Pest Megyei Hírlap, 1982. augusztus (26. évfolyam, 179-203. szám)

1982-08-18 / 193. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDI JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXVI. ÉVFOLYAM, 193. SZÁM 1983. AUGUSZTUS 18., SZERDA TejíSeff asztalhoz ültek a nyársapátiak Háromszáz kosztosra főznek A nyársapáti Apáti bisztró konyhájában naponta háromszáz ebédet főznek. Képünkön: Dunavölgyi Pál konyhafőnök és Mondi Dánielné főzi a menüt. Apáti-Tóth Sándor felvétele Nyársapát szívós igyekezet­tel, átgondolt program szerint valósítja meg fejlesztési el­képzeléseit. Megpróbálja mind szélesebbre feszíteni lehetősé­ge határait. Rokonszenves ez a türelmetlenség, ez a tenni- akarás, mert valójában mér­téktartó, sohasem • kezdemé­nyez olyat, amelyhez a maga módján ne tehetné meg az el­ső lépést; Ötlettel, a lakosság és a munkahelyek társadalmi munkájával. Imponáló az ef­fajta tisztesség, s valószínű, így vannak vele azok is, akik a forintokról döntenek, mert ha jelenlegi körülményeink között nem is csurranhat, de azért csöppen valami pénz, támogatva a tanácsi veze­tést. Húsbolt a kocsmából Itt van például az ellátás lankadatlan szervezése. A bolt melletti telken felépült az Apáti Bisztró, az addigi kocs­mából húsbolt lett, s már szállítják a jövendő ABC-áru- ház épületelemeit. Barkóczi Józseffel, a Nagy­kőrös és Vidéke Áfész biszt­rójának vezetőjével az üzlet­menetről beszélgettünk a mi­nap. Arra kerestük a választ; milyen változást hozott a fa­lu életében ennek a kulturált vendéglátóhelynek a megnyi­tása? — Tagadhatatlan, hogy a kereslet és a kínálat -közelebb került egymáshoz. Régebben volt az italbolt, meg egy kis cukrászda. Ez az utóbbi ma is megvan, de a főutcán meg­nyílt a mi bisztrónk, amely egyesíti a söntés, az étterem és az eszpresszó tulajdon >á- gait. Égető gondokat oldot­tunk meg egycsapásra. Ha csak azt sorolom, hogy nem kell már nap mint nap Nagy­kőrösről a konzervgyárból au­tón szállítani az ebédet, az óvodás ,és az iskolás gyerekek­nek, már ez önmagában nagy vívmány. Amíg nem volt Nyársapáton melegkonyhás lé­tesítmény, addig üzemi étkez­tetésről sem lehetett szó. Ma már ott tartunk, hogy'— is­kolaidőben — háromszáz sze­mélyre főzünk, s kielégítjük a tanács, a tsZy a TSZKER, a pincegazdaság igényeit. A KPM útmesterségének mun­kásai is tőlük kapják az ebé­det. ' — A *iszta, csinos környe­zet, az abrosszal, rendes ét­készlettel terített asztal kul­turáltságra kötelez. Hogyan sikerült ezt megértetni? Csinos környezetben — Voltak, akik a méltósá­gukban érezték sértve magu­kat. Nem mindenki irodista, van, akinek a munkája más­féle öltözéket kíván, átöltözni sincs módja a néhány perces ebéd kedvéért. Igaza van, a meleg étel, az udvarias ki­szolgálás neki is éppen úgy jár. A különbség csupán any- nyi, s ezt lassan már kezdik megérteni, megszökni vendé­geink, hogy olyankor, amikor gumicsizmában. munkásru­hában telepednek be, meg kell elégedniük a söntésben te­rített asztalokkal. Persze olyankor sem árt, ha inget vesznek magukra arra a kis időre. Amikor aztán munka után, vagy hét végén meg­mosakodva, felöltözve térnek be, természetesen övék az egész étterem, hiszen a hely­beliek kedvéért készült. — Valóban meg is élnek az idevalósiakból? — Vendéglőnk népszerűsé­gét bizonyítja, hogy törzsven­dégeink között sok a nagykő­rösi, a ceglédi és a törteit Egész társaságok kerekednek fel, hogy nálunk töltsenek el egy-egy estét. Ebben nyilván nagy szerepe van kiváló zon­goristánknak, Kadlott Károly- nak, akinek a kedvéért, meg tehetséges szakácsunk főzt- jéért érdemes már a hét ele­jén lefoglalni az asztalt. Bál a parkolóban — Mivel fogják még a ven­déget? — A műsoros estekkel. Járt már itt Eszményi Viktória, énekelt a Bangó Margit. Sze­mélyesen kerestem fel az is­merősöket a meghívással, vé­gül annyian eljöttek, hogy alig győztem leültetni őket. Most az augusztus huszadiki bálra készülünk, amelyet itt a szemben lévő autóparkoló­ban rendez a község. Ételről italról mi gondoskodunk, bí­zunk a sikerben, őszi terveink között szerepel a Vámosi—Zá­rai házaspár meghívása, to­vábbá élsportolókat szeret­nénk vendégül látni, élmény- beszámolóra. — Milyen ötletük van még a forgalom fellendítésére? — Hiányzik a reklám. Csu­pán az országút menti autó­buszmegállónál van egy fel­irat. Legalább a nyársapáti elágazás közelében lenne kinn az egyezményes jel; a kés, vil­la. Persze, egy-két nagymére­tű tábla sem ártana. Érdemes lenne erre áldozni, hiszen ha felfigyelnének ránk az utasok, biztosan szívesen betérnének hozzánk. Igyekszünk tisztes­ségesen ellátni a feladatunkat, mert ez a legjobb befektetés — mondotta a fiatal üzletve­zető. T. T. Még néhány hét, és elkez­dődik az úttörősportolók új versenyéve. A szeptemberi fel­készítés után októbertől játsz- szák a városi kézilabda, a kis- és nagypályás labdarúgás őszi fordulóit, atlétikában sor ke­rül a tusákra és a mezei baj­nokságra. Az asztaliteniszezök küzdelme novemberben kezdő­dik, s várhatóan ebben a sport­ágban a megyei döntőt decem­berben rendezik majd meg. A ceglédi iskolák képviselői az úttörő-olimpia nyári számai­ban nem remekeltek, az orszá­gos döntőbe csupán a Táncsics Mihály iskola tanulója, Szűcs Anita jutott el, aki atlétiká­ban, az öttusa egyéni összetett számában hatalmas mezőny­ben, százötven induló között a tizennegyedik lett. Ha a kis- labdadobásban jobban szere­pel, még előkelőbb helyen vé­gezhetett volna, hiszen a töb­bi részszámban a legjobbak­nak méltó vetélytársa volt. A csapatsportágakban — ké­zilabdában, kis- és nagypályás labdarúgásban — városunk egyetlen együttese sem jutott el még a megyei döntőig sem. Ott csupán atlétikában sike­rült néhány első helyét — hár­mat — és helyezést szerezni: Szűcs Anita távolugrásban és a 100 méteres síkfutásban a legjobbnak bizonyult, első lett. 300 méter síkon Szemerédi (Várkonyi ált. isk.) a második, Király (Mészáros ált. isk.) szá­zon negyedik, kislabdadobás- ban Fodor Attila (Táncsics ált isk.) második lett, a Táncsics iskola 4X100 méteres váltója pedig bronzérmet nyert. A har­madik aranyérmet a Táncsics iskola négytusa fiúcsapata Barackról, szilváról Házikertekben éti a helye A legutóbbi esős idő alapo­san megcsúfolta a kajsziter­mesztőket. A másfél nap alatt lezúdult 60 milliméteres csa­padék szétpattantotta a ne­mes kajszik gyümölcsét, és azok hirtelen rothadni kezd­tek. Érzékeny veszteség értea Gyümölcs- és Dísznövényter­mesztési Kutató Intézetet is, mert a magyar kajszik, bíbor­kajszik és mások sorra tönkre­mentek. A szélkár miatt a sáros földre narancssárga sző­nyeg borult, az ilyen barackot csak cefrébe lehetett tenni, sajnos. A kajszival, mint friss gyümölccsel kapcsolatban, megoszlanak ugyan az ízlések, de a lekvárt vagy dzsemet szinte mindenki szereti. A korai kedvenc Való igaz, az idő nagyon nem kedvezett a zamatos, lek­várnak való barackok beéré- séhez. A rózsabarack is kelle­mes gyümölcs, de általában íz- és zamatanyagok tekinte­tében elmarad a kajszibarac­kok mögött. A most lassan leérő rózsa- tarackok nagy előnye viszont, hogy általában későn fakad­nak, s jobban bírják a fagyo­kat, mint bármelyik más sár­gabarack. Méretre kisebbek, mint szeretnék a kereskedők, de szűkös években az is jó, ha egyáltalán van. Az idei év közepesnek számít. A legkorábban érő szilvák viszont már igencsak lefut­nak, így a kitűnő ízű vörös nektarin, más néven Sermina, (Eger környékén ugyanezt a fajtát nápolyi szilvának is­merik, noha angol származású fajta). Most sem termett bő­ven, s nagy hibája még, hogy érés előtt — fogyasztható ál­lapotban —, lehullik a nagy része. Ezért nem terjedt el a nagyüzemi termesztésben, de házikertekbe nagyon is való. A ceglédi fajtagyűjtemény előhírnöke a mézédes, pief és sötétkék héjú, leves korai kedvenc. Bármilyen jó is az íze, mindenkit csak óvni tu­dok tőle, hogy gombócba te­gye. Kiadja levét és elázik tő­le a tészta, ami sohasem előny. Még egy nagyon korai fajta van az intézetben, ez a Ruth Gerstetter. Nagy gyü­mölcsű. kisebb mérvű ter­mesztésbe vétele várható, akárcsak a minősítésre váró Montfort fajtának. Szinte nyerte, ahol a lányok negye­dik helyen végeztek, egy pont­tal elmaradva a harmadiktól. — Ennél a következő iskolai évben mindenképpen jobbra számítunk — mondotta az ÁISB elnöke, Németh Lajos, akitől ezután az új rendszerű úttörő-olimpia tapasztalatairól érdeklődtünk: — Megszoktuk a mostani új rendszert, a versenyek a ter­vezettek szerint, folyamatosan zajlottak. A fenntartások még most is valósak: atlétikában egyáltalán nem előrelépés az, hogy az egyéni számokban or­szágos viadalt nem rendeznek. A megyei bajnokságon a szín­vonal természetesen alacso­nyabb, a tehetségek közül a legalsó szinten sokan megre­kednek, nem kerülnek szakem­berek elé. Ez egyben elkalló- dásukat is eredményezheti. En­nek veszélyét — legalábbis részben — felismerték az or­szágos vezetők is, hiszen eb­ben az évben az egyéni össze­tettben újra sor került az or­szágos döntőre. A többi sport­ágban . nagy lépést tettünk a tömegesítés terén, de még itt is jelentkeznek akadályok, hogy teljesen kiszélesedjen az úttö­rők sportmozgalma. — Különben véleményem szerint, sem a szülők, sem a nevelőtestület egyes tagjai nem becsülik elétjgé az úttörő­olimpiát — bosszankodott Né­meth Lajos. — Most, hogy az általános iskolákban is beve­zetik az ötnapos munkahetet Meg kell keresni a lehetősé­gét annak, hogy a versenyekre a továbbiakban is hétköznap kerüljön sor. U. L. anekdotaszámba megy a ku­tatók körében, amivel néhány évvel ezelőtt egy debreceni gazda keresett meg bennün­ket. Azt állította ugyanis, hogy új fajtát állított elő, amelynek egyik szülője szilva (anya) és a virágport a megporzáshoz meggyfáról gyűjtötte. Ez igaz lehet, de hogy a megporzás- ban semmi szerepe sem volt a meggynek, az biztos. A kusza családi életvitelű emberek kö­rében is néha hallható ha­sonló furcsaság ... Visszatér­ve a derék „nemesítőre”, a Ruth Gerstetter fajta gyümöl­csét küldte el mintának, mint nevezetes hibridjét. Nagyon nehéz volt lebeszélni róla, hogy ne küldjön több min­tát ..'. A mintaanyag gyümölcsei alakra, színre és ízre azono­sak voltak a jelzett fajtával. S mindent a kőmag, a cson­tár döntött el. Még a csontár taraj ozottsága, még a felüle­tének gödörkéssége is perdön­tőnek bizonyult. Újabb fajták A fajtakutatás terén vitat­hatatlan szaktekintélynek ör­vend dr. Tóth Elek. Nyugdí­jas kora ellenére, a fiatalokat megszégyenítő érdeklődéssel folytatta le az összehasonlí­tást is. Több új, szelektált fajtája A törteli óvoda munkálatait a SZÖVTERV tervei alapján a kocséri Petőfi Termelőszövet­kezet építői két éve kezdték el. A tornateremnek készülő helyiséget is átalakították fog­lalkoztatónak, így az eredeti­leg ötvenszemélyes intéz­ményben hetvenöt gyermeket tudnak majd elhelyezni. Vala­mennyi jelentkezőt fel tudnak venni az óvodába az igénylő­ket nem kell elutasítani hely hiányában. Sok segítség Az építkezéshez szükséges, majd’ hatmillió forintot széles körű társadalmi összefogással teremtették elő. A törteli Dó­zsa Termelőszövetkezet egy­millió forintot utalt át. A la­kosság is kivette a részét: az „Egy napot a községért, az óvodáért” akció háromszázöt­venezer forintot hozott Ezen­kívül a társadalmi munka mintegy félmillió forint meg­takarítását eredményezi. A kis­iparosok térítésmentesen vé­gezték el a festő- és kőműves- munkákat. A CAT erdészeti részlege terepet rendez, utána sor kerülhet a kerítés felállítá­sára, ugyancsak társadalmi munkában. Sokat késett az átadás, pon­tosan egy évet. Ennek elmara­dásától függetlenül tavaly új óvodai csoportok és — bár szükséghelyiségben — elkezd­ték a foglalkozásokat. Javítják a hibát Most már a három foglal­koztatóból, öltözőkből, a veze­tő-óvónői szobából, elkülönítő helyiségből és a tálalóból álló épületrész. Az ételt a régi óvo­da konyhájából hordják, a helyszínen, szükség szerint, Kedves nyugdíjas ismerősöm állít meg. — Hallottad, reggel törték az aszfaltot. — Igen. de az ilyen, szinte megszokott zajra ki se néztem az utcára — felelem. — No én kikukkantottam, mit csinálnak. A házunk előtt bontogatták az úttestet, ahol az a széles kátyú volt. Mindig féltem is. hogy valami baj lesz 'ott. Akkorát zökkentek, csat­tantak a belehuppant autók Örültem, hogy eltüntetik a gödröt Igen ám. de hogyan! A feltört követ az éppen erőre kapó nyírfa törzséhez dobál­ták pedig volt másutt is hely. Ápoltuk, locsoltuk azokat a fá­van, és csak elismerés Illeti, hogy következetesen kitart tudományos meggyőződése mellett: a sok behozott, de nem eléggé ismert szilvafajta helyett, ma is a besztercei­szilva kiemelt kiónjait tartja legértékesebbnek. Szinte meg­szállottként keresi lehetőségét, hogy sikerüljön az újabb faj­ták aszalványkitermelő jel­lemzőit megvizsgálni. Lát fan­táziát a szilvaaszalványban is, hisz a 40—50 forintért kínált savanyú aszalt szilvamagvak semmi jóval sem kecsegtet­nek. Ebben is lépni szeretne . „ A kutató munkája A besztercei szilva a ma­gyar táj gyümölcse, bár ha nem is minden alföldi terüle­ten van meg, de gyümölcsé­nek sokféle hasznát mindenki ismeri. S nagy előnye még az is, hogy nem kell félni az adaptációs betegségeitől. Nap nap után látva Tóth Eleket, ha á besztercei szilva jövőjéről esik szó, mindig kérdést látok a tekintetében. Régen kezdte a szelekciós munkát. Még az 50-es évek­ben önzetlenül adott Ceglédre számos helyi szilvafajtát, de ezt sose emlegette, mikor is­mét közel került a kedvenc fáihoz. Alkalmas helyet Ceg­léden lelt a szilvakutatások folytatására. Surányi Dezső csak melegítik. Az óvodát egé­szében szeptemberben adják át rendeltetésének. A júliusi műszaki átadáson megállapították a hiányossá­gokat, hiányzik a víz­vezeték és szerelvényezés egy része, nem végezték még el a próbafűtést, javítani, pótolni kell a mettlachit, a lambériát és nem kerültek fel helyükre a függönytartó karnisok sem. A szorgos munkát látva, az augusztus 19-i ünnepélyes át­adásnak semmi akadálya sem lehet, szeptembertől pedig gyermekzsivajtól lesz hangos a környék. Az egy év késést elsősorban a helyi talajviszonyok okozták. Az altalaj ugyanis nem bírta ezt a terhelést. Erre előzetqsen nem számítottak, s így az alappal jóval a tervezett szint alá kellett lemenni végül. Ez időigényes volt, de a csúszás legfőbb oka, hogy á szenny­víztárolót nem tudták beton­ból elkészíteni. A salgótarjáni ÁFOR-tól vásároltak óriási tartályokat, s ezt bizony nem lehetett egyik napról a másik­ra megszerezni, elhelyezni. Kisiparos szerelő A központi fűtés szerelését először Nagykőrösön rendelték meg, de a vállalkozó visszalé­pett, amikor már dolgozni kel­lett volna. Időveszteséget je­lentett, mire újat találtak, az abonyi kisiparos, Bogdán Jó­zsef személyében. A békéscsa­bai TÜZÉP is jóval később szállította a megrendelt csere­peket, melyek a különleges ki­képzésű tetőre kellettek. Ám most tető alatt az épület, az egész község örömére. Gye­rekek, felnőttek igen várják a megnyitás napját. kát. közben hányat kitörtek. Csak ez a néhány maradt meg, örömünkre. Most meg jöttek az útjavítók. Utánuk a nagy ha­lom kő maradt. Ha valaki a munkáját befejezi, hát nem tesz rendet maga után? Kedves nyugdíjas ismerősöm a Táncsics utca lakója. Sze­reti otthonát, a várost, ahol él. Mint takarékosan élő kis nyug­díjas. becsüli a munkát a pénzt. Nemcsak a sajátját, hanem — mérgelődése igazolja — a vá­rosét is. De sokan tanulhatná­nak tőle! Gy. A. ISSN 0133—3500 (Ceglédi Hírlap) Tető alatt az épület A gyerekek ősszel jöhetnek Nincs köszönet benne Nyírfa, aszfaltbuckákkal Az úttörő-olimpiákról Még szebb eredmény Becsülni kell az értékét

Next

/
Thumbnails
Contents