogyan biztosítják a munka- erőforrást. A munkaszerződések elsősorban külkereskedelmi, valamint a kivitelezőkkel kötött alvállalkozói megegyezések alapján jöttek létre, nagyobb részben a szocialista országokkal. De 1979—1981 között növekedett a fejlett tőkés országokban végzett építőipari, illetve szakipari tevékenység, s a fejlődő országokba is utaztak a megyéből szakmunkások, elsősorban egy-egy ivari nagyvállalat alvállalkozóiként. A számok önmagukért beszélnek; a vizsgált egységek bruttó termelése ebben az időszakban (1979—198i) 8,4 milliárdról 10,5 milliárdra növekedett. A külföldi munkavállalás árbevétele pedig az 1979-es évi 223 millióról 582 millióra növekedett. Magas fokú szervezettséget tapasztaltak az ellenőrök a csepeli Duna, a ráckevei Aranykalász, az ócsai Vörös Október mgtsz-eknél. Ezeken a helyeken külön szervezet foglalkozott a külföldön munkát vállalókkal. A ráckevei Aranykalászban páldául tanműhelyt létesítettek a hegesztési technikák oktatására. A Vörös Október Tsz-nél külön nyelvoktatást szerveztek technikusoknak, mérnököknek. A kiskunlacházi Égszöv a külföldi munkavállalással egyidejűleg a belföldi munkáknál profiltisztítást hajtott végre. így sok esetben át tudták csoportosítani a munkaerőt, ha a külföldi munkavállalás megkívánta. A külhonban munkába menők többsége - - amint a vizsgálat is kiderítette — 2—4 éves munkaviszony után lépett ki munkahelyéről. A szerződő felek ügyeltek a dolgozók megfelelő egészségügyi és szociális ellátására is. A Duna Tsz még napilapokat, könyveket, sport- felszerelést is adott a külföldi munkásoknak, szabadnapokon pedig kirándulásre vitte őket. Végezetül a népi ellenőrök megállapították, hogy ezt az újszerű kezdeményezést tovább kell fejleszteni, s növelni az áruszállítással és termék-előállítással összekapcsolt vállalkozások arányát. A munkavállalókat pedig kívánatos a teljesítményen alapuló bérezéssel tovább ösztönözni. Köztisztasági goadok a váci járásban Holnap új gödörnél kezdenek Szúrópróba áfán fegyelmi, pcémiunielvonás Bizonyára sokan emlékeznek még a váci szemétlerakó telep körül néhány évvel ezelőtt fellángolt vitákra. A Duna-parti telep a környezetre veszélyessé vált, mégis sok szennyezett víz lefolyt a Dunán, mire felszámolásáról döntés született. A hanyagság visszaüt Közelről érintették az akkori események a váci Városi Tanács kommunális költség- vetési üzemének köztisztasági ágazatát is. Az 1981 márciusában született megyei tanácsi végrehajtó bizottsági határozat alapján júliusra üzembe kellett helyezni az új, Sződ- csörögi regionális szeméttelepet. Mivel — szintén egy megyei tanácsi döntés alapján — Vácon kívül hét környező község hulladékának elszállításáról is gondoskodniuk kellett, az átállás nem ment minden nehézség nélkül. Természetesen a lakosság is észrevette, hogy akadozik a szemét eltakarítása. „Tudomásukra hozom, hogy Alsógöd községben a Fenyves utcában és környékén 1982. április 8. óta a szemetet nem szállítják el. Zsákokban és küMinisztériumok és szakszervezetek • • Ütemesebben szállít az ipar A gépipari vállalatok a korábbi éveknél szervezettebben és ütemesebben, néhány esetben szerződésen felül is szállítanak tartós fogyasztási cikkeket a belkereskedelemnek, bár az olcsóbb tartós fogyasztási cikkekből még nincs mindig elegendő. Azon a tegnapi tanácskozáson állapították ezt meg, amelyen az ipari és a belkereskedelmi minisztérium, a Vasasszakszervezet és a KPVDSZ vezetői az ellátás helyzetét vitatták meg. Az Ipari Minisztérium vezetői arról számoltak be, hogy a gépipari üzemek megfelelő ellátást biztosítottak a hatodik ötéves terv eddig eltelt időszakában. A teljes gépipari termelés csaknem tíz százalékát — nagyobb részarányt, mint korábban — a tartós fogyasztási cikkek adják. Ez is mutatja, hogy az ipar szállítóképessége növekedett. Ugyanakkor arról is beszámoltak. hogy különféle gondok miatt a második félévben nehezebben tudnak maradéktalanul eleget tenni belföldi szállítási kötelezettségeiknek. A résztvevők hangsúlyozták, hogy életszínyonal-politikánk- kal összhangban a tartós fogyasztási cikkekből biztosítani kell a folyamatos ellátást. Kiemelten kell kezelni az ilyen termékek előállításához szükséges alkatrészek és részegységek beszerzését. Az Ipari Minisztérium és a Vasasszakszervezet szokásos egyeztető megbeszélésén már az év elején döntöttek arról, hogy megvizsgálják a tartós fogyasztási cikkek termelési és ellátási helyzetét, s ez a fontos téma így került a mostani kibővített értekezlet napirendjére. Megállapodtak abban, hogy ezentúl évente áttekintik az ellátási helyzetet, és mivel a szövetkezeti ipar is jelentősen bekapcsolódott az ellátás folyamatába, a konzultációkba bevonják az OKISZ-t. alapjából — a következő szerint nyújthatja: hosszú lejáratú kamatmentes kölcsönt ad, vissza nem téríthető támogatást ad, a tanács' vagy az OTP. részére költségeket térít, dolgozói elhelyezésére alkalmas lakóépületeket, lakásokat épít, vagy ilyen lakások építéséhez hozzájárul. — A társadalmi munka ellenértéke is lehet forrása a munkáltatói lakásépítési alapnak? — Igen, méghozzá úgy, hogy a munkáltató szerv gazdasági eredményességétől függetlenül is ad lehetőséget a lakásépítés támogatásához. Ezért, véleményünk szerint a szakszervezetnek, a KISZ-szervezetnek egy-egy munkáltatónál az eddiginél lényegesen nagyobb részt kellene vállalnia az ilyen munkák szervezésében, mert az igazi kölcsönös támogatás, az igazi öntevékenység a kollektíva segítsége lenne. — Bizonyára időben megjelennek maid azok a jogszabályok, amelyek előírják, hogy a gazdasági egységeknél hogyan képezhető erre a célra pénzügyi alap. — Igen, de ezek ismeretében a munkáltató szerveknek vagy a kollektív szerződésben, vagy — ahol ilyen nincs — külön szabályzatban kell meghatározniuk, hogy a helyi igényeknek, lehetőségeknek és a jogszabály előírásainak megfelelően milyen támogatást nyújtanak dolgozóik lakásproblémáinak megoldásához. Ezeket a szabályokat a munkáltató szerv vezetője a szak- szervezettel és a KlSZ-szerve- zetted kölcsönösen alakítja ki. Előnyben kell részesíteni a fiatal házaspárokat, a több- gyermekes családokat, továbbá — a leszerelést követő két éven belül —, a sorkatonai szolgálatot teljesítő dolgozókat is. A támogatás módját és mértékét ismertetni kell a többi dolgozóval, tehát a támogatást nyilvánosságra kell hozni; ez növeli a társadalmi ellenőrzést. Felújítás, tatarozás — Áttérve egy másik, közérdekű témára: mire lehet még kölcsönt igényelni az OTP-től ? — Lakóházak (lakások) felújítására, tatarozására, lakások műszaki megosztására vagy kisebb lakások összevonására, nem lakás célját szolgáló helyiségek lakássá alakítására, lakások bővítésére (toldaléképítés), lakások korszerűsítésére és közművesítésre, meglévő lakások, lakóépületek utólagos hőszigetelésére, valamint, a gazdaságosabb, ésszerűbb fűtési módok bevezetésére. — Persze, hitelek eddig is léteztek. Mekkora összegben? — A nagyságrendeket érzékelteti, hogy az V. ötéves tervben (1976—1980), mintegy 180 ezer olyan felújításra, korszerűsítésre, bővítésre került sor, amelyhez több mint nyolcmil- liárd forint kedvezményes állami hitelt vettek igénybe. A hiteligénylők száma s a hitelek összege diman,ikusan emelkedett. Tehát a hitelek, a pénzügyi feltételek összhangban kell, hogy legyenek a népgazdaság teherbíró képességével. Ezért a kedvezményes állami kölcsön felső határát az évenkénti Hitelpolitikai Irányelvek határozzák meg. A kedvezményes állami kölcsön általában legfeljebb az építési költség 70 százalékáig nyújtható, kamata évi három százalék, törlesztési ideje legfeljebb 15 év. Ha az adós a kölcsönszerződésben vállalt határidő előtt fizeti vissza a kedvezményes kamatozású kölcsöntartozását, akkor a fennálló tartozásából annyiszor egy százalék engedmény illeti meg, ahány évvel korábban fizet. Lakóingatlanok vásárlása — Kapható-e a kölcsön akkor is, ha az állampolgár nem az államtól vásárol? — Igen, a nem állami tulajdonban lévő lakóingatlanok (lakások, családi házak) megvásárlásához a megfelelő fizetőképességű, ingatlanszerzésre jogosult állampolgárok kölcsönt vehetnek fel az Országos Takarékpénztártól. — Nem ritka az az eset, amikor a magántulajdonban lévő lakóház bérlője jobb jövedelmi és lakáskörülmények között él, mint a tulajdonos, akit ráadásul a tulajdonával kapcsolatos olyan terhek is sújtanak, mint a javítás-karbantartás, de a lakbér erre távolról sem elég. Ez az új OTP-kölcsön enyhíthet ezen a helyzeten? — A személyi tulajdonú lakásban lakó bérlőik és a tulajdonosok közötti feszültségek oldódhatnak és a bérlő tulajdonossá válásával megszűnhetnek az ellentmondásos, gyakran nyilvánvalóan igazságtalan helyzetek. Cserhalmi Imre Következik: Az igénylés szabályai. lönféle edényekben az utcán áll, kutyák, macskák húzzák széjjel..Irta panaszos levelében április 23*-án egy felháborodott gödi lakos. Mások nem fogalmaztak ilyen tárgyilagosan: „Elnézést, de a türelem elfogyott már!" kezdi levelét a váci levélíró, majd a tarthatatlan állapotok leírását e sorokkal zárja: „Ha én egy ilyen helyen dolgozhatnék, esküszöm, megszépíteném a várost!" — Mi minden lakossági bejelentést kivizsgálunk — mondja Honti János, a kommunális költségvetési üzem műszaki vezetője. — Tavaly július óta az új Sződ-csörögi telepre szállítanak kocsijaink. Ez nyolc kilométerrel van messzebb, mint a régi volt. Tíz fordulónál a különbség már 160 kilométer. Arrql nem is beszélve, hogy két vasúti átjáró esik útba. Járműveink így 20—40 százalékkal kevesebb utat tehetnek meg naponta. A fordulók számának csökkenését csak új autók beállításával lehet pótolni. Szerencsére az idén júniusban megérkeztek az egy évvel korábban megrendelt autók. így már csak az állandó meghibásodások, a hónapokig tartó szerviz és az alkatrészhiány okozhat gondot. — Mit válaszölt ebben a helyzetben a panaszos levélre? „Hozzánk intézett levelére közöljük, hogy a szemétszállítást átmeneti nehézségek akadályozták. Több szállító kocsi meghibásodás miatt kiesett a termelésből. Tartalék gépjárművünk jelenleg nincs, a beszerzési nehézségek miatt. Az alkatrészhiány is hátráltatja a javításokat. A lemaradásokat szombati műszakok szervezésével igyekszünk pótolni. ..” — Minden esetben ez volt az ok? — Nem. Van úgy, hogy dolgozóink hanyagsága miatt van reklamáció. A piros szín dominál Hogyan javítható a munka- fegyelem? Toldi Sándort, a köztisztasági ágazat vezetőjét az udvar túlsó oldalán keresem fel irodájában. Az út gondozott kerten vezet keresztül, a rózsatövek mögött hosszú garázssoron, néhány, — feltehetően javításra váró narancssárga kukás — autó ácsorog a garázsok előtt. Toldi Sándor válogatás nélkül rakja elém a múlt félévi jelenléti íveket. Némelyiken bizony a hiányzást jelentő piros szín dominál. — Az első félévben 71 dolgozónk összesen 758 napot volt betegállományban és 145 napot mulasztott igazolatlanul Ez összesen 903 nap, annyi, mintha az egész ágazat 14 munkanapot nem dolgozott volna. S ebben még nem szerepelnek a szabadságok és az igazolt távollétek. — Nem tudják visszaszorítani valahogy az igazolatlan távolmaradásokat ? — Minden esetben prémiummegvonást alkalmazunk. Nálunk a dolgozók napi prémiumot kapnak. Egy nap hiányzás 20, két nap 40 százalék prémiumcsökkentéssel jár. De három nap mulasztás után az egész havi prémiumot megvonjuk. Csak a nyári hónapokban 33 esetben alkalmaztunk részleges vagy teljes prémiummegvonást. Ennek ellenére volt olyan nap, hogy nem tudtunk minden járatot indítani, vagy három, helyett két emberrel mentek ki a kocsik, mert 16—17 dolgozó nem jelentkezett munkára. ; | — Fegyelmi elbocsátásra : I nincs lehetőség? I — Kevés a munkaerő. Csak az elmúlt két hónapban öten mentek el kilépett bejegyzéssel. Itt dolgozik például egy család három férfitagja. Csak ők hárman szeptemberben 38 napot mulasztottak. Érdekes módon nyáron egyszerre estek hosszan tartó, súlyos beteg, ségbe is. Legalább három hetet voltak betegállományban a csiga, vagy a málnaszezon idején, már nem emlékszem pontosan. — A prémium megvonásán kívül milyen eszközeik vannak még a munkafegyelem javítására? — Szúrópróbaszerűen szondázunk, reggel is, napközben is. A három művezető ellenőrzi a kocsikat munka közben is. Ivásért, útvonal elhagyásáért, feketefuvarért prémiummegvonáson kívül írásbeli figyelmeztetés, majd fegyelmi megrovás jár. Hatalmas paksamétát tesz elém, tele figyelmeztetésekkel, megrovásokkal. — Tudja, sokan jönnek hozzánk kilépett bejegyzéssel, akik csak alapórabért kaphatnak, tehát anyagilag nem érdekeltek a jobb munkában. Ennyiért bármikor, bárhol felveszik őket. Keveset keresnek, mindegy, hogy azt hói, így nehéz fegyelmet tartani. Előfordul még munkamegtagadás is. De sajnos, nem válogathatunk az emberekben. Bort, vizet szállít Űtban az új Sződ-csörögi szeméttelep felé, Neisz Jánosáéval, az üzem főkönyvelőjével beszélgetek: — Az elmúlt években nőtt az SZTK-járulék, az üzemanyagköltség, a gépkocsiadó, néhány százalékkal a bérek is. A tanácsi támogatás azonban nem emelkedett ilyen mértékben. Új kocsikat is kellett vennünk, belekezdtünk a műhely építésébe — mert a régi nem felelt meg a munkavédelmi előírásoknak — ehhez is csak ígérik a hozzájárulást. Csökkentek a tanácsi megrendelések. A három locsolókocsinkból egy bőven ellátja azt a Vác belvárosában lévő néhány utcát, amit mosat a tanács. Tudja, csak ott, ahol a papok táncolnak. Nincs többre pénz. A másik két locsolóautó bort, vizet szállít különböző vállalatoknak. Meg kell termelni valahogy legalább a fenntartásuk költségeit. A szeméttelep bejáratánál megállunk. A még zöld, bozótos domboldalak között mély, agyagos gödrök, földhányások váltakoznak. — Nem egészen tisztázott a tulajdoni helyzete sem a, területnek — folytatja Neisz Já- nosné. — Egy része a termelő- szövetkezeté, így építési engedélyt még nem kaphatunk. Az Országos Környezetvédelmi Alaptól és a tanács támogatásából 34 millió forint áll rendelkezésünkre utak, kerítés, kommunális létesítmények megépítésére. Már egy éve tart ez a felemás állapot. A tanács végrehajtó bizottságának határozata alapján itt kell dolgoznunk. de ha építési engedély nélkül utat építünk, ugyanez a tanács szabálysértési eljáJ rást indíthat ellenünk? Sorban érkeznek a megrakott autók. Kanyarognak, el-el- tűnnek a dombok között, majd a legtávolabbi gödörnél kiürítik tartalmukat. Este egy távolról nagyon picinek tűnő piros földgyalu rátol a napi szemétre egy agyagdombot. Gondosan elegyengeti rajta. Holnap új gödörnél kezdenek Márványi Ágnes
