Pest Megyei Hírlap, 1982. szeptember (26. évfolyam, 204-229. szám)

1982-09-02 / 205. szám

A PEST MEGYE! HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA |\/| XXIV. ÉVFOLYAM, 205. SZÁM 1982. SZEPTEMBER 2., CSÜTÖRTÖK l^eibzdé'döí! a rekonstrukció A kedvező változás reményében Jó híre Besz, vagy naponta okoz hosszúság©!? Hétfőn rekonstrukció kezdő­dött a monori sütőüzemben. Sokat várunk tőle. Az utóbbi időben ugyanis néhol már-már hisztérikus csata dúlt a ke­nyérfronton, s az üzletekben járva mi is azt tapasztaltuk: a vásárlók elégedetlensége a legtöbb esetben jogos. Szívesen mellőzné Szerkesztőségünkben is nem. egyszer kopogtattak előző nap vásárolt alföldi kenyeret hoz­va, amely irtózatosan savanyú bűzt árasztott, vagy szög volt benne, esetleg hat centis kóc- madzag, tépett cérnaszálak ... Nyugdíjas olvasónk a düh­től könnyes szemmel bizony­gatta: naponta kell kenyeret vásárolniuk, de annak csak a két vége fogyasztható — a kö­zepét csak egyszer ették meg, éjszakai gyomorfájás lett a vé­ge. Varga Bélánál, a sütőüzem vezetőjénél gyakori vendég a Monori Hírlap, s bár kérdé­sünkre mindig készséggel vá­laszol, e sűrű ' vendégséget alighanem szívesen mellőzné ö is, mi is. Ezúttal az iránt ér­deklődtünk: mit is jelent az üzem rekonstrukciója, s mi lesz vajon a várható végered­mény? Hétfőn reggel kezdődött a teljes felújítás. Elsőként a pTC-kemencéket, az elhaszná­lódott burkolatot javítják üze­münk szakemberei, kicserélik a szalagon szétégett necceket, felújítják a dagasztógépeket, csészéket, azután festés, me­szelés következik.. — Vagyis; újjászületik az üzem? — Igen, két hét múlva. A muhka ütemét látva a határ­idő megtartása biztosnak tű­nik. Munkásaink egy része — tizenhármán Vecsésen, négyen Gyömrön — addig is a járási székhely kenyérellátásában dolgozik, remélhetőleg nem is lesz fennakadás. — Garancia-e a felújítás ar­ra, hogy a kenyér minőségé­ben is javulást tapasztaljunk? — Részben igen, hiszen el­használódott gépekről nem kerülhet le kifogástalan mi­nőség. De,a mi szakmánkban más tényezőkkel is számolni kell: legutóbb például egy szál­lítmány rossz minőségű élesz­tő okozta, hogy savanyú volt a kenyér. — Olvasóink joggal kérde­zik: hogyan lehetséges, hogy az egykilós alföldi kenyerek gyártásának kezdeti idejében remekszép, kifogástalan ter­mék került az üzletekbe, s idővel aztán egyre rosszabb lett a minőség? — Pedig ugyanazok az em­berek, ugyanazzal a technoló­giával készítik. De a már em­lített gondjaink — az élesztő, esetenként a liszt, majd az el­használódó gépek — okozhat­ták a minőségi romlást. Szög, madzag... — S vajon az idegen anya­gok, a szög, a madzag — hon­nan kerültek a kenyérbe? — Szitagépre kerül minden zsák liszt. Ha azon átrázó- dik ... Bár ezt szinte lehetet­lennek tartom. S ha egy-egy eset előfordul is,. nem szabad általánosítani a dolgot. Varga Bélát hallgatva az ember úgy érzi: amit lehet, valóban igyekeznek megtenni jó kenyerünkért. Nem mindegy S bár távolról sem áll szán­dékunkban kiélezni az utóbbi időben amúgy is meglehetősen élessé vált kenyérügyet, azt azért hadd mondjuk el: a re­konstrukcióval jó lenne a pa­naszok sorát is lezárni. Hiszen a pékeknek sem lehet mind­egy, hogzy jó híre van-e az üzemükből kikerülő termék­nek, vagy napi bosszúság for­rásai. K. Zs. Napirenden A társközségek munkája A Pest megyei tanácstagok monori járási csoportja szep­tember 7-én délután egy óra­kor tartja soron következő ülését a járási hivatal emeleti tanácskozótermében. A társközségek igazgatósági — hatósági munkájának értéke­lése a Pest megyei Tanács VB 67/1978. sz. határozata alapján címmel dr. Illanicz György osztályvezető tart tájékoztatót. Ezt követően ugyancsak tá­jékoztató hangzik el a szerző­déses üzletek, gazdasági társu­lások, kisszövetkezetek mű­ködésének és létrehozásának tapasztalatairól. Az előadó: Madari Gyula osztályvezető. I Visszaéltek a vámmal Ezeréves utak és vándoraik A honfoglalás korában az ország területén már volt ki­épített úthálózat, sűrűbben természetesen csak Pannónia területén. Megyénkén át nem vezetett kiépített útvonal, csupán egy kereskedelmi ös­vény Aquincumból Vecsésen, Monoron, Cegléden, Szolnokon át Dácia felé. Az utak a honfoglalók életében is fon­tos szerepet játszottak. Anony­mus emlékezik meg króniká­jában a többi között arról is, hogy a honfoglalás eseményét közvetlenül megelőzően há­romezer paraszt épített utat a Havaserdőn át egészen Ung határáig. A Tápió mentén A korai századokban a me­gye északi részében az előbb említett útvonalon kívül Kecs­kemét irányában vitt egy út Bicskén keresztül, ami való­színűleg a Rákos és a Tápió völgyét kötve érintette Pécélt. A vidékünkön átmenő har­madik fontos főközlekedési út a Vereckei-szorosnál lépett be a Kárpát-medencébe, a Bükk és a Mátra alján kanyarogva Bágnál szelte át a Galga völ­gyét, s áttérve a Rákos-patak völgyére, az egyik legjelentő­sebb révhez, a megyerihez vezetett. Ennek Kerepes és Gödöllő. közötti szakaszát 1352-ben pesti nagyútként, Gö­döllő és Besnyő közötti szaka­szát pedig budai nagyútként említik oklevelek. Ugyanen­nek az útnak a Bag mellett települt Tas határát átszelő részét hatvani nagyútnak ne­vezték, s ebből 1284-ben már kiágazott a pásztói út. Szintén jelentős volt az útvonal, amelynek egyes szakaszai Galgamácsáig ismertek, s on­nan minden bizonnyal a Galga mentén haladt tovább északi irányba. Fold, agyag, kavics Az úthálózat az új települé­sek kialakulásával párhuzamo­san sűrűsödött. Egy 1259-ben kelt oklevél Budáról Ákos- nyir felé tartó utat említ, 1284-ből arról értesülünk, hogy Zsidóból (Vácegres) Pásztó és Püspökhatvan felé ágazik el egy-egy út, de megvolt az ösz- szeköttetés Zsidó és Veres­egyház között is. Ahol ez az út keresztezte a Sárfő nevű patakot, azt a pontját 1430-ban Révnek ne­vezték. A versegi-herédi utat 1461-ben említik. Régi isa- szegi térképen található a Bu­da vaskapuja elnevezés, ami­vel a Besnyő felől Isaszegnek tartó két domb között áthala­dó út egy szakaszát illették. Megyénk bal parti részének fő útvonalai Pest vonzásában alakultak ki, amelynek állat­vásárai az alföldi állatenyész- tés fő piacát jelentették. Eze­ket természetesen nem bur­kolták, felületét földdel, agyag­gal, esetenként kaviccsal terí­tették be, s olykor a nagyobb gödrökbe, vízmosásokba fá­kat fektettek. Bár járhatóságukat a talaj minősége és az időjárás nagy mértékben befolyásolta, a kor emberének igényeit nagyjából kielégítették. Fenntartásuk, javításuk robotmunkával tör­tént, de a jobbágyok ilyen jellegű terhéről csak később­ről, a török időkből maradtak fenn írásos adatok. A piacra, vásárra igyekvő jobbágyok, kereskedők áruik után vámot fizettek, amely szabályozására nagy gondot fordítottak. Vidékünkön a tú­rái vámot említi egy 1394-ben kiállított oklevél. Emiatt a kereskedőkre, vásározókra út­használati kényszer neheze­dett, mivel Túra földbirtokosa csak úgy tudta megfelelően ellenőrizni az áthaladók szál­lítmányait, ha azok a vám­helyet nem kerülték el úgyne­vezett álutakon. Kiváltság, kényszer Akit az úthasználati kény­szer megszegésén rajtakaptak, portékái elkobzásával büntet­ték. Az útvámokat a nemesek­nek is meg kellett fizetniük, de az általános úthasználati kényszer rájuk nem terjedt ki, így el tudták kerülni a vámszedőket. Gyakori volt a vámszedés­sel való visszaélés. A XV. század elején Lőrinci és Kar­tól között átutazó piacosoktól, KisváSSaEkozások a gyárkan A jó minőség az igazi garancia Szeili Károly és Sziráki Ferenc készre szereli a mellső /utőműveket. ■ Mutnéfalvy Zoltán felvételei § Sok-sok változás történt ^ az elmúlt években Maglód ^ legnagyobb ipari üzemében. ^ A megszűnt Maglódi Vas- ^ ipari Vállalatot átvette a í budaörsi székhelyű Ipari ^ Szerelvény és Gépgyár. ^ Természetesen a váltás ^ nem volt zökkenőmentes, $ hiszen korábban számtalan ^ termék gyártásával foglal- ^ koztak, az új gazda télje- sen más profilt alakított ki. Az országosan is kiemelt járműprogram keretében az autóbuszok és teherautók mellső futóműveit gyártják jelenleg az ISG maglódi jár­műgyárában. Amint Dombi Lajos igaz­gatótól megtudtuk, az év el­ső hat hónapjában megfelel­tek a várakozásoknak, hiszen időarányosan teljesítették a kitűzött tervet. Fő feladatuk a mellső futóművek készre sze­relése és a hozzá tartozó al­katrészek és pótalkatrészek elkészítése. Ütemesen kell dolgozniuk, hiszen a Csepel Autógyárral állnak kooperá­ciós kapcsolatban, s ők elvár­ják a jó minőséget és a határ­időre történő szállítást. Kooperáció a tsz-szel — Milyen a munkaerőhely­zetük? — Sajnos létszámgondokkal küzdünk, pedig az elmúlt években, hónapokban jelentő­sen javítottuk a szociális el­látottságot. Befejeződött gyá­runkban az öltözők, fürdők felújítása, korszerű ebédlő áll dolgozóink rendelkezésére, s hamarosan kész lesz a hegesz­tőműhely felújítása is.. Több Papp Elemér a légrugótartót hegeszt! a műhelyben. kereskedőktől céljuk felé menet is, majd visszajövet is szed­tek vámot, az utóbbi esetben jogtalanul. Túrán a vámsze­dők elállták a szabad utakat, ami miatt a megye felfüggesz­tette a helység eme kiváltsá­gát, és csak 1467-ben nyerte vissza a vámszedés jogát Má­tyás királytól. Az urak kocsiját ebben az időben lovak húzták, s szá­mukról lehetett következtetni az illető rangjára. A jobbá­gyok szekerét ökrök vontatták, a tehetősebbekét négy-hat. Ekkor már elterjedőben voltak a vasalt kocsik. Biztonság Az utazás azonban sok baj­jal, veszéllyel járt. Vidékünk egymással torzsalkodó közne­mesei jó néhányszor úgy áll­tak bosszút haragosukon, hogy annak jobbágyait megtámad­ták, kifosztották. Ilyen hatal­maskodás érte a Budáról haza­felé igyekvő mácsai jobbá­gyokat Veresegyház közelében 1399-ben, akiktől elvették négyökrös szekerüket. Ugyan­ebben az évben Zsidó István vette el erőszakkal Kaplai Dezső mester jobbágyától, Miklós fia Benedektől hatök­rös, megvasalt kocsiját. De a kíséret nélkül utazó urak sem érezhették magukat teljes biztonságban. Az utak állapota a török időkben sem javult, s csak azokra a vonalakra ügyeltek, amelyek hadaik gyors mozgá­sához, az utánpótlás szállítá­sához fontosak voltak. Az utak építésére és fenntartására csupán a XVlll. század má­sodik felében kezdték meg­szervezni az egységes irányí­tást. Bene Mihály mint egymillió forintba került egy kút fúrása, amely az egész gyárat ellátja egészsé­ges ivóvízzel. — Hogyan próbálnak segí­teni a gondokon? — Termékeink előállítása igen munkaigényes, ezért kö­rülbelül 20 fővel kellett volna a létszámot emelni, már az első félévben. Helyette csak­nem ennyien kiléptek tőlünk. Adott volt a kényszer, hogy bővítsük a kooperációt. Ennek során a tápióbicskei Április 4. Tsz tápiósági részlegével gyártatunk olyan termékeket, amelyeket eddig nálunk ké­szítettek. Főleg hegesztési és részszerelési műveleteket ad­tunk bérbe, de ez hosszú tá­von nem tartható, hiszen a költségek nagymértékben nö­vekedtek. Közös érdekünk, hogy ezt a tevékenységet mi­nél előbb ismét a mi dolgo­zóink végezzék. Többet kereshetnek — Hallottunk arról, hogy gazdasági munkaközösségeket alakítanak. — Valóban így van, elkép­zeléseinket munkásaink öröm­mel fogadták, sőt, maguk is kezdeményezték. Várjuk az engedélyt a járási hivataltól, s akkor két társulás megkezd­heti tevékenységét. Heten sze­relési, tizenhármán hegesztési munkákat végeznek majd, természetesen munkaidőn túl, esetleg szabad szombaton és vasárnap. — Távlatokban hogyan ka­matozhatnak a gazdasági munkaközösségek? — A gyár szakmunkásai fel­ismerték annak lehetőségét, hogy nem kell máshová el­menniük másodállás, mellék- foglalkozás miatt, hogy több jövedelemré tegyenek szert. A gyáron belül ezentúl tisz­tességes jövedelemtöbbletet érhetnek el, persze több mun­kával, de ez nem befolyásol­Megyei férfi I. osztály: Gyöm- rő—Nagymaros 23-19 (9-10). Nagymaros, 100 néző, vezette: Hegedűs Á. — Zsigri 1. (köze­pesen). Igen jó mérkőzés volt. ötvenkét percig kiélezett küz­delem folyt a pályán. 1-0, 1-4, 7-6, 9-7, 9-10 volt a változatos első félidő eredménye. Végig érzékelhető volt, hogy Gyöm- rő lényegesen magabiztosabb, s míg a vendéglátók góljai jó­részt véletlen szituációkból es­tek, a vendégek kombinációi jóval átgondoltabbak voltak. A kérdés csupán az volt, melyik csapat bírja jobban erővel. Az 52. percben 18-18-as állásnál, Bagóczky Sándor nagyszerű gólja döntő módon befolyásolta a végeredményt. Az ellenfél­nek már nem volt ereje újítani, s a befejező szakaszban ellen­állhatatlanná váló Kiss Zoltán végleg eldöntötte a találkozó sorsát. Már az elmúlt vasárnap a PEMÜ 11. ellen érezhető volt, hogy javul a gyömrői .csa­pat formája. Most, az erővel sem volt baj, sőt a fizikailag, idegileg elfáradó ellenfél nem tudott ellenállni a nagy kedv­vel játszó gyömrőieknek. Kiss Zoltán, Erős József és Szabó Imre sziporkázóan játszott, de valamennyi játékos megérdem­li méltán a dicséretet. hatja az eddigi jó minőséget. A járműgyár részéről is ked­vező hatása lesz a gazdasági munkaközösségek tevékenysé­gének, mert ha dolgozóink jobban megtalálják számítá­saikat, nem kacsingatnak másfelé, esetleg egy tsz mel­léküzemága irányába... Az önköltség is kedvezőbben ala­kul majd, bár itt inkább az a lényeg, hogy a termelés szer­vezése, ütemezése helyben sokkal jobban megoldható, mint egy bizonyos távolság­ban levő külső partnernél, s megmaradnak a szállítási költségek is. Szeretnénk, ha minél előbb megkezdhetnék a munkaközösségek a termelést. Prafiíbővítési program — Melyek az év hátralevő feladatai? — A Csepel Autógyárnak és az Ikarusnak összesen 14 ezer 700 darab mellső futómű­vet gyártunk ebben az eszten­dőben. Az év végéig a még hátralevő mennyiséget időben akarjuk elszállítani. Folyama­tosan újítjuk fel a géppar­kot, nemrégiben vásároltunk egy védőgázas hegesztőgépet és több anyagmozgató masi­nát. Budaörsi központunkban már tervezik a profilbővítést, amely bennünket is érint. So­kat még nem tudok erről el­mondani, de annyi máris bi­zonyos, hogy lehetőségünk lesz exportra is. Bízunk benne, hogy időben meglesz a prog­ram, s megfelelően fel tudunk rá készülni. Ezért új dolgozó­kat — elsősorban hegesztő­ket, lakatosokat, szerszámké­szítőket és forgácsoló szak­munkásokat — kívánunk fel­venni. — Eves termelési értékünk 575 millió forint, tisztességes nyereséget is tudunk produ­kálni, ezzel is segítve vállala­tunk eredményes gazdálkodá­sát. Gér József Góldobók: Kiss Z., Szabó Im­re (7—7), Erős J. (5), Szél Sz. (2), Bagóczky S., Kriskó A. (1—1). Ifi: Nagymaros—Gyömrő 28-12 (11-6). Góldobók: Cziráki R. (4), Murvai L. (3), Barnabás M., Káplár 1. (2—2), Benkó R. (1). Abony—Gyömrő 24-23, Abony, vezette: Öcsai, Nagy II. (sok hibával). Az utolsó másod­percekben döntetlen állás után egy rossz indítást követően ka­pott ki a sok hibával játszó gyömrői felnőtt együttes. Góldobók: Szabó Imre (8), Kiss Z., Novák (3—3), Erős, Kiss Zs., Kriskó A. (2—2), Szél Sz., Veres G. (1—1). G. L. Labdarúgás Az első forduló A vasárnapi összevont járá­si serdülőbajnokság első for­dulójának párosítása: Albert- irsa—Vecsés, Monor—Abony, Üllő—Péteri, Ceglédbercel— Nagykörös, Ceglédi VSE— Maglód, Pilis—Dánszentmik- lós, szabadnapos: Gyömrő, ISSN 0133—2651 (Monori Hírlap) Kézilabda Egy győzelem, egy vereség Vesztes gól az utolsó másodpercben

Next

/
Thumbnails
Contents