Pest Megyei Hírlap, 1982. augusztus (26. évfolyam, 179-203. szám)

1982-08-25 / 198. szám

Zöld isiikig jegyében Eszperantista fogorvosak Az eszperantóról sok szó esik napjainkban. Az 1908- ban alakult, egy közös nyel­vet beszélő szervezet első el­nöke Z amenhof professzor volt, és az első tagok soraiban orvosok, pedagógusok, értel­miségiek, munkások emeltek szót e nyelv érdekében, a se­gítségével kialakítható kap­csolatok érdekében. Az eszpe- Suntista orvosok közt fogspe- Llalisták is voltak, vannak. Levelező partner Hosszas előkészítő munka után most Amszterdamban, az eszperantisták 67. egyetemes kongreszusán megalakult az ti ME A fogászati szekciója. (UMEA: Universala Medicina — A növénytermesztés és a hozzá kapcsolódó munkák me­netét befolyásolja az időjárás. Az idei igen kitesz magáért, nagyon szélsőséges. Figyelem­be véve az utóbbi 15 évet, rendkívülinek mondható, hi­szen 347 milliméter csapadék hullott 7 hónap alatt, s abból júliusban 147 milliméter áz­tatta földjeinket. Amiért azt mondjuk, hogy az időjárás rendkívüli volt, annak az az oka, hogy míg a tavasz aszá­lyos, addig az aratási időszak nagyon csapadékos volt. Ezért igen komoly feladatot jelen­tett. hogy a megtermelt gabo­nát a legjobb minőségben és a lehető legkisebb veszteség­gel takarítsuk be. Ezt mondta az aratásról Jó- zsa István, a ceglédi Lenin Termelőszövetkezet elnöke. Majd így folytatta: — Azt, hogy hogyan sikerült ezt meg­oldani, arról inkább Juhász Ferencet, a növénytermesztési főágazat vezetőjét kérdezze. — Augusztus másodikén fe­jeztük be az aratást — fogad Juhász Ferenc. — Közvetlenül 25 dolgozó — kofnbájnosok, szállítók, szerelők — közvetve is ugyanennyien vettek részt az 1518 hektár gabona beta­karításában. Árpából 250 hek­tárt, rozsból 191 hektárt, bú­zából pedig 1077 hektárnyit arattunk. A búzabetakarítás kezdetén 6 darab Claas—Do- minátor kombájnunk vágta a gabonát. Mivel a nagy esőzé­sek miatt nehezen haladtunk, az abonyi József Attila Tsz­szel kötöttünk szerződést, s bérbe adott kombájnjaikkal 244 hektár területről ők vág­ták le a búzát. Esperanto Asocio — Egyete­mes Egészségügyi Eszperantó Társaság.) A kongresszuson kint járt a ceglédberceli fog- szakorvos, dr. Szemők Balázs is. Tapasztalatairól így számol be lapunk olvasóinak. — Valószínű, még nem va­gyunk elég aktívak. A nem­zetközi konferencián a szak­mánk szűkebb területéről ke­vés tudományos előadás hang­zott el, pedig volna, miről szólni. Először 1979-ben, a hódmezővásárhelyi konferen­cián gondoltunk arra, hogy létre kellene hozni egy olyan szervezetet, amely a munkát egybehangolná, bevonva a fogtechnikusokat, asszisztense­ket is az eszperantisták tábo­rába. A szekcióhoz először le­— A szállítást hol 5, hol 18 IFA-teherautóval oldottuk meg, volt oiyaij időszak, ami­kor csak szóló — pótkocsi nél­küli — gépjárműveket tud­tunk használni, az átázott ta­lajon. Ugyanígy kínlódtak a kombájnosok is- a talaj miatt, megsüllyedtek, volt úgy, hogy ki kellett húzni a nagy gépe­ket. Végül már dupla kereke­ket szereltünk a kombáj­nokra. — Alkatrészhiány és na­gyobb meghibásodás nem aka­dályozta az aratást, két gép­szerelő állandóan kint volt a földeken. Az egyetlen nagyobb géphibát is 24 óra alatt meg­javították gépműhelyünkben. Sikerült minimális szemvesz­teséggel tárolóba, illetve a szárítóhoz juttatni a 6 ezer 852 tonna gabonát. Ennek a mennyiségnek mintegy felét kellett szárítani, s ha számí­tásba vesszük, hogy egy má­zsa gabona szárításához 2—3 liter gázolaj szükséges, érthe­tő, hogy az aratás idején hul­lott sok csapadék érzékenyen érintette szövetkezetünket. — De a száraz, hideg ta­vaszra se gondolunk vissza szívesen, hisz annak a követ­kezménye, hogy termésátla­gaink nem érik el a tervezet­tet. Hogy mindezeknek a ne­hézségeknek ellenére időben és megfelelő minőségben vé­geztünk az aratással, az a föl­deken dolgozó aratóknak, gépkocsivezetőknek, szerelők­nek, kombájnosoknak köszön­hető elsősorban — foglalta össze mondanivalóját Juhász Ferenc. / velező partnereim és termé­szetesen a magyar kollégák csatlakoztak: segítettek az UMEA hivatalos megbízottai is, főleg a szocialista orszá­gokban. Az eszperantó nyel­vű szaklapok felhívásunkat bérmentve tették közzé, ezzel támogattak. Segít a UMEA főtitkára is, hiszen magyar: dr. Ferenczy Imre főorvos, akivel könnyebben lehet így kapcsolatot tartani. A külföl­di fogorvosok közül igen se­gítőkész az NDK-'oeli Fried­rich Pfeifer és dr. Peter Zlat- nar. A harmadik világot dr, Roberto Resende képviseli a vezetőségben. — Egy évre szóló, mintegy útkereső programot fogadtunk el. Az első esztendő az is­merkedésé, az erők és lehető­ségek felméréséé. Ám, már most folyamatban van egy háromnyelvű szótár kiadása, a csehszlovákiai kolléga, Marian Paulik fogtechnikus munkája. Szótár készül — A következő egyetemes kongresszus jövőre Budapes­ten lesz. Ekkorra tervezzük az első eszperantista fogásztalál­kozó összehívását, s készítjük a távlati terveket, melyben fontos rész lesz a szakmai és tudományos nyelv kidolgozása. A fejlett irodalmi nyelvi ki­fejezési mód már a két világ­háború közti időszakban ki­alakult, s most mindinkább előtérbe kerül az eszperantó alkalmazása a legkülönbözőbb tudományágakban. Lehetősé­geinkhez mérten ehhez sze­retnénk mi is hozzájárulni. — Munkánk fontosságát mutatja, hogy sikerült ügyünknek megnyerni a szak­ma oly kiválóságait, mint Ki­rí! Popov szczecini sztomato- patológus professzort, Nora Gesehova és Irena Michienich docensnőket, a szófiai orvos- tudományi egyetem fogszabá- lyozástan előadóit. Nagy lehe­tőséget ad, hogy gondolatain­kat, tapasztalatainkat könnyen cseréljük, nyelvi nehézségek nélkül. Ezt szinte vétek lenne nem gyümölcsöztetni. Bővülő kör Mint Szemők doktor jelezte, az eszperantista fogászok nemzetközi szekciójába szíve­sen várják az orvosok, techni­kusok, asszisztensek jelentke­zését. Érdeklődőknek ő is szí­vesen ad tájékoztatást, vála­szol szimpatizáns kollégák le­velére. Dr. Szemők Balázs, az UMEA fogászati szekciójának titkára. Címe: 2737 Cegléd- bercel. A Lenin Tsz-ben A nyári munkákról Irsáfól Szecsuánig Híradás az ősmagyarokróí Egy nép hiteles története saját írásbeliségével kezdődik, mert ami azelőtt volt, ho­mályba veszett, bár írtak az eseményekről akkor is a kró­nikások, de erős érzelmi ha­tások alatt. Elfogultak voltak, így csak erős kritikával hasz­nálhatók. A régmúlt megisme­réséről mégsem mondhatunk le, ezért segítségül 'lívjuk a népmondákat és meséket, a népdalokat és hiedelmeket. Közelebb hoz a megismeréshez a régészet és az embertan. Nem hanyagolhatok el a tá­voli vidékeken élő mondák sem, melyek a rokonságot ál­lítják. Egy kalandos élet Mint alább majd kitűnik, a belső-mongóliai dergi törzs ál­lítja, hogy rokona az európai magyarságnak, őket akarta 1913-ban fölkeresni a kalandos életű albertirsai Diószeghy Sándor, akkor francia „atha- che a la mission scientifique”. A kevés földet bíró irsai ku- riális nemesek közül való volt, a jelen századfordulóján hu­szár őrmester az Albertirsán ál­lomásozó 8. lovasezred egyik Ceglédről kihelyezett századá­ban. Az angol—búr háború ki­törésekor — mint számos ma­gyar ifjú — elindult ezredesé­nek engedélyével a búrok se­gítségére. Az egyik földközi­tengeri kikötőben érte a hír, hogy a háborúnak vége. Rös- tellvén a dolgot, szégyellt ha­zajönni dolgavégezetlen, fran­cia gyarmati szolgálatba lé­pett. Megtanult franciául és még néhány keleti nyelvet. 1913-ban vezényelték ki a kí­nai Szecsuan tartomány fővá­rosába, Tchen-ton-fonba. Kíná­ból írt érdekes levele Kutas Emil kiváló helytörténész gondjaimra bízott gyűjtemé­nyében található. Az irsai ta­nácshoz, 1913. március 20-án keltezett sorai:. „Tekintetes Elöljáróság s mélyén tisztelt Képviselő tes­tület! Kötelességemnek tartom azt, hogy életjelt adjak ma­gamról önöknek a tibeti határ­ról, ahová három hónapnyi utazás után sok veszélyeken és nyomorúságon átesve, vég­re valahára megérkeztem. A Szé-Tchuani tartomány fővárosa Tchen-ton-fon óriási nagy területen fekszik, mint­egy félmillió lakost zár magá­ba, erős kőfallal van körülke­rítve, s mint látják (a térké­pen) a tatár városrész külön van szintén erős kőfallal kö­rülzárva. Négy nagy kapun át juthatunk a városba, amely helyeket piros tintával jelez­tem. A kapuk erős katonai őr­séggel vannak megrakva, s es­te 7 órakor bezárják, és se ki, se be senkinek. Jelenlegi állomáshelyemtől hat napi járásra a vad lo-lo törzsek egy katolikus hittérí­tőt meggyilkoltak, s annak ki- puhatolására lettem kirendel­ve, tehát újból útnak kell in­dulnom a napokban. Egy fél század kínai katona van ren­delkezésemre bocsátva. Nehéz feladat ez, de amellett érde­kes dolognak nézek eleibe. Levágott fejek Itt egy emberélet nem nagy dolog, közel lakosztályomhoz, vagyis — az északi kapun kí­vül, a térképen megjelölt ker­tes, nagy — házamhoz min­dennap néhány embert látok fejével levágva. E vidék tele van rablókkal, nomád, vad törzsekkel, kiket a kínai kor­mány a legerélyesebb intéz­kedések dacára alig tud meg­fékezni. Magamra vagyok ha­gyatva, elképzelhetik kedves jó Uraim és földieim, hogy mi­lyen élet lehet ez! E vidéken, tőlem mintegy 12 napi járásra a magyaroknak egy töredék törzse található fel, a dergi törzs. Az ő elbe­szélésük szerint őseik Európá­ba költöztek, s nagyon való­színű, hogy a dologban van valami. Misszióm elvégzése után utána fogok járni, hogy hiteles adatokat szerezhessek be arra nézve, hogy megálla­píthassam őseink eredetét. S mindezek után fogadják a legőszintébb üdv kívánataimat mindnyájan szeretett földieim, Diószeghy Sándor.” Az ázsiai származás feltevé­Csssk egy gyufa, egy csikk veit Meg lehet előzni a tűzveszélyt Az átereszeket tisztán kell tartani A ceglédi városi-járási tűz­oltóparancsnokság a város és a járás határain kívül tűzvé­delmi feladatokat lát el Nagy­kőrösön és a nagykátai, vala­mint a monori járásban. Eh­hez rendelkeznek a szükséges technikai felszereltséggel, olyannal, amely speciális tü­zek oltásához is megfelelő. Gondos előkészület A tüzek keletkezési oka leg­többször fegyelmezetlenségre, nemtörődömségre vezethető vissza. Elég egy eldobott égő gyufa vagy cigaretta ahhoz, hogy a munkával hosszú évek során előállított érték néhány pillanat, óra leforgása alatt semmivé, hamuvá legyen. A tűzoltók gyors és szakszerű munkájukkal csak a kár nagy­ságát tudják befolyásolni, ezért helyezik előtérbe a megelőző tűzvédelmi tevékenység foko­zását. Hasznos és tanulságos ese­tek olvashatók szakfolyiratuk- ban, a Tűzvédelem-ben, me­lyet a ceglédi egységnél bárki előfizethet. A felszerelések közé tarto­zik a Skoda gyártmányú, hat köbméteres tartállyal felsze­relt locsolókocsi, amely aratá­si tűzesetnél alkalmazható elő­nyösen: a lábon álló kalászost és a szalmát menet közben tud­ja oltani, menteni. Szerencsére, idén egyetlen alkalommal sem riasztottak bennünket. Annak idején a gépszemléken minden üzemben ellenőrzést végeztünk. Az volt a tapasztalat, hogy a terme­lőszövetkezetek műszaki gárdá­ja, a tűzvédelmi bizottságok nagy gonddal szervezték meg az oktatásokat, s rendelkeztek a megfelelő tűzoltó anyagok­kal, eszközökkel is. Amelyik gép, kombájn nem felelt meg sét ha megfordítjuk és azt mondjuk, hogy a dergiek kö­zülünk erednek, máris hihe­tőbb a rokonság. Közismert tény, hogy a hajdani no­mád törzsek nagy vállalkozá­sokra, mint egy ellenséges tá­madás kivédése, vagy egy el­vándorlás, szövetségre léptek egymással, rokonok és nem rokonok. A közös érdek szo­rította őket a törzsfők által választott fejedelmek alá. A magyarság őstörténete során több törzsszövetségnek volt tagja, más nyelvűnek is. Etelközben hét magyar törzs kötött szövetséget három ide­gen törzzsel, a kazárok kabar törzseivel a besenyő támadás veszélyére s a kárpáti ország­ba való bejövetelre. És mert a törzsek függetlenek voltak, ugyanekkor vagy korábban néhány magyar törzs egy má­sik szövetséggel elvonult a Kaukázus vidékére. Nevüket a bizánci források szavárdok- nak mondják. Dergi magyarok Ki tudja, hogy az ázsiai der­giek és a meg nem nevezettek mikor, melyik török egyesülés­sel jutottak el mai szálláshe­lyeikre? Sajnos, ezen a levélen kívül más adat nem áll rendelkezé­semre, nem tudom, hogy Dió­szeghy megtalálta-e a dergi magyarokat. Ezen már csak eltűnődhetünk és elmondhat­juk, akár valóság a rokonság velük, akár nem, nekünk csak egy a dolgunk, szeretettel gondolni arra a távoli nép­töredékre, amelyik azt állítja, hogy velünk egytestvér. Hídvégi Lajos az előírásoknak, azokat pót­szemlére kellett vinni, s csak ezután vehetett részt a mun­kában. — Rajtunk kívül a községi önkéntes tűzoltók, a községi tűzvédelmi bizottságok is fo­lyamatosan ellenőrzik: betart­ják-e a szabályokat? Különö­sen ügyelni kell az öngyulla­dásra hajlamos, hideglevegős szárítású kazlak kialakítására, melyeknél nagyon fontos, hogy a technológiai előírást betart­sák. Ugyanis, ha az előírtnál vastagabb rétegeket hordanak fel, s azt az eső összenyomja, begyulladhat a növény. A területen egyébként a gaz­daságok közül egyre keveseb­ben égetik a tarlót, ami külön­legesen veszélyes tevékenység. — A mezőgazdaságban tehát minden rendben van. Kint a szabadban egyéb téren is ez a helyzet? Áram és gáz is — Korántsem! Sok esetben kellett kivonulnunk a tavasz- szal avar- és erdötüzhöz. Nem lehet arra elég nyomatékosan felhívni a figyelmet, hogy egy eldobott gyufa, cigaretta a szél segítségével milyen hatalmas károkat okozhat! Csemő—Mi- kebuda határában négy ko­moly esetünk is volt. A hétvégi telkeken is meg­nőtt a veszély, a gazégetés és a szabadban való tüzelés miatt, ilyen az év első felében több­ször is előfordult, az egyik saj­nos egy kisgyerek halálával vég­ződött. A felelőtlenség tehat nemcsak anyagi veszteséget okozhat, hanem — mint ebben az esetben is — emberéletet is követelhet. — Ez évben eddig negyven­szer kellett tüzet oltaniuk. A szám tehát minden intézkedés ellenére növekszik? — A legtöbb tűz a lakóhá­zakban keletkezik, dohányzás, tüzelő- és fűtőberendezés sza­bálytalan használata és az elektromos berendezések hibá­ja miatt. Ez utóbbinál sokan nem veszik figyelembe, hogy a vezetéket, a terheltséget időnként felül kell vizsgáltat­ni. Az elévüléssel laza kötés Cegléden. a Külső Kátai úton van a Duna Élelmiszer- és Vegyiáru Kereskedelmi Válla­lat nagy vegyiraktár bázisa, j Üzemeltetését szeptember 1-től j a vállalat ceglédi fiókjának I gondjaira bízták. Sok változást | jelent ez mind a ceglédi cég. ] mind pedig a nagykereskedel­mi áron vásárlásra jogosult árubeszerzők számára. A raktárbázis ellátása jó. Szinte minden olyan festéket és a felhasználáshoz szüksé­ges eszközöket tartanak itt, ami csak hazai forgalomban létezik. Eddig az volt a szokás, hogy a kereskedelmi vállalat terített, vagyis szállított meg­rendelés szerint. Most bevezetik a vedd és vidd módszert, ami azt jelenti, hogy az említett megbízatással rendelkező árubeszerzők, te­hát, akik nagykereskedelmi áron vásárolhatnak, eljöhetnek a raktártelepre, kiválaszthat-’ iák. számlázhatják az árut és az ellenérték kifizetése után rögvest el is szállíthatják. A nagy raktártelen és a bolt közt így rövidül az átfutási idő, alakulhat ki, és ez hőfejlődés­sel jár. Üj veszélyt jelent, hogy a hétvégeken a házak felügye­let nélkül maradnak. Az áram- talanítás mellett ilyenkor min­dig célszerű ellenőrizni, hogy ha van, akkor a gázt is meg­felelően elzárták-e? — Szándékos gyújtogatás elő. fordult? — Sajnos, elég gyakran ta­lálkozunk ilyen esettel. Leg­utóbb két hete egy férfi vé­gezni akart magával, és két pb-palackot fel akart robban­tani. Ezt megakadályozták, de szerzett még egyet, amit meg­gyújtott, s ezzel tüzet okozott. Elfolyik az árokban — Elsődleges feladatuk a tűzoltás, de sok más felada­tot is ellátnak. Melyek ezek? — Cegléd közlekedési góc­pont, a vasútállomáson sok tűz­veszélyes szerelvény gördül át Ebben az évben már kilenc esetben riasztottak bennünket, tartálykocsik meghibásodásá­ból eredő gázszivárgáshoz, gáz­ömléshez. A rendőrséggel kö­zösen biztosítottuk a helyszínt mindaddig, amíg a hiba kija­vítása meg nem történt. Ezzel sikeresen megakadályoztuk a tűz vagy robbanás keletkezé­sét. Az elmúlt hetekben a fel­hőszakadásokat követően több családi házat elöntött a víz. Megtelt a kórház kőközpont­ja, aTENOMAH vágócsarnoka, raktára is. Főleg a Déli út kör­nyékén volt sok dolgunk, ahol nem működött az éppen kivi­telezés alatt lévő új vízelveze­tő rendszer. A szélvihar után a közutakra, épületekre dőlt fákat vágtuk. Ha a szükség úgy kívánja, közreműködünk közúti baleseteknél is. Befejezésképpen a parancs­nok még elmondta, hogy egyéb feladatokhoz kérik, csak ak­kor hívják a tűzoltókat, ha köz­vetlen« veszély van. Viszont a lakosság önmagán eleve segít­het, ha az átereszeket, árko­kat tisztán tartaná. Ez egyéb­ként kötelességük is. A mű­ködési területen a parancsnok­ság dolgozóinak sajnos egyéb­ként is akad bőven dolguk. Ungureán László növekszik — remélhetően — a festékek, vegyiáruk. tartozékok forgalma, ami a gyártó cégek számára sem közömbös. Az új. részben önkiszolgáló beszerzési módtól, annak meg­honosodásától sokat várnak. Remélik, hogy az áru forgási sebessége és a termelés üteme megtalálja a kellő összhangot és így a legérdekeltebbek. a vá. sárlóközönség elégedettségét. Jó kézben a jószág Nagy kárt okozó fertőző be­tegségektől mentes volt az első félévben az abonyi Ságvári Endre Termelőszövetkezet né­pes jószágállománya. A jár­ványvédelem fontosságát meg­értették a jószággondozók, volt foganata az üzemi állatorvos előírásainak. ISSN 0133—asoo (Ceglédi Hírlap» Vedd és vidd! Új szokás a bázison Gyorsabban átfuthat az áru

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents