Pest Megyei Hírlap, 1982. szeptember (26. évfolyam, 204-229. szám)
1982-09-10 / 212. szám
A dinamikus fejlődés záloga Maglód nagyközségnek nyolcezer lakosa van. A munkaképes lakosság öt százaléka dolgozik otthon, a többi ingázó. Főleg a fővárosba járnak, néhány nagy, budapesti üzemnek jelentős létszámú maglódi dolgozója van. 1980. április elejétől új elnöke van a nagyközség tanácsának Somlói Jánosné személyében. Családjával 1969- től laknak ott, tehát már mint lakos, mint helybeli ismerte a nagyközséget,- tisztában volt a gondokkal, de természetesen részleteiben, nem, hiszen a tanácsi munka roppant szerteágazó, tele van nehézségekkel, sok-sok türelemre, nyugalomra van szükség ahhoz, hogy ezt a tevékenységet mindenki közmegelégedésére lássa el. Felkészült dolgozók Az emberek felismerték ezt, s mindig őt keresik, holott nemcsak az elnöknek, hanem a hivatal minden munkatársának szívügye, hogy az ügyfelek elégedetten távozzanak. Tehát a pénzügyi, igazgatási, gazdálkodási ügyintézők is lelkiismeretesen látják el feladataikat, szakképzett emberek, akik a sok és szerteágazó ügyben alapos megfontolás után döntenek. Sokszor olyan ügyekben is a tanácshoz fordulnak, amiben nem ők, hanem mondjuk a bíróság, rendőrség, stb. az illetékes, ez azt bizonyítja, hogy nem eléggé hatékony még a jogpropaganda, a különféle jogszabályok, rendeletek ismertetése. Sokan nem értették például, hogy miért kell a járdaépítéshez hozzájárulni, hiszen maguk a lakosok csinálják! De arról az apróságról megfeledkeztek, hogy az anyagot nem ingyen, hanem pénzért kapja a tanács! A tanácsnak pedig nincs pénze, hiszen azért kellett ehhez a módszerhez folyamodnia ... Legnagyobb gond a nagyközségben az ivóvíz, ugyanis fertőzött, s a csecsemőknek, betegeknek nem ajánlatos innia belőle. Ez olyan kérdés, aminek megoldásához rengeteg pénzre lesz szükség. Csak távlatilag képzelhető el a megoldása. De az már jó hír, hogy valami megkezdődött... A tanács kétmillió forintot kapott kutatófúrásra, melynek eredményeiből, adataiból készül el a végleges megoldás tanulmányterve. Jobb közlekedés A közlekedés javult az utóbbi időben, a buszok járatait sűrítették, s könnyen megközelíthetővé vált a kerepestar- csai kórház is. A kereskedelmi ellátással — a tőkehús kivételével — elégedettek a községben, hogy ez javuljon, emelték a húskeretet. Gond még a töltelékáru, nincs elegendő választék sem. Az Alsó-Tápiómenti ÁFÉSZ jobban odafigyelhetne erre a nagyközségre, hiszen ennek a területnek a felelős gazdája. Egyértelműen jó az óvodai helyzet, egyetlen gyereket sem kellett elutasítani, mindenkit felvettek, sőt, azoknak a kismamáknak a gyerekeit is, akik jelenleg a kicsivel gyesen vannak. Most az a soron következő feladat, hogy a tárgyi feltételeket mindhárom óvodában azonos szintre hozzák. Korántsem megnyugtató a helyzet az iskolafronton, csak azt sikerült kivédeniük, hogy ne legyen három műszakos tanítás. Az idén, terven felül, egy tanteremmel bővül az iskolai hálózat. Ez komoly, szorító gond, hiszen a nagyközségben ezer gyerek jár iskolába. & közeledik az új népesedési hullám, tehát 1984-re négy új tantermet kell létrehozni, ha törik, ha szakad, mert mondani sem kell. ehhez pénz szükséges. Jelenleg 2 millió forint van erre a célra, de ez édeskevés, tehát a hiányzó összeget a tanácsnak kell szereznie. Öregek napközije Az idén megteremtették a feltételeket az öregek napközi otthonához. A volt orvosi lakást alakítják át erre a célra. ahol 20 idős ember talál napközben nyugalmat s kap megfelelő ellátást. Az idén még két, úgynevezett célcsoportos lakást építenek. Az eddigiekből is kiderül, hogy a nagyközségi tanács nem dúskál a pénzben, tehát minden támogatás számít, s ők keresik is a támogatókat. Azokat a nagyvállalatokat, ahol sok maglódi lakos dolgozik, rendre felkeresik, s együttesen kutatják azokat a lehetőségeket, ahol együtt tudnak működni. Együttműködési megállao?«- dás van a tanács és a téeszünk között. Ebben a hónapban újították meg, s ennek értelmében adjuk a támogatásunkat, amely sokrétű és szerteágazó, s arányban van a mi lehetőségeinkkel. Támogatjuk a sportkört, a népi együttest, a művelődési házat, a tűzoltó egyesületet. A téesz dolgozói társadalmi munkában is sokat segítenek. Nagyon jó a tanács kapcsolata a gépesítési föágazattal, nemcsak azért, mert helyben vannak. Cserebere Jellemző adalék a tanács és a téesz közötti viszonyokhoz, hogy külterületi ingatlanokat, amiket nem tudnak megművelni, sem bérbeadni, felajánlják a téesznek, s ezért a téesz cserében belterületet ad át a tanácsnak. A cserék — jelenleg — folyamatban vannak. Nemcsak a külső cégek és szövetkezetek segítik a tanácsot, hanem a helybeli vállalatok, szövetkezetek, kisiparosok is. Természetes ez, hiszen az itteni emberek szeretik községüket, s mindent megtesznek azért, hogy egy kicsit gyorsabban fejlődjön. Ismeretes, hogy milyen gondokkal küzd a népgazdaság, tehát központi alapokból nem lehet nagyobb tempót diktálni. Harmat Béla (Megjelent a Rákosmezeje Tsz Ütünk című üzemi lapjának legutóbbi számában.) Kulturális program Monoron, 14.30 órától: az irodalmi színpad próbája (a gimnáziumban), 17-től: asztali- tenisz edzés (a sportszékházban). A moziban, 18-tól és 20- tól: Seriff az égből. Pilisen, 18-tól 22-ig: ifjúsági klubfoglalkozás. Vecsésen, 17-től: az A/48-as galambászkör; 19-től: a honismereti kör összejövetele. A fér és környéke Színe és visszája pár méteren Eiőbb-ufóbb a virág is megél majd... Nem is olyan öregek még, akiknek emlékezetében Monor vasúton túli területe nádas, szittyás laposként él, ahol télen gyerekként csúszkálhattak a befagyott vadvizeken, libát legeltettek a bogáncsos' páskomon, s az első házakat építők közül kunyhóban laktak még, akik mindennap magasabbra emelték új épületük vályogfalát. A telep azóta benépesült. a Ságvári utcától az Ady Endre útig kőház, téglaház kétszintes, szuterénes, tetőtér-be- építéses, frissen vakolt és vakolatlan ... S megszületett a tér is, a Jászai Mari tér, a telep centrumaként. Az óvoda volt az első középület, ABC követte, majd a fiókposta a telefonálás lehetőségével, végül a Randevú presszó, s egy játszótér, színesre mázolt má- szókákkal. A környéken lakóknak mindez azt jelenti: nem kell a nagyközség központjába mászkálni naponta, mindenért, hiszen a sorompó amúgy is meglehetősen bosz- szantó választóvonal. Alul- és felüljáró hiányában hosszú félórák esnek áldozatul az ácsor- gásnak. Milyen a tér? Por szállong felette, csene- vész akácbokrok fuldokolnak a betonjárda mellett, amelyet az összefogás teremtett éppen az elmúlt hét végén, hogy ha eső lön, ne térdig a sárban közlekedjenek. A tér, négyszögének négy szára jókora területet zár be. Sarkán idős asszonyok beszélgetnek, kevés a járókelő, de akit megszólítok, készséggel felel, s kérdez is mindjárt: — Nem lehetne ide egy zöldségüzletet is telepíteni? Volt ugyan egy itt, a sarkon, de bezárt. Messzire kell gyalogolnunk, míg másikat találunk. Nagyon megérné valakinek, aki itt nyitna zöldségárudát. Bár az ABC-ben igyekeznek pótolni a hiányt, minden azonban ott sem fér el... Az ABC-t senki nem hagyja ki. S nemcsak azért, mert egyik legfontosabb létesítménye a térnek — de mert a járási székhelyen alighanem a legpéldásabb kereskedelmi egység. Felsőfokú dicsérő jelzőkkel szólnak róla a környékbeliek: az áruválaszték, a kiszolgálás, a vevőkkel való bánásmód — páratlan. — Mitől az? — kérdezem Magócsi Attilánét, az üzlet vezetőjét, míg az áruktól roskadó polcok között a falatnyi irodába igyekszünk. S azt azért van időm szemügyre venni, a polcokon olyasmi is megtalálható, ami másutt nincs. Che- motox! Gyerekzokni! Hátul, a raktárban gusztusos, hatalmas zöldpaprikát mérnek kosárba. — Havonta egymillió 500 ezer forintot forgalmazunk, s az összeg egyre nő. összeszokott, régi kollektíva dolgozik itt, nincs titkunk, csak egy elvünk: minket az itt megforduló vásárlók tartanak el- Úgyhogy mi őket igyekszünk megtartani, jól ellátni és kiszolgálni. Magócsiné mindennapos vendég a FÜSZÉRT-nél, s nem is egyedül. Tíz tanuló igyekszik elsajátítani a szakmát a keze alatt, s neki az a vélemenye: a tanulóidő nem elsősorban takarításra való. Viszi magával a leendő kereskedőket árubeszerző kőrútjaira is. S ha észreveszi — mert észrevette —, hogy egy szál zokniért is hiába zarándokolnak a vásárlók a központba — hát engedélyt kér, kapcsolatot teremt a Centriköttel, s rövidáru is kerül a vevők keze ügyébe. Ilyen egyszerű lenne? — Ilyen egyszerű! — nevet a fiatal üzletvezetőnő. Hisz végül is az is egyszerű, hogyha észreveszi: savanyú tejet kaptak — nem keveri a többivel, nem sózza a gyanútlanra, hanem visszáruzza az egészet. Amivel pillanatnyilag nem jár ugyan jól — de mennyit nyer bizalomban! A páratlan példa láttán fellelkesülve lépek ki az üzletből. valaki megállít, s azt mondja: a Randevú presszót sem ártana emlegetni. Amikor diszkóznak, nem alszik a környék, s bizony nem ritka hétvégéken a késő este ott ácsorgó apró gyerekek látványa sem, akik szórakozó szüleiket várják. A Randevú presszó zárva ugyan, vezetőjét sem találom otthon, ám amikor védelmére kelnek, szólni sem tudok: egy szórakozóhely dolga a szórakoztatás, botrány még nem volt, s vajon hazaküld- heti-e az üzletvezető a vidám mamát-papát kilenc órakor, mondván, hogy fektesse le a gyerekeit? Lehet, hogy megtehetné. Ám — különös dolog — a Randevú mellett mindenkor szó esik egy másik közeli XXIV. ÉVFOLYAM, 212. SZÁM 1982. SZEPTEMBER 10., PÉNTEK A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA Tanácstagok csoportért ekszlefe Nem mostohák a társközségek sem A Pest megyei tanácstagok monorí járási csoportjának a napokban tartott ülésén két közérdekű téma megtárgyalása szerepelt napirenden. Elsőként dr. Illanicz György, a járási hivatal osztályvezetője tartott tájékoztatót a társközségek igazgatási-hatósági munkájáról — s ehhez fűzték megjegyzéseiket. kérdéseiket az ülésen jelenlévő megyei tanácstagok, s az országgyűlési képviselők. Alapos tájékozódás A monori járás 18 települését — amelyeken 1969-ig 17 önálló tanácsi szerv működött — jelenleg 11 tanácsi szerv irányítja. E tizenegyből ötnél közös tanács szervezésére került sor. Az idei tanácsi adatok szerint a járás 114 ezer 579 főnyi összlakosságának közel fele - él közös tanács irányítása alatt levő községekben. Közérzetüket, mindennapi életüket természetesen az is meghatározza, hogyan működnek területükön a tanácsok, hogyan intézik a közös ügyeket. Dr. Illanicz György tájékoztató jelentését a minden érintett községben elvégzett alapos tájékozódás előzte meg — ám —, ez korántsem tekinthető egyedinek. A járási hivatal vezetése állandóan figyelemmel kíséri, s rendszeresen tájékozódik a közös tanácsok társközségeiben zajló hatósági, igazgatási munkáról, e téma különböző szintű megbeszéléseken és üléseken gyakran szerepel. szórakozóhelyről is, amely illegálisan működik ugyan, de olykor botrányosabb jelekkel, mint legális társa. A közismert bögrecsárda úgy él és virul mindenki szemeláttára, hogy még azt is tudják, mikor kezdenek az ott szórakozók „kiszivárogni” az egyik üres telek bozótosába „alkalmi” partnereikkel. Tudják, hogy az üzemeltető fizetéseket, nyugdíjakat nyel el egy-egy kasszírozás alkalmával, a hitel ugyanis mohóbbá teszi a fogyasztókat. S hogy miért nem jelentette eddig senki? Széttárt kezek: én, éppen én? Panaszkodnak a fiókpostán is — ahol ez is, az is szóba kerül. A csinos épület előtt rózsák díszlettek — nyomuk sincs, gaz magasodik az árokparton. Rendszeresen rongálják a kerítést, tönkreteszik a fülkében a telefont, a hétvégeken gátlástalanul randalíroznak „ismeretlenek” a téren. Az óvodai KRESZ-pálya tábláit is megrongálták. A tér egyik házának gazdája is dühös: ő az, aki társadalmi munkában, idejét áldozva mázolta a játékokat, mászókákat, ott volt a járda betonozásánál is — s mégis az ő kerítését tördelték meg a napokban. — Ide, virágot, parkot?! Mi lenne belőle? — kérdezi, azután mégis arról beszél: a járda meghosszabbítását tervezik közösen, társadalmi munkában, megint. :::::: Mert ilyen is, olyan is él azért a téren. Jószándék és rosszindulat, cselekvés és „ne szólj szám, nem fáj fejem”. Mint mindenütt, ahol emberek élnek. S itt, a jórészt még összerázat- lan közösségben hamarabb észrevenni a hibát, a hiányt, mint másutt. De a tér azért remélhetőleg még sokat változik, előnyére. Lesz zöldségbolt, az óvodásokat kézen fogva vezetik majd át a forgalmas úton, s előbb-utóbb talán megél itt a virág is. K. Zs. Az általános tapasztalat az, hogy a társközségekben, s a Monori-erdőn működő kirendeltségen eleget tesznek a lakosság igényeinek, a különleges szakértelmet kívánó esetektől eltekintve intézkedni is tudnak. A kirendeltségek ösz- szekötő kapocs szerepét töltik be a székhely és a társközségek között, megfelelő kapcsolatot tartanak a helyi szervekkel, üzemekkel, biztosítják az információk gyors eljutását a lakossághoz. Gondok az utóbbi időben Nyáregyházán adódtak, hosszabb ideig hiányzott a kirendeltségvezető. Ma már betöltött újra a pozíció, s akire rábízták, felelősséggel látja el feladatát. Ez egyébként valamennyi kirendeltégveze- tőről elmondható, hiszen mindannyian legalább tíz éve tanácsi dolgozók, s eleve bizonyos elkötelezettséget éreznek munkájuk iránt, nagy „zakmai gyakorlatuk pedig a gyors és hibátlan ügyintézés biztosítéka. Ingázó előadó Bényén és Káván kirendeltségvezető nincs ugyan, de egy „ingázó” igazgatási előadó jól ellátja az adódó feladatokat, s ezeken a kirendeltségeken sem kell hiába kopogtatniuk a lakóknak: intézkedésre alkalmas tanácsi dolgozót mindig találnak. Úriban, Péteriben, s döntően Monori-erdőn is teljes munkaidejét a kiredeltségen tölti egy-egy vezető, de a székhelyközségek tanácsi ügyintézőig is tartanak fogadóórákat, elsősorban a műszaki, az adó- igazgatás és az általános igazgatás területéről. A tanácsi vezetők valameny- nyi társközségben rendszeresen tartanak fogadóórát. Ez persze nem lenne elég, nem is érzik annak: sűrűn járják a területet Valamennyi társközségben rendszeresen tartanak testületi üléseket is — e rendszeresség különösen a végrehajtó bizottsági ülésekre értendő. Kihelyezett tanácsülésekre Káván, Bényén és Ccévharasz- ton megfelelő helyiség hiányában nem került még sor — de Cséven vb-ülést évente egy, Üriban két alakalommal tartanak. s a monori tanácsülés is évente egy-egy alkalommal ülésezik Monori-erdőn és Péteriben. Hasznos kapcsolatok Már kialakult gyakorlat az is. hogy minden testületi ülésre meghívják a társközségek pártalapszervezeté- nek titkárát, a helyi vezetőit, több esetben a KlSZ-alapszer- vezet titkárát, s — amennyiben a napirenddel összefügg — az érintett gazdasági szerv vezetőjét is. A pilisi nagyközségi közös tanács például idén májusban tartott kihelyezett tanácsülést Nyáregyházán, amikor a tsz elnöke számolt be a gazdaság munkájáról, majd üzemlátogatás következett, sa tanácstagok megtekinthették a közös gazdaság nyáregyházi egységeit. A tanácstagok valamennyi társközségben csoportot alakítottak. E csoportok, s a ki- rendeltségek között jó a kapcsolat. mindenütt. Monori-erdőn különösen, ott a tanácstagi csoport vezetője sok segítséget nyújt a hatósági munkához, lévén alaposan jártas benne. Az ügyiratforgalom a ki- rendeltségeken arányos meg oszlást mutat. A hatósági, igazgatási munkát jó színvonalon, a lakossági igényeknek, s az elvárásnak megfelelően látják el mindenütt. Koblencz Zsuzsa s® Mutnéfalvy Zoltán felvétele A Monori Járási Szolgáltató Szövetkezet központi lakatosüzemében sokféle terméket gyártanak. Hosszú évek óta állnak partneri kapcsolatban a KERIPAR-ral, amely ételmelegítő pultokat rendel tőlük folyamatosan. Gyomron készítik a gőz- és gázüzemű pultokat egyaránt. (Hozzájuk tartozik a monori Petőfi utcai lakatosrészleg is, amely szintén segít a pultok előállításában.) A közelmúltban az országos energiafelügyelettel kísérletbe kezdtek, amelynek során egy energiatakarékosabb pultcsaládot kívánnak kifejleszteni. Az első lépések biztatóak, s remény van rá, hogy hamarosan sorozatban gyárthatják ezeket a termékeket. Megkezdték a piackutatást is, s úgy tűnik, nem lesznek eladási gondjaik. Több más‘ vállalattal is kooperálnak, amelyeknek hasznát mind a partnerek, mind a szövetkezet nap mint nap lemérheti. Ugyancsak Gyomron készítik a különböző csempevágó készülékeket, a lyukasztót és a sablont. Népszerű termékük a barkács csempevágó, amelyet az otthon ügyeskedők használnak szívesen. A MODUL munkaasztalokból is egyre több megrendelés érkezik részükre, amelynek szerelését (képünkön) szintén a gyömrői lakatosüzemben végzik el. G. J. Virágüzletemet megnyitottam Monoron. Kossuth L. u. 72. szám alatt. Cserepes- és vágott virág bőséges választékban kapható. Alkalmi csokrok, koszorúk, készítését is vállalom. ISSN 0133—2651 (Monori Hírlap) Púitok és csempevágók
