Pest Megyei Hírlap, 1982. szeptember (26. évfolyam, 204-229. szám)
1982-09-26 / 226. szám
A PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDI JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXVI. ÉVFOLYAM, 226. SZÁM 1982. SZEPTEMBER 26., VASÁRNAP Hozzáértő, pontos munkával Még többet fizethet a gabona időben végezzenek a szántással, vetéssel Gaztettek példatára Ha kevés a jó szó, szigorral Októberben újabb tisztasági akció Alig kerültek magtárba a kalászosok, elkészült a térség közös gazdaságainak mérlege, amely képet ad arról; miként sikerült eleget tenni a gabonaprogram végrehajtásából adódó feladatoknak. Napjainkban, amikor a búza fontos fizetőeszközünk, különösen nagy figyelmet érdemel, miként vállalnak részt a népgazdaság egyensúlyi helyeztének megteremtéséből a járás és a két város mezőgazdasági nagyüzemei. A szabályzók is a vetés- terület növelésére ösztönöznek, amelyet jelez, hogy az idén több mint kétezer hektárral nagyobb vetésterületről lehetett aratni, mint tavaly. Az ebből származó többlet 9437 tonnát jelent, s általában kilenc százalékkal volt nagyobb a vetésterület, mint egy évvel ezelőtt. Bár a hektáronkénti termés 2,4 mázsával meghaladta az 1981-est, a tervezettől —az ismert időjárási okok miatt — elmaradt. Kipróbált fajtákat Szorosabb lett a mezőny, a termésátlagok kisebb eltérést mutatnak. A csemői November 7. Tsz például megduplázta a korábbi mennyiséget. Tisztes eredményt könyvelhetett el. a ceglédberceli Egyetértés és az albertirsai Szabadság tsz is. Ugyanakkor több helyen feltűnt a reális termésbecslés hiánya. Ez a vezetők felelősségére irányítja a figyelmet, s a szakemberek továbbképzésének szükségességét is felveti. A gabonafelvásárlás zavartalan volt. A Gabonaforgalmi Vállalat korrekt partnernek bizonyult. Az átadott mennyiség 17 százalékkal emelkedett a tavalyihoz képest. A járás üzemei összességében eleget tettek az elvárásnak. Szervezettebb, fegyelmezettebb volt a munka. Kevesebb mag szóródott el, bár itt-ott még így is okot adhatott a jogos doho- gásra a járókelőknek. Természetesen gondoklcal is járt a program megvalósítása, és ezeket nem lehet maradéktalanul áthárítani az időjárásra. A tervlemaradásban hely- yel-közzel a szakemberek is hibáztathatók, továbbá a géo- és alkatrészbeszerzés közismert nehézségei is kedvezőtlenül hatottak. A szalmalehúzás itt-ott lassan haladt, és emiatt a tala-jmunkák elhúzódhatnak Persze ebben az elavult bálázógépek is ludasak. A fajta- megválasztást is nagyobb súly- lyal kell kezelni, hiszen a jelenleg termelt 16 faifa mindegyikére nincs szükség, arra annál inkább, hogy a vidék temaeié^i tényezőinek megfelelő vetőmagokat kísérletezzenek ki, s ezeket a kinróbált fní'ákat vessék nagyobb területen. T?bfa a mezsgyén Némely gazdaság helytelen nézetére vall. hogy ragaszkodnak a maguk termelte vetőmaghoz holott a fémzárolt szaporít, óanva a jobb termést hozna, a ceglédi Lenin Tsz é~ a' Ceglédi Állami Tangazdaság állít elő minősített vetőmagokat. Azt mondiák; vetéskor dől el, miiven lesz az am*ás, 9ain<vs a munka minőségé* kedvezőtlenül befolvá- so’i'ák nz elavult vetőgépek. A betakarítás időszakában v'- sz-ml gr. elöregedett kombájnokon* van a bak Ezek telie- sftö'-sries-4r'> kisebb, mint amit a avors és veszteségmentes betakarítás megkívánhat. Elismerésre méltó az a kap- csolatteremetés, amely lehetővé teszi, hogy a Cegléd környéki gazdaságok a tőlük északabbra fekvő területekkel együttműködve gépet cseréljenek, s ezzel növeljék gépparkjuk ütőképességét. Mivel általában két hét a termés beéré- se közötti különbség, zavartalanul visszaadhatják a segítséget. Külön szót érdemel a termelés meghatározó eleme, az ember. A szövetkezetekben és a tangazdaságban egyaránt nagy gondot fordítottak mindazokra, akikre a munkák java jutott ebben az időszakban. Gondoskodtak megfelelő ellátásukról, tevékenységük anyagi és erkölcsi elismeréséről. Ezt a módszert kellene kiterjeszteni az egész évi munkára, mert most még túlságosan betakarítás központú a törődés, holott a szántásra, vetésre, talajerőpótlásra, növényvédelemre is alkalmazni kellene a személyre szóló minőségi ellenőrzést, s ennek megfelelő anyagi vonzatát, a<kár prémium-, akár munkabérelvonás formájában. Napjainkban — a mezőgazdaság forgószínpadán egymást követő teendőknek megfelelően —, már ismét a szántás, vetés kerül előtérbe. Igyekezni kell ezekkel, hogy megfelelő időben — de ne elkapkodva —, kerüljön a földbe a mag. Ezen a vidéken az a Az a bizonyos nyári reggel aligha különbözött a többitől: a Volán gépkocsivezetői és rakodómunkásai megérkeztek a váci vasútállomásra, hogy az úgynevezett csonka vágányon álló vagonokból a nemrég érkezett szenet a ZIL-ekre rakják majd a gumigyárba szállítsák. A forgalmistától átvették a szállítóleveleket, s aztán hozzáláttak a munkához. Senki sem gondolta, vagy sejtette még ekkor, hogv ez a nap. pontosabban ez a délelőtt tragikus eseménybe torkollik. Legkevésbé azok, akik néhány óra múlva a baleset részeseivé válnak: Sárdi Károly gépkocsivezető s a vele fuvarozó Szunyogh János és Cimmer Mihály. Mcm úgy s nem ott? A rendőrség a balesetről a történtek után 4 és fél óra múlva értesült. A helyszínre érkező rendőr Sárdi Károlytól és Szunyogh Jánostól tudta meg, mi is történt társukkal, Cimmer Mihállyal. Mindketten idegesek voltak és feldúltak, Szunyogh több ízben sírva fakadt. Az elmondottak szerint a következő történt: az egyik vagont akarták kirakni, de mert nagyon meg volt tetézve szénnel, az ajtaját nem lehetett kinyitni, ezért Cimmer Mihály fellépett az ütközőre, hogy onnan felugorjon a szén tetejére. Lendületvétel közben azonban megcsúszott az olajos ütközőn, s lezuhant. Fejét súlvns sérülés érte. társai eszméletlenül szedték fel, majd beültetve az ott levő ZIL-be, Sárdi Károly a váci kórház ambulanciájára szállította. tapasztalat, hogy október 20- ig, de legkésőbb 25-ig be kell fejezni a búza vetését ahhoz, hogy a következő évben nagy szelet kenyeret kanyaríthas- sunk. Amikor e sorok születtek, a húszezer hektár talajelőkészítésének a felénél tartottak. (A legnagyobb terület, 14 ezer hektár a búza, 2597 hektár a rozs, 2581 hektár az őszi árpa termesztését szolgálja jövőre.) A magot 1310 hektáron juttatták a földbe. Gyorsuló tempó Ami a többi teendőt illeti, a burgonya és a kukorica, valamint a szőlő szedése még az elején tart. A napraforgó háromnegyedét betakarították. Néhány gazdaságban nem árt gyorsítani a tempót. A silókukorica nyolcvan százalékát már feldolgozták téli takarmánynak. A zöldségfélék közül a 619 hektár paradicsom a legjelentősebb. Több mint háromnegyed részét már a konzerviparnak továbbították. T. T. Fogadóórák Dr. Horváth Géza, a városi tanács vb-titkára szeptember 29-én, szerdán délelőtt 8-tól 12 óráig fogadóórákat tart a városházán, hivatali szobájában. Cimmer Mihály időközben eszméletre tért, de állapota így is nagyon súlyosnak látszott, ezért a váci kórház átszállította a budapesti János Kórházba. Mindez történt június 30-án, a következő napokon a sebesült állapo.a válságosra fordult, s hiába volt a műtéti beavatkozás, Cimmer Mihály július 3-án meghalt. A tragikus események nyomán a Volán 1. számú vállalat 12-es üzemegysége is részletesen vizsgálta az üzemi baleset körülményeit, s voltaképpen igen hamar meg is állapították, hogy a történtekért a sérült a felelős, miután a munkavédelmi előírásokat nem tartotta be. Ez a megállapítás — mint később kiderült — tévesnek bizonyult. S a tévedés mögött egy csomó valótlan tény, ha-' mis beállítás szerepelt. A baleset körülményeiről ugyanis hamarosan egészen más hírek kezdtek el terjedni: a szerencsétlenül járt ember munkatársai közül többen az állították. hogy nem úgy s nem ott történt a tragikus eseménv, ahol s ahogyan részesei elmondták. A vállalat, miután a gyanú.: momentumokat fölfedezte. följelentést tett a váci rendőrkanitánvsáfTon. s a vizsgálat most már fényt derített a homályosnak tetsző ügyre. Hazudtak, hogy elkendőzzék Azon a bizonyos napon Cimmer Mihály szabadnapos lett volna. Mégis jött dolgozni, miután tudomást szerzett arról, hogy a vasútállomásra lengyel szén érkezett. Amikor megrakták a tehergépkocsit, s Valaki epésen megjegyezte a minap: ha annyit tennénk a város tisztaságáért, mint amennyit beszélünk róla, bizonyára egy-kettőre megváltozna a helyzet. Csupán any- nyi kellene — nemcsak képletesen, hanem a valóságban is —, hogy mindenki a saját portája előtt seperjen. A népfront egyik fórumán, a városi bizottság mellett működő környezetvédelmi munkacsoportban esett szó erről, amikor az őszi lomtalanítási akció előkészületeit tárgyalták. Sokakat felháborít Még szerencse, hogy vannak Ilyen szervezett akciók, mint legutóbb a tavaszi volt, mert legalább átmenetileg csökken a szemét a közterületeken. Akkor nem kis erőfeszítéssel, tetemes társadalmi munkával, a vállalati közreműködők, igénybe vett szállító járművek költségével, sikerült ideig- óráig tartó rendet teremteni. Sajnos, ma már ismét magasra tornyosulnak az illegális szemétlerakóhelyek hulladékhegyei. Mit lehet tenni? Szívósan és következetesen folytatni a takarítást, csak persze egy idő után túlságosan egyhangúvá válik ez a munka- megosztás, hogy az emberek egyik fele szemetel, a többi meg türelmesen eltakarítja helyette, ráadásul nem is fizetett feladatként. Általában amikor ehhez a ponthoz ér az ilyen fórumokon elhangzó szóözön, felvetődik a miért? Tudniillik az az érthetetlen, miért nem lehet érvényt szerezni a városi tanács tisztaságról szóló rendeletének? Annak idején, amikor megjelent, széles körben közhírré tették, azóta több alkalommal foglalkozott vele a Ceglédi Hírlap is. Volt olyan jóhiszemű hozzászóló a környezetvédelmi bizottságban, aki azt javasolta, küldjenek levelet annak, aki nem söpri a járdáját, télen nem takarítja el a havat, kinn hagyja az építési törmeléket az utcán, szeméttel tölti a ko- csiutat. nem tisztítja ki az átereszt stb. Ha a kérelem, a felszólítás nem jár sikerrel, elindultak a gumigyár felé, Cimmer rávette a gépkocsi vezetőjét, hogy a rakományt Pencre vigyék, ahol van rá vevő. Sárdi Károly meglehetősen könnyen ráállt a fekete fuvarozásra, rakodótársa is nyugtatgatta, nem nagy ügy, máskor is csinált már ilyet, senki sem jött rá, s a gumigyár sem veszi észre, hiszen nem mérlegelik a beérkező szállítmányokat, csak a fordulók számát jegyzik, S beleegyezett az eltérítésbe a másik rakodó, Szunyogh János is. Így aztán a 42 mázsányi szénnel hamarosan Pencre érkeztek, s egy ttia- gánház udvarán le is rakodtak. Lebonyolítva az ügyletet, készültek az indulásra. Sárdi Károly ki akart állni az udvarról, de elsőre nem sikerült, a teherautó kerekei alá szénhalom került. A két rakodó próbálta irányítani a kapu előtt állva. A gépkocsivezető újra gázt adott, a hátsó kerekek felfutottak a szénkupacra, a jármű kicsit oldalt dőlt, s a ZIL oldalának zárószerkezete (kapcsa) beleakadt a terasz egyik vasoszlopába, kitépte azt a betonból és Cimmer Mihály fejének csapta. A szerencsétlenül járt ember elveszítette az eszméletét, rakodótársa, Szu'nyogh János azonban vízzel és masszírozással magához térítette. Beültették vérző társukat a gépkocsi fülkéjébe, s ekkor talán még egyetlen céljuk és szándékuk volt, hogy mielőbb orvoshoz zagy kórházba jussanak! Cimmer azonban tiltakozott: jobban vagyok már, menjünk vissza a vasútállomásra ... nehogy kiderüljön a fekete fuvar. Mintha minden ott történt volna... S a ZIL elhagyva Pencet, akkor viszont büntessen a tanács, hiszen szabálysértési eljárás alapján szép summával teheti emlékezetessé az állampolgárnak, hogy elmulasztotta a kötelességét. Késik a büntetés Ügy látszik, ezen a ponton fut zátonyra, a jó ügy mert szankciókról, igazságosan kimért büntetésfizetésről alig van tudomásunk. Pedig a tanács már felállított egy helyszínelő csoportot is. melynek tagjai a többi között ilyen joggal felruházottt hivatalos személyek, akik akár a helyszínen bírságolhatnak, akár feljelentést tehetnek a notórius kötelességmulasztók ellen. Ügy látszik, ez a fajta nevelési mód nem valami népszerű, mint ahogy a lakosság nagy része is inkább szemet húny, ahelyett, hogy bejelentené, mikor, hol, ki hibázott. Miután mindez elhangzott a testület tagjainak véleményeként, megbeszélték az októberi tennivalókat. Ezek szerint az október 4-től 13-ig terjedő időszak a nagy szemétgócok felszámolásának ideje. (Az építési törmelék elszállítása most sem közfeladat, de aki ilyesmit igényel, szabott összegért megrendelheti a fuvart a városgazdálkodási vállalatnál.) A második menet huszonnegyedikéig tart. Akkor az üzemekben, közintézméA nyár kicsit kötetlenebb, az őszelő tervekkel teli. Szeptember végén, október elején indul igazán az élet a művelődési házakban, igy a ceglédi Kossuth Művelődési Központban is. Mármint a „falakon belüli” élet, hiszen nyáron is számos emlékezetes rendezvény volt, szórakoztató, szabad időt kitöltő, az intézmény szervezésében, kicsiknek és nagyoknak. A teremfoglalkozások és a város üzemeivel, gyáraival megkötött kulturális együttmajd elhaladva Vácott a kórház előtt is a vasútállomásra robogott a súlyos sebesülttel. S niég itt is telt az idő, a történtek résztvevői nem tudták mitévők legyenek, az odaérkező munkatársaknak is hazu- doztak, kitalálva a csúszós ütköző históriáját, mire megfogadták az egyik gépkocsivezető tanácsát, s a teherautóval kórházba szállították a sebesültet. S miután mindez megtörtént, telefonáltak a rendőrségnek, s a kitalált történetet jegyzőkönyvbe mondták. Végül is ki a felelős? Az igazság, mint láttuk, végül igen hamar kiderült. S ekkor már sem Szunyogh, sem Sárdi nem próbált tagadni. Legfeljebb mentegetőzni, hogy Cimmernek anyagi gondjai voltak, s ezért álltak rá a balul végződő feketefuvarra. A több mint hétezer forint értékű szén elsikkasztásában mindhárman érintettek voltak. A balesetért azonban Sárdi Károlynak egyedül kell vállalnia a felelősséget. A vizsgálat megállapította, hogy felelőtlenül járt el, amikor nem szállt ki a vezetőfülkéből, meggyőződni, mi akadályozza gépkocsiját a haladásban? S nem adott utasítást a rakodómunkásoknak, hogy tegyék szabaddá az utat. Arról nem is beszélve, hogy a történteket is közvetve ő idézte elő azzal, hogy nem tagadta meg a feketeakciót. S aztán — még mindig a felelősségnél tartva — társával, Szunyoghgal együtt nem intézkedett azonnal és megfelelő módon, a sebesült ellátásáról, késleltetve kórházba szállítását, majd félrevezette a vállalatot és a hatóságot is. A vizsgálat befejezése után az ügyet a rendőrség vádemelési javaslattal a Pest megyei Főügyészséghez továbbítja. Tamási István nyékben gyűjtik össze a hulladékot, meg a kacatokat és szervezetten elszállítják. Végül a hónap végéig a közterek őszi takarítása kerül sorra. Valamennyi népfrontkörzetben kijelölt felelősei vannak a feladatnak, akik forgatókönyv szerint szervezik, irányítják, lebonyolítják a lomtalanítást, természetesen a tanácstagokkal karöltve. Reméljük, hogy legalább átmenetileg megint a rendteremtők kerülnek a sze- metelők és a hanyagok fölé. Önként vállalják A környezetvédelmi bizottság további teendőiről is szó esett, így a Virágos városért akció folytatásáról, olcsó és hatékony módszerekkel, a tiszta üzemi környezet megteremtéséért hirdetett verseny továbbviteléről, arról a javaslatról. amely nyolcszáz fa védetté nyilvánítását kezdeményezi. Tartalmas program körvonalazódott, amelynek megvalósítására biztosíték a bizottság új tagokkal való megerősítése. Olyan személyek csatlakoztak soraikhoz, akik önként kértek (és természetesen kaptak) megbízatást. Személyes példamutatásuknak is része lehet abban, ha egykor majd hasonló tanácskozásokon nem a gaztettek példatára kerül szóba, amikor a város tisztasága lesz a téma. működés keretében sorra kerülő kihelyezett rendezvények mind a munkásműve'lődést szolgálják. A művelődési bizottságok igyekeznek betölteni feladatukat, melynek fontos része, hogy figyelemmel kísérjék az ott dolgozók általános és szakképzettségének alakulását, segítsék annak fejlesztését. Cegléden ezen az őszön is több ezer ember kapcsolódik az ismeretgyarapítók táborába. Politikai és tömegszervezeti képzésen vesznek részt, tanfolyamokra, vitakörökre készülnek, seregnyi hallgatója lesz az ismeretterjesztő előadásoknak. Megnőtt az érdeklődés a bel- és külpolitikai, gazdasági kérdésekről tájékoztató előadások iránt. A jog- és a közgazdaságtudomány, agrár- tudomány sokakat érdekel. A munkahelyek igénylik azokat az irodalmi rendezvényeket, író—olvasó találkozókat, előadói esteket, amelyeket a művelődési köizpont szervez, s nem egy esetben kinn, helyszínen tart meg, a munkahelyi kultúrteremben, vagy tanácsteremben, műszakváltás idején. Mivel Cegléden színielőadás megtartására, terem híján nincsen lehetőség, sokan utaznak a köze.i városok és a főváros színházaiba, csoportosan néznek meg egy-egy előadást. A jegyek beszerzéséről a művelődési központ, valamint a munka helyi művelődési bizottság aktivája gondoskodik. Fiatal birkózók Meghívásos úttörőversenyt rendezett Monoron a Pest megyei Birkózó Szövetség, kötöttfogásban. Az indulók számán erősen megmutatkozott, hogy még csak az idény elején járunk, mert csupán ötvenket- ten álltak szőnyegre. A színvonal sem volt valami jó, sok kívánnivalót hagyott maga után, de minden bizonnyal lesz ez még jobb is. A Ceglédi VSE tíz fiatalja közül hatan az első három közt végeztek, hárman első helyre jutottak. Eredmények: 32 kg-ban 3. Czigony Tamás, 35 kg-ban L Matusz László, 41 kg-ban 2. Bakos Zsolt. 53 kg-ban L Nagy Árpád. 2. Hornyák László, 68 kg-ban l. Banai László. ü. L. OIIJ—MO# (Oai/Mi Minapi Mintha üzemi baleset történt vo'na Végzetes lett a feketefuvar Előadások az üzemekben
