Pest Megyei Hírlap, 1982. szeptember (26. évfolyam, 204-229. szám)

1982-09-02 / 205. szám

LLOI A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA IX. ÉVFOLYAM, 205. SZÁM 1982. SZEPTEMBER 2., CSÜTÖRTÖK Ülést tea!©!! a járása pártbizottság Eredmények és bideményeiések A járási pártbizottság leg­utóbbi ülésén először Bállá János első titkár adott tájékoz­tatót a Központi Bizottság idei júniusi határozatáról, figye­lembe véve a helyi sajátosságo­kat, majd dr. Szabó Gyula titkár számolt be a gazdaság- politikai pártmunka első fél­évi tapasztalatairól. A szóbeli előterjesztések megtárgyalása nyomán a testület határozatot hozott a külgazdasági tevé­kenység további járási felada­tairól. Bállá János tájékoztatójá­ban kiemelte az utóbbi eszten­dők gazdasági folyamatainak főbb jellemzőit. Rámutatott azokra a gyenge pontokra, amelyek megszüntetésével ha­ladhatunk nagyobb ütemben céljaink felé. Egyebek között kitért arra, hogy csaknem tíz évvel ezelőtt a tőkés világban kibontakozőfélben lévő válsá­got a szakemberek rövidebbr nek vélték. Éppen az ellenke­zője történt. A lanyha gazdasá­gi élet ránk is sokkal nagyobb terheket ró, mint korábban hitték. Alkatrészbázis Romlanak a külgazdasági feltételek, s ez valamennyi gazdasági egységre minden eddiginél nagyobb feladatot ró. Minden piacon csak olyan árut vesznek át, amely kifo­gástalan minőségű. Nem ne­héz belátni, hogy a konkur- renciaharc éleződésével szigo­rodnak a követelmények, a terméket a legapróbb részle­tekig ellenőrzik, s minden kis hibát észrevesznek, szóvá tesz­nek. Szóvá teszik,' s nem ve­szik át az árut. Elmondta, az idei népgazda­sági teljesítmény várhatóan nem éri el a tavalyit, Pest megye azonban tartja a múlt évi szintet. A kösnonti határozatból fa­kadóan (dódnak azok a fel­adatok, Amelyeket a járásban működő mezőgazdasági és ipa­ri üzemeknek kell megolda­niuk. Az első titkár felhívta a figyelmet az anyag- és készletgazdálkodás jelentősé­gére. Megfontolásra ajánlotta egy járási alkatrészbázis lét­rehozását, illetve anyagbörze szervezését. Gazdaságainknak még job­ban ki kell használniuk a vá­ros agrárcentrum jellegéből adódó lehetőségeket, az egye­tem szellemi kapacitását. A már meglévő számítógépeket is az egész járásra kiterjedően lehetne kihasználni. Megem­lítette Túrát, ahol a termelő- szövetkezet ipari vágányt sze­retne kiépíteni, ami előfelté­tele volna a tápanyagcentrum létrehozásának. Az iparra vonatkozóan egy dolgot említünk meg, ami szin­tén arra példa, hogyan lehet újszerűén megközelíteni a fel­adatokat. Ismeretes, hogy a Ganz Árammérőgyárnak van, az ikaladi Ipari Műszergyár­nak nincs önálló exportja. Áttérve a járás első félévére, általánosságban elfogadható teljesítményt nyújtottak a gaz­dasági egységek, hangsúlyoz­ta dr. Szabó Gyula, a párt- bizottság titkára, kritikus hely­zet egyetlen helyen sem ala­kult ki. Néhány üzemben, így az Ipari Műszergyárban, a TRITON és a ruhaipari szö­vetkezetben nőtt az export. Hozzátette: minőségi reklamá­ció még előfordul, mintegy alátámasztva, amit Bállá Já­nos mondott az egész ország­ra vonatkoztatva. Szervezetten folytak a nyári betakarítási munkák, vala­melyest jobb volt az alkatrész­ellátás. Elégedettek azonban nem lehetünk az alkatrész- ellátással, amint azt a felszó­laló Furulyás János, a vác- szentlászlói Zöldmező Terme­lőszövetkezet elnöke is alá­húzta. Egy egészen friss pél­dát említett: négy csapágyra volt szükségük, s nagy utánjá­rás végén egy egész sebesség- váltót akartak velük megve­tetni. Eleipzés, tervezés Mezőgazdasági üzemeink ter­melése és értékesítése a nö­vények tenyészidejéhez kap­csolódva természetesen nem olyan egyenletes, mint vala­mely ipari üzemé, félév után nem is készülnek összegzések, az -adatok birtokában azon­ban kellő pontossággal követ­ni lehet az eredményeket. A múlt évihez képest 17 száza­lékkal nőtt a termelési érték, folyó áron számolva, az évi tervnek az 56 százalékát rea­lizálták eddig. Nagyobb mértékben nőtt az ipari ágazatok termelése, kisebb arányban az alaptevékenysé­gé. Elég nagymértékű, 6,7 szá­zalékos volt a bérszínvonal emelkedése. Az előrejelzések szerint, az év végére a nye­reségtervet is teljesítik mező- gazdasági üzemeink. A szövetkezetek Ipari üzemeink közül az IMI két százaléknyira közelí­tette meg az évi tervnek a fe­lét, dicséretre méltóan növel­te a tőkés országokba irá­nyuló kivitelét, hangsúlyozta dr. Szabó Gyula. Létszámuk tovább csökkent, kereken 4 százalékkal. Bérszínvonaluk 5,2 százalékkal nőtt. Járásunkban ma már1 csak öt ipari szövetkezet tevékeny­kedik. A hatodik kisszövetke­zetté alakult át az év elején. Nos, a vasipariak eddig jól megállták a helyüket. De nem lehet különösebb panasz a többiekre sem. Jelentős mér­tékben emelték termelési ér­téküket és nyereségüket egy­aránt. Exportjuk is bővült, a már említett TRITON mellett a ruhaipari és a vegyesipari szövetkezetben a leginkább. Rövidre fogva így fest a já­rás gazdasági helyzete. Erről az alapról kiindulva fogalmaz­ta meg a pártbizottság azo­kat a feladatokat, melyek meg­oldásával minden bizonnyal tovább erősödhet , gazdasági egységeink szerepe. ' K. P. Aszódi anyakönyvi férek Született: Szűcs Lajos és Di­cse Mária: Márta; Kiss József és Szabó Anna: József; Zengő János és Bokodi Csilla: János; Molitorisz László és Szabó Mária: Ágnes; Dicső József és Baranyi Erzsébet: László ne­vű gyermeke. Névadót tartott: Bacsa Im­re és Petneházi Ilona: Imre; Balogh István és Somogyi Ju­lianna: István; Bertalan Lajos és Kovács Annamária: Gábor; Csibi József és Kiss Ibolya: Júlia; Hornok István és Nagy Mária: Csaba; Pintér Imre és Bernyó Piroska: Norbert; Sza- lóki Miklós és Pető Mária: Krisztina; Trutz János és Varga Margit: Ágnes; Berkes­éi Sándor és Simon - Erzsébet: Anita; Szívós Sándor és Né­meth Márta: Viktor Dávid ne­vű gyermekének. Házasságot kötött: Varga József és Ács Ilona; Bagi Gusztáv és Somogyi Éva; Gei­zer János és Péli Melinda; Kartali Sándor és Balogh Má­ria; Farkas István és Búzás Erzsébet; Deák Csaba és Tol- mácsi Katalin; Darner László és Bereczki Mária. Elhunyt: Bányászki Pálné, Aszód, Csengéi út 17.; Vizke- leti Olimpia Aszód, Arany Já­nos u. 8.; Szikora János Aszód, Ady Endre u. 5.; Kajos József Iklad, Iskola tér 1.; Blauba- cher Pál Iklad, Sport u. 18. Elhunyt Berta ©szkárné Hosszú szenvedés után el­hunyt Bata Oszkárné, a Ve­resegyház és Vidéke Takarék- szövetkezet elnöke. Temetése szeptember 2-án, ma délután lesz a veresegyházi római ka­tolikus temetőben, 16 órakor. Gyártják a lautert A Ganz Árammérőgyárban megkezdték a Sautcr típusú kapcsolóórák gyártását. A svájci liccnc alapján készülő mű­szer megbízhatóbb, pontosabb a régi kapcsolóóránál. A világ- színvonalon álló termékből a jövő évben előreláthatólag tőkés­országokba is exportálnak majd. A képen: Fazekas Mihályné ellenőrzi a kapcsolóórát. Hancsovszki János felvétele Ragadós a példa Újabb gáztársulás Egyik reggel a gödöllői Mun­kácsy Mihály utcában, a Paál László köz magasságában cso­portosan gyülekeztek az embe­rek. A helyszínen tartózkodó árokásógép vezetője az indítás­ra várt. A Városgazdálkodási Vállalat dolgozója, Simon Ká­roly gondoskodott az útelzáró korlátokról, Szuppinger Péter, a tanács műszaki főelőadója intézkedett, hogy a Paál Lász­ló köz torkolatától a Dregonya utcáig tereljék el a forgalmat. És amikor minden rendben volt, az egybegyűltek hozzá­fogtak a munkához. Annak a húsz ingatlannak a tulajdono­sa aki társult, hogy lefektes­sék a földgázt szállító vezeté­ket, ezen a szakaszon. Ez a hét végén történt és hétfő reggelre elkészült a több mint háromszáz méter hosszú árok, és ahol szükséges volt, nyolc helyen átvágták az úttes­tet. Hétfőn már ott voltak a kecskeméti Dózsa Termelőszö­vetkezet emberei, akik a ge­rincvezetéket építik meg, és a TIGÁZ dolgozói, akik a leága­zásokat készítik el. Kiss József műszaki átvevőtől megtudtuk, hogy a lakók megfelelő mun­kaárkot építettek, megérkez­tek a csövek is, s így nyom­ban megkezdhették a munkát, amelynek zavartalanságáról, a főszervező Maszlag Károly és dr. Vágó József lakóbizottsági tag gondoskodott. Maszlag Károly elmondta, hogy a fűtési idény megkezdé­se előtt 19 magánházban és a református szociális otthonban már élvezhetik a földgáz nyúj­totta kényelmet. Derűlátását arra alapozta, hogy ahová ed­dig fordultak, mindenütt a leg­nagyobb megértéssel találkoz­tak. Határidőre küldte embe­reit a termelőszövetkezet, és megkapják a szükséges segít­séget a TIGÁZ-tól és a Város­gazdálkodási Vállalattól Tudomást szereztünk arról is, hogy a jó példa ragadós, és már a Kiss József utcában is alakulófélben van egy hasonló társulás, amely önerőből te­remti meg a gázellátás feltéte­leit. Két új tagozat Ápolónők és gépszerelők Két új tagozat kezdi _ meg működését ebben a tanévben a 202-es Madách Imre Szak­munkásképző Intézetben. Az egyik mezőgazdasági gépsze­relő szakközépiskola, a másik az egészségügyi szakiskola. A gépszerelő szakközépiskolába harmincnyolcán jelentkeztek, akiknek az általános iskolai tanulmányi átlaga a közepes körül mozog. Ennek a tagozatnak a Gö­döllői Agrártudományi Egye­tem Tangazdasága az úgyne­vezett bázisvállalata, ahol a tanulók a második évtől kezd­ve a gyakorlati tudnivalókat sajátíthatják el. Egy részükre a gazdaság a végzés után is igényt tart. A MÉM Műszaki Intézet a másik hely, ahol gya­korolnak a leendő mezőgazda- sági gépszerelők. Az egészségügyi szakiskola a ceglédi intézménynek a ki­helyezett tagozata. Ide ugyan­csak harmincnyolc jelentke­zőt vettek fel. A leendő ápoló­nőknek a fele Gödöllő környé­kére való, a többiek távolabb­ról jönnek. Az • intézetben oktatják ne­kik a közismereti tárgyakat, a szakelméletet és a gyakorlatot a kerepestarcsai kórházban sajátítják majd el. fAMK-mérkőzések Vendégek sikere Vasárnap kezdődik a bajnokság A hét végén megkezdődik a járási labdarúgó-bajnokság. Az előkészületekről, illetve a Magyar Népköztársasági Kupa eddig lejátszott mérkő­zéseiről esett szó a keddi szövetségi napon, ahol a csa­patok tájáról is megtudtunk tgyet s mást. Például azt, hogy Pécelen, ahonnét Egyed Miklós intéző és a csapat mindenese Kovács István, a népszerű Potyi érkezett. Űj edző, a gödöllői Sári József készíti fel a gárdát a bajnoki mérkőzésekre. Az MNK legfontosabb tudnivalóiról Szpisják Tibor, a GEAC intézője adott tájé­koztatót. Elmondta, hogy az első két forduló után három csapat maradt állva, s köztük körmérkőzésen döntik el, me­lyik lesz az a két gárda, amely tavasszal megyei szin­ten folytathatja a küzdelmet. Mindenki egyetértett a szö­vetség döntésével, hogy az eredménynek a pályán kell megszületnie. Korábban volt ugyanis olyan javaslat, hogy sorsolással ejtsenek ki egy csapatot. A végleges döntés szerint három egymást követő szer­dán játsszák le a találkozókat, méghozzá semleges pályán, előreláthatólag a GEAC- sporttelepen. A párosítás: szeptember 8-án Erdőkertes— Pécel, szeptember 15-én Hé- vízgyörk—Erdőkertes, szep­tember 22-én Pécel—Hévíz- györk. Valamennyi mérkőzést fél ötkor kezdik, s a győztes gól GYEREKKOROM legizgal­masabb szigete volt — ahová mindig a felfedezők lázával, kutató kedvével érkeztem — a kert végében levő fészernek az a sarka, amely nagyapám szer­számos ládáját őrizte. Mennyi mindent lehetett gyáftarii ezekkel a szerszámokkal! Űj fogat a gereblyébe a kitört he­lyett. Megfenekelni az itató­vedret. Kaszakéseket eldara­bolni a kivénhedt kaszából, szerszámnyelet faragni — de hol van már az! Mindent, amit nagyapám órákig tartó piszmogással el­készített, forintokért olcsón kapni a boltban, s talán ez az olcsóbb még jobb is. A házi barkácsolások jelentős része a múlté! Az ezermester paraszt- gazdát felváltja a szakosodó, egyre inkább specializálódó mezőgazdász alakja. Kenyeret dagasztani, kelesz- teni, sütni ugyanígy nem ér­demes. De nem foglalkozik sen­ki a környékünkön kenderne­veléssel sem, hiszen azt áztat­ni, tilolni, nyűni, fonni, szőni kellene. Kinek van ehhez ked­ve. s kinek ideje? Egy-két kurta évtized alatt a szemünk előtt vesztette el Változó szokásaink Tárgyak, saját erőből értékét a kézi munkának az a fajtája, amelyet a gépek sok­kal pontosabban, gyorsabban, eredményesebben elvégezhet­nek. Hiába is keseregnénk, amit százszor gyorsabban és pontosabban elvégez a gép, abban nincs tovább érdemi szerepe a kézi munkának. HALAD a világ, hiába, tör­vényszerűen elveszti értékét a kézi munka, meg az a tárgy is, az a termék is, melyet fúró­faragó ósdi eszközökkel és módszerekkel hoztak létre. De napjainkban mintha va­lami változna! Divat újabban, és úgy tetszik, tartós divat, hogy a hajdani guzsalyok, rok­kák, mángorlók, köpülők, réz­mozsarak, a paraszti élet ezer­nyi más használati eszköze, előkelő helyet kapnak még a szűköske modern lakásokban is: vitrinekben, szekrény tete­jén, polcokon, falakon. Nagyszüleink mindennapos használati tárgyai megbecsült, rangos dísztárgyakká minő­sültek át. És sokan gyártják is ezeket az eszközöket. A sza- dai néprajzi táborban szőnek, fát, csontot faragnak, bőrt szabnak, gyékényt fonnak, ko- rongoznak a fiatalok. Művelő­dési házaink rangos és sokak által látogatott tanfolyamai azok, amelyeken a népi hasz­nálati eszközök készítését sa­játíthatják el a tagok. — Ügy tűnik, az lesz igazi értékké, amit önmagunk ké­szítettünk, s nagyapáinkhoz hasonlóan igyekszünk mintegy személyes kapcsolatot tartani a bútorokkal, a szerszámokkal, használati tárgyainkkal. Kö­tődni szeretnénk hozzájuk, mint barátainkhoz, rokonaink­hoz. KÖZISMERT, hogy ma min­den gyorsan cserélődik, a vál­tozatosság törvénnyé lett, és én éppen ebben az állandóan cserélődő környezetben látom a gyökerét a tárgyakhoz való ragaszkodás és kötődés meg­erősödő érzésének, s annak fel­ismerését, hogy a hajszolt vál­tozatosságban cseppfolyósabbá válik a világ is. Megszokott világban a ma­gára maradt, tehetetlen öreg­asszony sem válik teljesen ma­gányossá, jobb híján elbeszél­get a gyermekkorától ismert sámlival, csorba bögrével, a varródobozban talált gyerek­kori gyűszűvel, vagy hajcsat­tal. Azt hiszem nem véletlenül jutottak eszembe mindezek, amikor a gödöllői városi hely­történeti gyűjtemény, a KI- OSZ gödöllői csoportja, a nép­front városi bizottsága közös tervét olvastam arról, hogy ok­tóberben A gödöllői kisipar múltja és jelene címmel kí­vánnak kiállítást rendezni. A SZERVEZŐK sokunkkal együtt érzik, hogy a durva fa­ragás, az ezernyi öltéssel ké­szült fejkendő virága és min­den, amin ott a kézi munka fémjele, milyen rangot képvi­sel ma is az automata gépso­rok világában. És ennél is sok- kal-sokkal nagyobb értéket. Fercsik Mihály megszületéséig folyik a játék. Ha a rendes játékidőben dön­tetlen születne, akkor 2X15 perces hosszabbítás, s ha szükséges, 11-es rúgások kö­vetkeznek. Azt tehát már tudjuk, hogy melyik három csapat jutott a járási fináléba, de a szurkoló­kat nyilván érdekli, hogy mi­lyen körülmények között. Az MNK második fordulójában hat csapat mérkőzött és 15 gól született. Az idő nem volt ke­gyes, s az sem nevezhető sze­rencsésnek, hogy a péceli mérkőzéssel egy időben ját­szották Rákoscsabán a 22-es számú Volán—Siófok NB li­es találkozót. Az utóbbi sok nézőt csalt Pécelről a főváros­ba. Pccel—Mogyoród 6-0 (3-0) Vezette: Tróják (B. Tóth, Tóth J.). A csikócsapattal felálló ha­zaiak győzelme egy percig sem volt vitás. A 17 éves Be- recz István mesterhármast ért el. A szép győzelembe Fa­zekas László 2, Kiss Gyula 1 góllal segített be. Galgahévíz—Hévízgyörk 2-3 (1-1) Vezette: Uzsák (Legéndi, Czsne). A szünet után cserejátékos­ként beálló Bazsi János két góllal terhelte meg a hazaiak hálóját, akik erre már csak eggyel tudtak válaszolni, s így a sportszerű találkozón, jó játékvezetés mellett megérde­melten nyertek a hévízgyör- kiek. Domony—Erdőkertes 1-3 (1-1) Vezette: Merkel (Maszlag). A nagyon rossz talajú pá­lyán a domonyiak már az 5. percben megszerezték a veze­tést, de ezzel el is lőtték pus­kaporukat. Az erdőkertesiek fokozatosan lendültek játék­ba, főként a szünet után mu­tatott teljesítményükkel akár nagyobb arányban is nyerhet­tek volna. Csiba József A nap programja napjának művelődési Szeptember programja. Veresegyház, központ: Tavaszy Noémi grafikusmű­vész Tisztelet Kodálynak cí­mű kiállítása. Megtekinthető 10-től 20 óráig. »V*§ íflÁOZI IPSÉÉI Az összekötő jönni fog. Szí­nes, szinkronizált szovjet film. Csak 4 órakor. Én és Katerina. Színes, szinkronizált olasz filmvígjá­ték, 6 és 8 órakor. ISSN 0133—1957 (Gödöllői Hlrla;

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents