Pest Megyei Hírlap, 1982. október (26. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-09 / 237. szám

Man A PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDI JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXVI. ÉVFOLYAM, 237. SZÁM 1982. OKTOBER 9. SZOMBAT Eszmecserét kezdeményeznek Vizsgálataiknak van tanulsága Felmérhető a szakcsoportok haszna Gyakran foglalkozik az új­ság azzal, hogy a népi ellen­őrző bizottságnak mily fon­tos, felelősségteljes a feladata. Az országos egészhez tartózik mindaz, amit a Ceglédi Járá­si-Városi NEB végez, s amely­nek eredményeiről, hasznáról gyakran közvetlenül is meg­győződhetünk. A népi ellenőr­zés — nevében foglaltatik — ér­tő társadalmi aktívák nélkül nem jutna sokra. Épp ezért volt fontos kialakítani, meg­erősíteni a munkacsoportokat, szakemberek vezetésére bízni egy-egy feladat megoldását. A Ceglédi Járási-Városi Né­pi Ellenőrző Bizottság mel­lett öt szakcsoport működik. Van mezőgazdasági, ipari, ke­reskedelmi, szociális-kulturá­lis szakcsoport és olyan is, amely a közérdekű bejelenté­sekkel foglalkozik. A szociális­kulturális szakcsoportban kór­házi főorvos foglalkozik az egészségügyi témakörökkel, a kereskedelmi szakcsoportot a szakterülethez alaposan, gya­korlatban is értő közgazdász vezeti. Jobb a kapcsolat Éves feladatterv határozza meg, mi mindent kell tenniük és mindazt igyekeznek mara­déktalanul megvalósítani. Az utóbbi időben erősödött és közvetlenebb lelt a mun­kahelyek, a lakosság és a né­pi ellenőrök kapcsolata. Vizs­gálataik sorát nem tekintik szükséges rossznak, segítik őket a feladatvégzésben, ja­vaslataikra odafigyelnek és nem pusztába kiáltott szó, ha egy-egy észrevétel a helyzet mielőbbi orvoslását kéri, több­nyire javaslattal, hogy miként kéne változtatni. Az utóvizs­gálatok sem érik vártlanul az érintetteket, ez is a NEB munkájának méltányoiását igazolja: igyekeznek megfelelő választ adni a népi ellenőrök­nek a kijelölt időre, az adott kérdésben. Utóvizsgálat is A szakcsoportod tagjai, ve­zetői tevékenyen kapcsolódnak a járási témavizsgálatokhoz is. A munkabizottsággal együttműködve közös üléseket is tartanak. Ilyen volt például !az az utóvizsgálat, amelyet a tanácsi intézmények pénzgaz­dálkodásával kapcsolatban folytattak. A vizsgálatok elő­készítésekor a szakcsoportok alapos tájékozódást folytatnak, információt gyűjtenek. Ebben az évben már rendszeres, hogy a szakcsoportok a vizsgálatot irányító munkabizottságokkal együtt tárgyalják meg azokat az összefoglaló jelentéseket, amelyek a NEB-ülés napi­rendjére kerülnek. A kereske­delmi szakcsoport eszerint működött közre a lakosság építőanyaggal való ellátása té­makörben, a szociális-kulturá­Egy népművelő útja Megújulni is tudni kell Szerényen, szívós munkával Okkal-joggal viszolygunk a cellulózruhát öltő, intézmé­nyét üres-adminisztratív mó­don magasztaló népművelőtől. A papíron kívüli közműve­lődésé s a fecsegő propagan­dát messze kerülő népműve­lőé a bizalom. Egy kisköz­ség művelődésügyét szerencsé­re lehet rózsaszín önreklám nélkül is ápolgatni. A várostól tízperces vonatút- nyi távolságban kerekedő Ceglédbercel korántsem hival­kodó, annál inkább hívogató település, tiszta utcáival, gon­dozott házaival, törekvő, szor­gos népével. A pókhálósra tö­redezett hajdani főútvonal épp a művelődési ház előtt siet el Tágas előtérre bámulnak az intézmény áttetsző szemei. A mindent látó üvegajtók sereg­nyi vendég arcképét, hangu­latát őrzik. Nesztelenül .táruk nak, ha az igazgató érkezik. Lépteihez, alkatához illeszked­tek az elmúlt nyolc év alatt. Gimesi János igazgató jól lódult tanult mesterségétől mikor a népművelés szőlő­fürtjéből kezdett ^emelgetni Megízlelte, megszerette, meg­szokta. Egy kavargó, színes nehezen lendülő időszakban midőn nem kevesebb, mint a szakma méltóságának megte­remtése volt a tét. Apró szem csékkel részesülni e feladat ból: koncentrált felelősség. Ki ki embersége szerint látót' hozzá. Mitagadás, lehetett vol­na a könnyebben járható utat választani, szemernyi eredmé­nyeket szivárványos csomago lásban mutogatni, hogy min­denki lássa, és hangosan szól ni. hogy mindenki hallja. Ceglédbercel más módszei ‘ kívánt, Apadatlan türelemmé halkan ejtett szóval, jóízű se gítséggel, csöndes jelenléttel napról napra épülő lélekkel nyerte meg az igazgató köz- ségnyi környezetét. Az intéz­mény létezését csempészte be a fajú köztudatába. Szakkép- zetlenségét az otthonos közeg­ben alig-alig érezhette. Akkor meg különösen nem, amikor harsány néptánccsoportját vitte a Röpülj, pávai televíziós döntőjére. Majd, amikor fo­gadta a gratulációkat. S ké­sőbb, mikor a táncosok kitün­tetését átvette. Ki berzenke­dett volna csupán ösztönös tu­dása ellen, amint több ízben járási érdekű feladatok meg­oldására kérték föl? Lévén eredeti tehetség, különleges ta­nulmányok nélkül, a mozga­lom nagykorúvá érésével együtt formálódott szakember­ré. Nem létező oklevelébe az átgyötrődött, kudarccal teli évek írtak minősítést. Nem ke­vés szép közművelődési tel­jesítmény fűződik nevéhez. Mintegy két éve azonban va­lamiféle makaés holt szezon kezdődött munkájában. Ez idő tájt jó néhányan fürkész­tek összefüggést a diploma hiánya és a művelődési ház hanyatló számmutatói között Noha nem ez volt a valódi ok a tényekkel nemigen leheteti vitába szállni. A kór elérte. \kadnak időszakok a népmű velő pályáján is, hogy kopár izikes talajon lépdel, meg- neginog. Munkája, lendülete ilábbhagy. Eredője megannyi lehet. S bár pokojra juttatá- ára senki sem gondolt komo Iván, kellett már nagyon, hogy megrázza magát, és a rossz szájízű hónapokat feledve új­raéledjen. Ez év októberétől főiskolai j hallgató lett, leckekönyvet szo­rongathat kezében. A sokadik próbálkozás sikerrel járt. Hogy jobb művelődésiház-igaz.gató válik-e belőle? Talán csak ta­nultabb ember. S ez minden­nél fontosabb. V. S. lis szakcsoport a tanácsi intéz­mények pénzgazdálkodásáról, a szociális otthonok vizsgála­táról készült összefoglaló je­lentéshez adta munkáját. Nők, fiatalok A vizsgálatok menetét min­den szakcsoport figyelemmel kíséri. A kereskedelmi szak­csoport előtt mindig és min­denütt nyitott könyv a vásár­lók könyve. A bejegyzéseket és az azokra tett vezetői intéz­kedéseket munkájuk során hasznosítják, megértik kap­csolatteremtő szerepét. Fontos­nak tartják, hogy a lakosság tudjon a munkájukról, épp ezért szorgalmazzák üzemi an­kétok, gyűlések, csoportos be­szélgetések szervezését, rende­zését, és azokon egy-egy vizs­gálati megállapítás ismerteté­sét, ami épp időszerű és a té­mához tartozik. Ilyen volt például azoknak az ankétok­nak a sorozata, amelyet az ifjúsági törvény végrehajtásá­nak ellenőrzése során, a téma- vizsgálat előtt és utána foly­tattak. A lakosság folyamatos áruellátásával kapcsolatos an­kétet a NEB a Hazafias Nép­front városi bizottságával kö­zösen szervezte, forgalmazókat és vevőket egyaránt meghív­tak, hogy friss információhoz jussanak. A NEB kereskedelmi szakcsoportja kéDviselteti ma­gát a Hazafias Népfront váro­si bizottsága mellett működő fogyasztók tanácsában is. A jqyőben arra törekszik a Ceglédi Járási-Városi NEB, hogy a szakcsoportokban még jobb legyen a fiatalok és a nők aránya. A szakmai kép­zést rendszeresíteni kívánják, tanfolyamokkal és önképzés lehetőségével segítve friss is­meretekhez aktíváikat. Fogadóórák Dr. Horváth Géza, a városi tanács vb-titkára október 13- án, szerdán délelőtt 8-tól 12 óráig fogadóórákat tart a vá­rosházán, hivatali szobájában. A muszajkert csősze Közös szérűn kazlaznak a gazdák Télen telve távoznak a szénásszekerek A szérűskertben ma is kazlak sorakoznak Ott, ahol a város szélső házai a mezőnek rúgtatnak, az Örkényi út jobb oldalán silbakolriak a kazlak. A so­rok ugyan katonásak, de csak némelyikük áll feszes vi- gyázzban, az'avasabbja kényelmes' pihenbe roggyant. őszi ökörnyál finom pántlikáját úsztatja az enyhe lég­áramlat. Leszámítva az út forgalmát, csendes és békés a vidék. A szérűskert környékén egy lelket sem látni. A csöszház bagolyrúgta, vénséges vén épülete zárva. Szúette ajtaján lakat fityeg, a padlásajtónak létrát tá­masztott a gazda. A tető megrokkant gerincén kókadtan lifeg egy tv-antenna. Közel és távol sehol egy ember, még kutya sem vak­kant, üres a vacka. Vajon hol járhat a kalyiba lakója? A muszajkert őrét keresnénk, valami vénembert, a kazlak meg a százéves tanya közegé­be illőt. A menés, maradás té­továzó pillanatában nyílik a szemben álló hatalmas villa­épület kapuja, kilép egy gon­dozott, jól öltözött hölgy, s felénk tart. Egy hölgy a csősz — Kit keresnek? — A csőszt. — Az én vagyok. Véget ér a tanácstalan to- porgás. A tekintet’ a rossz ta­nyáról a rokonszenves asz- szonyra röppen, róla meg az utca sorából messze magasló épületre. Gyigor Lászlóné megérti az önkéntelen pillan­tást, és kíséretében megvilá­gosodik a titok nyitja. Hasonló szérűskert évszáza­da több is körülvette a várost. Akkoriban sok állatot tartot­tak a házaknál, amelyek fe­dele gyúlékony anyagból volt. A tűzvészt elkerülendő ren­delte el a hatóság a kazlak, boglyák kívül rekesztését, s — hasonló meggondolásból — így van ez mind a mai napig. Ez a muszajkert tehát Cegléd egyik néprajzi nevezetessége. Mivel állattartók, sertést hiz­lalók, nyulakat nevelők, fuva­Zsuráffy Mária képei Festményeit a gyárba vitte Színnel, formával utat keres Időnként — mivel sokan megfordulnak ott —, bemuta­tóteremmé alakul a KÖZGÉP 2. ceglédi gyárának tágas, vilá­gos étterme. Tartottak itt már különböző bemutatókat, isme­retterjesztő rendezvényeket, kiállításokat. Ezen a héten is egy festőművésznő, Zsuráffy Mária mutatkozott be, szép képeivel. A gyár közművelő­dési munkabizottsága találko zót is szervezett, amelyen a gyárbeliek a bemutatott ké­pek alkotójával folytathattak eszmecserét. Zsuráffy Mária budapesti születésű, iparművészeti gim náziumot, majd képzőművé ;zeti főiskolát végzett. Kmetty lános, Hincz Gyula és Poói Bertalan tanítványa volt lajztanárként adta tovább tu­dását sok fiatalnak, majd a KISZ egyik budapesti, kerüle- i bizottságának apparátusát került. Évtizede, hogy a Kép .őművészeti Alap megrendelé -.éré fest. A KÖZGÉP buda pesti gyárközpontjával szó -ialista szerződésben var 1970 óta, részt vesz a gyári közművelődési munkabizottság munkájában is. Számos alko­tása díszíti a keszthelyi üzemi üdülőt, nagy méretű pannót festett tavaly a budapesti gyárközpont előcsarnokába. Mint a találkozón a ceglé­di gyárbelieknek elmondta, a színek és formák ütköztetése. az útkeresés jellemzi képeit. A színek és fények harmóniájá val, vagy épp az erőteljes ár­nyékhatással, kontrasztokkal akarja kifejezni érzéseit, gon dolatait, mondanivalóját. Képein is látni: szereti a tiszta, hideg színeket. Ezeke! egy-egy élénk tónussal, sárga val, vörössel oldja fel. A baráti beszélgetés sorár «zó esett a mai művészek sze repéről. feladatáról a közízlé formálásában. Szóba került e poszterek és reprodukciók di vatja és az is, hogy milyer létjogosultsága van egy-eg\ valódi művészi alkotásnak ko runk embere otthonában, a nanel elemekből épült házak­ban. Zsuráffy Mária képeit a tárbelieken kívül mások nűvészet iránt érdeklődők is negtekinthetik a hét végéig S. B. rosok ma is élnek a város fa­lai között, változatlanul meg­van a létjogosultsága ennek az intézménynek. — Mióta látja el a felügye­letet? — kérdeztük az őrt. — 1976-ban szegődtem a ta­nács szolgalatéba. Ott a mun­kakönyvem. A termelés-ellá- tásfelügyeleti osztály a köz­vetlen munkaadóm. Azért vállaltam, mert itt lakunk, éppen szemben, s a ház ma­gasba nyúló ablakaiból min­dig szemmel tarthatom a rámbízott területet. Éjszakán­ként a két betonpóznán kí­gyóinak a higanygőzlámpák, átvisszük a kutyát is. Műszak után, amikor hazajön^a gyár­ból a férjem, segít ő is. Megváltozott a módi — Hányán tárolják itt a termést? — Most vagy ötven név so­rakozik a füzetemben, de van, akinek két-három kazlát is őrzöm. Kívülről tud a, melyik kié. Május végétől, a lucerna első kaszálásától hozzák a szénát, egészen kora őszig. Aratás után rakják a szalma­kazlakat, bár már nem úgy, mint régen ... Valóban megváltozott a módi. Szalm.bálák négyszö­geiből rakják össze a kocka­kazlat. Nem szalmából, széná­ból font kötéllel kötik le a szélviharok kuszáló kártétele ellen, hanem műanyag fóliá­val fedik be, és dróthuzal vé­gére kötött tégladarabokkal rögzítik. A kazalorom két végét nem ékesíti bukréta, s azt csak a gazda tudja, forgalomban van-e még a kazalkaparó ge­reblye meg a szalmahúzó ho­rog. Gyigorné mintha csak meg­sejtené a kimondatlan gondo­latot, ehhez fűzi a szavait: — Itt aztán meg lehet tud­ni, hogy ki ért a kazalrakás­hoz. Huszár Feri bácsié nem bukik szét, más meg ötször- hatszor is fölrakja, mégis szétesik. Tudomány kell ehhez is. Ha látom, hogy valame­lyikbe belekapott a szél, érte­sítem a tulajdonost. Nagy ér­ték van ^m itt, van olyan ka­zal, ami harmincezer forintói is megér. Az egyik gazda kis kocsival húzza haza, a másik lovas fogattal jön. Vörös Ban­di bácsi nagy ritkán, ha beáll a tél, és befújja az utat a hó, szánkóval érkezik. Van, aki­nek csak kosárnyi a rakomá­nya. Lányok a boglyában — Mibe kerül az őrzés? — Ilyenkor, ősszel, amikor befejeződik a beszállítás, meg­jelennek az mezőőrök. A zöld­ruhások pontos számvetést ké­szítenek. Felmérik a kazlak alapterületét. Négyzetméteren­ként tíz forintot számít fel a tanács évente a helyfoglalá­sért. Nekem meg tz a dolgom, hogy éberen ügyeljek a rend­re, a tűzvédelmi szabályok há­ztartására meg az értékre. Bizony itt is előfordult már. hogy hívatlan vendéget kelleti kitessékelni. Volt, akinek szé­nára, r .almára fájt a foga —- de — mire kitudódott —, háltak már néhány napig lánykák is a kazalban ... A hatalmas ház félemelet­nyi magasából messze röppen a tekintet. Elszáll az öreg gé- rrcskút, az évszázados tanya- épület meg a Palából rákot! kazlak felett. Az egyik szal­mahalom az övé, közvetlenül a kapu mellett. Nem mintha tehén vagy malac alá kellene otthon alomnak. A tapasztalat szülte az ötletet:* nyaranta megvesz a gazdaságtól egy ka- zalnyi szalmát, odafuvaroztat­ja. így hozzájuthat tőle az is. akinek csak egy-két bála kell Jobb ez így, mintha a keríté­sen jpnne vissza az, akit a kapun — üres kézzel — kikül­dött. A muszajkertben esténként még tücsök cirpel, reggelre harmatos a fű. Amit eddig be- hordtak a kocsik, lassacskán kifelé szállítják Némely vá­rosi gyerek azt sem tudja, mi a rakomány: széna-e vágy szalma. Taniasi Tamás Zene hangzik, labda pattan A szombat nsm az unalomé A szabad hétvégék kellemes hasznos eltöltéséhez mári.- igyekszik lehetőséget adni a ceglédi Kossuth Művelődési Központ. Több szobát is nyit va tartanak, s mindegyikben más-más foglalkozás csalogat a a gyerekeket, valamint az >ket elkísérő felnőtteket. A művelődési központ tv-szobá­éban népes nézőközönség el- °ér, láthatják a délelőtti elő- idásokat. színes képernyőjű készüléken. A csöndesebben elidőzök a átékszobában sakkozhatnak ársasiátékokat kérhetnek az al foglalkozhatnak, a szom <zédos helyiségben a kis fénv képezők körét indítják. a gyerekek szert tehetnek az alapvető fotós ismeretekre Szombaton a rajzterem sem art szünetet. Legutóbb pél- iául tárgyábrázolás volt a éma — komolysággal és mó- nval Is. A meseszobában olt i lemezjátszó s hozzá a nagy meselemezek. gvermekdalki- idvónyok. Aki pedig szerel •sztaliteniszezni, hozhatja a ;aucsuklabdát. kedvenc ütő­ét (kölcsön is kaphat a hely- zínen) és játszhat kedvére Jan könyvsarok, a legújabb kiadványokat találni ott. És ermészetesen vidám, csopor- os játékra, vetélkedőre is van I kálóm. iSSN au»-»90r iCeaiMi. Hírlap-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents