Pest Megyei Hírlap, 1982. szeptember (26. évfolyam, 204-229. szám)

1982-09-05 / 208. szám

1982. SZEPTEMBER 5.. VASÄRNAP Tettek a humanizmus {egyében Gyarapodó szervezet, sokrétű teendők Mint arról lapunk első oldalán beszámolunk, teg­nap Budapesten tartották a vöröskeresztesek Pest me­gyei küldöttértekezletét. Az alábbiakban ismertetjük a beszámolót, a vitában elhangzottakat, s a küldöttérte­kezlet határozatának néhány részletét. Beszámció öt esztendő tevékenységéről — A csaknem másfél ezer alapszervezetbe és ifjúsági cso­portba tömörült százezernél több Pest megyei vöröskeresz­tes mindennapos tevékenysé­ge nyomán a tartalmi munka gazdagodásáról, tömegszerve­zetünk megerősödéséről adha­tunk most számot — kezdte beszámolóját Aranyosi László —, s nem véletlenül. Az el­múlt öt esztendőben a huma­nizmus erősödése, szocialista vonásainak fejlődése jellemez­te a megye vöröskeresztes éle­tét.- Az önzetlenül segítő akti­visták mind nagyobb számban vállaltak részt a közegészség- ügyi viszonyok javításából, a környezetvédelemből, a bal­esetek megelőzéséből, a közúti, á hegyi és barlangi mentőmun­kálatokból, az egészséges élet­vitel ismereteinek terjesztésé­ből, a családvédelemből épp­úgy, mint a nagyobb közösség hasznát szolgáló társadalmi munkából. A vöröskeresztesek 1500 órán át dolgoztak például a kerepestarcsai kórház építé­sénél. Tevékenységük kihat az egész lakosság gondolkodás- módjára. Jól mutatja ezt, hogy a fóti ifjúsági otthon építését támogató akció során a kért és várt 700 ezer forint helyett több mint 2 milliót adtak az emberek: 1 millió forinttal se­gítik az állami gondozottak üdülőjének építését. Szembeötlően gyarapszik a vöröskeresztesek tábora me­gyénkben. Az öt esztendővel ezelőtti V. kongresszus óta 242 új alapszervezet alakult, 21 ezer felnőtt és fiatal lépett újonnan a humanitárius szer­vezet tagjainak sorába. Míg fél évtizede csak minden má­sodik mezőgazdasági üzemben volt vöröskeresztes szervezet, most a gazdaságok 96 százalé­kában van ilyen, s a megye négy nagy kórházában is meg­kétszereződött a taglétszám öt év alatt. Figyelemre méltóak az ada­tok: 21 ezer 71 egészségügyi előadáson 770 ezren vettek részt, s 142 ezer hallgatója volt az elsősegélynyújtási, ha- zibetegápolásd, cseesemőgon- dozási, üzemegészségügyi vö­röskeresztes tanfolyamoknak. Az egészségnevelés során nagy figyelmet fordítottak a munkásszállásokon élők, s a cigánylakosság felvilágosításá­ra. Tizennégy cigánytelepülé­sen alakult egészségügyi állo­más, Monoron — társadalmi munkával —, tisztasági fürdő épült, s a telepek között is el kezdődött a tisztasági vei- seny. Nem csekély feladatra vál­lalkoztak a megye vöröske­resztesei a beszámolási időszak­ban: felmérték az egyedül elő idősek, a rokkant gyermekeket névelő családok, s a mozgás- korlátozott felnőttek helyzetet. Nyolcezerhétszáz időst, beteg és veszélyeztetett fiatalt pat­ronálnak rendszeresen, a szer­vezet tagjai, s a felmérések ségi állapotával kapcsolatos gondokat, ezután szervezetteb­bé és változatosabbá kell ten­ni az egészségnevelő, tudat- formáló munkát. A cél a meg­előzés, elsősorban a fiatalok felvilágosítására kell nagyobo figyelmet fordítani: A gyógyító hálózat társadal­mi bázisának bővítésére tesz kezdeményezést a Vöröskereszt Pest megyei vezetősége: a munkaszüneti napokon, ami­kor kevesebb orvos, nővér van szolgálatban, vöröskeresztes el­sősegélynyújtók adjanak ügye­letet, lássák el a sérülteket ad­A Pest megyei vezetőség beszá­molójához Aranyosi László (űzött szóbeli kiegészítést után társadalmi akcióat kez­deményeztek, így került sor például a mozgássérült es szellemileg károsodott gyer­mekek üdültetésére, új mun­kaalkalmak megteremtésére, a mozgásukban korlátozott em­berek mindennapjait könnyítő segédeszközök készítésére, ja­vítására. A gyógykezelt alko­holisták utógondozásában is részt vesznek a vöröskereszte­sek, e célt szolgálja a megye 7 alkoholmentes klubja is. Talán a leginkább elterjedt segítségnyújtási forma a vér­adómozgalom: fél évtized alatt 183 ezer 521 ízben összesen 65 ezer 296 liternyi életmentő vért adott a nyolcvanezer donor Megnőtt a készenléti . véradó- brigádok száma, így tavaly már havonta két ritka vércso­portú beteg szívműtétjéhez ad­hattak segítséget az önkénte­sek. A vöröskeresztesek elisme­résre méltó eredményeket ér­tek el a polgári védelmi első­segélynyújtó szakaszok felké­szítésében, s ezen túl 31 ezei aktivistát képeztek ki tanfo­lyamon is az elsősegélynyúj­tásra. öt esztendő alatt 74-el nőtt, így 176-ra emelkedett a leg­képzettebb aktivisták, az ön­kéntes ápolónők száma. Or­szágos feladatokat lát el a 20 éves múltú barlangi men­tőszolgálat, a négy esztende­je alakult helyi mentőszolgá­lat pedig egy-egy síszezonban 16—20 alkalommal segít a sportbaleseteket szenvedőknek A közúti segélyhelyek mellett megyeszerte kezo meghono­sodni az új forma: elsősegély- nyújtó eszközökkel felszerelt szekrényeket helyeznek el a forgalmasabb utak mentén. Ami a feladatokat illeti azok a jövőben sem lesznek csekélyek, erre utal a határo­zat, s Aranyosi László szóbeli kiegészítője. Figyelembe véve Pest meg ve sajátosságait, az itt élők és dolgozók életmódjával, egász­dig is, amíg az esetleg _ távo­labbi településen rendelő szak­emberhez jutnak. Az egymással összefüggő csa­ládi problémák együttes meg­oldására tettek kísérletet Gyá- lon, ahol megalakították a komplex családvédelmi szolgá­latot. A módszer általános él­terjesztését is javasolják a ha­tározatban. Végezetül a feladatok között szerepel a vízimentő szolgálat létrehozása, és az egységes 400 milliliteres vérvételre való át­térés: Elemző, témagazdag hozzászólások Témagazdagság, a kö­zös ügyeink iránti figyelem jellemezte a vitát. Sokan szá­moltak be a lakóterületig mun­kahelyi vöröskeresztes szerve­zetek szerteágazó tevékenysé­géről. Erről szólt dr. Zubek László, a ceglédi kórház osz­tályvezető főorvosa, Temesi Ottó, az ISG nyugdíjasa, vál­lalati vöröskeresztes titkár, Futó Sándorné, a gyáli Sza­badság Tsz osztályvezetője, Dobosi Dezsőné, tanár, a rác­kevei járás küldötte, Tatay Tiborné, a százhalombattai DKV osztályvezetője, dr. Kol­lár Lajos, a váci Szőnyi Tibor kórház és integrált intézmé­nyei igazgató főorvosa, és Ha- rasztosi Lajosné, a pomázi ta­nács előadója. Dr. Takács Edit veresegyhá­zi körzeti gyermekorvos az egészségnevelésről szólt: a tu­datformáló munka elsősorban a fiatalok körében kíván új, hatékonyabb módszereket. A Vöröskereszt és a fiatalok vi­szonyát elemezte hozzászólásá­ban Hajdú Sándorné, érdi pe­dagógus, Szegedi Mónika, a nagykőrösi Arany János gim­názium harmadikosa és dr. Orell Ferenc, a Pest megyei Főügyészség fiatalkorúakkal foglalkozó ügyésze. Ö javasol­ta: létre kellene hozni a me­gye alkoholizmus elleni klub­jainak közös fórumát. A szen­vedélybetegség elleni küzde­lem eredményeiről számolt be dr. Hárdi István megyei el­megyógyász szakfőorvos, s ezt mondotta: egyetlen ember idő­leges gyógyulása is sok csalá­di és munkahelyi problémának veheti elejét. Baranyai Tibor, az MSZMP KB osztályvezetője nagy elis­meréssel szólt á Pest megyei vöröskeresztesek eredményei­ről, s hangsúlyozta: a humani­tárius szervezet szerepe mind nagyobb a párt szövetségi po­litikájának megvalósításában, abban, hogy értelmes és a kö­zösség számára hasznos célok érdekében minél több embert vonjunk be a szöcialista tár­sadalom építésébe, az egész séges, harmonikus családi élet térhódításáért folyó tevékeny­ségbe. Felszólalt dr. Medve László egészségügyi minisztériumi ál­lamtitkár is: — Pest megyében a közelmúltban fejeződött be az Egészségügyi Minisztérium főfelügyeleti vizsgálata. Ez is bizonyította, hogy széles társa­dalmi bázison nyugszik itt az egészségügyi dolgozók munká ja — mondotta. Dr. Jónak Ida gyáli körzeti gyermekorvos a komplex csa­ládvédelmi szolgálat tapaszta­latairól beszélt, Tamás János­áé kerepestarcsai üzemi nővér pedig arról számolt be, miként alakult meg a településen a cigánylakosokat tömörítő vö­röskeresztes alapszervezet, hogyan látják el a vöröske­resztesek a pártfogói feladato­kat. Dr. Madár János, a Pest megyei KÖJÁL igazgató főor­vosa arról beszélt, hogy speciá­lis feladatokat ad a mezőgaz­dasági munkahelyek vöröske­resztes szervezeteinek a bal­esetvédelmi ismeretterjesztés. Felszólalásban üdvözölték a tanácskozást a két testvérme­gyéből érkezett vöröskeresztes vezetők is, az ifjú vöröskeresz­tesek nevében pedig Zöld Krisztina mondott köszöntő szavakat. A kiemelkedő munka elismerése A megyei küldöttértekezlet alkalmából kitüntették azokat a vöröskereszteseket, akik a közelmúltban a legkimagas­lóbb eredményeket érték el. Dr. Gyűszű Miklós, a Magyar Vöröskereszt főtitkárhelyettese a Vöröskeresztes Munkáért kitünte­tés arany fokozatát adta át Csipái Ferencnek, a gyáli Szabadság Tsz pártbizottsága titkárának dr. Kár­páti Sándornénak, a budai járási hivatal főelőadójának és Zoltánka Viktornénak, a PÁÉV gazdasági igazgatóhelyettesének. A kitüntetés ezüst fokozatát ve­hette át dr. Károly Erzsébet, a Pest megyei KÖJÁL osztályvezető főorvosa és Reich Márton, a kis- kunlacházi Kiskun Tsz főágazat- vezetője. A bronz fokozatot kanta Re- vuezky Gyuláné, a Vöröskereszt Cegléd városi vezetőségének tit­kára és Szabó Éva, a Magyar Vö­röskereszt országos vezetősége szervezési és ifjúsági osztályának munkatársa. A véradómozgalom szervezésé­ben elért kiemelkedő eredményei elismeréséül Kiváló Véradószerve­Küldöttigazolványokkal szavaznak a tanácskozás résztvevői Erdősi Agnes felvételei ző kitüntetést kapott Péter Imre nyugdíjas, a Vöröskereszt Pest megyei vezetőségének volt mun­Kiváló Véradó kitüntetésben ré­szesült — a sárga szalaggal éke­sített arany fokozatot kapta — Horváth Tibor rendőr főtörzsőr­mester, ötvenkétszeres véradó, l kék szalagos arany kitüntetést ve­hetett át Meggyes Férenc, a DKV lakatosa, negyvennyolcszoros vér­adó. A HÉT HÍRE UBORKASZEP O Országos konferencia zajlott le az energiataka­rékosságról a Veszprémi Vegyipari Egyetemen. % A Hazafias Népfront Országos Tanácsa vitát rendezett a lakosság községfejlesztési hozzájárulási rendszerének tökéletesítéséről. 0 Megkezdődtek a szezon előtti fő­próbák a cukorgyárakban. 9 A hét híre az is, hogy szépítő párlat készítéséhez fogtak hozzá — frissen fel­dolgozott uborkából — a Zöldségtermesztési Kutató In­tézetben. övezetben, a jó anyagi körül­mények között élő csaladok gyermekeinek ápolatlansága. az elemi tisztasági ismeretek hiánya. Azaz a legritkább eset­ben vélhetjük pénzkérdésnek minden szépítkezés kezdetéi. a Személyi higiéniát. Márpedig ha nem pénzkérdés, akkor ne­veltetés, kultúra függvénye, s ezt a nevelést, ezt a kultúrát — mert már a kétesztendős gyermeket szoktatni kell rá — elsősorban és döntő mér­tékben a családnak kell, kel­lene megadnia. Mondhatnánk, magánügy, hogy a megye egy lakosa egy esztendő al itt ki­lencven forintot költ fodrász­ra, kozmetikára, ám e cse­kélyke összeg már utal arra, otthon sincs minden rendben. Persze, az ápoltságnak nen> elengedhetetlen feltétele a kozmetikushoz járás — amit mutat, hogy a megyében esz­tendőkig változatlan volt a kozmetikus kisiparosok száma, s csak a legutóbbi két évben kezdett növekedni —, á frizu­ra készíttetése sem, ha a kül­ső megjelenés ezek nélkül is megfelel az elvárhatirak. Mert az nem kozmetikus, kozmeti­kum ügye, dolga, hogy á me­gyében emelkedik a személyi higiénia hiánya miatti bőrbe­tegségek száma . Fantasztikus szerekkel rukkol ma mar elő a kozme­tikai és háztartási vegyipar, mert az uborkatej éppúgy nem számít említést érdemlő különlegességnek, mint a zs'á- lyakivonat, s az szintén nem különlegesség, hogy egy-egy ún, hidegkrémben tizenöt, húsz alkotóelem lelhető. Ezért hát az uborkaszép, a hennaszőke, a kamillás bőrű újmódi össze­tett szavak egy nagyon is ré­gimódi foglalatosság virulásá- nak köznapi bizonyítékai. anJ nak tanúsítói, „vad” őseinktől semmiben sem különbözünk, ha szépítésről, piperéről, sze­mek, szájak, fülek, lábak kí­vánatos szemléltetéséről van szó. Talán csak abban kü­lönbözünk ősünktől hogy ne­künk nem annyira természe­tes a legtermészetesebb szépí­tő-, és tisztítószer a víz,- mint volt neki, s ha nem volt, ak­kor hóval, fölolvasztott jéggel sivatagi homokkal, de szépít- kez-ett, tisztálkodott. Mészáros Ottó Theodora bizánci , csá­szárnő cédrusfa tcalc Hasztalan százával sorakoztak a szépítő szerek üvégeséi, s kékre fes­tett — arany porral behintett — hajától rózsaszínre pingált lábkörméig, maga volt kora kozmetikai tekrámja Igaz, ugyanezért — a Királyok könyve szerint—,Jézábelt pa­lotája ablakán hajították ki... Nem könnyű tehát eligazodni a szépség tekervényes orszag- útjain, mert hiszen a civilizált ember gőgje lenézéssel szóit a testüket festő természeti né­pekről, mondván, micsoda po­jácát csinálnak magukból, mé­lyen hallgatva ugyanakkor ar­ról az apróságról: ezeknél az ún. primitív törzseknél köte­lező a mindennapos fürdö...l Ami botorságként hat némely — némely? — civilizál: férfi és nő, ifjú és idős számára. Az emberiség legrégibb is­meretei közé tartozik a szépít­kezés tudománya. Kérdés, ha ennyire régi az isméiét, med­dig jutottunk? A kezdetig sem olykor. Mert valamennyi ter­mészeti népnél az alapvető szépségideáltól elválaszthatat­lan a tisztaság, a teljes test tisztasága! Amit ma azért nem felesleges papírra vetni, mert a remélő ‘tőnél, a szük­ségesnél lassúbb a szappan, a fogkrém forgalmának emelke­dése, gyakran megtörténik a megyében, hogy a körzeti or­vos a vizsgálatra jelentkezőt kénytelen hazaküldeni, tisztál­kodjon meg, s akkor jöjjön vissza ... Ezért hát örvende­tes ugyan a tagadhatatlan fej­lődés, ám ne higgyük, minden rendben lenne. Fejlődés. A megye munkás­háztartásaiban egy évtized alatt, 1971 és 1981 közöt; o háromszorosára nőtt a testápo­lási cikkekre költött összeg, é* a szellemi foglalkozásúak ház­tartásai után Ut a legmaga­sabb. Érdekes módon, a szö­vetkezeti parasztsághoz tarto­zó, illetve a kettős jövedelmű családok ilyen köitekezéséoen alig van különbség, ami arra figyelmeztet: nem okvetlen a jövedelmek nagysága befolyá­solja az igényeket, hanem a környezet, az életmód, a szo­kás, az otthonról hozott vagy nem hozott szükséglet. Peda­gógusok ismétlődő panasza különösen az agglomerációs. H onfitársaink közül éven­te százezrek választ­ják úticélul Bulgáriát, hogy átrepülve ország­határokat, valahol a Fekete­tenger partján landoljanak. Vagy vonatjegyet váltanak, hogy menet közben gyönyör­ködhessenek a tájban, esetleg a volán mögé ülnek, felejthe­tetlen élményeket szerezni a hatalmas Balkán-hegység cso­dálatos tájairól, a Rila-i ko­lostor, vagy Borovec festői pa­norámájáról. S miközben tu­risztikai élményekkel gazda­gon térnek haza, a sok mesélni való között mindig jut elis­merő szó ennek a hozzánk ha- sanlóan kicsi és sokat szenve­dett népnek országépítő ered­ményeiről. A nyelvi korlátok ellenére is számtalan barátság születik, melyek közelebbről is láttatni engedik ennek a szor­galmas, öntudatos népnek a mába, s a jövőbe vetett hi­tét. Az egymás megbecsülé­sének, az eddiginél még ala­posabb megismerésének igé­nye úgy tizenöt esztendővel ez­előtt arra ösztökélte a két fő­város körüli, s éppen ezért sok tekintetben hasonló Pest és Szófia megye vezetőit, hogy elhatározzák: segítséget nyúj­tanak ehhez az ismerkedési, barátkozási, közeledési óhaj­hoz.. Az egyre gazdagodó együttműködés eredményeként azóta jó néhány mezőgazdasá­gi, s ipari üzem munkatársai szereztek egymástól értékes és a gyakorlatban is hasznosítha­tó tapasztalatokat. Munkaszer­vezési módszerekről, új tech­nológiákról, műszaki megoldá­sokról. Bemutattuk egymásnak kul­turális, művészeti életünket épp úgy. mint ahogy hasznosí­tottuk a társadalmi munkák során nyert tapasztalatokat. Tavaly Pest megye politikai és művészeti küldöttsége vett részi a testvármagyében a ma­gyar kulturális napokon, ahol barátaink átfogó képet nyer­hettek Pest megye, s egy ki­csit az egész szocialista Ma­gyarország életéről. A nagy- kátai népi együttes és Dudás Juli, a magyar folklór és nép­művészet reprezentánsaiként szerepeltek nagy-nagy sikerrel. Több előadás hangzott el ha­zánk gazdasági életéről, a filmszínházakban magyar fil­meket láthattak a nézők. Bolgár barátaink most szep­tember 13. és 18. között Pest megyében a magyar—bolgár barátsági és kulturális héten viszonozzák a tavalyi látoga­tást. Előadások, baráti talál­kozók, kiállítások, filmbemu­tatók sora, művészeti csopor­tok fellépése jelenti a gazdag programot. Nagykőröstől Vácig, Dunakeszitől Gödöllőig, Szent­endrétől Ráckevéig 19 város­ban, illetve nagyközségben pe­reg majd az események sora. Fellép az immár nemzetközi hírű sopszki ének- és tánc- együttes. bemutatnak több nemzetközi fesztiváldíjas fil­met. Lesznek bolgár gasztro­nómiai napok, népművészeti és képzőművészeti kiállításra és bolgár áruk vásárára is sor kerül. őst jelent meg a ba­ráti és kulturális hét programfüzete, me­lyet a rendező szer­vek, az MSZMP Pest megyei Bizottsága és a Pest megyei Tanács, a következő sorokkal ajánlanak Pest megye lakói­nak. Őszinte szívvel kívánjuk, hogy rendezvényeink, közös műsoraink eredményesen szol­gálják, erősítsék a két nép ba­rátságát, a szocializmus és a béke javára. Ennél nemesebb cél elérését aligha tűzhetnénk az egyhetes rendezvénysorozat elé. M BARÁTAINK BULGÁRIÁBÓL

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents