Pest Megyei Hírlap, 1982. szeptember (26. évfolyam, 204-229. szám)

1982-09-18 / 219. szám

Műszaki Intézet Tegnapi és mai újdonságok Valaha egy kukoricamorzso- 16, egy szecskavágó vagy éppen az első kévekötő-aratógép is új volt. Ügy értem: újdonság­nak számított. Nem beszélve a kombájnról, amelyet nem egy helyen úgyszólván kiátkoztak eleinte. Féltek tőle, nem tud­ták, milyen csodabogár, meg aztán a kenyeret, a keresetet is féltették megjelenésétől. Az­után mindegyik gép szépen, sorjában tért hódított. Sőt, egyik-másik már ki is ment a divatból, a használatból, mint például az aratógép. Ki köt ma már kévét, akár kézzel, akár géppel? , Taposási kár A sors kerekének, a techni­ka haladásának ilyen léptékű menete akkor jutott eszembe, amikor minap két mai újdon­ságról beszélgettem dr. Fülöp Gáborral, a MÉM Műszaki In­tézet szántóföldi kultúrádat gépesítő főosztálya vezetőjével. — Hallottam, hogy művelő- nyomos kísérleteket folytat­nak. Mi ez, s miképpen kell végrehajtani? — Alapjában véve egyszerű művelési eljárást jelent, a sű- rűsoros-vetésű kultúráknál al­kalmazható, mint például a gabonaféléknél, de szóba jöhet a kukoricánál vagy például a dohány termelésében is. Arról van szó, hogy ha azt akarjuk, hogy minél kevesebb legyen a taposási kár a növényzetben, a búza, az árpa vetésekor készakarva kihagyunk sorokat. Természetesen meghatározott távolságban. Ennek az az elő-, nye, hogy például akkor is el­végezhetünk bizonyos növény- védelmi, tápanyag-utánpótlási tennivalókat a megfelelő gé­pekkel, ha a növény kikelt, vagy éppen már magas a szára, tehát fejlettebb. — A művelősor tehát tulaj­donképpen az a keskeny, ve- tetlen sáv, amelyben a traktor és mondjuk a lombtrágyát szó­ró permetező kerekei halad­nak. — Így van. Persze azt, hogy milyen sűrűn alakítunk ki ilyeneket, függ a ..gépek nyom- távolságától, illetve — éppen ez a kísérletek egyik célja — a megfelelő gépékét kell ehhez kiválasztani. Különösen fon­tosnak ítélhető egy jó mód­szer kidolgozásának szükséges­sége, ha tudjuk: a műtrágyák és a növényvédő szerek légi úton történő kiszórása sem ol­csó dolog. Hidas traktor — A kimaradt sorok miatt nem lép fel termésveszteség? — Eddigi tapasztalataink szerint nem. sőt, azáltal, hogy nincs taposási kár, valamint, hogy szinte tetszés szerinti időben végezhetők el a nö­vényápolási munkálatok, több­letre számítunk. „ — Lehet, hogy a gépeken is változtatni kell? — Nem minden esetben, de például elképzelhető, hogy új­ra szükség lesz a magas építé­sű, úgynevezett hidas traktor­típusra, például a kukorica kései művelésében. — Hol tartanak a kísérletek­kel? — Tavaly kezdtük el az NDK-beli kutatókkal közösen. Egyelőre még csak részered­mények vannak. — Egészen más jellegű mun­kájuk az egffik legújabb kom­bájnnal, a Claas Dominator 116 Cs-vel való kísérlet. Miért érdekes ez a gép? — Legfőbb újdonsága, hogy nem egy, hanem kilenc dob­ja van. Egy a tényleges csép- lést végzi, a többi ezzel párhu­zamosan, a szalmarázó helyén, ennek munkáját helyettesítve, egy erőteljes magleválasztást végez. Teljesítmény — Teljesítménye? — Tulajdonképpen az eddigi legnagyobb áteresztőképességű kombájn ez, amivel valaha kí­sérleteztünk, vagy ami valaha is gyakorlatban volt. Munká­jának minősége nemkülönben igen megfelel az igényeknek. De hátrányát se hallgassuk el: a gabona aratásakor a szalmát nagyon összetöri, ami ott lehet hátrány, ahol a szalmát ha­gyományos módon, almozásra kívánják felhasználni. — Tehát mennyi a teljesít­ménye? — Az általunk mért adato­kat mondom: kukorica beta­karításában 22,7 kilogramm, búza aratásában 10,36 kiló má­sodpercenként az áteresztő- képessége. x Ezek után ismét feltehetjük a kérdést: vajon melyik az az újdonság, amelyet igényel, megtart.majd a gyakorlat? Az élet dönti el. Fehér István bérletben Zenés színház Már kaphatók a bérleteik ar­ra a négy előadásból álló so­rozatra, amelyet a városi-já­rási művelődési központ Zenés színház címmel hirdetett meg az őszi—tavaszi évadra. Az el­ső előadás november 18-án lesz, ekkor a kaposvári Csiky Gergely Színház művészei Ka- csóh—Heltai ismert daljátékát, Petőfi átdolgozott János vité­zét mutatják be. A további há­rom előadás öt tervezett be­mutatóból kerül majd a bér­letbe: Budapest Orfeum és Dumas: Három testőr (buda­pesti Katbna József Színház), Musical-csillagok (Fővárosi Operettszínház), Müller Péter: Búcsúelőadás (Csiky Gergely Színház) és Arisztbpbanész: Lüzisztráté (kecskeméti Kato- I na József Színház). A társadalom különböző rétegeiben mindig akadnak olyanok, akik a megszokott módon nem bol­dogulnak. Szétzilálódott csalá­dok gyermekei, párjukat vesz­tett, megrokkant, balesetet szenvedett, egyéb súlyos be- tegtegségben szenvedő közép­korúak, életük alkonyára ma­gukra maradt, erejüket vesz­tett idősek. A civilizált társa­dalmak fejlődése azt. mutatja, hogy a jólét növekedésével, a szabadságjogok tágulásával arányosan nem csökken, in­kább emelkedik azoknak a száma, akiket közvetlen kör­nyezetük képtelen ellátni. ' Éppenséggel azért, mert nincs is közvetlen környezetük. Mit kezdhet egy gyermek, aki­nek az anyja az egyik, az apja a másik irányban keresi bol­dogságát, mit a párját vesz­tett középkorú, ha baja olyan súlyos, hogy mindennap segít­ségre szorul igényeinek elemi kielégítésében, mit tehet az öreg, kinek fogyó ereje már nem elég alapvető létfeltételei­nek a megteremtéséhez. Nemrég még városon és kü­lönösen falun létezett az úgy­nevezett nagycsalád, amelyben nem csak a munka volt szigo­rúan megszervezve, hanem a benne élők ellátása, gondozása is, rendkívüli esetekben és normális időkben egyaránt. A rászorulókért Felmérés és Számos gyermek nőtt fel úgy, hpgy a nagyanyja vagy akár a nénje nevelte, s jutott a se­gítségből mindenkinek, akinek szüksége volt rá. Drámák és tragédiák ekkor is előfordul­tak, ezúttal azonban nem a szélsőségekről, hanem az álta­lában érvényesülő irányzatról szólunk. A nagycsalád széthullásával, a rokoni kapcsolatok meglazu- lásával jöhetett létre az az ál­lapot, amelyben az egyén egy­felől szabadabban élhet, más­felől sebezhetőbbé is válik. Ahol anya, apa és a gyerme­kek élnek egy fedél alatt, s a szülők megromlott viszonya napi veszekedésekké fajul, mit tehet a zsenge gyermek­iélek? Nem bújhat a nagyma­mához, hisz lehet, hogy az száz kilométerekkel távolabb éli, esetleg magányos életét. Szerencsére a társadalom mindig igyekszik pótolni, azt, amit az egyik oldalon elveszít És éppen annak a fejlődésnek az eredményeképpen, ami egy­részről a fentebb vázolt auto- matizálódáshoz vezet, válik képessé másrészről a rászoru­A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA IX. ÉVFOLYAM, 219. SZÁM 1982. SZEPTEMBER 18., SZOMBAT Isoszeg Iskola, láitcház, transzformátor lövideseii megkezdik a tereprendezést Az elmúlt tervidőszak ösz- szegzésében állapíthattuk még azt, hogy még soha ennyi tan­terem, iskola nem épült a mi vidékünkön, mint 1975 és 1980 között. Mégsem elég, még több kellene, hiszen az ideális elhe­lyezés hiánya, a zsúfoltság né­mely helységünkben ténykér­dés. Isaszegen már korábban is hallottam Bodrogi Andrástól, a nagyközségi tanács elnöké­től. hogy jó lenne gyarapítani a meglevő iskoláikat. Az el­gondolás, a terv azonban so­káig csak vágy maradt, a na­pokban viszont arról hallhat­tam a járási hivatalban is. hogy nemsokára megkezdőd­het a terület rendezése abban a térségben, ahol új általános iskolájuk létesül. Étkezde, műhely — Éppen most ment el tő­lem az isaszegiek tanácselnöke, akivel a hat tantermes iskola építésének tervét, adaptálásá­nak mikéntjét beszéltük meg — mondja Mayer János, a já­rási hivatal műszaki és terme­lésellátás-felügyeleti osztályá­nak vezetője. — Az iskola terve lényegé­ben megegyezik az idén elké­szült szadai iskoláéval, azzal a különbséggel, hogy Szádán lejtős terepen építette meg a péceli Rákosvölgye Tsz építő­részlege, Isaszegen viszont — ahol a Dányi Magvető Tsz lesz a kivitelező — hozzávetőleg vízszintes a terep. így itt az alagsorban nem lesznek helyi-' ségek. Különben ugyanúgy épül a hat tanterem mellett poli­technikai műhely, étkezde, me­legítőkonyha, egészségügyi he­lyiség, igazgatói szoba és a ta­nári,szobák. Parcellázás Az isaszegi új iskola terveit már át is adták a község veze­tőjének. Az idén elkezdődnek a földmunkák, s lerakják az alapokat is, méghozzá az Akácfa és a Kossuth Lajos ut­ca sarkán. Azt is megtudtam Mayer Jánostól, hogy az emlí­tett iskola csak része egy na­gyobb átalakításnak, amely eb­ben a térségben megvalósul. Az osztályvezető ennek bi­zonyítására a rendezési terv egy másolatát mutatja, s el- magyarázzá, hogy mi minden kerülhet az elkövetkező évek­ben, évtizedekben arra a ti­zenhárom és fél hektárnyi te­rületre, amelyen hamarosan parcelláznak, telkeket mérnek ki a műszakiak. Kereskedelem Ügy néz ki. hogy hetvennyolc magánlakás építéséhez szüksé­ges telket tudnak kijelölni, s ugyancsak jut hely két tizen­hatlakásos láncház építéséhez. Ezekhez is tartozik némi zöld­terület. ám a lakások fűrész­fogszerűén kapcsolódnak egy­máshoz. A telkek egy részén azonban már ház áll, vagy mostanában építenek rájuk. Szerencsére volt, s lesz mit parcellázni Isaszegen, hiszen az említett térség tanácsi, azaz állami kezelésű belsőség, így nem volt szükség kisajátításra. No. persze, így sem egyszerű a dolog, hiszen a tanács dolga, a villamoshálózat, a vízvezeték megépíttetése. A régi vezeték, amely a térséghez áramot visz, elavult, illetve- nem bírná a nagyobb megterhelést, így nemcsak ennek rekonstrukció­jára, hanem minden bizonnyal új transzformátorra is szükség lesz. Mindezekkel sem lenne tel­jes a nagyközség északi részé­nek ellátása. Éppen ezért úgy tervezik, hogy idővel kereske­delmi és szolgáltató egységek is helyet kapjanak a felépülő és a már meglevő utcasorok közelében. F. I. Somogyi­kiállítás Somogyi Istvánnak, a Gal- gamácsán élő festőművésznek műveiből nyílik kiállítás a na­pokban Békéscsabán, a Kner Nyomda kiállítótermében. A tárlatot Hárai Tibor, a Nyom­da-, a Papíripar és a Sajtó Dolgozói Szakszervezete köz­ponti vezetőségének titkára nyitja meg. A nap programja Szeptember 18. napjának programja: Gödöllő, művelődési köz­pont: Gyermekcentrum. Játékszo­ba, hobbisarok, roller és ke­rékpár ügyességi _ verseny, 9— 12 óráig. Asztalitenisz-verseny. Játsz- szunk szóval! (nyelvi játé­kok). Böngészde (tájékoztató a Juhász Gyula könyvtár új gyermekkönyveiről), 15—18 óráig. Stúdiómozi. Féret: Az első áldozás. Francia fikn, készült 1979-ben, 20 órakor. Ilku János Tanya című fo­tókiállítása. Szolgáltatás: hírlap- és já­tékkölcsönző, 15—18 óráig. Erdőkertes, művelődési ház: Diszkó. Közreműködik a Trió. Mogyoród, művelődési ház: Kiss Tibor festményeinek kiállítása a községi pártház­ban, 15—18 óráig. gyámolítás lók intézményes támogatására, gyámolítására. Világjelenségről van szó, amit az is bizonyít, hogy egy- egy évben az egész földre ki­terjedő akciókat hirdetnek meg, amelyeknek célja a kü­lönböző rétegek sorsának a reflektorba állítása és mozgó­sítani a társadalmakat segít­ségre, cselekvésre. Ilyen szem­pontoktól vezérelve tartották meg a gyermekek, a mozgás- korlátozottak, s az idén az idő­sek évét. Gödöllőn öt-hatezer nyugdí­jas, idős ember él. Róluk volt szó a Vöröskereszt és a nép­front városi elnökségének leg­utóbbi közös megbeszélésén. A tervek szerint valamennyiüket felkeresik egy adatlappal, amelyre feljegyzik legfonto­sabb adataikat, illetve - megtu­dakolják, mik a gondjaik, kí­vánságaik, miben várnak se­gítséget, mit javasolnak az idősek életkörülményeinek ja­vítására, szórakozási lehetősé­geik bővítésére. Ezen az összejövetelen első­sorban a felmérés részleteit beszélték meg, de felmerültek olyan dolgok is, amelyek majd az adatok ismeretében kerül­nek igazán napirendre. Legye­nek-e klubok, hol, milyenek, nem lehetséges-e olcsóbb szín­házjeggyel segítségére sietni a szerény összegű nyugdíjasok­nak. Említették a-jogi, egész­ségügyi tanácsadás szükséges­ségét, sőt a lelki étet gondozá­sát is. Napjainkban egyre in­kább felismerik ez utóbbinak a fontosságát, hiszen ezek az emberek olyan korba érkeztek, amelynek a konfliktusai gyak­ran a hosszú élettapasztalat birtokában is nehezen oldha­tók fel. Ez az öt-hat ezer ember le­het, hogy csak százötven-két­száz, mondta az ülés után az egyik elnökségi tag, arra utal­va, hogy az idősek túlnyomó többsége rendezett körülmé­nyek ( között él, gyermekei, unokái körében, s gondoskod­ni igazából azokról kell, akik valamilyen oknál fogva ma­gukra maradtak, egyedül él­nek, nehezen boldogulnak. L egyen igaza. Az idősek helyzetének , felmérése ebben az esetben sem haszontalan, különösen nem, ha figyelembe vesszük, hogy táboruk évről évre gyarapodik. Adataikból, életkörülményeik­ből, kívánságaikból tanulságo­kat vonhatunk le, amelyeket a jövőben kamatoztathatunk. K. P. Valkó Jövőre iskola Terv társadalmi munkában Valkón és társközségeiben — Vácszentlászlón és Zsámbokojn — összesen két iskola van, te­hát nem gondmentes a gyere­kek oktatása. Két műszakban tanítanak, s gondjaikat elő­reláthatólag majd csak az újabb hat iskolai tanterem el­készülte enyhíti. A tervek szerint jövőre lát­nak hozzá a munkálatokhoz. A valkói régi iskola melletti telek megvásárlása tette le­hetővé az'építkezést. Az épü­let tervei lényegében megvan­nak, hiszen a nemrég meg­épült szadai iskola mintájára készül el a megfelelő adaptá­ciót követően. A tervet a já­rási hivatal műszaki osztályá­nak szocialista munkakollek­tívája készítette társadalmi munkában. Mozi Rohanj velem. Színes ma­gyar ifjúsági film. Csak 4 óra­kor! Egy zseni, két haver, egy ba­lek. Színes, olasz—francia wes- ternfilm, 6 és 8 órakor. Pécel, Túra Kispályások Pécelem a második, Túrán a negyedik fordulót játszották le a kispályás labdarúgó-baj­nokságban. Pécel: Vasipar—Köztársaság tér 2-1, Péceli Áfész—Brazil 3-0 (mér­kőzés nélkül), Medosz—Kiser­dő 2-1, Isaszeg Áfészi—Klub 4-1, Aranykalász—Vegyesipari Szövetkezet 0-0. Túra: Sütőüzem—Amatőr 0-8, Dió­fa—Havanna 3-0, Kubai Ba­rátság—Dankó 3-0 (mérkőzés nélkül), Hobbi—Barátság 1-6, Alsókért—Akácfa 1-3. ■ Szombati jegyzet■ Kanál Arról a bizonyosról lesz szó, amelyik minden lében benne van. A minden lében kanál mondás bizonyos rosszallást tartalmaz amennyiben olyanokról szól, akik mindenbe bele szólnak, abba is, ami nem tartozik rájuk, semmi kö zük hozzá. Ahol néhány nap leforgása alatt többször is hallottam a szólást, több féle árnyalattal, nyomaték kai mondták el. Az egyik helyen kifejezetten ellensé gesen beszéltek azokról az emberekről, akik, szerintük, folyton a hibákat keresik, csomót a kákán, s kárör vendvé hánytorgatják fel azokat. A másik esetben bo garas személyeknek minő sítették a mondással minő sítetteket, akik ugyan gyak ran ráhibáznak a fonákság ra, de nem kell őket komo lyan venni. A harmadik he lyen... A harmadik helyen kö rülbelül úgy, ahogy mi tesszük, helyeselhető és ér tékelendő magatartásnak az olyan emberekét, akik nem csak észreveszik a hibát, hiányosságot, hanem veszik a fáradságot, élménnek ar ra a bizonyos helyre, ahol az elintézés, a csorba kikö szörülése várható, sót el várható. Zjt éppen azért em lítették a szólást, hogy mi nél könnyebben és gyorsab­ban egy vágányon halad junk, tisztázzuk, miről és kikről is szól a mese. Tévedés ne essék, a har­madik csoportba soroltak sem állnak a népszerűségi lista első helyén. Ilyesmit nem is várhatunk. Senki sem érez fékezhetetlen örö met, ha munkája, hivatala fogyatékosságaira figyel meztetik. Annál kevésbé, ha, tudja, s ki tudja nála job ban, hogy mennyi energiát fektetett valaminek az el intézésébe, de nem sikerült, vagy nem úgy, ahogyan sze rette volna. Az utóbbi hetekben szer l: rsztőségünk ajtaját is gyakrabban nyitják ki ezek az emberek. Egyikük arra kér, tudakoljuk meg, vajon miért helyezték át az orvosi ügyeletét egy másik körzet­be, a másik arra figyelmez­tet, hogy úgy tapasztalja, némely buszsofőr el-elfelejt jegyet adni a kétforintos el­lenében, ismét egy másik a disznótartásnak a hátrá nyait ecseteli, az ólakból özönlő légyhullámokat, i bűzt. . jönnek olyanok, akik ná lünk próbálkoznak először, s azok, akik már sok fóru­mot bejártak, esetleg a tel­jes kört, ügyük, aktájuk megfordult községi, járási megyei hivatal asztalán, végül a minisztériumban, ahonnan visszafelé is meg­tette útját a hivatalok lép­csőin. Előkeresik a gondo­san őrzött papírokat, leve­leket, válaszokat, kiterege­tik, felénk nyújtják, arcu­kon a segélykérés félreért­hetetlen kifejezésével. Az általunk ismertnél bi­zonyára, nagyon reméljük jóval többen vannak. Közé­jük soroljuk azokat, akik a község, a város minden nyilvános összejövetelén részt vesznek, falugyűlésen népfrontosok körzeti ta­nácskozásán, tanácstagi be­számolón, településfejlesz­tési fórumon, az ön kérdez, vezetőink válaszolnak jel­legű eseményeken. Egyszer örülnek, máskor borúsak, attól függően, m.ozdult-e az ügy vagy sem. Közös jellemzőjük a fárad­hatatlanság. Akár saját, személyes ügyükről van szó, akár olyanról, ami egy ut­ca, lakókörzet érdekeit sér­ti, illetve szolgálja. Nem egyformák ebben a tekin­tetben sem. Egy-egy kiáll közülük, feladja, mások ak­kor is folytatják, ha kevés siker kíséri fáradozásukat, bíznak, újabb és újabb re­ményre jogosító mozzana­tot vesznek észre. A kanál különben fontos szerszám. Ha a lét időnként nem kavarjuk meg, besűrű- södik, odaég, apró rögöcs- kék keletkeznek benne — élvezhetetlenné válik. Kör Pál ISSN «133—1957 (Gödöllői Hír.'

Next

/
Thumbnails
Contents