Pest Megyei Hírlap, 1982. szeptember (26. évfolyam, 204-229. szám)

1982-09-18 / 219. szám

CEQLÉOI A PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDI JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXVI. ÉVFOLYAM, 219. SZÁM 1982. SZEPTEMBER 18., SZOMBAT Nogy szükség van rá Mestert küld a munkafelvevő Akinek saját háztartása van, az évek során tapasz­talhatja, mi minden romlik el, egy idő után hogyan hagy­ják cserben megszokott és hűséges tárgyai. Nem elég maga a haj, a nem várt kiadás, mi tagadás, gyakran még külön bosszúság jelzi a kárvallott ember egyébként sem rózsás hangulatát. Televízió-, rádió-, hűtőszekrény- szerelőt még csak lehet kapni, ám egy sereg munkakör­re aligha akad vállalkozó. Saját példatárából ki-ki ki­egészítheti a listát, hiszen hó­napokig sem találni valakit, aki a beteg konyhaszekrényt megjavítaná, öt-hat lepottyant csempét felragasztana, egy-egy csöpögő csapot megreparálna. Kontárok kerestetnek Aki kétbalkezes, akinek nin­csenek szerszámai, ezermester ismerősei, az bizony joggal dü­höng kiszolgáltatottságában, mert kis munkára, gyors köz­belépésre alig-alig találni ipa­rost. Városnyi ember gondja ez, és mihamarabb megoldást sürget, noha az elmúlt évek­ben már voltak szerény pró­bálkozások, amelyek tovább­fejlesztésén fáradoznak az il­letékesek. Bár túl nagy reklámhadjá­rat nem kísérte, az 1-es számú szolgáltatóházban működött egy munkafelvevő iroda, amely azokat a kisébb megbízatáso­kat vállalta, amelyeket a vas­ipari és az építőipari szövet­kezet szakemberei végeztek el bokros munkahelyi teendőik mellett. A Pest megyei Lakás- szerviz Társulás tagjaként pró­bálták ezt megoldani, bizony, meglehetősen szerény ered­ménnyel. Most azonban úgy látszik, sikerül elmozdítani a holtpontról ezt az ügyet. Ha­marosan új helyén, a város- központban nyílik meg a szol­gáltatási, munkafelvételi és tá-' jékoztató iroda, amely a ko­rábbinál hatékonyabban pró­bál megbirkózni sokasodó fel­adataival. A szolgáltatások zömét a vasipari szövetkezet vállalja magára, és a társulás termé­szetesen továbbra is számít az építőipari szövetkezet kőmű­veseire, szobafestőire, másfajta szakképzettségű iparosaira. Rajtuk kívül azonban mások is munkát vállalhatnak az elő­zetes elképzelések szerint. Be­vonják a KIOSZ-t s annak tag­jait, továbbá a nyugdíjasokat, és arra is sor kerülhet, amire még nem volt példa: kontárok kerestetnek e nemes feladatra. Azok a szakemberek, akik vál­lalati munkájuk után végez­nek feketén több-kevesebb ki­egészítő tevékenységet, ami­ből egy fillért sem lát az adó­hivatal. Most itt lesz a lehető­ség: legalizálhatják működésü­ket. Címlista, árjegyzék Persze ezek még csak az alapelvek, amelyek a gyakor­lat során formálódnak, fino­mulnak,- hiszen az élet hozza a szükséges módosításokat. Egyelőre még a. református templom melletti felvevőhely­nek se cégtáblája, se tele­fonja. se fűtése, de bí­zunk benne, hogy előbb-utóbb meglesz valamennyi. Ha bein­dul a kibővített iroda, akkor dr. Szabó Jánosné munkafel­vevő — mint egy jó diszpé­cser — kinek-kinek az óhaját teljesítheti. Rendelkezésére állnak majd a címlisták, ame­lyeken rajta lesz a társulással kapcsolatban álló összes szere­lő és szolgáltató neve. Talán most még utópiának tűnik, de eljön majd az az idő, amikor napra, órára megmondhatják; mikor érkezik a lakatos, az üveges, az asztalos, a vízveze­ték-szerelő, a hűtőszekrények doktora vagy éppen a tapétá­zó. Higgyünk benne, hogy így lesz. A lakásszerviz elszántan és komolyan így akarja. A fél­reértések elkerülésére ott lesz­nek a kisipari, meg a közületi árjegyzékek is, meg a vásárlók könyve. Az a cél, hogy jó hírt vívjon ki magának ez az iro­da, amely később további élet­képes ötletekkel bővítheti szolgáltatásai körét, ám ezek­ről az elképzelésekről még ko­rai lenne szólni. Csemőisen Ismét több szőlő teremhet Hét végi telkeket parcelláznak Az utóbbi hetekben tovább bővült a nyár végi, ősz eleji gyümöicsválaszték. Megjelen­tek a zamatos szőlőfürtök a piacokon, igaz kilójáért elkér­nek tíz-tizenöt forintot is, és aligha vigasz, hogy az utóbbi években ritkán volt alacso­nyabb az ára. A termelők, el­adók, a kedvezőtlen időjárás­sal, illetve az alacsony kíná­lattal indokolják a magas ára­kat. Állítólag azért terem ke­vesebb szőlő, mert sokan fel­hagytak termesztésével. Valaha a járás legnagyobb szőlőtermelő települése Csemö volt. Nagy táblákat láthatott, amerre nézett az arra járó. — Mi a helyzet jelenleg? — tettük fel a kérdést Nagy Já­nosnak, a Dél-Pest megyei Áfész csemői 1-es számú fel­vásárlótelepe vezetőjének. — Bár a nagyüzemek elég nagy területen foglalkoznak ezzel a növénnyel és telepítem nek is, a termesztési kedv visszaesett. Ez főleg az egyé­ni termelőkre vonatkozik. — Vajon miért? Erre a kérdésre Huszár Sán­dor vb-titkár próbál magyará­zatot adni: — A szőlőkultúra csökkené­sének okát abban látom, hogy az ötvenes években az ipar sok munkaerőt elvont a községből. Azok az emberek, akik vidé­ken vállaltak munkát, nem tudták megfelelően művelni ültetvényeiket, s így ezek nagy része kipusztult. Ma már szép és szinte összefüggő szőlős­kertek csak az úgynevezett zöldhalmi részen vannak. Fon­tos, hogy a szőlővel foglalko­zó családok helyben dolgoz­zanak, egyébként aligha lehet gazdaságosan termeszteni. — Van-e remény kedvező változásra? Nagy János, így látja: — öt-hat éven belül gyöke­res változásra lehet számíta­ni, ugyanis a tanács sok 300— 400 négyszögöles telket mért ki, s osztott szét. A parcellák többségén gyümölcsösök és szőlőskertek lesznek. Van jö­vője Csemőben ennek a kul­túrának. Gy. F. Mindenesetre elismerésre méltó a vasipari szövetkezet buzgalma, hiszen eddig is el­ső számú támogatója és fenn­tartója volt ennek az irodának, s aligha rajta múlt, hogy még nem vitte többre. Az igazság­hoz az is hozzátartozik, hogy napjainkban a szolgáltatások nem tartoznak a nyereséges kategóriákba. Áldozatok árán is Éppen ezért a szövet­kezet erkölcsi szilárdsá­gára vall az a magatartás, hogy még így is hajlandó vállalni a lakosság ellátását, esetenként akár kemény valutát hozó meg­rendelések teljesítésén dolgozó szakembereket bízva meg rö- videbb-hosszabb ideig tartó, apró-cseprő feladatokkal. Bíz­zunk benne, hogy mihamarabb kialakulnak a lakásszerviz szervezeti keretei, megtalálja és mindjobban betölti szerep­körét. Nagy szükség lesz rá. Tamasi Tamás Kulturális napok Messzi tájakon Októberben rendezi meg a KPVDSZ-kulturális napokat a Pest megyei Vendéglátó­ipari Vállalat. Az esemény­sornak régi hagyománya van. Budapesten, Vácon. Nagykő­rösön, Visegrádon, Cegléden, lesz egy-egy rendezvény szín­helye. A ceglédire október 7-én délután 17 órai kezdet­tel kerül sor a Délibáb presz- szóbán: a közönség Nánási Iván Thaiföldi impressziók cí­mű színesdia-bemutatóját lát­hatja. A klarinétos külondíja Zsákaiék húzták a legszebben Vendég még nem sok, de már készülődik a zenekar. A cimbalomról lekerül a takaró, s halk köszönésnek vélhetnénk, ahogyan egyik húrja megszó­lal, amint próbaképp lágyan hozzáér az ütő. A bőgős han­gol, megbrummogtatja hang­szerét. A prímás dédelgeti szép hangú hegedűjét, amely számára majdhogy oly kincs, mintha Stradivari volna. Dél­után öt felé jár az óra mutató­ja, kezdődik a Dél-Pest megyei Áfész ceglédi Alföldi Éttermé­ben a zenekar munkaidéje. Fi­gyelemkeltő futammal munká­hoz látnak hát. Csendül a nó­ta, perdül a lány — s ha nem a lány, hát a pincér. Viszi az asztalokhoz a habsapkás sörö­ket, illatosfehér és tündöklő­vörös borokat, egyszerű étke­ket, lukulluszi inyencfalatokat, amit a vendégek kérnek. Ám most mintha még ví- gabban, még szebben szólna ez a muzsika. Rangosan-gango- san. Van is oka rá a Zsákai- zenekarnak. Adatik ország­világ tudtára: győztesen tértek meg arról a népi és cigány- zenekari versenyről, amelyet Nagykörösön rendezett a Bé­kés és a Pest megyei Fogyasz­tási Szövetkezetek szövetsége, a Kodály-centenárium alkal­mával. Muzsikus dinasztia Kicsiny az iroda, ám tán ez a legcsendesebb zuga a ven­déglátóhelynek. Egy kis ismer­kedő beszélgetésre ide foga­dott be minket az étteremve­zető, Pálinkás Miklós. Nem titkolja, hogy büszke a zene­kar szereplésére. Mialatt a muzsikusokra várunk, róluk beszélgetünk. Az étteremveze­tő természetesen ott volt a nagykőrösi eseményen, hogyne lett volna. S mi másért, ha nem győzelmükért drukkolt volna? Ismeri a zenekart, mu­zsikusként, emberként is. Ma­gatartásukat, szokásaikat. Szól róluk, értékeli tudásukat, mint főnök, a munkahelyi helytál­lásukat, fegyelmezettségüket Említi, minden zenésze muzsi­kusdinasztia tagja, vérükben van, éltetőjük a zene. Törzs­gárda a zenekar, az idősebbje itt játszik több mint másfél évtizede. Jönnek Zsákaiék. Szerényen, udvariasan fogadják a gratu­lációt, bemutatkoznak sorra. A prímás Zsákai Ferenc tizenhat Már a napraforgót hoziáik Szeptember ele­je óta folyamato­san érkezik a nap­raforgómag a Ceglédi Állami Tangazdaság Há­tai úti feldol­gozó üzemébe. A napi szállítmány 10—15 vagonnyi. A termény szárí­tása éjjel-nappal megállás nélkül megy. Felső ké­pünkön: Kozma Pál, a markológép kezelője a tranzit tárolóból a szárí­tóhoz viszi a ter­ményt. Az alsó ké­pen: a cifrakerti kerületből érke­zett magot egy­kettőre elnyeli a garat. Apáti-Tóth Sán­dor felvételei éve van a cégnél. Klarinéton öccse, László játszik, aki a most zajlott versenyen külön- díjat kapott. A másik hegedűs a fia, a tizenhét éves ifjú Zsá- kai Ferenc. A zenekarba ke­rült, amint az általános isko­lai tanulmányokat befejezte, levelező tagozatos gimnazista, és zenei stúdiumokat folytat Budapesten. A szintén díjat nyert, szótlan-szerény cimbal­mos, Gulyás Jenő. (Hangszere beszél helyette.) Rabi Gyula, a nagybőgős, nagy tudású, régi muzsikuscsalád idősödő tagja Említi: apja 1890-ben szüle­tett, muzsikus volt, s az volt a dédapa is. A zenei hajlamot, érzéket kis unokái is örököl­ték. Brácsás a Hiltonból A nagykőrösi szerepléskor kisegítő brácsásuk volt, Kö­kény Ernő személyében. A bu­dapesti Hilton muzsikusa rég­óta nagyszerű, szívesen segítő társuk. Most is ő hangszerelt több számot. S vendégmuzsi­kus volt a zenekarban Lukács Imre is, a csellós. — A felkészülés? Hát, az alapos volt — említi Zsákai Ferenc. Amikor a MESZÖV-től a Kodály-emlékverseny hírét megtudtuk, és a feltételeket is, rögvest küldtük a választ: be­nevezünk. Kötelező számokkal és szabadon választottal kellett indulnunk. Kötelező szám volt Kodály Háry Jánosának inter- mezzója, Kállai kettőse és nép­dalfeldolgozásai. Választott számunk Liszt Ferenc II. rap­szódiája lett. — A kottákat nem volt könnyű beszerezni. A hang- szerelésen is módosítani kel­lett, partitúrákról készítettük, Kökény Ernő segítségével — említi Rabi Gyula. — Délelőttönként napi négy­öt órát gyakoroltunk heteken át — szól Zsákai László. — Este pedig hivatásunk szerint „muzsikából muzsikáltunk”, be-beiktatva számaink közé a versenyszámokat is. — Gyakoroltunk otthon. Ki­ki teheti. Szomszédaink meg­szokták, nem neheztelnek a zeneszóért, tudják, hogy ez a kenyerünk — mondja Zsákai Ferenc. — S nem ez az első eset, hogy versenyeztünk, sze­repeltünk már vagy hatszor. Am a legszebb eredményünk ez. Nagyon megdicsért Tuza Sándorné dr., a Pest megyei MÉSZÖV elnöke minket, ami­kor a díjat átadta, és a gálaes­ten a vastaps sem maradt el. Nem részrehajló, szigorú szakmai zsűri döntött a helye­zések sora fölött. A gálaest közönségének soraiból többen kimondták: megérdemelné ez a zenekar, hogy határainkon kívül is öregbíthesse a magyar muzsika hírét-nevét. Még nem szerepeltek külföldön. De kap­tak már elismerő oklevelet a Magyar Rádiótól, szerepelnek a Szolnoki Rádió műsorában, neves népdalénekeseket kísér­nek nótaesteken, akik régi ba­rátként, bizalommal jönnek, rábízzák magukat a zenekarra, mert ismerik tudásukat. Akit egyszer már kísértek, az akár próba nélkül is felléphet ve­lük, így említi Talabér Erzsé­bet, Solti Károly, Hollai Ber­talan és sokan mások. Tiszta forrásból Repertoárjuk címeit, ha fel­sorolnák, bizonyára több füzet betelne. Még ..nem készítettek ilyen listát. A felsorolás, ahogy az idő múlik, szaporodik to­vább. A vendégsereg kedvére ismernek műdalt, slágert, ope­rettmuzsikát, könnyűzenekari muzsikát, filmzenét. Most pél­dául a közönség — mint ásó­kat László említette — kedveli a Volt egyszer egy vadnyugat és a Magas szőke férfi felemás cipőben című film zenéjét. A dallamot, a stílust hallomásból is megjegyzik, hangszerelik zenekarra, ha kottához nem jutnak. Magnófelvétel ad eh­hez nagy segítséget. Szeretik a virtuóz számokat és a régi Dankó-nótákat játsszák szív­ből, tisztelettel. És a népdalo­kat, melyeknek bőven buzog tiszta forrása napjainkban is. Amelyből Kodály Zoltán is merített, s jut belőle Zsákaiék- nak, hogy kiapadhatatlan ze- neszomjukat oltsák. Eszes Katalin Újoncok, serdülők próbatétele Ügyesen ütötték a labdát Győzelem a franciák felett A hosszúra nyúlt nyári szü­net után egyre többet hallat­nak magukról az asztaliteni­szezők. Az NB I mellett — melyben a CVSE fölényesen 20-5-re nyerte a Ganz-MÁVAG elleni rangadóját — megkez­dődött a küzdelemsorozat a me­gyei bajnokságban is. Megren­dezték a megyei újonc és ser­dülőkupa harmadik forduló­ját. a felnőttek pedig egy nem­zetközi találkozón vettek részt. A felsorolt versenyeken a ceglédiek nagy fölényt harcol­tak ki. A megyei csapatbaj­nokságban: Ceglédi VSE II.—Szentendre 20-0 A Szily Gy., Nagy M., Szege­di, Szappanos négyes fogat a lehető legnagyobb különbség­gel nyert, csakúgy, mint a baj­noki címet védő ifjúságiak, akik között Orosz, a Nagykő­rösi Kinizsiből átigazolt, te­hetséges Iván és Türei ját­szott. Ceglédi VSE ifi—Szentendre ifi 10-0 A megyei újonc és serdülő kupában hatalmas volt a CVSE fölénye. Az újoncoknál öten, a serdülőknél hatan ke­rültek be a legjobb nyolc kö­zé. A helyezettek: újonc)1 1. Halmai, 2. Vágó, 3. Nagy T. Serdülő: 1. Orosz, 2. Szálkái, 3. Nagy M. Párosban: 1. Orosz —Nagy M., 2. Szálkái—Palásti, 3. Halmai, Nagy Tibor. A fiatalok a Bp. Spartacus kétnapos országos versenyén már nem büszkélkedhettek ilyen eredménnyel. Ez egyben figyelmeztető is, mert amilyen teljesítmény elegendő megyén belül kiemelkedő sikerhez, az országos viszonylatban bizony még kevés. Ahhoz, hogy itt is eredményesebbek legyenek a gyerekek, még fegyelmezet­tebben és többet kell dolgozni, edzeni. A legtovább Halmai jutott. Az első napon az ötödik, a másodikon a hetedik helyen végzett. Korosztályában Szál­kái mindkétszer a legjobb ti­zenhat közé verekedte be ma­gát, ami a többiek közül Orosznak, Palástinak, Vágó­nak, Nagy Miklósnak és Nagy Tibornak csak egyszer sike­rült. Hazánkban vendégszerepeit a francia munkásszövetség asztalitenisz válogatottja, az FSGT. Túrájuk során Cegléd­re is ellátogattak. Legjobbjuk, Guilbert a francia ranglista élmezőnyében áll. Ennek meg­felelően a vendégek közül ő nyújtotta a legjobb teljesít­ményt, csak Bánlaki tudta le­győzni. Ceglédi VSE—FSGT 12-4 A ceglédiek, annak érdeké­ben, hogy mindenki játékle­hetőséghez jusson, a négyes csapatban felváltva szerepel­tették a felnőtt keret hat já­tékosát. fgy Bánlaki, Harczi, Horváth, Karsai, Németh és Péter egyaránt asztalhoz állt. s általában győzött, amit egyébként a végeredmény is jelez. V. L. Szép napok háza időseknek épül Sok idős ember él Jászkara- jenőn. Számukra még tavaly társadalmi munkában el­kezdték az öregek napközije elkészítését, önkéntes anyagi hozzájárulások jelentik a la­kosság részéről a további se­gítséget. építőipari vállalat szakemberei dolgoznak, s sze­retnék az otthont jövőre meg­nyitni. A befejezéshez a me­gyei tanácstól kapnak segítsé­get. A lakosságra átadás előtt, amikor az új létesítményt la­kályossá kell tenni, ismét szá­mítanak. ISSN OISS—ZSW (Ceglédi Hírlap» »

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents