Pest Megyei Hírlap, 1982. augusztus (26. évfolyam, 179-203. szám)

1982-08-26 / 199. szám

■ Abonyi krónikái Takarékos szövetkezetek Pótolják a veszteségeket Nincs felesleges kiadásuk Abony közös gazdaságaiban kora tavasztól kezdve, szinte minden napra jut valami a kemény munkából. Sokan azt gondolhatnák, vége a gabona­betakarításnak, na most lazít- hanak egy kicsit. Szó sincs er­ről, hiszen a járulékos és egyéb munkák elvégzése sem kis feladat. Magasabb hozam A József Attila .Tsz-ben a tarlóhántással és szalmabálá­zással már elkészültek és las­san a kazalozást is befejezik. A gazdaság betakarította a száz hektáron termesztett má­kot, amellyel az idén foglal­koztak először. Annak ellené­re, hogy e növény termeszté­se csupán kísérlet volt, a ter­mésátlag kielégítő és a jöve­delemmel sem lesznek elége­detlenek. A jövő évi maga­sabb hozam érdekében a ma­got ötven hektáron az ősszel fogják elvetni. Befejezte a szövetkezet a gyepfelújítást, zavartalanul halad a nyári mélyszántás, valamint a talaj- előkészítés az őszi lucerna, a jövő évi gabona és a kapás­növények vetéséhez. Jó ütemben halad a talaj­munka a másik két gazdaság­ban is. Az állattenyésztéssel foglalkozó József Attila és Ságvári Endre termelőszövet­kezetek megkezdték a silózást. Az előbbinek például 2 ezer szarvasmarha téli takarmá­nyáról kell gondoskodnia. Sze­dik a paradicsomot is, mind a József Attila, mind az Új Világ termelőszövetkezetben, a Ságvári Endréről elnevezett gazdaság pedig készül a cu­korrépa-betakarításra. Sajnos, a májusi aszály va­lamennyi szövetkezet számítá­sát áthúzta: az árpa^ és búza­termés elmaradt a tervezettől. Azért, hogy az elveszett forin­tokat pótolni tudják a József Attila és Ságvári Endre tsz párt- és gazdasági vezetősége intézkedési tervet dolgozott ki, amelyet párttaggyűlésen is megtárgyaltak. Az éves nye­reség biztosítása érdekében, az előbbi gazdaság 100 hektáron végzett olajretekből másodve­tést, amit kukoricasilóhoz használnak fel. Ezzel nemcsak a fontos ta­karmány mennyiségét, hanem minőségét is növelik. Mivel az aratást követően jelentős mennyiségű csapadék hullotl, amitől a kapásnövények újra megerősödtek, bíznak abban, hogy a gyengébb gabonater­més miatt elveszett bevételt, részben ebből tudják pótolni. Gondosan ügyelnek, nehogy a tejtermelésben csökkenés le­gyen, valamint fokozottabb anyag- és energiatakarékossá­got vezettek be. Kerülnek mindenfajta alkatrészvásár­lást, amit csak lehet, saját erőből pótolnak, illetve igye­keznek minden gépet házilag felújítani. Tizenkét pont A, Ságvári Endre Tsz-ben tizenkét pontban foglalták össze azokat a tervezett intéz­kedéseket, melyekkel, a gabo­na terméskiesését pótolni akarják. Ennek lényege is az, hogy minden körülmények kö­zött kerülni kell a felesleges kiadásokat, illetve csak a leg­szükségesebb esetekben hasz­nálnak fel olyan anyagokat, amelyekért pénzt kell kiadni. Alapelvük, hogy minden te­rületen még fokozottabban kell szűkíteni a termelési költségeket. Ez vonatkozik mind az anyag- és energiafelhasználás­ra, mind a termesztő ágaza­tokra. Ha az intézkedéseknek foganatja lesz, s a kapásnö­vények termésátlaga megha­ladja a tervezettet, valamin az állattenyésztésből származó bevételek a beütemezett ösz- szesget felülmúlják, akkor a korábbi évhez hasonló nyere­ségük lehet. A PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDI JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXVI. ÉVFOLYAM, 199. SZÁM 1982. AUGUSZTUS 26., CSÜTÖRTÖK A szövetkezet ösztöndíjasa A kelő vetés minősíti a munkát Fiatal ember Gyikó János kombájnos. Az idén vett részt először aratáson, alig tizenki­lenc éves. A ceglédi Lenin Tsz gépműhelyében thláljuk, ott szorgoskodik. — A hajdani alapító tagok unokái ma milliót érő gépek­kel dolgoznak — Szabó Fe­rencnek, a szövetkezet nem­rég nyugdíjba vonult elnöké­nek e szavait idézi bennem a kép. Az ablak alatt a gépmű­hely udvarán hatalmas Rába- Steiger traktor, Claas-Domi- nátor, kombájnok, s az ajtóban jön a harmadik generáció tagja. Munkaruhája, erős keze mutatja, hogy gépek között dolgozik, nehéz munkht végez: mezőgazdasági gépszerelő és karbantartó. Beosztása trak­torvezető. Gyakorlatot szerez — A két munka igencsak összetartozik — magyarázza Gyikó János —, hiszen a na­gyobb gépekéi mindenki ma­ga javítja, illetve ebben az állandó 1 szerelők segítik. — Sok segítségre van szük­sége? — Tavaly végeztem a pilis­csabai Mezőgazdasági és Gép­szerelő Szakközépiskolát. Bár a legkorszerűbb gépekkel ta­lálkoztam már ott, azért itt a műhelyben ébredtem rá, hogy sok gyakorlati fogást nem is­merek. Volt, hogy nem tudtam rájönni a hiba okára. Az idő­sebbek sokat segítettek. Ha valami hibát fedeztek fel a munkámban s elmondták, an­nak csak örültem, mert tud­tam, jó szándékkal teszik. Társadalmi munkában A legszebb játszótér lett szabadtéri disco szervezésé­ben és rendezésében ugyancsak döntő szerepe volt. Vidám versenyek — Ez a szabadtéri összejö­vetel nemcsak a gyerekeknek, de szerintem a szülőknek is sokáig felejthetetlen marad. Volt itt minden: zene, tánc, szalonnasütés, anyukák, apu­kák közös játéka a kicsikkel, valamint csak a gyerekeknek rendezett verseny; kötélhúzás, célbadobás labdával, kötélmá- szás és akadályverseny. Leg­kevesebb nyolcvan emberpa­lánta jött ki akkor. Ha jó idő van, máskor sem üres a tér, tizenöt-húszán mindig van­nak itt, hét végén pedig még többen. Gyakran ide jön ját­szani a közeli, Tószegi úti óvodából is egy-egy csoport. A kis vidámpark a „Cimbo­ra” játszótér elnevezést kap­ta. Ezt a bejárat fölött elhe­lyezett nagy tábláról olvas­hatja le a látogató. — A bejárati kis kaput és a feliratot az idén helyeztük el — tájékoztat Abonyi Géza. — A gyerekek nagyon ked­velték a tv-ben Halász Jutka: Cimborák című ipűsorát. Az ő ötletük volt, hogy a játszó­tér ezt az elnevezést kapja. — Büszkék erre a térre? — Büszkék nem vagyunk, de öröm számunkra, hogy olyan valamit csináltunk, aminek örülnek és ahol jól ér­zik magukat gyermekeink — hangzik a szerény válasz. — És még valami: Nagyon kel­lemes érzés látni, hogy a tár­sadalmi összefogásnak milyer komoly eredményei is lehet­nek. Gy. F. Abonyban többen állítják, hogy a település legszebb ját­szótere a Kodály Zoltán úton található. Aki ezt mondja, nem Is túloz. Erről módunk volt meggyőződni, és ha a látottak alapján azt mondjuk, egy kis vidámpark ez a játszótér, abban sincs túlzás. Hogy mindez kinek, vagy kiknek az érdeme? Nem volt nehéz fel­deríteni, mert a játszótéren tett látogatásunk során a helyszínen találkoztunk Abo­nyi Gézával és feleségével, akik alapos információt tud­tak adni mindenről. — Ez a hely, ahol most ülünk, korábban gazos, bozó­tos, elhanyagolt terület volt — meséli a férfi. — Ikertest­véremmel együtt kigondoltuk, hogy jó lenne egy kis játszó­teret csinálni, mivel sok apró gyerek él ezen a környéken. Felkerestük az utcabelieket és elképzelésünket a többség he­lyeselte. Rövidesen elkezdő­dött a nagy munka. Először rendbe tettük a terepet, el­egyengettük a földet. Ezután következett a felszerelések, játékszerek elhelyezése. Részt vettek ebben felnőttek és gye­rekek is. A nagyobbacska gyerekek közül nagy szorga­lommal dolgozott Tímár Ta­más, Barna Pisti, Barna Lajos és Fekete Sanyi. Ám a kiseb­bek sem vonták ki magukat a közös munkából, most pedig megkedvelt szórakozóhelyük rendjére felügyelnek. Ha ron- gálót fedeznek fel, nyomban szaladnak haza és jelentik. Ssgítő szomszédok Az építésből és szervező »unkából alaposan kivette — Mikor ült először trak­toron? — 10—11 éves lehettem. Otthon, Tápiószőlösön édes­apám vett maga mellé a gép nyergébe. Nagyon büszke vol­tam akkor, s amikor szakmát kellett választani, csak trakto­ros akartam lenni, egy felté­tellel: hogy érettségizek is. Ezért mentem szakközépisko­lába. — Milyen érzés volt most az aratók közt a legfiatalabb- nak lenni? — A szövetkezet ösztöndíja­sa voltam. A szakmai gyakor­latokat itt töltöttem, édesapám is a tsz-ben dolgozik, így sen­ki nem volt idegen, semmi nem volt idegen, semmi nem volt szokatlan számomra. A szakközépiskolában vezettünk kombájnt, s itt a Lenin Tsz- ben is már mint segédvezető arattam. Első nap csak tár­sam mellett ültem, ő magya­rázott, második nap én ültem a kormányhoz, harmadikon pedig egyedül vezettem, de ott voltak mellettem és figyeltek. Most pedig egyedül voltam. Mindannyian egy fcblába áll­tunk be, és ki-ki végezte a maga dolgát. Először kombájnon A Claas-Dominátor a leg­bonyolultabb kombájn. A gé­pen több felé kellett figyelni, ügyelni a sebességre, a dob fordulatszámára. És közben száll a por, behatol a mai kor­szerű gépek vezetőfülkéjébe is. — Mély vízbe került, hiszen az idei, az első önálló aratás rendkívül nehéz volt. — Sok minden nehezítette. Nagy foltokban megdőlt a ga­bona, ezt vágni nem könnyű. Rengeteg esőt kaptunk az ara­tás ideje alatt. Az átázott ta­lajon megdőltek, megsüllyed­tek a gépek, teherautóval húz­tak ki bennünket. Az egye­netlen talaj is gondot okozott, hisz nem szabad magas tar­lót hagyni. Sajnos hamar le­szállt az esti pára, így késő al­konyaikor már abba kellett hagynunk a munkht. A na­gyobb zivatarok után egy, másfél napot várakozni kény­szerültünk, amíg megszáradt a gabona. — Miért találja szépnek a szakmáját? — Azt szeretem jobban, ha a gépen dolgozhatok. Gyűrűs- hengereztem, báláztam, vetet­tem már. Öröm például, ha vetünk és nincs a táblában sorhiba. Ha arra járunk, min­dig megnézzük: vajon hogyan kelt ,ki a mag, amit én vetet­tem, hogyan zsendül a gabo­na? Füvet vetnek — Mik a tervei? — Szeretném majd a tech­nikusi minősítést megszerezni, de addig még a műhelyben sok szakmai fogást kell elsa­játítani, gyakorolni. Bár leg­szívesebben mindig kint len­nék a földeken. Hamarosan ismét sokat le­het Gyikó János gépen. Ha megjavítja az IHC traktort, amivel dolgozik, indul bér munkába füvet vetni. Hogy szép egyenletesen kikel-e a mag, az az ő munkájától is függ. Győrffy Annamária Hétfőn * Évnyitó és tanítás A ceglédi Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakmunkás képző értesíti tanulóit, hogy a tanévnyitó ünnepséget hétfőn, augusztus 30-án tartják az is­kolában, reggel fél nyolc óra­kor. A tanulók úgy készülje nek, hogy ezen a napon, az ünnepség után 8 órakor a ta­nítás is elkezdődik, tehát dél­előtti, vagy délutáni oktatáson részt kell venniük. Még jelentkezhetnek Szakmunkások iskolája A Ceglédi 203. számú Bem József ipari Szakmunkáskép­ző Intézet mellett működő Szakmunkások Szakközépisko­lája ebben a tanévben is meg­nyitja kapuit a továbbtanulni vágyó dolgozók előtt. Az iskola elvégzése középis­kolai végzettséghez vagy érett­ségihez kötött munkakörök betöltésére megfelelő szakmai gyakorlat és kiegészítő vizsga alapján a technikusi minőstés megszerzésére, valamint a felsőoktatási intézményekbe való jelentkezésre jogosít. A képzés célja, hogy a vég­zettek magasabb színvonalon, átfogóbb látókörrel dolgozza­nak tovább munkahelyükön, felkészültebben vegyenek részt a közéletben. Az iskola el­végzése elősegítheti azt is, hogy a legjobbak szakmai és közéleti vezetőkké váljanak munkahelyükön. A művelődé­si miniszter 102. (1980./M. K. 14.) MM. sz. utasítása alapján az 1982/83. tanévben a II. osz­tályban fakultatív tantárgyak bevezetésére kerül sor. A személyi és tárgyi adottságo­kat tekintve a ceglédi szak­munkások szakközépiskolájá­ban a biológia lesz az új tan­tárgy. A fakultatív tárgyak oktatása csoportkeretek kö­zött folyik. A fakultatív rend­szerű oktatás bevezetésének célja a tanulók kötelező tan­anyagon túlmutató érdeklődé­sének kielégítése, illetőleg ér­deklődésük felkeltése a köte­lező tananyagon kívüli műve­lődési területek iránt. A kö­telező órakeretben mindenki saját elhatározása szerint vá­laszthat tantárgyat. A bioló­gia mellett választható még a fizika, kémia, irodalom, törté­nelem, matematika. Minden tanuló két tantárgyat választ­hat. Az I. osztályokba még lehe­tőség van felvételre, ezért ér­tesítjük az érettségizni vágyó szakmunkásokat, hogy szep­tember 3-ig még jelentkezhet­nek az iskola adminisztrációs irodájában. A tanévnyitó ünnepség szentember 3-án, pénteken es­te lesz. Mégpedig 18 órától az I. osztályosoknak, 19 órától a II. és III. osztályosoknak. Kcmcnczés Lászlóné tagozatvezető Nehéz győzelmek Fiatalok a pályán Kézilabda: Az NB II. őszi idény első fordulójában itt­hon játszott a KÖZGÉP SE férfiegyüttese, s ha nehezen is, de megszerezte a győzel­met. Ceglédi KÖZGÉP SE— Salgótarján 25-20 (14-14) KÖZGÉP: Turóczi — Dér (4), Túlik (8), Pásztor (1), Nagy (9), Podhorszky (3), Gyenes. Csere: Győré, Árpás — Jóni, Tóth, Malizs. Az STC alaposan átformá­lódott a tavaszi összecsapás óta, s a fiatalok lendületes játékára nem készültek fel a ceglédiek. Az első játékrész­ben fej fej mellett haladt a Géppel gyorsabban megy A Nagykőrösi Konzervgyár abonyi telepén csaknem egy hó­napja kezdték el a paprika tisztítását, melynek egy részéi Nagykörösre továbbítják, a másik részét helyben savanyítják. Képünk tanúsága szerint újabban gép is segíti a paprikát tisz­tító lányokat, asszonyokat. Gyuráki Ferenc felvétele két csapat. Tulikot szorosan őrizték, s ez megzavarta a csapatjátékot. Mindenki egyé­nileg akarta megoldani a helyzeteket, melyek így bi­zony nehezen alakultak ki. A fegyelmezetlenség szerencsére most nem bosszulta meg ma­gát, s a második félidőben újítani tudott a' Cegléd, s vé­gül biztos ötgólos győzelmet aratott.- Az viszont valószínű, hogy a következő fordulóban, Foton, a rangadón, ez a játék kevés lesz a sikerhez. Jók: Turóczi, Dér, Túlik, Nagy. Labdarúgás: A CVSE me­gyebajnok ifjúsági csapata jól rajtolt, fél tucat gólt lőtt el­lenfelének. A gárda összeállí­tásának érdekessége az volt, hogy abban junior korú játé­kosok is helyet kaptak, még­pedig Bracza és Koltai, akik helyére később Kovács és Kistámás állt be. Erre az új versenykiírás adott alkalmat, amivel a játéklehetőséget kí­vánták megadni azoknak a fiataloknak, akik kiöregedtek az ifjúságiak közül. Ceglédi VSE—Törökbálint 6-1 (0-1) CVSE: Tóth I. — Hegedűs, Gracza (Kovács, Nyári), Kol­tai, (Kistámás), Pusztai — Karai, Darázs (Laki), Dankó — Baksa A., Tóth L., Pálfal- vi. Jól védekeztek a vendé­gek, s amíg erővel bírták — az első félidőben — vezettek is. Szünet után már kidombo­rodott a CVSE nagyobb tudá­sa, jobb felkészültsége, s ekkor már tetszés szerint lőtte gól­jait. Góllövő: Kistámás (3), Baksa A., Dankó, Kovács. Jók: Hegedűs, Kistámás, Pusztai, Karai. U. L. ISSN 0133—2500 (Ceglédi Hírlap) ) részét Csáíji József tanács­tag, a szomszédok közül pe­dig ki-ki lehetőségei arányá­ban vállalt részt az építésben. Cementet adtak, segítettek a játékokat elkészíteni, azoktól pedig, akik ténylegesen nem tudtak közreműködni az épí­tésben, jó ötleteket kaptak a „kivitelezők”. Sokat tett a kis játszótérért a Mechanikai Mű­vek helyi gyáregységéhek az a szocialista brigádja, melyben Abonyi György dolgozik, va­lamint Fabula Andrásné, aki ugyancsak az üzem dolgozója. Köszönettel tartoznak a gye­rekek a Ságvári Endre Tsz- nek, ahonnan ugyancsak sok mindent kaptak. — Így jött össze mindaz, ami most itt látható — mutat a térre Abonyi Géza. — A hinta, a sergő, a gúla, a kö­tél és mászólétra és sok egyéb, apró játék. Szabadtéri előadás — És mennyi része van mindebből a feleségének? — Kezdetben férjemhez ha­sonlóan én is részt vettem a földmunkában, gaztalanítás- ban, majd a játékok elhelye­zésében és festésében — so­rolja. — Míg gyermekgondo­zási szabadságon voltam, na­ponta kijöttem a gyerekekre felügyelni, de ha tehetem, most is figyelek a térre, hét végén pedig rendszerint itt találnak. A fiatalasszony amilyen szí­vesen segített a kemény, ne­héz fizikai munkában, most olyan lelkesedéssel játszik a kicsinyekkel. A május elsejei

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents