Pest Megyei Hírlap, 1982. augusztus (26. évfolyam, 179-203. szám)

1982-08-20 / 195. szám

^íEí3i Villa A PEST MEGYE! HÍRLAP CEGLÉDI JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROS! KÜLÖNKIADÁSA XXVI. ÉVFOLYAM, 195. SZÄM 1982. AUGUSZTUS 20., PÉNTEK Rlessz© vivő ssufóbuszok Ingáznak Athén s Isztambul közt Ha valaki majd mostanában1 összetalálkozik a 20-as Volán Vállalat ceglédi önálló főnök­ségének két buszvezetőjével és így köszön: káliméra kirie, biz­tos. hogy derűsen cinkos mo­soly a válasz, és a megszólí­tott így felel; káliméra, ime ungrosz, tudja mit, beszéljünk magyarul! Bognár József és Rimóczi István ugyanis a fél júliust, augusztust külföldön töltötték. No, nem éppen nyaralással. Szolgálatban voltak, emberileg és műszakilag teljesen egy­másra utalva teljesítették fel­adatukat, vezették a magyar csoportot szállító turistabuszt Isztambul és Athén között, tik­kasztó nyári forróságban. Ég­re törő hegyek, kopár legelők, kiszáradt vízmosások medre, szerpentin és szerpentin tarkí­totta útjukat. Aki jármű volánjához ül, másképp csodálkozik a szépre, mint azok, akik a határon túl ezen az úton már az első ide­gentől elvárnák azt a bizonyos archaikus mosolyt, felsóhajta­nak az első cédrus láttán, s mindenre felkészülten Homé­rosz Iliászából idézitek, Deve- cseri Gábor fordításában. Rövidebb utakon A vállalat ceglédi önálló fő­nökségének a helyi és a távol­sági közlekedés lebonyolításán — ahogy mondják, a hivatás- szerű forgalmon — kívül más feladatai is vannak. Szükség­szerűen, munkahelyek megbí­zásából munkásszállító járato­kat indítanak, vállalatok, in­tézmények, iskolák és utazási irodák bel- és külföldi utazá­si igényét elégítik ki. Tavaly ezt segítendő hozta létre a vál­lalat a saját utazási irodáját, amely szép eredménnyel dol­gozik. A cegÄ.di kirendeltség a vállalati utazási irodák közt 2. lett, tehát jól funkcionált. Belföldi utakat, számosat el­látnak. Például iskolák kérnek buszt kollektív országjáró ki­ránduláshoz, saját busszal nem rendelkező cégek viszik juta­loméira dolgozóikat. (Iskolás csoportokat, mint mondták, igen szívesen szállítanak ősz­szel is, mivel a tavasz vége épp az iskolás csoportok miatt zsúfolt.) Tapasztalat, hogy a csoportos utakat főként hét közben kérik, nem pedig sza­bad szombatokra, vasárnapok­ra, amikor úgyis pihenőnap volna. Az egy- és kétnapos utak kedveltek, a hosszabba­kat alig kérik. Való igaz, hogy egynapos útnál nem kell szál­láshelyért fizetni, és a busz jókora távolságot bejár. Különjáratosok A turizmust szolgáló belföl­di járatok mellett sokszor in­dul busz Ceglédről a határon túlra, nyugatra és keletre. A 20-as Volán autóbuszaival ta­lálkozni lehet török—görög, jugoszláviai és osztrák, svájci és NSZK-beli utakon, Cseh­szlovákiában, Romániában, Szovjetunió területén. Épp oly otthonosan mozognak ott is, mint hazai földön. Jól képzett járművezetők viszik ezeket a buszokat, szakmai és egyéb is­merettel alaposan felkészülve, nyelvtudással rendelkezve. Vál­lalati szervezésű nyelvtanfo­lyamok, vizsgák és ismeret­frissítő vizsgák tartják ébren a külföldre is szállító buszso­főrök nyelvismeretét. Cegléden most hét ilyen különjáratos van. (Akik ezekben a hetek­ben utaztatnak, azokat épp harmadik éve, hogy visszakéri a Pedagógus Szakszervezet Touring Klubja, csoportos kül­földi turistaszállításra.) Part­nerként szolgáltatásban, szer­vezésben a 20-as Volán még más utazási irodákkal is együtt­működik, a szállítás alapvetően az ő feladatuk. Erős törzsgárda Az, hogy különjáratokat sor­ra indíthatnak, sokat követel az itt dolgozóktól, műhelybe­liektől épp úgy, mint azoktól, akik a jármű műszerfalánál ülnek. A teljes gépjárműveze­tői kollektívától emberileg, szakmailag, pszichológiailag is felkészültséget várnak. Már felvételkor szigorú a mérce. Utána? Még szigorúbb. Tapasz­talat, hogy akik ide kerülnek és maradnak, ragaszkodnak munkahelyükhöz. Jó kollektí­va alakult ki, az itt dolgozók 70 százaléka törzsgárdatag. Mi­óta elfoglalhatták korszerű te­lepüket a Külső Körösi úton, a körülmények is merőben má­sok, mint azelőtt. A tisztessé­gest munkához megfelelő a jö­vedelem és kellő mennyiségű a munkanap is. Ez utóbbit szin­tén számon tartják. Augusztus végé felé járunk. Világjáró honfitársaink népes csoportja még Trója neveze­tességeit szemlélik, rácsodál­koznak az Akropoliszra, sö­röznek a Grinzingben, napoz­nak a bolgár Aranyparton vagy a kék Adria meg nem unható látványát habzsolják A járműparkolóban, sok más társa mellett, ott várakozik a Volánbusz Utazási Iroda turis­tabusza is. És ősszel, télen? — A most külföldön járó buszvezetők bi­zony nem a fényképalbumokat rendezik, visszameréngve nyárra. Ki-ki teljesíti feladatát nap mint nap a narancsszínű ísuklóson vagy a kisebb bu szón. Hazai KRESZ-táblákhoz és útviszonyokhoz alkalmaz­kodnak, s a napi utaskörhöz Hiszen a vállalat elsődleges feladata a menetrend szerinti személyszállítás. Ez tudatja : 20-as Volán jelenlétét a mű ködési területén. Eszes Katalin Nyár a lakótelepen Felberregnek a kismotorok Fináléjához érkezett Ceglé­den a Nyár a lakótelepen cí­mű vidám, eseményekkel teli rendezvénysor. Egy héten át nem volt olyan nap, hogy ne történt volna valami, ami láz­ba hozza a pihenést, felüdü­lést, kikapcsolódást kereső emberek százait csöpp gyere­kektől az éltes korú felnőtte­kig. A Károlyi lakótelep köze­pén a téglalap alakú pihenő­udvart szinte a tervezők is azért ötlötték ilyenre, hogy ilyen események színhelye le­hessen. Valóban, p ihenöudvarnak képzelték el. Azért került oda a gyep, a kis helyen megférő sportnak terület, néhány asz fal és pad, ha a környékbeliek sakkozni, kártyázni, tereferél ni szeretnének Az előző nya rákon még csak útkeresés, pró bálkozás volt a Kossuth Mű velődési Központ ötlete, a la kóteleoi nyári rendezvények sora. Most már tapasztalatok­ra építve tervezhettek, szer­vezhettek. Számíthattak vál­lalkozókra, az előző nyarakon sikerélménnyel gazdagodottak soraiból. A gyermekfoglalkoztatáso­kat, amelyek általában délelőtt és a kora délutáni órákban kötötték le a lakótelep srácait, a szülők is szívesen fogadták. A kis téren, a járműforgalom­tól mentes helyen vígan tel­tek- az órák. Sikere volt a bo­hócműsornak, a játékos sport­nak, a KRESZ- és más vetél­kedőnek. Toborzódott közönség a garázsból letj moziba, a fel­nőttek is ott voltak az esti szabadtéri előadásokon. Most augusztus 20-án véget ér a lakótelepi rendezvénysor Délelőtt lesz az Alkotmány Kupa kispályás labdarúgótor­na eredményhirdetése. 9 óra­kor kezdődik a Játszótér KRT 14 órakor lesz a kismotorom igyességi verseny a Kossuth Ferenc utca vasútállomás fe lőli szakaszán, 18 órakor a Szabadság téren a Kugli együttes lép fel Vikdál Gyulá­val, este 20 órától pedig diszkó i lesz. Segítő munkahely gyáron az üdülőben • A Cegléd és Környéke Élel­miszer Kiskereskedelmi Válla­lat a nyaralni, pihenni vágyó dolgozókat 50 szakszervezeti beutalóval segítette. Emellett, hogy mind többen nyaralhassa­nak, üdülőhelyeket is béreltek Miskolctapolcán, Zamárdiban, Hévízen. Ezeken a helyeken most, a főidényben úgy két­százan üdülhetnek. A bérelt üdülőkhöz főként a családos üdültetést szorgalmazták, miskolctapolcai nyaralók szállásukhoz közel levő SZOT- üdülőben étkezhettek. A válla lat a nyári hónapokban üdülte­tésre több mint 220 ezer forin­tot juttat az szb segítségével, Búcsút mondnok Cifrakertnek Saját hajlék hűségük jutalma Százhúsz négyzetméter beidtegsúg A parasztemberek sohasem őriztek cirkalmas rajzolatú családfát. Emlékezet szerint sorolták néhány generációig visszamenőleg őseiket, és pon­tosan számon tartották az élő, kiterjedt rokonságot. Így van ezzel Danka Pál is, aki nagy­kőrösi család sarja, és 1960- ban költözött át hozzátartozói­val Cifrakertbe, az akkori ál­lami gazdaságba, Az állatte­nyésztésben vállalt munkát, tanfolyamot végzett, szakkép­zett sertésgondozó lett, aztán tehenész meg borjász. Látszik, szereti az állatokat, még a te­kintete is megenyhül, ha a jó­szágokra terelődik a szó Nőszemély létére A mai Ceglédi Állami Tan­gazdaság cifrakerti kerületé­ben a szolgálati lakások ma huszonnégy családnak adnak otthont, elsősorban az állatte­nyésztésben dolgozóknak. E családok negyed része Danka Pálnak rokona, ö meg az öcs- cse két lánytestvért vett fe­leségül. Ma még ott laknak és dolgoznak a többiekkel a ceg­lédi határban. A szarvasmar­hatelep többek között az ő gondjaikra van bízva, de leg­inkább a feleségére, Danka Pálnéra, aki a műszakvezető felelősségteljes tisztét tölti be. Körösi származék ő is, 1964- ben esküdtek meg, s napjain­kig nagy egyetértésben neve» lik tizenöt meg tizenhat éves fiukat. Bontovits István kerület- igazgató jól ismeri őket, tisz­tában van a munkájuk érté­kével, emberi mivoltukkal. — Dankáné huszonöt sze­mélyt irányítva látja el a gondjaikra bízott 550 szarvas- marhát. Elégedettek vagyunk a munkájával, nőszemély lété­re nagyon jól helytáll ezen a nehéz területen. A nőnapkor a vállalat kiváló dolgozója ki­tüntetést kapta. A férje is ál­latgondozó volt a marhaistál­lóban, de mert hajlandóságot érzett rá. néhány éve elküld­tük tanulni. Amióta traktoros- tanfolyamot végzett, egy MTZ traktoron tölti be a takarmá- nyos posztját. Ehhez tudni kell, hogy ebbe a munkakörbe csak pontos, megbízható em­bert vehetünk fel, hiszen alap­vető érdek, hogy a jószágokat mindig időben és rendben el­lássák. Nemrég lett kiváló dol­gozó ő is. A Ceglédi Állami Tangazdaság bedei központjában ilyea munkáslakásba költöznek Danka Pálék. Apátl-Tóth Sándor felvétele — Hogyan telnek a műszak­vezető napjai? — Amikor hosszú műszakot töltök, akkor hajnali háromtól este nyolcig tart a munkám. A többi napokon tízórás a munkaidő. Akkor csak reggel hétre jövök, és délután öt-hat óra felé fejezem be a munkát. Nem kell messze mennem, két­szobás lakásunk itt áll a ma­jorban. Persze, nem volt ez mindig így, hiszen csak öt éve költöztünk be a tanyáról, s bi­zony. nem bántam,' amikor a központba