Pest Megyei Hírlap, 1982. augusztus (26. évfolyam, 179-203. szám)

1982-08-29 / 202. szám

Ma: 2. oldal: A hét világpolitikai kérdései 3. oldal: Távf(h)űtéssel Első „b" 4. oldal: A kultúra házigazdái a brigádok 6. oldal: Postabontás 7. oldal: Harmadik a megyék között A gyorsak vagy a lassúak? 8. oldal': A szezonnak még nincs vége A legjobb: jóllakva fogyni PEST megyei VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Kiszáradt a szudáni fű Szedik a paradicsomot XXVI. ÉVFOLYAM, 202. SZÁM Ára: 1,40 forint 1982. AUGUSZTUS 29., VASÁRNAP Avatások Nagykőrösön és PilisszentMncn Kilencven áj tanteremben Dr. Mondok Pál avatóbeszédét tartja, (balról jobbra) Pásztor István, Gyenes András és Kocsis Jánosáé. BECSÖNGETÉS K orosztályonként más­kor és máskor kezdő­dik az évgyűrűk szá­montartása: a férfinép szü­letésnapját emlegeti, az asszonyok a szilveszteri év­váltástól menekednének. A gyermeksereg szeptember elsejét igazolja vissza leg­inkább: a tanévkezdéstől a vakáció beköszöntőig vo­natkozik rá mindaz, ami a mindennapi életben külön­ben január elsejétől de­cember 31-ig tart. Az idén a megszokott szeptember elsejei becsc-n- getés is módosul: augusz­tus 30-án tartjuk a tanév­nyitókat. Nem holmi divat­hóbort csippent le két na­pot a szünetből, hanem az a felismerés, hogy egész héttel kezdődjék el a tan­év. Ám ezúttal a mindenütt bevezetésre kerülő ötnapos hét igényli ezt a teljességet, s az a közhasznú munka, ami az őszi hónapokban a mezőgazdasággal is megis­merteti a tanulókat. Szem­besíti őkét az élettel, a munkával, amire különben sem csak szóval kell nevel­ni, hanem példával és gya­korlattal is. Munkával kezdődik tehát a tanév, s akar a színházi évadban, lesz lehetőség bő­ven mustrára. Egyik diák lesi a másikat, s a tanárok is figyelnek: mit lehet tar­tásban, módszerben ellepni egymástól. Furcsa ügylet minden tanévkezdés: az összegezéseké és a talányo­ké. Büszkélkedünk: hol, mennyi tantermet adnak át, mennyivel növekedik a lét­szám, hogyan oldják meg a tanulócsoportok elhelyezé­sét. Az igazgatók feje meg fő: ki kit helyettesítsen. Teszik mindezt azért, mert a tanév minden percét hasznosan szeretnék ki­használni. Nemcsak azért, hogy teljesítsék a tanterv követelményeit, hanem azért is, hogy a diákok a tananyagot ne csak elolvas­sák, hanem el is sajátítsák. Ezért hát megkülönbözte­tett figyelmet kell ferdíte­nünk ebben az esztendőben a regenerálódásra, a sza­bad időre. Könyvtárnyi anyagot írtak össze: hogyan és miként kell törődni a gyermek kikapcsolódásával. Ám ez nemcsak iskolások­nak, tanároknak okoz majd gondot, éppúgy a szülőknek is. Azt is mondhatnánk, hogy az eredmény, az év végi bizonyítvány egyben az ő minősítésük is lesz: milyen volt a törődés, hányszor volt hasznosabb az okos szó, az így is le­het a kellnél. Ma már egyre inkább tudomásul vesszük, hogy sem az iskolát, sem a szü­lői házat, sem a környezetet nem lehet elkülöníteni egy- v _____________________________ má stól. Megyénkben egyre több helyen törekednek in­tegrált, művelődési-nevelé­si központok kialakítására. Ezekben az intézmények­ben — Halásztelektől Let- késig —, nem elméleteket fognak gyártani, hanem el­sősorban az emberfők ki­művelését helyezik tevé­kenységük fókuszába. Szü­lők, pedagógusok, gyerekek együttesen, meggyőző lésből vallják ugyanis, hogy az oktatás eredményeit nem megismételni kell, hanem évenként mindig hozzáten­ni valamit, ami köti, vonz­za a diákokat az.iskolához. A tanévkezdés előtt — beszélgetve szülőkkel, pe­dagógusokkal — egyre többen emlegették azt a Né­meth László-i magatartást, amely szerint az iskolát olyan hellyé iparkodnak tenni, „ahol nem külső bi­lincsek, hanem valami szel­lemi szubsztrátum: a tan­anyag köti össze a bennlé- vőket”. Lett légyen bármi­lyen is az elfoglaltság, a megye sok településén kí­vánják azt az atmoszférát, „ahol a nevelés többé ke­vésbé durva fogásai helyett ez az észrevétlen, az óra­atmoszférákból összeszivár- gó fluidum: az iskola lég­köre nevel”. A tanévkezdés, a becsön- getés kapcsán sok minden­ről lehet elmélkedni: fa­kultációról, ésszerű szerve­zésről, szakos ellátásról, a tanórák védelméről, gyer­mek és pedagógus fáradé­konyságáról, a nevelőmun­ka kívánalmairól. Lesz al­kalmunk erről társalogni tíz hónapon keresztül. De ad­dig, hogy legyen jó közér­zetünk, s legyen mit érté­kelnünk, talán mindenek­előtt azon érdemes elgon­dolkodni, „mennyire tudja az iskola erényeit tovább­fejleszteni s a társadalom­ba átvinni”. A holnapi tanévnyitókon felcsendülő Himnusz így nemcsak az elin­dulást jelenti, hanem ma­gában hordozza a gyarapo­dást, s a megméretés igé­nyét is. Azt, hogy legyenek ismét alma matereink, le­gyen újból otthon az is­kola és ne csak olyan in­tézmény, ahol eltölti a gyermek az idejét. Ebben reménykedik valamennyi érdekelt, s abban hogy a nekirugaszkodásokból, ígé­retekből. elhatározásokból a tanév végére sok-sok telje­sül. S akkor pedagógus, szülő és gyermek boldogan ülheti körül azt az asztalt, ami az iskolaszerübb okta­tás mellett az emberköz- pontúbb nevelést is jelenti. M. Zs. (A Pest megyei iskolák a becsöngetés előtt — erről szóló összeállításunk a 3. oldalon.) Tegnap, szombaton délelőtt avatták fel Nagykőrösön az új iskolát, a születésnapi ünnep­ségen megjelent Gyenes And­rás, az MSZMP Központi El­lenőrző Bizottságának elnöke, a város országgyűlési képvise­lője; Pásztor István, a városi pártbizottság első titkára, va­lamint Kocsis Jánosné, Nagy­kőrös tanácsának elnöke. Dr. Mondok Pál, a megyei tanács elnöke avatta fel az új intéz­ményt. Az ünnepélyes köszön­tés után hangsúlyozta: — örvendetes tény a gye­rekek számának növekedése. De ez hatalmas feladat elé ál­lítja megyénk minden polgá-. rát és vezetőit. Mert alighogy felépül egy bölcsőde, óvoda, iskola — rövidesen szűknek bizonyul. Az idén már 44 ezer óvodást tudunk elhelyezni, 17 ezer elsős' kezdi meg a tanu­lást a 120 ezer általános isko­lás között. Így bizony az idei tanévre hatalmas áldozatok árán felépült 90 tanterem is csak fokozatos javulást ered­ményez. — Ennek az új oktatási in­tézménynek az átadása két­szeres öröm, hiszen 1924 óta nem épült Nagykőrösön ilyen összkomfortos iskola, amely­ben a tantermek mellett fő­zőkonyha, ebédlő, tornaterem, könyvtár és úttörőszoba is ta­lálható. Örömteljes az is, hogy a Duna—Tisza közi Építőipa­ri Vállalat — a kivitelező — éppen egy évvel a határidő előtt adta át az épületet, amely megközelítően 82 millió fo­rintba került és ebből 5 mil­lió forintot tett ki a társadal­mi munka. Ez utóbbi is igazolta, hogy a város nagyon akart új isko­lát. Végül is nemcsak a kor­szerű termekben tanuló ezer gyerek került jobb körülmé­nyek közé. Nagykőrösön át­szervezték az oktatási intéz­ményeket: az új otthont ka­pott Petőfi Sándor iskola ré­gi épületét az Arany János ta­nodához csatolták, és az ott felszabaduló osztályokat a 224. számú Szakmunkásképző Inté­zet kapta meg. Gyakorlatilag mindenki lépett egyet — jobb körülménnyek közé! S még néhány szükségtanteremet is meg tudtak szüntetni. Jogosan adhatott tehát át emléklapokat a városi tanács elnöke mindazoknak, akik az új létesítmény születése kö­rül bábáskodtak: többek kö­zött elismerést kapott a kivi­telező vállalat igazgatója és műszaki vezetője, illetve több szocialista brigád, s velük együtt a Nagykőrösi Konzerv­gyár II. üzemegységének, a vá­rosgazdálkodási vállalat, a nagykőrösi Gépgyártó és Szol­gáltató Szövetkezet, a Volán 1. Vállalat, a PVCSV, illetve a Budapest Vidéki Posta Igaz­gatóság néhány szocialista bri­gádja, illetve kiváló dolgozó munkása. Ünnep színhelye volt teg­nap Pilisszentivánon a Klap­ka utca is: 8 termes átrium­iskolát avattak a tanévnyitón. Pattogó, vidám indulók hang­jaira gyülekeztek a vörös és kék nyakkendős iskolások, a szüíők, rokonok, pedagógusok — nyolcszázan. Tíz órakor a Himnusz hang­jaival kezdődött az ünnepség, melyen részt vett Krasznai La­jos, az MSZMP Budai Járási Bizottságának első titkára, dr. Kertai Tamás, a Budai Járási Hivatal elnöke. Ott volt Fet­ter Gyula, a 23. számú válasz­tókörzet országgyűlési képvi­selője, s a járás és a telepü­lés több vezetője is. Avatóbeszédében dr. Tóth Albert, az MSZMP Best me­gyei Bizottságának osztályver zetője hangsúlyozta: az elmúlt években rengeteg erőfeszítés árán sok új iskola, tanterem épült a megyében, s a budai járásban, de a tanulólétszám rohamos növekedése — külö­nösen az agglomerációban — minden eredmény mellett, saj­nos gondok forrása. Ebben a helyzetben az új iskolai építé­se körül kibontakozott társa­dalmi összefogás különös je­lentőségű. Az új 8 termes betonyp épü­let fél esztendő alatt készült el 18,9 millió forintért. Társa­dalmi munkában tervezte Né­meth Attila, a Budai Járási Hi­vatal csoportvezetője, a kivi­telezést a solymári tanács költségvetési üzeme vállalta, s hétszázezer forintnál többet ér a környék üzemeinek, szö­vetkezeteinek segítsége, a hely­béliek társadalmi munkája. Szép látvány a fehér, pasz- tellsárga, zöld, barna színű, vadonatúj bútorokkal beren­dezett iskola. A belső udvart övező folyosóról nyílnak az irodák, szertárak, szaktanter­mek, a könyvtár, az ebédlő, az úttörőszoba. De ami ennél fontosabb: ez évtől egy mű­szakos lehet az oktatás, s meg­kezdődhet a régi iskolaépület — továbbra is ez az alsótago­zatosok otthona — felújítása. Az új iskola is tovább gya­rapszik: a következő években tornaterem, klub, orvosi szo­ba készül még itt. Kr. Gy. Még néhány nap, s Túrán, a Magyar—Kubai Barátság Termelőszövetkezetben befe­jeződik az uborka szedése. A gazdaságbeliek elégedettek a hozamokkal, az első számve­tések azt mutatják, hogy a hektáronkénti termésátlag meghaladja a 40 tonnát. A 25 hektárnyi uborkán kívül az idén 120 hektáron palántáztak paradicsomot is: ennek betakarítása augusztus 23-án kezdődött. Már folya­matosan működik a lévonal — ahogy a szakemberek nevezik azt a feldolgozási folyamatot, amelynek eredményeként az érett, piros zöldségféléből fel­dolgozott termék lesz. A pa­radicsom minőségével elége­dettek a szövetkezet vezetői, nerrt úgy az almáéval, mert e gyümölcs nagysága miatt megtörténhet, hogy csak ke­vés felel meg az exportköve­telményeknek. A nyári alma szedése befejeződött, a szüre- telők most a télialma-ültetvé- nyekben dolgoznak. A váloga­tás után a kifogástalan gyü­mölcsöt a termelőszövetke­zetből a Szovjetunióba ex­portálják. Túrán a búza betakarítása után szintén végeztek másod­vetést. Mint Lévai Ferenc téeszelnöktől megtudtuk, 100 hektáron a szudáni fű magja került a földbe, 47 hektáron pedig napraforgós csalamádé. Az elmúlt hetek száraz idő­járása azonban kárt okozott a füvetésben, mert gyakorla­tilag 40 hektáron a csapadék­hiány miatt nem kelt ki a mag. Jól .mutatja, hogy mi­lyen nehézségekkel kellett szembenéznie a nagyüzemnek, a következő összehasonlítás: június 30-ig összesem 136 mil­liméter csapadék öntözte a földeket, júliusban és augusz­tusban viszont a 30 fokos, ká­nikulában mindössze 63 mil- liméternyi eső esett. Ez a vá­ratlan szárazság — s ez már most látszik — nagyban befo­lyásolhatja a silókukorica, a náprafogó és a kukorica ter­mésátlagait is. A téeszben egy héttel ez­előtt kezdték meg a 400 hek­táron vetett silókukorica beta­karítását. Az első táblákon még 3 géppel dolgoztak, ké­sőbb azonban a munka üteme lelassult, s ennek alapvetően az alkatrészhiány az oka. Néhány nap múlva kezdik meg az 575 hektárnyi napra­forgó vágását is. A korai faj­ták Régióné vegyszerrel való kezelése már befejeződött, s a lombtalanítás is megtör­tént. Az előzetes számítások szerint a termésátlag némileg alacsonyabb lesz a vártnál, ám a magok olajtartalma megfelel a tervezettnek. Ha a napraforgó betakarítását be­fejezték, elkezdik a kukorica magtárba szállítását. A 705 hektárról 5 kombájnnal vág­ják majd a termést, s a gaz­dasági vezetés úgy döntött, hogy a 250 hektárnyi tengerit nedves tartósítással tárolják majd. F. Z. Élelmiszertől a pb-gázig Sokcsatornás beszerzés A budai járásban tizenhá­rom településen kizárólag az Áfész feladata a lakosság alapvető élelmiszerrel, vegyes iparcikkel, tüzelő- és építő­anyaggal, pb-gázzal történő ellátása. A tanácsi kiskeres­kedelem mellett természetesen a többi településen is megta­lálhatóak üzleteik, összesen százhatvannégy kiskereske­delmi és vendéglátó egységük van. A Budai járási Áfész idei terve szerint a kiskereskedel­mi forgalom a november 4-én átadásra kerülő érdi áruház­ból december végéig várható 42 millió forinttal együtt 712 millió forint lesz, ami 12 szá­zalékkal több a tavalyinál. A vendéglátóipar forgalma 4 százalékkal, 120 millió forint­ra emelkedik. Az ellátás ja­vítása, a választék bővítése érdekében a szerződésekben vagy keretmegállapodásokban rögzített szállításokon túl az Áfész nagy mennyiségű árut közvetlenül a termelőktől, vagy úgynevezett többletbe­szerzésként a szaknagykeres­kedelmi vállalatoktól vásárol. Lázár Zsigmond, az Áfész főosztályvezetője elmondta, hogy az idén az első félévben így mintegy 26 millió forint értékű áru került a boltjaik­ba. vendéglőikbe. Eddig 5,4 millió forint érté­kű húst és húskészítményt vettek közvetlenül a terme­lőktől; például a toki téesz- től sonkát, a Benta-völgye Tsz-től füstölt árut, a Her­ceghalmi Állami Gazdaságtól zsírszalonnát. Jelentős meny- nyiségü — közvetlen beszer­zésből származó — üdítőt és gyümölcslét értékesítettek. A tavalyinál csaknem 400 ezer forinttal nagyobb forgalmat értek el. Szükség is van a többletárura, mivel a budai járásban rengeteg üdülő, ví- kendház van, s a turistafor­galmat, a vendégjárást nem lehet az éves tervbe — úgy­mond — beépíteni. Például sörből is többre volt szükség a szokásosnál. Ezen úgy se­gítettek, hogy a hazai terme­lésből 300 ezer, importból 800 eze’ forinttal emelték a be­szerzésüket, s ezáltal a kíná­latukat. Sikerült a tatabányai tej­üzemtől a Pest megyében még különlegességnek számí­tó féltartós tejet vásárolniuk. Ezt egyelőre csak Tatabányán készítik, szavatossági ideje hét nap, s ára félliterenként 3 forint 90 fillér. A zsámbéki körzetbe szállítanak belőle. A budai járásban talán leg­gyengébb a bútorellátás. Ke­reslet tehát van, a szövetke­zetnek pedig jól jön a bevé­tel Megoldásként a bútorbe­mutatókat és vásárokat vá­lasztották. Március óta öt he­lyen rendeztek bútorvásárt — jelenleg Zsámbékon van —, s eddig 7 millió forint forgal­mat értek el. Sz. P. Rezgésregisztráló berendezés A Magyar Tudományos Akadémia Geodéziai és Geofizikai Kutató Intézet Szeizmológiai Ob­szervatóriumában speciális műszerekkel, szeizmográfokkal észlelik a föld bármely részéről érkező földrengéseket, mozgásokat. A számítógépes feldolgozás után a világ különböző központjaiba küldik szét a jelenté­seket. Képünkön: A rengésregisztráló berendezés.

Next

/
Thumbnails
Contents