Pest Megyei Hírlap, 1982. szeptember (26. évfolyam, 204-229. szám)

1982-09-22 / 222. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDI JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA ........................."..................................................................................... — I ■■ ■ - - ■ .......... ........................ .................... XX VI. ÉVFOLYAM, 222. SZÁM 1982. SZEPTEMBER 22., SZERDA A «raze!? nem sfsdős Az jó, ha a kulcs a zsebben Új kazánt mutattak be a BNV-n r s m »Iga Űj típusú háztartási kazánok gyártásához kezdtek a Monori Mezőgép Vállalat ceglédi gyárában. Ezekből már a Budapesti Nemzetközi Vásár közönsége is láthat néhány példányt. Képünkön: a gyáriak festik az elkészült darabokat. Apáti-Tótu Sándor telvétele Társulásra szervezkednek Az egész világon bevált A köztudat azt tartja, sze­rencsés ember, aki lakáshoz jutott. Nem volt hiábavaló a hosszadalmas várakozás, a gyakorta önpusztítútukarékos- kodás révbe ért. A kulcsot a köré fonódott mítosz ajándék­nak láttatja. Aki a zsebébe csúsztathatja, könnyű léptek­kel jár, s valami egészen más életet kezdhet így hisszük. Valójában örök életre szóló kötelezettséget vállalt. Adós lett. Üzenet papíron Harmincöt év alatt törlesz­tendő summát előlegez az OTP. Munkával, szolgáltatásokkal nyújt folytonos hitelt a város­gazdálkodási vállalat és a la­kásfenntartó szövetkezet. Az építő és szerelő munkások tá- voztával, az örökségül hagyott kosztömeg takarítgatásakor ki gondol postára, csekkre, befi­zetésre? Persze, hamar ráéb­redünk, hogy fizetésünknek mintegy felével a továbbiak­ban fölösleges számolni. Ahogy jön, azon nyomban át is ván­dorol az imént említett és más cégekhez. Törlesztiink. Havon­ta, ahogyan illik. Periodikus szertartások közepette sárga meg zöld papiroson köszön el a pénz. Megszokni — épp mert anyagiakról van szó — sosem lehet. Alkalmanként meg is feledkezünk róla. Csak az ajánlottan érkező fizetési fel­szólítás ébreszt fel. De sokakat még ez sem. A korszerű, új la­kást ennél könnyebb megszok­ni... — Vajon milyen hatású a nem épp virágnyelven fogal­mazott hivatalos dörgedelem? szálas termetű volt és nyílt tekintetű, dús, gön­dör hajjal és szakállal övezett vidám arca derűt sugárzott a már életében Nagy jelzővel tisztelt Lajos királynak. Ér­deklődése kiterjedt a tudo­mányra. a hadászatra, vadá­szatra és a lovagi tornára, mű­vészet iránti vonzalmának gyümölcsit a kései kor méltó elismeréssel illeti. Szeptember 11-én, halálának hatszázadik évfordulóján Székesfehérvá­rott nemzetközi konferencián emlékezünk rá és az Anjou­kor művészetére, A Felvidék és Erdély bá­nyái ontották az aranyat, Szo- molnok, Körmöcbánya, Ara­nyosbánya, Nagybánya és Fel­sőbánya Európában és Afriká­ban is elhíresedett, Ugyancsak híres város volt az ezüstter­melő Besztercebánya, Gölnic- bánya. Telkibánya, Zólyom- Lipcse és Rózsahegy. A ma­gyar arany jelentőségét mu­tatja az afrikai aranykereske­dők „ungaro” olasz nyelvű el­nevezése. A magyar aranyfo­rint finomságával és értékével a külföldi pénzváltók és keres­kedők keresett valutája lett. Az uralkodásra termett, nagyhatalmi terveket szövő Erzsébet királynő. Nagy Lajos király anyja 1343 júniusában három gályán Nápolyba uta­zott. Elkísérték a főrangú ud­vari dámák. szolgálattevő ka­marások. testőrző. fényes si- sakú vitézek, jogtudósok, fő­papok, köztük az ország nádo­ra. az országbíró, több megye ispánja, a nyitrai és az egri püspök, az esztergomi, a budai — Ügy tűnik, a címzettek nem nagyon ijedősek — mond­ja Végli Istvánná, a Rákóczi Lakásfenntartó Szövetkezet munkatársa. — Hiába a papír, igen sokan a fülük botját sem mozdítják. Szó sincs pedig jog­talan követelésről, mint azt néhány háborgó lakótársunk képzeli. Tavaly a decemberi zárszámadásig közel száz la­kástulajdonos nem rótta le adósságát, ez százezer forint hátralékot jelentett. 1982 első félévének mérlege: százhar­mincezer forintnyi hiány. Riasztó adat, noha nyilván a szövetkezeti tagság kisebbik hányada érezheti magát ludas­nak. Kifélék-mifélék a szerző­désszegők? — Korántsem jéllemezhetők egységes csoportként. Nincs szoros összefüggés például a kedvezőtlen szociális helyzet és a fizetési készség hiánya között. A szerény jövedelmű, sokgyerekes családokkal van a legkevesebb gondunk, mert megbecsülik a kényelmes élet- feltételeket, s megadják az árát. Krónikus adósok Valamennyi rétegben fel­bukkannak a krónikus adósok. Az okok, még pontosabban, amire hivatkoznak, ezerfélék. Talán egy valamiben mutatnak közösséget pácienseink: nem csupán nekünk tartoznak na­gyobb összeggel, hanem még több más szerv tartana igényt fizetésük egy részére, a köve­telők rangsorában mi csak so­kadikak vagyunk. A törlesz­tendő hátralék hónapról hó­napra halmozódik, van akinél ez most épp 11 ezer forintra és a csázmai prépostok drága ruhákban. Ékszereikben dúsan földíszítve elkápráztatták még a csillogáshoz szokott velen­ceieket is- Huszonegyezer márka színaranyat, huszonhét- ezer márka ezüstöt és fél kö­böl aranypénzt szórtak el ke­gyes célokra, alamizsnára és a szolgálatok jutalmazására. Egy évvel később Avignonba vitt negyvenezer márka ezüsttel együtt huszonkétmillió arany­forint értéket áldoztak a ná­polyi trón megszerzésére. Ez a nemesfémgarmada tizenhá­romszorosa volt a Dalmáciáért kínált összegnek, melyet a ve­lenceiek ajánlottak a magya­roknak. Igaz, hogy ez a va- gyonkincs az ország hateszten­dei termése volt, de gazdasá­gilag semmi megrendülést nem okozott. Az Anjouk tö­mérdek pénzt áldoztak hadse­regszervezésre, a tengeri flot­tára. egyetemalapításra, palo­taépítésre, művészetpártolásra. Ötvöscsoda serlegek, drágakö­vekkel kirakott arany feszüle­tek, szentségtartók, pásztorbo­tok, övcsatok, boglárok, nyak­láncok és gyűrűk tömege ké­szült a hazai és idegen meste­rek kezén. SZOBROK ÉS FESTMÉ­NYEK sokaságáról van tudo­másunk. melyek, ha megma­radtak volna, egy olyan kor művészetét reprezehtálnák, amely azelőtt nem volt és az­után sem igen élt. Az Anjou­kor művészi alkotásaiból saj­nos, igen kevés maradt évszá­zadunkra, s ami maradt, az is töredékes. Igen hamar elsorol­ható a szepeshelyi, a zsegrai, a rúg, s olyan is akad, akitől 1968 óta egy fillért se láttunk. Ha akarjuk, ha nem, ennek hí­re megy, s természetesen de­moralizál. Nem véletlenül me­rül föl sokakban a kérdés: miért fizetünk mi rendesen, ha mások semmibe veszik a leg­elemibb szabályokat, lényegé­ben következmény nélkül? Csak kérni lehet — Mégis mit tehet a szövet­kezet? — Szolgáltatók vagyunk, hatósági eszközeink nincsenek. Leginkább csak kérhetünk, s ennek a súlya egyre kisebb. Megvan a lehetőségünk arra, hogy a munkahelyek segítsé­gével az adósok béréből letil- tassunk egy töredéknyi részt. Ám ez, az előbb mondott okok miatt ritkán sikerül. Egy új jogszabály szerint tízezer fo­rint feletti tartozás esetén kényszerkilakoltatás elrende­lésére kerülhet sor. Kellemet­len, kínos dolog ez, de való­színűleg kedvező visszhangra lelne a tisztességesen fizető lakótársak körében. Csakhogy egy ilyen tortúra megvalósítá­sának alapfeltétele az úgyne­vezett szükséglakás előterem­tése. És itt zárul be a kör. Kötelességeinket szerényen, vagy éppen duzzogva bújtat­juk el, ám pulykaméreggel ömlesztjük szánkból jogainkat. A közösségi tulajdon és ennek fogalmi párjai ma még • el­vontan, illőn lebegnek a lép­csőházakban. Túl kicsinyke a rés, a kulcslyuk ahhoz, hogy a zárt ajtókon beszivárogjanak. Vajon nehéz lenne ajtót nyit­ni? Varga Sándor podolini, gecefalvi, karaszkói, csetneki, gerényi, veleméri, tótlaki, mártonhelyi és bán­tornyai falkép, a szlatvini és a nagyőri fából fa­ragott Madonna, a mateó- ci fafeszület. . De épségben áll Prágában Kolozsvári Már­ton és György magyar művé­szek 1373-ban bronzból öntött, remek Szent György lovas szobra. E sorok írója, több al­kalommal is járván Dalmáciá­ban, meg-megsimogatta Zárá­ban Szent Simon magyar cí­meres, aranyozott ezüst szarkofágját, a mázsás súlyú, domborított jelenetekkel éke­sített ereklyetartót, Nagy Lajos feleségének, Kotromanovics Erzsébetnek fogadalmi ajándé­kát. Az oltár fölött két élet­nagyságú bronzangyal (a tö­rök háborúk előtt színezüst) lebegteti, és a zarándokok lépcsőn lépdelnek föl maga­sára. Amerikában őriznek egy több kilós, színarany, hordoz­ható oltárt, melynek itthon csak a fényképe látható. A Képes Krónikát őrizzük hazánkban, szépségesen illu- minált kódexünket és a Sec- reta Secretorum kéziratát is. Több magyar eredetű írásmű található a Vatikánban és kép­zőművészeti alkotás az aacheni magyar kápolnában. Csodás kincsek kerültek nap­világra a közelmúltban, 1974- ben a budavári ásatásokon, ötszáz évig a földben rejtőz­ködő szoborlelet ötvenet meg­haladó kőszobra, huszonkét lo­vag és hat udvari hölgy, hu­szonnégy apostol és próféta együttese, melyhez fogható Kelet-Európábán nem találha­Kcs5ufh-képek kiállítása A ceglédi Kossuth Múzeum­ban — Kossuth Lajos születé­sének 180. évfordulója tisztele­tére — szeptember 25-én, szombaton délután 2 órakor Kossuth ábrázolások a XIX. században címmel kiállítás nyílik. Megnyitót E. Csorba Csilla, a Petőfi Irodalmi Mú­zeum művészettörténésze mond. A látogatóik október vé­géig tekinthetik meg a tárla­tot. Baráti kbit aSnkít a város Szeptember 25-én, szomba­ton délelőtt tartja első össze­jövetelét városunkban Cegléd barátainak köre. A városházán délelőtt tíz órakor fogadják és a település fejlődéséről tájé­koztatják a vendégeket, majd délután három órakor testüle­tileg megkoszorúzzák Kossuth Lajos emléktábláját, ceglédi beszédének 134. évfordulója al­kalmából. tó, s amely minőségben fölül­múlja a korabeli francia és burgundi emlékanyagot. A vi­lági szobrok külön-külön ka­rakterűek, mipden bizonnyal élő emberek portréi. Csak azt nem tudjuk egyelőre, hogy ki­ket ábrázolnak, a feltevések szerint a királyi udvart ma­gával a királlyal, a feleségével és főrangú embereivel, dámái­val. Ezek most a helyreállított palota lovagtermében állnak, míg az egyháziak a gótikus ki­rályi kápolnában, nem is tá­vol eredeti tartózkodási he­lyüktől, az elpusztult Anjou- termektől és Nagy Lajos templomától­A TEMPLOMOK KÖZÜL áll a pozsonyi és a soproni feren­cesrendi egyház, a kassai Szent Mihály-kápolna, a nagyváradi székesegyház szentélye. Ásatá­sokra vár az óbudai klarissza kolostor, Cegléd földesasszo­nyainak hajdan megcsodált épülete. Reményekre jogosít a mai ceglédi katolikus templom padlója alatti talaj ás a kívül körülvevő aszfalt felbontása, mert a Nagy Lajos idejében épülf gótikus Szent Artna-ká- polna és a támpilléres fő­templom alapfalai még a föld­ben rejtőznek. A föléjük emelt klasszicista templom falában pedig kibontásra vár számos gótikus fA’agott kő. a két ré­gi épület eredeti anyagából. Írtam is ezekről a tatarozás­kor. hogy hagyják ki a téglák­kal körülrakott kváderkövék. kőlépcsők és oszlopok külső fe­lületét az új vakolásból, saj­nos, nem tették. (Megtették viszont több, hasonló korú és jellegű épület tatarozásakor másutt. Pest megyében.) Egy szerény jel mégis kínálkozik, a sekrestye déli falán a fel­nyújtott kéz magasságában néhány Anjou-kori kváderkő- ről kéne lekaparni a mészbo- rítást. és a szabaddá tett em­lék mellé magyarázó táblát szegezni. Hídvégi Lajos A mezőgazdasági üzemek többségénél a növénytermesz­tés az alaptevékenység meg­határozó része. A legmagasabb termelési értéket ez az ágazat teremti elő. Az ágazaton belül a legtöbb pénzt a műtrágya­beszerzés emészti fel, az ösz- szes költségnek ez mintegy 25—30 százaléka. Abonyban épül Sajnos a jelenleg forgalom­ban levő műtrágyák és a ki- juttatóeszközök nem alkalma­sak arra, hogy tökéletes nö- vónytáplálást végezhessünk. Ezért fordul elő például, hogy azonos talajtípusokon diffe­renciált a termésátlag — mondta Pásztor Pál, az abo- nyi József Attila Tsz elnöke. — Egy módon lehetne ezen változtatni, ha a világviszony­latban is bevált folyékony mű­trágyát alkalmazzuk. Ezt egyenletesen lehet szórni, ez­zel minden növénynek tökéle­tes a tápanyagellátása és ami igen lényeges: a műtrágyázás költsége csökken, a hozamok pedig 25—25 százalékkal nö- kednek. A növények táplálását pedig zömében csak három táp­anyaggal végezték: nitrogén­nel, foszforral és káliummal. A jövőt a nyomelemek, egyéb tápanyagok kijuttatása jelen­ti, valamint a biológiai és ké­miai beavatkozás a növény életébe, .hormonális kezelése, esetleg enzimek adagolása, ami csak ily módon lehetséges. Ezek a szempontok késztet­ték a József Attila Termelő­Edzőtáborban készülnek fel Régebben egy bizottság döntött arról, hogy a sport- akrobatilcában ki kerülhet be a válogatott keretbe. A bi­zottságban a Ceglédi VSE nem képviseltette magát. Ez a ceglédi versenyzők számára kedvezőtlen volt. Az eddigi, rossz hagyománnyal a szakág vezetői szakítottak, s most, hogy közeledik a hazai, nem­zetközi bajnokság időpontja, két válogató versenyt írtak ki. Szeretnék, ha valóban a legjobbak képviselnék a ma­gyar színeket ezen a viadalon A válogatóverseny híre Ceglédre épp az alapozás kel­lős közepére érkezett, s így változtatniuk kellett a felké­szülés már eltervezett rend­szerén. A szombatokat és a vasárnapokat kihasználva a lányok és az egy-két fiú, ke­mény technikai munkához fogtak. — Edzőtársam, Takács Já­nosáé pesszimista volt, amikot az esélyeket latolgattuk — mondta Váradi László, a Vas­utas vezető edzője. — Én vi­szont számos győzelmet jósol­tam, ami valóra is vált. Az szövetkezetei, hogy folyékony műtrágyagyártó üzemet épít­sen Abonyban. Iparvágánnyal kezdik A hazai és nemzetközi ta­pasztalatok alapján egy ilyen üzemet nem lenne gazdaságos egyetlen szövetkezetnek meg­építeni — említette az elnök. — Megvalósítása csak társu­lással célravezető. Mi ezt vá­lasztottuk. A napokban az Abonyban, Jászkara jenőn, Kocséron, Nagykörösön és Törteién mű­ködő közös gazdaságok elnökei találkoztak a nagyközségben, hogy egyebek között a beruhá­zás szakmai részéről tárgyalja­nak és a társulást létrehozzák. A folyékony műtrágyát előál­lító üzem az «abonyi vasútállo­más közelében épül és a fel­sorolt települések termelőszö­vetkezeteit látja majd el. Az üzemhez vezető iparvágány építését még az idén elkezdik. < Gy. Jászkarai kosarazok Szerdán és szombaton van Jászkara jenőn a hetipiac, az Ady Endre utca és Rákóczi ut­ca közti közterületen. Ezekben a hetekben igen forgalmas, sok a ház körüli kiskertekből kikerülő többlet, az eladni való. Még a ceglédi piacra is hoznak száraztésztát, zöldsé­get, gyümölcsöt. első találkozó elsöprő ceglédi sikerrel végződött, utána nyol­cán kerültek be a CVSE-ből a válogatott keretbe. A háromszoros magyar baj­nokot a Gyarmati Erika—Pető Mónika—Bujáki Barbara női hármas közel négy ponttal előzte meg. A férfi páros, Csűri Tibor és Váradi László még nagyobb fölénnyel, csak­nem tíz ponttal előzte meg legnagyobb vetélytársát, a fóti duót. Rajtuk kívül még a Sághi Tünde, Prohászka Timea páros került a kiválasztottak közé — az ő ellenfelük a küz­delmet feladta. Közeleg a második válogató időpontja. A ceglédiek nagy lelkesedéssel készülnek az ed­zőtáborban. ,A rendelkezésre álló időt igyekeznek igen ala­posan kihasználni, szeretnék elkerülni a kellemetlen meg­lepetést. Emelett van még mit javítaniuk is, hiszen nem érték még el valamennyien a kilencpontos szintet. D. L. ISSN 01J3—2(100 (Ősied) Hlllap) Feltárásra váró emlékek Vakolat fedi a kváderköveket Elülfoldifsi keresett veit ax aranyforint Sportakrobatika Nemzetközi bajnokság

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents