Pest Megyei Hírlap, 1982. szeptember (26. évfolyam, 204-229. szám)
1982-09-05 / 208. szám
^xMdap 1982. SZEPTEMBER 5.. VASÄRNAP Szeptember 10-től Lemezfesztivál A Hungaroton hanglemezhetek idei eseménysorozata szeptember 10-én ünnepélyes nyitóhangversennyel kezdődik a Zeneakadémián. A mostani lemezfesztivál középpontjában két nagy zenetörténeti jubileum áll: Kodály Zoltán születésének 100., illetve Joseph Haydn születésének 250. évfordulója. Most jelenik meg hanglemezen a teljes Háry János. Ugyancsak nagy érdeklődésre tarthat számot a Kodály vezényel című felvétel. A hanglemez heteken lát napvilágot egyebek közt Haydn A Megváltó hét szava a keresztfán című művének zenekari változata, Ferenesik János vezényletében. Kép, érme, ékszer Művészeti árverés Szombaton, a MOM Szaka- avts Árpád művelődési központ kupolatermében egyhetes kiállítás nyílt a Bizományi Áruház Vállalat szeptember 14—15—16-i kép-, ékszer- és numizmatikai aukciójának anyagából. A művészi képaukción 212 alkotás kerül kalapács alá. A régi képek közül különösen két XVII. századi ismeretlen dél-németalföldi festő alkotása érdemel említést: a Testvérek és a Krisztus mennybemenetele című festmény. A negyedik ékszeraükció kiállítási anyagában 58 ékszer szerepel. Az árverésre kerülő ékszerek néhány kivétellel viselhetők, de azért a gyűjtők is találhatnak egy-egy antik, vagy más, a gyűjtemény szántára alkalmas remekművet. A kilencedik numizmatikai aukción 379 pénz és érme kerül kalapács alá. Ezúttal a megszokottnál kevesebb az antik, a görög, római és kelta érme. A kiállítást a nagyközönség szeptember 12-ig naponta 10 és 18 óra között látogathatja. Gödöllő a fővárosnak Faragott játékok Ezen a hétvégén új játszótérnek örülhetnek a XII. kerületi, de a fővárosi gyerekek is. A Budapest egyik legkedveltebb kirándulóhelyén, a fogaskerekű végállomásnál, a Rege parkban, társadalmi munkában győri és gödöllői amatőr népművészek faragott szabadtéri népi játékokat kéMászókán a gyerekek Erdőst Agnes felvétele szítettek az apróságoknak. Immár három éve, hogy a XII. kerület kéthetes nyári táborokat szervez a fafaragóknak, amelynek eredményeként már ez az ötödik játszótér, amelyet a XII. kerületben létesítettek. Az idén először vett részt a tábor munkájában a fél éve szerveződött gödöllői fafaragó szakkör. A XX. század műanyagtól, betontól zsúfolt világában a természetes anyagból, a fából készítettek győri társaikkal együtt közösségi játékokat, amelyeket az ünnepélyes avatáson olyan kitörő lelkesedéssel vettek birtokba a kicsik, hogy, zsivajuk elnyomta a felnőttek köszönő mondatait. A 17 fafaragó szabadságát áldozta erre a parkra, s az elkészült játékokhoz az anyagot a Pilisi Parkerdő Gazdaság biztosította. A XII. kerületi pártbizottság és tanács képviselői a két szakkör vezetőjének köszöne- tűk és elismerésük jeléül átadták a kerület által alapított Hegyvidékért emléklapot és a hozzá tartozó tárgyjutalmát. A hét gödöllői fafaragó nevében Hidi Ferenc vette át az elismerést. Képünkön a gödöllőiek és a győriek által közösen készített páva-mászóka látható, amely osztatlan sikert aratott. Szombaton és ma, vasárnap adnak számot eredményeikről, tapasztalataikról az Országos Közművelődési Tanács és a Népművelési Intézet által három éve kezdeményezett nyitott ház elnevezésű közművelődési kísérletben részt vevő intézmények. Az újpalotai szabadidő-központban és a környező utcákon kaptak lehetőséget a százhalombattai, a dombóvári, a jászberényi, a Rádiófigyelő OSZTÁLYKIRÁNDULÁS. Tavaly május 23-án dunakeszi általános iskolások kirándullak a Börzsönyben. A Zsámboki Zsolt tanár vezette osztály kél tanulója, Galambos Péter és. Keszler László, miközben elgurult labdájuk után futottak égy majd 100 méter mély, elhagyott kőbányába zuhantak, és szörnyethaltak. Ezt a tragikus, s nem csak a szülőket, hanem az iskolatársakat is megrázó esetet dolgozta fel Németh Miklós Attila dokumentum riportja az Osztálykirándulás. Kimondva, vagy kimondatlanul lehet-e más célja az ilyen inkább lélektani, mintsem bűnügyi nyomozásnak, mint a felelős, a felelősség keresése. Magától értetődő, emberi reagálásról van szó, hiszen annak idején, a szörnyű hír hallatán valamennyiünk gondolatai ebbe az irányba kalandoztak; vajon az osztályfőnök a felnőtt tanár gondosan vigyázott-e a rábízott gyermekekre, s vajon az elhagyott bánya gazdái megtei- tek-e mindent azért, hogy elkerülhetők legyenek az ilyen tragédiák? Németh, a leglogikusabban indítaná beszámolóját, a tanárt kérdezné meg a történtekről. De miről is? Az ilyenkor igazán alapos rendőrségi, ügyészségi' nyomozás szerint nincs egyetlen egy olyan momentum sem, amelyik a tanár felelősségére utalna. A pedagógus lelkiismeretesen minden percet a gyerekekkel töltve tevékenykedett. Ha így van, akkor mit is kellene tőle hallanunk? Ez az ember azok közül a ritka tanárok közül való. aki nem sajnálta szabad idejét, aki vállalta a minden ilyen kirándulással járó felelősséget, mert szerette hivatását, sajátjaként tanítványait. Most nem tud, vagy nem akar szólni a történtekről. Mit is várhatunk tőle? önmaga lelki élve boncolá- ■ sát? Hogy mondja el, egy jól hangzó műsor érdekében: bár vétlen, mégis ameddig él. mindig benne motoszkál majd a kérdés, hibás-e ennek a két gyermeknek a haláláért. A tanár nem .szolalt meg, de mi mégis halijuk az önvadat, s nemcsak mi, hanem az elhunyt fiúk szülei is, akik egy szóval sem teszik felelőssé fiaik osztályfőnökét. Kü- römszakadtáig védik a pedagógus becsületét a gyerekek is Ha volt tanulsága ennek a riportnak, számomra mindenképpen ez: hogy mégis csak kell, s érdemes víUalni a felelősséget. S attól félek, hogy ez a riport sok tanárt, tanítót, s minden más foglalkozású embert éppen az ellenkezőjéről győzött meg. IGEN IS, NEM IS. Ez alkalommal a fájdalommal, mint élettani, fiziológiai, filozófiai fogalommal foglalkozott Egyed László és Rózsa T. En^re sorozata, számos tudós, a kérdés szakértője társaságában. Aki a péntek esti késői órában esetleg nem hallotta a beszélgetést, annak hadd mondjuk el, ez alkalommal is, olyan műsort sugározott a rádió, amikor egy fogalom több irányú, meghatározására tettek kísérletet. Igaz — s ez mindenképpen dicséretére válik a szerkesztő-műsorvezetőknek, nemcsak magasröptű elmélkedéseket hallottunk, hanem olyan, a hétköznapok nyelvén is jól érthető dolgokról is esett szó, amelyeket esetleg magunk is hasznosíthatunk Így például azt, hogy a fájdalomérzet — bár valóságos kísérője az emberi test' nek —, nagysága jelentősen függ attól, hogy a szenvedő mennyire van tudatában annak, hogy most fájdalmat kell éreznie. A háború idején a sebesültek — mint hallottuk —, ritkábban ké 'nek érzéstelenítést, s tudományos tapasztalatok bizonyítják hogy a gyermek, ha például lenyúzza a térdét, akkor érez nagyobb fájdalmat, ha ijedten fut össze a család. Ha azt mondják neki; katona dolog, akkor nincs is semmi baj. Lám-lám, mire rá nem jön a korszerű tudomány. Cs. A. jászkiséri, a jászszentlászlói, a kazincbarcikai és a zala- szentgróti művelődési hazak klubjai, szakkörei, műveszeti csoportjai — szövők, hímzők, fafaragók, bábkészítők, amatőr filmesek, fúvós- és népzenészek, szakácsok, kertészke- dők, bortermelők és táncosom —, a bemutatkozásra. A népművelők célja: a hagyományos közművelődési intézményeket nyitottabbá, vonzóbbá tenni minden látogató számára. A kísérletben résztvevők — az eredmények nyomán —, számos művelődési intézményben találtak követőkre. A közeli hetekben a Népművelési Intézet az érdeklődők számára szervez tanfolyamjellegű tapasztalatcserét, amelynek keretében ismertetik a Nyitott ház kísérletet, mint a napjainkban megújuló közművelődési tevékenység egyik lehetséges útját. Új köntösben az aszódi múzeum Ötezer esztendő a Galga mentén Már jó ideje zárt kapuk, s a tatarozásért elnézést kérő tábla fogadja a látogatókat az aszódi Petőfi Sándor Múzeumban. Mikor nyit újból a kiállítás, s milyen megváltozott anyag fogadja majd a látogatókat? — erről kérdeztük Asztalos Istvánt, a múzeum igazgatóját. — A nagyközségi tanácstól több helyiséget is kaptunk; így például megszüntették a múzeum területén levő lakást — ott, és az iskolai főépületben levő raktárak helyén is múzeum lesz. Ezzel megduplázódott az állandó kiállítási területünk. Még egy lakónk van, s ha ő is hamar elköltözik. nagyon szép raktári területet tudunk kialakítani. Az őslakosság élete — Mi kerül majd az új kiállítási épületbe? — Földolgozzuk az egész Galgamente történetét. Az egykori néprajzi, történelmi emlékekkel kívánjuk felidézni : az őslakosság életét. Az elmúlt ötezer év anyagát tárjuk a nagyközönség elé, olyan összefüggő egészként, hogy segítő bázis lehessen az iskolai oktatás számára. A belépőt egy fogadóteremben tájékozA rég! szántás-vetés emlékeit őrzi ez a XIX. századi ökörjárom Erdősi Agnes felvételei tatjuk a Galgamente földrajzi, történelmi viszonyairól, s mintegy felkészítjük a látogatót mindarra, amivel a többi teremben találkozik. Ez a fogadóhelyiség egyúttal múzeumpedagógiai célokat is szolgál; vetítések, előadások tartására is alkalmas lesz. — Milyen érdekességeket tudna kiemelni gyűjteményükből? A világon az első — Az aszódi papi földeken folytatott ásatásoknál föltárt újkőkori lengyeli kulturális te- metés-településemlékei a legizgalmasabbak. Méltán mondhatom azt is, hogy a leletek világhírűek. Valamennyi a mi múzeumunkban van. Értékesek az ékszerek, a számos játék és az istenségszobrok. Az idén nyáron egy rendkívül érdekes edényt találtunk. Az alja emberi lábat formáz, ez a tartója. Maga az edény madár alakú. Egy ép gyermeksíron volt, két másik edénnyel együtt. Feltevéseink szerint kultikus célokat szolgálhatott. A különleges edény egyébként is nagy értékét még külön emeli az a tény, hogy ilyen analógia eddig még a régészetben a világon sehol sem fordult elő. i Szép gyűjteményünk van bronzkori emlékekből. A középkort és a török időket áthidaljuk, majd a 18. századtól kezdődően foglalkozunk ismét részletesen a paraszt lakosság életmódjával, egészen 1945-ig bezárólag. Rendkívül gazdag a néprajzi anyagunk. Gyönyörű galgamenti népviseleteket fogunk kialakítani, bemutatunk egy kovácsműhelyt, amelynek legszebb darabja egy 1753-as sárkányfejes fújtató. Hasonló korúak a kiállításra kerülő szőlőpréseink is. Ebbe a nagy egészbe épül be szervesen és kiemelten Aszód mezőváros története, amelyben szerepet kap a régi, nagyhírű gimnázium bemutatása is. Ezen belül külön területet szenteltünk Petőfi Sándor itteni diákoskodásának és a család galgamenti kapcsolatainak. A vörös Aszód munkásmozgalmi múltját külön is bemutatjuk. A restaurátor bronzkori urna darabjait illeszti össze — Mikor válik hozzáférhetővé a nagyközönség számára az új kiállítás? — A közeljövőben várjuk a minisztériumi szemlét, amely azt hivatott eldönteni, hogy kapunk-e állami támogatást munkánkhoz. Az anyagválogatás és a forgatókönyvírás már megtörtént, jelenleg a restaurálási munkálatok folynak. Negyvenezer tárgyon felül van a gyűjtemény, s közülük a legszebbeket, legérdekesebbeket látják majd az érdeklődők a jövő évben, mert legkésőbb az 1983-as múzeumi hónapban megnyitjuk az újjávarázsolt termeket, ez a tevékenységünk rendkívül széles körű tudományos munka. Minden múzeum számára ez jelenti a legnagyobb erőpróbát. Barokk díszkőt — Ám nemcsak az épületünk szépül és bővül, hanem a környezete is. Már megkezdtük a parkosítást. Az udvaron egy 1770-ből származó barokk díszkutat állítunk fel, amelyre Ácsán egy magánház kertjében bukkantunk. A díszkút valamikor a Prónay-család birtokában volt, s úgy állítjuk helyre, hogy a kirándulók ebből a kútból olthatják majd szomjukat. Körmendi Zsuzsa Politikai kiadványok Nők a munka világában A kötet egy szellemes Marx-idézet- tel nyit: Az embernek az emberhez való közvetlen, természetes, szükség- szerű viszonya a férfinak a nőhöz való viszonya... Ebből a viszonyból tehát meg lehet ítélni az ember egész művelődési fokát. Valóban, a mai állapotokat is azon mérhetjük le a világban, hogy a nők milyen helyet foglalnak el a társadalmi és a gazdasági életben, miként kapcsolódhatnak be a munka- megosztásba, s hogyan vesznek részt a különböző művelődési, művészeti ágazatok munkájában. A téma ma is időszerű, így méltán kelt érdeklődést a Kossuth Könyvkiadó és a Magyar Nők Országos Tanácsa közös gondozásában megjelent Nők a munka világában című kötet. Szerzője Koncz Katalin jelentős statisztikai tényanyagra támaszkodva értően dolgozza fel a témát. Vizsgálódásának fő célja a nők foglalkoztatottságának, otthonon kívüli * munkájának elemzése. Azokat a történelmi, társadalmi és gazdasági összefüggéseket mutatja be, amelyek lehetővé és szükségessé teszik a nő fokozódó részvételét a társadalmilag szervezett tevékenységben. Kutatja a női munkaerő alkalmazásának a társadalmi rendszerektől függő kísérő jelenségeit, valamint a nők foglalkoztatásának jelenét és perspektíváit. A szerző bevezetőjében áttekinti a marxi értelemben vett férfi—nő problémát, azt, hogy a nők milyen szerepet töltöttek be a családban a magántulajdon megjelenése előtt és után. A magántulajdon kialakulása ugyanis az érdekek korábbi egységének megbomlását is magával hozta, vagyis a családi érdek az érdekhierarchia alsóbb szintjére szorult. Ennek következtében csökkent a család szükségleteinek közvetlen kielégítését szolgáló munka társadalmi rangja és szerepe. A nők a férfitársadalom rabszolgáivá lettek. A szerzővel együtt érdemes ismételten leszögezni, hogy á társadalmi különbségek forrósát nem a nők eltérő fiziológiai adottságaiban kell keresni. A kul- túrttörténeti és népzajzi kutatások eredményei meggyőzően igazolják, hogy a nőket a társadalmi feltételek tették másodlagos szereplővé. Ezért elsőként a nők foglalkoztatását meghatározó társadalmi és gazdasági tényezőkkel foglalkozik Koncz Katalin. Elemzi helyzetüket és szerepüket a fejlődő ázsiai és afrikai országokban, ahol a nők ma is igen nehéz körülmények között élnek, jogaik korlátozottak, többségük analfabéta. Sorsukat több évezredes tradíciók formálják. Ezekben az országokban a nők főként a kisüzemi mezőgazdaságban dolgoznak, esetleg a szolgáltatóiparban. A tőkés országokban a nők foglalkoztatását, azaz társadalmi helyzetüket a tőke mindenkori érdeke határozza meg. A tőkés modellben a másodlagos munkaerő szerepét töltik be. afféle tartaléknak számítanak, azaz a munkaerő- piac általános állapotának függvényeként a biztonsági szelep funkcióját látják el. A nők jelentős része csak rész- munkaidőben dolgozik. A szerző külön vizsgália a kapitalizmus korai és jelenlegi időszakának gyakorlatát a különböző fejlett, tőkés országokban. Hazánkban a nők foglalkoztatottságát az iparfejlődés kezdeteitől tekinti át a szerző, majd rátér a felszabadulás utáni extenzív gazdasági fejlődés korszakának elemzésére. A társadalmi egyenlőtlenségek felszámolásának, a nők egyenjogúságának, azaz tömeges munkába állításuknak időszaka ez. A szocialista országokban a nők tömeges foglalkoztatásának társadalmi feltételeit viszonylag gyorsan megteremtették, s helyzetük javítására számos intézkedést hoztak. Ez azonban, mint a szerző megállapítja, nem jelenti azt, hogy minden rendben volna. A nagy erőfeszítések ellenére sem sikerült az ellentmondások és feszültségek egy részét feloldani. Ennek következményeit a családok, s főként a nők napjainkban is érzik. A háztartási munka az ismert okok — például a gépesítés hiánya éá a szolgáltatások magas költségei miatt — még mindig nagy terhet rónak a nőkre. Hazai és nemzetközi vizsgálatok tanúságai szerint a családokban a hagyományos munkamegosztás uralkodik és ebben a szellemben nevelődnek a gyermekek is. 0 Érdeme a könyvnek, hogy rámutat a napjainkban tapasztalható negatívumokra, arra, hogy a női munkaerő hátrányos megkülönböztetése nyílt és burkolt formában tovább él a munkahelyeken. bár az állam nagy erőfeszítéseket tesz helyzetük javítására. Következtetései szerint hazánkban és a hozzánk hasonló feilettségű szocialista országokban a foglalkoztatás szintle nem nő tovább, s előtérbe kerül a nők harmonikusabb foglalkoztatását segítő feltételek megteremtése. Ez ma nemcsak a nők, hanem a családok és a társadalom érdeke is. Koncz Katalin értékes könvvét táblázatok egészítik ki, amelvek további segítséget nvújtanak a nők helvzetének, gazdasági aktivitásának áttekintéséhez. Gáli Sándor Nyitott ház Százhalombattán is Kísérletező népművelők
