Pest Megyei Hírlap, 1982. szeptember (26. évfolyam, 204-229. szám)

1982-09-10 / 212. szám

LLOI A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA IX. ÉVFOLYAM, 212. SZÁM 1982. SZEPTEMBER 10., PÉNTEK Takarékoskodva is Lakásépítés Fiatalok szövetkezete A városi KISZ-bizottságon megtartotta alakuló ülését az ifjúsági KISZ-lakásépítő és fenntartó szövetkezet A szö­vetkezetnek jelenleg tizenkét tagja van, akik felerészben a Gödöllői Gépgyárból, másrészt a város különféle intézményei­ből verbuválódtak. Telket a kétszer hatlakásos ház építé­séhez a tanácstól tartós hasz­nálatbavétel formájában kap­nak. Az épületek a Balogh Ádám utcában készülnek el, félig házilagos kivitelben. Vonzó szociális juttatások Kedden, szombaton Tarai kenyér A jövő évi termésért Nincsenek könnyű helyzet­ben manapság azok a válla­latok, szövetkezetek, amelyek korábban elhanyagolták a szociális területet. Hiszen köz­tudomású, hogy a szigorú közgazdasági körülmények között elsősorban a gazdasá­gos termelésre kell koncent­rálni — jobban, mint vala­ha. Ilyen körülmények kö­zött pedig óhatatlanul a ter­melést csak közvetetten szol­gáló fejlesztésekre jut keve­sebb. Akik korábban jönnek A közvetett, persze gyakor­ta nem is olyan áttételes. Ve­gyünk csak egy példát: a gyermekintézményekét. Ha van elegendő hely az üzemi vagy községi, valamelyik vá­rosi óvodában, netán bölcső­dében, nagyon valószínű, hogy az érintett cégek dolgo­zói közül kevesebb ifjú mama veszi ki bárom évre a gyer­mekgondozási segélyt. Hiszen abból ez is köztudomású, nem lehet vagyonokat gyűjteni. Ha viszont van aki vigyázzon a gyerekre, a több kereset is­mét vonzó lesz. De ez csak az egyik lehető­ség. Komolyan fontolóra kell venni azt is, hogy vajon nin- csenek-e előnyben a jól kép­zett munkások megszerzésében azok a cégek, ahol jobb mun­kakörülmények közé, higié- nikusabb környezetbe, s a jó béren kívül olyan juttatások­kal lehet csalogatni őket, mint az üdülő, a külföldi cse­reüdülés s a többi? Azok a gyárak, szövetkeze­tek, ahol már korábban meg­teremtették a szociális ágazat erős alapjait, most is köny- nyebben előbbre tudnak lép­ni, hiszen többről indulnak, s a további fejlesztéshez ke­vesebb pénzre van szükség. Ilyen példa az Árammérő- gyáré. Ahol sok éve működik — hogy első példánknál ma­radjunk — üzemi óvoda, böl­csőde. Kényesebb ízléssel S ha már megvan az óvo­da, bölcsőde, a karbantartás, a korszerűsítés tulajdonkép­pen hálás feladat, mégha nem is fillérekről van szó. Az idén például már eddig festettek, mázoltak itt, kialakítottak egy új mosó-vasalóhelyiséget s el­készült az új öltöző is. Aranyérmet nyert A kombájnosok kedvelik Nemrégiben mi is kaptuk a hírt, hogy a MÉM Műszaki In­tézetében kifejlesztett, s már sorozatban gyártott egyik mű­szer a Csehszlovákiában ren­dezett Agrokomplex ’82 kiál­lításon aranyérmet nyert. — Az arató-cséplő gépek terhelésjelzőjéröl van szó — világosít fel dr. Fekete And­rás, az intézet osztályvezetője, a feltalálók egyike. — A kom­bájnok szemvesztesége csök­kentésének módozataira már régebb óta folytattunk kí­sérleteket, az már a kezdetben nyilvánvaló volt számunkra, hogy egy megengedett veszte­ségi érték és a gép optimális terhelése csak szabályzó mű­szerrel hozható kapcsolatba. A műszer kísérleti példányát még az 1978-as őszi kukoricabeta­karítási idényre sikerült el­készítenünk, az üzemeltető szakembereknek azonban csak egy év múlva mutattuk be. — Gyártó céget is meghív­tak. — Igen. Közülük az Elekt­ronikus Mérőműszerek Gyára vállalta az ötdarabos kísérle­ti sorozat elkészítését 1980-ra. Bizonyos akadályok után a bú­za aratásához elő is állítottuk a műszereket, 1981-ben pedig már ötvenet készített el az EMG. Tulajdonképpen elismerés illeti a céget, hiszen az újabb terhelésszabályozókat a ren­deléstől az átadásig számított szokásos másfél évi átfutási idő helyett csaknem fele idő alatt' produkálta. Méghozzá úgy, hogy nem is állt elég gya­korlott szakember a rendelke­zésükre az új gyártmányhoz. Ekkor még szükségük volt a MÉMMI segítségére. — Hogyan fogadták a mű­szert a gazdaságokban? — Hamar kitűnt, hogy a kombájnvezetők gyorsan elsa­játították kezelésüket, s jól is használták azokat. Feltűnt, hogy azok az emberek, akik nyolc-tíz órát ülnek' naponta a kombájn nyergében, előbb látják a szabályozó előnyeit, mint a mérnökök. — Szerencsére a termelési rendszerekben is hamar fel­ismerték a találmány előnyeit. Erre az évre például a bábol­nai Iparszerű Kukoricaterme­lési Rendszer és a nádudvari Kukorica és Iparnövényterme­lési Rendszer és a szekszárdi KSZE százhetven terheléssza­bályozót igényelt, méghozzá a Claas Dominátor 106-os kom­bájnokra. Az EMG azonban most csak száznak a gyártásá­ra tudott vállalkozni, ezeket is csak a kukoricabetakarítási idényre. F. L De az üzemrészekben, a műhelyekben sem mondhat­nak le arról, hogy ahol ezzel elmaradtak, folyamatosan pó­tolják a hiányokat, öltözők, mosdók, vizesblokkok létesí­téséről, felújításáról van szó. Az első félévben így kapott új öltözőt például a gép jár­műüzem. Különösen látványos ered­mény a bejárat melletti bőví­tés, itt a könyvtárat növelték meg s most nemcsak elegendő könyvvel, szak- és szépiroda­lommal várják a gyár dolgo­zóit, hanem a legkényesebb íz­lést is kielégítő környezetben. Fiatalok építik Az általános takarékosság mellett is jutott pénz arra, hogy szebbé, kényelmesebbé, otthonosabbá tegyék a gyár Balatonalmádiban levő csalá­di üdülőjét: tíz szobában me­legpadlót fektettek le, kor­szerűsítették a büfét s meg­felel a hűtőberendezés is. Ugyancsak az üdülővel kap­csolatos hír az is, hogy a vil­lanyhálózat felújítása most folyik s várhatóan októberre befejezik a munkát. Közben a gyár újabb szerződést kö­tött a hajdúszoboszlói szobák bérletére is s továbbra is mód van arra, hogy cseroüdü- lésre utazhassanak az érdek­lődők az NDK-ba. A szociális ágazat természe­tesen nem merül ki az eddig elmondottakban, olyan fon­tos területekről csak sorokban számolhatunk be, mint a se­gélyezés, az üzemi étkeztetés minőségének javítása, a ta­valy bővített üzemorvosi ren­delő. Külön figyelmet érdemel viszont a lakásépítések támo­gatása. A szokásos segítés mellett egy 16 lakásos társas­ház költségeihez 1 millió 600 ezer forintnyi támogatást kü­lönítettek el. G. Z. Űj, előreláthatólag tartós szolgáltatással jelentkeznek szombattól a gödöllői művelő­dési központban. Az augusztus 20-i kenyérárusítás sikerére való tekintettel ezután minden kedden és szombaton 13 órától kapható lesz György László tú­rái pékmester kenyere. A nap programja Szeptember 10. napjának programja. Gödöllő, művelődési köz­pont: Gogoberidze: Néhány interjú magánügyben. Grúz film, ké­szült 1979-ben. Stúdiómozi. Ilku János Tanya című fotó­kiállítása. Szolgáltatás: könyv-,* hírlap- és hanglemezárusítás, 17—19 óráig, kulturális és apróhirde­tés-felvétel. Mogyoród, művelődési ház: Kiss Tibor festményeinek ki­állítása a községi pártházban. Megnyitó 18 órakor. Mozi Ben Húr. Kétrészes amerikai film, 4 és 8 órakor. Kézilabda Bírótanfolyam A gödöllői városi testneve­lési és sportfelügyelőség kézi­labda szakszövetség játékve­zetői tanfolyamot hirdet, ter­mészetesen a kézilabda sport­ágban. Jelentkezni írásban vagy személyesen lehet a sportfelügyelőség címén. Gö­döllő, Szabadság tér 2. Posta­fiók: 29. A tanfolyam október­ben kezdődik, az oktatást hét­fői napokon, délután öt órá­tól tartják. Nyugdíjasok kirándulása Szépre sikerült az őszi út MÄR ELHAGYTUK Székes- fehérvárt, az út melletti táblák a Balaton közelségét jelezték, amikor Bazsik András nyolc­vanéves nyugdíjas hangját hallottam, amint kenyeres­pajtásának, Sápi ■ Pálnak mondta: — Sok víznek kellett lefolynia a Galgán. míg eljut­hattam a Balatonhoz. — Sápi Pálnak is volt észrevétele: — Hátunk mögött tudunk két világháborút, és ez lesz éle­tünk első háromnapos üdülé­se. A két férfi egész eddigi éle­tében dolgozott, zokszó és pa­naszkodás nélkül végezte a dolgát mindig ott, ahol a mun­ka nehezét mérték. Kezük máig megmaradt kérgessége, arcuk barázdáinak mélysége nehéz élet gondjairól mesél­hetne. — Soká érünk még Hévízre? — kérdezte Kövesdi Mihályné. — Ott, az a magas épület már a hévízi Thermál szálló — felelt Sándor János autóbusz- vezető, aki most hetenként kétszer is végigrobog a bala­toni autópályán, mert három- naponként egyik pihenő cso­port követi a másikat, s a kar- tali Petőfi Termelőszövetkezet piros autóbusza hozza-viszi a pihenő nyugdíjasokat ás a még aktív dolgozókat a szövetkezet üdülőjébe. — Nagy ajándék ez a nyug­díjasoknak is, meg a dolgozók­nak is — dicséri a szövetkezet vezetőit Réti István klubve­zető —, hiszen amellett, hogy utazás közben eddig ismeret­len tájakat fedezünk fel, szál­lást is kapunk Hévízen. AZ AUTÓBUSZUNK a két­szintes épület elé kanyarodik. A kapu mögött fekete ruhás asz- szonyok serege fogadja cso­portunkat, s amint lekászáló­dunk a járműről — hiába, het­venen felül már nehéz a be­rozsdásodott csontok mozgatá­sa — felhangzik a kartali nyugdíjas asszonyok éneke: Nyugdíjasok, öltözzünk ün­neplőbe / Szórjunk rózsát a váltócsoport elébe / Hagy jár­janak a rózsába bokáig / Él­jenek a nyugdíjasok sokáig. Vége a dalnak, s valóban rózsaszirommal szórják be az utat az érkezők előtt, mert gazdagon nyílik a tearózsa az üdülő kertjében. Nem csodál­kozom, hogy sok hévízgyörki nyugdíjas küzd a könnyeivel, s azon seal, hogy egymás nya­kába borulnak a kartaliak és a hévízgyörkiek. Bereczki Mihályné — ő volt az alkalmi kórus vezető­je — a három együtt töltött nap gazdag élményeiről mesél, s végül megsúgja: — Lehet, hogy újjászületett az egykor olyan híres asszonykórus is, mert újra rákaptunk a közös éneklés örömére. Vámos Istvánná, Fehér Jó­zsefné, Gyarmati Józsefné és a többiek sem titkolják, hogy Kartalon hamarosan megvaló­sul a Hévízen született ötlet. Lassan birtokukba veszik a hévízgyörkiek a szobáikat. A legtöbben először vannak itt, ők csodálkoznak a legjobban az üdülő tisztaságán, felsze­reltségén, a kényelmes heverő­kön, a tiszta ágyneműn, s mindazon, amit látnak. Szép a konyha, a televíziózásra és tré- cselésre egyaránt alkalmas társalgó, messzire látni az er­kélyekről. DE NINCS IDŐ a gyönyörkö­désre, mert indul a fürdőhe­lyi séta, aminek a végén még lesz idő a fürdésre is. Nincs senki a harmincas csoportban, aki ne élne a lehetőséggel. — Este majd korán lefekszünk — mondja Kustra István. Nyáriasan meleg éjszaka van. A harminc nyugdíjas kö­zül kevesen pihennek. Ahogy járom Hévíz utcáit, itt is, ott is a györkiekkel találkozom. Dicsekszenek egyesek, hogy a Cimbalmosban szórakoztak, mások a Debrecen étterem ci­gányzenéjét hallgatták. Megdolgoztunk érte — jelenti ki Fercsik Vendel, amire Pető Pál rádupláz: — Meg is szen­vedtünk! ■ Másnap Zalakaroson ven­dégeskedik a társaság. — Ha már ennyit utaztunk — mond­ják egymásnak a buszon —, járjuk be a vidéket. És meny­Járásunk mezőgazdasági üzemeiben is megkezdődtek az őszi munkák, így a galgamácsai Galga-parti Termelőszövet­kezetben is, ahol hozzáláttak 200 hektárnyi termőterület szer­ves trágyázásához. A szórást korszerű módszerrel, a D—155-ös típusú traktor vontatta TG—10-es szórógéppel végzik. Hancsovszki János felvétele Kézilabda Győzelem a Vác ellen Hévíz eddigi legjobbját nyújtotta Nagyszerű győzelmet arattak az ikladi kézilabdások, a baj­nokság éllovasa, az öt ponttal vezető váciak ellen. A csapat az őszi idényben igen nehéz négy mérkőzésen jutott túl, és az 50 százalékos teljesítmény elfogadható. Különösen, ha figyelembe vesszük, hogy ide­genben a Budakalász és a Tö­köl, hazai pályán pedig a Csepel Autó és a Váci Izzó el­len léptek pályára. IM Vasas—Váci Izzó 21-17 (11-11) IM Vasas: Hévíz — Liszkai (2), Fehér (1), Sima (11), Raf­ftli (5), Gaál (2), Szalai. Cse­re: Hortobágyi, Majoros, Basa. Szép számú közönség, há­romszáz néző' előtt játszották le a mérkőzést Ikladon. Eny- nyi néző ritkán jön össze az ikladiak találkozóira. Az igen fontos összecsapásra NB-s já­tékvezetőket küldtek az illeté­kesek. A mérkőzésnek nagy volt a tétje, hiszen, ha a vá­ciak győznek, behozhatatlan előnyre tesznek szert. A váciakat ez a tény nyo­masztotta, az ikladiakat viszont hajtotta a bizonyítás és a visszavágás vágya. Tavasszal éppen Vácott szenvedték el legnagyobb gólkülönbségű ve­reségüket. Két gyors ikladi góllal kez­dődött a játék, s a hazaiak előnyét a vendégek csak a félidő közepe táján tudták ki­egyenlíteni. Sőt, ekkor a veze­nyire igazuk van, hogy idős napjaikban is vágynak a meg­ismerésre, új élmények szer­zésére és befogadására. Harmadik nap Dóra Miklós gépcsoportvezetővel az élen megérkeztek családjukkal együtt a vérségi traktorosok. Köztük van Szénási Pál, a termelőszövetkezet kiváló dol­gozója. akit személyesen isme­rek, de ő egy egész csoport­tal megismertet, mert a kivá­ló dolgozó cím birtokosa az érkezők között Marton József, Nagy László, Strausz József, és Győri Józsefné is. Pető Pál fogadja az érkezőket. — Látom, ti megvalósítot­tátok a csajkarendszert — mu­tat a sok-sok élelemre, amit a vérségiek magukkal hoztak. Hurka, kolbász, hús, paprika, paradicsom, uborka, burgonya — Közösen megy nálunk min­den, mondja a csoportvezető A brigádversenyben elért pénzjutalom mindent fedez — büszkélkedik. Pető Pál csóvál­ja a fejét. — Minket a közös konyhával, meg a csajkarend­szer bevezetésének hírével akartak elijeszteni a szövetke­zettől. De te erre nem is em­lékezhetsz. Dóra Miklós innen van a harmincon. — De jó neki! — mondják többen is, de aztán a mindig nyugodt Réti István a berzenkedőkre kérdez: — Hát nektek nem jó? NEVETÉS CSATTAN, ami igazolja, bármilyen nehéz voll ezeknek az embereknek az életük hajnala, meg dele, azér! a naplementéjük szépre sike­redett. Munkával, akarással meg nagy-nagy szorgalommal Fercsik Mihály tést is átvették, az ikladiak erejéből csak az egyenlítésre futotta. így ment ez egészen a félidő végéig, Raffai az utol­só másodpercekben átlövéssel egyenlített. 11-11. Az első 30 percre jellemző hatalmas küzdelem a második játékrészben is folytatódott. Mindkét együttes tagjai igye­keztek abszolút gólhelyzetig játszani. Támadásban és vé­dekezésben is rengeteget mo­zogtak. Megpróbálkoztak kü­lönböző taktikai megoldások­kal. Volt követő emberfogás, egy és két beállós játék. A csata keményedett, esetenként durva volt. Nem maradtak el a két­perces kiállítások sem, az ik­ladiak egyszer, a váciak ötször kerültek így hátrányba. Közben a vendégek kihagy­tak két sorsdöntő hétméterest, de az eredmény a 17. percben 16-16 volt. És itt következett a mérkőzés fordulópontja. Ahogy mondani szokás, a hazaiak áll­va hagyták ellenfelüket. Jó indításokkal és Gaál két át- lövéses góljával 21-16-ra el­húzták. A vendégcsapat csak a 30. percben lőtte 17. gólját Az egész csapat dicséretet érdemel, a játékosok akarása, lelkesedése pótolta a szerkeze­ti hiányosságokat. Hévíz utol­só 13 perce csodálatos volt. élete eddigi legjobbját nyúj­totta, amit nem kisebbít az a tény, hogy az egész csapat ra­gyogóan védekezett. IM Vasas ifi—Váci Izzó ifi 15-15 (5-7) IM Vasas: Varga — Katona (2) , Gyimesi, Péter (8), Nagy (3) , Hrncsár (2), Tóth. Csere: Poros, Mayer. A váci ifik alaposan ráijesz­tettek az ikladiak ifjúsági csa­patára, a 13. percben már 5-0- ra vezettek. A hazaiak sok labdát eladtak; a váciak a szélvészgyors Sári révén lőt­ték góljaikat. A második félidőben ki­egyensúlyozottabb lett a játék, főleg Péter nagyszerű beállós játéka révén fej fej mellett haladtak a csapatok, és az utolsó percben Katona góljá­val otthon tartották az egyik pontot. Jó: Varga, Péter, Katona. S. G, Sport és barátság Aszfaliteniszezők Gödöllőn Egykori asztaliteniszezők részvételével rendeznek ver­senyt holnap, szombaton 9 órá_ tói Gödöllőn, az Erkel Ferenc általános iskola tornatermében. Különböző korcsoportokban egyéni és páros számokban mérhetik össze tudásukat az asztalhoz álló nők és férfiak. A szervezők, a Ganz Árammérő- gyár volt asztalitenisz-szakosz­tálya, a megyei és a járási asz­talitenisz szövetség, a verse­nyen kívül a baráti találkozá­sokra és a sportbaráti kapcso­latok ápolására is lehetőséget kíván teremteni. ISSN 0133-1957 (Gödöllői Hírlap)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents