Pest Megyei Hírlap, 1982. szeptember (26. évfolyam, 204-229. szám)

1982-09-19 / 220. szám

1982. SZEPTEMBER 19., VASÁRNAP *4fis ÜT x^ímap 3 A disznóügy Kedvét szegték a termelőnek Egymásnak ellentmondó határozatok A disznó, vagy ha úgy tet­szik, a sertés — szó ami szó — büdös állat. Ám nem a sza­gáért, hanem a húsáért neve­lik. A disznóhús mindennapi eledelünk. És még valami: az állattartás munkaigényes, nem kockázatmentes, ám népgazda­sági érdek. Budakalász. Pomázi út 27. A hosszú telek felfut a hegyol­dalra. Alján félig kész ház, fenn a hegytetőn disznóólak. A házban lakik a Demeter család. Indulatokkal telítve, szorongva, a különféle alsóbb hatóságoknak kiszolgáltatva. Idézetek „Amikor Demeter István családját — olvasható a Kis­termelők Lapja 1980/6. szá­mában, mert ez az újság fi­gyelt fel először a család kál­váriájára — tizenhat eszten­dővel ezelőtt Budapesten, a Hajógyári-szigeten elöntötte a ■víz, az első órákban a teljes kétségbeesés vett rajtuk erőt. Hasonlóan érezték magukat ta­valy július derekán, amikor kézhez kapták Budakalászon a nagyközségi tanács műszaki főelőadójának levelét.. „Szám: 4385/1979. Határo­zat ... Kötelezem Demeter István budakalászi ... lakost, hogy ... 1888/10 hrsz. ingatla­nán levő állattartást számolja fel a gazdasági épületekkel együtt. A munkálatokat 90 na­pon belül végezze el... 1979. július 18.” Itt megjegyzendő, hogy a Demeter család az árvíz után itt, Budakalászon vette meg a kérdéses 770 négyszögöles tel­ket, s itt kezdtek el építkezni, s ide kértek és kaptak állat- tartási engedélyt is. Nos, az előbb idézett hatá­rozattal indult el a lavina, melynek kiváltó oka: o szom­széd. Angyal József ugyancsak építkezni kezdett, s feljelen­tette a tanácsnál szomszédját, mondván, megfertőzik telkét, mert átcsurog a trágyalé. Demeter István a nagyköz­ségi tanács határozatát meg­fellebbezte, arra hivatkozott, hogy a Vörös Október Tsz-szel, valamint az Állatforgalmi Vál­lalattal szerződése van, de megemlítette azt is, ha abba­hagyja az állattartást, nem tud­ja befejezni házának építését. Érthetetlen számára a határo­zat, mert évek óta foglalkozik állattartással, ami egyben nép- gazdasági érdek is. A fellebbezésre újabb hatá­rozat született: .. Egyezer forint pénzbír­sággal sújtom ... Indokolás ... határozatomat nem hajtot­ta végre.. Demeter István újabb fel­lebbezést írt, amire újabb ha­tározatot kapott a nagyközsé­gi tanács felettes szervétől, a járási hivataltól. Íme: „Szám: 560/1980. ... Az ügyet megvizsgáltam és meghozom a következő. II. fokú határoza­tot: A fellebbezést elutasítom ezzel egyidejűleg helyben ha­gyom a 4385/1979. számú I. fo­kú határozatot. Ezen határo­zat ellen további fellebbezés nek helye nincs!..,” Csakhogy Demeter István makacs ember. Ha fellebbezni már nem lehet, akkor élni fog a panasztevés jogával. A já­rási hivatal kereskedelemellá tás-felügyeleti osztálya, az ál­latorvosi hivatallal ^és a KÖJÁL-lal együttesen meg­vizsgálta újra az ügyet, ta­pasztalatukat jegyzőkönyvbe rögzítették. A jegyzőkönyv tanúsága szerint a három ha­tóság nem látja akadályát az állattartásnak, ha Demeter István különféle építkezési munkákat elvégez. örült a Demeter család, s gyorsan be­tonoztak, építkeztek, s akkor derült égből a villámcsapás megérkezett a Pest megyei Ta nács Végrehajtó Bizottsága mezőgazdasági és élelmezés- ügyi osztály 17 435/1081. számú újabb határozata: „Angyal József... felülvizs aálati kérelmet nyújtott be a Pest megyei Tanács V. B. szent endrei járási hivatala termelés ellátás-felügyeleti osztályánál 488/2H081. számú 11. fokú ha tározata ellen és kérte annak megváltoztatását. Az ügyben a következő határozatot hoztam: A Pest megyei Tanács V. B. szentendrei járási hivatala ter­melésellátás-felügyeletig osztá­lyának II. fokú határozatát megváltoztatom a következők szerint. Demeter István buda­kalászi lakost kötelezem, hogy sertéstenyésztési tevékenysé­gét ... korlátozza oly módon, hogy 1982. április 1-től az ál­lomány a 20 db-ot ne haladja meg, 1982. szeptember 1-ig pe­dig tevékenységét szüntesse meg. Ezen határozatom ellen fellebbezésnek nincs helye...” Ezután következik a terjedel­mes indokolás, sok-sok parag­rafusra hivatkozva. Ügy tűnik, az ügy ezzel be­fejeződött. Most hallgassunk meg egy-két véleményt Angyal József: — Nem nyilatkozom, csak a tárgyalás után, mert beperel­tem a szomszédomat... Befejeződött? Karsai Miklós, a budakalá­szi nagyközségi tanács elnöke: — Az ügy befejeződött. Matuschek Cyuláné járási tanácsos: — Véleményem a jegyző­könyvben szerepel. Még csak annyit, hogy Angyal József telke parlagon hever. Demeter Istvánná: — Abbahagyjuk, kérem, az egészet. Nincs értelme, hogy itt kötözködjünk. Nézze meg ezt a sok kilónyi papírt. A végletekig védtük az igazsá­gunkat, de hiába ... abba kell hagyni. Tudja, az igazság az, hogy el is ment a kedvünk tő­le. Ráfizetünk vagy nyolcvan- ezer forintot. Mindegy. Csak béke legyen már! Kincses Józsefné, Budaka­lász, Pomázi út 1'8.: — Nem tudok megmaradni tovább már a szagtól. Saját vélemény: — Nem éreztem a szagot, nem láttam a trágyalé átcsur- gását. Persze, a sorok írója nem szakember. Most mindenki azt hinné, hogy ezzel ez a hosszadalmas ügy ilyen felemás módon ért véget. Nem, hiányzik még a csattanó. Az is megérkezett idén, július 27-én. te. Tekintettel arra, hogy a Pest megyei Tanács V. B. me­zőgazdasági és élelmezésügyi osztályának határozata jog­szabálysértő, valamint arra, hogy az ügyfél ingatlana ál­lattartásra a szakhatósági ál­lásfoglalások szerint megfelel, a rendelkező részben foglal­tak szerint határoztam ... Bu­dapest, 1982. július 27. Dr. Soés Gábor s. k. Államtitkár.” Talán ezzel a határozattal visszatér a tenyésztési kedv is. S befejeződik az egymásnak ellentmondó határozatok soro­zata. Karácsonyi István Négy szekcióban A tervezésről lesz tanácskozás Az Országos Tervhivatal az MTA Közgazdaságtudományi Intézete és a Magyar Közgaz­dasági Társaság közreműködé­sével a jövő héten, szeptem­ber 21-én és 22-én tanácsko­zást rendez a népgazdasági ter­vezés továbbfejlesztéséről a Magyar Tudományos Akadé­mia székházában. A tanácsko­záson olyan fontos kérdések kerülnek napirendre, mint pél­dául a népgazdasági tervezés feladatai a gazdaság intenzív fejlődési szakaszában; a világ- gazdasági helyzethez való jobb alkalmazkodás igénye. A szak­emberek négy szekcióban vi­tatják majd meg a tervezés fontos és időszerű kérdéseit. Ha majd hull a hó... Csizmakínálat Ceglédről Csattanó „Mezőgazdasági és Élelme­zésügyi Minisztérium, állam­titkár 11—87 000/40/1982. Fel­ügyeleti jogkörömben meg­vizsgáltam a Pest megyei Ta­nács V. B. mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának 17 435/1981. számú, 1981. au­gusztus 18-án kelt, felülvizs­gálati kérelem alapján hozott határozatát, melyben elrendel­te, hogy Demeter István,... lakos sertéstartási tevékenysé­gét 1982. szeptember 1-ig szá­molja fel, és a következő ha­tározatot hoztam: A Pest me­gyei Tanács V. B. mezőgazda- sági és élelmezésügyi osztályá­nak határozatát megváltozta­tom a következők szerint: En- gedélyezem Demeter István, ... lakosnak, hogy ingatlanán sertéseket tartson. Határoza­tom ellen további jogorvoslat­nak helye nincs. Indoklás: ...az eljárás során a megyei osztály nem vette figyelembe a II. fo­kú hatóság által helyesen ér­tékelt tényeket és körülmé­nyeket, vagyis, a nagyközségi tanács 1/1979. számú, a köz- isztaságról szóló rendelete nem korlátozza vagy tiltja az állat­tartást az ügyfél ingatlanán; az állattartó épületek a belte­rületen lévő lakó- és üdülő­épületektől védőtávolságon kí­vül helyezkednek el; az állat­tartás közegészségügyi és ál­lategészségügyi feltételei biz­tosítottak. A fentieken túlme­nően jogszabályt sértett a me. gyei osztály, amikor figyelmen kívül hagyta a szakhatóság­nak Sertéstartáshoz történő hozzájárulását. Jogszabálysér­tést követett el a megyei osz- *ály akkpr is, amikor az ál­lamigazgatási eljárás általános szabályáról szóló 1981. évi I. tv. 70 §. II. bek. a) pontja el- 'enére a jogerős II. fokú hatá- ”ozatot megváltoztatta és ez ■el az ügyfél jóhiszeműen szer­zett és gyakorolt jogát sértet­Odakinn még kánikulai na­pokra emlékeztető erővel süt a nap, de az áruházak polcain már megjelent a honi és a ha­tárokon túli ipar őszi—téli kí­nálata. Kabátok, cipők, csiz­mák ... A gyakorlott vásárlók tudják, hogy idejében kell be­szerezni a meleg holmikat a i hűvös őszi—téli napokra, mert még így a szezon előtt gazda­gabb a választék, jobban meg­fontolhatják, melyiket is vá­lasztják a kereskedelem és a gyárak kínálatából. A legtöbb szülő már ezek­ben a napokban igyekszik cse­metéjének megvásárolni a bé­lelt csizmát, a félcipőt, s ismét megindul a „vadászat” az óvo­dai, bölcsődei váltócipők után, mert ezekből bizony az erőfe­szítések ellenére is szegényes a kínálat. Éppen abból a mé­retből, s éppen akkor nem kapható, amikor a szülők ke­resik. Pest megyében Ceglédén, a Pest megyei Műanyagipari Vállalat cipőgyárában arról érleklődtünk, vajon ők miként készültek fel a szezonváltásra, milyen kollekcióval lépnek á vásárlók elé. Zsemlye Éva ér­tékesítési osztályvezető és Kiss Andorné árelőadó megnyugta­tó hírekkel szolgálhatott. A gyár második féléves ter­ve alapján 250 ezer pár ci­pőt készít, s ebből szép szám­mal akad gyermek- és lányka­csizma is. Űj modelljük a kis­sé hivatalos nevet viselő 918- as leánykacsizma, amelyből mintegy ötezer párat gyárta­nak és szállítanak a boltokba. Eddig az őszi—téli kollekció­ból 100 ezer párat szállítottak a Pest megyei Ruházati Kiske­reskedelmi Vállalatnak, a he­lyi áfésznek, valamint a Corso Cipőnagykereskedelmi Válla­latnak, a Centrum-áruházak­nak és a Fővárosi Cipőbolt Vállalatnak. A termékek között félcipő, száras bébicipő is van, a böl­csődékben. óvodákban haszná­latos vászonfelsőrésszel ké­szült cipőkből a kereskedelem igényei szerint gyártanak és szállítanak a ceglédiek, az új üzemcsarnokokban most kez­dik meg 40 ezer pár házicipő készítését is. A gépek mellett szorgos munka folyik, mert azt szeretnék, ha a gyártósorok­ról lekerülő csizmákat, cipő­ket már az idei őszön—télen használnák is az apróságok. A második félévre szóló szállítá­si kötelezettségeknek novem­ber 30-ig kíván eleget tenni a ceglédi gyár, s ekkor még bő­ven jut idő arra, hogy a néki tetsző modellt bárki kiválassza az általuk gyártott csizmákból, cipőkből. S ha majd hull a hó, a tervezőasztalokon és a gép­sorokon már a tavaszi—nyári cipők, szandálok készülnek. Betakarítás, őszi vetés Pest megyében sokan se­rénykedtek a hét végén, hogy minél előbb tető alá kerüljön a termés. Felszedték a burgo­nya több mint egy’narmadát, a cukorrépa 11 százalékát, s a napraforgónak csaknem felét betakarították. A főváros ellá­tása szempontjából kedvező, hogy a tárolókban van az őszi érésű zöldségek egyharmada. Jól halad a talaj-előkészítési munka is: eddig a rozs 23, az őszi árpa 56. s a repce 64 szá­zalékát vetették el a gazdasá­gokban. A HÉT HÍRE FÁK ÉS ERDŐK © Az országgyűlés ipari bizottsága az ipari beru­házások helyzetét tekintette át. © Nemzetközi konfe­rencia zajlott le Budapesten az iparjogvédelem és á gazdasági hatékonyság kérdéseiről. © A Szilikátipari Tudományos Egyesületben azbesztcement-kollokvium vizsgálta a fejlesztési teendőket. © A hét híre az is, hogy országos termelőszövetkezeti erdőgazdasági napo­kat rendeztek Karancslapujtőn. Lenin kedvenc szállóigéi kö­zé tartozott — műveiben gyak­ran használta azt — a fáktól nem látja az erdőt említése, mivel sokféle helyzetben tipi­kus emberi magatartásra, vé­leményalkotásra illik rá. A szállóigét több. mint két év­százada, 1774-ben megjelent költeményben bocsátotta szárnyra Christoph Martin Wieland, s mert gyarlók va­gyunk, mert gyakran valóban nem látjuk — nem akarjuk látni? — a fáktól az erdőt, él a mondás, vissza-visszatér a mindennapokban a szavak jel­lemezte helyzet. Sűrűn való­ságos fák és erdők viszonyá­ban, mint annak idején, ami­kor némely okos fők azt állí­tották, nincs értelme a szövet­kezetek kezelésében hagyni az erdőket, legyen azok gondozója valamilyen állami cég; mint­ha automatikusan biztosítéka lenne a cégér annak, min­den rendben legyen! Szeren­csére más okos fők nem hall­gattak a javaslatra, maradt a birtokosnál az erdő, s ahogy teltek az évek, úgy bizonyoso­dott be: a termelőszövetkezet jó gazdája tud lenni javainak akkor is, ha az erdő. Ma a megyében nincsenek lényeges különbségek, ami a telepítés tervszerűségét, a gondozást, a kitermelés átgondoltságát ille­ti, az állami és a szövetkezeti erdészetek között. A közös gazdaságok erdőtulajdonaihoz az évek múlása közben került avatott szakembergárda, ju­tott szerény gépesítésre, amint mostanában fokozódik a cél­szerű fafeldolgozás rugalmas kisüzemeinek szerepe. Érdekes rajzolatú térkép ké­szítésére ad alkalmat a megye erdeinek elhelyezkedése, hiszen a szövetkezetek birtokolta 39 700 hektárból a legtöbbet a váci járásban, a legkevesebbet a szentendreiben lelhetünk. Vannak „nagybirtokosok”, így a ceglédi, a dabasi járás több szövetkezete — mindkét já­rásban ötezer hektár fölött van az erdőtulajdon —, s tör­pebirtokosok úgyszintén akad­nak, hiszen a budai járásban összesen 925 hektár a szövet­kezetek jussa a zöld f oly ókból és tengerekből. Napjainkban száztíz ezer hektár fölött van a megyében az erdőterület, aminek javát — 71 ezer hektárt — állami cégek kezelik, ám a szövetke­zetek már említett erdőbirtó- kai mellett van maszek erdő is, összesen 393 hektárnyi. Aminek nem csupán a tulaj­donosok ragaszkodása a ma­gyarázata, hanem az is. Hogy jórészt elöregedett, szórvány­területek ezek, némelykor olyan tulajdonos nevén, aki már évtizedek óta örök pihe­nőre tért, s azok, akik részel­tek utána, azóta is vitatkoz­nak, kié legyen a lombok föd­te föld. vagy éppen ennek a fordítottja következett be, nérrt törődnek birtokukkal. A ma­szek erdők kuriózumok, ' azt elevenítik fel, amikor táblák serege riasztotta a zöldbe ér­kező vándort: tilos... Ma a szövetkezeti erdők java is szolgálja a turizmust, a pihe­nést, igaz, nem vehetik fel a versenyt az állami parkerdő- gazdaságok kialakította, jelen­leg is formálta területekkel. Rangsorba állítva a me­gyéket, a legtöbb erdővel Bor­sod büszkélkedhet, ám Pest sem szorul szegény rokonként az asztal végére, ötödikek va­gyunk a tizenkilenc között, azaz meglehetősen előkelő hely; a gond is ehhez mért. Az erdő ugyanis érték, de ké­nyes jószág javaink között, mivel egy-egy döntés itt év­tizedekre szól, a ma telepített csemetékből sok-sok év eltel­tével lesz csak erdő, s addig nincs korrekció, vissza­út, nincs mentegetődzés, nem így akartuk, gondoltuk...! Némely szövetkezett erdőterü­let kiritkulása, faállományának leromlása arra figyelmeztet, ha nehéz is ma a gazdálkodás környezete a szövetkezetekben, nagy hiba az erdőn vélni meg- takaríthatónak ezt is, azt is, mert az ilyen forint később bankókkal fizetteti meg a ke­serves kamatokat. Nincs, nem lehet olyan helyzet, amikor a fa fontosabb az erdőnél, az­az amikor elégségesnek lát­szik pusztán a fa szemrevéte­lezése, környezetétől, az erdő­től függetlenül. A fák és az erdők szó szerinti és képletes összetartozása mind az elvont gondolkodásban, mind a gya­korlatias megítélésben végle­gesen helyet kell. hogy kapjon. Hiszen annyiszor megfizettük már fák és erdők különválasz­tásának árát... Mészáros Ottó BUDAPESTI NEMZETKÖZI VÁSÁR • 1982 Mustrák — Budakalásziéi Sztár: az elasztikus farmer nia: jövőre már öt-hat szín­ben megvásárolhatók a stretch Trapper nadrágok és szok­nyák. Nem jövőre, hanem még az idén üzletekbe jut a vállala másik újdonsága, a mostanáig hiánycikknek számító, impor­tot is pótló túrazsák. Ez a há­tán viselhető, keretes sátor-há­lózsák együttes, két személy teljes túrafelszerelését tartal­mazza. Árát 5 ezer forintra számítják. — Az ország anyagellátás; gondjait erőnkhöz mérten mi U igyekszünk enyhíteni. Nézze csak ezeket a könnyű, ízléses abroszokat, függönyöket! — hívja föl még figyelmemet á főosztályvezető. — Velük BNV-díjat is nyertünk. Miért? Mert a korábban importált poliészter fonal helyett hazai acrilt, krumeront használunk a pamuthoz. így azután olcsób­ban is adhatjuk el. Sok a ház­gyári lakás, az ablakok sötétí­tése nem kifogástalan. Az itt látható színes függönyök, szin­tén új termékeink, jelenthet­nek megoldást. Egyik felük színes, nyomott-mintás, a má­sik pedig vízzáró, kent felület. Tehát kellemesen árnyékol­hatják a szobákat, kiszűrik as erős napfényt... D. Gy. vezető —, a tavalyinál kétszer nagyobb kiállítási területhez jutottunk. Ezért, úgy határoz­tunk, hogy teljesen nyitottá tesszük a kiállításunkat. Ugya­nis nem alakítottunk ki zárt tárgyalókat, s úgy tapasztaljuk, ez az érdekes, boxos megol­dás, ügyjeleinknek, üzleti partnereinknek is tetszik. — A lényeg azért a tarta­lom és nem a külcsín, a for­ma. Mit kínálnak a kereske­dőknek, és nekünk, egyszerű vásárlóknak? — Sztárcikkünk egy újdon­ság: a rúg almasít ott, elaszti­kus, stretch farmernadrág. Ér­tük sorban is állnak az embe­rek, kint, a szabadban levő sátrunknál. Számítva ugyanis az érdeklődésre, 15 ezer nad­rágot készítettünk, kifejezetten vásári eladásra. Akinek nem jut, annak sem kell sokat vár­solyognak, illegnek-billegnek, : s akiket feltehetően zavar a sok zaj, a felhajtás, félórákig is némán elcsodálhatják pél­dául a nyugati autóipar és a szórakoztató elektronikai ipar remekeit. Olvasóinkat — hagyomá­nyainkhoz híven — ezúttal is először a vásárközpont A-pa­vilonjába hivjuk egy kis sé­tára. Ahol csak szántszán­dékkal kerülhetnék el a láto­gatók a BUDAFLAX kiállítá­sát. A Lenfonó- és Szövőipari Vállalat évről évre szinte fö­lülmúlja önmagát. Teljes ter­mékskálájuk — képzeljük el, több mint 300-féléből áll az idei bemutatójuk! — reprezen­tánsait, legszebb darabjait ké­pesek bemutatni és a tálalás is lenyűgöző. — Szerencsénk van — sze­rénykedik dr. Matyasovszky Géza kereskedelmi főosztály­Üknagyanyáink és üknagy­apáink élvezhettek mostanihoz hasonlóan pompás szeptem­bert. Legalábbis a meteoroló­gusok szerint. Mindenesetre a kellemes nyári ősz még a megszokottnál is több embert vonz ki az otthonokból a he­gyekbe, a vízpartokhoz. A rendezők-kiállítók nagy örö­mére: sokan azonban Buda­pestre, a kőbányai vásárvá­rosba veszik az irányt. Nem véletlenül. A hír gyor­san terjed; soha ennyi ötlet­tel, színnel, látványossággal nem találkozhattunk még a pavilonokban, mint az idén. A kínálat leírhatatlanul gazdag, mintha ide, egy helyre tele­pült volna valamiképp Ma­gyarország összes áruháza. A hangszórók természetesen igyekszenek egymást túlhar­sogni; a divatbemutatók ma- nekenjei fáradhatatlanul mo-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents