Pest Megyei Hírlap, 1982. szeptember (26. évfolyam, 204-229. szám)

1982-09-10 / 212. szám

A dinamikus fejlődés záloga Maglód nagyközségnek nyolcezer lakosa van. A munkaképes lakosság öt szá­zaléka dolgozik otthon, a töb­bi ingázó. Főleg a fővárosba járnak, néhány nagy, buda­pesti üzemnek jelentős létszá­mú maglódi dolgozója van. 1980. április elejétől új el­nöke van a nagyközség taná­csának Somlói Jánosné sze­mélyében. Családjával 1969- től laknak ott, tehát már mint lakos, mint helybeli ismerte a nagyközséget,- tisztában volt a gondokkal, de természetesen részleteiben, nem, hiszen a ta­nácsi munka roppant szerte­ágazó, tele van nehézségekkel, sok-sok türelemre, nyugalom­ra van szükség ahhoz, hogy ezt a tevékenységet mindenki közmegelégedésére lássa el. Felkészült dolgozók Az emberek felismerték ezt, s mindig őt keresik, holott nemcsak az elnöknek, hanem a hivatal minden munkatársá­nak szívügye, hogy az ügyfe­lek elégedetten távozzanak. Tehát a pénzügyi, igazgatási, gazdálkodási ügyintézők is lel­kiismeretesen látják el fel­adataikat, szakképzett embe­rek, akik a sok és szerteágazó ügyben alapos megfontolás után döntenek. Sokszor olyan ügyekben is a tanácshoz fordulnak, amiben nem ők, hanem mondjuk a bí­róság, rendőrség, stb. az ille­tékes, ez azt bizonyítja, hogy nem eléggé hatékony még a jogpropaganda, a különféle jogszabályok, rendeletek is­mertetése. Sokan nem értették például, hogy miért kell a járdaépítés­hez hozzájárulni, hiszen ma­guk a lakosok csinálják! De arról az apróságról megfeled­keztek, hogy az anyagot nem ingyen, hanem pénzért kapja a tanács! A tanácsnak pedig nincs pénze, hiszen azért kel­lett ehhez a módszerhez folya­modnia ... Legnagyobb gond a nagy­községben az ivóvíz, ugyanis fertőzött, s a csecsemőknek, betegeknek nem ajánlatos in­nia belőle. Ez olyan kérdés, aminek megoldásához renge­teg pénzre lesz szükség. Csak távlatilag képzelhető el a meg­oldása. De az már jó hír, hogy valami megkezdődött... A ta­nács kétmillió forintot kapott kutatófúrásra, melynek ered­ményeiből, adataiból készül el a végleges megoldás tanul­mányterve. Jobb közlekedés A közlekedés javult az utób­bi időben, a buszok járatait sűrítették, s könnyen megkö­zelíthetővé vált a kerepestar- csai kórház is. A kereskedelmi ellátással — a tőkehús kivételével — elé­gedettek a községben, hogy ez javuljon, emelték a húskeretet. Gond még a töltelékáru, nincs elegendő választék sem. Az Alsó-Tápiómenti ÁFÉSZ job­ban odafigyelhetne erre a nagyközségre, hiszen ennek a területnek a felelős gazdája. Egyértelműen jó az óvodai helyzet, egyetlen gyereket sem kellett elutasítani, mindenkit felvettek, sőt, azoknak a kis­mamáknak a gyerekeit is, akik jelenleg a kicsivel gyesen van­nak. Most az a soron követ­kező feladat, hogy a tárgyi feltételeket mindhárom óvodá­ban azonos szintre hozzák. Korántsem megnyugtató a helyzet az iskolafronton, csak azt sikerült kivédeniük, hogy ne legyen három műszakos ta­nítás. Az idén, terven felül, egy tanteremmel bővül az is­kolai hálózat. Ez komoly, szo­rító gond, hiszen a nagyköz­ségben ezer gyerek jár isko­lába. & közeledik az új népe­sedési hullám, tehát 1984-re négy új tantermet kell létre­hozni, ha törik, ha szakad, mert mondani sem kell. eh­hez pénz szükséges. Jelenleg 2 millió forint van erre a cél­ra, de ez édeskevés, tehát a hiányzó összeget a tanácsnak kell szereznie. Öregek napközije Az idén megteremtették a feltételeket az öregek napkö­zi otthonához. A volt orvosi lakást alakítják át erre a cél­ra. ahol 20 idős ember talál napközben nyugalmat s kap megfelelő ellátást. Az idén még két, úgynevezett célcso­portos lakást építenek. Az eddigiekből is kiderül, hogy a nagyközségi tanács nem dúskál a pénzben, tehát minden támogatás számít, s ők keresik is a támogatókat. Azokat a nagyvállalatokat, ahol sok maglódi lakos dol­gozik, rendre felkeresik, s együttesen kutatják azokat a lehetőségeket, ahol együtt tud­nak működni. Együttműködési megállao?«- dás van a tanács és a téeszünk között. Ebben a hónapban újították meg, s ennek értel­mében adjuk a támogatásun­kat, amely sokrétű és szerte­ágazó, s arányban van a mi lehetőségeinkkel. Támogat­juk a sportkört, a népi együt­test, a művelődési házat, a tűzoltó egyesületet. A téesz dolgozói társadalmi munká­ban is sokat segítenek. Na­gyon jó a tanács kapcsolata a gépesítési föágazattal, nem­csak azért, mert helyben van­nak. Cserebere Jellemző adalék a tanács és a téesz közötti viszonyokhoz, hogy külterületi ingatlanokat, amiket nem tudnak megmű­velni, sem bérbeadni, fel­ajánlják a téesznek, s ezért a téesz cserében belterületet ad át a tanácsnak. A cserék — jelenleg — folyamatban van­nak. Nemcsak a külső cégek és szövetkezetek segítik a taná­csot, hanem a helybeli válla­latok, szövetkezetek, kisiparo­sok is. Természetes ez, hiszen az itteni emberek szeretik községüket, s mindent meg­tesznek azért, hogy egy ki­csit gyorsabban fejlődjön. Is­meretes, hogy milyen gon­dokkal küzd a népgazdaság, tehát központi alapokból nem lehet nagyobb tempót diktál­ni. Harmat Béla (Megjelent a Rákosmezeje Tsz Ütünk című üzemi lapjának leg­utóbbi számában.) Kulturális program Monoron, 14.30 órától: az irodalmi színpad próbája (a gimnáziumban), 17-től: asztali- tenisz edzés (a sportszékház­ban). A moziban, 18-tól és 20- tól: Seriff az égből. Pilisen, 18-tól 22-ig: ifjúsági klubfoglalkozás. Vecsésen, 17-től: az A/48-as galambászkör; 19-től: a honis­mereti kör összejövetele. A fér és környéke Színe és visszája pár méteren Eiőbb-ufóbb a virág is megél majd... Nem is olyan öregek még, akiknek emlékezetében Monor vasúton túli területe nádas, szittyás laposként él, ahol té­len gyerekként csúszkálhattak a befagyott vadvizeken, libát legeltettek a bogáncsos' pásko­mon, s az első házakat építők közül kunyhóban laktak még, akik mindennap magasabbra emelték új épületük vályogfa­lát. A telep azóta benépe­sült. a Ságvári utcától az Ady Endre útig kőház, téglaház két­szintes, szuterénes, tetőtér-be- építéses, frissen vakolt és va­kolatlan ... S megszületett a tér is, a Jászai Mari tér, a te­lep centrumaként. Az óvoda volt az első középület, ABC kö­vette, majd a fiókposta a telefonálás lehetőségével, vé­gül a Randevú presszó, s egy játszótér, színesre mázolt má- szókákkal. A környéken la­kóknak mindez azt jelenti: nem kell a nagyközség köz­pontjába mászkálni naponta, mindenért, hiszen a sorompó amúgy is meglehetősen bosz- szantó választóvonal. Alul- és felüljáró hiányában hosszú fél­órák esnek áldozatul az ácsor- gásnak. Milyen a tér? Por szállong felette, csene- vész akácbokrok fuldokolnak a betonjárda mellett, amelyet az összefogás teremtett éppen az elmúlt hét végén, hogy ha eső lön, ne térdig a sárban közlekedjenek. A tér, négy­szögének négy szára jókora te­rületet zár be. Sarkán idős asszonyok beszélgetnek, kevés a járókelő, de akit megszó­lítok, készséggel felel, s kér­dez is mindjárt: — Nem lehetne ide egy zöld­ségüzletet is telepíteni? Volt ugyan egy itt, a sarkon, de bezárt. Messzire kell gya­logolnunk, míg másikat talá­lunk. Nagyon megérné valaki­nek, aki itt nyitna zöldségáru­dát. Bár az ABC-ben igyekez­nek pótolni a hiányt, minden azonban ott sem fér el... Az ABC-t senki nem hagy­ja ki. S nemcsak azért, mert egyik legfontosabb létesítmé­nye a térnek — de mert a já­rási székhelyen alighanem a legpéldásabb kereskedelmi egység. Felsőfokú dicsérő jel­zőkkel szólnak róla a környék­beliek: az áruválaszték, a ki­szolgálás, a vevőkkel való bá­násmód — páratlan. — Mitől az? — kérdezem Magócsi Attilánét, az üzlet ve­zetőjét, míg az áruktól roskadó polcok között a falatnyi iro­dába igyekszünk. S azt azért van időm szemügyre venni, a polcokon olyasmi is megtalál­ható, ami másutt nincs. Che- motox! Gyerekzokni! Hátul, a raktárban gusztusos, hatalmas zöldpaprikát mérnek kosárba. — Havonta egymillió 500 ezer forintot forgalmazunk, s az összeg egyre nő. összeszo­kott, régi kollektíva dolgozik itt, nincs titkunk, csak egy el­vünk: minket az itt megfor­duló vásárlók tartanak el- Úgy­hogy mi őket igyekszünk meg­tartani, jól ellátni és kiszol­gálni. Magócsiné mindennapos vendég a FÜSZÉRT-nél, s nem is egyedül. Tíz tanuló igyek­szik elsajátítani a szakmát a keze alatt, s neki az a véle­menye: a tanulóidő nem első­sorban takarításra való. Vi­szi magával a leendő keres­kedőket árubeszerző kőrútjai­ra is. S ha észreveszi — mert észrevette —, hogy egy szál zokniért is hiába zarándokol­nak a vásárlók a központba — hát engedélyt kér, kapcso­latot teremt a Centriköttel, s rövidáru is kerül a vevők ke­ze ügyébe. Ilyen egyszerű lenne? — Ilyen egyszerű! — nevet a fiatal üzletvezetőnő. Hisz vé­gül is az is egyszerű, hogyha észreveszi: savanyú tejet kap­tak — nem keveri a többivel, nem sózza a gyanútlanra, ha­nem visszáruzza az egészet. Amivel pillanatnyilag nem jár ugyan jól — de mennyit nyer bizalomban! A páratlan példa láttán fel­lelkesülve lépek ki az üzlet­ből. valaki megállít, s azt mondja: a Randevú presszót sem ártana emlegetni. Amikor diszkóznak, nem alszik a kör­nyék, s bizony nem ritka hét­végéken a késő este ott ácsor­gó apró gyerekek látványa sem, akik szórakozó szüleiket várják. A Randevú presszó zárva ugyan, vezetőjét sem találom otthon, ám amikor vé­delmére kelnek, szólni sem tu­dok: egy szórakozóhely dolga a szórakoztatás, botrány még nem volt, s vajon hazaküld- heti-e az üzletvezető a vidám mamát-papát kilenc órakor, mondván, hogy fektesse le a gyerekeit? Lehet, hogy meg­tehetné. Ám — különös dolog — a Randevú mellett minden­kor szó esik egy másik közeli XXIV. ÉVFOLYAM, 212. SZÁM 1982. SZEPTEMBER 10., PÉNTEK A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA Tanácstagok csoportért ekszlefe Nem mostohák a társközségek sem A Pest megyei tanácstagok monorí járási csoportjának a napokban tartott ülésén két közérdekű téma megtárgyalása szerepelt napirenden. Elsőként dr. Illanicz György, a járási hi­vatal osztályvezetője tartott tájékoztatót a társközségek igazgatási-hatósági munkájá­ról — s ehhez fűzték megjegy­zéseiket. kérdéseiket az ülé­sen jelenlévő megyei tanács­tagok, s az országgyűlési kép­viselők. Alapos tájékozódás A monori járás 18 települé­sét — amelyeken 1969-ig 17 önálló tanácsi szerv működött — jelenleg 11 tanácsi szerv irányítja. E tizenegyből ötnél közös tanács szervezésére ke­rült sor. Az idei tanácsi ada­tok szerint a járás 114 ezer 579 főnyi összlakosságának közel fele - él közös tanács irányítá­sa alatt levő községekben. Köz­érzetüket, mindennapi életü­ket természetesen az is meg­határozza, hogyan működnek területükön a tanácsok, hogyan intézik a közös ügyeket. Dr. Illanicz György tájékoztató je­lentését a minden érintett köz­ségben elvégzett alapos tájéko­zódás előzte meg — ám —, ez korántsem tekinthető egyedi­nek. A járási hivatal vezetése állandóan figyelemmel kíséri, s rendszeresen tájékozódik a közös tanácsok társközségei­ben zajló hatósági, igazgatási munkáról, e téma különböző szintű megbeszéléseken és ülé­seken gyakran szerepel. szórakozóhelyről is, amely il­legálisan működik ugyan, de olykor botrányosabb jelekkel, mint legális társa. A közismert bögrecsárda úgy él és virul mindenki szemeláttára, hogy még azt is tudják, mikor kez­denek az ott szórakozók „ki­szivárogni” az egyik üres te­lek bozótosába „alkalmi” part­nereikkel. Tudják, hogy az üze­meltető fizetéseket, nyugdíja­kat nyel el egy-egy kasszírozás alkalmával, a hitel ugyanis mohóbbá teszi a fogyasztókat. S hogy miért nem jelentette eddig senki? Széttárt kezek: én, éppen én? Panaszkodnak a fiókpostán is — ahol ez is, az is szóba kerül. A csinos épület előtt ró­zsák díszlettek — nyomuk sincs, gaz magasodik az árok­parton. Rendszeresen rongál­ják a kerítést, tönkreteszik a fülkében a telefont, a hétvé­geken gátlástalanul randalíroz­nak „ismeretlenek” a téren. Az óvodai KRESZ-pálya tábláit is megrongálták. A tér egyik há­zának gazdája is dühös: ő az, aki társadalmi munkában, ide­jét áldozva mázolta a játéko­kat, mászókákat, ott volt a járda betonozásánál is — s mégis az ő kerítését tördelték meg a napokban. — Ide, virágot, parkot?! Mi lenne belőle? — kérdezi, az­után mégis arról beszél: a jár­da meghosszabbítását tervezik közösen, társadalmi munkában, megint. :::::: Mert ilyen is, olyan is él azért a téren. Jószándék és rosszindu­lat, cselekvés és „ne szólj szám, nem fáj fejem”. Mint minde­nütt, ahol emberek élnek. S itt, a jórészt még összerázat- lan közösségben hamarabb észrevenni a hibát, a hiányt, mint másutt. De a tér azért remélhetőleg még sokat válto­zik, előnyére. Lesz zöldségbolt, az óvodásokat kézen fogva ve­zetik majd át a forgalmas úton, s előbb-utóbb talán megél itt a virág is. K. Zs. Az általános tapasztalat az, hogy a társközségekben, s a Monori-erdőn működő kiren­deltségen eleget tesznek a lakosság igényeinek, a külön­leges szakértelmet kívánó ese­tektől eltekintve intézkedni is tudnak. A kirendeltségek ösz- szekötő kapocs szerepét töltik be a székhely és a társközsé­gek között, megfelelő kapcso­latot tartanak a helyi szer­vekkel, üzemekkel, biztosítják az információk gyors eljutását a lakossághoz. Gondok az utób­bi időben Nyáregyházán adód­tak, hosszabb ideig hiányzott a kirendeltségvezető. Ma már betöltött újra a pozíció, s aki­re rábízták, felelősséggel lát­ja el feladatát. Ez egyébként valamennyi kirendeltégveze- tőről elmondható, hiszen mind­annyian legalább tíz éve ta­nácsi dolgozók, s eleve bizo­nyos elkötelezettséget éreznek munkájuk iránt, nagy „zakmai gyakorlatuk pedig a gyors és hibátlan ügyintézés biztosíté­ka. Ingázó előadó Bényén és Káván kirendelt­ségvezető nincs ugyan, de egy „ingázó” igazgatási előadó jól ellátja az adódó feladatokat, s ezeken a kirendeltségeken sem kell hiába kopogtatniuk a la­kóknak: intézkedésre alkalmas tanácsi dolgozót mindig talál­nak. Úriban, Péteriben, s dön­tően Monori-erdőn is teljes munkaidejét a kiredeltségen tölti egy-egy vezető, de a szék­helyközségek tanácsi ügyinté­zőig is tartanak fogadóórákat, elsősorban a műszaki, az adó- igazgatás és az általános igaz­gatás területéről. A tanácsi vezetők valameny- nyi társközségben rendszere­sen tartanak fogadóórát. Ez persze nem lenne elég, nem is érzik annak: sűrűn járják a területet Valamennyi társközségben rendszeresen tartanak testü­leti üléseket is — e rendsze­resség különösen a végrehaj­tó bizottsági ülésekre érten­dő. Kihelyezett tanácsülésekre Káván, Bényén és Ccévharasz- ton megfelelő helyiség hiányá­ban nem került még sor — de Cséven vb-ülést évente egy, Üriban két alakalommal tar­tanak. s a monori tanácsülés is évente egy-egy alkalommal ülésezik Monori-erdőn és Pé­teriben. Hasznos kapcsolatok Már kialakult gyakorlat az is. hogy minden testü­leti ülésre meghívják a társ­községek pártalapszervezeté- nek titkárát, a helyi vezetőit, több esetben a KlSZ-alapszer- vezet titkárát, s — amennyi­ben a napirenddel összefügg — az érintett gazdasági szerv ve­zetőjét is. A pilisi nagyközségi közös tanács például idén má­jusban tartott kihelyezett ta­nácsülést Nyáregyházán, ami­kor a tsz elnöke számolt be a gazdaság munkájáról, majd üzemlátogatás következett, sa tanácstagok megtekinthették a közös gazdaság nyáregyházi egységeit. A tanácstagok valamennyi társközségben csoportot alakí­tottak. E csoportok, s a ki- rendeltségek között jó a kap­csolat. mindenütt. Monori-er­dőn különösen, ott a tanács­tagi csoport vezetője sok se­gítséget nyújt a hatósági mun­kához, lévén alaposan jártas benne. Az ügyiratforgalom a ki- rendeltségeken arányos meg oszlást mutat. A hatósági, igaz­gatási munkát jó színvonalon, a lakossági igényeknek, s az elvárásnak megfelelően látják el mindenütt. Koblencz Zsuzsa s® Mutnéfalvy Zoltán felvétele A Monori Járási Szolgáltató Szövetkezet központi lakatos­üzemében sokféle terméket gyártanak. Hosszú évek óta állnak partneri kapcsolatban a KERIPAR-ral, amely ételme­legítő pultokat rendel tőlük fo­lyamatosan. Gyomron készítik a gőz- és gázüzemű pultokat egyaránt. (Hozzájuk tartozik a monori Petőfi utcai lakatos­részleg is, amely szintén segít a pultok előállításában.) A közelmúltban az országos energiafelügyelettel kísérletbe kezdtek, amelynek során egy energiatakarékosabb pultcsalá­dot kívánnak kifejleszteni. Az első lépések biztatóak, s re­mény van rá, hogy hamarosan sorozatban gyárthatják ezeket a termékeket. Megkezdték a piackutatást is, s úgy tűnik, nem lesznek eladási gondjaik. Több más‘ vállalattal is koo­perálnak, amelyeknek hasznát mind a partnerek, mind a szö­vetkezet nap mint nap lemér­heti. Ugyancsak Gyomron ké­szítik a különböző csempevágó készülékeket, a lyukasztót és a sablont. Népszerű termékük a barkács csempevágó, amelyet az otthon ügyeskedők használ­nak szívesen. A MODUL munkaasztalok­ból is egyre több megrendelés érkezik részükre, amelynek szerelését (képünkön) szintén a gyömrői lakatosüzemben vég­zik el. G. J. Virágüzletemet megnyitottam Monoron. Kossuth L. u. 72. szám alatt. Cserepes- és vágott virág bőséges választékban kapható. Alkalmi csokrok, koszorúk, készí­tését is vállalom. ISSN 0133—2651 (Monori Hírlap) Púitok és csempevágók

Next

/
Thumbnails
Contents