jöhettünk. Milyen ez a telep? — Hagyományos építésű, csak a fejés gépesített. Nem könnyű az emberek dolga: a takarmányt a hátukon viszik be, csillén húzzák ki a trágyát. Irányítani kell a tejházbeliek, a takarmányosok és a rakodók munkáját. A tejelő tehenek most százötvenen vannak, és az éves tej termelési terv egy­millió liter. Ezzel szemben fél év alatt 575 ezer litert értjjpk el, s ez megnyugtató. Költözik a család — Danka Pálnak könnyebb-e az élete? — fordítunk a be­szélgetés menetén. A férj már­is sorolja a napját: — Fél hétkor kezdek, a traktortankolással. Utána us- gyi, ki a gulyára, behozni az üres vizeslajtot, megtölteni, te­le kivinni. Silót kell hordani az etetéshez. Vágom a friss, zöld lucernát, s ha megtelik a két pótkocsi, viszem be a telepre. Addig kell dolgoznom, amíg a Eldöntik, keSi-e kerítés Kurtább a telek, több a porta A dombság alján települt Al- bertirsa északnyugat—délkeleti irányban három kilométernél is hosszabb, de északra és délre is szinte bejárhatatlanul széles. A felszabadulás után új lakó­telepek keletkeztek a vasúton innen és túl. jókora kertekkel, általában földszintes családi házakkal. A nagyközség továb-, bi térhódítása azonban akadá­lyozza az egészséges fejlődést. A közművesítés így is gondot okoz, új lakónegyedek joggal elvárható aszfaltozása, csator­názása, vízvezetékkel, világí­tással való ellátása jelenleg le­hetetlen, meghaladja a község anyagi erejét. A terjeszkedésnek — hang­zott el az 1975-ös tanácsülésen — gátat kell vetni 1 Az épülete­ket a község belterületén kell fölépíteni, minden erőt a belső részre kell összpontosítani, a telkekre lehetőleg emeletes há­zakat építeni, másrészt a mé­reten felüli nagy házhelyeket megosztani, A tanács hét évvel ezelőtt erre tervet dolgozott ki, és megbeszélésre hívta az érde­kelteket, de halogatta a végre­hajtást. Ám a nagy számú épí­tési engedélyért folyamodók ki elégítésére végre is dönteni kell, határozatot kell hozni a belső telkek megosztására. A javaslatok egyikének értel­mében a Költői és az Árpád ut­cák közötti háromszáz méter hosszú, leginkább szántóföldi művelésű térségben új utcát nyitnának, ezzel jobbról is. balról is számos házhelyet nyernének. A határozatot a szeptemberi tanácsülésnek kell meghozni, és értesíteni az ér­dekelteket. Az így nyert portákat első­sorban a megkurtított telkek tulajdonosainak családtagjai és rokonai vehetik majd igénybe Az már az ő dolguk lesz, hogy a megosztott terület közé húz­nak-e kerítést vagy sem. A ro­konság együtt maradna, s a- fiatal házasok kisgyermekeik­kel élvezhetik a nagyszülők közvetlen közelségét. A tervek és a végrehajtásuk ne nyugtalanítsa azokat a ház- tulajdonosokat, akik kisebb portáikkal figyelembe sem jö­hetnek. Sajnos a nyílt viták so­rán a határozottan megjelölt utcák lakóin kívül olyanok is félnek, akik távolesnek a telek­rendezéstől. mint a nyáregyhá­zi utca gazdái, akik fölöslege­sen aggódva panaszos levelet írtak szerkesztőségünknek A Nyáregyházi utca rendezési terve a tanácsnál még csak gondolatban sem merült fel. H. L. munkámat hiba nélkül el nem végzem. Van úgy, hogy a te­henészek előbb elmennek, mint a takarmányosok. A házaspár most élete új ál­lomásához érkezett. Búcsút mondnak Cifrakertnek, még­sem lesznek hűtlenek a tan­gazdasághoz. Űj lakás várja őket Cegléden, a bedei köz­pontban. Azoknak a százhúsz négyzetméteres munkáslaká­soknak az egyike, amelyet ők igényeltek, s az első szóra meg is kaptak, mint munkájuk és körülményeik alapján arra ér­demes emberek. Az OTP-ben már leszurkolták a 34 ezer fo­rint beugrót, a havi törlesztés sem lesz több 720 forintnál. A lakás értéke 620 ezer forint, de ők megkapták mindazt a kedvezményt, ami a munkás­lakásépítés keretében jár, rá­adásul további hűségükről biz­tosították a gazdaságot — és ez is forintokat ért. — Hogyan tovább? — de er­re már egymásba fűzve a szót, együtt válaszolnak: — Megmértük a falakat Most szeretnénk bútort, egye­bet vásárolni, hiszen ez a két és fél szoba sokkal tágasabb, mint ami eddig volt. örülünk a központi fűtésnek, meg a ki­jelölt konyhakertnek, annak a gondosságnak, amely lehetővé teszi, hogy akár disznóólát is építhessünk. Augusztusban be­költözünk, a szomszédaink a testvéreink lesznek, úgy mint most Cifrában. — Itt a majorban mindenkit jól ismertem; ha valamelyik embernek nem úgy állt a sap­ka a fején, ahogy szokott, már tudtam, hogy valami baja van — mondja Dankáné. Még nem tudják, hol fognak dolgozni, de efelől nyugodtak. Az a fontos, hogy számítanak rájuk, és ők komolyan veszik a hűséget a gazdasághoz. Igaz, hogy Cifrakertben nem lehet az új helyről hajnali háromra kijárni, de hasznosítják majd ott, ahol kell a kezük munká­ját. Tamasi Tamás Aruház készruhaosztályán járva, nézelődve, butikok fo­gassorát mustrálva, vagy ott­hon a ruhásszekrény ajtaját ki­nyitva egy kis szemlélődésre, vajon el tudná-e képzelni vala­ki, mintegy összehasonlítás­ként, hogy mennyi is lehet 121 ezer ruha? Ugyanis ennyit varrtak a Május 1, Ruhagyár ceglédi gyárában az első félév­ben. Készült kabát és kosztüm, szoknya, mellény és pelerin némely fazon igen kis szériá­ban, a másik pedig nagyobb .oéldányszámban” ugyan, de többféle színben. Szállítottak hazai piacra, küldtek tőkés ex- oortra. Az exportmodellek közül a legnépszerűbb a Szonja nevet viselő volt. Könnyed, sportos az NSZK-ban és a tengerentú Ion hódítottak benne a hölgyek Varrják máf javában az őszt Szón ja-kollekciót. Az üzemben, ahol gépcsopor tok neszeznek, hajt az idő. és nem mindegy a teljesítmény mennyisége, minősége. Okvet­lenül szükséges, hogy aki ott dolgozik, a lehetőségéhez mér ten kellemes munkahelyi kör­nyezetben tehesse azt. A cégié- di gvárban a nyári szabadsáv idején festés, tatarozás, nagy takarítás, volt, Örömük, hogy készül a gyár területén a tan­műhely is javában. Gépesített iroda Robotnak, altatókat A ceglédi városi tanácsnál tervezik, hogy az ügyfélszolgá­lat és a tanácsi ügyintézés korszerűsítéséhez az eddiginél több tárgykörben is felhasz­nálják a Robotron adatrögzí­tőket. A különböző, gépesített nyilvántartások sorába az adó- ügyeket is fel szeretnék venni, évén az ismétlődő folyamat. lem késik & segítség Cegléden továbbra is számos munkahely támogatja ahyagi segítséggel, társadalmi munká­val az óvodákat, A Nagykőrösi Konzervgyár ceglédi gyára a Külső Körösi úti, 4. számú óvo­da segítésére több mint 9600 óra társadalmi munkát ajánlott “el építkezéshez, belső szerelés­hez. A malomtószéll terepren- tezésből is részt vállalnak. ISSN 0U3—JflOfl rCegtMI Hlnao) l Szonja, rendelésre Tengerentúlra kési a modell

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents