Pest Megyei Hírlap, 1982. szeptember (26. évfolyam, 204-229. szám)
1982-09-26 / 226. szám
LUÖI A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA IX. ÉVFOLYAM, 226. SZÁM 1982. SZEPTEMBER 26., VASÁRNAP Helyzetfelmérés, tájékozódás Munkavállalás — külföldön Az utóbbi időben mind az újságokból, mind a rádióból, televízióból többször értesülhetünk magyar vállalatok külföldi tevékenységéről, annak milyenségéről, lényegéről, hasznáról. Ezek a híradások jelzik, újabban nem elszigetelt jelenségről van szó, hanem olyan méretű tevékenységről, amely megérdemli a közfigyelmet. Ipari tevékenység Egy-két esetben járásunk gazdasági egységei is érdekeltek ebben a munkavállalási formában. Vajon milyen jellegű munkáról van szó, mekkorák a méretei, mik a távlatai — ezeket a kérdéseket vizsgálták a népi ellenőrök a közelmúltban. Tapasztalataikról számot adtak a járási-városi I népi ellenőrzési bizottságnak. Melyek ezek? Megállapították, a külföldi tevéknységet többnyire helyzetfelmérés, tájékozódás céljából kezdték meg, ugyanakkor a lehető legkisebb kockázatra törekedtek, Valamennyi szövetkezet alvállalkozóként, illetve megbízottként vett részt a munkában. A vizsgált három szövetkezetét: a kerepestarcsai Szi- lasmenti, a vácszentlászlói Zöldmező termelőszövetkezet, va'omint az ugyancsak kere- pe^tárcsái székhelyű Általános Építőipari Szövetkezeti Közös Vállalat. Mind a hárman, tehát a mezőgazdasági üzemek is, ipari tevékenységet folytattak külföldön, illetve szállításban vettek részt. Munkájuk nagysága és időtartama szerény. Az építőipari szövetkezet néhány munkása három hónapig volt külföldön, ahol építőmesteri, szerkezetépítési és segédmunkát végeztek. A Szilas- mentiek a gödöllői MÉM Műszaki Intézettől megvásárolták a nedvességmérő műszer szabadalmát, a készüléket legyártották, majd Csehszlovákiában forgalmazták, felszerelték, üzembe állították, szükség szerint átállították más-más termény szárítására. Egy-egy alkalommal két-két ember utazott ki. Új dolgozók A kerepestarcsai termelőszövetkezetnek sokkal távolabb is akadt dolga, Irakban, itt egyetlen alkalommal dolgozott ugyancsak két emberük, akik szintén alvállalkozásban vettek részt egy berendezés szabályozásában, szerelésében. Merőben más karakterű a vácszentlászlóiak ténykedése. Ök a Hungarocamionnal kötöttek szerződést, melynek értelmében járműveket visznek a Közel-Keletre, illetve hoznak Nyugat-Európából Magyarországra. Olyannyira más ez a munka, hogy nem is számít külföldi tevékenységnek, hanem kiküldetésnek. A Zöldmezőből az előbbi két szövetkezetnél jóval nagyobb számban érdekeltek a munkában, több mint száz ember foglalkozik vele. S még egy jelentős különbség: a vácszentlászlóiak a feladatok elvégzéséhez jelentősebb mértékben vettek fel új munkavállalót. A két kerepestarcsai szövetkezet saját, régebben meglévő embereivel dolgoztatott külföldön. Mivel egyfelől alvállalkozók voltak, másfelől szinte kizárólag munkaerőt értékesítettek külföldön a szövetkezetek, különösebb gondot nem jelentett nekik ez a munka. A Szilas mentiek tevékenysége mindenesetre jelentősen elüt a J többiekétől, ök a megvalósítástól az értékesítésig, működtetésig végig kísérik egy szabadalom, kutatási eredmény útját. Pontosabban szólva a szövetkezet a megvalósító, a gyártó. Megvizsgálták a népi ellenőrök, hogy a munkát megfelelő szakképzettségű emberek végzik-e. Általában igen. Helyénvalónak találták, hogy az építőipari szövetkezet a munkaidő teljes kihasználása végett kötelezte szakmunkásait a felmerülő segéd- és kiegészítő munka elvégzésére is. Mindenki előtt ismeretes, a külföldnek varázsa van. Még akkor is, ha ott dolgozni kell, hiszen a pihenőidőben körülnézhet az ember idegen tájakon. Nem meglepő hát, hogy az építőipari szövetkezet bizonyos tekintetben jutalomnak szánta a kiküldetést. A törzs- gárdához tartozó dolgozóit küldte ki. A Szilas menti gazdaság pedig a fluktuációt akarta mérsékelni így is. Olyan fiatal elektrotechnikai szakembereket bízott meg a csehszlovákiai munkával, akiknek a munkabére alacsony. Tiszta jövedelem Érdemes megemlíteni, hogy a külföldön dolgozók jól és fegyelmezetten hajtották végre feladataikat, senkit sem kellett hazahívni, hazarendelni. Mint egyének, s mint alvállalkozói csoport is késedelem nélkül, megfelelő minőségben végezték el a- munkát. Ennek köszönhetően mindhárom szövetkezet több-kevesebb tiszta jövedelemhez jutott. Mi várható? A kerepestarcsai szövetkezetek tovább kívánják bővíteni külföldi tevékenységüket. Az építőipariaknak például van égy szolgálati szabadalmuk, amelyet külföldön terveznek bevezetni. . K. P. Hévízgyörk Szüreti fedi A hévízgyörki November 21. Művelődési Házban szeptember 26-án, ma este 8 órai kezdettel rendezik meg a hagyományos szüreti bált. — Sajnos az idei mulatság szegényesebb lesz a sok évtizeden át kialakult népszokástól — panaszkodott Bankó János, az intézmény vezetője. — Nincsenek már lovak a termelő- szövetkezetben, ezért elmarad a mindig olyan sok nézőt vonzó felvonulás. Nem ülhetnek lóra a csikósok, betyárok; a csőszlányokat sem szállítja a díszes fogat, nem büszkélkedhet a hintóbain a bíró és a bíróné, nem kínálja a mustot a kíváncsiskodónak a kocsmá- ros, és a maskarások sem szórakoztathatják három falu kíváncsiskodóit. — Az maradt mára a régi szüreti bálokból, amit a művelődési ház nagytermében megrendezhetünk. Szőlőfürtökkel díszítjük a termet, csősz lányok vigyáznak a termésre, hogy ingyen senki se lakmározhasson, és a bíró is ott ül majd az emelvényen a bírónéval, hogy megbüntessék a szőlőtolvajokat. Lesz nyitócsárdás, lesz szőlőkoszorú árverés és természetesen lesz népi zenekar. Esküvőkre Megyei műsorbemutató Müsorbemutatót tartanak a városi-járási művelődési központban szeptember 30-án a Pest megyei rendezőirodák. Megyénkben tizennyolc iroda működik, járásunkban kettő, Aszódon és Gödöllőn. A tizennyolcból 11 hozza el azt a műsorát, amelyet esküvők alkalmával adnak elő. A bemutatón jelen lesznek a Népművelési Intézet, a megyei tanács igazgatási és művelődési osztálya, a megyei művelődési központ és könyvtár képviselői, így alkalom nyílik szakmai eszmecserére is. A bemutató nem versenyszerű, az együtteseket nem minősítik, de nyilván értékelik egy-egy produkció szép elemeit, és rámutatnak azokra, amelyeket esetleg tanácsos kihagyni. Tapasztalatszerzésre azért is alkalmas a műsorbemutató, mert az említett intézményeken kívül az ország számos helyéről jönnek vendégek, akik más tájak rendezőirodáinak a műsorairól szólnak majd. A mieink közül az aszódiak két, a gödöllőiek egy műsort mutatnak be. Labdarúgás A negyedik forduló Ma a negyedik fordulóval folytatódik a járási labdarúgó- bajnokság. A párosítás: Mogyoród—Galgamácsa (Tróják, Bodor, Mészáros), Kerepestar- csa—Túra (Legéndi, Wild, Tóth J.), Valkó—Zsámbok (Répási, B. Tóth, Máthé), Hévízgyörk—Pécel (Vayner, Zse- bi, Maszlag), Erdőkertes— GEAC (Merkel, Turóczi, Búzás), Isaszeg—Domony (Németh, Uzsák, Lits), Galgahé- víz—HMSE (Köti, Czene). Mintha üzemi baleset történt volna Végzetes lett a feketefuvar Az a bizonyos nyári reggel aligha különbözött a többitől: a Volán gépkocsivezetői és rakodómunkásai megérkeztek a vác% vasútállomásra, hogy az úgynevezett csonka vágányon álló vagonokból a nemrég érkezett szenet a ZIL-ekre rakják majd a gumigyárba szállítsák. A forgalmistától átvették a szállítóleveleket, s aztán hozzáláttak a munkához. Senki sem gondolta, vagy sejtette még ekkor, hogy ez_ a nap, pontosabban ez a délelőtt tragikus eseménybe torkollik. Legkevésbé azok, akik néhány óra múlva a baleset részeseivé válnak: Sárdi Károly gépkocsivezető s a vele fuvarozó Szunyogh János és Cimmer Mihály. Nem úgy s nem ott9 A rendőrség a balesetről a történtek után 4 és fél óra múlva értesült. ,A helyszínre érkező rendőr Sárdi Károlytól és Szunyogh Jánostól tudta meg, mi is történt társukkal, Cimmer Mihállyal. Mindketten idegesek voltak és feldúltak, Szunyogh több ízben sírva fakadt. Az elmondottak szerint a következő történt: az egyik vagont akarták kirakni, de mert nagyon meg volt tetézve szénnel, az ajtaján nem lehetett kinyitni, ezért Cimmer Mihály fellépett az ütközőre, hogy onnan felugorjon a szén tetejére. Lendületvétel közben azonban megcsúszott az olajos ütközőn, s lezuhant. Fejét súlyos sérülés érte, társai eszméletlenül szedték fel, majd beültetve az ott levő ZIL-be, Sárdi Károly a váci kórház ambulanciájára szállította. Cimmer Mihály időközben eszméletre tért, de állapota így is nagyon súlyosnak látszott, ezért a váci kórház átszállította a budapesti János. Kórházba. Mindez történt június 30-án, a következő napokon a sebesült állapota «Válságosra fordult, s hiába volt a műtéti beavatkozás, Cimmer Mihály július 3-án meghalt. A tragikus események nyomán a Volán 1. számú vállalat 12-es üzemegysége is részletesen vizsgálta az üzemi baleset körülményeit, s voltaképpen igen hamar meg is állapították, hogy a történtekért a sérült a felelős, miután a munkavédelmi előírásokat nem tartotta be. Ez a megállapítás — mint később kiderült — tévesnek bizonyult. S a tévedés mögött egy csomó valótlan tény, hamis beállítás szerepelt. A baleset körülményeiről ugyanis hamarosan egészen más hírek kezdtek el terjedni; a szerencsétlenül járt ember munkatársai közül többen az állították, hogy nem úgy s nem ott történt a tragikus esemény, ahol, s ahogyan részesei elmondták. A vállalat, miután a gyanús momentumokat fölfedezte. följelentést tett a váci rendőrkapitányságon, s a vizsgálat most már fényt derített a homályosnak tetsző ügyre. Hazudtak, hogy elkendőzzék Azon a bizonyos napon Cimmer Mihály szabadnapos lett volna. Mégis jött dolgozni, miután tudomást szerzett arról, hogy a vasútállomásra lengyel szén érkezett. Amikor megrakták a tehergépkocsit, s elindultak a gumigyár felé, Cimmer rávette a gépkocsi vezetőjét, hogy a rakományt Pencre vigyék, ahol van rá vevő. Sárdi Károly meglehetősen könnyen ráállt a fekete fuvarozásra, rakodótársa is nyugtatgatta, nem nagy ügy, máskor is csinált már ilyet, senki sem jött rá, s a gumigyár sem veszi észre, hiszen nem mérlegelik a beérkező szállítmányokat, csak a fordulók számát jegyzik. S beleegyezett az eltérítésbe a másik rakodó, Szunyogh János is. így aztán a 42 mázsányi szénnel hamarosan Pencre érkeztek, s egy magánház udvarán le is rakodtak. Lebonyolítva az ügyletet, készültek az indulásra. Sárdi Károly ki akart állni az udvarról, de elsőre nem sikerült, a teherautó kerekei alá szénhalom került. A két rakodó próbálta irányítani a - kapu előtt állva. A gépkocsivezető újra gázt adott, a hátsó kerekek felfutottak a szénkupacra, a jármű kicsit oldalt dőlt, s a ZIL oldalának zárószerkezete (kapcsa) beleakadt a terasz egyik vasoszlopába, kitépte azt a betonból és Cimmer Mihály fejének csapta. A szerencsétlenül járt ember elveszítette az eszméletét, rakodótársa, Szunyogh János azonban vízzel és masszírozással magához térítette. Beültették vérző társukat a gépkocsi fülkéjébe, s ekkor talán még egyetlen céljuk és szándékuk volt, hogy mielőbb orvoshoz vagy kórházba jussanak! Cimmer azonban tiltakozott: jobban vagyok már, menjünk vissza a vasútállomásra ... nehogy kiderüljön a fekete fuvar. Mintha minden ott történt volna ... S a ZIL elhagyva Pencet, majd elhaladva Vácott a kórSzületssnap A falu hű tanítója ■j eles nap a mai Iklad J életében. Tasnádi Lajos nyugalmazott iskola- igazgató szeptember 2ó-an ünnepli nyolcvanadik születésnapját. Igazgató úrnak szólítják a községben ma is, de több ennél. Tanító, a falu tanítója. Olyan ember Tasnádi Lajos, aki választott hivatásával annyira minden óráját, valamennyi tettét, megnyilatkozását meghatározza. Tanított az iskolában, az utcán, a zenekarban, az énekkarban. Példaadó tanító volt. Hirdetett erkölcsi és magatartásbeli eszméit elsősorban magára nézve tartotta kötelezőnek. Másoknak csak olyasmit tanított, gyerektől és felnőttől az követelte meg, amit maga is megtartott, ami szerint maga is élt. S mivel elveinek próbája mindenekelőtt ő volt, tisztában volt vele, hogy azok megtarthatók-e, kö- vethetők-e, mennyire nehéz azok szerint élni. Dolgos és szigorú volt. Szégyen lett volna az ő igazgatása idején nem a legjobb erőnk szerint dolgozni, mondja a nyugdíjas tanárnő, aki kilenc igazgatóval találkozhatott, de Tas- nádihoz hasonló csak egy akadt köztük. Tasnádi Lajos iskolájának jó híre volt. Az ott szerzett bizonyítványnak becsülete. Tőled a kettes tanulót is szívesen fogadom, mondta a gimnáziumi igazgató. Tudta, az itt szerzett érdemjegyek tükrözik a tanuló tudását, szorgalmát, képességeit. Messziről érkezett Iklad- ra. Sopronból, a hűség városából. Ottani élményei, indítása megszabták felfogását, életelveit. Magyarságtudata minden időben töretlen, s ezt a tudatot, a magyarsághoz, a magyar nemzethez való érzelmi kötődést igyekszik terjeszteni, éleszteni, ébren tartani mindig és mindenütt. Szokványos fordulat, ha valaki a felszabadulás után újult erővel, megsokszorozott energiával lát munkához. Szokványos, de igaz, Tasnádi Lajosra is érvényes. Ikladon nincs is talán olyan szervezet, bizottság, amelynek ne lett volna tagja. Részt vállal a föld- rendezésből, a tagosításból, színjátszó csoportot szervez, később évekig a tanácselnök helyettese. ízig-vérig közéleti ember, mondja a tanácsi kirendeltség vezetője. Pontos, megbízható. Amit Tasnádi Lajos elvállalt, azt teljesíti. Könnyen lehet, hogy Tasnádi Lajos életvitele, élet- vezetési stílus! nem követhető mindenki által. De az biztos, hogy minden közösségnek jótétemény egy ilyen ember, aki józanságával, mértéktartásával, egyszerűségével, szorgalmával, kitartásával példa, akihez mérhetjük magunkat, akitől bátorítást kanhatunk, ha nehéznek érezzük a terhet, amit cipelnünk kell. Jó néhány emberrel beszélgettem Ikladon Tasnádi Lajosról. Egyöntetű volt a vélemény, őrá azok néztek szúrós szemmel, akik valamilyen oknál fogva köny- nyűnek találtattak, akik gyengének bizonyultak, avagy olyan személyek, akik bigottan ragaszkodtak konzervatív elveikhez. Akik képtelenek voltak a mások iránti türelemre. Ü res tarisznyával jött Sopronból Ikladra a hatgyermekes erdész fia. Válságos időkben, 1929-ben. Üres tarisznyával, de tele szívvel, ésszel, tudással, emberséges hittel és — szeretettel. Szép és termékeny korszaka volt az ikladi iskolának Tasnádi Lajos igazgatásával. Aki az ő példája szerint él, az ő hagyományait követi, számíthat a falu lakosságának szerete- tére és becsülésére. Kör Pál A nap programja Szeptember 26. napjának programja: ház előtt is a vasútállomásra robogott a súlyos sebesülttel. S még itt is telt az idő, a történtek résztvevői nem tudták mitévők legyenek, az odaérkező munkatársaknak is hazu- doztak, kitalálva a csúszós ütköző históriáját, mire megfogadták az egyik gépkocsivezető tanácsát, s a teherautóval kórházba szállították a sebesültet. S miután mindez megtörtént, telefonáltak a rendőrségnek, s a kitalált történetet jegyzőkönyvbe mondták. Végül is ki a felelős? Az igazság, mint láttuk, végül igen hamar kiderült. S ekkor már sem Szunyogh, sem Sárdi nem próbált tagadni. Legfeljebb mentegetőzni, hogy Cimmemek anyagi gondjai voltak, s ezért álltak rá a balul végződő feketefuvarra. A több mint hétezer forint értékű szén elsikkasztásában mindhárman érintettek voltak. A balesetért azonban Sárdi Károlynak egyedü} kell vállalnia a felelősséget. A vizsgálat megállapította, hogy felelőtlenül járt el, amikor nem szállt ki a vezetőfülkéből, meggyőződni, mi akadályozza gépkocsiját a haladásban? S nem adott utasítást a rakodómunkásoknak, hogy tegyék szabaddá az utat. Arról nem is beszélve, hogy a történteket is közvetve ő idézte elő azzal, hogy nem tagadta meg a feketeakciót. S aztán — még mindig a felelősségnél tartva — társával, Szunyoghgal együtt nem intézkedett azonnal és megfelelő módon, a sebesült ellátásáról, késleltetve kórházba szállítását, majd félrevezette a vállalatot és a hatóságot is. v A vizsgálat befejezése után az ügyet a rendőrség vádemelési javaslattal a Pest megyei Főügyészséghez továbbítja. Tamási István Gödöllő, művelődési központ: Társas-ház, családi hétvégi programok: Terménybábkészítés. A gyermek és környezete című kiállításhoz kapcsolódó foglalkozást vezeti: Berhidai Magdolna, 10 órakor. Zsibvásár az előtérben. Terménybemutató. Háztáji kistermelők, kiskerttulajdonosok terményeiből, 16 órakor. Sztárcsinálók, a Rockszínház előadása, 19 órakor. Szolgáltatás: játékkölcsönzés, 14—18 óráig, varroda, 10— 12 óráig, fényképezőgép-javítás 10—18 óráig, fotólabor, 10 —20 óráig, kondicionálóterem 10—18 óráig, könyv- és hanglemezárusítás, 15—20 óráig, barkácsműhely, 10—16 óráig, háztartási takarítóeszközök, létrák kölcsönzése, 10—18 óráig. Szeptember 27. napjának programja: Ilku János Tanya című fotó- kiállítása A gyermek és környezete című kiállítás. Megtekinthető 15—20 óráig. Szolgáltatás: Erdőkertes, művelődés ház. Szeptember 26. napjának programja: Aszfaitrajzverseny iskolások és óvodások részére. A zsűri értékes díjakat oszt ki. Moziműsor Vasárnap: A karatézó Cobra. Színes, szinkronizált japán bűnügyi film 14 éven aluliaknak nem ajánlott, 4, 6 és 8 órakor. Hétfő: Csak semmi pánik... Színes magyar filmvígjáték, 4, 6 és 8 órakor. ISSN 0133—1957 (Gödöllői Hírlap)
