Pest Megyei Hírlap, 1982. szeptember (26. évfolyam, 204-229. szám)

1982-09-05 / 208. szám

1982. SZEPTEMBER 5.. VASÄRNAP Elektromos zsilip Tóról a folyóra Elektromos vezérlésűvé ala­kították át a Balaton és a Duna közötti hajózást biztosí­tó Sió-csatorna siojoki zsilip­jének nyitásszerkezetét. A több mint egy eve urtó mun­ka, a befej ezésnez Közeledik, s a berenaezes készenléti ál­lapota lehetővé tette, hogy ki­próbálják, megmozgassák a zsihpKapuKat. a művelet igen jól sikerült, az automatizált berendezés az eddiginél sok­kal rövidebb idő alatt teszi szabaddá a víz útját. A próba sikerének örültek a Balaton­füredi Hajógyár dolgozói is,' mert módjuk nyílt arra nogy soron kívül hat elkészült ví­zi járművet leúsztasisanak a Dunara. A zsilipberendezések auto­matizálásával egyidejűleg fel­újították a zsilipkamrákat is. A tervek szerint az elektromos vezérlésű, hidraulikus munka­hengerekkel működtetett be­rendezés p róbaiizemelese, a hónap végén kezdődik meg. Utcabizalmik, tanácstagok Gyálon Megfontolt döntések születnek A gyáli tanácstagok tevékenységéről tárgyalt nem­régen a dabasi járási párt-végrehajtóbizottság. Gazdik Istvánná, Gyál tanácselnöke sok jó hírrel lephette meg a jelenlevőket. Beszámolójából ugyanis kiderült, hogy a tanácstagok ma többet tesznek településükért, mint ko­rábban bármikor. Nyilvánvaló, amennyiben más hely­ségről, tehát ha nem az agglomeráció minden nyűgét viselő településről lenne szó, e tény alig érdemelne em­lítést. Ütőképesebb Csakhogy Gyálon évek óta küszködtek, próbálkoztak az­zal, hogy az eljáró (egyébként városi nagyságú) faluban lét­rehozzanak egy ütőképes ta­nácstagi hálózatot. Ugyanis nehéz olyan helyen mozgósíta­ni az embereket, ahol az in­gázás, a fővárosi munkahe­lyekre való utazgatás éppen azt az időt veszi el, melybe eset­leg a közéleti tevékenység is beleférne. Egyszerűbben! MONDANIVALÓNKAT akár szóban, akár írásban akarjuk közölni, a megfo­galmazásban két tendencia küzd egymással, a tömörí­tésre és a részletezésre való törekvés. E két irány­zat harca akkor is megvan a közléseinkben, ha nem veszünk róla tudomást. A stilisztikák ezt úgy fogal­mazzák: a jó stílus fontos kelléke az, hogy legyen vi­lágos és szabatos, vagyis ne mondjunk se többéi, se kevesebbet annál, amennyi a megértéshez szükséges. A mindennapi nyelvhasználatban azonban korántsem ennyire egysze­rű a dolog. A beszédhely­zet igen erősen befolyásoló tényező. Ha táviratot kell feladnunk, a tömörítés eszközeihez nyúlunk, ha valamilyen eseményt kell elmondanunk,. elbeszélé­sünkben rendszerint a részletezés tendenciája ér­vényesül. Hogyan fest a tömörítés és a részletezés a hivatali nyelvben? Sajátságosán. Nézzünk csak néhány pél­dát! A Reklámújság egyik különkiadásában olvastam a következő mondatot: A jövő feladatai: a kalászos gabona rendszerben terme­lése, a hozamok növelése, a piacképesség fokozása, a tenyésztői munka javítása, az olcsó tömegtakarmány nagyobb arányú hasznosí­tása, egyszóval az iparsze­rű termelés kulturált, ma­gasabb szintű, eredménye- nyesebb megvalósítása jól képzett vezetőket és sokré­tű ismeretekkel bíró dolgo­zókat követel. Az írás felépítése megkö­veteli azt, hogy a szerzője az általam idézett befejező mondatot két mondattá bontsa. Az elsőbe kerülhet­tek volna a jövő feladatai közül azok, amelyek a ter­melés eredményesebbé té­telét szolgálják, a második­ba pedig a vezetőkre és a szakemberekre vonatkozó követelmények. Így a szer­ző is beleesett a hivatali stílus egyik jellemző hibá­jába. Mondatszerkesztése szövevényes és bonyolult lett, s arra kényszeríti az olvasót, hogy még egyszer elolvassa a mondatot. Két mondat eggyé szerkeszté­sével tömörít, és ezzel ne­hezen érthetővé vált a köz­lendő. Az újságnak szinte minden oldaláról idézhet­nék néhány példát a tö­mörítésnek erre a típusára. A részletezés is sajátsá­gos a hivatali nyelvben. Amire egy szó is elég vol­na, azt több szóval, szó- szerkezettel fejezi ki. A hivatalos szövegben nem beszélgetnek, tárgyalnak egymással az emberek, ha­nem beszélgetést, tárgya­lást folytatnak, nem mérle­gelnek, tanulmányoznak valamit, hanem a mérlege­lés vagy tanulmányozás tárgyává teszik, nem beru­háznak, felelősségre von­nak, hanem beruházást, il­letve felelősségre vonást eszközölnek. A régi jó rá­gós formák és a régebben kialakult névutók helyett egy sor hosszú, terjedelmes szót használnak névutói szerepben. Elhatározásunk következtében a társasá­gunk élete megváltozott vagy Beavatkozása folytán elvetették a javaslatot, vagy A mezőgazdaság vonatko­zásában is jó eredménye­ket értünk el mondatok­ban az elhatározásunkra, beavatkozására, a mezőgaz­daságban szavak pontosan azt fejezik ki, mint a név- utós formák. HIVATALI nyelvünk ma tömörít is, részletez is, csak a két törekvés nem ott érvényesül a nyelv- használatban, ahol kellene. Bonyolult, zsúfolt monda­tainkat részletezéssel te­gyük érthetőbbé, a körül- ményeskedő, terpeszkedő kifejezéseinket tömörebbé s ezzel egyszerűbbé. Bachát László Mert elvárhatjuk e bárkitől is, hogy szétszabdalt napjaiból (minimum egy, maximum há­rom órai utazás, 8 órányi mun­ka, valamint jövedelemkiegé­szítő mellékállások, a ház kö­rüli tennivaló stb. mellett) még arra is jusson ideje, hogy lakóhelyéért tegyen, esetleg a körülmények jobbításán töp­rengjen? Nemigen. Ennek függvényeként a tanácstagok­tól is nehéz elvárni, hogy a megfáradt embereket társa­dalmi munkára serkentsék, vagy hogy arra buzdítsák, le­gyenek aktívak. Mindezek ismeretében felte­hetjük a kérdést, miként sike­rült elérni, hogy Gyálon az utóbbi időben aktívabbak a tanácstagok? Átfedés nélkül Nos, átszervezéssel kezdő­dött: 1980 decemberében a fel- sőpakonyi (Gyál társközsége) tanácstagi csoporton kívül Gyált négy körzetre osztották úgy, hogy ezek a körzetek egy­beestek a pártalapszervezetek, a Hazafias Népfront és a Vö­röskereszt körzeteivel. Az át­fedéseket, a keresztbeszervezé­seket kívánták ezzel megszün­tetni, s természetesen a külön­böző társadalmi és tömegszer­vezetek kapcsolattartását erő­síteni. Ugyanakkor — tehát két év­vel ezelőtt —, döntöttek arról is, hogy megteremtik az utca­bizalmi rendszert, azaz jobban építenek e társadalmi elhiva­tottságból feladatokat vállaló emberekre. Azóta kiderült, iga­zuk volt. Az eltelt majd’ két év tapasztalatai adják meg er­re a feleletet. Egyrészt javult a tanácstagok tájékoztatása, s ebből fakadóan a helybélieké is. Másrészt megfontoltabbá váltak a döntések, hiszen már többeknek volt ezekbe bele­szólásuk. Régi gond A gyáli utcabizalmiak és ta­nácstagok jó példával járnak elöl. Egyebek között nekik is köszönhető, hogy a községben még a társadalmi munka érté­ke is növekedett. S mit kell tenniük, hogy az eredmények még jobbak legyenek? Elsősorban a fővárosi üze­mek támogatását kell megsze­rezniük, azon munkahelyekét, melyek a gyáliak kenyéradó gazdái. S amennyiben ez sike­rül, elégedettek lehetnek. Régi gondja ez a Budapest­nek munkaerőt adó települé­seknek. Jó lenne, elérni, s hogy ne csak a hasznot fölöz­zék le, hanem a fővárosiak is részt vállaljanak az óvodák, bölcsődék, iskolák építésében. Ennek a közigazgatási határ nem akadálya. K. É. Csemetekert díszcserjéi Asszonyok, kapával Jajdul a gaz, tisztul a csemetcsor Hat asszony piheg a tápió- bicskei Április 4. termelőszö­vetkezet csemetekertjének szé­lén. Ságról jöttek — úgymond —, oda mennek este, ha be- végzik a kapálást. Erdőtől erdőig Verejtékeznek a feltört ke­zű, kendős, pruszlikos, szok­nyás, idős kapások: imént ki­irtott gyomdomb tetején ülnek s várják a szellőt, az enyhet adót. Bokájuk mellett pihennek a fényesre kopott, félhold alakú kapák, a horolók; izzad a vas is a déli verőben. Erdőtől erdőig szaladnak az arasznyi díszcserje-, tölgy- és akáccsemete-sorok. Azokat tisztítják a gyomtól, azokat juttatják levegőhöz-fényhez. Állítható kéményszegély Freon helyett csak egy rugó Utazás, prchapadsn. A szovjet—magyar együttműködés keretében az Autóipari Kutató Intézetben egy új, szovjet városi autóbusz prototípusát vizsgálják. Az előzetes közúti járatás után az autóbusz próbapadra kerül, ahol mintegy százötvenezer kilométer futás- próbát szimulálnak. Amikor az áruházak polcain levő termékek között válogatunk, aligha az az első dplgunk, hogy a gyártó kiléte felől tudakozódjunk az árut kísérő cédulákon. Mégis, ha figyelmesen — erre ügyelve — járunk bevá­sárló útjainkon, azt tapasztalhatjuk, számtalan nagyon hasznos — apróbb-nagyobb cikk kerül a fogyasztókhoz a különböző ipari szövetkezetekből. Közismert már, hogy méreteiknél fogva, meg a gyors alkalmazkodási készség okán nagyon hamar piacra léphetnek olyan árukkal is, amelyeket hiába vadászott a vásárló már he­tek, hónapok óta az üzletek polcain. nokhoz készítenek öt féle tí­pusban belső alkatrészeket. Az idén hétezret alapvetően az­zal a céllal, hogy a hagyomá­nyos fűtési módot könnyebbé tegye, de ugyanakkor a tüzelés költségeit is csökkentse. Csehszlovákiában és az NSZK-ban már nagy sikert aratott az a parányi kis rugó, amelyet a PEMU-vel együtt­működve hoznak forgalomba, s a különböző sprayk készítésé­nél alkalmaznak. A környezet- védelme szempontjából sem mellékes, hogy a freon helyett mechanikus módszerrel jut ki a palackból a különböző folya­dék. Az idén húszmillió rugó­ra van megrendelésük — zö­mében export. A kérdés az, vajon a hazai gyártók miért nem érdeklődnek az új iránt? Az építkezők nem kis mun­káját könnyíti meg, hogy a megyei TÜZÉP-pel és a Vasérttel kooperálva előre­gyártóit kéményszegélyeket hoznak fogalomba. A szövet­kezet egyik bedolgozójának ta­lálmánya alapján a szegélyt a felhasználó a kívánt méret­re tudja állítani, a már meg­épített kémény méretétől füg­gően. Kelendő a piszkavas Kapható az úgynevezett salakszellöző is, amelyet a la­pos tetős házaknál alkalmaz­hatnak, annak megakadályozá­sára, hogy a salak begyullad­jon. Egyelőre még mintegy 5— 600 darabot gyártanak ezek­ből a termékekből, de a keres­let arányában az előállítást is fokozni tudják. És még néhány az új ötletekből. Piszkavas­sorozatot terveztek — most mutatják be a kereskedelem­nek —, amely a hagyományos fűtés reneszánsza miatt ugyancsak vevőre számíthat. A Fémmunkás Vállalatnak üveg­ablakokhoz, -ajtókhoz fémke­reteket is gyárt a taksonyi szö­vetkezet. Leleményes ötletek Évente több százra rúg azok­nak a cikkeknek a szama is, amelyek ugyan nem nagy ta­lálmányok, de egy-egy okos öt­let nyomán megkönnyítik hét­köznapjainkat, olcsóbbá, ké­nyelmesebbé teszik életünket, vagy a divatosabb öltözködést szolgálják. A taksonyi Kosár­fonó Háziipari Szövetkezetben és a budaörsi Texelektro Ipa­ri Szövetkezetben ilyen termé­kek után kutattunk. A taksonyi szövetkezetben Szalay Ervin elnök több olyan vállalkozásról is beszámolha­tott, amelyek már sikeresnek bizonyultak, s megemlített né­hány olyan cikket is, amelyek nemrég kerültek csak a bol­tokba, még most ismerkedik azokkal a nagyközönség. Az Égszövvel való kooperáció alapján vegyes tüzelésű kazá­A szerteágazó tevékenységű Texelektro egyik nem Ls mel­lékes vállalkozása, hogy a leg­kisebbek, a csecsemők öltöz­tetésében segíti a kismamákat. Varró Károly, a szövetkezet elnöke elmondta, hogy ing- pólyahuzat-együttesből 170 ezer garnitúra készül az idén, a nedvességáteresztő pelenká­ból — a csecsemő bőre felőli oldalon száraz marad a pelen­ka — 200 ezer darabot gyárta­nak. Texi a kicsiknek A Texi bébinadrágból há­rommillió kerül a boltokba. Nem azért ilyen sok, mert könnyen szakad, hanem azért, mert különböző nagyságban készítik, hogy az új méret­táblázat szerint legyen kapha­tó. Az egészségügyi követel­ményeknek is megfelelő gyer­mektáskákból a tanévkezdés előtt 9 ezret kínáltak, a sza­badidő-ruhákból 15 ezer dara­bot szállítanak az ország min­den részébe. Gáspár Mária Szótlanul nézik a távoli dom­bok sörényét, áhítattal az ár­nyékot adó, messzi fákat. Itt, a bitumentől lucskos betonút mellett sehol nincs enyhet adó liget; csak a gyom előttük, s tiszta csemete-,sorok mögöttük. Nevetnek is néha: valame­lyikük otthoni pletykát indít útjára... Mosolyognak az előttük kép­zeletbeli kalapot megemelő, fá­radozó testükért-kezükért ag­gódó krónikáson: Ugyan, lel­kem, nem idegen tőlünk ez a munka, ezt csináltuk egész éle­tünkben. Elfogynak Csaknem emberöltőnyi idő­vel ezelőtt, 1960-ban lett tagja a tápiósági termelőszövetke­zetnek mind a hat asszony: Lesti Mihályné, Kun Jánosné, Kun Mihályné, Teréki István­ná, Berényi Tiborné és Tóth Istvánná. S miért, hogy a bicskei ha­tárban éppen tápiósági kapá­sok dolgoznak? Tóth Istvánná, az alkalmi brigád szószólója erre a kér­désre is válaszol: — Mi, sápiak ültettük eze­ket a csemetéket, hát nekünk' is kell gondoznunk... Mert Tápióság, Pánd és Tápióbics- ke lakói egy közösből, az Áp­rilis 4. termelőszövetkezetből kapják a kenyérre valót. S azért lett ilyen dzsungel ez a tábla, mert kevés a gyalog­munkás ... Sóhaj röppen, kapa csillan: újra araszol a hat asszony, jaj­dul a gaz, tisztul a csemetesor. Mellettük, köröttük virul a völgy, szépül a.Tápió vidéke. Autók suhannak a beton­úton. Pitypangbontó — A strandra mennek — szól elgondolkozva Berényiné, s aztán újra belemeríti kapája acélját a homokba. Fölöttünk riadt gerle száll, csőrében egy árva szalmaszál: a köröttünk lassan, őszelőt sej- dítve szétterül egy pitypang­sátor ... Besze Imre Sok külföldi érdeklődő Kempingzárás — mérleggel Az iskolai év, s a meteoro­lógiai ősz beköszöntővel ki­ürültek az ország kempingjei, már csak itt-ott látható egy- egy színes sátor vagy lakóko­csi. Ezek az elszánt kempm gezők, sem maradhatnak mar sokáig, ugyanis szeptember 15. és október 1. között valameny- nyi sátortábor bezárja kapuit. Az előzetes becslések sze­rint, sikeres szezont zár­nak a kempingek. Kihasználtságuk szinte végig teljes volt a — különösen a Balaton-parton — mégsem mu­tatkozott olyan nagy zsúfolt­ság, mint tavaly. Ez annak is köszönhető, hogy ebben az év­ben intézkedéssel szabályozták a maximális létszámot: a név­leges befogadóképességnél a legnagyobb csúcs idején is, legfeljebb 30 százalékkal több vendégnek nyújthattak szál­lást. (Az elmúlt években a túl­lépés néha elérte a 70—80 szá­zalékot is.) A vendégforgalom körülbe­lül azonos volt a tavalyival. Valamelyest növekedett a tő­kés országokból érkezett tu­risták száma. A régebbi ta­pasztalatokhoz hasonlóan, az idén is legtöbben az NSZK búi és Ausztriából keresték fel hazánkat, de sokan jöttek az NDK-ból, Csehszlovákiából, Hollandiából és Svédországból is. Űjabban a spanyol és a portugál turisták érdeklődését is felkeltette Magyaror-zág. A vendégeket a. .alában job­ban felszerelt, korszerűbb, ké­nyelmesebb kempingok várták. Sok helyen felújították a víz­vezetékrendszert, a vizesblok­kokat, rendezték a Környeze­tet. A Balaton-parti kempingek 50 millió forintos célirányos központi támogatást kaptak fejlesztésre — ebből 20 mil­liót már a szezon előtt fel­használtak a vendégfogadás színvonalának javítására.

Next

/
Thumbnails
Contents