Pest Megyei Hírlap, 1982. augusztus (26. évfolyam, 179-203. szám)

1982-08-08 / 185. szám

I_L0I ina A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA IX. ÉVFOLYAM, 185. SZÁM 1982. AUGUSZTUS 8., VASÁRNAP Mustár, kömény, paradicsom Folytatódhat a betakarítás Éppen eső áztatta a kerepes- tarcsai határ egy részét, ami­kor rátaláltam Fűzi Gáborra, a növénytermelési főágazat vezetőjére. Láttam rajta, nem­csak az aratók, az ágazatveze­tő is fáradt lehet egy kicsit, dehát nekik csak most jön el egy pár nap, egy-két hét pihe­nő, hogy aztán a legalább ilyen nehéz őszi betakarításhoz, meg a vetéshez fogjanak. Az ágazatvezetőt tulajdon­képpen szabadsága első nap­ján, de a szövetkezetben fag­gattam még arról, hol is tar­tanak a nyári munkák. Magtárban a gabona — Bizony, jó, hogy vége a kenyérgabona betakarításának, amihez július 8-án kezdtünk hozzá, s tíz nap múlva már nem volt lábon álló búzánk a 950 hektárból. Hat nap múlva pedig már az aratás befejezé­séről adhattunk számot, mivel a 124 hektár rozs termése is a magtárba kerül — mondja Fűzi Gábor. — Az idő is ked­vezett, legalábbis az aratásnak, meg aztán az aratásban részt vevők valamennyien dicsérete­sen dolgoztak. Nem dicseked­hettünk viszont az időjárással abban a tekintetben, hogy kedvezett volna a termésnek: ' lényegében negyvenöt napos aszály sújtotta gazdaságunkat, ennyi ideig nem volt csapa­dék; az aranyat érő májusi eső első zápora <;sak 29-én jött [ meg. — Fajtánként is figyelték a termést? — Természetesen. Ilyen kö­rülmények között nálunk, a néhány aranykoronás földe­ken, a szegedi GK Tiszatáj fi­zetett a legjobban; a marton- vásáriak közül most egyik sem jött be, hát például nekik igen elkelt volna a korábbi májusi eső; megérezték hiá­nyát. Jövőre többet — Nem volt ma nagy eső. Láttam, gépeikkel folytathat­ták a talajművelést. — A tarlókat már csaknem teljes egészében fölszántották traktorosaink, a szalma is időben lekerült tábláinkról. Ami a csapadékot illeti, ez most már segíti a munkát is, nemkülönben a még fejlődés­ben levő növényeinket. Az el­telt egy hét alatt mintegy het­ven milliméter eső esett, még használ néhány zöldségfélének, a takarmánynövényeknek, egyebek közt a lucernának is a harmadik kaszálása előtt. — Ügy tudom, az országos gabonaprogrammal egyezően, növelik a vetésterületet. — Igen, búzát ezen az őszön 1100 hektáron vetünk el, több mint tíz százalékkal növeljük a vetésterületét legfontosabb kenyérgabonánknak. A rozs vetésterülete annyi lesz, mint idén volt, százhúsz-százhar- minc hektár. Fűzi Gábor még azt is el­mondta, hogy az idén ugyan­csak jelentős területeket része­sítenek szervestrágyázásban. Tőzeges fekáliát s istállótrá- gyát mintegy háromszáz hek­tárra juttatnak ki. A tavasszal ültetendő 50 hektár burgonya alá már csaknem teljes egészé­ben alászántották a trágyát. A zöldségfélék talaja pedig száz­ötven hektáron kap hasonló táperő utánpótlást. Természetesen tart a műtrá­gyák kijuttatása is. Az egyik legnagyobb munka azonban pillanatnyilag a barna és a sár­ga mustár aratása. Napok kér­dése, hogy ezekkel végeznek, utána az édeskömény betaka­rításához látnak. A kertészetben sok munkát ad ezekben a napokban a zöld­ségfélék begyűjtése. Szedik a sárga- és a görögdinnyét. Az utóbbiért — minőségétől függő­en — elseje körül még meg­kapták a négy-hét forintot. Pa­radicsom negyven hektáron van csömöri határukban. A termést a Budapesti Konzerv­gyár kihelyezett lényerő vona­lán dolgozzák fel. A községben régi hagyománya van a paradi­csommag termelésnek. Erre a nagyüzemi körülmények között is módot találtak, így a Vető­magtermeltető Vállalatnak több mázsa paradicsommagot adhatnak el. Már készítik a gépeket a si­lókukorica betakarítására. A Ingadozó vákuum Nagy különbségek Negyvenegy állami gazda­ság fejőtermi berendezéseit vizsgálták meg az Állami Gaz­daságok Országos Központja felkérésére a MÉM Műszaki Intézet munkatársai. A mű­szaki vizsgálatokkal egy idő­ben azt is megállapították, hogy a berendezések átlagos életkora eléri a három évet, a naponta fejesre fordított idő meghaladja a tíz órát. A je­lenleg alkalmazott gépekkel egy fejőmunkás óránként át­lagosan 34 téhenet fej ki, óránkénti 286 literes hozam­mal. Az természetes, hogy a csak­nem félszáz gazdaságban más­más a szokás, a technikai le­hetőségek is változóak, éppen ezért feltűnő, hogy az előbbi mutatókban három, három és félszeres eltérés is mutatkozik, vagyis egyes helyeken rendkí­vül rossz a fejés termelékeny­sége. Nagy hátrány az is, hogy még a legkorszerűbb géptípusok mindegyike sem elégíti ki jól a vákumtechni- kai követelményeket. legnagyobb tömegű takar­mányt ötszázhetven hektáron termelték. Úgy tervezik^ hogy kaszálását, aprítását, behordá- sát augusztus húszadika körül kezdik meg. Előtte egy héttel a lucerna harmadik növedékét takarítják be, 15-től kezdve. Nagyon bíznak benne, hogy — különösen a napokban hullott eső hatására — ez a menet gazdagabb lesz:’ mert míg az első kaszáláskor viszonylag — jól fizetett a lucerna, a máso­dik bizony gyengécske volt. Időjárás, időjárás Egyetlen gazdaság példája is bizonyítja tehát, hogy a mező- gazdaságban a legkevesebb esetben lehet biztosra menni, ha ennek nem is mond ellent az, hogy a szívósan, fegyelme­zetten végrehajtott nagyüzemi termeléstechnológiákkal ne le­hetne nagyobb eredményt el­érni a korábbiaknál. A ter­mést legtöbbször ma már az időjárás változása ingadoztat- ja. Egyik növény kárára, a má­siknak előnyére. F. I. Nyár? Kopogtatok. A kilence­sen, a tízesen. Egy-két aj­tót kihagyok, hátha a fo­lyosó vége felé van valaki a húszasban, a huszon­egyesben. Áh. Ez sem nye­rő. Talán a huszonötös- ben?! — Igen, tessék! — hal­lom az áhított, bebocsátó választ. — Tulajdonképpen nem az elvtársat keresem — dadogom, de örülök, hogy végre valakitől megtudom, amit akarok, vagy legalább egy nemet mond. Kovács kartársat keresem. — Nincs benn. — Kiss kartárs? — Nincs benn. — Horváth kartárs. . — Sajnos — hallok már ■bégre valami mást —, ö sincs. — Akkor kihez fordul­hatok? — Nem is tudom hirte­len — mentegetőzik a meg­talált. — Tetszik tudni, az az igazság, hogy ... Tudom: e helyen is ösz- szeírták még az év elején, hogy ki, mikor akar sza­badságra menni. Egyeztet­ték is a dolgokat, csak ép­pen nem jól. Hát ezért ko­pogtattam csaknem hiába. Nem a nyár miatt. F. J. Lehet válogatni Klubok,szakkörök A nap programja Gödöllő, művelődési köz­pont, hétfő: Vakáció® klub. Filmhívás, papírkészítés. (A természet vé­delmében beszélgetés, diave­títés) 10 órakor. Mozibh Vasárnap és hétfőn: Földrengés Tokióban. Japán film, 4, 6 és 8 órakor. Számos klub, szakkör, baráti kör alakul vagy bővül szep­tembertől a járási-városi mű­velődési központban. A diák­klubban a középiskolásoknak és a szakmunkástanulóknak akarnak az új évadban is hasznos időtöltést nyújtani. A társadalomismereti körben fil­mek, játékok, riportok és be­szélgetések kapcsán az embe­rek közötti kapcsolatok, a va­lósághoz való viszonyunk alap­vető kérdéseiről lesz szá A filozófus körben elsősor­ban a gimnazisták ismerked­hetnek meg a filozófiai gon­dolkodásmód alapjaival, a vi­láglátás alapvető módszereivel és azzal a fogalomrendszerrel amellyel az emberiség próbálja leírni a körülötte lévő világot. Biztos, hogy érdeklődésre tart majd számot az önismere­ti kör munkája, amelyben egyetemisták és gimnazisták az ember saját értékeinek és hibáinak objektív megítélésé­vel foglalkoznak. Főképpen a csoportos beszélgetések mód­szereit alkalmazzák majd a reális önértékeléshez. Mi tagadás, egy-két fellán­golástól eltekintve, nem éppen virágzó a gödöllői fotósélet, noha tény, hogy igen sok pro­fi és tehetséges amatőr fotós él, lakik vagy dolgozik itt és a járásban is. Közülük a fiatalok további jelentkezését várják a művelődési központ fotószak­körébe. Kezdőkkel és haladók­kal egyaránt foglalkoznak. A játékkészítő szakkörben az egyszerű népi játékok meg­alkotása a cél. Ezekhez első­sorban a természetes anyago­kat akarják felhasználni. A kézműveskörbe ugyancsak több új jelentkezőt várnak, mindenekelőtt a szakmunkás- tanulók köréből. Fafaragás, bőrmunka és ugyancsak játé­kok készítése vár a fiatalokra, akiket Vidák István ifjú nép­művész vezet be a kézműves­ség rejtelmeibe. Harsr.istshárosn liter Vért «gátak Véradónapot tartottak a vácszentlászlói Zöldmező Ter­melőszövetkezetben. A vér­adáson — kizárólag a téesz tagjai és alkalmazottai közül — kilencvenhatan jelentek meg, s összesen harminchá­rom liter vért adtak. Az ikladi Ipari Műszergyár dolgozói üzemrészenként ér­keznek véradásra. Autóbusz- szál utaztak Gödöllőre, a Pest megyei Vértranszfúziós Állo­más központjába. Első cso­portjukban sz'ázötvenegyen jelentek meg, s ötvenhét li­ter vért vettek tőlünk az asszis- tensek. A legközelebbi véradónap járásunkban augusztus 17-én lesz, ekkor ugyancsak az Ipari Műszergyár dolgozóinak egy csoportja érkezik a véradóba. Augusztus 19-én, reggel 8 órá­tól pedig Túrán, a Tabán úti iskolában várják az önkéntes véradókat. Kerspestarcsa t® OneSiSQHidó egységek A kerepestarcsai Szilasmen- ti Termelőszövetkezet ipari fő­ágazata huszonkét önálló ki­sebb üzemből áll, amelyek ön­elszámoló egységek. Termelési értékük együttesen várha­tóan meghaladja a kétszáz- millió forintot. Felé- és várostörféeiet Kinyílt családi fényképáíbumok * I Már a megnyitón kirobbanó volt a siker: a gödöllői mű­velődési központ legújabb fo­tótörténeti kiállítása, a Gödöl­lő a családi fényképalbumok­ban című, alighanem osztat­lan elismerést arat majd a vá­ros közönsége körében. Akkor pedig a rendezők szándéka el­éri célját. Hiszen Kincses Ká­roly így mutatta be a tárla­tot: nem szakmai, nem mű­vészeti kiállításról van szó, a város idősebb és fiatalabb la­kóinak szánjuk, a régi Gödöl­lőt idézzük fel, emlékezés­képpen, tanulságul. S hogy tetsszen, most fontosabb min­dennél. Császári és királyi Az anyag legnagyobb része valóban a címnek megfelelően, hajdani korok emlékeit őrző fényképalbumokból került ki, jókora hányadát pedig a társ­rendező, a helytörténeti gyűj­temény bocsátotta rendelke­zésre. A kilencszáz beérkezett, összegyűjtött fénykép közül, gondos válogatás, reprózás, restaurálás után háromszázat állítottak ki, megtetézve né­hány fotózással kapcsolatos eszközzel, kiadvánnyal is, amelyek szintén a városhoz kötődnek. A tárlat négy nagyobb rész­re tagolódik. Az érdeklődő először az egykori vagy még ma is aktív hivatásos gödöllői fényképészek munkásságából kap ízelítőt. Van itt kép több is, az első majd a nyomába lépett többi, császári és kirá­lyi fényképész: Csonka, For- ché, Erdélyi, Kalántai, Hirli'ng névjegyével. Több fotográfiá­val szerepel Czangár Gyula, aki ma sem pihenhet, s akinek képriportjaival lapunk hasáb­jain is találkozhat az olvasó. Ha úgy tetszik, a képek többsége mégis amatőrmunka, de nem akármilyen. Különö­sen érdekesek a Gödöllővel kapcsolatos események fotói, a kastélyról készült profi vagy amatőr zsánerfotók, a kii’ályi pár; Ferenc József és Erzsé­bet királyné szereplésével. Az is köztudomású, hogy a Ta­nácsköztársaság alatt a kas­télyban főhadiszállás volt, a fennmaradt fényképeken töb­bek között Böhm és Strom­feld látható. Aztán a kor­mányzói korszak következik: illusztrációképpen Horthy sze­repel a képeken, mint Gödöl­lő egykori gyakori vendége. Páratlan Endre László dicste­len karrierjének története, amely négy kénbe sűríti a ke- gyenc akasztójáig vezető útját. Ük- és dédszülők Nem hiányoznak természe­tesen a gödöllői művésztelep legérdekesebb fotói, az 1933- ban rendezett cserkész világ- találkozó, a jamboree, és az 1939-es lány cserkészösszejö­vetel, a pax-ting képei sem. Mindeközben háttérként ott az egykori község: a mára fel- ismerhetetlenségig megválto­zott utcák, terek, parkok lát­ványa. S ezután következnek a csa­ládi fotóalbumokból előkerült féltve őrzött kincsek, a múlt e többnyire már megkopott, de mégis oly kifejező tanúsá­gai, az egykori gödöllői és környékbeli emberekről, őseinkről, ük- és dédszüleink- ről. Itt aztán lehet találgatni, mutogatni, elrévedni, emlé­kezni. S a látogatók meg is teszik. Tanúja lehettem, ami­kor egy középkorú pár per­cekre megállt egy-egy fény­kép előtt, s szüleiktől, nagy­szülőiktől hallott történeteket elevenítettek fel, máig vezet­ték a képeken láthatók csa­ládfáját, nevetve, szomorkod- va idézték saját élményeiket is. Érdemes minden kiállított tárgy, fotó mellett elidőzni egy keveset, messziről nem látványos ez. Minél többet nézegetjük viszont a fényké­peket, annál több tárulkozik fel a hajdani világból. Kinek- kinek másképpen persze. Egy fiatalt — aki csak hallomásból ismeri a képek híresebb sze­replőit és sehogyan sem a többieket s a régi települést —, főként a hangulat fogja meg. a fotó tényszerű történe­lemidézete, a mával való ösz- szevetés e semmivel sem he­lyettesíthető lehetősége. Bő magyarázat No és akad érdekesség mindettől függetlenül is. Meg­mosolyogni és meghatódni va­ló az az áhítatos beállás, ahogy Agnelly J. B. kamerá­jába néz Hegedűs János hon­véd orvos, aki Isaszegnél is harcolt 1849-ben. Vagy pél­dául az a kép, amelynek a szerzőié ismeretlen, s amely a hajdani iparoskor egvik bankettjén készült. A derék­1SS h- ’ felilfeL. Egy a sok kép közül: Csonka Simon az első hivatalos gö­döllői császári és királyt fényképész által készített vi­zitkártya. szögű asztal sarkán, velünk szemben egy üres szék, gaz­dája épp az imént állhatott fel, s alighanem ő készítette a felvételt. Akik belenéznek az objektívbe, mind ismerték őt, mi csak azt tudjuk, hol ülhe­tett. Ezúttal a jálalásra sem le­het semmi panaszunk. Az is­mertető szöveg bő és hiteles, kellő eligazítást nyújt, talán csak a számozásban lehetett volna több logika. Aki pedig megnézi a szeptember 2-ig nyitva tartó tárlatot, amely szerdát kivéve mindennap délután négytől este nyolcig látható, megállapíthatja, nem túloz a plakát: itt valóban fo­tó- és várostörténeti kiállítás­ról van szó. G. Z. ISSN 01’33—1357 (Gödöllőt Hírlap) Termeljen és fogyasszon gombát! Laskagomba házilagos termesztéséhez beoltott nyárfarönk előjegyezhető és kapható a Gödöllő és vidéke ÁFÉSZ veresegyházi fe!vásáriótelepén. 100 kg rönk ára: 360 Ft. Termelési útmutatót a telepen adunk. Érdeklődni lehet: Veresegyház, Petőfi u. 1. Telefon: Veresegyház 6.

Next

/
Thumbnails
Contents