Pest Megyei Hírlap, 1982. október (26. évfolyam, 230-256. szám)
1982-10-09 / 237. szám
1982.oktúbeb9.,szombat PEST MEGYEI HÍRLAP MAGAZIN 9 Korunk művészete korunk emberének Vest megyei tárlat Szentendrén A tavaszi országos képzőművészeti kiállítást azzal a szándékkal tartották meg, hogy megmutassák: mire képes a kortárs magyar festészet, szobrászat, grafika, mit tud mondani korunk művészete korunk emberének. Az eddig megtartott területi és megyei tárlatok hasonló céllal szerveződtek, s ezt a gyakorlatot követi a Pest megyei művészek mostani bemutatója is. A megméretés igényével küldték be hát műveiket a megyénkhez kötődők a Szentendrei Képtárba, ösz- szességét tekintve bemutatójuk ügy válik egyre érdekesebbé, minél többször látjuk. Az első szemlézésnél még csak a nevekre figyelünk, a helybelieket keressük, majd fokozatosan tágítjuk a kört. Megnyugtatóan vesszük tudomásul, hogy jelen vannak a váciak, s Fegyó Béla, Gábor Éva, ifi. Pál Mihály, Kovács Johanna, Eöry Emil is küldött képet, szobrot, grafikát Gyálról, Gyömrőről, Százhalombattáról, Érdről. A földrajzi tágulás egyben szemléletbeli gazdagodást is jelez. A hagyományokkal rendelkező helyekkel azonban nehéz lépést tartani, mert ott jobban kikristályosodott elvek, stílusok hatnak, nemkülönben a gondolkodásmód is egységesebb. Ennek megfelelően a szellemi izgalmakat is innen várhatjuk. Így kevesebb emlékkel távozhatnánk, ha nem látnánk Nádler István és Kocsis Imre új törekvéseit. Nádler azt írta fel olajképe címéül, hogy Miért ne?, amire mi azt válaszolhatjuk, hogy Nos, hát akkor mindent belel Vagyis: miként a festő elibénk tárja szándékait, újból és újfent megmutatkozik, úgy a közönség is megfogalmazza igényeit. Olyan kölcsönösség alakulhat ki, amelynek révén az egyik visszahat a másikára: a •nriegméretés a tájékozódással, a művészi szándék & befogadó nyitottsá- gávai-párosul. Nádler próbára.- teszi magát és közönségét is. Kocsis Imrénél ezúttal elmaradnak a kulcsok, kulcslyukak, lepkék. Helyettük azt kutatja, hogy mit kezd az olyan lehetőségekkel, mint a ceruza, a hozzá kapcsolódó vonal, rajz, fotó, mozgás stb. Dienes Gábor festményeinek rajzosságára, Aknay János motívumkeresésére, Asztai Csaba műszaki rajzok stílusában megfestett Arcképére szintén fel kell figyelnünk. Persze, a véleményeket nehéz befolyásolni. Aki csupán tájékozódni akar, az rögtön észreveszi, hogy az idősebb mesterek közül nem hiányzik Barcsay Jenő. Üjra látunk Vasz- kó Erzsébet-munkát, méghozzá frissen készített szerigráfiát, s azt is a legjobbak közül. A régi szentendreiek közül Bánovszky Miklós tája éppúgy nosztalgiát fejez ki, mint Ónodi Béla házai, őszinteségük le- fegyVérző; -miként szakmai biztonságuk isi' Mihátíz Pál színeivel hat, Bálint Endre képépítő találékonyságával. Anna Margit játékos, Szántó Piroska szarkasztikusán kemény. A középgenerációból Deim Pál összegez, de kezdeményez is: a robbanás előtti feszültség érződik képén. Balogh László az ellentétek megfogalmazásában jeleskedik, Nagy B. István magatartásformákat elemez, a kritikusok céltábláját megfestve. BeGábor Éva: Psalmus Hungaricus reznay Péter természetet sirat egyszerű festői eszközökkel, míg Hajdú László Kibontakozás? címe éppoly rejtély, mint maga a mű. Szüts Miklós egyre inkább letisztul, miként Markó Erzsébet munkássága is, aki azonban nemhogy távolodna, egyre inkább közelít Kokas Ignác művészetéhez. Klimó Károly az anyag átalakulását elemzi plexidobozában. Buhály József plextoljai és Bihari Sándor két akvarellje költői megfogalmazások. Bukta Imre következetese» halad, popos sítján, ezúttal az alföldi libaneveidét dolgozta fel képein. A grafika — Kocsis Imre már említett munkáin túl — különösebben nem megrázó, s a plasztikák is inkább a már ismert problémakörökkel foglalkoznak. Ennek ellenére szerencsés lenne ezt a kitűnően megszerkesztett és megrendezett anyagot — dr. Hann Ferenc munkája — másutt is bemutatni. A Pest megyei tárlatok esetében különben sein kellene mindig Szentendréhez ragaszkodni. Ahol megszokott a képzőművészet jelenléte, ahol a kínálat majdhogynem túlcsordul az igényeken,, ott egy ilyen tárlatnak lényegesen kevesebb mondanivalója van, mint például *Cegléden, Monoron, Nagykőrösön, Szobon, Százhalombattán, Ráckevén lehetne. Ezért a kifáradás előtt, s az ismétlődés jegyében nem árt azon gondolkodnij, hogy.-:-legközelebb netán megosztva az anyagot (nem műfajonként!) több részletben, vándo- roltatva mutassák be. Az, ami most Szentendrén finomnak, majdhogynem problémamentesnek tűnik, másutt nagyobb port verne fel, eseményszámba menne. S akkor a bevezetőnkben említett kérdésfelvetés: mit tud mondani korunk művészete korunk emberének, nemcsak szándék maradna, hanem tetten érhető, bizonyítható valósággá válna. Enél- kül azonban meglévő hiátusainkat aligha szüntethetjük meg, csak tapaszthatjuk a réseket. MÓLNAK ZSOLT Ligeti Erika: Két plakett a Zene, zentfc zene sorozatból If]. Pál Mihály: FSldönfutá ban okoz gondot, a fluktuáció is itt a legnagyobb. Segítséget jelent a műszaki agrárértelmiség, valamint a pedagógusok részvétele — zömmel tiszteletdíjasként — a közművelődési munkában. Nem sikerült egyenletessé tenni a társadalmi vezetőségek munkáját, pedig erre a megnövekedett feladatok és az eredményesebb szervezés miatt egyre nagyobb szükség van. Az állami irányítás következetes volt az elmúlt években, testületi ülésen rendszeresen megtárgyalták a közművelődési munkát. Tanácsaink egyre inkább egységes rendszernek tekintik a közművelődést és a közoktatást. A Központi Bizottság közművelődési határozata, a végrehajtására hozott intézkedési terv ma is érvényes. A feladatok megjelölésekor azt kell szem előtt tartanunk, hogy a közművelődéssel szemben támasztott követélmények és elvárások tovább nőnek. T ársadalmunk fejlődése megköveteli, hogy az oktatási intézmények a jelenleginél nyitottabbak legyenek, nagyobb .arányban lássanak el közművelődési funkciókat. Nagy előnyt jelent a megyei tanács segítése a halásztelki nevelési központ létrehozásával, amelynek tapasztalatait és gyakorlatát általánossá kívánjuk tenni. Megvalósulása esetén hasonló feladatot lát majd el a ráckevei nevelési központ. A városiasodé Szigetszentmiklóson az újonnan épült iskola vállalhat nagyobb szerepet a lakótelepi kozművelodesi feladatok megoldásában. A művészeti értékek megőrzésében, feldolgozásában folytatni kívánjuk a Ráckevei Járási Füzetek megjelentetését, a munkásmozgalmi és a kulturális hagyományok, értékek feltárását. A helyreállított Savoyai-kastélyban rendszeressé tesszük a művészeti programokat. A ráckevei szerb templom elhanyagolt, teljes rekonstrukciója szükséges. Mesterházi Lajos Ráckevén alkotott, emlékét a rövidesen elkészülő park őrzi. Hagyatékának gyűjtéséjen, ápolásában további feladataink vannak. Az Árpád Múzeum új helyen történő megnyitása után a helytörténeti gyűjtőmunka irányítója lehet. Szigetszentmiklóson Adám Jenő hagyatékából emlékház létesült. Viszont nem tekinthető véglegesnek a helytörténeti gyűjtemény elhelyezése. Ugyanitt támogatjuk a Grafikai Barátok Köre tevékenységét. A nagy értékű Amrita Ser-Gill- hagyaték bemutatását Dunaharasztiban szeretnénk megoldani. A tököli művelődési ház nemzetiségi módszertani központ lesz. A kulturális programok területi összehangolását a módszertani központ koordináló tevékenységének javításával kell elmélyíteni. A pártirányítást úgy fejlesszük tovább, hogy a köz- művelődési munka politikai szerepe növekedjen. Megkülönböztetett figyelmet fordítunk a politikai kultúra terjesztésére, hogy ezzel is állásfoglalásra ösztönözzük dolgozóinkat, járásunk közvéleményét. Ennek elérésére felhasználjuk a pártoktatást, ennek keretében a kultúrával összefüggő ideológiai kérdések egységes értelmezésére törekszünk. A TIT-programoknál arányváltoztatást tervezünk az ideológia körébe tartozó témák bővítésével. A termelési és munkakultúra jelentőségének növekedésével a közművelődés eszközeivel is elősegítjük a termékek minőségének javítását, a munka- és üzemi fegyelem további megszilárdítását. Növeljük az átképzések, továbbképzések gyakorlatát. Változatlanul feladatunk a dolgozók körében az általános iskola elvégzésére való ösztönzés. Arra törekszünk, hogy a társadalmi és tömegszervezeteknek, az intézményeknek növekedjen a szerepe a dolgozók szakmai és kulturális nevelőmunkája szervezésében. * megnövekedett szabad idő újszerű feladatok elé A állítja az intézményeket és mindazokat, akik a Hfc kérdéssel foglalkoznak. Olyan programokra van *■ Ä szükség, amelyek biztosítják a családok együttes művelődését, szórakozását, pihenését. Figyelemre méltó kezdeményezések vannak, de érdemi előrehaladás még nem történt. Ezért át kell venni a tapasztalatokat mindazoktól, akik ebben előbbre tartanak. Az intézmények nyitvatartási idejének módosítása szükséges. A programokat úgy kell összeállítani, hogy az ifjúság számára is vonzóak legyenek. A megjelölt feladatok egyeztetése, a tapasztalatok közreadása érdekében még ebben az évben körzetenként ankétokat szervezünk a párt-, az állami-, a gazdasági vezetők, valamint az intézmények dolgozói részvételével. JÓNÁS ZOLTÁN, az MSZMP Ráckevei járási Bizottságának első titkára Lukoviczki Endre: Kiszakadt formák BARCZA ZSOLT reprodukciói
