Pest Megyei Hírlap, 1982. augusztus (26. évfolyam, 179-203. szám)

1982-08-28 / 201. szám

Jegyzet Megszólal a csengő A szeptemberi csengőszó ** nár második éve nosztalgia csupán városunk legtöbb iskolájában. Az egykor volt diákok még mindig erős érzelmi töltés­sel emlékeznek a tanév­kezdés szeptemberi hangu­latára. A szeptember ezút­tal a múlté. Az idén már szerte az országban vala­mivel korábban, augusztus 30-án kezdődik a tanév, s a 6—14 éves korú diákse­reg ezen a napon már munkához is lát. Az ötnapos munkahét betört a tanterem falai kö­zé is. összhangban a nép- gazdasági tervekkel és cé­lokkal, az oktatásügy is át­tér egy újfajta munka­rendre. Városunk abban a sze­rencsés helyzetben van, hogy két iskola kivételével, az összes oktatási intéz­mény részt vett a kipróbá­lásban — iskolaváros lévén — részese volt a kísérlettel járó nehézségeknek és az ezzel együtt járó örömök­nek is. Minden elismerést megérdemelnek a kísérlet résztvevői, hiszen Petőfi szavait kölcsönözve: nehe­zebb a csecsemőnek az első lépést, megtenni, mint az óriásnak méríöldeket gya­logolni. A felsőbb művelődési szervek is feltehetően ezt értékelték, amikor a megye középfokú intézeteinek igazgatói értekezletét — amely a tanév-előkészítés­re hivatott — itt, Vácott rendezték meg. Városunkban gyűltek össze augusztus 23-án a gimnáziumok, szakközépis­kolák és szakmunkásképző intézetek vezetői, hogy „közös dolgaik”-ról tanács­kozzanak, meghatározzák a legfontosabb helyi jellegű feladatokat. A város álta­lános iskoláinak igazgatói az ezt követő napon, 24-én ugyanezzel a céllal érte­keztek. Igen, mert az augusztus 30-i csengő már a tanítás kezdetét fogja jelezni, ám ezt megelőzően már javában folyik iy előkészítő munka. Nem,»w csak a tanácskozások van­nak napirenden, hanem munkatervek és órarendek születnek, befejeződnek a nyári felújítási munkála­tok. Most, az új tanév kü­szöbén tehát megterem­tődnek azok a feltételek, amelyek az 1982/83. oktatá­si év kezdetéhez és a mun­ka további menetéhez fel­tétlenül szükségesek. Igaz­gatók, pedagógusok váltják aprópénzre a művelődési kormányzat' által kiadott irányelveket, utasításokat. Tőlük is függ, hogy ez a tanév mennyire lesz ered­ményes. Rajtuk is áll. hogy a tanulók közérzete milyen lesz az iskola falai között. Űj tanévet kezdünk. A legtöbb iskola már eay- esztendős tapasztalattal a háta mögött fog hozza a munkához, míg a kísérlet­ben részt nem vevők most ízlelik az újfajta munka­rend szerinti életritmust. Bízunk abban, hogy szá­mukra sem lesz ez törés az eddig végzett eredményes nevelésben, oktatásban. Dóra Zoltán A PEST MEGYEI HÍRLAP VÁCI JÁRÁSI E'S VÁC VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXVI. ÉVFOLYAM, 201. SZÁM 1982. AUGUSZTUS 28., SZOMBAT ló o félévi mérleg Visszatérnek a rideg tartáshoz hégrádi János a Letkési Ipolyvőlgye Termelőszövetkezet elnöke 1978-tól áll a gazdaság élén. Az már nem titok a váci járásban, hogy a mezőgazdasá­gi üzemek fellendülése a veze­tőségváltás után indult meg. 1982-ben először sikerült megháromszorozniuk az 1978- as év nyereségét. A pozitív ol­dalon ekkor 10 millió 500 ezer forintot mutattak a számok. Pótolják a kiesést Letkésen nem felejtették el, hogy a nyereség jelentős há­nyadát illik az alaptevékenység fejlesztésére fordítani. E törek­vésnek köszönhető, hogy a régi mezőgazdasági gépparkjukat szinte teljesen kicserélték. — Erre a gazdasági évre 11,5 —12 milliós nyereséget tervez­tünk, mcftidja a téeszetnök. Több mint a fele már megvan — folytatja. — Igaz, a búza és a gabona csak 29 mázsára sikerült hektáronként, de a mi földjein­ken a 35 mázsás átlag már ki­emelkedő eredménynek számít. Ebben az évben ráadásul sú­lyos fagy- és vadkárt szenved­tek a kalászosaink. A kiesést a 70 hektáros másodvetéssel és öntözéssel próbáljuk pótolni. A 30 hektár silónak szánt kukori­cát szemtermésnek vágjuk le, ami 15 vagon szemestermény­nek felel meg. A szárát is hasz­nosítjuk, a lábasjóságok téli ta­karmányozásánál. A piros- és feketeribiszke- ültetvényeket 1978-ban fiatal fácskákkal váltották le. A 40 hektárnyi ültetvény most for­dul termőre, sőt 1984-re újabb 40 hektár emeli a nyereséget. Málna nincs a közösben, csak a tagok számára telepítettek 3 hektárnyit, de az olyan jól jö­vedelmez. hogy ezt a területet szeretnék megkétszerezni. Ügy látják ugyanis, hogy a tagok­nak adott kisebb területek jö­vedelmezőbbek, mintha a ter­melőszövetkezet maga műveli a nagyobb ültetvényeket. Ráfizetés nélkül Érdekes volt az, amit az el­nök a hústermeléssel kapcso­latban mondott. Hosszú évekig ráfizetéses ágazata volt ez az Ipolyvölgyének. Volt olyan esz­tendő, hogy 3 millió 700 ezer passzívumot ..hozott”. Két évre aztán a húsmarhatartásra tér­tek át. Bevezették a szakaszos elletést. ami azt jelenti, hogy a tehenek áprilistól júliusig, bor­jaznak. Vagyis arról van szó, hogy a megtermékenyítést tu­datosan megtervezik. így a borjak egyszerre nőnek fel, megközelítőleg azonos a súlyuk, a legelőn növekszenek, a bor­Tömegsportversenyek A hagyományos Alkotmány napi sportesemény eredmé­nyei: Labdarúgás: 1. Gödi Tsz, 2. Gödi tanács, 3. Szovjet csapat. Tenisz (16 induló): 1. Kenéz Attila 2. Wolf Lajos. 3. Kenéz Zoltán. Sakk (13 induló): 1. Molnár Péter 11. 2. Solymosi László 10. 3. Fenyvessy György 9,5 pont (Dunakeszi SE). Fel­nőtt csapat: 1. Solymosi László, Molnár Péter 21. 2. Fenyvessy György, Horváth Béla 18 (Du­nakeszi SE) 3. Fülöp József, dr. Perlaki László (Göd) 13 ponttal. Űttörő egyéni: 1. Bélák Zol­tán, 2. Bélák Ferenc. 3. Osz- lánszki Zoltán (gödiek). Csa­pat: 1. Göd (Bélák Z., Bélák F.). A szobi napok keretében megrendezett asztalitenisz- és sakkverseny eredményei: Asztalitenisz: Férfi egyéni. 1. Klinyecz Lajos, 2. Lendvényi Zsolt, 3. Palovits Gábor. Férfi páros: 1. Klinyecz—Palovits. 2. Balogh—Giber. 3. Lendvényi— Batics (szobiak). Sakk: Férfi egyéni: 1. Konya Károly 5,5. 2. Fülöp József 5 (Göd), 3. Klinyecz Lajos (Szob). ★ Augusztus 20-án a verőce­marosi sportegyesület karöltve a helyi községi pártszervezettel női kézilabda-tornát rendezett. Eredmények: Nagymaros—Verőcemaros 8- 7 Gödi Tsz— V. Forte II. 9- 9 V. Forte II.—V.-maros 9-11 Gödi Tsz-—Nagymaros 9-12 Nagymaros—V. Forte II. 11-11 Verőcemaros—Gödi Tsz 11-10 Végeredmény: 1. Nagymaros 5 pont 2. Verőcemaros 4 pont 3. Forte II. 2 pont 4. Gödi Tsz 1 pont júnevelő épületek feleslegessé válnak. Az állattartás ezen sza­kasza tehát kiiktatódik a költ­ségekből. Csökken az elhullás is, a hajdani 10—12 százalékkal szemben csak 7 százalék. Van itt még egy körülmény, amit figyelésibe- kell venni, mégpedig az. hogy az inszemi- nálás 3 hónapig tart, s az ál­latgondozóknak sem kell fel­ügyelni a folyamatos ellésekre. Kísérleteznek Letkésen más­sal is. Az elmúlt esztendőben a szarvasmarha-állomány felét istállókban tartották, a másik felét, a csillagos ég alatt, kará­mokban. Azt tapasztalták, hogy 10 százalékos plusz takarmány­adaggal a karámban tartott jó­szág sokkal jobban megőrizte a kondícióját, mint az istálló­beli társai. Két dologra vigyáz­tak nagyon, az egyik az volt, hogy az alomszalma mindig vastag és száraz legyen, s az ivóvíz állandóan 18 fok körüli legyen. Az állat ugyanis kita­pasztalja, hogy hová feküdjön, csalhatatlanul megtalálja a szélárnyékos helyeket. E ta­pasztalatok birtokába az idén már úgy rakták a szalmakazla­kat, hogy ezek védjék a leendő karámokat, s közel is legyenek az almozáshoz. A fő nyereségforrás E törekvésekkel párhuzamo­san odafigyelnek a mellék­üzemágra is, mert a 11,5 mil­liós nyereségből 10 mégiscsak ebből az ágazatból adódott. Jobban szervezik az anyagellá­tást, költségmegtakarító ötle­teket vezettek be, s azt remé­lik, hogy a teljesítményük mintegy 3 millióval növekedni fog. Kistranszformátorokat gyártanak az Orion hifitornyá­ba. A hagyományossal szemben a Toroid nevű trafók súlya fe­leakkora, a teljesítménye pe­dig ugyanakkora mint a haj­dani 4 kilósé volt. Gyümölcsö­ző a kooperációjuk a nagyma­rosi szövetkezettel is, a letké- siek tekercselik, hőkezelik a szövetkezet számára a transz­formátorokba való vasmagokat. Ügy tűnik, hogy tovább nő a fejlesztési alapjuk. A szociá­lis létesítményekre 2,5 milliót, a mezőgazdasági géppark fejlesztésére ennél jóval többet költhetnek. A műszerüzemük­ben 120 nő talál munkát, ami­kor málna- és ribiszkeszezon van az üzem leáll, az itt dol­gozók a földekre vonulnak. A tervet annyira tudatosan dol­gozták ki. hogy a műszerüzem működését csak évi 10 hónapra méretezték. Vicsotka Mihály ÜGYELET Augusztus 30-tól szeptem­ber 5-ig az alábbi orvosok tartanak ügyeletet: hétfőn: dr. Steffek Éva, kedden: dr. Bénik Gyula, szerdán: dr. Tóth Mária, csütörtökön: dr. Steffek Éva, pénteken: dr. Füredi Gyula, szombaton és. vasárnap: dr. Gulyás Zoltán. Gyermekgyógyászati ügyelet szeptember 4-én és 5-én: dr. Daróczy Károly. Az ügyeletet a régi kórház épületében (Vác, Március 15. tér 9.), a 11-525- ös telefonon lehet hívni. A beosztás hét közben meg­változhat. Mozin«« Kultúr Filmszínház (Lenin út 58.): augusztus 30-tól szep­tember 1-ig — hétfőtől szer­dáig — mindhárom előadáson A dögkeselyű című új, színes, magyar bűnügyi filmet vetí­tik, Il-es helyáron, 14 éven felüli nézőknek. Rendezte: Ragály Elemér, főszereplői: Cserhalmi György, Maria Gladkowska, Temessy Hédi és Perczel Zita. Szolgáltatás Új részleg Szabón A kemencei Vegyesipari Szövetkezet évek óta üzemel­teti Vácott a Ramovill néven ismert híradástechnikai, ház­tartásigép- és motorszervizt. Mint mindenütt, itt is keresik az új utakat, a még megfele­lőbb formákat a lakosság szol­gáltatási igényének maximá­lis kielégítésére. Másfél hónap óta új veze­tője van a Rákóczi téri rész­legnek. Csábi Tibor hetedik éve dolgozott itt műszerész­ként, s elődjének kilépése után őt bízta meg a szövetkezet ve­zetősége a munkacsoport irá­nyításával. Változatlanul hozzájuk tar­toznak a külföldi gyártmányú televíziók, rádiók s más hír­adástechnikai gépek garanciá­lis időbeli és azon túli javí­tása. A fejlődés útját a rende­lések alakulása, a lakossági igények emelkedése határozza meg. Régi kérés teljesült, Szobon is létesítettek egyszemélyes részleget, hogy közvetlenül el­láthassák a helyi igényeket. A váci építési részleg válto­zatlanul dolgozik, munkájuk iránt állandóan fokozódik a kereslet. P. R. Hajó- és Darugyár Többre törekedni Az ifjúkommunisták tervei A Magyar Hajó- és Daru­gyár váci gyára ifjúkommu­nistáinak munkáját az év első felében csupán közepesnek ér­tékelte a városi KlSZ-bizott- ság. Ez arra enged következ­tetni, hogy a fiatalok végez­ték a megszokott tevékenysé­güket, de nem törekedtek ma­gasabb szintre emelni a mér­cét, elmaradtak az újabb vál­lalások, a tartalmas progra­mok. Mindehhez nehézségként jött a KISZ-titkár kilépése is. A hajógyárban a KISZ-tit- kári teendők ellátásával a KISZ-életben hagy tapasztalat­tal rendelkező Zászlós Attilát bízták meg, aki 1969-ben lé­pett a Kommunista Ifjúsági Szövetségbe, 1970-től már alap­szervezeti titkár volt. A hajó­gyárban négy évig volt a III. KISZ-alapszervezet titkára, egy éve pedig a városi KISZ-bi- zottság tagja. Az eddig vég­zett eredményes munkájáért megkapta a KISZ KB dicsérő oklevelét. • Zászlós Attilát a gépműhely­ben esztergálás közben talá­lom. — Májusban bíztak meg a KISZ-titkári feladatok ellátá­sával. Mit csináltatok azóta? — Először is az egész KISZ- bizottságot át kellett szervez­ni. Négy alapszervezet volt a gyárban, ez létszámcsökkenés miatt háromba tömörült. A munkámban nagy segítséget kapok Dornai István titkárhe­lyettestől. aki aktív, lehet rá számítani. A városi sport- és kulturális rendezvényeken je­len vagyunk, ezen kívül saját programokat is szerveztünk. így például 11 fő hatnapos NDK kirándulásra utazott. Az országos kispályás labdarúgó­bajnokságon mi képviseltük Vác városát és második he­lyezést értünk el. — Társadalmi munkában el­vállaltuk a konténerek pány- vázását, s ezzel segítjük a ter­melést. Gyáron belül részt ve­szünk a hulladékanyagok hasz­nosításában, és segítünk az ösz- szegyűlt vasanyagot feldara­bolni, szállításra alkalmassá tenni. — Dunakeszin, a hajógyár üdülőjében segédkeztünk a fő­épület újjáépítésében és egyéb karbantartási munkálatokban. A városi KISZ-bizottság I. if­júsági lakásépítő közössége ré­szére társadalmi munkában készítettünk egy darab konté­nert, raktárhelységnek. — A sport- és a társadalmi munkában szép eredményeket értek el. Mit szeretnétek a to­vábbiakban csinálni? — Nagyobb gondot kell for­dítanunk a politikai oktatásra, s szeretnénk a fiatalokat olyan irányba terelni, hogy ne csak diszkó felé forduljanak, ha­nem más irányú KlSZ-felada- tok felől is érdeklődjenek, ak­tívan vegyenek részt a közös­ségi életben és megismerjék a kitűzött célokat, feladatokat, s hasznosan töltsék el a meg­növekedett szabad időt. A jelenlegi vezetőség har­minc év körül van, ezért a kö­vetkező időszak legfontosabb feladatai közé tartozik; bevon­ni a fiatalokat a vezetési mun­kába és kiválasztani a veze­tésre alkalmasakat, leginkább rátermetteket. Ez biztosíthat­ja a továbbiakban, hogy a ha­jógyárban fellendüljön a KISZ- élet, hogy az ifjú kommunis­ták ne elégedjenek meg azzal, ami van, hanem mindig több­re, magasabb színvonalú mun­ka elérésére törekedjenek — mondja a megbízott KISZ-tit- kát. Tflvből nem szoktam szabad­■*-' ságidő alatt benézni a munkahelyre, nehogy felbor­zolja valami a pihentetésre szánt idegeket. Ha nagyon mu­száj, inkább levelezek, elkerül­ve a találkozást, amire még le­het elég qlkalom az esztendő ti­zenegy hőnapjában. A helyzet azonban most mégis úgy ala­kult, hogy elindultam, s kissé évődtem is a helyettem szor- goskodókkal. — Jó nézni, hogy ügyködtök — jegyeztem meg jópofáskod- va, s az első mondat után még vették a lapot, hasonló han­gulatban kötekedve, hogy jó nekem ott a páholyban, azaz a tárgyaló asztal melletti fo­telben. v Túlestünk a szokásos kérdé­seken. hogy ki, hogy mint van, hol nyaralt, vagy nyaral még ezután. Még egy hibátlan, szép piros almával is megkínáltak, de később, mintha idegesen villant volna a kolléga szem­üvege, rövid igenekkel és nemekkel válaszolgatott az író­asztala mellől, papírjai fölé hajolva. — Hát igen — konstatáltam magamban. — Akinek a saját bőrére mennek a dolgok, az csipkedni magát, nincs ideje tereferélni, s így hát egy Szo­bával gyorsan odébbálltam, hogy a titkárnővel váltsak né­hány szót, aki persze kedves volt, de néha az írógépére pil­lantott, melyben szép, tiszta, s éppen ezért betűjelet kívánó papíros várakozott befűzve. A kolléga még egy pillanat­ra kijött a belső szobából, hogy valamit megbeszéljen velem, s aztán félig humorosan, félig Piheraohen, páholyból Ha van Ideje az embernek komolyan értésemre adta, hogy aki szabadságon van, annak ott is a helye, menjen stran­dolni ha kedve tartja, de má­sokat hagyjon dolgozni. Ezt pedig a lehető legközvetlenebb szavakkal kifejezve így adta elő: — Mondd, volnál szíves elmenni a fenébe? — Hanyatt-homlok, dühtől tajtékozva kértem volna ki magamnak, ha nem ismerném munkájuk poklát, kínját, a rö­vid, napi határidős munka fe­gyelmét, s nem néztem volna máskor én is ilyen szemmel a körülöttem fecsegőkre, tétová­zókra, akiknek épp van egy kis szabad idejük, s észre sem veszik, hogy alkalmatlanok. Hát hogy a fenébe sértődhettem volna meg? Mentem a dolgom­ra, s útközben az építkezés mellett haladtam el. Jit is meg kellett állnom, mert a brigádvezető is­merős, falubeli, aki a ked­vemért most is letette a vállá­ról a hosszú állványpallót, s gyorsan elpanaszolta, hogy milyen értetlenek a járó­kelők, akik itt mászkálnak, no meg Jáváncsiskodnak körülöt­tük. Nem elég magukra vi­gyázni, még rájuk is kell. A homlokzatvakolásnak hamaro­san el kell készülnie, de nem haladnak a kíváncsiskodóktól. Erről persze érthettem is, hogy neki most sok a dolga, s már kiáltottak is neki a kollégák. — Gyere csak! — Ne haragudj — mondta, és kezet nyújtott. Nekem és néhányunknak azonban még volt időnk, neki­támaszkodtunk hát a kerítés korlátjának és úgy elemeztük az előttünk zajló munka szer­vezettségét. — Miért nem tesznek egy András deszkát a kijárathoz? — tette fel szinte önmagának a kérdést az egyik néző. — Ezzel visszatartanák a forgalmat, balesetveszély sem lenne. — Mikor én ott, vagy húsz évvel ezelőtt azt a félkörívet vakoltam — mutatott a bolt­íves kijárat fölé az egyik ci­vil, aki feltehetőleg kőműves­ként dolgozik valahol —, szól­tam az állvány alatt álldogáló egyik közismert tanárember­nek. hogy ne álldogáljon ott. de az azt mondta: — 0 ezt a félkörívet ki tudja húzni a kör­zővel, papíron, de hadd lássa, hogy megy ez a gyakorlatban. Hát úgy ment, hogy amíg fel­felé húztam a lécet, addig lát­hatta, mikor a léc lefelé ha­ladt a friss vakolaton, a sze- me-szája tele lett malterrel. Mégis azt mondta, mikor a csapnál megmosdott, hogy megérte. Hát ilyen kíváncsi az ember természete. Ilyen, meg másféle is. Van akit zseníroz a munka közben, hogy nézzük, és vesézzük, mii hogy csinálnak, míg akad aki színpadiasán tesz-vesz, tetszik, hogy érdekel minket a dolog. De azért mégis ajánlatos odébb állni, hadd haladjon mindenki a dolgával. A hivatalban úgy látszik, még nehezen változott meg a szemlélet, amely pár évvel ezelőtt lehetővé tette, hogy magánügyben telefonál­gassunk, meg minket is hívo­gassanak. Állok a táskaszíjamat szo­rongatva, s várom, hogy tudo­másul vegyék: itt vagyok, sze­retném, ha az ügyemet elintéz­nék, mert még a szabadságom alatt is drága az idő, hát még ha azután kell idejönnöm. — Egyelőre azonban a kol­léganő pici babáját csodálják vagy hárman, akit behozott megmutatni. így hát szólni sem tudok, mert a gyerek ked­ves jelenség. Ki vállalná a mord. ügyfél szerepét, akiben semmi érzés, semmi megértés? Az utóbbi időben sok olyat vállaltam, ami nem népszerű, így hát várok, míg véget ér az idill, s viszik a gőgicsélő csöpp­séget egy szobával odébb, mindaddig, míg valahol, vala­ki el nem veszíti a türelmét. Kovács T, István . ISSN 0133—2759 (Váci Hírlap)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents