Pest Megyei Hírlap, 1982. szeptember (26. évfolyam, 204-229. szám)

1982-09-22 / 222. szám

LjOI A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÄRÄSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA IX. ÉVFOLYAM, 222. SZÁM 1982. SZEPTEMBER 22., SZERDA Hogy maradjon a fiatal Ösztöndíj, pályakezdési segély Szakmunkásínséges időket élünk. Az elmúlt időszakban többször is foglalkoztunk la­punk hasábjain a járás és a város munkaerőhelyzetével és beszámoltunk arról is, hogy például a Ganz Árammérő­gyárban milyen módszerekkel igyekeznek pótolni a hiányo­kat. Egy fontos területről azonban még nem szóltunk, arról, hogy miként próbálják a gyárhoz kötni a fiatal, vég­zés előtt álló vagy nemrégi­ben végzett szakembereket: diplomásokat és szakmunká­sokat. Ügy gondolhatnánk, a gyái kedvező helyzetben van, hi­szen a Madách Imre Ipari Szakmunkásképző Intézettel való égyüttműködés keretében több szakmában is folyik itt az oktatás. Az idén felvett ta­nulók közül jövőre például huszonhatan ismerkednek majd a szakmák rejtelmeivel az Árammérőgyár műhelyei­ben. A júniusban befejező­dött tanévben pedig hatvan­egy másod- és harmadéves ipari tanulót foglalkoztattak. A könnyebbséget az jelent­heti, hogy akik éveket tölte­nek el a gyárban, könnyebben szerződnek ide a sikeres szak­munkásvizsga után. Ez rész­ben így is van. Hiszen a jú­niusban végzett huszonnégy tanuló közül tizennyolcán valóban a gyárban maradtak. Csak az a kérdés, hogy med­dig. A dolgot természetesen nem bízzák a véletlenre. Gya­korlat, hogy a legalább köze­pes tanulmányi eredményt el­érő diákokat az utolsó félév­ben már szakmunkásbérért foglalkoztatják, aminek ma­rasztaló hatását nem is kell különösebben bizonygatnunk. Tény, hogy a maradók éppen közülük kerülnek ki. Hiányzó technikusok A gyárhoz kötés eszköze a társadalmi ösztöndíj is. A szakmunkástanulóknak nyújt­ható támogatás mértékét azonban egy nagyon régi, 1962-ben megjelent rendelet szabályozza. Ennek értelmé­ben két kiemelt szakma, a kőműves és a forgácsoló je­löltjeit 800 forintos havi ösz­töndíjban részesítheti a válla­lat, a többi szakmában leg­feljebb 250 forint lehet az ösztöndíj mértéke. S bár forgácsolókra szüksé­ge van az Árammérőgyárnak, több hiányszakmában nincs módjuk arra, hogy érdemleges tanulmányi támogatást nyújt­sanak a leendő ifjúmunkások­nak. Ezzel együtt évente 140 ezer forintot tesz ki a társa­dalmi ösztöndíjra kifizetett összeg. Igaz, ebben már a fő­iskolások, az egyetemisták is benne vannak. Az utóbbiak sem árasztják el az üzemet, némelyik terü­leten ugyancsak hiányok mu­tatkoznak. Amint a gyár sze­mélyzeti szakembereitől meg­tudtuk, nem kapnak például külkereskedelmi szakembere­ket, s rossz a helyzet a kö­zépfokú képzettségű dolgozók tekintetében is. A gyárban — s ezzel nem állnak egyedül — az a véle­mény, hogy a korábbi techni­kumokat nem tudták pótami a szakközépiskolák. S ma már kevesebben' vállalkoznak a technikusi minősítés megszer­zésére. Az utánpótlás biztosí­tására jó kapcsolatokat épí­tettek ki az aszódi Petőfi Gimnázium és Gépészeti Szakközépiskolával, ahonnét géplakatos/és műszerész szak­munkásokat várnak, akik érettségivel is rendelkeznek, s remény van arra, hogy később mint középfokú szakemberek is megállják a helyüket. Ugyanez a helyzet a buda­pesti Corvin Híradásipari Szakközépiskolával is. A nyári termelési gyakorlatokra szí­vesen fogadják a szakközépis­kolák közelben lakó diákjait. Ami pedig a leendő diplo­másokat illeti, jelenleg tizen­nyolc főiskolással és egyete­mistával állnak szerződéses kapcsolatban. A társadalmi ösztöndíj fejében ők is és a szakmunkások is vállalják, hogy a végzés után meghatá­rozott ideig a gyár dolgozói maradnak. Rögzített feltételek Ez a feltétele a pályakezdé­si segély odaítélésének is. Ezt a kollektív szerződésben rögzített feltételek esetén kaphatják meg a fiatalok. Egyetemi végzettségűek 10 ezér, főiskolai diplomával rendelkezők 8 ezer, kezdő szakmunkások pedig 4 ezer forint egyszeri segélyre szá­míthatnak, utóbbiak elsősor­ban a hiányszakmákban. Adok-kapok alapon A támogatás fejében 5, 3, illetve 2 évet kell vállalnia a gyárban töltendő időből. Mi­vel a szerződés felbontása az­zal jár, hogy egy összegben kell visszafizetni az ösztöndí­jat és a pályakezdési segélyt is, csak kevesen gondolják meg magukat. Főként azért, mert a legújabb szabályozás értelmében a fizetést nem vál­lalhatja át más vállalat. Azt, hogy a fiatal szakem­berek a gyárban maradjanak, hogy jól érezzék magukat s megtalálják számításaikat, mégsem elsősorban a szerző­désekkel akarják elérni, ha­nem azzal, hogy értelme?, al­kotó munkával bízzák meg őket s a munkahelyi körül­ményeket, a szociális ellátást is állandóan javítják. G. Z. Az idén másodszor Vesszőfutás Cegléden Másodszor rendezik meg az idén a vesszőfutás nevű ver­senyt Cegléden, az országos futóversenyhez csatlakozva. A versenyen részt vehetnek is­kolák, vállalatok, úttörőcsa­patok, baráti közösségek, iga­zolt versenyzők és műkedve­lők. A futást október 2-án rendezik, délelőtt 10 órától, jelentkezni reggel fél 9-től le­het, a CVSE sporttelepén. A táv 3, 7 és 15 kilométer. Minden célba érkező önta­padós matricát kap, a táv teljesítéséről szóló igazolóla­pot,' s a befutási sorrendtől függetlenül részt vehet az ajándéksorsoláson. A rende­zők gondoskodnak öltözőről, fürdési lehetőségről, ruhatár­ról. A vesszőfutással egyidejű­leg rendezik meg az ifjúmun­kások és szakmunkástanulók sportdöntőit, a futók ezt is megtekinthetik. Árusítják Gombás fatönk Amint azt korábban már hírül adtuk: a Gödöllő és Vi­déke Áfész veresegyházi felvá­sárlótelepén megkezdte a las­kagomba csírájával átszőtt fa­tönkök forgalmazását. Most pe­dig arról kaptunk, hírt, hogy a tönkök árusítását Gödöllőn, a Szabadság úti mezőgazdasági szaküzletük melletti kertben is megkezdték. Parkjaink állapota Gazdálkodjunk örökségünkkel Városunknak az országos közvéleményben rangja van. Ezt nemcsak a történelmi em­lékek, de a parkok természeti szépsége kölcsönzi számára. Ez utóbbiak mai állapota azon­ban tollhegyre kívánkozik. Oxigéntermelés Legutóbb a heamatológiai kongresszus kapcsán, az egyik fővárosi lapban, megemlítet­ték, hogy egy valamikori kon­ferenciaközpont elhelyezésére városunk Js alkalmas lenne, másik alkálommal pedig arról olvastam, hogy az országos turistaforgalom arányosabb te­rületi elosztásában — második vonalbeli üdülőtájként — Gö­döllő is tekintetbe jönne. Lelkiismeretfurdalást érez­tem, amikor képzeletben köz­parkjaink mai állapotával tár­sítottam ezeket a hízelgő meg­nyilvánulásokat. Városunk megítélésénél a parkok pótol­ják azt, hogy a közelünkben nincsen nagyobb folyó vagy hegység, csupán szelíd erdős dombság jellemzi a tájat; ez azonban a turistakibocsátó fő­város közelében van. Közparkjainknak nemcsak emlékőrző szerepe van, de sa­játos mikroklímájukkal közér­zetünket közvetlenül befolyá­solják. Életfenntartó funkció­juk van: lecsendesítik a szele­ket, védenek a hőség ellen, léülepítik a port, csökkentik a zajt, de mindenekfelett a lakó­településék közvetlen közelé­ben valóságos oxigéntermelő üzemek. Gondoljuk csak el — egy 30 éves lombos fa egy fel­nőtt ember oxigénszükségletét biztosítja és évente 100 kiló port köt meg. Tanulságos len­ne összevetni a faállomány nagyságát a város lakóinak a számával 1 A környezetvédelmi riadó korában élünk: országszerte környezetóvó, sőt környezette­remtő tevékenység folyik, sza­badidőközpontokat, pihenőpar­kokat, parkerdőket alakítanak ki. Mi. gödöllőiek, sem pihen­hetünk örökségünk babérjain, semmi okunk sem lehet az elé­gedettségre, mert környezet­szeretetünk alacsony szinten áll. Kisebb a város zöldterü­lete, mint volt a várossá ala­kulás előtt Az ötvenes évek üzemi terü­letfoglalásai után körülcsipkéz­ték az Alsó-parkot építmé­nyekkel. Bármennyire is esz­ményi és emberséges lakótele­pet egy már meglevő parkban elhelyezni, mégsem szolgálja a város lakosságának egyetemes érdekét, mert közparkból von el területet anélkül, hogy a megszűnő zöldterületet vala­hol is pótolnák. Például, a pa­neles lakótömbök merevségé­nek és egyhangúságának a fel­dolgozására. Közparkjaink azonban nem­csak területig csökkennek, de pusztul azok növényvilága is. Elszomorító a kép: a pusztu­ló fák helyén elburjánzik az akác, a Városgazdálkodási Vál­lalat telephelyéről kifolyó olaj­szennyeződés facsoportokat szárít ki. Félő, hogy a Felső- (kastély) parkban az aljnö­vényzet tarolásakor kiirtották a megújulást biztosító neme­sebb csemetéket is, a város egyik legszebb természeti szép­sége, az Ad.y sétányi fasorban is vannak foghíjak, jóllehet itt — biológiai késedelemmel — már történt pótlás is. Meg kell állítani a pusztulási folyamatot, szemléletválto­zásra, sürgős cselekvésre van szükség! Foghíjak A fenntartás fogalma nem­csak gondozást, de felújítást is jelent. Nem lehet egyenlőségi jelet tenni a 30 éves fa- és a cserje között, a növényvilág fo­lyamatos megújulását kell biz­tosítani. Eldöntötték-e az ille­tékesek a közparkok jövőbeni rendeltetését, készült-e terv a felújításra? Alig gondolhatunk ma már egy pázsitos, virágsző- nyeges, díszcserjés díszpark lé­tesítésére. Reális elképzelés­ként talán egy sétányos pihe­nőerdő lehetne az elképzelés, amelyet azután és idővel, sza­badidő központtá lehetne fej­leszteni, játszó-, sport- és szó­rakozóhelyekkel, pihenőegye- dekkel, a napfény, az árnyék és a víztükör természeti össz­hangjával. Ha az igények és lehetőségek problémaköréből ki akarunk vergődni, úgy nemcsak szem­léletváltozásra. de tulajdonosi magatartásra és áldozatkész cselekvésre van szükség. Van­nak-e a városnak önzetlen sze­relmesei, vannak-e megértő üzemei és intézetei? A megne­hezült gazdasági körülmények között, amikor a városi tanács szinte pénzteíen — a parkok fenntartása csak társadalmi összefogással, önerővel képzel­hető el. Mind nagyobb szükség lesz a lakóközösségek önkéntes munkájára a közvetlen lakóte­lepi környezet rendezésében is. Felüdülés A közparkok fenntartását vi­szont — egységes terv kereté­ben — a helyi üzemek és in­tézetek, valamint a KlSZ-szer- vezet vállalhatják. A munka­adóknak is érdeke, hogy pihe­nőparkok szolgálják dolgozóik felüdülését, regenerálódását, javítsák közérzetüket, ragasz­kodásukat lakó- és munkahe­lyükhöz. Nemes cselekedet len­ne, ha a sétányi fasor és kör­nyezetének fenntartását — már csak felkészültségénél fogva is — a helybeli erdőgazdaság vál­lalná, míg az üzemek, intéze­tek és a KISZ egy-egy körülha­tárolt parkrészletnek lehetné­nek a fenntartói. Közparkjaink gondozását még ma kell kezdeni és terv­szerűen végezni, őrizzük vá­rosunk jó hírnevét, mert ezzel saját magunkat is megbecsül­jük. Tartsuk szem előtt: a kul­turált környezet feltételezi a kulturált emberi magatartást is! Szakonyi Dezső Kézilabda Kettős győzelem Régen volt ilyen sikeres nap­juk az ikladi kézilabdásoknak. A legutóbbi fordulóban mind a két csapat megszerezte a két bajnoki pontot az abonyiak- tól. A felnőtteknél ugyan döcö­gött a gépezet, de mégis biz­tos győzelmet arattak a gyen­gébb képességű ellenfél ellen. Ifjúsági csapatunknál nagy volt az öröm, hiszen a két leg­utóbbi döntetlen után végre megszületett az annyira várt győzelem. IM Vasas—Abony 22-17 (19-6) IM Vasas: Hévíz — Liszkai (2), Fehér (1), Sima (3), Raf- fai (5), Gaál (8), Majoros (2). Csere: Szalay (1), Hortobágyi, Basa. Az első félidőben úgy tűnt, Árammérőgyári brigádok A szavak és a teljesítmény Azok a termelőhelyek, ame­lyek sikereket érnek el, több­nyire erős brigádmozgalommal rendelkeznek^ A Ganz Áram- mérőgyár az eredményes válla­latok közé tartozik. A közössé­gek a versenyszabályzatnak megfelelően elkészítették első félévi értékelésüket. Az év ele­jén hetvennégy brigád tett vál­lalást. Közülük kerestünk fel néhányat, hogy érdeklődjünk eredményeik felől. Elsőként Zentai Sándorral beszélgettünk, aki a szerszám­szerkesztésben dolgozó Ciol- kovszkij brigád tagja. Ez a kö­zösség legutóbb a vállalat kivá­lója címet érdemelte ki. Nagy feladat — Tudatában vagyunk — kezdte beszélgetésünket Zentai Sándor —, hogy az idén többet kell tennünk mint tavaly. Min­den mozdulatunkat úgy nézik, hogy az a vállalat kiválójától származik. Igyekszünk megfe­lelni az elvárásoknak. Gazda­sági feladataink igen nagyok, de a sok munka mellett is igyek­szünk időt találni a színvona­las brigádtevékenységre. — Mi volt a legfontosabb az első félévben? — Két elfogadott újításunk volt. Ezeknek megvalósítása a második félév feladatai közé tartozik. Sok, és véleményük szerint tartalmas közéleti, po­litikai munkát végzünk. A vá­rosi központi műhelynek tab­lót készítettünk az írásvetítő­ről. Az Erkel Ferenc Általános Iskolában tapétáztunk, a gye­rekeket gyárlátogatáson fogad­tuk. Részt vállaltunk a gyári könyvtár építéséből, szépítésé­ből. Besegítettünk- a fogyasztás- mérők csomagolásánál, össze­sen 225 órányi társadalmi mun­kát összegezhettünk. Az anyagnormák — Milyen a brigád kulturális tevékenysége? — Mi jónak tartjuk. Tag­jaink rendszeresen látogatják a művelődési központ rendezvé­nyeit. Kétszer tartottunk klub­délutánt. A technológiai osztályon dol­gozik a Húsz év nevet viselő szocialista brigád, amelynek ■vezetője Zabó Ottóné. Milyen célokkal láttak neki ők az idei évnek? — Fő feladatunknak az anyagnormák ellenőrzését, fe­lülvizsgálatát tűztük ki. Az értékes alkatrészek felhaszná­lásának ésszerű csökkentése mind a vállalatnak, mind a népgazdaságnak érdeke. — Ügy tudom, erősítettek is! — Igen. A normaosztályon megszűnt. Kongresszus nevű brigád tagjaival. Ügy érezzük, sikerült a beolvadásuk és en­nek mindenképpen hasznát lát­juk. — Mi az, amit okvetlenül ki­emelne az első hat hónap tény­kedéséből? — A gödöllői Árpád utcában lakik egy vak házaspár. Kiss Jánosékhoz minden hé­ten elmegyünk és felolvasunk nekik. Részt kértünk és kap­tunk házuk felújítási munkái­ból is. A Várnai Zseni szocialista brigád vezetőjétől, Bencze Bé- lánétól a kulturális tevékeny­ségükről érdeklődtünk. — A járási-városi könyvtár és a művelődési ház Arany dá­nos-vetélkedőjén brigádupk második helyezést ért el. Erre büszkék vagyunk, de ez csak egy a sok közül. Rendszeresen látogatjuk műszaki, szakszer­vezeti könyvtárunkat és mi sem természetesebb, minthogy az építési munkákból is kivet­tük a részünket. Csak arany Az Asztalos János brigád az elektromechanikai műszerész- műhelyben dolgozik. A brigád helyettes vezetője Koczák Zsu­zsanna. Ez a közösség a múlt évben a vállalat kiváló brigád­ja címre volt felterjesztve, de be kellett érniük az aranyjel­vénnyel. Nem bántódott meg ezért a kollektíva? — Szó sincs róla. Nem va­gyunk elkeseredve. Igyekszünk többet és jobban dolgozni. — Gondolom a vállalaton be­lüli társadalmi munka a na­gyobb célok elérésére kevés? • — Mi is így érezzük. Éppen ezért vállalaton kívül is szíve­sen vállalunk társadalmi mun­kát. Gyárunknak van egy rok­kant nyugdíjas dolgozója, a gö­döllői Csáber Nándor. Őhozzá rendszeresen eljárunk, megja­vítjuk régi szerszámait és úja­kat is készítünk neki. Fizetését is házhoz visszük és igyekszünk megkönnyíteni a mindkét lábát vesztett ember közlekedését. A vetélkedőn Az Asztalos-brigáddal közös fedél alatt dolgozik a ' Ganz Ábrahám nevét viselő ifjúsági brigád. Helyettes vezetője. Fe- renczi Lajosné mondja: — Együttműködésünk a bri­gáddal kiváló. Ök már nagy tapasztalattal rendelkeznek, ne­künk pedig szükségünk van a segítségükre. Mi is elhatároz­tuk, hogy több társadalmi munkát végzünk. A tavalyi ti­zenöt helyett az idén húsz órát teljesítünk. Ott voltunk a mű­velődési ház körüli park építé­sénél és segítettünk a járdák­nál is. — Ami kulturális tevékeny­ségünket illeti, mi is részt vet­tünk az Arany János-vetélke- dőn. Rendszeresen eljárunk a művelődési ház stúdiómozijá­nak előadásaira. A gyárban rendezett KISZ-történeti ve­télkedőn szintén indultunk. Sződi Sándor hogy a csapat gólarányt javít, hiszen a 17. percben már 8-2,. volt az eredmény. Az abonyiak azonban a félidő hajrájában feljavultak, az ikladiak pedig egy kicsit könnyedén vették a játékot A második játékrészben a biztos vezetés tudatában, amely állandóan 5—6 gólos volt, már inkább a közönségnek játszot­tak az ikladiak. Végered­ményben megérdemelten győz­tek, de nagyobb akarással és összpontosítással több gólt is dobhattak volna. A biztos győ­zelem ellenére ezen a mérkő­zésen nyújtották az ősz eddi­gi mérkőzésein a legkeveseb­bet. Jó: Gaál Z., Raffai. IM Vasas ifi—Abonyi ifi 28-10 (12-6) IM Vasas: Varga (1) — Po­ros, Gyimesi (4), Péter (10), Nagy Z. (9), Hrncsár (2), Tóth (1). Csere: Katona (1). Ifjúsági csapatunk kiütéses vereséget mért az abonyi fia­talokra. Ebben azonban közre­játszott az i®, hogy a vendé­gek csere nélkül és helyen­ként igen gyengén játszottak. A nagyarányú győzelem sem feledtetheti azonban, hogy az ikladiak igen sok helyzetet ki­hagytak. A tavaszi teljesítmé­nyükhöz képest mindenképpen nagyot javultak, összjátékban és kondícióban egyaránt. Ezen a mérkőzésen is bebizonyoso­dott, hogy a rendszeres edzés­nek megjön az eredménye. Jó: Péter, Nagy Z., Gyime­si. ( S. G. bbí Mozi wb A remény joga. Színes ma­gyar film, 6 és 8 órakor. nap programja napjának 22. Szeptember programja. Erdőkertes, Ady Endre mű­velődési ház: Látogatás a Planetáriumban. Műsoron: Lézerszimfónia. Je­lentkezni lehet: Horváth János művelődési előadónál. Nyugdíjasok Barátság klub­ja, a tanácsházán, 17 órakor. Bélyeggyűjtő szakkör, 17 óra­kor. (SSN 0133—1957 (Gödöllői Hírlap)

Next

/
Thumbnails
Contents