Pest Megyei Hírlap, 1982. október (26. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-17 / 244. szám

1982. OKTOBER 17., VASÁRNAP 3 "kMí, ÍIP Iff születnek o gyógyszerek A Chinoin Gyógyszervegyé­szeti Gyárban a közelmúltban felújították a fermentáló — antibiotikumokat előállító — üzemet (a képen). A rekonst­rukció eredményeként kétsze­resére emelkedett a termelés. A gyógyszereknek mintegy ki­lencven százalékát tőkés ex­portra szállítják. Bolyongó vagonok Megdézsmált vasúti küldemények Több mint hétezer kilométer hosszú a magyar vasúti pálya, de néhány száz kilométert kitesznek azok a sze­relvények is, amelyek valahol az országban síneken fut­nak, állomásokon várnak a továbbjutásra. Azokon mil- liárdokat érő gépek, berendezések, termények és nyers­anyagok. Az ország egyik állomásáról a másikra, vagy éppen a határon túlra kell eljutnia, pontosan, hiánytala­nul, sérülés nélkül az árunak. A gyakorlat azonban azt bi­zonyítja: nem ritka, hogy meg­dézsmálva, megrongálva, kés­ve érkeznek meg a küldemé­nyek. A MÁV Budapesti Igaz­gatóságának területén csak az év első felében majdnem 10 és félmillió forint volt az ilyen okokból keletkező hiány, s az év végéig biztosan eléri a 20 milliót az az összeg, amit a vasút fizet. A MÁV ugyanis ha vita, ha per után is, de ma­gára vállalja, s megtéríti a kárt. Könnyű azonban belátni, hogy végeredményben mégis valamennyiünket veszteség ér, a népgazdaság fizet rá a szál­lítási hiányosságokra. ezer forintot pedig a szállítási határidő túllépése miatt kel­lett kifizetni. A statisztika az sugallja, hogy mind e hibáért a vasút felelős. A kérdést azonban meg is lehet fordítani, vallják a közlekedési szakemberek. Milliós tételek A MÁV-é a rizikó Kucsera Károly, a Budapes­ti Vasúti Igazgatóság üzemvi­teli osztályvezető-helyettese és munkatársai rendszeresen figyelemmel kísérik, kutatják az ilyen ráfizetések okait. Első félévi statisztikájukból idé­zünk. Súlyhiányból majdnem két és fél millió, lopásból kis- híján három és fél millió fo­rintnyi a hiány. Törés, elfo- lyás, szóródás miatt több mint egymillió a veszteség, s elve­szett egymillió 300 ezer forint értékű küldemény. Nem jelen­téktelen összeget, 3 millió 330 Megújuló rendelő, bővülő iskola A kis lépések módszerével A fővárostól alig egy ugrás­ra a kistelepülések megannyi gondjával küzd Csömör is. Az agglomerációban folyton gya­rapodó lakosság igényei érthe­tően ugyancsak folyamatosan növekednek. Fejleszteni kell, ám alaposan meg kell fontol­ni, hogy a vékonyan csörgede­ző forintokat mire is fordítsák. Nem vitás, a többi községhez hasonlóan a kis lépések módszerét alkalmazzák, egyik esztendőben útra, a má­sikban iskolára, villanyra köl­tenek többet. Balogi Istvánnét, a tanács végrehajtó bizottságának tit­kárát arról kérdeztük, vajon az idén milyen célokat tűztek maguk elé a községfejlesztés­ben. A számok, melyeket fel­sorolt, kiegészítve a mögöttük meghúzódó tényekkel, sokat­mondók. A meglehetősen rossz álla­potban levő körzeti orvosi ren­delő felújítására 1 millió 300 ezer forintot terveztek, de még csak alig felét használták fel, s természetesen a munkála­tokat az elkövetkező hetekben is folytatják. A tanterem — bármily kis községről legyen is szó — Csömörön is kevés. Iskolabővítésre — ez a tervek szerint hat új tantermet jelent — 4 millió forintot szántak. A bővítés még nem kezdődött meg, ez év feladata az alapozás lesz. A közelmúltban megszépült művelődési ház korszerűsítése is folytatódik. Most éppen a fűtés megoldása van soron, hiszen a hideg téli hónapok­ban zajlik csak itt igazán az élet; tevékenykednek a külön­böző szakkörök, vendégszerep­léseire készül a pávakör. A villanyfűtéshez szükséges kály­hákat már megvásárolták, a 90 ezer forintos fejlesztésnek a befejező mozzanatai marad­tak hátra. Jutott pénz a villanyhálózat további kiépítésére is. Az újonnan kialakított telkek vil­lamosítását kellett megolda­niuk, s a Szőlő utcában is villanyt kaptak a lakók. Jó minőségű utakkal Csömör sem dicsekedhet, de legalább a meglevők karbantartását fi­gyelemmel kísérik. Az idén a Széchenyi-utca végét tették a közlekedők számára járhatób­bá. Szerénynek tűnhetnek az imént sorolt fejlesztések, a csömöriek számára azonban mindegyik érthetően fontos. G. M. Az európai vasutak többsége ugyanis nem vállal felelőssé­get a küldeményért. A vagont, a pályát kölcsönzi, a többi már a szállíttató rizikója. Kétség­telen, ebben is van logika. Hogy is képzelhetnénk el, hogy a sok ezer kilométeren, az állomások minden zugában, valamennyi pirosra állított szemafornál őr vigyázza a sze­relvényeket. S ha rendszere­sen dézsmálják közös értéke­inket, akkor miért csak a vas­útnak kell vállalnia a követ­kezményeket. Aki valaha látott közelről te­herkocsit, bizonyára elgondol­kodott azon, hogy míg a szek­rényeket is kulcsra zárjuk, ad­dig a milliós tételeket rejtő vagonokra egy jelképes zár, alumínium plomba vigyáz. Ez bizony a vasúti technológia sajátja, változtatni aligha le­het rajta. Pedig segíteni mégis kell, s nemcsak a már említett 20 milliós konkrét kár miatt, azért is, mert ezek az eltűnő küldemények akadályozzák a gazdaság egészséges működé­sét is. A vasúti szakemberek vé­leménye szerint nem is lehet vitás, hogy mindezért elsősor­ban saját szervezetük felelős. Ha például a kényes külde­ményeket durván rakodják, gurítják, a kár máris milliókra rúghat. Azért sem lehet mást hibáztatni, ha a rossz vagonok miatt késik az áru, anyag­hiány miatt nem tud dolgozni a megrendelő, megromlik a szállított gyümölcs, hús, vagy más kényes küldemény. Sok­szor előfordul azonban az is. hogy a kocsikról eltűnik a rendeltetési helyet jelző cédu­la, s a vagon, míg keresi a gazdáját, az egész országot be járja. Valakinek talán csak jó hecc a bárcát leszakítani, de az ország számára sokmilliós veszteség. Fél év alatt, ahogy a vasúti szaknyelv fogalmaz 35 ezer 550 küldeményt válasz­tottak el fuvarokmányától, s ma is 760 vagon bolyong az országban gazdáját keresve. A MÁV és a Budapesti Vas úti Igazgatóság önkritikusan, a helyzetet nem szépítve igyekszik megoldást keresni. Saját munkatársait szigorúan bünteti a szakszerűtlen, fele­lőtlen munkáért. Előfordul, hogy éppen a vasutasok véte­nek a társadalmi tulajdon el len. S bár a MÁV súlyos mun­kaerőgondokkal küszködik, több száz vasutas ellen tettek idén is feljelentést. Egyre több őr, rendész vigyázza az állo­mások nyugalmát, talán ez is javít valamit a helyzeten. Nem lakat őrzi Útmutatók a lakáskódexhez Sokrétű feldolgozásban Hogyan állapítják meg a lakbért? Kik kaphatnak szo­ciális bérlakást? Mit jelent a fiatalok fokozatos lakáshoz juttatásának elve? Ilyen és eh­hez, hasonló kérdések hallha­tók azóta, hogy október elején közismertté vált az új lakás­ügyi rendelkezésekről szóló ha­tározat. A minden részletre kiterje­dő ismeretszerzést, az alapos tájékozódást segítik majd az elkövetkező hetekben, hóna­pokban megjelenő, a lakásügyi jogszabályokkal foglalkozó ki­adványok. A lakosság először a Magyar Közlöny október második fe­lében megjelenő különkiadá­sában olvashatja a lakásgaz­dálkodással kapcsolatos jog­szabályokat. A Mit kell tudni a lakásügyi jogszabályokról? című könyvet a Kossuth Könyvkiadó jelenteti meg. A jövő év első napjaiban boltok­ba kerülő, mintegy kétszáz ol­dalas füzet kérdés-felelet for­májában dolgozza fel a rende­leteket. Napjainkban még csak a jog­szabályok főbb vonásai, kere­tei ismertek, a helyi sajátossá­gokat is figyelembe vevő sza­bályozás később, de még eb­ben az évben napvilágot lát. Ezek megjelenése után, már a részletes információk birtoká­ban indít sorozatot a Házi Jog­tanácsadó. A Jogsegély című lap első­sorban a lakásszerzés vállalati támogatásának lehetőségeiről tájékoztatja olvasóit és a szer­kesztőségbe érkező kérdésekre is válaszol. Az ingatlankezelő vállalatok és a házkezelőségek részére — mintegy százezer példányban — különkiadvány készül, a la­kásbérlettel és annak pénzügyi feltételeivel foglalkozó jogsza­bályokról. A közösség vagyona — ha lakat nem őrzi — akkor sem szabad préda. Nemcsak a MÁV-nak, hanem az egész tár­sadalomnak segítenie kellene abban, hogy a vasúti . lopás senki szemében se legyen bo­csánatos bűn. Hogy egyelőre nem mindenki gondolkodik így, bizonyítja, szervezett ban­dák is fosztogatják a vasúti kocsikat, s az ellopott árukat könnyedén tudják értékesíte­ni. Jelentős veszteség szárma­zik műszaki hiányosságokból is. Például abból, hogy sok vasútállomáson csal a híd­mérleg, így — bár nem nyúlt senki a rakományhoz — mégis kevesebbet mutat a feladott­nál. Sok a hibás vagon, töb­bek között azért, mert az új, nagy teljesítményű rakodógé­pek megrongálják, összetörik a teherkocsikat. S magyaráz­ható azzal is, hogy a vasút kényszerhelyzetben van. Je­lentősen fejleszteni kellene a kocsiparkot, alaposabban el­lenőrizni a rakodást, s azt, hogy a feladók a valóságnak megfelelő mennyiségű árut ír­nak-e a feladási* nyomtatvá­nyokra. Erre a MÁV-nak azon­ban a sok ismert ok miatt ma nincs elég embere. Fél év alatt, s csupán a bu­dapesti vasútigazgatóság terü­letén 108 és fél ezer esetben érte kár a feladott küldemé­nyeket. A szám riasztóan nagy, s nem csak a vasút, ha­nem az egész közgondolkozás kritikája. A vasútnak, a rend­őrségnek, s az egész társada­lomnak közös feladata, hogy elejét vegye a valamennyiünk zsebét terhelő sok milliós veszteségnek. Csulák András A HÉT HÍRE TELKESÍTÉS Q Nemzetközi gumiipari konferencia zajlott le Budapesten. @ Megkezdődtek az őszi megyei könyv­hetek. $ Építőipari energiaracionalizálási tanácskozás színhelye volt Székesfehérvár. £ A Textilipari Dolgo­zók Szakszervezetének központi vezetősége a munka­erő-gazdálkodás és a szakképzés helyzetét tekintette át. 9 A hét híre az is, hogy országos meliorációs gépbe­mutatóra került sor Békésen. Lucretius tanítása sok év­századon átbotladozva sem vesztett semmit érvényességé­ből, mert hiszen igaz: „Nincs, ami nem változnék, minden vándorol egyre, / Változtat s felforgat a természet keze mindent,’’ Jót és rosszat egy­aránt kimér ez a kéz. például akkor, ha a talaj fizikai, ké­miai, biológiai tulajdonságait vizsgáljuk egy-egy földdara­bon, határrészen. Rábukka­nunk mésztelen, meszes, me­szes-sós szikesekre, kilúgozott, tömődött, savanyú talajokra, azaz olyanokra, amelyek (föl) javításra, vagy egyáltalán ter­mőképessé tételre szorulnak. Valamikor telkesítésnek ne­vezték a talajjavítást — se telkesítés elősegítésére szer­veztek hazánkban első ízben 1879-ben kultúrmérnöki hiva­talt — napjainkra melioráció lett belőle. A szakemberek sze­rint azért, mert nem pusztán talajjavításról, hanem olyan átfogó teendősorról van szó, amely magába foglalja a ter­mőtalaj kezelését, az erdőte­lepítést. talajjavító növények termesztését, a vízrendezést, sok más mellett. Genetikai talajadottságok és ember okozta károk egyaránt szerepet játszanak abban, hogy a megye területének het­venegy százaléka közepes vagy ennél gyengébb minősé­gű...! Az erózió a megyében 147 ezer hektár területet érint, mértéke változó — a Kelet- Cserhát, a Zagyva-völgy erő. sebb lejtésű területéin közepes fokú, a Börzsöny, a Budai-, a Pilis hegység meredek, erdővel nem borított részein jelentős a károsodás — összességében azonban évente 2,5 millió ton­na a talajveszteség, azaz eny- nyit rabol el az erózió az egyik helyen és rak le, nem kívánt küldeményként másutt. Az erózió csupán egy a le­hetséges példák közül, hiszen a talajt annyi minden támad­ja, gyötri, zsugorítja. Annyi minden, közöttük és nem a hátsó sorban, az ember. Egy évtized alatt a megyében a termőterület 24 ezer hektárral csökkent, ami meghökkentően sok még akkor is, ha tudjuk, a legutóbbi esztendőkben le­lassult a művelés alóli kivo­nás ritmusa. Az egyik oldalon a rontó, a másikon az építő ember? Nem egészen. Ez a két ember legtöbbször egy, csak éppen nem mindenkor a leg­vékonyabb szeletet harapja le a földből a tervezői körző, vo­nalzó nem mindenkor érvé­nyesül a termőföld pótolhatat­lan kincsként való kezelése Holott pótolhatatlan! Kemény munkával, nagy költséggel is csak úgy-ahogy nyerhető visz- sza az. ami egyszer, termő­földként elveszett. Nekivesel- kedésekben soha nem volt hi­ány. Az 1889. évi XXX. tör­vénycikk alapján jelzálogbank jelleggel talajjavítási banko­kat szerveztek, ezek a nevük­ben foglalt célra nyújtottak jelzálogkölcsönöket. A digó- zók és más. e mesterségbeli tudorok napja mégsem vir­radt fel. Évente 1600—1800 hektárt tett ki a talajjavítás a felszabadulás előtt, nem töb­bet, mert a birtokosoknak — tisztelet a kivételnek — nem sok gondja volt rá, hová ve­zet a talaj romlás. Savanyú földeken jár el­sőként jobbító szándékával és erre szerkesztett gépeivel az ember, a hetvenes évek átlaga esztendőnként negyvenezer hektárnyi talajjavítás. Tavaly 43,8 ezer hektáron telkesítet- tek, a munka dandárját — a megyében hozzávetőleg a ki­lencven százalékát — a ter­melőszövetkezeteknek kell vál­lalniuk, ám sok irányú ehhez az állami segítség. Nagy szak­értelmet, rengeteg türelmet, gazdag eszköz- és módszertá­rat követelő feladat ez, ami­ben a bányanyitások szabá­lyozásának, a rekultivációnak éppúgy szerep jut, mint az ún. befogadó vízfolyások rendezé­sének, a talajkímélő művelé­si módok terjedésének, az er­dőtelepítésnek, a talajvédelmi gyepek vetésének. A teendők sokfélesége érzékelteti, nem kerülhet be ez szakemberek szűk csoportjának tarsolyába, hanem ott kell lennie min­denkinél, tervek, tettek Idején egyaránt, hiszen az is melio­ráció, ha az új ház elkészül­tével a régit lebontják, s he­lyére kert, gyönyörűséget kí­náló virág, vagy éppen zöld­ség, gyümölcs települ. A nagy és a kis méretek összetartozó világa ez, azaz a telkesítők re­ménybelien nagy seregét lel­kesíteni elengedhetetlen. A megyében ugyanis 342 ezer hektár mezőgazdasági terület szorul javításra. Mészáros Ottó ki Idegenforgalom megyei mérlege Vendégvárók szezonzáréja Hivatal önálló devizaszerzési jogot kapott, így szerződéseket köthet a külhoni utazási iro­dákkal. Idén sikerült a keres­letet és a kínálatot egyensúly­ba hozni, minden külföldi je­lentkezőt fogad ű tudtak. Ahogyan Földes János mondja, ez azért fontos, mert igen nagy konkurrencia a bu­dapesti, hiszen ott vannak a nagyobb utazási irodák, szál­lodák. Ez nemcsak at érkező vendégek esetében igaz, ha valaki Pest megyéből kíván külföldre utazni, előfordulhat hogy szintén a fővárosban ke­res erre, az utat szervező iro­dát. Még így is 10 csoDortot üc ltetett külföldön a Duna- tours. Belföldi turizmus A forgalom alakulását be­folyásolja: milyen színvona­lúak a vendégvárók szolgálta­tásai. A Danubiust kétcsilla­gos szállodává minősítették, a minden pontja : bárkinek biz­tosíthat szállást és étkezést. Néhány éttere a mi portán­kon is példáján látja el a megyébe látogató csoportokat, például a Határcsárda, a \ öröskő étterem s a leány­falui kemping vendéglátó egysége. A közeljövő tervei A tervekről ezt mondták az illetékesek: — Jövőre is foly­tatjuk a pilisi túrákat, 10—15 ezer résztvevőre számítunk. Várjuk az érdeklődőket az apajpusztai lovasbemutatókra — s a Galgavid'ki Áfész-szel kötött szerződé' alapján — a zsámboki lakodalmasra. Ok­tóberi 51 áprilisig kedvezmé­nyes akciót szervezünk — (b tavalyi nagy siker után ismét) a nyugdíjasoknak. Folytatjuk a komoly zenei hangverseny- sr> - -atot is, Vácrátóton, Öcsán és Fót n, s várjuk a je­lentkezőket az egyhete- tú­rákra. Csehszlovákiával és az NDK-val kitűnő az együttmű­ködésünk. s javul kooperá­ciónk a bolgár idegenforgal­mi vállalatokkal. Vicsotka Mihály Ilyenkor, az ősz közepén már vége az idegenforgalmi főszezonnak. Ae esztendő el­ső háromnegyedének tapaszta­latairól érdeklődtünk a Pest megyei l'degenforgalmi Hiva­talnál. ahol kérdéseinkre Föl­des János, a Dunatours veze­tője és Szegre Viktorné ke­reskedelmi osztályvezető vá­laszolt. Kereslet-kínálat Elmondták: idén a szocia­lista országokból kevesebben érkeztek Pest megyébe, mint tavaly, s csak nehezen érhet­ték el, hogy a saját szállás­helyeiket igénybe vevők szá­ma egy százalékkal nőtt. A testvérországokból mintegy 80 ezren töltöttek megyénkben 210 ezer vendégnapot. A tőkés országokból viszont 26 százalékkal több turista és átutazó jött. mint az elmúlt évben. Ennek oka az, hogy a Pest megyei Idegenforgalmi leányfalui és papszigeti kem­pingek háromcsillagosak, a nagymarosi ismét fogadhat külföldieket, a horányi kem­pinget is szépítették. Az év újdonsága a zsámbéki rom­templom szervezett bemuta­tása, itt pénztárt állítottak fel, szociális helyiségeket épí­tettek. Milliós nagyságrendű — s a korábbihoz képest erőteljesen megnőtt — a Pest megyébe irányuló belföldi degenforga- lom, s innen is mind többen indulnak az ország megisme­résére. Éppen -z az örvende­tes jelensé. a- amelyhez al­kalmazkodva az idegenforgal­mi hivatal szélesíti fizetőven­dég-szolgálati hálózatát, mely már nemcsak a Dunakanyar­ban, hanem Ráckeve környé­kén is gyarapszik. Az idegenforgalmi hivatal szerződéseket kötött a ven­déglátó vállalatokkal és az ország többi idegenforgalmi hivatalával, így az ország

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents