Pest Megyei Hírlap, 1982. szeptember (26. évfolyam, 204-229. szám)
1982-09-02 / 205. szám
A PEST MEGYE! HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA |\/| XXIV. ÉVFOLYAM, 205. SZÁM 1982. SZEPTEMBER 2., CSÜTÖRTÖK l^eibzdé'döí! a rekonstrukció A kedvező változás reményében Jó híre Besz, vagy naponta okoz hosszúság©!? Hétfőn rekonstrukció kezdődött a monori sütőüzemben. Sokat várunk tőle. Az utóbbi időben ugyanis néhol már-már hisztérikus csata dúlt a kenyérfronton, s az üzletekben járva mi is azt tapasztaltuk: a vásárlók elégedetlensége a legtöbb esetben jogos. Szívesen mellőzné Szerkesztőségünkben is nem. egyszer kopogtattak előző nap vásárolt alföldi kenyeret hozva, amely irtózatosan savanyú bűzt árasztott, vagy szög volt benne, esetleg hat centis kóc- madzag, tépett cérnaszálak ... Nyugdíjas olvasónk a dühtől könnyes szemmel bizonygatta: naponta kell kenyeret vásárolniuk, de annak csak a két vége fogyasztható — a közepét csak egyszer ették meg, éjszakai gyomorfájás lett a vége. Varga Bélánál, a sütőüzem vezetőjénél gyakori vendég a Monori Hírlap, s bár kérdésünkre mindig készséggel válaszol, e sűrű ' vendégséget alighanem szívesen mellőzné ö is, mi is. Ezúttal az iránt érdeklődtünk: mit is jelent az üzem rekonstrukciója, s mi lesz vajon a várható végeredmény? Hétfőn reggel kezdődött a teljes felújítás. Elsőként a pTC-kemencéket, az elhasználódott burkolatot javítják üzemünk szakemberei, kicserélik a szalagon szétégett necceket, felújítják a dagasztógépeket, csészéket, azután festés, meszelés következik.. — Vagyis; újjászületik az üzem? — Igen, két hét múlva. A muhka ütemét látva a határidő megtartása biztosnak tűnik. Munkásaink egy része — tizenhármán Vecsésen, négyen Gyömrön — addig is a járási székhely kenyérellátásában dolgozik, remélhetőleg nem is lesz fennakadás. — Garancia-e a felújítás arra, hogy a kenyér minőségében is javulást tapasztaljunk? — Részben igen, hiszen elhasználódott gépekről nem kerülhet le kifogástalan minőség. De,a mi szakmánkban más tényezőkkel is számolni kell: legutóbb például egy szállítmány rossz minőségű élesztő okozta, hogy savanyú volt a kenyér. — Olvasóink joggal kérdezik: hogyan lehetséges, hogy az egykilós alföldi kenyerek gyártásának kezdeti idejében remekszép, kifogástalan termék került az üzletekbe, s idővel aztán egyre rosszabb lett a minőség? — Pedig ugyanazok az emberek, ugyanazzal a technológiával készítik. De a már említett gondjaink — az élesztő, esetenként a liszt, majd az elhasználódó gépek — okozhatták a minőségi romlást. Szög, madzag... — S vajon az idegen anyagok, a szög, a madzag — honnan kerültek a kenyérbe? — Szitagépre kerül minden zsák liszt. Ha azon átrázó- dik ... Bár ezt szinte lehetetlennek tartom. S ha egy-egy eset előfordul is,. nem szabad általánosítani a dolgot. Varga Bélát hallgatva az ember úgy érzi: amit lehet, valóban igyekeznek megtenni jó kenyerünkért. Nem mindegy S bár távolról sem áll szándékunkban kiélezni az utóbbi időben amúgy is meglehetősen élessé vált kenyérügyet, azt azért hadd mondjuk el: a rekonstrukcióval jó lenne a panaszok sorát is lezárni. Hiszen a pékeknek sem lehet mindegy, hogzy jó híre van-e az üzemükből kikerülő terméknek, vagy napi bosszúság forrásai. K. Zs. Napirenden A társközségek munkája A Pest megyei tanácstagok monori járási csoportja szeptember 7-én délután egy órakor tartja soron következő ülését a járási hivatal emeleti tanácskozótermében. A társközségek igazgatósági — hatósági munkájának értékelése a Pest megyei Tanács VB 67/1978. sz. határozata alapján címmel dr. Illanicz György osztályvezető tart tájékoztatót. Ezt követően ugyancsak tájékoztató hangzik el a szerződéses üzletek, gazdasági társulások, kisszövetkezetek működésének és létrehozásának tapasztalatairól. Az előadó: Madari Gyula osztályvezető. I Visszaéltek a vámmal Ezeréves utak és vándoraik A honfoglalás korában az ország területén már volt kiépített úthálózat, sűrűbben természetesen csak Pannónia területén. Megyénkén át nem vezetett kiépített útvonal, csupán egy kereskedelmi ösvény Aquincumból Vecsésen, Monoron, Cegléden, Szolnokon át Dácia felé. Az utak a honfoglalók életében is fontos szerepet játszottak. Anonymus emlékezik meg krónikájában a többi között arról is, hogy a honfoglalás eseményét közvetlenül megelőzően háromezer paraszt épített utat a Havaserdőn át egészen Ung határáig. A Tápió mentén A korai századokban a megye északi részében az előbb említett útvonalon kívül Kecskemét irányában vitt egy út Bicskén keresztül, ami valószínűleg a Rákos és a Tápió völgyét kötve érintette Pécélt. A vidékünkön átmenő harmadik fontos főközlekedési út a Vereckei-szorosnál lépett be a Kárpát-medencébe, a Bükk és a Mátra alján kanyarogva Bágnál szelte át a Galga völgyét, s áttérve a Rákos-patak völgyére, az egyik legjelentősebb révhez, a megyerihez vezetett. Ennek Kerepes és Gödöllő. közötti szakaszát 1352-ben pesti nagyútként, Gödöllő és Besnyő közötti szakaszát pedig budai nagyútként említik oklevelek. Ugyanennek az útnak a Bag mellett települt Tas határát átszelő részét hatvani nagyútnak nevezték, s ebből 1284-ben már kiágazott a pásztói út. Szintén jelentős volt az útvonal, amelynek egyes szakaszai Galgamácsáig ismertek, s onnan minden bizonnyal a Galga mentén haladt tovább északi irányba. Fold, agyag, kavics Az úthálózat az új települések kialakulásával párhuzamosan sűrűsödött. Egy 1259-ben kelt oklevél Budáról Ákos- nyir felé tartó utat említ, 1284-ből arról értesülünk, hogy Zsidóból (Vácegres) Pásztó és Püspökhatvan felé ágazik el egy-egy út, de megvolt az ösz- szeköttetés Zsidó és Veresegyház között is. Ahol ez az út keresztezte a Sárfő nevű patakot, azt a pontját 1430-ban Révnek nevezték. A versegi-herédi utat 1461-ben említik. Régi isa- szegi térképen található a Buda vaskapuja elnevezés, amivel a Besnyő felől Isaszegnek tartó két domb között áthaladó út egy szakaszát illették. Megyénk bal parti részének fő útvonalai Pest vonzásában alakultak ki, amelynek állatvásárai az alföldi állatenyész- tés fő piacát jelentették. Ezeket természetesen nem burkolták, felületét földdel, agyaggal, esetenként kaviccsal terítették be, s olykor a nagyobb gödrökbe, vízmosásokba fákat fektettek. Bár járhatóságukat a talaj minősége és az időjárás nagy mértékben befolyásolta, a kor emberének igényeit nagyjából kielégítették. Fenntartásuk, javításuk robotmunkával történt, de a jobbágyok ilyen jellegű terhéről csak későbbről, a török időkből maradtak fenn írásos adatok. A piacra, vásárra igyekvő jobbágyok, kereskedők áruik után vámot fizettek, amely szabályozására nagy gondot fordítottak. Vidékünkön a túrái vámot említi egy 1394-ben kiállított oklevél. Emiatt a kereskedőkre, vásározókra úthasználati kényszer nehezedett, mivel Túra földbirtokosa csak úgy tudta megfelelően ellenőrizni az áthaladók szállítmányait, ha azok a vámhelyet nem kerülték el úgynevezett álutakon. Kiváltság, kényszer Akit az úthasználati kényszer megszegésén rajtakaptak, portékái elkobzásával büntették. Az útvámokat a nemeseknek is meg kellett fizetniük, de az általános úthasználati kényszer rájuk nem terjedt ki, így el tudták kerülni a vámszedőket. Gyakori volt a vámszedéssel való visszaélés. A XV. század elején Lőrinci és Kartól között átutazó piacosoktól, KisváSSaEkozások a gyárkan A jó minőség az igazi garancia Szeili Károly és Sziráki Ferenc készre szereli a mellső /utőműveket. ■ Mutnéfalvy Zoltán felvételei § Sok-sok változás történt ^ az elmúlt években Maglód ^ legnagyobb ipari üzemében. ^ A megszűnt Maglódi Vas- ^ ipari Vállalatot átvette a í budaörsi székhelyű Ipari ^ Szerelvény és Gépgyár. ^ Természetesen a váltás ^ nem volt zökkenőmentes, $ hiszen korábban számtalan ^ termék gyártásával foglal- ^ koztak, az új gazda télje- sen más profilt alakított ki. Az országosan is kiemelt járműprogram keretében az autóbuszok és teherautók mellső futóműveit gyártják jelenleg az ISG maglódi járműgyárában. Amint Dombi Lajos igazgatótól megtudtuk, az év első hat hónapjában megfeleltek a várakozásoknak, hiszen időarányosan teljesítették a kitűzött tervet. Fő feladatuk a mellső futóművek készre szerelése és a hozzá tartozó alkatrészek és pótalkatrészek elkészítése. Ütemesen kell dolgozniuk, hiszen a Csepel Autógyárral állnak kooperációs kapcsolatban, s ők elvárják a jó minőséget és a határidőre történő szállítást. Kooperáció a tsz-szel — Milyen a munkaerőhelyzetük? — Sajnos létszámgondokkal küzdünk, pedig az elmúlt években, hónapokban jelentősen javítottuk a szociális ellátottságot. Befejeződött gyárunkban az öltözők, fürdők felújítása, korszerű ebédlő áll dolgozóink rendelkezésére, s hamarosan kész lesz a hegesztőműhely felújítása is.. Több Papp Elemér a légrugótartót hegeszt! a műhelyben. kereskedőktől céljuk felé menet is, majd visszajövet is szedtek vámot, az utóbbi esetben jogtalanul. Túrán a vámszedők elállták a szabad utakat, ami miatt a megye felfüggesztette a helység eme kiváltságát, és csak 1467-ben nyerte vissza a vámszedés jogát Mátyás királytól. Az urak kocsiját ebben az időben lovak húzták, s számukról lehetett következtetni az illető rangjára. A jobbágyok szekerét ökrök vontatták, a tehetősebbekét négy-hat. Ekkor már elterjedőben voltak a vasalt kocsik. Biztonság Az utazás azonban sok bajjal, veszéllyel járt. Vidékünk egymással torzsalkodó köznemesei jó néhányszor úgy álltak bosszút haragosukon, hogy annak jobbágyait megtámadták, kifosztották. Ilyen hatalmaskodás érte a Budáról hazafelé igyekvő mácsai jobbágyokat Veresegyház közelében 1399-ben, akiktől elvették négyökrös szekerüket. Ugyanebben az évben Zsidó István vette el erőszakkal Kaplai Dezső mester jobbágyától, Miklós fia Benedektől hatökrös, megvasalt kocsiját. De a kíséret nélkül utazó urak sem érezhették magukat teljes biztonságban. Az utak állapota a török időkben sem javult, s csak azokra a vonalakra ügyeltek, amelyek hadaik gyors mozgásához, az utánpótlás szállításához fontosak voltak. Az utak építésére és fenntartására csupán a XVlll. század második felében kezdték megszervezni az egységes irányítást. Bene Mihály mint egymillió forintba került egy kút fúrása, amely az egész gyárat ellátja egészséges ivóvízzel. — Hogyan próbálnak segíteni a gondokon? — Termékeink előállítása igen munkaigényes, ezért körülbelül 20 fővel kellett volna a létszámot emelni, már az első félévben. Helyette csaknem ennyien kiléptek tőlünk. Adott volt a kényszer, hogy bővítsük a kooperációt. Ennek során a tápióbicskei Április 4. Tsz tápiósági részlegével gyártatunk olyan termékeket, amelyeket eddig nálunk készítettek. Főleg hegesztési és részszerelési műveleteket adtunk bérbe, de ez hosszú távon nem tartható, hiszen a költségek nagymértékben növekedtek. Közös érdekünk, hogy ezt a tevékenységet minél előbb ismét a mi dolgozóink végezzék. Többet kereshetnek — Hallottunk arról, hogy gazdasági munkaközösségeket alakítanak. — Valóban így van, elképzeléseinket munkásaink örömmel fogadták, sőt, maguk is kezdeményezték. Várjuk az engedélyt a járási hivataltól, s akkor két társulás megkezdheti tevékenységét. Heten szerelési, tizenhármán hegesztési munkákat végeznek majd, természetesen munkaidőn túl, esetleg szabad szombaton és vasárnap. — Távlatokban hogyan kamatozhatnak a gazdasági munkaközösségek? — A gyár szakmunkásai felismerték annak lehetőségét, hogy nem kell máshová elmenniük másodállás, mellék- foglalkozás miatt, hogy több jövedelemré tegyenek szert. A gyáron belül ezentúl tisztességes jövedelemtöbbletet érhetnek el, persze több munkával, de ez nem befolyásolMegyei férfi I. osztály: Gyöm- rő—Nagymaros 23-19 (9-10). Nagymaros, 100 néző, vezette: Hegedűs Á. — Zsigri 1. (közepesen). Igen jó mérkőzés volt. ötvenkét percig kiélezett küzdelem folyt a pályán. 1-0, 1-4, 7-6, 9-7, 9-10 volt a változatos első félidő eredménye. Végig érzékelhető volt, hogy Gyöm- rő lényegesen magabiztosabb, s míg a vendéglátók góljai jórészt véletlen szituációkból estek, a vendégek kombinációi jóval átgondoltabbak voltak. A kérdés csupán az volt, melyik csapat bírja jobban erővel. Az 52. percben 18-18-as állásnál, Bagóczky Sándor nagyszerű gólja döntő módon befolyásolta a végeredményt. Az ellenfélnek már nem volt ereje újítani, s a befejező szakaszban ellenállhatatlanná váló Kiss Zoltán végleg eldöntötte a találkozó sorsát. Már az elmúlt vasárnap a PEMÜ 11. ellen érezhető volt, hogy javul a gyömrői .csapat formája. Most, az erővel sem volt baj, sőt a fizikailag, idegileg elfáradó ellenfél nem tudott ellenállni a nagy kedvvel játszó gyömrőieknek. Kiss Zoltán, Erős József és Szabó Imre sziporkázóan játszott, de valamennyi játékos megérdemli méltán a dicséretet. hatja az eddigi jó minőséget. A járműgyár részéről is kedvező hatása lesz a gazdasági munkaközösségek tevékenységének, mert ha dolgozóink jobban megtalálják számításaikat, nem kacsingatnak másfelé, esetleg egy tsz melléküzemága irányába... Az önköltség is kedvezőbben alakul majd, bár itt inkább az a lényeg, hogy a termelés szervezése, ütemezése helyben sokkal jobban megoldható, mint egy bizonyos távolságban levő külső partnernél, s megmaradnak a szállítási költségek is. Szeretnénk, ha minél előbb megkezdhetnék a munkaközösségek a termelést. Prafiíbővítési program — Melyek az év hátralevő feladatai? — A Csepel Autógyárnak és az Ikarusnak összesen 14 ezer 700 darab mellső futóművet gyártunk ebben az esztendőben. Az év végéig a még hátralevő mennyiséget időben akarjuk elszállítani. Folyamatosan újítjuk fel a gépparkot, nemrégiben vásároltunk egy védőgázas hegesztőgépet és több anyagmozgató masinát. Budaörsi központunkban már tervezik a profilbővítést, amely bennünket is érint. Sokat még nem tudok erről elmondani, de annyi máris bizonyos, hogy lehetőségünk lesz exportra is. Bízunk benne, hogy időben meglesz a program, s megfelelően fel tudunk rá készülni. Ezért új dolgozókat — elsősorban hegesztőket, lakatosokat, szerszámkészítőket és forgácsoló szakmunkásokat — kívánunk felvenni. — Eves termelési értékünk 575 millió forint, tisztességes nyereséget is tudunk produkálni, ezzel is segítve vállalatunk eredményes gazdálkodását. Gér József Góldobók: Kiss Z., Szabó Imre (7—7), Erős J. (5), Szél Sz. (2), Bagóczky S., Kriskó A. (1—1). Ifi: Nagymaros—Gyömrő 28-12 (11-6). Góldobók: Cziráki R. (4), Murvai L. (3), Barnabás M., Káplár 1. (2—2), Benkó R. (1). Abony—Gyömrő 24-23, Abony, vezette: Öcsai, Nagy II. (sok hibával). Az utolsó másodpercekben döntetlen állás után egy rossz indítást követően kapott ki a sok hibával játszó gyömrői felnőtt együttes. Góldobók: Szabó Imre (8), Kiss Z., Novák (3—3), Erős, Kiss Zs., Kriskó A. (2—2), Szél Sz., Veres G. (1—1). G. L. Labdarúgás Az első forduló A vasárnapi összevont járási serdülőbajnokság első fordulójának párosítása: Albert- irsa—Vecsés, Monor—Abony, Üllő—Péteri, Ceglédbercel— Nagykörös, Ceglédi VSE— Maglód, Pilis—Dánszentmik- lós, szabadnapos: Gyömrő, ISSN 0133—2651 (Monori Hírlap) Kézilabda Egy győzelem, egy vereség Vesztes gól az utolsó másodpercben
