Pest Megyei Hírlap, 1982. augusztus (26. évfolyam, 179-203. szám)

1982-08-01 / 179. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDI JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXVI. ÉVFOLYAM, 179. SZÁM 1982. AUGUSZTUS 1., VASÁRNAP A haladást választották Bátrabban efébs menni az újnak A századforduló táján Nyársapát vad futóhomokját gyümölccsel, szőlővel, szelídí­tették a gazdák. Virágzó kert­kultúra bontakozott ki, s még 1960-ban 936 kataszteri hold szőlőt tartottak számon. Üj telepítések voltak akkoriban is, de ' nem jártak a várt eredménnyel, s az elmúlt két évtizedben rohamosan csök­kent az ültetvények területe. A település termelőszövetke­zete bízott a jövőben, s zász­lajára jelszóként a haladást írta, nevéül választva e prog­ramot. Az azóta eltelt időszak azonban azt mutatta, hogy ezen a gyenge homoktalajon nagyon nehéz előbbre lépni, de nem lehetetlen. Ezt pró­bálgatja napjainkban a Hala­dás Termelőszövetkezet. Intézkedési terv A természeti tényezőknek nagymértékben kiszolgáltatott ez a gyenge termőhelyi adott­ságokkal rendelkező gazdaság. Több megrázkódtatás érte a közöst: 1976-ban tízmillió fo­rintos alaphiány jelentkezett, s évekbe telt, amíg kihever­ték. 1979 aszályos év volt, tavaly ismét sivár képet mu­tatott a határ, a nyereség nem haladta meg az 5,5 millió fo­rintot és nem terveztek többet az idei évre sem, pedig már lassacskán kibontakoznak a jövő ígéretesebbnek tűnő kör­vonalai. A párt járási bizottsága kü­lönös figyelemmel foglalkozik a gyengébb adottságú szövet­kezetekkel, ösztönzi és segíti fejlődésüket, a közös vagyon gyarapítását, a kollektíva tag­jainak egyeni boldogulását. Erre az .evre intézkedési ter­vet készítettek a tsz-vezetók- kel, amelyben megfogalmaz­ták, hogyan lehelne natéko- nyaoban, színvonalasabb veze­tessél, jobb munkával megfe­lelő kerékvágásba tenni a szö­vetkezet szekerét? Papírra vetették az elgondo­lásokat, amelyek . figyelembe veszik az adott gazdasági le­hetőségeket. Az üzem- és mun­kaszervezés, az ésszerű takaré­kosság érdekében tesznek lé­péseket. Azon vannak, hogy földjeiket minél jobban hasz­nosítsák, művelésbe vonva az elhagyott tanyahelyeket, fölös­leges dűlőutakat. Fontosnak tartják a laboratóriumi vizs­gálatoknak megfelelő talaj­erőpótlást, különös tekintettel a meglevő istállótrágya fel- használására. Nem maradhat el ezentúl a negyedévenkénti tüzetes közgazdsági elemzés, sorra véve valamennyi ága­zatot. így lehet időben felis­merni. mi a gazdaságtalan, mit kell változtatni. Az alap- és a melléküzemági tevékeny­ségnek egyaránt el kell érnie a tervbe vett színvonalat, s ehhez az eddiginél áldozato­sabb, sikeresebb munka kell, ezt célul tűzték ki. Fejlődő melléküzemek Mit tettek eddig? Miután a gazdaság árbevéte­lének legalább 60 százaléka az alaptevékenységből származik ezentúl is, ismét hozzáláttak az — ezúttal szakszerű és át­gondolt — gyümölcs- és szőlő- telepítéshez. Nyolcvannégy hektár szilváskertjük a kö­vetkező években termőre for­dul. Jövő ősszel 43 hektáron meggyet telepítenek Egy éve alakítottak ki egy 33 hektáros szőlőtáblát, a borkombinátta! együttműködésben. Ennek a telepítési programnak a kö­vetkező esztendőkben is foly­tatódnia kell. A legeltetéses szarvasmar­hatartást is szeretnék nyeresé­gesebbé tenni, meg kell ter­melni a kellő mennyiségű és minőségű takarmányt és a hús olcsó előállítására kell töre­kedni. Miután az időjárás kiszá­míthatatlansága a 11 arany­koronás földeken az átlagosnál nagyobb galibákat okozhat, bi­zonyos mértékben függetlení­teni kell magukat ezektől a körülményektől. Az ipari mel­léküzemágak ezt a óéit szolgál­ják. Nem sajnálják a fejlesz­tés forintjait a gumiüzemre és a vasipari részlegre. Tavaly hozzáláttak egy szín műhellyé alakításához. Növelték a gu­miüzem teljesítőképességét, hiszen ez így mind nagyobb nyereséget hoz, megérik a pénzt az új gépek. Hasonló a helyzet a vasasok műhelyével is. Ennek köszönhető, hogy már az idén várhatóan tíz­millió forinttal nagyobb lesz a melléküzemekből származó árbevétel, , s remélhetőleg emelkedik a gazdaság tiszta nyeresége is. Igaz, a szak­munkás kevés, kellene még néhány ügyes esztergályos, hiszen így csak sok túlórázás­sal tudnak eleget tenni vál­lalt kötelezettségüknek. Az idén összesen hárommillió fo­rintot szánnak fejlesztési alap­jukból a gépvásárlásokra, a jobb körülmények megterem­tésére. Hzsznos határozatok A Haladás Tsz idegenkedik a kockázatvállalástól. Néhány vállalkozásnak, mint például a Pest megyei 5-ös számú Építőipari Közös Vállalkozás­nak, a ceglédi TSZKER-nek, a Taurina-programnak, a ga­bona- és iparinövény-termesz- tési rendszernek, a borgazda­sági társulásnak, az erdészeti meg a gyümölcstermesztési rendszernek tagja. ötéves együttműködési szerződés ér­telmében a kalászosok és a napraforgó betakarítását a nagykőrösi Mészáros János Tsz és a börzsöny aljai szövet­kezet végzi. Kapcsolatot épí­tettek ki a csepeli Duna Ter­melőszövetkezettel is, ám ezt még tartalommal ezután kell megtölteni. Egyáltalán egy kicsit bát­rabban elébe menni az újnak, kezdeményezéssel, ágazatszer­vezéssel, alakítással. A múlt évben a 39 ezer fo­rintot alig haladta meg a munkadíjszínvonal. Az embe­rek felmérték a lehetőségei­ket, s amit nem kaphattak meg a szövetkezettől, azt a háztájiban végzett munkával tudták előteremteni, ugyan­csak a tsz segítségével. Ezt bizonyítja, hogy terményfélé­ket és jószágokat húszmillió forint értékben adtak át a fel­vásárlóhelyeken. Volt egy időszak, amikor a vezetés egysége is megbomlott, s nem volt mindig, minden­ben ura a helyzetnek. Ügy tűnik, ebből levonták a kellő tanulságot, és akár kádercse­rékkel is, a jobb megoldások irányában haladnak. Több fi­gyelmet fordítanak az embe­rek gondjainak a megoldására, s amióta ezt tapasztalják a tagok, jobb a közhangulat. Mindenesetre a vezetőség most úgy látja — és erről kell meggyőznie a tagságot is —, hogy néhány éven belül sike­rül magasabb színvonalra emelni a gazdálkodást, jobb munkával és szervezéssel, még a nehezülő közgazdasági kö­rülmények ellenére is. Nyárs­avát ismét a szőlőbe és a fákba kapaszkodik, próbálja szilárdabban megvetni lábát a homokon. Tamasi Tamás Napról napra utazók Viszik a jelképes stafétát Mse! Aihsrtéi’sán is ami marasztaló ve, jól dolgoznak, hozzásegíte­nek a jó eredményekhez. Al- bertirsán a fiatalok többsége becsületesen él, dolgozik, fe­lelősséget érez lakóhélye fej­lődéséért. Élénk az élst A KISZ-mozgalmon belül a nagyközségben megújulás ta­pasztalható. Az elképzelések sikeres megvalósításánál fon­tosnak érzik a mozgalmi élet felpezsdítését is. A KiSZ-mun- k.a a termelési mozgalmaktól ma már nem választható el. A legtöbb üzemben, tsz-ben, más munkahelyen meghatározó, példamutató szerepük van a KISZ-eseknek a szocialista munkaversenyben. Megfelelő szakmai, politikai-ideológiai felkészültségű, a közösségért felelősséget érző, művelt fiata­lok kellenek. E képzéseket mindenütt szorgalmazzák. Albertirsán sok fiatal mond­ja, hogy szórakozásra — ami természetes és jogos igény — a nagyközségben nincsen elég lehetőség. Változást jelent a néhány nappal ezelőtt átadott vendéglátóhely, igaz. De ne csak ez jelentse a kikapcsoló­dást. A művelődési ház tu­catnyi lehetőséget kínál önmű­velésre, hasznos időtöltésre, művészeti köreivel, szakkörei­vel, klubjaival, műsoros ren­dezvényeivel, ismeretterjesztő előadásaival. Élénk ,áz élet a település könyvtárában, ahol nemcsak kölcsönözni és olvas­ni lehet, hanem év közben gya­koriak az irodalmi rendezvé­nyek, találkozók. Jó az ifjúsá­gi klub is, de annak program­ját még változatosabbá, szí­nesen vonzóbbá lehet tenni. Bár reggelente sok fiatalt visz az autóbusz, a vonat Al- bertirsáról más településre, munkahelyére, azért nem kell félni, hogy az évek múlásával nem lesz, aki a helyben ma­radiakra hagyja a község dol­gát, akire ne lehetne számíta­ni. Át fogják venni a jelképes stafétát, az elődök eredmé­nyeit tovább gyarapítva élnek, dolgoznak — s ha csak lehet, megtelepednek, szülőfalujuk­ban maradnak. Erős János SzoEgáEfafó a lakótelepen Ha kell, fél éra a határidő Az új lakótelepek létesítése, az új háztömbök építése ma­ga után vonja a szolgáltató- hálózat bővülését is. Váro­sunkban még fiatal a 2. számú szolgáltatóház, amely sokol­dalúan áll a lakosság rendel­kezésére. Van itt férfi-, női fodrászat, kozmetika, szabó­ság, patyolat, cipészet és eb­ben dolgoznak az elektromos háztartási készülékek orvosai, a műszerészek is. Csak órás nincs még a környéken sem, pedig — gondoljuk — ebben a városrészben is szükség len­ne rá. Memciak javítanak Ottjártunkkor a cipészeket és a műszerészeket látogattuk meg. A Dél-Pest megyei Láb­belikészítő Szövetkezet fiók­jában beszélgettünk Vida Ká- rolyné cipőátvevővel és a részlegében Stringovics Gyula rádió-tv műszerésszel. — Milyen a forgalmuk? — kérdeztük Vida Károlynétól. — Naponta átlagosan 10—15 pár cipőt veszünk át javítás­ra, Nyáron kisebb a forgalom, de aprólékosabb munkát kell végezni, mint például a női szandálok keskeny pántjának ragasztása, varrása, vagy a tűsarkú szandálok sarkalása. — A forgalmat emeli, hogy nemcsak javítjuk a lábbeli­ket. hanem új holmit is áru­sítunk. Bőven yan még férfi­cipőnk és papucsunk, a fatal­pú női szandálok pedig már lassan elfogynak. A szövetke­zet központjában, a Rákóczi úton mérték utáni cipőkészí­tést is vállalnak. — Milyen határidővel dol­goznak? — Elég gyakran fél órán be­lül készen vannak a lábbelik. Két-három nap alatt azonban a nagyobb javítások is elké­szülnek. Lényegesnek tartjuk, hogy a megadott időpontban nálunk mindig átvehetők a javított cipők, csizmák, szan­dálok. A munkák nem torlód­nak össze, mert a behozott lábbeliket folyamatosan javít­juk — és így a jelenleginél több munkát is tudnánk vál­lalni. jótálláson belül — A falon tábla hirdeti, hogy javításra csak megtisztí­tott lábbelit vesznek át. Ezt külön mondani kell? — Bizony, előfordul, hogy olyan cipőt hoznak, amit to­vább tartana megtisztítani, mint megjavítani. Van olyan eset, amikor mi adunk sárke­fét és itt az ajtó előtt tisztít­ják meg a cipőjüket. Elgon­dolkodunk, ha történetesen ez a cipő nem ment volna tönkre — megtisztítva sem lenne. Alighanem sok felnőtt példát vehetne a Mikulást váró gye­rekekről — fejezi be Vida Ká- rolyné. — A vasipari szövetkezet­hez tartozunk ugyan, de szer­ződést kötöttünk a Ramovill Szolgáltató Szövetkezettel, és így tőlük kapjuk a beépítendő alkatrészeket. Ugyanis mi ja­vítjuk garanciálisán a Ramo­vill által forgalmazott készü­lékeket. Elég nagy terület tar­tozik hozzánk, Pilistől Nagy­kőrösig — kezdjük a beszélge­tést Stringovics Gyulával. — Minden háztartási elekt­romos készüléket megjavíta­nak? — Vállalunk televízót. rá­diót, magnetofont, lemezját­szót, kávédarálót, porszívót, hajsütővasat, hajszárítót, mo­sógépet, centrifugát. Bejelen­tés alapján házhoz megyünk, ha a hűtőgéppel, olajkályhá­val, villanybojlerral van baj. Ez utóbbiakat a helyszínen megjavítjuk, a behozott ké­szülékek pedig általában egy héten belül elkészülnek. — Biztos sok félreértés adó­dik a garanciális javítás kap­csán ... — Szigorúan kell ezt ven­ni, mert a garanciális javítás — azaz a jótállási időn belüli térítésmentesség — csak bi­zonyos szabályok betartása esetén jogos. Lényeges a jót­állási idő. amelyet a készülék vásárlásakor kapott jótállási jegyre tüntetnek fel a boltban. Fontos, hogy meglegyen a jótállási jegy, a garanciális időtartam alatt a szerkezetet rendeltetésének megfelelően használják, és ne próbálkoz­zanak otthoni javítással, mi­előtt elhozzák. Nem javítjuk ingyen az ele­mi kárt szenvedett készüléke­ket sem. Újabb típusok — Ebben a szakmában min­dig új és új dolgok tűnnek fel, hogyan tartanak lépést a technikai újdonságokkal? — Ahhoz, hogy az ember ne maradjon le, állandóan ké­peznie kell magát. A Ramo­vill évente több tanfolyamot is szervez, ezekre el szoktunk menni. A részvétel nem köte­lező ugyan, de ott mindig hallunk valami újat, és amiről ma csak a tanfolyamon hal­lunk valamit, azt holnap talán már javítjuk is a szervizben. Bubonyi Mária Hírhozó kaíalóps Kissfofikák Itthon és külföldön egyaránt népes táboruk van a kisgrafi- kák után érdeklődőknek, a gyűjtőknek. Kiállításokon mu­tatkoznak be sorra — hol ma­gük az alkotók, hol pedig egy- egy értékes, szép, több ezer darabból álló gyűjtemény gazdái. ’ Nagy László Lázár ceglédi grafikus a napokban egy ka­talógust kapott az NSZK-ból. így tudta meg, hogy tizenöt kisgrafikája, köztük ex libri­sei, egy kiállításon örvendez­tetik meg látványukkal a kö­zönséget. A bemutató egy holland és egy nyugatnémet gyűjtő kisgraiikatárlata. U-viíansín á tákolmánnyal iféifít _ Kidolgozták az U-vitamin mesterséges előállításának módját a Reanal Finomvegy­szergyárban. Ezzel lehetővé vált a káposztafélékben elő­forduló U-vitamin nagy töme­gű gyártása mesterséges alap­anyagokból és felhasználása a tömegtakarmányozásban. A takarmányba kevert új ható­anyaggal megelőzik a serté­seknél a gyomorfekély kiala­kulását. Az intenzív állattar­tás körülményei között ugyan­is a sertések fokozottan haj­lamosak erre a megbetegedés­re. Az eddigi felmérések szerint évente mintegy 100 tonna U- vitamint hasznosíthatnának az állattartó telepek. Nagyüzemi gyártásának technológiáját a Reanal Finomvegyszergyár éá az Egyesült Gyógyszer- és Tápszergyár közös vállalata, az EGAL Vegyipari Közös Vállalat dolgozza ki. Sárik Jángsné, a városi ta­nács elnökhelyettese augusz­tus 4-én, szerdán délelőtt 8- tól 12 óráig fogadóórákat tart a városházán, hivatali helyisé­gében. Maguknak épük a műhelyt # •: fff Épül a Bem Jó­zsef Ipari Szak­munkásképző In­tézet új építőipari tanműhelye a Hold utcában, Cegléden. Az épí­tőanyagot a Duna —Tisza közi Álla­mi Építőipari Vál­lalat biztosítja, az összes munkát — a kitűzéstől a be­fejezésig — a szakmunkástanu­lók végzik. A felső képeit; válaszfalat raknak a fiatalok a négy, egyenként ötven négyzetméter alapterületű mű­helyből álló épü­letben. Az alsó képen: a szertárhoz maltert kevernek a komiI- vestanulók. Apáti-Tóth Sándor felvételei ISSN 01 S3—2500 (Ceglédi Hírlap) Albertirsán úgy 2 ezer fia- I tál él, dolgozik, tanul. Ez a szám a település lakosságának jelentős része, nem közömbös j tehát, hogyan találják meg a megélhetési lehetőséget, ho-1 gyan a szabad órák hasznos el­töltésének módját, s mindezt úgy, hogy ne vágyódjanak el a nagyközségből, hanem legye­nek a lakóhelyüket magukénak érző, azért áldozatokat vállal­ni, hozni képes, dolgos és ak­tív közéleti emberek. A fiatalok között sok az in­gázó. Eljárnak Albertirsáról, mert közép- vagy felsőfokú is­kolában tanulnak, illetve azt elvégezve másutt lelnek mun­kahelyre. Idejük és energiájuk nagy részét leköti a tanulás és az utazgatás nap mint nap. Tőlük is várnak Emiatt mérséklődik kötődésük a lakóhelyükhöz és ezt kell valamilyen módon ellensúlyoz­ni, olyan megoldást keresve, hogy az eljárók ne vesszenek el a település számára. Fel | kell kelteni érdeklődésüket la­kóhelyük iránt, a község életé­vel kapcsolatos eredmények­ről, feladatokról szélesebb kö­rű tájékoztatást adva, amely nekik is szól, tőlük is vár. A közérdekű felhívásoknak van foganatuk. Érdekeltté kell ten­ni az eljárókat a lakóhely fej­lődésében, hiszen annak ered- i ménye ‘ az itt élő és dolgozó | fiataloknak jelent előnyöket. I A község vezetőinek' állás-! foglalását ez ügyben munkájuk ; tükrözi. Ifjúsági klubokba, kö- j zépiskolákba elmenve, beszél- i getnek a fiatalokkal, tájékoz­tatják őket a községpolitikai célkitűzésektől, az előttük álló feladatokról. Kikérik vélemé­nyüket, javaslataikat. Felelősséggel A községbeli üzemek vezetői mind nagyobb gondot fordíta­nak arra, hogy a tanulást be­fejező fiatalok helybeli mun­kavállalását szorgalmazzák. A munka- és életkörülmények ja­vításával ösztönöznek, igyekez­nek segíteni, a bérek alakítá­sával, különféle juttatásokkal. Nem titkolják sem üzemben, sem a termelőszövetkezetek­ben, ha a fiatalok, beilleszked-

Next

/
Thumbnails
Contents