Pest Megyei Hírlap, 1982. augusztus (26. évfolyam, 179-203. szám)
1982-08-25 / 198. szám
~<Máaa 1982. AUGUSZTUS 25- SZERDA Fölneveltek hatot, a hat pedig? A szülők eltartásának szabályozásáról Több Idős olvasónktól kaptunk levelet, amiből az állapítható meg sajnálatosan, hogy a szülő fel tud nevelni hat gyermeket is, de hat gyermek nem tud eltartani egy idős szülőt. Hogyan szabályozza a szülőtartást jogunk, kérdezik idős olvasóink. Szülőtartásra az jogosult, aki kereseti, jövedelmi és vagyoni viszonyainál fogva, teljesen vagy részben nem tudja magát eltartani, és akinek tartásra kötelezhető házastársa nincs. A rászorultság körében a tartást igénylő egészségi állapotának, családi viszonyainak és életkörülményei alakulásának beható vizsgálata is szükséges. Bár a szülőtartásdíj iránti jogszerűsége szempontjából az életkornak, különösképpen pedig a nyugdíj- korhatár betöltésének komoly jelentősége lehet, ez egymagában nem alapozza meg az igény jogosságát. A helyes döntéshez a vagyoni és jövedelmi viszonyok tisztázása mellett minden esetben szükséges a tartást igénylő egészségi állapotának, családi viszonyainak és életkörülményei alakulásának körültekintő vizsgálata is. Lehetséges, hogy a nyugdíjkorhatárt betöltött szülő, aki több gyermeke felnevelésének nehéz terhét évtizedeken át hordozta, és emiatt testileg törődött állapotba került, maradék munká- erejének megfeszítésével még tudna némi jövedelemre szert tenni. A társadalmi közfelfogás szerint azonban ez nem várható el tőle pusztán avégett, hogy erre képes leszármazott a tartás kötelezettsége alól mentesítse. Az ilyen szülő tartási igénye tehát más megítélést kíván, mint azé a testi és szellemi erejének teljes birtokában lévő szülőé, aki a nyugdíjkorhatár betöltését követően megélhetésének terhét gyermekeire kívánja áthárítani, jóllehet nincsenek olyan okok, amelyek őt kereső tevékenységében akadályozná. A rászorultság vizsgálatánál nemcsak a tartást igénylő keresetét, illetőleg keresőképességét kell számba venni, hanem vagyoni, jövedelmi viszonyait is. Nem szorul rá ugyanis a tartásra az a szülő, aki életkora vagy egészségi állapota miatt önmaga eltartásához elégséges jövedelemmel (keresettel, nyugdíjjal) ugyan nem rendelkezik, de olyan ingó vagy ingatlan vagyona (vagyontárgya) van, amelynek értékesítése vagy hasznosítása rászorultságának — akár csak időleges — megszüntetése vagy csökkenése érdekében tőle elvárható. Nem követelhető meg a tartást igénylő szülő személyes szükségletét szolgáló, megszokott életviteléhez tartozó vagyontárgyainak (személyes használatára szolgáló ingóságainak, az általa lakott családi háznak, öröklakásnak stb.) értékesítése, illetőleg hasznosítása. Figyelemmel kell lenni arra, hogy az idős emberek sok esetben mélyen kötődnek megszokott életkörülményeikfogva házastársától ilyen esetben is tartást követelhetne. Nem érinti a szülőnek a tartásra való jogosultságát az, hogy a házastársával (volt házastársával) szemben érdemtelensége miatt nem jogosult házastársi tartásra. Az ugyanis, hogy a szülő a házastársi tartásra érdemtelen, csupán azt jelenti, hogy a házastársával (volt házastársával) szemben nem érvényesítheti sikerrel tartás iránti igényét. Rokonaival — elsősorban leszárma- zójával, ezen a körön belül is mindenekélőtt gyermekével — szemben azonban előtérbe lép a tartáshoz való joga. Dr. M. J. TÍZ NAP . I Rendeletéiből 1 A magasabb vezető állású dolgozók premizálásáról és jutalmazásáról a 14/1982. (VII. 19.) ÉVM. számú rendelet intézkedik. (Magyar Közlöny 44. sz.) A szakmunkásképzésről szóló 19S9. évi VI. törvény végrehajtására kiadott 13/1969. (XII. 30.) Mü. M. számú rendelet módosításáról a 10/1982. (VII. 21.) MM. számú rendelet intézkedik, amelyet a Magyar Közlöny 45. számában találnak meg az érdekeltek. A nemzetközi együttműködés rendjéről szóló 10/1976. (Ép. Ért. 23.) ÉVM. számú utasítás módosításáról kiadott 3/1982. ÉVM. számú utasítás az Építésügyi Értesítő 19. számában jelent meg. Az üzemi autóbuszok selejtezéséről kiadott 7/1982. (VIII. 9.) KPM. számú rendelet .a Magyar Közlöny 48. számában jelent meg. Gyűjtemények kisvállalkozásról, bérletről Törvénykötetek kiadása hez, • környezetükhöz, súlyos megrázkódtatás nélkül nem tudnak attól elszakadni. A tartásra rászorultnak, tekinthető a szülő akkor is, ha vagyontárgyát korábban elajándékozta. Ilyen esetben azonban tüzetesen vizsgálni kell, hogy az ajándékozás óta mennyi idő telt el, s hogy az ajándékozás idején nem kellett-e számolni mind a szülőnek, mind a megajándékozottnak azzal, hogy a szülő a tartásra rövidesen rászorulttá válik. A tartásra kötelezettek egyike részére történt ajándékozás esetén gondosan vizsgálni kell, hogy az nem a többi kötelezett tartási terhének átvállalása fejében történt-e. Általában nem szorul gyermeke eltartására az a szülő, akinek megélhetését tartási vagy öröklési szerződés megfelelően biztosítja. Ha azonban a tartási szerződés megszűn-'k vagy nem megfelelő mértékben fedezi a jogosult tartását, a teljes vagy részleges rászorultság megállapítható. Adott esetben tartáskiegé-1 szítésre lehet jogosult az a szülő is, aki szociális intézmény gondozottja, ha az intézmény által ki nem elégíthető egyes szükségleteinek fedezése személyi körülményeire tekintettel indokoltnak mutatkozik. A gyermek a tartási kötelezettség alóli mentesülés céljából eredményesen nem hivatkozhat arra, hogy a tartást igénylő — arra egyébként rászoruló — szülő felróhatóan nem szerzett megélhetését biztosító nyugdíjjogosultságot. A szülőtartásra jogosultságnak ugyanis — szemben a háztartási tartásra jogosultsággal — nem teltétele, hogy az igénylő a tartásra hibáján kívül szoruljon rá. A tartási kötelezettség a törvény szerint akkor hárul a leszármazókra, ha a tartást igénylőnek tartásra kötelezhető házastársa nincs. A szülőtartási kötelezettség tehát elsősorban akkor áll fenn, ha a szülőnek nincs házastársa. Fennáll továbbá akkor is, ha a különélő vagy a volt házastárs azért nem képes az igénylő eltartására, mert az veszélyeztetné a saját, valamint annak megélhetését, akinek eltartására a tartást igénylővel egy sorban köteles. Ha tehát a különélő vagy volt házastárs által nyújtott tartás (tartáskiegészítés) a szülő megélhetéséhez szükséges ösz- szeget nem éri el, a gyermekre a tartás kiegészítés ének kötelezettsége hárul. Ilyen kötelezettség terheli egyébként a gyermeket a rászoruló szülővel szemben akkor is, ha az együtt él a házastársával, közös jövedelmük azonban kettőjük eltartásához nem elégséges. Végül fennáll a szülőtartási kötelezettség akkor is, ha a szülő a tartásra csak a házasság felbontását követő öt év eltelte után válik rászorulttá, és nincs olyan különös méltánylást érdemlő körülmény, amelynél Állampolgár! érdek is Tanácsi iratkezelés A Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnöke módosította a tanácsi szervek ügyirat-kezelésének szabályairól 1973-ban kiadott előírást. Az új, egységes szöveg, a Tanácsok Közlönyének 5. számában olvasható. Az utasítás meghatározza az ügyiratkezelés fogalmát, rendszerét, szervezetét és felügyeletét. Intézkedik arról, hogy egy- egy küldeményt hogyan kel) átvenni, elosztani, felbontani. Meghatározza, miként lehet az iratokat nyilvántartásba venni, mik az iktatás előírásai, mikor alkalmazható gyűjtőszám, mi a módja az iktatóbélyegző, -könyv kezelésének, hogyan kell az egyes ügyiratokat szerelni és csatolni egymáshoz. Az utasítás intézkedik arról, hogy az írásbeli ügyintézéshez, milyen előadói ív használandó, hogyan kell egy-egy kiadványt elkészíteni, az ügyiratokat továbbítani, milyen bejegyzések tehetők az iktatókönyvbe. Részletesen foglalkozik az iratok mikrofilmre vételével, azzal, hogyan, mikor lehet a különböző iratokat selejtezni, levéltáraknak átadni. Az új utasítás az ügyirat- kezeléssel kapcsolatos tudnivalók egyértelművé, pontossá tételével jól szolgálja a tanácshoz forduló állampolgárokat is: ügyeik még egyszerűbben, gyorsabban intézhetők. Profilgazdálkodás, a tárgykörök bővülése jellemző a Köz- gazdasági és Jogi Könyvkiadó idei kínálatára. Előtérbe kerültek például a szervezéssel foglalkozó publikációk. Ami az idei könyvtermést illeti, a kiadó vezetői elmondták, hogy a tervben szereplő több mint 70 közgazdasági, jogi, szociológiai kötetből éppen három tucatnyi jutott már el az olvasókhoz. A jogi műfajban kis kézikönyvekbe foglalták a családjogi törvényt, a polgári peres eljárást és a kapcsolódó jogszabályokat, s ismét egy vaskos kötet a törvények és rendeletek hivatalos gyűjteménye, ezúttal az 1981-ben alkotott legmagasabb szintű jogszabályokból. További fontos művek kerülnek a boltokba a következő hónapokban is. Megjelenik egy gyűjtemény a kisvállalkozásokkal, valamint a kereskedelmi és vendéglátóipari bérletekkel kapcsolatos jogszabályokból. A törvénykötetek kis sorozata az államigazgatási eljárási törvénnyel bővül. Elkészül a büntető eljárás kommentárja, a gazdasági bíráskodás döntvénytára. Nyomdában van már a vállalati adók kézirata. Ünnepi kiadvány lesz a politikatudományi műfajban a Szovjetunió létrejöttének 60. évfordulójára a Szovjetunió szövetségi alkotmányai dokumentumokkal, így az 1924., 1936. és 1977. évi alkotmány szövegével és a kapcsolódó legfontosabb államjogi rendelkezésekkel. A gyes és a gyermekápolási táppénz Rendellenes szülés esetén Egy fiatalasszony panaszkodik: „Kisfiam sajnos nyolc hónapra született, nagyon betegen. Szülésem után három hónappal a vállalatomtól forma- nyomtatványt kaptam, amelyen arról érdeklődtek, igénybe kívánom-e venni a gyest. Én persze rögtön igent válaszoltam, hiszen örültem, hogy maradhatok a kisfiam mellett. Amikor már a fizetés nélküli szabadságomat (a gyest) megkezdtem, hallottam, hogy nékem ezzel az újszülött babával nem 140 nap átlagkereset járt volna, hanem egy év. Az ismerősöm — akit én jól tájékozottnak ismerek — állította, hogy a koraszülött gyerekeknek egyéves korig jár a terhességi-gyermekágyi segély, azaz az átlagkereset. Majd folytatja, hogy a klinikán, ahol szült, az orvos adott is igazolást, hogy kisfia koraszülött, és javasolja a szülési szabadság meghosszabbítását. Ezzel az igazolással és a kérelemmel a vállalati SZTK- ügyintézőhöz fordult, de eredménytelenül. Hova fordulhatok, hogy sérelmemet orvosolják? — kérdezi. Más a táppénzen és más a terhességi-gyermekágyi segélyen eltölthető idő. A koraszülött gyermekek anyja valóban több terhességi-gyermekágyi segélyre tarthat igényt, mint a rendes szüléssel világra jött babák édesanyja. Amennyiben az anya már a szülés előtt részben igénybe vette a terhességi-gyermekágyi segélyt (28 napot engedélyez erre a jogszabály), és rendellenes szülése volt (például koraszülés, 2500 grammnál kisebb súlyú gyermek), a segélyezés legfeljebb 28 nappal meghosszabbítható. A szülést követően azonban ilyenkor sem lehet 140 napnál hosszabb a segélyezés időtartama. A mi fiatalasszonyunk gyermeke nemcsak koraszülöttként jött a világra, hanem betegen is. Amennyiben a betegsége a terhességi-gyermekágyi segély (a 140 napos szülési segély) lejárta után is fennáll úgy valóban a kicsi egyéves koráig korlátlanul élvezhette volna a gyermekápolási táppénzt. Ez viszont nem azonos társadalombiztosítási szolgáltatás a szülési szabadsággal. A nőgyógyász szakorvos így hiába adta annak idején az igazolást a szülési szabadság meghosszabbítására, annak a szülés utáni maximális időtartama csak 140 nap lehetett. Viszont a gyermekszakorvos kiírhatja az anyát továbbra is gyermekápolási táppénzre. Persze ezt akkor kellett volna kérnie, amikor még nem kezdte meg a gyes idejét. Ugyanis a gyerek betegsége \miatt most elmehetne gyermekápolási táppénzre, de árinak lejárta után már csak a fizetés nélküli szabadságot élvezhetné, a gyermekgondozási segélyt nem folyósítanák. A gyerek betegsége miatt a gyest nem lehet megszakítani. Dr. Kertész Éva ■ Vizek partján _ II 0 R GÁS ZBOTTAL egy-egy két-három kilós rekordpéldányt a gilisztával horgászok, vagy a kishalas süllő- zők. Támolygó villantó Apropó, giliszta, kishal... A Viszlói-patakban tavaly óta tilos az élő csali használata, kizárólag műcsalival lehet horgászni. Próbálkoznak is pergő villantóval, támolygóval, műrovarral, Nympha nevű légysorozattal, sőt, még fa-wobler- rel is, és mindegyik eredményes. Néhány általános tanács annak, aki most kezdi: támolygó villantóból a pirosat, vagy sárgás színűt, viszonylag köny- nyűt érdemes használni, ezt folyásirányba dobni vagy sodortatni, és lassan visszahúzni. Általában a bokrok szélénél várható a kapás. A pergő villantok közül az 1—2—3-as méretű MEPS, még inkább az ABU—DROPPEN válik be, ehhez viszont gyors, legalább 1:5 áttételű peremorsó kell, és folyással szemben kell „felfelé” dobni vele, majd a víznél gyorsabban visszahúzni. A legnagyobbakat így fogják. Persze, mindehhez hosszú szárú csizma sem árt, mert a vízben állva pontosabban lehet dobni. Napijegy is kapható Végül egy jogos kérdés távolabbi vidékek horgászaitól:' hogyan lehet a Viszlói-patakra jegyet kapni? Nos, a vizet a Tapolcai Bauxitbányász Horgászegyesület kezeli, titkára Boros Iván, maga is kitűnő pisátránghorgász, aki szívesen segít a vendégeknek. De kapható napijegy az idegenforgalmi hivatalban és a Bauxit- sporttelepen is, ha valaki Tapolcán kezdi a kísérletezést. Egyre vigyázni kell: országosan évente május 1-től szabad a pisztráng horgászata, de mert a Viszlói patak a Balaton vízrendszeréhez tartozik, ott csak május 21-től, a balatoni általános tilalom feloldásától szabad horgászni! Sz. J. I. Betörés — családi alapon A fiatalkorú R. Árpád gödöllői lakos tanulni nem szeretett, iskolába nem járt rendszeresen, többször bukott. Később munkát vállalt, azonban ez nem volt a kedvére való, több helyen dolgozott, de rövid idő után mindenhonnan kilépett. Szüleinek sem fogadott szót, kimaradozott, csavargóit, és lopásokat követett el. Ezért a bíróság 1 év szabadságvesztésre ítélte. A büntetésből nem tanult, továbbra is csavargóit és most már sorozatban követett el bűncselekményeket. Egyik nap egy fogatos patkoltatta lovát a kovácsnál. Megkérte a fiatalkorú R. Árpádot, segítse lefogni a ló fejét. Amíg a pat- kolás tartott, a fiú kiemelt a kocsis zsebéből 3 ezer 500 forintot. Másik alkalommal Gödöllőn egy tehergépkocsi vezetőfülkéjéből kivette a sofőr irattárcáját, melyben 2 ezer 500 forint és különféle okmányok voltak. A pénzt megtartotta, a tárcát, az iratokat eldobta. Ugyancsak Gödöllőn két utcán parkoló személygépkocsit tört fel. Az egyikből 150 forintot, a másikból pedig ,100 forintot vett magához. Betört egy lakásba is, ahonnan 8 ezer 500 forint készpénzt vitt magával. Apjával közösen februárban a Villanyszerelőipari Vállalat gödöllői kirendeltségéről eltulajdonítottak két darab 44 ezer forint értékű elektromos kapcsolószekrényt. Az egyiket eladták a MÉH-nek, a másikat pedig elrejtették. Unoka- testvérével, a fiatalkorú R. János gödöllői lakossal behatoltak egy szilasligeti lakásba, ahonnan rádiót, valamint hurkát és kolbászt vittek el. A rádiót eladták 300 forintért és a pénzen megosztoztak. Ez év február közepén a fiatalkorúak a szilasligeti HÉV-meg- állónál próbáltak feltörni egy parkoló személygépkocsit. A jármű ablakát betörték, de egy járókelő észrevette és elzavarta őket, majd nem sokkal később egyik férfiismerősének említést tett az esetről, aki o személyleírás alapján a fiatalok nyomába eredt. A HÉV-en felismerte és elfogta a betörőket, majd átadta a legközelebbi rendőr járőrnek. Mindhárom vádlott a Pestvidéki Járásbíróság — mint a fiatalkorúak bírósága , előtt felelt tetteiért. A bíróság a fiatalkorú R. Árpádot 1 év és 2 hónap, apját 10 hónap szabadságvesztésre ítélte, az utóbbi végrehajtását 2 évi próbaidőre felfüggesztve. A fiatalkorú R. Jánost pedig próbára bocsátotta, és pártfogói felügyelet alá helyezte. Az ítélet jogerős. O. F. J. A pisztráng rejtelmei Tíz éve még, aki a hazai horgászok közül azt a szót hallotta: „pisztrángozni”, lemondóan legyintett. Hiszen akkor még jószerivel csak a Hámori-tóban, a Szalajka- völgyben volt pisztráng az országban, meg a Séd Veszprém feletti szakaszán, és egy-két kisebb bakonyi hegyi patakban. És aki nem tudta, hogyan lehet oda eljutni — nos, az legfeljebb a külföldi horgászmagazinok képeit nézegette, fájó szívvel. Fürkészik a halak korát sak ahhoz, hogy a hatóságok a tengeri halászat idejét, rendjét, tilalmazását kellő módon elő tudják írni. Ezért tanulmányozzák különös gonddal a Kaliforniai Halászati Laboratórium kutatói az otolitokat. Egy gyémántpenge segítségével az otolitokból mikroszkó- pi metszeteket készítenek: a mikroszkóp alatt e szeleteken pontosan megfigyelik a fák évgyűrűire emlékeztető „növekedési gyűrűket”, s ezekből következtetnek az állatok korára. Sebes, szivárványos De jött a csoda, amelyet Ödórögdnek hívtak. A Balatoni Halgazdaság Ódörögdpusz- tán nagyüzemi pisztrángnevelő telepet létesített, a bakonyi bauxitbányák! állandó hőmérsékletű karsztvizére alapuló Viszlói- vagy Kétöles-pa- tak vizét használva fel. És — ha már ott volt a gazdaság — a patakba is kihelyeztek horgászcélra pisztrángokat, méghozzá nemcsak az eddig ismert sebespisztrángot és a hazai viszonyokra a múlt század végén akklimatizált szivárványost, hanem pataki szajblingot, és egy gyorsan növő, kanadai szivárványospisztráng-válto- zatot is. Ez utóbbiakból a halgazdaság anyahalmedencéjében 6—8 kilós példányok is úszkálnak, de a patak horgászható részén is akad minden évben négy kiló feletti is. És aki fogott már akárcsak másfél kilósat is ebből a légiakrobatának is kitűnő halból, az tudja, hogy nem tréfadolog a sebes vízben a bukfencező, minden bokorba bemenekülő jószágokat fárasztani ... Újabban pedig terjed a pisztráng az országban. Hideg vizű tavakba a Bakony alján, a nyugati határ mentén és Borsodban is telepítenek belőle, és ott tekintélyesre nő meg. Azt is kutatják a szakemberek, hogy a Bakonyban van-e még hasonló patak, ahol meghonosítható. A jósvafői csepkőbarlang melletti patakban az őshonos sebespisztráng-állomány nőtt meg. Kár, hogy egy-egy felelőtlen v ízszennyezés viszont onnan pusztította ki, ahol korábban volt, mint a Bakonyban a Sédből, vagy északon az Eger-patakból, bár ez utóbbinak Monostorapáti körüli részén azért akad még néhány... A Balatonba is lekerül a kalandos kedvű szivárványosok- ból egy-egy termetesebb jószág, hol Fonyódnál, hol meg Alsóörsnél, sőt Akarattyánál fogtak A halak labirintusszervében folyadékba ágyazva fül- kövecskék, otolitok vannak. Ezek az otolitok igen jelentős szerepet játszanak a halak térbeli tájékozódásában. De a tudomány szempontjából is fontosak. Egyes otolitok növekedési csíkjaiból ugyanis következtetni lehet az állatok korára. A halpopulációk tagjainak kormegállapítása viszont nagy jelentőségű, mert következtetni lehet belőle a növekedésre, az elöregedésre, a nemi érettség kifejlődésére. Ezek az adatok pedig fonto-
