Pest Megyei Hírlap, 1982. szeptember (26. évfolyam, 204-229. szám)

1982-09-26 / 226. szám

Modern géppel Mint ismeretes, a gyömrői filmszínház a helyi Petőfi Sán­dor Művelődési Házban mű­ködik. Az első félévben 'sok nézője volt a filmeknek, ter­vüket túlteljesítették. A filmkedvelők örömére ha­marosan rekonstrukcióba kezd az üzemeltető, a Pest megyei Moziüzemi Vállalat. Széles­vásznúvá alakítják át a gépet, s ezentúl jobb minőségben tudják majd vetíteni az alko­tásokat. Szüreti vigalom Az ecseri Rákosmezeje Tsz KISZ-bizottsága október 8-án, este hét órakor a XVII, kerü­leti Dózsa Művelődési Köz­pontban műsoros esttel egybe­kötött szüreti mulatságot ren­dez, amelyre várják a terme­lőszövetkezet dolgozóit. A műsor vendége, a köz­kedvelt színész, Alfonzé, alias Markos József. NEB-ülés Felvásárlás, értékesítés A Monori járási Népi Ellen­őrzési Bizottság szeptember 29-én, szerdán délelőtt fél 9- kor tartja legközelebbi ülését a járási hivatal földszinti ta­nácskozó termében. Elsőként a zöldségfélék fel­vásárlásának és értékesítésé­nek tapasztalatairól, illetve az utóvizsgálatról készített je­lentésről számol be Tanyi Jó­zsef, a NEB elnökhelyettese. A vizsgálat kiterjedt a Monor- vidéki. a Dabas-vidéki Áfész- re, a monori Kossuth és a da- basi Fehér Akác Tsz-re, vala­mint a Pest megyei ZÖLDÉRT monori és dabasi kirendeltsé­gére. Ezt követően Cseh Kálmán­ná tart elnöki beszámolót. Jövő januártól új típus Az Irodagépipari és . Finom­mechanikai Vállalat vasadi 1. szá­mú üzemében a különböző írógé­pekhez fontos alkatrészeket és részegységeket gyártanak. Eddig a svájci HERMES céggel álltak kap­csolatban, újabban az NSZK-beli OWAG cég kíván tőlük alkatrésze­ket rendelni. Már megkezdődött az üzemi rekonstrukció, amely a jö­vő év első napjaitól biztosítja az új típusú írógépek alkatrészeinek gyártását. Jobb oldali képünkön Gál István beállítja a menetfúró célgépet. Alsó képünkön Bencze Mihályné és Rádai Sándorné eltá­volítja a csonkot az alkatrészek­ről. Mutnéfalvy Zoltán felvételei Megépült a kerítés Felelőtlen rontópálok A gyömrői sportpálya és környéke eléggé elhanyagolt állapotban volt hosszú évekig. A község központjában, szép környezetben fekvő sporttele­pet csupán a helyt egyesület néhány lelkes vezetője szépí­tette, csinosította alkalman­ként. Nemrégiben döntő változá­soknak lehettek szemtanúi a helybeliek. Az Építőipari Szö­Mai focfójániatunk Szomszédvár-rangadó elit! Nem túl sok örömet szerez­tek eddig szurkolóiknak a me­gyei I. osztályban játszó lab­darúgó-csapataink. A Vecsés és á Sülysáp is 4-4 pontot gyűjtve a táblázat alsó felében foglal helyet. Ma délután a sülysápiak a remek játékerőt képviselő kartalí együttest lát­ják vendégül. Ellenük elég ve­gyes a szereplési mérleg, ma azonban mindenképpen győz­niük kellene ahhoz, hogy meg­kezdjék a felzárkózást a kö­zépmezőnyhöz. Erre megvan az esélyük, ha lelkes játékot pro­dukálnak. A Vecsés idegenben — Törökbálinton — szerepel, s a döntetlenre mindenképpen joggal aspirálhat. Üllőn úgy tűnik, rendeződik a csapat helyzete. Az elmúlt hetek idegenbeli sikerei erősí­tették a csapat egységét, s ez adhat jogos bizakodást a mai győzelemre is Nagykáta ellen. Nagyszerű mérkőzésnek ígér­kezik a Pilis—Dány összecsa­pás. A- vendégeknél több NB I-es játékos is pályára lép, en­nek ellenére mi győzelmet vá­runk a hazaiaktól. A járási I. osztályban a leg­nagyobb érdeklődés a Men- de—Gyömrö szomszédvár­rangadó iránt nyilvánul meg. Tavasszal a mendeiek idegen­ben is legyőzték Gyömrőt, megfosztva őket ezzel a bajno­ki címtől. Egy évvel ezelőtt Mendén remek iramú, színvo­nalas mérkőzésen 0-0-ás dön­tetlen született. A hazai pálya előnye a mendeiek esélyeit nö­veli, a gyömrőiek azonban megelégednének az egy pont­tal. Remélhetőleg — a szép számú szurkolótábor — ismét színvonalas és sportszerű mér­kőzést láthat majd. Biztos ha­zai győzelem várható a Monor —E cser, a Dánszentmiklós— Péteri, a Ceglédbercel—Törtei, az AbonV—Kecskéscsárda és a Kőcser—Vasad találkozókon. A maglódi 11 azonban bizonyára könnyedén szerzi meg a két pontot a belső problémákkal küzdő nyáregyházi együttes otthonában. (Ők egyhónapos eltiltás után játszhatnak ismét hazai környezetben.) A serdülőknél egyes csapa­tok kiemelkednek a mezőny­ből, vasárnapról vasárnapra tetszés szerint számolatlanul rúgják a gólokat. Ez főleg a ceglédi és az abonyi együttes­re vonatkozik. Ma délelőtt a Dánszentmiklós—Üllő össze­csapáson várható a legnagyobb harc a győzelemért. A II. osz­tályban a Gyömrö II. Monoron sem esélytelen, a maglódiak is bizonyára legyőzik a pilisi tar­talékgárdát. G. J. vetkezeti Közös Vállalat meg­bízása alapján a vállalat által elkészített betonalapra a Rá- kosmezeje Tsz helyi üzemének dolgozói kerítést ékítettek. A héten befejezték a festést is. így az utca egyik szép szín­foltja lett. Az egyesület vezetősége igyekszik a kerítésen belül is rendet tartani, sajnos egyelőre ez látszik a legnehezebb fel­adatnak. A pálya két végén kifeszített dróthuzalt egyes vandál ele­mek már megrongálták, sem­mibe véve azok fáradozását, akik hét végén, szabad idejük­ben készítették el azt. Jó lenne, ha közös összefo­gással, sikerülne a rendterem­tés az értékek megóvása, hi­szen a mostani munka is a kö­zösség céljait szolgálja. ^ ŐRI ifiia A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIV. ÉVFOLYAM, 226. SZÄM 1982. SZEPTEMBER 26., VASÁRNAP Ék legszebb feladat Hasznosan tölteni a szabd időt népszerűek az ismeretterjesztő előadások A Pilisi Nagyközségi közös Tanács Végrehajtó Bizottsága nemrégen tárgyalta a Móricz Zsigmond Művelődési Ház 1981. évi munkáját. írni nehezebb Amióta a világ világ, írni mindig nehezebb, mint olvas­ni. E gondolattal törülgettem könyveimet. Véletlenadta ötlet alapján egyik múlt századbeli lexikont kinyitottam. A beve­zető írja: „Épp oly joggal le­het szó egy szántóföldnek mű­veléséről, mint az embernek, egyénnek és nemzetnek műve­lődése menetéről. A művelés­nek legnagyobb és legszebb feladata magának az ember­nek művelése.” Száz év óta a világ válto­zott, sok történelmi és tudo­mányos átalakulással, de fi­gyelemre méltó, hogy a kira­gadott idézet ma is érvényes. De kik is azok, akik a leg­szebb feladatot — ahogy a százéves könyv írja — „vé­gezni rendeltetvék”? A könyvektől és a pedagó­gusoktól nem vehetjük ed az elsőbbséget, de tudnunk kell, hegy az életnek vannak más, a felszínen nem tündöklő, de mégis szép feladatokat végző dolgozói is. A monori járás jól működő művelődési házainak egyike a pilisi Móricz Zsigmond Mű­velődési Ház, mely dinamikus, sokoldalú tevékenysége szinte példa arra, hogy miképpen le­het dolgozni egy sokezer la­kosú nagyközség kultúrköz- pontjában, hogy ott minden többrevágyó, tanulni akaró ál­lampolgár megtalálja szórako­zását és hasznos időtöltését. A művelődési ház által nyújtott lehetőségek közül csupán az alábbiakat említjük meg: színjátszócsoport, népi tánc, sakk-szakkör, honisme­reti és helytörténeti klub, báb­csoport,népművészeti (díszítő) szakkör, fotóklub, magnós klub... és még folytathatnám a találomra elkezdett felsoro­lást. Kiscsoportok A fenti csoportok heti egy alkalommal rendszeresen meg­tartják foglalkozásukat. ' He­tente 300 ember fordul meg a művelődési házban szeptem­bertől májusig Nem utolsó helyen áll a TIT által megtar­tott előadássorozat ismeretter­jesztő témáival-, melyet film­vetítéssel szoktak egybekötni. De a művelődési ház dolgo­zóinak ezenkívül sok más fel­adata is van. Például időnként neves művészeket hívnak meg fellépésre. Ilyenkor nemcsak az előadások zökkenőmentes lefolyását kell biztosítani, 'ha­nem ami ugyancsak nem könnyű dolog, a rendezvé­nyekre megfelelő számú láto­gatóról, vagyis közönségről kell gondoskodni, hogy a ren­dezvény anyagi háttere is zökkenőmentes legyen. Nagyon kedveltek a közös színházlátogatások, ország­járások, múzeumlátogatások stb. Több saját rendezésű ki­állítás volt és a vetélkedők is igen színvonalasak. A műve­lődési ház jelenlegi állapota és berendezése megfelelő. Ud­varát parkosították. A mun­ka java része társadalmi mun­ka volt. Nem könnyű E kis bepillantásból is lát­ható, hogy nem mindig van könnyű dolguk azoknak, akik 1— a százéves könyv nyelvjá­rásával szólva — a legszebb feladatot végezni „rendeltet­vék”. Bognár Józsefné Pilisen ' Tanfolyamok Szabás-varrás és német nyelvtanfolyam indítását ter­vezik október hónapban Pili­sen, a Móricz Zsigmond Mű­velődési Házban. Mindkét tanfolyamra a kez­dők jelentkezését várják. A szabás-varrás tanfolyam idő­tartama három hónap, a rész­vételi díj pedig 500» forint. mintka üzemi b!esef történt volna Végzetes lett a feketefuvar Az a bizonyos nyári reggel aligha különbözött a többitől: a Volán gépkocsivezetői és ra­kodómunkásai megérkeztek a váci vasútállomásra, hogy az úgynevezett csonka vágányon álló vagonokból a nemrég ér­kezett szenet a ZIL-ekre rak­ják majd a gumigyárba szál­lítsák. A forgalmistától átvet­ték a szállítóleveleket, s aztán hozzáláttak a munkához. Senki sem gondolta, vagy sejtette még ekkor, hogy ez a nap, pontosabban ez a délelőtt tragikus eseménybe torkollik. Legkevésbé azok, akik néhány óra múlva a baleset részeseivé válnak: Sárdi Károly gépko­csivezető s a vele fuvarozó Szunyogh János és Cimmer Mihály. Jegyzet A fák nem beszélnek fl/f onori-erdön járunk. A hétvégi házak meg az új lakóépületek között vá­logathat a szem: melyiket ítéli szebbnek? A választás nehéz, a terjeszkedő tele­pülésen egyik ház elegán­sabb, mint a másik. Az Er­dei-tanyák elnevezésű rész is Harmat utca nevet ka­pott, itt is sorakoznak már az épületek. Keresünk va­lakit, s amikor már ne­gyedszer tekerjük vissza a kocsiablakot úgy, hogy „fo­galmam sincs!” választ ka­punk, egyik útitársam re­zignálton megjegyzi: — Hát Monori-erdőn sen­ki nem ismer senkit? Divat az elidegenedésről beszélni, főképp ha lakóte­lepekről van szó Itt azon­ban más a helyzet, s bizo­nyára csak a felületes be­nyomás ítél, úgy, hogy nem törődnek a szomszédok az­zal sem, hogy hívják a má­sikat. A névtelenség csak a két településrészt összekötő er­dei úton vág fejbe erőtelje­sebben. Az őszi lombok alatt, az út két oldalán a szétszórt szemét hihetetlen mennyiségű kavalkádját látom. Kocsi kellett ahhoz, hogy ezt mind idehordják, s leöntögessék a fák alá. A fák nem beszélnek. IVleg a közelben lakók sem, akik nap mint nap tanúi lehetnek, hogyan rondítják el környezetüket minden rendű-rangú házi­szeméttel. Névtelenül,— és felelőtlenül. Nem úgy s nem óit' A rendőrség a balesetről a történtek után 4 és fél óra múlva értesült. A helyszínre érkező rendőr Sárdi Károlytól és Szunyogh Jánostól tudta meg, mi is történt társukkal, Cimmer Mihállyal. Mindket­ten idegesek voltak és feldúl­tak, Szunyogh több ízben sír­va fakadt. Az elmondottak szerint a következő történt: az egyik vagont akarták kirakni, de- mert nagyon meg volt tetézve szénnel, az ajtaját nem lehe­tett kinyitni, ezért Cimmer Mihály fellépett az ütközőre, hogy onnan felugorjon a szén tetejére. Lendületvétel közben azonban megcsúszott az ola­jos ütközőn, s lezuhapt. Fejét súlyos sérülés érte. társai esz­méletlenül szedték fel, majd beültetve az ott lev(ő ZIL-be, Sárdi Károly a váci kórház ambulanciájára szállította. Cimmer Mihály időközben eszméletre tért, de állapota így is nagyon súlyosnak lát­szott, ezért a váci kórház át­szállította a budapesti János Kórházba. Mindez történt június 30-án, a következő napokon a sebe­sült állapota válságosra for­dult, s hiába volt a műtéti be­avatkozás, Cimmer Mihály jú­lius 3-án meghalt. A tragikus események nyo­mán a Volán 1. számú válla­lat 12-es üzemegysége is rész­letesen vizsgálta az üzemi bal­eset körülményeit, s voltakép­pen igen hamar meg is álla­pították, hogy a történtekért a sérült a felelős, miután a munkavédelmi előírásokat nem tartotta be. Ez a megállapítás — mint később kiderült — tévesnek bizonyult. S a tévedés mögött egy csomó valótlan tény, ha­mis beállítás szerepelt. A bal­eset körülményeiről ugyanis hamarosan egészen más hírek kezdtek el terjedni; a szeren­csétlenül járt ember munka­társai közül többen az állítot­ták, hogy nem úgy s nem ott történt a tragikus esemény, ahol s ahogyan részesei el­mondták. A vállalat, miután a gyanús momentumokat fölfe­dezte, följelentést tett a váci rendőrkapitányságon, s o vizs­gálat most már fényt derített a homályosnak tetsző ügyre. Hazudtak, hogy elkendőzzék Azon a bizonyos napon Cim­mer Mihály szabadnapos lett volna. Mégis jött . dolgozni, miután tudomást szerzett ar­ról, hogy a vasútállomásra lengyel szén érkezett. Amikor megrakták a tehergépkocsit, s elindultak a gumigyár felé, Cimmer rávette a gépkocsi ve­zetőjét, hogy a rakományt Pencre vigyék, ahol van rá ve­vő. Sárdi Károly meglehetősen könnyen ráállt a fekete fuva­rozásra, rakodótársa is nyug­tatgatta, nem nagy ügy, más­kor is csinált már ilyet, senki sem jött rá, s a gumigyár sem veszi észre, hiszen nem mérle­gelik a beérkező szállítmányo­kat, csak a fordulók számát jegyzik. S beleegyezett az el­térítésbe a másik rakodó, Szu­nyogh János is. Így aztán a 42 mázsányi szénnel hamarosan Pencre érkeztek, s egy ma­gánház udvarán le is rakod­tak. Lebonyolítva az ügyletet, készültek az indulásra. Sárdi Károly ki akart állni az ud­varról, de elsőre nem sikerült, a teherautó kerekei alá szén­halom került. A két rakodó próbálta irányítani a kapu előtt állva. A gépkocsivezető újra gázt adott, a hátsó kere­kek felfutottak a szénkupacra, a jármű kicsit oldalt dőlt, s a ZIL oldalának zárószerkeze­te (kapcsa) beleakadt a terasz egyik vasoszlopába, kitépte azt a betonból és Cimmer Mihály fejének csapta. A szerencsétlenül járt em­ber elveszítette az eszméletét, rakodótársa, Szunyogh János azonban vízzel és masszíro­zással magához térítette, Be­ültették vérző társukat a gép­kocsi fülkéiébe, s ekkor talán még egyetlen céljuk és szán­dékuk volt, hogy mielőbb or­voshoz vagy kórházba jussa­nak! Cimmer azonban tiltako­zott: jobban vagyok már, menjünk vissza a vasútállo­másra . .. nehogy kiderüljön a fekete fuvar. Mintha minden ott történt volna ... S a ZIL elhagyva Pencet, majd elhaladva Vácott a kór­ház előtt is a vasútállomásra robogotl a súlyos sebesülttel. S még itt is telt az idő, a tör­téntek résztvevői nem tudták -mitévők legyenek, az odaérke­ző munkatársaknak is hazu- doztak, kitalálva a csúszós üt­köző históriáját, mire megfo­gadták az egyik gépkocsiveze­tő tanácsát, s a teherautóval kórházba szállították a sebe­sültet. S miután mindez megtör­tént, telefonáltak a rendőrség­nek, s a kitalált történetet jegyzőkönyvbe mondták. Végül is ki a felelős? Az igazság, mint láttuk, vé­gül igen hamar kiderült. S ek­kor már sem Szunyogh, sem Sárdi nem próbált tagadni. Legfeljebb mentegetőzni, hogy Cimmernek anyagi gondjai voltak, s ezért álltak rá a balul végződő feketefuvarra. A több mint hétezer forint értékű szén elsikkasztásában mindhárman érintettek voltak. A balesetért azonban Sárdi Károlynak egyedül kell vállal­nia a felelősséget. A vizsgálat megállapította, hogy felelőt le­nül járt el. amikor nem szállt ki a vezetőfülkéből, meggyő­ződni, mi akadályozza gépko­csiját a haladásban? S nem adott utasítást a rakodómun­kásoknak, hogy tegyék sza­baddá az utat. Arról nem is beszélve, hogy a történteket is közvetve ő idézte elő azzal, hogy nem tagadta meg a fe­keteakciót. S aztán — még mindig a felelősségnél tartva — társával, Szunyoghgal együtt nem intézkedett azon­nal és megfelelő módon, a se­besült ellátásáról, késleltetve kórházba szállítását, maid fél­revezette a vállalatot és a ha­tóságot* is, A vizsgálat befejezése után az ügyet a rendőrség vádeme­lési javaslattal a Pest megyei Főügyészséghez továbbítja. 'Tamási István ISSN 0133—2651, (Monori Hírlap)

Next

/
Thumbnails
Contents