Pest Megyei Hírlap, 1982. augusztus (26. évfolyam, 179-203. szám)

1982-08-20 / 195. szám

Hegyess-völgyon tsz EpoSy mseién Készültségben, híven az eskühöz Mint köztudott, tisztavatási ünnepséget tartanak ma, az alkot­mány napján a Parlament előtt. Az ünnepségen, amely immár minden esztendőben a fegyveres erők életének egyik legjelen­tősebb eseménye, ezúttal is ott láthatjuk a felsorakozott alegy­ségek között a határőröket. A tisztek, akiket most avatnak, megkezdik szolgálatukat az ország különböző őrsein. Képripor­tunk is két ilyen bázison készült: Vámosmikolán és Letkésen. Határőrük. Fiatalemberek, fegyverrel a kézben. Talán nin­csenek különleges tulajdonsá­gaik, bár nem törekednek a gondolkodás uniformizálására, mégis közös jellemzőjük az es- küVel fogadott kötelezettség teljesítése. Vállalva a kevésbé látványos, ám annál haszno- sobb feladatokat: a figyelést, * járőrözést. S vállalva a mun­kát a közösségért: a helyi is­kola konyhájának átépítését, az úttörők, az ifjúgárdisták patronálását. Aki jó szándékkal érkezik, segítő útbaigazítást kap, aki a törvényt akarja megkerülni, biztosan rajtaveszt. Nincs meg­alkuvás sem emberrel, sem a természettel, sem önmagukkal. Szeletet. Róni a kilométe­reket éjjel és nappal, egyedül vagy kettesben a kutyával. A fák, a bokrok ismerős ágai ma is végigsimítják terepszínű ru­háját, s a sebesen kanyargó Ipoly halk csobogását csak a halak pancsolása tori meg. Minden a megszokottság lát­szatát kelti, a nyugalmat su­gározza, de a határőr tudja: a veszély váratlanul jön. Nem múlhat el perc, hogy figyelme lankadjon. Egy ág távoli rop­panása, egy vad közeli nesze­zése, vagy talán — ember lép az avaron? Ha határsértő, már figyelik minden mozdulatát. S hiába a legjobb térkép, a vak­merőségre ösztönző fegyver, s talán még a szerencse is. Az utolsó pillanatban valahonnan feltűnik egy határőr: állj! S nincs is mindig egyedül, mert gyakran kíséri hű szolgálója, a kutya. Ha kell, a riadóra jön­nek a társak is. Segítenek a szomszédok, a csehszlovák határőrök is, hi­szen az érdekek közösek: se icie, se oda ne mehessen sen­ki, akinek nem lenne szabad. Se bűnözők, akik talán már ötödször, hatodszor próbálkoz­nak átjutni, se kalandvágyó fiatalok, se felelőtlen gyerme­kek, akik játéknak tekintik az egészet. Szabad idő •A szolgálat fá­rasztó. A határőrnek a pihen­tető alváson túl szüksége van a kikapcsolódásra, a felfrissü­lésre. Lehet olvasni, vagy ha hiányzik a társaság, a klub­ban mindig akad ember. A bü­fében friss a kávé, jólesik a csokoládé vagy az üdítő. A le­mezjátszón sűrűn cserélődnek a fekete korongok, most az Ed­da Művek rockja szól, utána Beethoven Sors-szimfóniájá. Jól megférnek egymás mellett.' Mint ahogy a rexezők sem za­varják a sakkozókat, a han­gosan vitatkozók a csendben üldog élőket. Ám havonta egyszer-kétszer megváltozik a környezet: ott­hon más íze van a szónak, mint itt, Vámosmikolán vagy Let­késen az őrsön. A család: a szülők, a feleség, a gyerekek örülnek az óráknak, amit ve­lük tölthet a határőr, mert akad megbeszélnivaló vagy kisebb munka a ház körül. A presszóban egy sör mellett a barátok, ismerősök is monda­nak valami újat, mert az élet otthon is megy tovább. Leszerelés .Tizennyolc hosz­szu hónap. Vagy .talán rövid? Az utolsó napokat már a centi méri:... 3 ... 2 ... 1... — és vége! Végre leszerelünk! Az elválás — bár nagyobb az öröm — egy kis keserűsé­get is hagy az emberben. Ba­rátokat, elöljárókat, kolléga­ként tisztelt parancsnokokat kell otthagyni. A megszokott arcok, a körlet ismerős képe, a mozdulatokba vésődött na­pirend — holnap már a múlté. Majd találkozunk még — hangzik búcsúzóul, s bár ne­héz volt másfél évig a szolgá­lat, odahaza önként vállalják a kötelmeket újra: aki határ mellett lakik, az ottaniak segí­tőjeként, felelősséggel folytat­ja tovább azt, amit abbaha­gyott. Igen, tudja, hogy szükség van rá, hiszen nem mindenki tanulta meg: Magyarországha­tára sérthetetlen! írta: Furucz Zoltán Fotó: Erdősi Ágnes A veszély váratlanul Jön, de Beke Jenő őrmesteren nem lehet kifog­ni: eddig két határsértőt fogott el. Indulás szolgálatba. Ma már ló he­lyett megteszi a kerékpár is A határőrök munkáját önkéntesek is segítik. Puzsár János százados vámosmikolai őrsparaucsnok Együd Lászlóidéval, a Volán elszámol- tatójávai megbeszéli a legutóbbi bejelentés sorsát Innen jól látni a terepet. Gál Tibor őrvezető a letkési közúti hídnál teljesít szolgálatot A klubban kellemesen telik a szabad idő A terepszínű ruha Jól rejti a figyelő Járőrt. Segítője Gyémánt 1982. AUGUSZTUS 20., PÉNTEK IGYÜTT HZ üfÄEOM AZ ÚTEM3"©RM JELENTS Asztalos Zoltán: — A megye útjain nem lesz jelentősebb forga­lomkorlátozás, a háromnapos ünnepen akadálytalanul autózhatunk. A Dunakanyar főútjain, a 2-esen és a 11-esen nagy forgalom vár­ható, a délelőtti és délutáni órákban egyaránt. Persze, ez nagyban függ az időjárástól is. Szentendrén, a Pilisszentlászló—Visegrád feliratú zöld táblánál kell letérni azoknak, akik az új, pilisi feltáró úton akarnak Visegrátíra ejutni. Megéri a kirándulás, nemcsak rövidebb az út, hanem csodála­tos tájakon, a Pilis eddig nem látott helyein kanyarog. A Kis-Dunára vezető 51-es főúton is nagy forgalom várható, itt főleg Dunaharaszti és a szigethalmi elágazás között szokott kialakulni torlódás. A 3-as és 4-es, valamint az 5-ös főúton a legközelebbi megyeszék­helyig nem lesz akadály. OX.VRSÓENK TESZSSL SZÓVÁ Párkányi Emil budaörsi olvasónk két világítással kapcsola­tos észrevételét tette szóvá. Az egyik, hogy a közvilágítás nem alkalmazkodik az évszak szerinti sötétedéshez, s csak este fél tíztől hajnali fél ötig világítják meg az utakat. A másik, hogy bár beköltöztek a Szabadság úti új lakóházakba, s a járdavilá­gítás is elkészült, mégsem ég ott egyetlen lámpa sem. Szintén Budaörsről írja M. P., hogy Budapesten a Szirmai István úton (azelőtt Nagyszöllős út volt) a belső sávban az Osz- tyapenko szobor felé haladva, a vasúti felüljáró alatt egy jeles- leges elsőbbségadás kötelező táblát talált. Ott az út átépítése óta — s ez már jó néhány éve megtörtént — nincs kinek előnyt adni. F. Z. váci olvasónk rajzzal illusztrált levélben teszi szóvá, hogy már hosszabb ideje nem működik szinkronban a forga­lomirányító lámpa a 2-es főúton. A Szob felől érkezőket ez za­varja. P. M. Százhalombattáról panaszolja, hogy Érd után a 6-os úton a második százhalombattai elágazást nem lehet sötétben észrevenni, nappal is nehéz, mert bár tábla van. de az útmenti bokrok annyira benőtték, hogy az odaérkező csak későn veszi észre. Jó lenne megritkítani a bokrokat és optikai útburkolati jellel — lehetőleg fényvisszaverővel — ellátni az útburkolatot. Többen írják, hogy az útmenti dinnyeárusok mellett a par- , kóló autók és a gyalogosok miatt balesetveszélyesebb az elha­ladás. Ilyen helyek például: az 51-es úton Taksony környéke, a 4-es úton Monorierdő és Üllő, valamint az érdligeti cukrász­da. |$ Örömmel tapasztaltuk, hogy felhívásunk nyomán máris többen megkeresték rovatunkat közérdekű észrevételeikkel. Ezúton is felhív­juk az illetékesek figyelmét észrevételeikre, kedves Olvasóink, s remél­jük, hogy fáradozásuk nem marad pusztába kiáltott szó LAKOTT TERÜLETEID KÍVÜL Már a múltkor is említettünk néhány dolgot a lakott terü­leten kívüli autózásról, de a téma Kokkal bonyolultabb, össze­tettebb annál, semhogy ilyen kis terjedelemben teljes mélysé­gében megtárgyalhassuk. Most egy kis kiegészítést adunk az akkoriakhoz, még mindig a teljesség igénye nélkül. Nézzünk messzire! A járművezető a hosszabb monoton uta­zás közben hajlamos egyre közelibb pontokat figyelni. Ez a szem és az agy sajátos működéséből adódik. Egy idő után fi­gyelni kezdjük az előttünk haladó rendszámtábláját, lámpáit, típusjelzését, esetleg valamit a hátsó ablakában vagy valami más apróságot. Ugye, már ön is rajtakapta magát basonlón? Azt hiszem, hogy őszinte válasza: igen. Márpedig ez veszélyes, mert beszűkül a látómező, s nem vesszük észre idejében azokat a külső jeleket, amelyek a balesetmentes közlekedéshez feltét­lenül szükségesek. Mit nézzünk útközben? Meredten semmit; tudatosan is la­zítsuk el szemünket, nézzünk minél messzebbre, figyeljünk rá, hogy minél nagyobb teret fogjunk be tekintetünkkel. Ha a kör­nyezetben van természetes zöld, akkor ezt is igyekezzünk látó­körünkben tartani, mert a fák vagy mezők zöldje megnyugtató, pihenteti a szemet. A defenzív vezetést segíti, ha nemcsak az előttünk haladó­hoz alkalmazkodva vezetünk, hanem jóval előbbre tekintünk. Ez esetben szó szerint vehetjük, hogy jó előrelátónak lenni. Ezt úgy valósíthatjuk meg, ha az előttünk haladó ablakain keresztül az az előtt haladót is figyeljük, sőt a szembejövő forgalmat is észleljük. Kanyarokban jóval többet látunk az előttünk haladó kocsisorból vagy a szembejövőket vehetjük szemügyre. Sötétben vagy nedves úton még ha egy nagy teherautó elzárja is előlünk a kilátást, akkor is észlelhetjük a teherautó előtt felvillanó stoplámpát a kocsi alatt. , Keressük azokat a lehetőségeket, ahogyan még többet lát­hatunk a forgalomból, s ezáltal jobban felkészülhetünk arra, ami befolyásolja a mi viselkedésünket i3 útközben. Ö!tf PÉLDÁUL TUDJA? ön például tudja? Ha igen, akkor ugorja át — kérjük — ezt a bekezdést. Ám sokan vannak, akik nem tudják, hogy mi­kor jár le a jogosítványuk érvényessége. Pedig jó tudni. Miiyen kellemetlen érzés, ha egy rutinellenőrzésnél átadjuk a jogosít­ványunkat, s nem tudjuk biztosan, hogy az érvényes-e. Java­soljuk, hogy amikor többi papírunkkal együtt átrakjuk egy másik retikülbe vagy egy másik zsebbe, nézzünk bele a jogo­sítványa, s vessünk egy pillantást az érvényességre is. A bele- nézés sem árt, ezt saját példánkból is tudjuk. E sorok írójával előfordult ugyanis, hogy a felesége jogosítványával zsebében vezetett. Szerencsére ez nem rendőri eljárás során derült ki. Visszatérve az érvényességre, ha annak lejárta közeledik, te­gyünk figyelmeztető jelzést valahova, például naptárra, vagy akinek ez a módszer az igazi, kössön csomót a zsebkendőjére. A lényeg: csak érvényes jogosítvánnyal vezessünk! KALEIDOSZKÓP Néhány adat a Renault 9-ről, a legutolsó, „Az év autója’*-választás győzteséről: hossza 4,06; .magassága: 1,41; szélessége: 1,63 méter. Mo­torja: négyhengeres, vízhűtéses, soros elrendezésű. Súlya: 810 kg, benzintankjába 47 liter üzemanyag fér, legkisebb fordulási köre: 10 méter, legnagyobb sebessége: 161 kmó. és 13,1 másodperc alatt gyorsul fel álló helyzetből 106 kra/ó. sebességre. A Ford Taunus utódját Sierra névre keresztelték. Valószínű, hogy még ebben az évben piacra dobják. Az áramvonalas, kissé ék formá­jú széria legkisebb tagja 1300 kem-es, a legnagyobb pedig 2300 kom-es lesz. Volvo 760 a neve a híres északi autógyár csúcs modelljének. A ko­rábbiaknál csinosabb forma robusztus felépítést ós sok kisebb-nagyobb újítást takar. Az igen nyugodt járású motor és a légkondicionáló be­rendezés ma már természetes ebben az árkategóriában. A hathengeres, 2349 kem-es. 156 lóerős erőmű 185 km/ó. csúcssebességet biztosít a közei kétnormás luxuskocsinak. És végül még egy csúcsmodell. Japánból származik, és kétkerekű. Neve: Honda VF 750 S. Száraz súlya: 220 kg, is literes a tankja, és né"vh*ngeros. vízhűtéses V-motorjából ötschességcs váltó továbbítja a 8? lóerőt a hátsó keréken át az útra. Csúcssebessége Ismeretlen. Valószínűleg erről szól a történet: a rendőr megállít egy motorost, az megkérdezi: — Biztos úr. túl gyorsan mentem? — mire a rendőr*: — Nem. uram. túl alacsonyan repült. Balesetmentes jó utat kíván gyalogosoknak, járművel köz­lekedőknek, és várja leveleiket Roőz Pétéi

Next

/
Thumbnails
Contents