Pest Megyei Hírlap, 1982. augusztus (26. évfolyam, 179-203. szám)

1982-08-08 / 185. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIV. ÉVFOLYAM, 185. SZÁM 1982. AUGUSZTUS 8., VASÁRNAP A szomorú statisztika mögött A megelőzésen van a hangsúly 5 Figyelerrt a forgalmat Gyömrőn, a Mendei úton. Na- | ponta több száz teher- és személygépkocsi halad el erre- 5 felé, többségük figyelmen kívül hagyja a közlekedési = szabályokat, a megengedettnél jóval nagyobb sebesség­ei gél haladnak. A Táncsics utcai kereszteződésnél sok i idős személy igyekszik az út túloldalán levő temetőbe. 1 Szinte életveszélyes áthaladásuk. A kereszteződést jelző | tábla csak Mende felől van felállítva, a másik oldalról = hiányzik. A sóderral, cementtel megrakott teherautók I figyelembe sem veszik, hogy a mendei úton viszonylag | nagy a gyalogosforgalom, ugyanis nincs járda az úttest | mellett. Szerencsére, nem sok a baleset errefelé, de ez = aligha a járművezetőknek köszönhető. Mellékes-e a „mellékes™? Néha csak egy hajszál a határ Milyen házban bolshg az ember? Ez a kis helyzetkép is jól érzékelteti, hogy nincs minden rendben a közlekedési morál­ban. Pedig a KRESZ szabá­lyait már az óvodában, iskolá­ban is tanítják a szakemberek. Gyalogosoknak, járművezető­nek egyformán fontos a közle­kedési szabályok betartása, hi­szen mindnyájunk érdeke a balesetek elkerülése. Kovács György rendőr őr­nagy a járási rendőrkapitány­ság közlekedési alosztályveze­tője azzal kezdi a beszélgetést, hogy az első félévben a tava­lyinál több baleset történt sző­kébb pátriánkban. — 1981-ben 72 balesetet re­gisztráltunk, az idén viszont 85-öt. Növekedett a halálos kimenetelű balesetek száma is, 6-ról 8-ra. A súlyosak száma 21-ről 39-re emelkedett, míg a könnyű kategóriába tartozóké 45-ről 38-ra csökkent. Szomorú statisztikánk legfájóbb oontja, hogy nyolcán meghaltak. A súlyosan sérültek száma a dup­lájára emelkedett Elsődleges okok — Melyik útvonal a legve­szélyesebb? — Közhelyszámba megy már, de ismét a 4-est kell az első helyre tenni. A balesetek fele a Steinnietz-szobor és Pilis határa között következik be. Előrelépett a 31-es számú fő- közlekedési út is, ott a balese­tek egynegyede történt. — Az elsődleges okok között miket lehet megemlíteni? — Nem először mondjuk el, hogy a legtöbb bajt az úgyne­vezett relatív gyorshajtás okoz­za az utakon. Mindez azt je­lenti, hogy a sebességhatáron belül a gépkocsivezető nem a látási viszonyoknak megfele­lően vezet, tehát nagyobb a féktávolság, mint a belátható útszakasz hossza. — Azt sem szabad figyelmen kívül hagynunk, hogy sok bal­esetet okozó személy ittasan ül a volán mögé. Hiába a szi­gor, a jogosítványok bevoná­sa, a bűnvádi eljárás, esetleges súlyos pénzbírság, egyeseket még ez sem riaszt vissza attól, hogy alkoholos befolyásoltság alatt vezessenek. Erre egysze­rűen nem tudunk magyaráza­tot találni. Felnőtt emberek, sokan hivatásos járművezetők, fittyet hánynak a szabályokra. Hazafelé menet beülnek a kocsmába, megisznak néhány féldecit, több üveg sört, s el­hajtanak. Azt mondják: ha­záig már kibírom ... Emberi felelőtlenség? Talán ennél is több. Az elsőbbség meg nem adása, a nem szabályos előzés, a fi­gyelmetlen vezetés, a helyte­len irányváltoztatás a kanya­rokban is elég sok baleset elő­idézőié volt az év első hat hó­napjában. Sajnálatos, hogy a gyalogosok is viszonylag sok­szor vétettek a közlekedési sza­bályok ellen, s így okozóik vol­tak a balesetek egy részének. Felnőttek felelőssége — A második félév első hó­napja hogyan kezdődött? — Egyáltalán nincs dicseked­nivalónk. Húsz balesetet hely­színeltek munkatársaim, s eb­ből három halálos kimenetelű volt. Megtörtént az első halá­los gyermekbaleset is, méghoz­zá itt közel, a kapitányság épü­letétől alig néhány méterre. S ezzel el is jutottunk egyik ki­emelt feladatunk lényegéhez, a gyermekbalesetek megelőzésé­hez. Még néhány hét hátra­van a vakációból, szeretnénk ha nem lenne több gyermekbal­eset a tanévkezdésig. De mi erre kevesen vagyunk. Kell a szülői szigor és felvilágosítás, mert e nélkül könnyen megtör­ténik a baj. A jó bizonyít­vány jutalmául sok gyerek ka­pott segédmotor-kerékpárt. A legtöbb esetben már akkor oda­adják nekik, amikor még nincs meg a KRESZ-vizsgájuk. Mi ez, ha nem felelőtlenség? Hi­szen főleg a kamaszok hajla­mosak a bravúroskodásra, s így könnyen balesetet idézhet­nek elő. De sorolhatnám to­vább a könnyelműségeket, amelyekért a felnőttek tartoz­nak felelősséggel. — Melyek a második félév legfontosabb feladatai? — Természetesen a balesetek A kis település szélén sze­rényen húzódik meg a Taurus Gumiipari Vállalat részlege. Jónéhány évvel ez­előtt teremtették meg helybe­li lányok-asszonyok részére a közeli munkaalkalmat Péteri­ben. Egy régi fogadót, illetve ivót alakítottak át alkatrész- gyártó üzemmé. Harmincnál is több asszony dolgozik jelenleg az üzemben, amely az elmúlt hónapokban „új ruhát” öltött magára. A vállalat támogatásával elvé­gezték az épület külső tataro­számának csökkentése. Fokoz­ni kívánjuk a prevenciót, az eddiginél gyakrabban tartunk majd közúti ellenőrzéseket. Tervezzük egy járási szintű KRESZ-jórum megtartását, to­vábbá a mezőgazdasági és ipa­ri üzemek járási vetélkedőjét. Sor kerül a Vezess baleset nél­kül mozgalom járási értékelé­sére és díjazására is. Pilisen egy KRESZ-parkot szeretnénk létesíteni, egyelőre még csak a tervezése folyik. Több évvel ezelőtti kezdeményezésünk nem volt elég hatékony, hiszen olyan nagy településeken mint Gyömrő, Vecsés és Sülysáp, mindig nincs közlekedési park. Ugyanakkor a kisközségek kö­zül már Péteriben és Gombán is található ilyen létesítmény. Közös érdek — A balesetek megelőzése érdekében a járőri állomány céltudatos és hatékony foglal­koztatása mellett a járási köz­lekedésbiztonsági tanács sajá­tos lehetőségeit is jobban kí­vánjuk hasznosítani. Növelni akarjuk a propagandatevé­kenységet, elsősorban a jár­művezetők és az iskolás korúak körében. Az önkéntes közleke­dési rendőröket is jobban be­vonjuk a jövő évben a megelő­zési feladatok végrehajtásába. — Célunk világos és egyér­telmű: tovább csökkenjen járá­sunkban a balesetek száma, ke­vesebben váljanak az országúti tragédiák főszereplőivé. Mindnyájunk közös érdeké­ről van szól Gér József zását, nagyon ráfért már, mert igen csúnyán megrongá­lódott, és kikezdte az idő vasfoga. Több mint hatszáz­ezer forintba került a felújí­tás, de megérte. Most az utca egyik legszebb épülete a gu­mialkatrészeket gyártó részleg Korábban belső felújításokat végeztek a műhelyekben. Ma már világos armatúrák bizto­sítják az elegendő fényt, s korszerűek a szociális létesít­mények is. Szeretik ezt a munkahelyet az asszonyok, kialakulóban van már a törzsgárda is. Elé­A fuvarossal és két fiával a véletlen hozott össze a mo- nori TÜZÉP-telepen, s akkor még nem tudhattam, hogy az apa közlékenysége révén kö­zelebbi bepillantás is részemül jut e „szakmába”. Bámészabb, tapasztalatlanabb vevőt egye­nesen lehengerel. Az építő­anyag-telepen otthonosan jár- kel és válogat. A nagy stráf- kocsin meg a kicsin fiai telje­sítenek szolgálatot, ő kismo­torral ellenőrzi a teljesítések pontosságát, s közben vigyáz a „gyerekekre”. — Kötésbe rakd azt a tég­lát, kisfiam, rá ne dőljön itt az utcán valamelyik gyerekre! A „kisfiú” 16 múlt, a na­gyobb tán húsz lehet. — Lakatosnak tanultak mindketten, de abbahagyták. Ez, úgy látszik, jobban tetszik nekik. Jobban is jövedelmez, legyünk őszinték, na, de meg is kell dolgozni érte! Ismerek én olyan fuvarost, aki ötszá­zassal gyújt rá a cigarettára, de nincs ideje végigszívni. Hajjaj, mondhatnék én példá­kat, milliomosokat sorolhat­nék! De én nem hajtom a gyerekeimet. Most is, ugye, kellene ide négy köbméter ho­mok. Délután még lemehetné­nek érte Monori-erdöre, de én nem engedem, pihenjenek. Holnap aztán hajnali három­kor ébresztő, s hét órára itt lesz a homok. Másnap hétkor még térdig ér a harmat, a két kocsiról már lapátol a két fiatalember. A Gyula nevű fuvarosló láb­szárán vérpatak csordogál, megsérülhetett egy forduló­nál, az idősebb fiú vödörből mosogatja a sebet. — Ugorj csak haza, fiam, húszezer forintért — mondja az apa. — Jó, ha pénz van nálunk, hosszú még a nap. Egy pillanatra fennakad a szemem, elképzelem, mikor mondhatok én ilyet a fiam­nak. A fuvaros — ha észrevet­te — talán vigasztalásul mondja: — Tudja, mekkora házam van nekem? Akkora, hogy vagy három szobájában még nem is aludtam. Es néha eszembe jut, hogy ebben va- gyunk-e boldogabbak, vagy a régi kicsiben voltunk azok? A borravaló összege miatt mindenesetre nincs már lel­kifurdalásom. A monori bölcsődében hosz- szú ideig fejfájást okozott, hogy nem kapnak udvarost, aki söpröget, rendbe rakja a homokozót, nyesi a bokrokat, fákat, kaszálja a füvet, s télen majd begyújt. Afféle minde­nesbeosztás ez, aranykezű nyugdíjas férfiak pedig, úgy látszik, kevesen vannak, nem akadt jelentkező sokáig, majd aki akadt is, egy hét múlva továbbállt. A csemetéiket öl­töztető, vetkőztető szülők ar­ról is értesülhettek, hogy ta­karítónőre is nagy szükség lenne, M. néni — aki hetven éven felüli ugyan, de lelkiis­meretesen kerékpározik na­ponta a bölcsődébe — most már valóban „nyugdíjba” ké­szül. Aztán M. néni maradt, s be­töltődött az udvarosi állás is, remélhetőleg hosszabb időre. S aligha azért, mert két nyug­gedettek munkájukkal a vál­lalat vezetői is, ugyanis már késztermékeket is gyártanak a Péteri kisüzemben. Az NSZK- ba exportálják az egyszerű ki­vitelezésű, gumiból készült lábtörlőt, az elmúlt hetekben több mint 5 eizer darabot gyár­tottak a nyugatnémetek meg­rendelésére. Legalább 40-féle különböző gumialkatrész kerül ki ebből a kisüzemből, köztük az úgy­nevezett Kicsino-huzalok, ame­lyeket a házgyári lakások épí­tésénél használnak fel. díjasnak „mellékesre” van szüksége — bár ez sem utolsó szempont. Ám mindketten olyan energikusak, aktívak most is, hogy kezüket nehéz tétlen mozdulatlanságban el­képzelni. S hogy dolgoznak, azzal nyomasztó gondot is enyhítenek. A jól öltözött, ápolt fiatal- asszony magabiztosan álldogál a piac egy sarokasztalának leg­szélénél. Csomagolópapíron frissen vasalt gyermekholmik tornyosulnak előtte, alig ko­pott kis cipők, dzsekik, pulóve­rek. — Két lányom van. A ki­sebb örökli a nagyobbtól a ruhák, cipők egy részét, de amit ő is kinő, még mindig sajnálom eldobni. A rokon­ságban nincs apróbb gyerek. Mondtam a férjemnek, én ki­hozom ezeket a holmikat a piacra, hátha kellenek valaki­nek, hiszen tiszták, épek. Kér­dezte, hogy nem szégyellem-e? Nem én. Gyes-en vagyok, kell a pénz, az a kevés mellékes is jól jön, amit egy jó ötlettel kereshetek... — Es ez jó ötlet? — Annyit már eladtam, hogy az árából bevásárolhatok itt a piacon. Ezt a „spanyol- viaszt” egyébként nem én ta­láltam ki. Nézzen szét. A nyugíjas szülésznő remek­szép virágcsokrokat árul. Sokszoknyás nagymamája tár­saságában kisiskolás kínálgat- ja gyakorlottan a levendula- csokrokat öt forintért a lán- gossütő mellett. A lángosért sorban állók közül egy vörös­arcú férfinak sehogy sem tet­szik a dolog, arrébblökdösné a virágosvödröket, ha a gyerek hagyná. De az öntudatos. Tudja, hogy helyjegyet váltot­tak, joguk van itt állni, meg is mondja, kereken. Ök ezzel pénzt keresnek. Ami egyálta­A Monori Építők Ipari Szö­vetkezetében tovább fiatalodott a fizikai dolgozók száma. Párt- és gazdasági vezetésünk tervszerűen, körültekintően foglalkozik a szakmunkások utánpótlásával. A tanulókkal való foglalkozás, törődés meg­hozza a maga gyümölcsét, öt évvel ezelőtt a tanulók létszá­ma alig érte el az ötvenet, ma már közel száz főt oktatunk. A tanulók többsége becsület­tel helytáll a tanulásban és a gyakorlati munkában. Szep­temberben a minden igényt ki­elégítő tanműhelyben kezdődik meg a gyakorlati oktatás, mely több mint 5 millió forintért épült fel. Most az OKISZ-tól a felszerelés beszerzésére 500 ezer forintot kaptunk, és jö­vőre ismét ennyi összeg áll rendelkezésünkre. Négy függet­lenített oktató foglalkozik a szakmunkástanulókkal, kettő pedig a szakmunkásiskolától segít a gyakorlati nevelésben. Hűek maradtak Az elmúlt években is cé­lunk volt, hogy a , gyakorlati oktatást magasabb szintre emeljük, annak érdekében is, hogy a szakmákat minél job-i ban elsajátítsák tanulóink. A tanítás és nevelés mel­lett komoly gondot fordítunk arra is, hogy megszeressék szö­vetkezetünket, megismerjék életét. Ennek is köszönhető, hogy az ebben az évben fel­szabadult ifjú szakmunkások — három kivételével — szö­vetkezetünk állományában ma-, radtak. Büszkék vagyunk az ifjú szakemberekre, az eddi­giek során azt bizonyították, hogy a szakmát jól elsajátítot­ták. Sztanó Béla vezetésével például 10 új kőműves szak­munkás áll helyt a munkában, és mint ifjúsági brigád küzd a szocialista címért. A felszabadult villanyszere­lők egy kivételével itt marad­tak szövetkezetünknél és ők is ifjúsági szocialista brigádot kí­vánnak alakítani. Nagy aktivitással végzik a Deák Ferenc utcában a 26 la­kás villanyszerelvényezési munkáit. A DÁV-nál tanult villanyszerelő fiatalok nálunk is részt vettek gyakorlati okta­lán nem mellékes a nagyma­mának. Műszaki értelmi, légi ismerő­söm ötvenkilós zsrkot tol a kerékpárján, izzad tan lökdösi helyre a csúszkáló terhet. — Tápot viszek a malacok­nak. Ötöt vettünk. Ha lead­juk, az árából kibővítjük az ólat. Minden évben meglesz az árukból a téli tüzelőnk és a gyerekek minden őszi, téli holmija. Másképp nem megy, a feleségem úgy is örökké a filléreket számolja. Az OTP monori fiókjánál az idén 66 mezőgazdasági köl­csönigénylő jelentkezett, már eddig tízzel több mint tavaly, A takarékszövetkezet új szék­házába sem igen lehet úgy betoppanni, hogy egy ügyfél ne éppen a termelési hite] iránt érdeklődjön. Mellékes-e hát a „mellé­kes”? Nem az. S mindaddig, amíg természetes igényeink­nek adunk segítségével biztos alapot, megszerzése sem olyan megerőltető, mint amikor már hajszába csap át, s átminősül „szerzésvággyá”. Olykor egy hajszál a határ. K. Zs. Nem dézsákért, Auféscsúrda Augusztus 1 —i, vasárnapi szá­munkban A nyár mindig ve­szélyesebb címmel a KÖJÁL nyári ellenőrzéseiről írtunk. Félreértés miatt a monori-er- dei Rózsakért vendéglőről je­lentek meg elmarasztaló sorok, holott az Autóscsárdáról mond­ható el, hogy hiányzik a rak­tártető néhány cserepe, becso­rog az eső, tönkremegy az ott tárolt zöldség, s hely hiányában a konyha közepén végzik az előkészítést. táson. A velük való foglalko­zásnak köszönhető, hogy szö­vetkezetünknél létesítettek munkaviszonyt. Csúzi László villanyszerelő oktatónak is kö­szönhető, hogy jó szakmunká­sokká váltak a rábízott tanu­lók. Szövetkezetünkhöz 24 if­jú szakmunkás lépett be jú­niusban. Élenjáró katonák Komoly feladatunk — főleg a munkahelyi vezetőknek ki­emelten foglalkozni az ifjú szakmunkásokkal. Mindent el kell követni annak érdekében, hogy továbbra is jól érezzék magukat szövetkezetünknél, és törzsgárdisták váljanak belő­lük. Politikai nevelő munkánk eredménye, hogy a tőlünk be­vonuló katonák többszörösen élenjáróként vagy kiváló kato­naként szerelnek le. Szövetkezetünk törzsgárda- tagsága meghaladja a 200 főt, melyre a gazdasági vezetés minden esetben számít. A bér­tömeg-gazdálkodást január 1- től vezettük be, és azok a fia­tal és idősebb dolgozók, akik tisztában vannak ennek lehető­ségével, jóval többet keresnek ez évben, természetesen több és jobb minőségi munka mellett. Ezekről a lehetőségekről tájé­koztattuk fiataljainkat is. Ifjúsági klub Fiataljaink jól felszerelt ifjú­sági klubunkban tölthetik sza­bad idejüket. A klubvezetőség színes programokat biztosít ré­szükre. KISZ-szervezetünk tag­létszáma meghaladja az ötve­net és bízunk abban, hogy a tartalmi munka nevelésével új­ra elnyerik a KISZ KB ván­dorzászlaját. Szövetkezetünk párt- és gaz­dasági vezetése elvárja a fia­talok eredményes, jó munkáját, és bízik benne, hogy a haté­konyság és termelékenység nö­vekedik, természetesen jó mi­nőségi munkával. Spenger István személyzeti vezető dspjH UOUOJM) TSSZ—seto NSST Nem ritka látvány az ilyen összetört gépkocsi a 4-es számú főközlekedési úton. Az UB 81—41 rendszámú Zsiguli a Buda­pesti Tejipari Vállalat teherautójával ütközött. A személygép­kocsi totálkáros lett, s a teherautón 106 ezer forint értékű kár keletkezett. Egy személy súlyosan, kettő könnyebben sérült meg. Mutnéfalvy Zoltán felvétele Helyben dolgozhatnak t Megtalálják a számításukat Negyvenféle gumialkafrész Fiatalok a szövetkezetben Számítani lehet rájuk I

Next

/
Thumbnails
Contents